Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1984-03-03 / 9. szám
14 .SZABAD FÖLDMŰVES. 1984. március 3. MÉHÉSZÉT ■ MÉHÉSZÉT ■ MÉHÉSZÉT ■ MÉHÉSZÉT ■ MÉHÉSZÉT ■ MČHESZET ■ MÉHÉSZÉT ■ MÉHÉSZÉT ■ MÉHÉSZÉT ■ MÉHÉSZÉT ■ MÉHÉSZÉT »MÉHÉSZÉT Kora tavaszi serkentés virágporral A két legfontosabb hordást biztosító növényünk az akác, de különösen a repce, a méhcsaládok tavaszi fejlődéséhez képest korán borul virágba. A hordás já kihasználására erős, népes családokra van szükség. Ilyen&< fejlesztésére csupán két—két és fffl hónap áll rendelkezésünkre. A kora tavaszi, tavaszi időjárás általában szeszélyes, ami a jó fejlődést hátráltatja. Nem kis feladat előtt ál! tehát a természetes hordásra alapozó méhész. Minden kínálkozó lehetőséget ki kell használnia. A tavaszf cuknrszörpös serkentés önmagában általában nem váltja be a hozzá főzött reményeket. A családokat már előző évben fiatal anyával, sok életképes méhvel és bőséges éielemkészlettel (15—20 kg) kellett betelelni. Virágporos serkentés hatására is csak ilyenektől várhatunk kielégítő eredményt. A műit tavaszon megpróbálkoztam a konzervált virágpor kaptáron belüli etetésével. Az eredmény kellemesen meglepett. Mindjárt a beadott adagok rendkívül gyors elfogyasztásával is. Első alkalommal 0,2—0,3 kg-nyi ada gokat adtam. A méhek falánk módon nekiestek, és másnapra az összes család elfogyasztotta. A következő 0.5 kg körüli adagokat is 3—4 nap alatt elfogyasztották. A fiasítás terjedelme gyorsan megnövekedett. Igaz, az állítás, hogy a fiasítás az ilyen etetéstől kétszeresére nő, a nem etetett családokéval szemben. A tavaszi fejlődés mindjárt az elején nagy lendületet vesz. A meleg takarás, az itatás (még jobb a belső) csak természetes ilyenkor. A fiasítás etetéséhez a -rendszeres virágporhordás megindulása előtt ugyanis, főleg a fehérjetartalmú anyagok (virágpor) hiányzanak. Amennyiben mézkészlete a családnak a lépekben bőven van. Két fészekfiókban teleltetek. A virágport műanyag tálcán a fürtbe vagy annak szélére az egymás felett levő két keretsor közé adtam be. Hogyan tartósítjuk a méhek etetésére szánt virágport? Erre több módszer van. Talán legjobb, ha a méhek által is használtat választjuk: a tejsavas erjesztést vagy a silózást. A frissen, méhek által gyűjtött, csomózott virágport ill. virágportörmeléket uborkás üvegbe döngöljük. A tetejére ujjnyi vastagon mézet öntünk és az üveget légmentesen lezárjuk. A méhek is hasonlóan teszik a sejtekben. A lezárt üvegeket néhány napig 30—40 C fokos helyen tartjuk. A virágporban levő cukrokból keletkező tejsav tartósít (konzervál). A helyesen erjesztett virágpornak jellegzetes, kellemes illata és íze van. A virágpor tartósítása j. Svoboda receptje szerint: 1 kg friss virágport jól elkeverünk 0,25 liter vízből és 0.15 kg mézből készült, előzőleg kb. 5 percig forralt és lehűtött oldattal. A keveréket üvegekbe döngöljük, kerek deszkácskával lenyomatjuk és a fentebb leírt módon erjesztjük. Majd a deszkát eltávolítva az üvegeket légmentesen lezárjuk, hűvös, fagymentes helyen tároljuk. Megjegyzem: az üvegekbe jól bedöngölt virágport felhasználáskor nehéz kiszedni. Szerencsésebb megoldás lenne, erősebb fólia zacskóval bélelt alkalmas dobozban tartósítani a virágport és felhasználáskor késsel karéjokra vágni* A szárított virágport is szívesen fogyasztják a méhek. Lisztté őrölve a szabadból örömmel elhordják. Lakásukban a levegőtől átnedvesedve fogyasztják. A szárított virágpor biológiai értéke azonban nem ér fel az erjesztéssel tartósítottéval. Mindennemű virágpor etetésével óvatosnak kell lenni. Csak akkor használjuk fel, ha biztosan tudjuk, hogy betegségtől mentes családoktól szedték el. Egyébként gyorsan elterjeszthetjük méhészetünkben a költésmeszesedést vagy a még veszélyesebb költésrothadások valamelyikét, esetleg más betegséget is. Cukorlepénybe kb. 15 százaléknyit gyúrva is etethető a virágpor. Az ilyen puha cukorlepény pl. a következő recept szerint készíthető: 5 kg porcukrot és 1 kg silózott vagy lisztté őrölt szárított virágport. 