Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1984-03-03 / 9. szám
1984. március 3. .SZABAD FÖLDMŰVES 13 Napi feladatunk a megújulás A hetedik tttéves tervidőszak három évének elteltével helyénvaló óttekinteni, céljainkkal egybevetni mezőgazdasági termelésünk eredményeit, tapasztalatait. A zárszámadó közgyűlések kapcsán ez nemcsak kínálkozó alkalom, hanem kötelességünk is. A Centiekben vázolt igények figyelembevételével vettünk részt a szel miéi (Selice) szövetkezet zárszámadó közgyűlésén, amely az efsz fennállása egyik legsikeresebb gazdasági évél|l nek eredményeit summázta. BIZALOM, ŐSZINTESÉG, KÖVETKEZETESSÉG A dézsmaszedó aszályos év ellenére, a tervezett 10 miUió 599 ezer koronával szemben 19 milliá 240 ezer koronás tiszta jövedelmet elérő gazdaság a járás határain túl is joggal került a figyelem középpontjába. A búza 5,68, a tavaszi árpa 5,78, a szemes kukorica 70,3. a cukorrépa 39, a silókukorica 48,59 tonnás hektáronkénti hozamai, s az állattenyésztés jó termelékenységi mntatói tekintélyt parancsoló eredménynek számítanak. képe Is. A tipikus életutat megjárt elnök — nagy ívű életpályája ellenére is — szerény maradt. Mi viszont a közös nagy családjával egyetemben joggal érezzük azt, hogy főleg azért nem sorolja mezőgazdasági és közéleti érdemeit, mert szigorú, önmagáiéi is mindig sokat követelő alkata nem engedi azt. Azon vezetők típusa 6, akik nem szeretik az olcsó népszerűséget, akiket a dolgozók elismernek, menetközben szeretik meg, majd tisztelik igazán. A kérdésekre nagy élet- és szakmai tapasztalata birtokában tempós szaTamaskovics Károly — A szakértelemmel és lelkiismeretesen végzett talajmunka, az irányított tápanysgellátás, a helyes fajtamegválasztás, s nem utolsósorban az ágazati érdekeltség „finomítása“ meghozta a várt eredményt Az utóbbi nálunk nemcsak a pénzt, hanem az egyéni felelősséget és anyagi megbecsülést, valamint az emberség blzonyírására való alkalmat Is lelentl. Nem véletlen, hogy gazdaságunkban szélesedik azoknak a tábora, akik elmondhatják magukröl. hogy ezt vagy azt a munkát én végeztem el, és büszke vagyok rá Munkánkban megszűnt a „személytelenség“, mert a kis kollektívákon belül tudunk egymásról — Skabla László tolmácsolta a közös tagságának véle ményét Orisko István, az ellenőrző bizottság elnöke. Orisko elvtárs lényegre tapintó megfogalmazása képezte később szá munkra a b eszélgetés vezérfonalát, melyet Tamaskovics Károllyal, az efsz elnökével, s a gazdaság több) vezető Jével folytattunk. Tamaskovics Kfiroly a mezőgazdaság szocialista átépítésének úttörője ként 27 éve az efsz elnöke. Aligha lehet kétséges, hogy a gazdaság Jelenlegi helyzete, állapota, termelési szerkezete, az elnök gondolkodásmódjának, szakmai felfogásának a tükörvakkal válaszol, majd visszakérdez. — Azt várja tőlem, hogy foglaljam össze a harmincöt év tapasztalatait és tanulságait? — Igent — Válaszolom kurtán. Az egyszavas válaszra elmosolyodik, s ebben a mosolyban benne van minden villanásnyi epizód és emlék az életéből. — A bizalom megszerzése volt a legnehezebb az első években. Az, hogy az emberek higgyenek a közösben, s mindenki egy célért cselekedjen. Viszont mindehhez akkor még kevés volt a .muníció“. Naponta kellett bizonyítani, naponta meg kellett küzdeni azért, hogy higgyenek az embernek, bízzanak benne. Számomra a legnagyobb eredményt az jelentette, amikor megtaláltam a közős hangot a tagsággal. Mást talán nem is tudnék kiemelni, hiszen akkor még nem ígértünk átütő sikereket, nem törekedhettünk szenzációs eredményekre. Az eredményekkel kapcsolatban inkább a fokozatosságot és a mértéktartást helyeztem előtérbe. Aprédonként mentünk előre. Amit terveztünk, minden évben teljesítettük. A Szelőcei Efsz eredményei Is jelzik, hogy a technika, a gépek, a vegyszerek és az új fejték mellett milyen szerepet látszik a szaktudás a szövet kezetl gazdálkodásban. „A hajdani 16- fogattal dolgozó ember — amint Tamaskovtcs Károly fejtegeti — a hagyományos paraszt! életmódból átlé pet a korszerű szövetkezeti formába, amelyet a technika és a tudomány eredményei jellemeznek.