Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1984-03-10 / 10. szám

Miért idegenkedünk a csüteneveléstöl? Nem tudom, hogy másutt mi tartanak a konyha szegletében a helyzet, de nálunk, a tókete- elhelyezett. al!g lxl méteres lá­­rebesi (Trebišov) járásban szin- dában. Ilyen teltételek közepet­te általános tapasztalat, hogy te nem csoda, ha két-három hét az emberek idegenkednek a esi- alatt a drága pénzen vásárolt beneveléstől. A kisállattenyész csibék java része elhullik, tök alapszervezeteinek évzáró A szakirodalom és e rovat taggyűlésein igen sok szó esett szakírói gyakran hangsúlyoz­­erről a problémáról. Mint a sző- zák, hogy a csibenevelésre ala vétség járási bizottsága baromfUenyésztési szak­osztályának vezetője, a tanácskozásokon elhang­zott felszólalásokból, no meg a baráti beszélgeté­sek során feltett kérdé­sekből egyértelműen arra következtetek, hogy a kistenyésztök többnyire azért nem szívesen vesz­nek naposcsibét, mert nem iártasak a csibene­­veiéíben. Ak=k kudarcot vallattak a vállalkozás­sal, általában a keltető­ket vagy a keltetési to jás termelésével foglal­kozókat hibáztatják a gyakran igen komoly el­hullásért. Én már több mint más­fél évtizede foglalkozom csibeneveléssel, méghozzá __r ....... ..... kitűnő eredménnyel. Ál­talában 50—100 - saját keitetésü vagy vásárolt — naposcsibét szoktam nevelni, de az elhullás Ausztrálorp fajkakas soha nem haladta meg a Farkas 0. felvétele két százalékot. Meglehet, a vásárolt napos- posan fel kell készülni. Ha csibék felnevelése nem egysze- nincs csibenevelésre alkalmas rfi feladat, de nem is megold- helyiségük, akkor deszkából hatatlan. Persze, alaposan fel kell megfelelő szálláshelyet kell rá készülni. És itt termé- építenünk. A csibenevelöt jó szelesen nem csupán az elme- előre ki kell takarítani, mesze­led felkészülés fontosságáról léssel, chloramin-oldattal fér­vén szó. A sikernek egyéb fel- tőtlenfteni, majd 2—3 nappal a tételei is vannak. Nem m;nd- csibék fogadása előtt kifüteni egy, hogy milyen szállást bizto- 120—22 C-fok). A szálláshelyet sítunk az állatoknak. Igencsak ágy kell méretezni, hogy hathe­­elszomorító látvány, ha az les kor'g 20, később pedig leg­­egyébként szép és egészséges feljebb 12 csirke jusson egy csibéket kis helyen összezsú- négyzetméter alapterületre, tolják. A falvakat járva gyak- Vállalkozásunk sikerét nagy­­ran tapasztaltam, hogy a te- ban befolyásolja a hőmérséklet, nyésztók 80—100 kiscsibét is A naposcsibék az első héten 30—32 C-fokos hőmérsékletei igényelnek. Ezt később heti 2— 3 fokkal csökkenthetjük úgy, hogy a hatodik hét után az ál­lomány megszokja a 18—20 C- fokos környezetet, és akár ki­futóba is mehessenek a csibék, ha az időjárás erre módot ki­nél. A szükséges hőmérséklet a villamossági szakboltokban negyvenkét koronáért beszerez­hető műkotlósok (infra'ámpák) segítségével biztosítható. Két ilyen lámpa (250 W) üzemel­tetésével nem csupán a leg­megfelelőbb hőviszonyokal le­het megteremteni, de részben a napfényt is pótolni tudjuk.