Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1984-03-03 / 9. szám
12 .SZÁSÁD FÖLDMŰVES 1984. március 3. A tudomány és a gyakorlat egységével a közös célokért Á CSKP Központi Bizottsága 8. ülésén pontosan körvonalazták azt az Irányvonalat, amelyet társadalmunk elvár a kutatástól, a tudománytól, a fejlesztéstől és a gyakorlattól a népgazdasági célok eredményes megvalósítása érdekében, az eddiginél lényegesen igényesebb kill- és belpolitikai, valamint gazdasági feltételek mellett. Vonatkozik ez a népgazdaság minden ágazatára, de kiemelt módon a mezőgazdaságra. Ezen a téren Is a társadalmi elvárásoknak megfelelő eredmények elérése azon múlik majd, hogy a mezőgazdaság valamennyi irányítási szintjén, valamennyi szervezetben és intézményben miképpen sikerül lebontani a saját feltételekhez mérten a párthatározatokat. Ä nyugat-szlovákiai kerület mezőgazdaságét irányító pártós állami szervek megkülönböztetett figyelmet szentelnek a 8. plénum határozatéi megvalósításinak, a konkrétan megfogalmazott feladatokon keresztül. A nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság a közelmúltban megtartott értekezletre a tudomány, a kutatás és a gyakorlat képviselőit hívta meg azzal a céklái, hogy kölcsönös eszmecsere keretében megvitassák a párthatározatok teljesítésének eddigi eredményeit, tárgyilagosan tárják fel a tapasztalt hiányosságokat, s jelöljék meg a továbbfejlődés legcélravezetőbb útvonalát. Ivan Knotek, a nyugat-szlováklal kerületi pártbizottság titkára bevezetőjében az előző év eredményeit értékelte. Rámutatott arra, hogy a központi párthatározatok nyontán a kerület mezőgazdászai e következő feladatokat vállalták: 0 a szemesek termelésében elérni a 2,5 millié tonnát s ezáltal hozzájárulni az előző két esztendő terméskiesésének a pótlására; 0 jelentős fordulatot hozni a hüvelyesek — a borsó, szója, lencse — termesztésében; 0 valamennyi mezőgazdasági üzemben megteremteni a feltételeket a tümegtakarmányokhöl való önellátásra, továbbá emelni a lucerna és a fúfélék megteremtésének színvonalát; 0 a nedveskukorica betakarítási és tárolási módjának bevált tapasztalatait széles körben meghonosítani, valamint tudományosan és programszerűen felülvizsgálni hasznosításának lehetőségét a szarvasmarha takarmányozásában is; 0 az öntözési lehetőségeket — mint fontos belterjesítő tényezőt — az előző évekhez képest jobban kihasználni; 0 tokozott gondot fordítani a talaj terműerejének a növelésére, valamint az agrotechnika színvonalának az emelésére; 0 az állattenyésztés szakaszán előtérbe került a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztési ütemének felgyoraitfisa. a hfzóállatok tömeggyarapodásának a növelése, a tejértékosltési kötelezettségek teljesítése, az erőtakarmány-fogyasztás csökkentése, a sertéstenyésztésben pedig в dél-morvaországi kerület színvonalának elérése; 0 az üzemirányításban célul tűzték ki az irányítás tökéletesítését, a belüzemi önelszámolási rendszer széleskörű alkalrazását, a kooperációs és integrációs kapcsolatok kiszélesítését, valamint a kezdeményezés kibontakoztatását a társított kötelezettségvállalásokon keresztül. Knotek elvtárs elismeréssel nyugtázta, hogy a kerületben a döntő jelentőségű feladatoknak sikerült eleget tenniük. A szélsőséges Időjárási viszonyok miatt és szervezési szempontból roppant igényes év eredményes nek mondható. Gabonafélékből pélďául a második legjobb termést érték el. Hektáronkénti átlagban 5,2 tonnát takarítottak be, s ezáltal a kerület gabonatermelése meghaladta a 960 ezer tonnát. Gyökeres fordulat állt be a hüvelyesek termelésében Is. Szójából az 1,23 tonnás hektárhozam elérésével összesen 2455 tonnát termeltek. A lencse átlaghozama is kiváló, 1,20 tonna körüli volt. A napraforgó termesztésében elért 1,90 tonnás hektárhozam is nagyon jó eredménynek számít. Tulajdonképpen. ez tette lehetővé, hogy a repcetermés jelentős kiesése mellett az olajipar számúra elegendő mennyiségű nyersanyagot biztosítottak. A kerület mezőgazdászai rekordtermést könyveltek el a lucerna és a füfélék vetőmagjának