1 kg jó meleg mézzel összegyúrunk. A noszémakór megelőzésére ehhez a mennyiséghez 6.Б g Fumagillint is keverhetünk. A virágporos cukorlepényt a szokásos módon 1 kg os adagokban kaphatják a családok. A virágporos etetésre, mint már szó volt róla, csak a rendszeres virágporhordás beindulta előtt, kora tavasszal van szükség. De nem túl korán, a tisztuló kirepülés után kezdődjék, legkorábban március elején, közepén. Az erőszakosan, tűi korán kiterjesztett Hasításnak temérdek élelemre és vízre van szüksége. A család feleslegesen pazarolja életerejét, a vízhordásban pedig sok méh elpusztul. Ha azonban a kellő időben kiterjesztett fiasítás etetéséhez elegendő a mézkészlet. a virágporos serkentéssel célt érünk. Aránylag kevés munkával, már gyümölcsvirágzáskor erősek lesznek a családjaink. Kovács Péter A rovatban már több cikk megjelent az atkairtás módszeréről. A cikkíró esetenként m'áis és más volt, tehát ezzel magyarázható, hogy az alkalmazott módszer eltérő volt ugyanazzal a füstölőcsíkkal is. Jól bizonyította ezt Csurilla József méhésztárs cikke, amely ,,A füstölés is ártalmas, ha sok“ címmel 1984. január 14-én jelent meg. Az említett cikket hasznosnak tartom, mert a szerzó nem csupán a saját tapasztalatait vázolta, hanem méhésztársainak. gondolko&rsmód ját feltárta. Helyesen tette, hogy írt olyan méhészekről............akik derűre, borúra használtak füstölöcsíkot“. A- zért hasnáltak egyszere két vagy három füstölőcsíkot, mert nem olvassák a Szabad Földművest, melyben több cikk jelent meg az atkairtásről, esetleg azért, mert az alapszervezet vezetősége' nem tartotta szükségesnek bemutatni a fiistölőcsík helyes felhasználásának módját. A Varrescens füstölőcsík használatának a módját Compoly Zoltán méhészeti szakoktatótól Királyhelmecen (Kráľovský Chlmec) azon az iskolázáson sajátítottam el, amit a szervezet vezetősége a múlt év tavaszán rendezett a méhészek ismeretgyarapítására. Nemcsak a füstölőcsfk hasznosításáról tájékozódtam, de arról is, hogy az atkák irtása tulajdonképpen közügy. A vezetőség tehát minden méhész részére beszerezte a szükséges mennyiségű füstölöcsíkot. A nagykaposi (Veľké Kapušany) alapszervezetnél az- atkairtás közhasznának e nemes gondolatát akkor hiúsították meg, amikor az egyik taggyűlésen a vezetőségnek azt tanácsoltam. hogy a füstölőcslk beszerzésénél és használatánál kövessék a ktrályhelmeclek jö példáját. Javaslatomra sajnos az volt a válasz, hogy mindenki szerezze be magának. Az alapszervezet vezetősége terfát abban az időben még nem tekintette közérdeknek Az atkairtás i ** ■» közügy az atkák irtását. Azóta persze változott a helyzet. Sajnos a fenti állásfoglalás után nem volt rá módom, hogy Magyarországon szerezzem be a füstölöcsíkot. Olyan növénykivonattal próbálkoztam az atkák elleni védekezésben, amely a fiasítás. a méhek és az emberek számára sem káros, viszont árthat a fejlődő atkák petéinek, a méhek vérével táplálkozó atkáknak. Erre két növény főzetét is kipróbáltam. A főzetet cukorszörpbe kevertem, s beadtam a méheknek. így teleltettem a családokat. Ezt csak azért említem, mert Csurilla méhésztárs olyan szerkészítmény szükségszerűségéről