“ — Napjainkban nemcsak a mező gazdasági szakismeretek fontosak, sok függ általában a vezetéstől, attól, hogy a szövetkezet elnöke, közgazdá sza. növény- és állattenyésztési ágazatvezetóje, s választott vezetősége miképpen tud eligazodni a gazdasfi got körülvevő közgazdasági feltételek között — fejtegeti az elnök, akinek a szava évtizedekkel ezelőtt Is sokat nyomott a latba. Régebbi tekintélye mellé viszont — szorgalma, hozzáér tése és a gazdálkodás eredményességével — megszerezte azt az új tekin télyt Is. amely mostani mindennapi munkájához feltétlenül szükséges. ALAP: A NÖVÉNYTERMESZTÉS A XVI. pártkongresszus határoza taival összhangban a Szelőcei Efszben a növénytermesztés dinamikus fejlesztését helyezték előtérbe. A cél itt sem lehetett más, mint a nyereséges gazdálkodás. Ennek rendelték alá a növénytermesztés szerkezetének alakítását, hiszen a mezőgazdasági ágazatok közül ennek révén lehet legrugalmasabban alkalmazkodni a változó viszonyokhoz. Tavaly ezer hektáron termesztettek szemes kukoricát. A vágsellyel (Sala) kooperációs társulás partnergazdaságaként az IKR termelési technológiát alkalmazzák. Az IKR-rel három éve vannak kapcsolatban, s azóta nőtt az élőmunka hatékonysága, s javult az eszközkihasználás Is. Azelőtt például 7—8 vetögépet is bevontak a vetésbe. Most viszont egy IH CYCLO—400-assal vetik el a kukoricát. A precíziós technológiai folyamatok jelentős hányada, mint például a nagy pontossággal szabályozott és határidő közé szorított vetés, az okszerű tápanyagellátás, a gépi betakarítással szembeni kötöttségek mind nagyobb mértékben függnek a talajművelés Idejétől, minőségétől, zavartalanságától. Ugyanakkor a Jól szervezett talajművelés a ráfordítások csökkentésének egyik fő forrása. Az elmondottakból kiindulva a szelőcei szövetkezetben olyan korszerű talajmüvelést folytatnak, amely figyelembe veszi a növény igényét, a talajállapotot, s megfelelően igazodik a vetésváltással összhangban kialakított talajművelési rendszerhez, amely magában hordozza nemcsak a több termés, hanem a kisebb ráfordítás lehetőségét is. A kukoricánál és a cukorrépánál például eredményesen alkalmazzák az altalajlazítást, amely javítja a talajszerkezetet és a talaj vízgazdálkodását. A kukoricához hasonlóan a cukor répánál is az iparszerű termesztés bevezetését tervezik. Tavaly 40 hektáros kísérleti parcellán — a kézi művelés teljes mellőzésével — 50 tonna feletti hektáronkénti hozamot értek el, 15 százalékon (elüli cukortartalommal. Tóth László agrármérnök, növénytermesztési ágazatvezető tájékoztatása szerint nagy lehetőséget látnak a kettős termesztésben Is. Tavaly például 80 hektáron őszi keverékek ntán szemes kukoricát vetettek, s 5,7 fonná- hektáronkénti hozamot értek el. A különböző termőképességű má sodnövények termelési költségei öszszességükben elérhetik a fövetésű növények ráfordítását. Az utóbbi azt Jelenti, hogy a költségráfordítás szempontjából nagyon oda kell figyelni a kettőstermesztésre. A szelőceiek példája is azt igazolja, hogy a másod- és a tarlóvetés csak ott lehet eredményes, ahol megfelelő szinten van az üzem gazdálkodási színvonala, a kettős termesztést szigorúan tervszerűen végzik és alaposan kimunkált technológiát alkalmaznak. Ezek a feltételek egyébként minősítik az említett szövetkezetei, s egyben utalnak növénytermesztésük magas színvonalára Is. A szövetkezet másik fő ágazata az állattenyésztés, amely a baromfi-, a szarvasmarha- és a sertéstenyésztésre szakosodott. Az állomány téli takarmányszükségletét optimálisan btztosttonaTí. Az állattenyésztési ágazatban a mennyiség növekedésével párhuzamosan előreléptek a minőség javításában Is. Az ágazat — főleg a sertéstenyésztés — legnagyobb problémája, hogy eléggé drágán termel. Ezért elsődleges célul az önköltségek csökkentését tűzték ki. mivel áilattenyész fésűkben nagyok a tartalékok, s a hasznossági mutatók is javíthatók. Az