- Ha nem áll módunkban hőszabá­lyozó kapcsolót beszerelni, ak kor a lámpák padnzatló) mért távolságának szabályozásával állíthatjuk be a kívánt hőfokot. A hőmérsékletet mindig a pad ló közelében, tehát a csirkék közvetlen életterében kell mér­ni és rendszeres időközökben ellenőrizni. Most pedig beszéljünk a ta­karmányozásról és az itatásról. Kotiós nincs, tehát a tenyész­tőre vár a feladat, hogy a csi­béket az első 2—3 nap folya­mán megtanítsa enni. Ennek legegyszerűbb módja, hogy fi­nom kukoricadarát szórunk a padlóra. Ezt követően már tel­jes értékű csibetápot kell ad­ni az állatoknak. Ha nincsen csibetápunk, akkor kiegészítők­kel (Plastyn, Konvit) dúsított, házilag készített darakeverék kel (knkorica, árpa, búza és zab) neveljük fel a csirkéket. Igen hasznos, ha naponta némi reszelt sárgarépát, lucernalisz­tet, apróra tört, száraz csalánt (később aprított zöld csalánt) kínálunk. Kútból vagy csapról közvetlenül soha ne adjunk vi­zet a csibéknek. Részben azért, mert ez a vfz hideg, másrészt azért, mert a falusi kutak vize gyakran ártalmas anyagokat tartalmaz. Az ivóvizet előbb for­raljuk föl, majd szobahőmér­sékletűre hűtve töltsük az ita­­tóba. Hetente egy-két alkalom­mal kamillateát célszerű itatni. Jó tapasztalatot szereztem az aiudtejjel, illetve a savanyú tej­jel, természetesen szintén csak heti 1—2 alkalommal, és nrn­­dig cserépitatóban adagolva. A harmadik naptól kezdve spesró­­lis csibeetetőket használok és külön edényben finom folyami homokot is tartok a csibeneve­lőben. A tenyésztői munka sikeré­nek egyik meghatározója a faj­tamegválasztás. Kezdőknek a nem ' tűi igényes, kettős hasz­nosítású hemsírt ajánlom. To­jástermelése kielégítő, vágósú­lya jó, a betegségeknek eléggé ellenáll. Egyetlen hibája, hogy a másodéves tyúkoknál elég gyakori a májbetegség. Az igen keresett fehér plimut gyorsan fejlődik, jól tollasodik, a húsa ízletes. A szemnek tetszetősebb kendermagos (sávozott plimut) nagyon lassan tollasodik. so­kan összetévesztik a hasonló, de barna héjú tojást termelő amrok fajtával. Járásunkban újabban igen közkedvelt az oravka. Hidegtűrő, a betegsé­gekre nem fogékony és igen jó tojástermelő. Több figyelmet érdemelne a kettős hasznosítá­sú — és külalakra is tetszetős — rodejiend. Többen kísérle­teznek a szép szöszeksz tapé­tával, de a lelkesedés az esetek többségében legfeljebb két évig tart. A váltást kistenyésztőink általában a lábak rózsaszínű színeződésével indokolják. A gyorsan fejlődő, korán és jól termelő fajták közül talán a fo­golyszínű meg az ezüstnyakú olasz tyúkot ajánlhatnánk a háztáji tenyésztők figyelmébe. CSATLÓS ISTVÁN, baromfitenyésztés] szakosz­tályvezető, SZKSZ JB, Tö­keterebes (Trebišov) * TANULJUNK % ecvMflSTpi Segédeszköz a nyulak tetoválásához < Ä nyulak jelölése, tetoválása sok gonddal és nehézséggel jár, mert a ketrecéből kiemelt ál­lat nyugtalan, szabadulni sze­retne a fogságból. Jobbik eset, ha ilyenkor csak a tenyésztő sérül meg, nem a továbbtartás­­ra kiszemelt, értékes növendék. A Čierne КГэСапу-l J. Pále­­ník tenyésztőtárs már megol­dotta a gondjait. A képen lat­­ható ládikót, amely a tetová­lásra kiszemelt nyúl rögzítésé­re szolgál, ház41ag barkácsolta, A vékony deszkából vagy furnérlemezből készülő láda 350 mm hosszú, 120 mm széles és 