termesztésében, valamint a szőlészetben. A talajerő utánpótlásában is észlelhető bizonyos javulás, mivel a szántóterületnek egynegyed részén szerves trágyázást végeztek. Az öntözőberendezések olyan mérvű kihasználására, mint tavaly volt, ezidáig nem akadt példa. A tervezett 80 millió köbméterrel szemben a valóságban 18Q millió köbméter vizet Juttattak ki a szántóföldekre. Sikeresen valósították meg a termelési rendszerek első változatának gyakorlati átültetését. Igaz, alkalmazásuk további tökéletesítést követel. A sikerek mellett szembe kellett nézni a kudarcokkal is. Köztudott, hogy a szélsőséges aszály következtében szemes kukoricából kevesebb termett a tervezettnél, s ennek következtében nem sikerült a szemesek termelésében előirányzott célt maradéktalanul teljesíteniük. A termelési renszerek alkalmazásának létjogosultsága a szemes kukorica termesztésében Is minden kétséget kizárva beigazolódott. Például a vágsellyei (Sala) kukoricatermelési rendszer keretében 1,35 tonnával nagyobb hozamot értek el a kerületi átlagnál. Ugyancsak nem sikerült teljes mértékben eleget tenni a tömegtakarntányok, a cukorrépa, a komló, a zöldség és gyümölcs termelésében előirányzott feladatoknak. Az állattenyésztés szakaszán az eredmények a társadalmi elvárásoknak megfelelően alakultak. A szarvasmarha-állom'Őny 29 ezer darabbal, ebből a tehénállomány 4300 darabbal bővült. Ma a kerületben száz hektár mezőgazdasági területre 72,7 darab szarvasmarha jut. A tej értékesítési tervét 42 millió literrel túlszárnyalták s maradéktalanul teljesítették a hús, és a to fás értékesítési tervét. Az erőtakarmányok fogyasztása az állattenyésztés valamennyi ágazatában csökkent. Knotek elvtárs hangsúlyozta, hogy az idei feladatok megvalósításiban a CSKP KB 8. és 9. ülésének határozatait kell szem előtt tartani. A kerület adottságaiból kiindulva ez annyit jelent, hogy meg kell gyorsítani e növénytermesztés fejlődésének ütemét. Ennek keretén belül a legfőbb feladat szemesekből elérni a 2,5 millió tonnás termelést, valamennyi üzemben biztosítani a tömegtakarmányokból való önellátottságot, cukorrépából megtermelni az 1 millió 750 ezer tonnát, — ez feltételezi a 37 tonnás átlaghozam és a 15,3 százalékos cukortartalom elérését —, tovább folytatni a fehérjeprogram megvalósítását. A feladatokat és a célokat általánosítva a mezőgazdaság egész vonalán, törekedni kell a minél hatékonyabb termelésre, a minőség javítására. a társadalmi munkatermelékenység növelésére. A megvalósításhoz vezető utat pedig elsősorban a tudományos-műszaki haladás vívmányainak rugalmas gyakorlati alkalmazásában kell keresni. Jaromlr Algayer, a Nyugatszlovákial Kerületi Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője vitafelszólalásában nagy körvonalakban vázolta az elképzeléseket, Illetve a konkrét terveket a tudományos-műszaki ismeretek leghatékonyabb alkalmazása céljából. Véleménye szerint elsősorban a mezőgazdaságot irányító szervek részéről szemléletváltás szükséges a haladó építő jellegű módszerek és eljárások befogadására, valamint ezek gyakorlati alkalmazásának támogatására. A másik oldalon viszont a mezőgazdasági szakemberek is több kezdeményezést és hatékonyabb segítséget várnak a tudomány és a kutatás képviselődtől. Az össztársadalmi megrendeélanek megfelelő célok egyesítése érdekében a kerületi, valamint a járási mezőgazdasági Igazgatóságokon kisebb szakembercsoportokból álló alakulatokat létesítenek, amelyeknek fő feladata lesz a tudomány és a gyakorlat közötti együttműködés koordinátába, a hazai és a külföldi tudományos-műszaki ismeretek felkutatása és a lehető leghatékonyabb alkalmazási módjának feltárása, továbbá egyes újszerű feladatok konkrét megoldása. Egyes kiválasztott mezőgazdasági üzemekben két-hérom tagú munkacsoportok3t hoznak létre. Feladatkörül a tudományos-műszaki ismeretek alkalmazása lesz, kezdve a munkaszerezéstől a termelésig. Ezen munkacsoportok tevékenységének fontos részévé válik az újítási javaslatok felülvizsgálata, valamint ezek gyakorlati alkalmazása is. Az új