írt amely a méh vérébe kerülve pusztítaná az élősködőt“. Ebből kiindulva próbálkoztam az atkák Irtására növényt kivonattal. Még nem tudom, hogy törekvésem milyen sikerrel Járt. Tény azonban, hogy nem vakon próbálkoztam a módszer alkalmazóid val. A múlt év ószén csak kétszer használtam Varrescens füstölöcsíkot, mert szeptemberig nem tudtam beszerezni. Szeptember végén vásároltam egyik méhésztársamtől a szükséges mennyiséget. Az első füstölés után a másodikra 14 nap múlva került sor. Füstölés után ellenőriztem méheimet. Mivel atkát nem láttam, harmadszor már nem füstöltem. Persze, nem állítom, hogy családjaim atkamentesek, hiszen az élősködők október második felében, leginkább a méhek potrohgyűrűiben, tehát nem a toron tartózkodnak. Azért sem állíthatom családjaim atkamentességét, mert november másodikán megnéztem egy családot, és két kereten fedett fiasítást találtam. Ahol pedig fiasítás van, ott atkának is kell lennie. A füstölést este végeztem. A kaptár egy órát volt zárva. Másnap reggel nem tapasztaltam olyat, amiről Csurilla méhésztárs írt. A méhek bágyadtságát. örök harciasságát én abban látom, hogy a cikk írója hét nap múlva megismételte a füstölést. Egyegy füstölés után 14 napos a kivárás. A füstölőcsík hatóanyaga akkorra semlegessé válik. Az, hogy a múlt évbe.n még novemberben is találtam fedett flasftást. általános jelenség volt, s annak tulajdonítható, hogy a méhek november 4-én is virágport, sőt nektárt gyűjtöttek. Nálunk az ősszel először november 12-én Volt fagypont alatt a hőmérséklet. így a méhek dolgozhattak. Lengyel Sándor Erőfeszítések az atka felszámolására A műit év november elején megjelent méhészei rovatban Csurilla József cikkében az alábbiakra is felfigyeltem: „Akinek az összes méhcsaládja elpusztult, most szóra sem lehet bírni. Gondolják, ha őket kár érte, érjen másokat is“. Aki vérbeli méhésznek .tartja magát, nem gondolkodhat maradi módon, nem hallgathatja el sikereit, de kudarcait sem. A műit évben a rimaszombati | Rimavská Sobota) járásban minden méhcsaládot kötelező kezelésben részesítettek. A járási állategészségügyi szolgálat keretében magam is méhegészségügyi teendőket látok el. Két község méhállományát Varrescens füstölőcsíkkal kezeltem. A községek méhállománya sajnos túlsúlyban fertőzött volt. Tehát legjobbkor került sor az állományok kötelező kezelésére. Minden olyan cikket elolvasok, amely a Varroa atka terjedésének a megfékezésével foglalkozik. Fontosnak tartom, hogy a fertőzés első évében felkutassuk az atkát. Ha ez sikerül, akkor jól felkészülhetünk a küzdelemre. Amennyiben az állomány néhány családja fertőzött, amit az őszi kezelésnél észlelhettünk, akkor elkerülhetetlen a tavaszi kezelés. A télen azonban készüljünk fel a további védekezésre is. Már tudjuk, hogy a Varroa atka nősténye mintegy 80 százalék erejéig a herefiasításba rakja petéit. Ezért a herelépek építését segítenünk kell. Nem csupán a fertőzött, hanem a többi családoknál is. A befödött herefiasitást mintegy 20 nap múlva vágjuk ki. A műveletet mindaddig folytatni kell, amíg az anyák a hereiépeket bepetézik. Ezzel tulajdonképpen sok atkától mentesítjük a családot. Ha az utolsó herefiasítást is eltávo- Htottuk (pergetés után), a családokat Varrescens füstölő-csíkkal kezelhetjük. A herefiasítás szünetelésével sajnos a Varroa atka már a munkásfiasításokon élftsködhet és fejlődhet.-Ez olyan kritikus időszak, amikor a kezelésben elkésett családokat már nem menthetjük meg. Itt Csnrilla József cikkéből idézek: „Egy-egy családnál úgymond kismillió atka hullott le“. A védekezés ilyenkor már mit sem ér. A méhek a tél közepére elpusztulnak, Ha viszont idejekorán felismernénk a fertőzést, akkor az atkák számát oly mértékben csökkenthetnénk, hogy sok le nem gyengült fiatal méh maradna a családban, s ezeknél tavasszal újrakezdhetnénk a védekezést. Ehhez azonban szeptember végén, október elején 7—10 naponként Varrescens füstölőcsíkkal kellett kezelni a családokat. Augusztus utolsó napjaiban keltett kezdeni és legkésőbb szeptember 10— 12-ig befejezni a méhek teleléshez szükséges etetését. Az is fontos, hogy kései fiasítás minél kevesebb legyen a családoknál, máskülönben 1 a Varrecens füstölőcsíkokkal való kezelés nem hozná a vári sikert, az atkák a kelő méhekkel együtt szaporodnának. Az utolsó kezelés akkor esedékes, ha a családnak már nincs Hasítása. A méhcsaládok kezelése alkalmával gyakran hallottam ilyen nyilatkozatokat: „Atka volt és mindig is lesz, felesleges az ellene való védekezés“. Előfordult, hogy kezeléskor olyan kaptárakat láttam, melyekből ott szökött el a füstölőcsík hatóanyaga, ahol akart. Tán mondanom sem kell, hogy az ilyen családok nem érik meg a tavaszt Nagy Kálmán Hagyománnyá vált, hogy március 8 án a férfiak megajándékozzák s köszöntik feleségüket, édesanyjukat, leányukat, de az is szokásos, hogy a munkahelyek dolgozó nőinek kellemes meglepetéseket szereznek. Mi méhészkedő férfiak a nemzetközi nőnap alkalmából tisztelettel, szeretettel gondolunk hazánk valamennyi mé; hészkedő asszonyára. Megérdemlik a megemlékezést. Elismerést érdemelnek azok a méhészkedő nők. akik a háztartási, a gyermeknevelési és a napi feladatok mellett szabadidejükből sokat áldoznak az önálló méhészkedésre vagy arra, hogy a méhészkedésnél segítsenek a férjüknek. Szívélyesen köszöntjük Azokat a méhészkedő nőket, akik egyedül vállalják a méhészkedés rendkívül szép, ám nehéz mesterségét. Kitartóan nagy hozzáértéssel végzik ezt a feladatot. Néhány méhészkedő nőt szeretnék bemutatni, akik egyéb elfoglaltságuk mellett teljesen egyedül nagy szakértelemmel méhészkednek. Az egyik nő az SZMSZ tornaijai (Šafárikovo) alapszervezetének vezetőségi tagja. Nagy Erzsébet így vall magáról: — Mintegy tizenhét év óta önállóan méhészkedek. Mondhatom, hogy az ezzel kapcsolatos szakismereteket .elsajátítottam. Amikor özvegy maradtam. féltettem az apró jószágokat a pusztulástól, tehát folytattam a méhészkedést. Persze időbe telt, míg elsajátítottam a szakma mesterfogásait, nem egyszer a magam kárán, ám ahogy megkedveltem méheimet, az állományt is tovább fejlesztettem. Jelenleg 30 betelelt törzs- és 6 tartalékcsaládom van. Az állományt vándorkocsiba.n helyeztem el. - ■ Nagy Erzsébet a Tornaijai Állatjai Gazdaság dolgozója, és nagyon elfoglalt. Mégis marad ideje a méhészkedésre. Állományával nyaranta vándorol. Az állami gazdaságban több méhész van. A vándorlást tehát közös erőfeszítéssel végzik. Mindnyájan részt vállalnak a gazdaság kultúrnövényeinek megporzásában. Az eltelt tizenhét év ajatt több alkalommal, jó eredményt ért el, akadtak persze gyengébb évek is, amikor fizetéséből kellett beszerezni a teleltetéshez szükséges élelmet méheinek. A pálya sikerei és kudarcai a legszebb élményekre emlékeztetik őt. A méhészet tekintetében jó szakmai és elméleti Ismereteket szerzett, így az alapszervezet vezetőségi tagjává választották. Hasonló önálló méhészkedő nő Krutko Mária, méhészeti szakoktató a losonci (Lučenec) 3lapszervezet vezetőségi tagja is. Férje elhalálozása után még fiatalon lépett a kaptárak mellé, hogy becsülettel folytassa a munkát. Minden szabadidejét 'a méhek között tölti el. Hatvan családról gondoskodik. Állományát