160 mm magas. Mint az ábra is szemlélteti, a láda egyik vég­lapján kis nyílást kell kialakí­tani, amely az állat fejének rög­zítésére szolgál; A kivágást va­lamilyen puha anyaggal kell bevonni, hogy a még ilyen hely­zetben Is nyugtalankodó állat ne sérülhessen meg. A ládában áthelyezhető betétlap van, mely­nek segítségével a nyúl nagy­ságádnak legjobban megfelelő belső méretet lehet kialakítani. Ez azért fontos, hogy a kisebb nyúl az eredetileg nagyobbra méretezett ládában ne mozog­hasson, mert ez könnyen sérü­léshez vezethet. Páleník tenyésztőtárs iíHltó­­lag 17 éve használja ezt a hasz­nos segédeszközt, és állít'a, hogy azóta lényegesen gyorsab­ban és nagyobb biztonsággal végzi a tetoválást. Nem kell félnie, hogy megkarmolja a nyúl vagy egy óvatlan mozdu­lattal ő tesz kárt az állatban. Figyelmet érdemlő az a ta­pasztalat Is, hogy tetováláskor két fogóval tanácsos dolgozni. Az egyikben a bal, a másikban a jobb fülbe rögzítendő számo­kat helyezik el (Itt csak a szerszámot kell cserélni). így lényegesen gyorsabban megy a munka, nagyobb teljesítmény érhető el és az állatokat sem kell bosszú ideig nyugtalaníta­ni. (eh) 2 ÉVZÁRÓKRÓL jelentjük A kertészkedőkel és kisállat­­tenyésztőket tömörítő, érdek­­védelmi szövetségek aiapszer­­vezeteinek évzáró taggyűlései országszerte a kongresszus előtti akt'vitás jegyében zajlot­tak. Tudósítóink, külső munka­társaink, illetve az alapszerve­zetek tisztségviselői közül töb­ben tollat fogtak és beszámol­tak egy-egy település kertész­­kedőlnek és kisállattenyésztől­­nek múlt évi munkájáról, örö­meiről és gondjairól. Az alábr biakban a beérkezett tudósítá­sokból nyújtunk á* egy csokor­ra valót. deklődöt vonz a kedvtelésszerfl állattartás. Csatlós Istvánnak, az SZKSZ Tőketerebesi (Trebi­šov) járási Bizottsága barom­fitenyésztési szakosztályvezető­jének soraiból legalábbis erre következtethetünk. Mint írja, az 1974-ben alakult szervezetnek tavaly 41 tagja volt, s az évzá­ró taggyűlésen újabb öt tagfel­vételi kérelmet hagytak jóvá. Az abaraiak többsége a ba­romfitenyésztésben leli örömét, de újabban felfutóban van a nyuiászat is. A faluban 29 te­sen 18 millió korona értékű zöldséget és gyümölcsöt adtak át a Zelenina és a Jednota meg­bízott terményfelvásárlóinak. A szép eredmény eléréséhez nagy­ban hozzájárult az a tény, hogy a szervezet vezetősége valóban hatékonyan segíti a kertészke­­dőket. Hogy csupán a legfonto­sabbakat említsük: facsemeté­ket, műtrágyát, fóliát meg kézi vetőgépeket- vásároltak az ér­deklődők részére. A helyi nép­szerűsítő kiállításon Borka Jó­zsef, Hajabácsné, Balogh Lász­ló és Gyeszat Béla terményei nyerték meg leginkább az érté-' kelő bizottság, illetve a láto­gatók tetszését. A nádszegi (Trstice) kisállat­tenyésztők tanácskozásáról Ba­logh Irén vágfarkasdi (Vlčany) levelezőnk számolt be. Írásából megtudtuk, hogy a 88 tagot számláló helyi szervezet Gom­bos Ödön elnök vezetésével mű­ködött. A vezetőség az érdek­lődőknek fajtatiszta naposcsi békét meg tenyésznyulskat ho­zatott. színvonalas helyi nép­szerűsítő kiállítást rendezett és biztosította a legjobb tenyész­tőknek a járási, valamint az országos