elmondottak érdekében a sertéstenyésztésben bevezetik a garantált súlygyarapod&st. AZ EMBERI ÉRTÉKEK GYARAPÍTÁS A A szövetkezetben hét szocialista brigád tevékenykedik, közülük négy ezüstérmes. Streba jézsef, az üzemi pártszervezet elnöke, a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának tagja, valamint Skabla László, a személyzeti és káderosztály vezetője szerint a szocialista brigádok nagy szerepet vállaltak a tervfeladatok teljesítésében. s a gazdasági eredmények javításában. Ágazatonként eltérően ugyan, de a szocialista brigádtagok döntő hányada aktívan hozzájárul a gazdálkodás színvonalának emeléséhez, a minőség javításához, az üzemi tartalékok feltárásához, az ésszerű takarékossághoz, a fajlagos ráfordítási költségek csökkentéséhez, a gépek és berendezések jobb kihasználásához. A szocialista brigádok példamutatóak a szocialista versenyben Is. A munkahelyi közösségek többségében egyénekre, személyekre bontva alakították ki a vállalásokat. A Februári Győzelem 35. évfnrdnléja tiszteletére vállalt kötelezettségeiket a szövetkezet dolgozói 140 százalékra teljesítették. Az SZNF 40. és a mezőgazdaság szocialista építése megkezdésének 35. évfordulója, valamint az efsz-ek X. országos kongresszusa tiszteletére 1 millió 28 ezer korona értékő felajánlást tettek. Vállalásuk elsősorban az önköltségek csökkentésére, a hozamok növelésére, a betakarítási veszteségek mérséklésére, az abrak- és takarményhasznosftást mutatók Javítására, a gépek takarékosabb üzemeltetésére, valamint a munkaidő jobb kihasználására Irányul. A vezetési munka gyakorlatában — dolgozóik többségével szót értve — sikerült érvényt szerezniük annak a felismerésnek, hogy Idei feladataik eredményes megvalósítása elsősorban azon múlik, hogy mennyire válnak azok a dolgozók, a törzsgárdatagok és a szocialista brigádok személyes ügyévé. A központi Igények képviselete és visszaigazolása mellett érvényesítik a szövetkezeti demokráciát, mely növelt a gazdasági és a mozgalmi tevékenység hatásfokát, a dolgozóknak a vállalati terv céljaival való azonosuláséit. A szövetkezeti demokrácia gyakorlását bizonyították a zárszámadó közgyűlésen elhangzott vitafelszólalások is. A dolgozók által felvetett jogos észrevételek ezt igazolják, hogy ebben a szövetkezetben a szocialista brigádok komplex értelemben vett hármas jelszava a gyakorlatban is érvényesül, az emberi értékek gyarapítása még akkor sem szorul háttérbe, ha ennek a számbavételére nincs pontos mérőeszközük. EGYÜTT A KÖZÖSSÉGGEL A közösség ereje, a magas szintű politikai és szakmai felkészültség, a korszerű közgazdasági, műszaki és technikai tudás a szelöcel szövetkezetben gazdasági sikerekhez vezetett. Az utóbbit leginkább az bizonyítja, hogy a 7. ötéves tervidőszak gazdaságukra háruló igényes feladatait — néhány mutató kivételével — teljesítették, Illetve túlszárnyalták. — Az efsz-ek X. országos kongreszszusának vitaanyagát az ágazatokon belül, kisebb kollektívákban és csoportokban tanulmányozzák dolgozóink, akik tudatában az eltelt 35 év alatt forradalmi átalakulás történt. A közösségben korszerű eszközökkel termelő mezőgazdasági dolgozó már Streba józsef régen nem a klsárutermeléssel együttfárő Individualista, a falu határán alig túllátó, látástól-vakulásig robotoló, földhözragadt paraszt. A szövetkezet és a falu megváltozott helyzete így mutatja meg a szocializmus építésének előrehaladását hazánkban, társadalmunk politikai, gazdasági alapjainak szilárdságát, népünk nemzeti összefogásának erejét. Ezek azok a biztos alapok, amelyekre a fejlett szocialista társadalmat építve dolgozóink lövőjét tervezzük. Mi is ott vagyunk népünk és a világ haladé erőinek „kórusában“, s a békére adjuk le szavazatunkat — mondja Tamaskovics Károly, aki harmincöt évet töltött a szövetkezeti mozgalom embert formáló sejtjében, s aki ma is napi feladatként tartja számon a kor parancsszavát, az állandó megújulást CSIBA LASZLÖ Az eredmények fű részesei a szövetkezet dolgozói Fotó: Tóth József