ismereték gyakorlati átültetését a jóváhagyott programok — gabona-, fehérje- és takarmSnytermelésl program — keretében is szorgalmazzék. Am a korszerű módszerek széleskörű gyakorlati alkalmazásában a legfontosabb szerepet a termelési rendszerek gesztorgazdaságai töltik majd be. Az Idén különböző termelési rendszerek keretében hozzávetőlegesen 193 ezer hektáron folyik majd a termelés — ebből 80 ezer hektáron gabonát, 30 ezren pedig szemes kukoricát termesztenek. A vágsellyeí Duslo nemzett vüllalattal együttműködve egyelőre a galántai, a nítrai és az érsekújvári (Nové Zámky) járásban a cseppfolyós műtrágyázást vezetik be. A kutatóintézettekkel karöltve feldolgozzák a kettős termesztés bevezetésének rendszerét, öntözött viszonyok között. Ezen túlmenően tökéletesítik a kukorica betakarításának és szárításának komplex gépesítését. Az állattenyésztés szakaszán távlati tervet dolgoznak ki a tömegtakarmény-termelés megfelelő szerkezetének a kialakítására, figyelembe véve a szarvasmarha- és a juhtenyésztés 1990-ig előirányzott fejlesztési programját. A nitrát Állattenyésztési Kutatóintézettel együttműködve valamennyi j fittre szamára meghatározzák a biológiai anyagtól, valamint a takarmányozási lehetőségektől függően a gazdasági állatok termelőképességének felső határát. Egyes kijelölt nagyüzemi állattenyésztési telepeken felülvizsgálják a számífástechníka és a mikroprocesszorok alkalmazásának hatékonyságát, a takarmányadagok összeállításinak optimalizálásában. Az elképzelések szerint a nltral és a dunaszerdahelyt (Dunajská Streda) járásban szeretnének két embrióátültetési központot létesíteni a szarvasmarha szaporodásbiológiái tulajdonságainak a javítására. A sertéstenyésztésben előtérbe kerül a hibridizációs program további megvalósítása. A kerület vezetői nagy lehetőséget látnak a sertések takarmányozásának ésszerűsítésére a nedveskukorica betakarítási és tárolási módszerének a tökéletesítésében. Gazdasági téren a figyelmet az adatok számítógépes faldolgoíására, az egyes termelést folyamatok optimalizálására, az anyag- és energiamegtakarttásra összpontosítják. , Hatékonyabb módszerek alkalmazására törekednek a szociális programok megvalósításában, a káderpolitikában, a szakmai továbbképzésben és a nevelésben. A hasznos vitát — amelynek keretében számtalan jó ötlet, tárgyilagos észrevétel, útbaigazítás hangzott el — Ignác Janák, a nyugatszlovákiai kerületi pártbizottság vezető titkára zárta. Zárószavában pozitívan értékelte az eddig elérteket. — A továbbiakban a feladatok megvalósításának sikere azon málik majd — hangoztatta —, miképpen leszünk képesek a megkezdett munkát folytatni és véghezvinni. Ma országos viszonylatban adottak a a lehetőségek ahhoz, hogy minden mezőgazdasági üzemben — ezélsőséges időjárási viszonyok küzlitt is — legalább átlagos szinten teljesítsék a tervfeladatokat. Kirívó különbségeknek nem volna szabad előfordulnia. Ez mindenek előtt az embereken, politikai és szakmai magaslatukon múlik. A vitából kicsendült következtetések nyomán felhívta a figyelmet az addiginál színvonalasabb oktatás és szakmai továbbképzés fontosságára, a talajvédelem és a talajjavítás több tisztázatlan kérdésének a megoldására, a megfelelő anyagi-műszaki ellátás biztosításának a szükségszerűségére, az állattenyésztés szakaszán pedig az egy hektárnyi mezőgazdasági területre számított ezer literes tejtermelés elérésére. A gabonaprogram megvalósításában méltányolta azon mezőgazdasági üzemek kezdeményezését, amelyek felhívást intéztek a többi mezőgazdasági üzem felé, a 7. ötéves tervidőszak feladatainak teljesítésére, de főleg a szemesek termelésében tapasztalt kiesés kiegyenlítésére. Végezetül rámutatott az irányítás, a szervezés és a jutalmazás kérdéseire. Az érdem szerinti jutalmazás lehetőségével élni kell a tudományos és kutatóintézetek esetében is. Anyagi ösztönzésben kell részesíteni azokat, akik a többieknél nagyobb mértékben járultak hozzá az új tudományos ismeretek feltárásához, s ezek gyakorlati alkalmazása révén a mezőgazdasági termelés előbbre viteléhez. KLAMARCSIK MARIA a cukorrépa termelésben Á cukrot nem véletlenül tartják fehér aranynak. A cukorrépa jelentőségére a CSKP XVI. kongresszusának határozatai is nyomatékosan felhívták a figyelmet. A kelet-szlovákiai kerületben a Tőketerebesi (Trebišov) Cukorgyár körzetében négy járás negyvenhat gazdasága foglalkozik összesen 6744 hektáron cukorrépa-termesztéssel. Tavaly mindössze 27,8 tonnás hektárhozamot értek el. ami 87,1 százalékos tervteljesítésnek felelt meg. A lemaradás 27 ezer 724 tnnnát tett ki. A tervfeladatát egyedül a vranovi járás teljesítette. A kassai (Koíice) járás 95,5, a tőketerebesi 86,8. a michalovcei pedig 83,9 százalékra teljesítette tervfeladatát. A cukortartalom 14—15,7 százalék között ingadozott. Az említett négy járás természeti adottságai kedveznek a cukorrépa-termelésnek. Sajnos a huzamos szárazság sokszor megvámolja a termést. Így volt ez például a műit évben is. A szárazság kedvezőtlen hatását a talaj mélyművelésével, a téli csapadék megóvásával, vagy ahol erre mód nyílik, öntözéssel bizonyos mértékben ellensúlyozhatják. A tőketerebesi járásban tavaly a Tőketerebesi Állami Gazdaságban 350 hektáron 31.4 tonnás átlaghozamot értek el, a Királyhelmeci (Kráľovský Chlmec) Állami Gazdaságban pedig 240 hektár átlagában 34,3 tonnás termést takarítóiak be, 15 százalékos cukortartalommal. A Vefatyi Állami Gazdaságban a 300 hektár átlagtermése 29,2 tonna volt. Á járás szövetkezetei közül a legjobb eredményt (35,4 t/ha) a Pólányi (Pofany) Efsz érte el. A bolyi (ВоГ) szövetkezet 34, a kystpi pedig 33,6 tonnás átlagot mutatott ki. Ezzel szemben a cékei (Cejkov) szövetkezetben mindössze 16,5, a parchovanyiban pedig 16,9 tonnát takarítottak be hektáronként. A michalovcei járásban a legjobb eredményt a maléicel, a beacovcei és a pavlovcei, a leggyengébbet pedig a bežovcel, a budkovcei és a palini szövetkezet érte el. A Tőketerebesi Cukorgyárban megtartott értekezleten a cukorrépa-termelő gazdaságok és a járási mezőgazdasági igazgatóságok szakembereinek jelenlétében foglalkoztak az idei feladatokkal. A szakmai előadások egyöntetűen arra utaltak, hogy az igényes feladatok teljesítéséhez meg kell teremteni a szükséges feltételeket, növelve a termelés jövedelmezőségét és gazdasági hatékonyságát. Ennek érdekében az alábbi szervezési és műszaki intézkedéseket foganatosították: 0 megszervezik a cukorrépa-termesztő gazdaságok vezetőinek szakmai továbbképzését annak érdekében, hogy a cukorrépa termesztési technológiáját pontosan alkalmazzák a gyakorlatban. A kutatóintézetekkel együttműködve cukorrépa-termesztési konferenciát szerveznek, ismertetve az ezen a téren elért technológiai újdonságokat, ugyanakkor népszerűsítve az élenjáró gazdaságok tapasztalatait; 0 tervfeladatok értelmében a répatermelő gazdaságokban e fontos ipari növény termesztésére olyan területeket jelölnek ki, amelyek tápanyagban gazdagok és alkalmasak a gépi megművelésre. Nagy figyelmet fordítanak az elővetemények kiválasztására; 0 a tervezett hozamok elérése céljából előtérbe helyezik az agrotechnikai követelmények — szakszerű mélyszántás, istállótrágyázás és az agrokémiai elemzés alapján végzett műtrágyád zás — betartását. A magágy előkészítéséhez kizárólag kombinátorokat kell használni. A vetés során ügyelni kell arra, hogy a talajba hektáronként 260 ezer csíraképes mag kerüljön. Az idén a tavaly bevált Arimona, Dobrovická A és Iroonn fajtákat kell előnyben részesíteni. A növényápolásnak is fokozott figyelmet szentelnek; 0 a járási mezőgazdasági igazgatóságok szakemberei a répatermelő gazdaságok által vállalt kötelezettségek teljesítését rendszeresen ellenőrzik. A betegségek és kártevők elleni védelemben figyelembe veszik a növényvédelmi felügyelőség előrejelzéseit. A Tőketerebesi Cukorgyár erre az évre hétezer hektár cukorrépa termesztésére kötött szerződést, és 220 ezer tonna nyersanyag feldolgozásával számol. Reméljük, hogy a répatermelő gazdaságok mindent elkövetnek e feladat teljesítése érdekében. ILLÉS BERTALAN A Nyítral Állattenyésztési Kutatóintézet székház«