kiállításon való rész­vételt. A nyulászok tavaly 2950 pecsenyenyulat értékesítettek s dicsérik a Branko vállalatot, hogy rendszeresen felvásárolja a Vágőérett állatokat. Ugyan­akkor nehezményezik, hogy a felvásárlók többnyire nem pon­tosan mérik az állatokat. A község legjobb nyulásza Erdé­lyi Béla, aki a múlt évben 128 nyuszit adott át a felvásárlók­nak. Levelezőnk pozitívumként em­líti hogy a szervezett állattar­tók 580 órát dolgoztak társa­dalmi munkában a faluszépíté­­si akciókban, másrészt elma­rasztalja a kisállattenyésztő­ket, mert — e ezt állítólag Gombos elnök Is hangsúlyozta — az országos gondokkal ösz­­szefüggő takarmányhiányra töb­ben általános passzivitással vá­laszoltak. Ezzel szemben Abarán (Obo­rin) továbbra is a fellendülés útján halad és egyre több ér­nyészíőnek van elismert állo­mánya. Ha figyelembe vesszük, hogy az egész járásban 147 el­ismert tyúkállományt tartanak nyilván, akkor az abarai siker elismerést érdemlő. Annál is inkább, mivel az Itteni tenyész­tők tavaly mintegy 20 ezer kel­tetőtojást értékesítettek. A leg­jobb tenyésztőjük Varga János, aki 2475 tojást adott át a kel­tetőknek. A 85 százalékos kel­tetés! eredmény szintén a te­nyésztők jő munkáját és hoz­záértését dicséri. Bokor József szímői (Zemné) tudósítónk leveléből arról ér­tesültünk, hogy a Szlovákiai Kertészkedők Szövetsége helyt szervezetének immár 410 tagja van. Ebben a köxségben a kis­termelők tavaly hozzávetőlege-A nyúltenyésztés iránti érdeklődés növekedését jelzi, hogy a Branko ta­valy 753 543 pecse­­nyenynlat vásárolt fel a háztájiból, vagyis 25,2 száza­lékkal többet mint 1982-ben Fotó: —bor Beiányi János deméndi (De­­mandice) tudósítónk arról szá­molt be, hogy Kétyen (Kvetná), ahol évi átlagban legalább hat­ezer pecsenyenyúl kerül értéke­sítésre, Immár 72 állattartó folytat szervezett tevékenysé­get. A nyúltenyésztésben Ko­vács Etelka és Szalma Zsig­­mond, a juhtenyésztésben pedig Mikus Ernő és Baka András je­leskedik. A szervezet minden tagja évente ötszáz tojást ad át a Jednota Fogyasztási Szö­vetkezetnek. A központi felhí­vásra válaszolva, néhány éve többen — pl. Molnár Géza, Dá­nó Jenő, Baka Jenő stb. — szer­ződéses szarvasmarha-, illetve sertéstartással foglalkoznak. m A Szlovákiai Kertészkedők Szövetségének szinai (Sena) alapszervezete 1980-ban alakult meg. összesen 21 taggal. A lel­kes kertbarátok azóta kerttele­peket létesítettek, társadalmi összefogással átalakították a kultúrház kihasználatlan pin­céjét, ahol 120 személyt befo­gadó tanácsteremből, irodahe­lyiségből. ruhatárból, büféből és szociális helyiségekből álló klubot nyitottak, megoldották az értékesítési és beszerzési gondokat stb. Most a régi óvo­da átalakításán fáradoznak, hogy mielőbb megnyithassák a termény feldolgozó központot. A ma kétszáznál több tagot számllíló szervezet élén Schmidt Ferenc áll, akitől legutóbb afe­lől érdeklődtünk, milyen for­mában szervezik a kertészke­dők ismeretgyarapítását szol­gáló szakelőadásokat. Megtud­tuk, -hogy ebben a községben szívesen tanulnak az emberek. A szervezet összejöveteleire rendszerint meghívnak egy-két szakembert, hogy előadást tart­son vagy