két vándorkocsiban helyezte el. Minden lehetőséget kihasznál a vándorlásra. A teendőket maga szervezi. Pergetéskor azonban idős édesanyja segít neki. A méhek iránti szeretet annyira vonzza őt, hogy amíg él, méheitől nem tud megválni. Akkor Is szereti, gondozza őket, ha nem kedvez az időjárás, vagy éppen a felelőtlenül végzett vegyszerezés miatt a méhek nem gyűjtenek annyi mézet, mint amennyit szeretne, ilyen esetek sajnos már előfordultak, ö azonban nem csüggedt el, hanem bizakodással várta a következő évet. A méhek iránti szeretet adott neki erőt ahhete Is, hogy Szenckirályfán (KráTová pri Senci) megszerezze a méhészeti szakotatói munkához az ismereteket. Sokat olvas, képezi magát, tanulmányozza a szakirodalmat. A mesterfogásokat elsősorban saját méhészetében érvényesíti. A tapasztalatokat előadásokon vagy cikkben lapunk Méhészet rovatában hasznost* ja. Az egyéniségéből fakadt, hogy szereti a természetet, s aggódva szemléli a környezet változásait, természetesen szánton tartja a törvények felelőtlen megszegőit. Kitartóan védi a természetes környezetet. A vándorlások alkalmival sokszor kiderül, hogy a méhészkedés nem csupán férfi szakma. Szlovákiában jónéhány méhészkedő nő van, aki szakoktatói képesítést is szerzett. Hivatásra és foglalkozásra való tekintet nélkül mindannyian kedvelik a természetet, vonzódnak a méhek iránt, tehát önkéntesen vállalják a nagyon hasznos időtöltést. Ilyen nagyszerű méhészkedő asszony Komáromban (Komárno) dr. Nagy Eleonóra, aki orvosi hivatása mellett otthonosan mozog a kaptárak körül is. — Gyermekkorom őta nagy érdeklődéssel figyeltem édesapámat méhészkedés közben. így nem volt nehéz a szakma fokozatos elsajátítása. A hasznos munka eredményességét figyelemmel kísérem. Kezdetben tehát až édesapjának segített, majd átváltott az önálló méhészkedésre. Dicséretére válik, hogy az orvosi diploma mellé a méhészeti szakoktatói képzettségét is megszerezte. Az eszmei és a több éves gyakorlati tapasztalatokat nem csupán saját méhészetében, hanem a nálánál kevesebb ismerettel rendelkező méhészetekben is eredményesen hasznosítja. Végűi, de nem utolsósorban köszöntjük azokat a méhészkedő feleségeket, akik az idényben, a vándorlásnál és a pergetésnél segítenek férjüknek. Megérdemlik a nőnapi tiszteletadást azon feleségek is, akik a csökkent munkaképességű, betegségben szenvedő férjük helyett a nehéz munkát magukra vállalják. Közéjük tartozik Julianna, a feleségem is, aki évek óta kisegít a méhészkedésben. Betegségem miatt csökkent munkaképeségü vagyok, s így egyes feladatok elvégzésénél a feleségemre támaszkodok. A méhektől nem tudok megválni, mert csak köztük tudok bizonyos Hokú gyógyulást elérni. Ä nemzetközi nőnap alkalmából a magam és a többi méhészkedő férfi nevében köszönetét mondok az önzetlen munkáért. Befejezésül Mezei Zoltán „Nők napjára" című versének befejező sorait nyújtom át nagy tisztelettel. „Tavaszkor nem teljk másra, Csak egy szál ibolyára. És ha az sincs, fogadjátok, Szívesen a hóvirágot. Kandikál a felhők közül. Még a nap is vígan örül. Itt a tavasz nemsokára, flozzon békét a világra." —vnl— va^aaaaaaaaaaaaa^uvw Értesítjük a tisztelt méhésztársakat, hogy a beküldött viaszbúl megrendelésre 10,— koronáért — sonkolyból pedig kdönként 12— koronáért |á minőségű mfilépet készftűnk, ■ azt ktvánatra fertőtlenítjük. A mfilépet megrendelés szerinti méretre vágjuk, s ba partnereink kívánják foszforral feljavítjuk hegy a méhek egészségesen szaporodjanak ' A viaszt és a sonkolyt, s a megrendelést az alábbi címre küldjék: 991 Ot Výrobňa medzistienok Zelovce .