válaszoljon a kertba­rátok kérdéseire. A gondosan vezetett krónika tanúsága sze­rint, eddig negyven szakelő­adást tartottak, nem beszélve a hazai és külföldi tanulmány­utakról, a kiállításokon való részvételről és a tapasztalatcse­rét segítő, baráti kapcsolatok­ról. A feljegyzésekből kitűnik, hogy sok neves szakembert lát­tak már vendégül a színálak. Igen hasznos előadást tartottak jarmila Tokárová és Otto To­kár, a kassai botanikus kert munkatársai, Jaroslav Ondru­­šek, a Královcei Efsz kertésze, a növényvédelemben jártas Sza­­lay István Makrancról (Mok­rance), JiM Gregorek a kassal városi kertészet szakembere, a színál születésű, de Budapesten élő Torpo András és a szintén, magyarországi Pétervóri Sándor kertészmérnök stb. Ami a leg­fontosabb, a kertészkedők a mindennapi gyakorlatban kö­vetkezetesen kamatoztatják szerzett Ismereteiket. Erről a múlt évi terménybemutatén ma­gam is meggyőződhettem, mi­közben Lesko Imre, Jenzselov­­szky József. Fecso Ferenc, Iván István, Scsirbák János, Schúdo­­vá Mária, Koncz Irén meg a többi kertészfárs által bemuta­tott terményekben gyönyörköd­tem. (Ib) Számítani kell a szőlőeszelény megjelenésére A kártevő megjelenése rend­szeresnek mondható, hiszen ha a szőlőhegyen egyszer már megfigyelték, akkor b'zonyosra vehető, hogy a következő év tavaszán — rügypattanás ide­jén vagy néhány nappal koráb­ban — újra megtalálhatók lesz­nek a feltűnően élénk színek­ben pompázó kártevők. A szőlőeszelény (Bycťscus be­­tulae L.) sok helyütt szivarsod­ró eszelény néven ismeretes. A 4—9 mm nagyságú, ormányos bogarak színe lehet kék. réz­vörös, zöld vagy kékeszöld na­pos időben feltűnően szénen csillognak. Elsősorban a szőlőt károsítja, de nem kizárt, hogy a gyümölcsfákat is megtámad­ja. Jelenlétére legtöbben csak akkor figyelnek fel, amikor a szőlő hajtásai már elérik a 20 —25 cm-t, és a károsított levél­nyelek megtörnek, a levéllemez szivarszerűen összecsavarodik vagy rágó kártevők jelenlétéről árulkodik. Ha a besodródott le­veleket szétnyitjuk, könnyen megtalálhatjuk a kártevő által lerakott 3—5 tojást. Ha figyelembe vesszük, hogy egyetlen nőstény 20—40 leve­let formál szivarszerűvé, és ezen túlmenően legalább ennyi levélben tesz kárt a ievélnyél elrágásával, akkor komoly kár­tevőről kell beszélnünk. Az utóbbi években különösen sok kártevővel volt dolgunk, s bi­zony kora tavasszal, fakadás idején sok szőlőeszelény által tetemesen károsított ültetvényt állt módnnkban látni. J6 lenne, ha ezen a tavaszon sikerülne elejét venni a pusz­tításnak. Mivel a hallott leve­leken kelő lárvák a talajba hú­zódnak, ahol bebábozódnak. te­­nyészidőben lényegesen gyérít­­hetjük a kártevők számát a be­sodródott levelek gyűjtésével és megsemmisítésével. Tömeges megjelenésük esetén feltétlenül permetezni kell. A háztájiban a Metation és a Soldep. a nagy­üzemi ültetvényekben ezeken kfvül a Dimecron is használha­tó. A kártevők rajzása olykor egybeesik a cserebogarak raj­zásával, tehát a két kártevő el­leni védekezés néha összekap csolható. SZALAI LÁSZLÓ, az Érsekújvári (Nové Zám­ky) Agrokémiai Vállalat munkatársa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents