Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1984-03-03 / 9. szám

1983. március 3. SZABAD FÖLDMŰVES k élelmiszeripar eredményei és távlatai X közélelraezés tekintetében a múlt esztendő eredményeit sikeresnek mi­nősíthetjük. E téren nagy érdemeket szereztek az állattenyésztési ágazatok dolgozói, mert javult az állatok hasz­nossága, ugyanakkor lényegesen csök­kentek a termelési veszteségek. Mivel a fellendülés már az előző években is érezhető volt, a hetedik ötéves ter­­időszak fő ' feladatainak teljesítése kedvezőnek ítélhető. Az ötéves tervidőszak három évére előirányzott termelési feladatokat a cukoripar kivételével minden terme­lési-gazdasági egység teljesítette. Az időtervekben megszabott a bruttó ter­melést — az 1977. január 1. árak sze­rint — 1 milliárd 390 millió korona értékkel túlszárnyalták. A termelési­gazdasági egységek árutermelése vi­szont még kedvezőbben alakult. Ál­landó árakban számítva a tervet több mint egy és háromnegyed milliárd koronával túlteljesítették. Az áruter­melés szakaszán legkiemelkedőbb eredmények a LIKO termelési-gazda­sági egységnél, a húsiparnál, vala­mint a malom- és sütőipari trösztnél születtek. A fogyasztók igényeit kielégítő áru­forgalmat — állandó kiskereskedelmi árakban számítva — az ötéves terv­időszak három évében S09 millió ko­ronával túlszárnyalták. A tervek va­lóra váltása viszont nem volt annyira egyenletes, mint korábban. Az ötéves tervidőszak elején gondot okozott például az élelmiszerek keresletének és kínálatának az egyenletessége, majd 1982-ben fokozatosan megoldód­tak a problémák. Készleteink ma már biztonságérzetet kölcsönöznek a köz­ellátásban. Az utóbbi időszakban sikereket ér­tünk el a tejtermékek, az alkoholmen­tes üdítők, a baromfi, a zöldség és a gyümölcs forgalmazásában, ám lénye­gesen csökkent a szeszes italok fo­gyasztása. Még az is örvendetes, hogy enyhe mértékben csökkent a cukor, a zsiradék és a lisztféleségek felhasználása háztartásainkban. Nép­egészségügyi szempontból helytelenek az olyan követelések, miszerint az ed­diginél nagyobb mennyiségű 12 fokos sör, fehérkenyér és olcsó cigaretta kerüljön forgalomba. Fogyasztás te­kintetében viszont a vaj és pulykahús nem éri el azt a szintet, amit megér­demelne. Hiányosságnak tartjuk, hogy az étkezési bab, a lencse és az édes­vízi halak termelése nem kielégítő. Az alapvető élelmiszerszükséglet­­nek a kielégítése s az ipari áruk el­látásának javulása előtérbe helyezi a minőségre vonatkozó igényeket, va­lamint a választékbőséget. A gyakor­lat sajnos nem képes rá, hogy üteme­sen reagáljon a termékszerkezet mó­dosítására. A termékszerkezet váltá­sát több üzemben az innoválással együtt a szakmunkásokra és a meste­rekre bízzák. Azok viszont állandóan a tervteljesítés problémáival viaskod­nak. Ilyen feltételek mellett a mű­szaki fejlesztés gyenge ütemű. A műszaki fejlődés vontatott térhó­dítása kapcsán az élelmiszergazdaság­ban gyakran felszínre kerülnek a szubjektív természetű minőségi prob­lémádé Tény azonban, hogy a progra­mozott termelési szerkezet kimunká­lásával a tudományos-kutató bázis munkatársai adósak maradtak. Az élelmiszeripari vállalatoknál és üze­meknél tehát gyenge a műszaki fej­lesztés. Az ezzel összefüggő hiányos­ságokat a CSKP KB 8. ülésének a szellemében kell kiküszöbölni, mert lehetőségek kínálkoznak arra, hogy a tudomány vívmányaival a termelés­ben a társadalom ignéyeihez igazod­janak. Üdvözölni kell tehát minden olyan támogatást, amely a minőség általános javítását, a nyersanyagok korábbinál sikeresebb felhasználását és a gyártmányfejlesztést szorgal­mazza. A termelési-gazdasági egységeknél gyors ütemben kell kialakítani a mű­szaki fejlesztés bázisát. Csak így va­lósulhat meg rugalmasan az igények kielégítése, a tudomány legújabb vív­mányainak a gyakorlatban történő gyors ütemű érvényesítése. A megváltozott energetikai, gazda­sági és nyorsanyaghasznosítási felté­telek közepette felszínre kerültek az élelmiszergazdaság szervezeti és szer­vezési problémái, jelenleg sajnos sen­ki nem kíséri figyelemmel az élelmi­szerek termelésének és szállításának ütemét. Problémát okoz például a veszteségek minden válfajának a szá­montartása. objektívizálása. s annak a meghatározása is, hogy a feldolgozó iparban milyen normák szabályozzák a termelési szükségleteket. Haladék­talanul szükséges, hogy a CSKP KB 8. ülésének irányelvei a közgazdasági kutatás munkatársait is ösztönözzék az említett kérdések gyors ütemű megoldására. \ Az alapvető élelmiszerekből való önellátás növelésének a megszabott nyersanyag- és energiakeretek köze­pette a termelés belterjesítésére kell épülnie. Segíthet ebebn a nyers­­anyagszállítás idényjellegének a mér­sékelése is. A termelés optimális ha­tárértéket legjobban a tojás- és a vá­góállat-termelés közelítette meg. ahol a múlt év első felében az egész évi forgalmazásnak 50 százalékban tettek eleget. A korábbi évekhez viszonyítva az idén a sertéstenyésztésben is javulás­ra van kilátás. Ezen a szakaszon az első félévben az évi tervnek 49.3 szá­zalékos teljesítésével számolhatunk. A tejtermelésben mind a közép-, mind a kelet-szlovákiai kerületben az idény­jelleg nagyon megmutatkozik. Enyre javulás várható szlovákiai méretben a vágóbaromfi forgalmazásánál. Az élelmiszeripari ágazatoknak el­sősorban a nyersanyagok korábbinál jobb kihasználására kell törekedniük. F, téren legtöbbet a tejipartól, a ma­lom- és sütőipartól, valamint a kon­zervipartól várunk. Csak természetes, hogy a hús- és a baromfifeldolgozó Iparágakban is igényesek a tervek. Az innoválás terén is a rugalmasság, a célszerűség elvének kell majd érvé­nyesülnie. Az ösztönösség helyett az ágazatok mindegyikénél előtérbe ke­rül a tervszerűség. Az élelmiszeripari ágazatoknál a gyártmányfejlesztést az ésszerű táp­lálkozásnak kell alárendelni. Ennek következtében a tejiparban mind a bruttó, mind az árutermelés gyors ütemű növekedésével számolunk. Lé­nyegesen bővül a sajtféleségek gyár­tása és forgalmazása, a savanyított tejtermékek készítése, az ízesített gyártmányok választéka stb. A tej zacskózása az eddigi százról 80 szá­zalékra módosul. Oj tejfeldolgozó üze­met Szlovákia további S járásában építünk. A húsipar termelésének a fejleszté­sét az erőtakarmányok hazai készlete szabja meg. Ezen a szakaszon a mű­szaki fejlesztés a termékek korábbi­nál jobbb csomagolására, a másodla­gos nyersanyagok sikeresebb haszno­sítására. az áruminőeég növelésére és a választék bővítésére Irányul. Üj húsipari létesítményt további öt járás­ban építünk. A baromfiparra ugyanaz érvényes, mint a húsiparra. Nem kis eredmény, hogy a tojásfogyasztás már elérte az előirányzott szintet. Az iparág dolgo­zóira igényes feladatok hárulnak a készítmények forgalmazásánál, a má­sodlagos nyersanyagok hasznosításá­nál. в kiegészítő termelésnél, vala­mint a termékválaszték bővítésénél. Szükséges, hogy a fogyasztás mérté­kei szerint módosítsák a vágóbaromfi választékának szerkezetét. A tervidő­szakban új létesítményt egy járásban építenek. A konzerv- és fagyasztóiparban számolni kell a zöldség- és gyümölcs­­készítmények lényeges növekedésével. A feldolgozás méretei bővülnek, teret hódít a hulladékmentes gyártási fo­lyamat az almánál, s a korábbi ha­gyományos édesítőket a szörp váltja fel. Lényegesen emelkedik a gyermek­­tápszerek, a fermentált termékek és az élesztőféleségek gyártása. Napi­rendre kerül a kppactások korszerű­sítése, s az új fagyasztók építése. A malom- és sütőipari létesítmények továbbra is nagy szerepet kapnak a közélelmezésben. Ezen a szakaszon számolni kell a termelés enyhe fel­lendülésével, főleg a fehérjékkel dú­sított és a csökkentett kalőrlatartal­­mú termékek nagyobb mennyiségű készítésével. Továbbra is támogatjuk a szövetkezetek és más szervezetek törekvéseit a kispékségek létesítésé­ben. Az elavult kapacitások helyett korszerű nagysütődéket építünk, hogy rugalmasan kielégíthessük a szükség­leteket. A sör- és malátaiparban fokozato­san a kereslet és kínálat ellentmon­dásainak a kiküszöbölésére kell töre­kedni. A kapacitásokat korszerűsítés­sel. felújítással és hozzáépítéssel bő­vítjük. A műszakiak feladata, hogy módosítsák a technológiai folyama­tot, s ezzel segítsék a munkatermelé­kenység növekedését, állandósítását, a sör és az üdítők minőségét, tartós­ságát. Az iparágak vezetőinek gondos­Korköveitelmény, hogy népgazda­ságunk ágazataiban a koráb­binál eredményesebben hasz­nosítsuk az energiaforrásokat. Nem csupán a nagy költségráfordítással előteremtetteket, hanem a minimális költségeket igénylő másodlagos ener­giatermelő anyagokat is. Sok szó esik mostanában a közét­keztetési létesítményeknél felhalmo­zódó élelmiszermaradékokak az állat­tenyésztésben való felhasználásáról. Az Illetékesek arra ösztönzik a közét­keztetési létesítmények vezetőit, hogy az élelmiszermaradékok hasznosítása céljából vegyék fel a kapcsolatot a szövetkezetekkel és állami gazdasá­gokkal. Prága közelében például a jilovél szövetkezet naponta több tonna ke­nyérmaradékot hasznosít a sertéste­nyésztésben. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy az élelmiszerma­radékok nagyüzemi felhasználása nem éri el a feltételezett szintet, s emiatt rengeteg ételmaradék megy veszen­dőbe. A Fogyasztási Szövetkezetek Szlo­vákiai Szövetsége szintén arra ösztö­nözte az általa irányított JEDNOTA fogyasztási szövetkezetek közétkezte­tési egységeit, hogy gondoskodjanak az élelmiszermaradékok korábbinál eredményesebb felhasználásáról, s ez­által a forgalmi tervben meghatáro­zót pénzügyi feladatok sikeresebb tel­jesítéséről. A JEDNOTA járási veze­tőségei a felhívásra a mezőgazdasági nagyüzemekkel való kapcsolatok fel­vételére törekedtek, de csak helyen­ként értek el sikereket. Az élelmiszermaradékok esetenkén­ti változó mennyisége és az üzem­anyagok korlátozott készlete miatt több mezőgazdasági üzem lemondott az élelmiszermaradékok elszállításé ról, s így újra gond lett a készletek elhelyezése, Illetve felhasználása. A Komáromi (Komárno) JEDNOTA Fo­gyasztási Szövetkezet vezetősége is tapasztalta, hogy a mezőgazdaság ré­széről alig van érdeklődés az élelmí­­szermaradékok hasznosítására. Ez adta az ötletet, hogy saját hatáskör­ben szervezzék meg az élelmiszer­maradékok és a boltokban — a szava­tossági határidő lejárta miatt — kise­lejtezett élelmiszerek (kenyér, péksü­temény, tej stb.) felhasználását. A napokban Komáromban a JEDNO­TA Fogyaszf<Jsl Szövetkezet legllleté­szélgettünk. hogyan váltak be a hasz­nosítás sajátos módszerei a gyakorlat­ban. A sertéshizlalásit kísérletképpen 1082-ben korán tavasszal vezették be. Kilónkénti 28 koronás átlagárban 12 választott malacot vásároltak, majd egyezményt kötöttek a JEDNOTA tag­jaival és másokkal sertéshizlaíásra. Megegyeztek abban, hogy egy-egy vállalkozónak hizlalásra 2 darab ser­tést adnak. A vállalkozók a lakásuk­hoz legközelebb' eső közétkeztetést létesítménytől naponta elszállítják a Követésre méltó kesebb vezető tisztségviselőjénél ér­deklődtem az élelmiszermaradékok felhasználásáról. Rohács Tiborral, a vendéglátó részleg vezetőjével és Kul­csár László osztályvezetővel arról be-Vizegáznak в fiatal szakembereit felhalmozódott élelmiszermaradékot. A hizlalás befejeztével az egyezmény értelmében levágfďk, Illetve kettéha­sították a sertéseket. Az egyik félser­tést a JEDNOTA, a másikat pedig a vállalkozó kapta. így Igazságos volt az elosztás. Csak természetes, hogy a JEDNOTA a hizlalást időszak alatt, de a vágásitól is biztosította az állat­egészségügyi ellenőrzést. Az első évben 8 személy hizlalta a JEDNOTA által vásárolt sertéseket. Közülük 6 darabot azon vendéglők használták fel a választék bővítésére, amelyek élelmiszermaradékot adtak a hizlaláshoz. Az első évben persze az élelmiszermaradékok mellett 400 kg erőtakarntálnyt is vásároltak. A fel­mérések jól bizonyították, hogy a ser­tések élelmiszermaradékokkal történő hizlalása mind a JEDNOTA-nak, mind a vállalkozóknak kifizetődő volt A sikereken felbuzdulva a Komá­romi JEDNOTA Fogyasztási Szövetke­zet vezetősége tavaly már 16 malacot szerzett be hizlalásra. Az állatokat 8 személy kettesével vette gondozásba úgy, hogy az említett évben nem vált szükségessé erőtakarm'ányok vásár­lása. Esetenként abrak nélkül Is el­érték a 144 kilós vágótömeget, s egy sertés vendéglői feldolgozásával mint­egy 4500 koronás forgalmat értek el. Tehát pár ezer koronás befektetéssel mintegy 30—34 ezer koronás összfor­galom elérése vált lehetővé. így már á kifúzetődőség elve is érvényesült. Hogyan tovább a sertéshizlalással, Illetve az élelmiszermaradékok éssze­rű felhasználásával? A kérdésre a válasz kézenfekvő. Az idén legkeve­sebb 20 választott malacot vásárolnak, tehtft bővítik a sertéshizlalást, hogy tovább javíthassák az élelmiszerma­­radékot juttató vendéglők ételkínála­tát. Az érdekelt vendéglők a sertések vágásával esetenként gasztronómiai napokat szerveznek. Búcson (Búö) példa például akkor amikor a kertészkedők helyi szervezete évzáró taggyűlést tartott, a JEDNOTA vendéglője disznó­toros készítményeket szolgált fel a szervezet megrendelésére. Gúťán (Ko­lárovo) pedig a táncmulatság szerve­zői rendeltek disznótoros ínyencsége­ket a vendégek megelégedésére. Kérdezhetné valaki, hogy honnan halmozódik fel a sok élelmiszermara­dék. Ehhez el kell mondani, hogy a komáromi járás vendéglőiben naponta 1700—1800 személy táplálkozik. Ami­óta pedig életbelépett az 1982/127-es számú kormányrendelet, a júrásban 52 üzem igényli a JEDNOTA vendég­lők étkeztetési szolgáltatását. Ily mó­don mifltegy 1000—1200 üzemi dol­gozó táplálkozik a JEDNOTA közét­keztetési létesítményeinél jutányos áron. Ahol pedig sok étel készül, ott bizony rengeteg maradék halmozódik fel. A JEDNOTA-nak természetesen kifi­zetődő az 52 üzem dolgozóinak az étkeztetése. Havonként mintegy 300— 400 ezer korona forgalom származik ebből, örvendetesnek, a vendéglői el­futás javulásának minősíthető, hogy tavaly például a tervezetthez viszo­nyítva 1 millió 756 ezer koronával bővült a minőségi ételek felszolgálá­sából származó vendéglői forgalom. Ezzel szemben az 1972. év valósá­kodni kell a megfelelő mennyiségű és standard minőségű sörárpa előterem­téséről. A cukoriparban — tekintettel a ter­vek több éven át történő hiányos tel­jesítésére — arra kell törekedni, hogy javuljon a bruttó termelés. Napirendi feladat itt a kapacitások bővítése, fő­leg korszerűsítéssel. Viszont építenek egy új cukorgyárat is. Ezzel lehető­vé válik, hogy a kampányt 15—20 nappal korábban fejezzék be, s a veszteségek legkevesebb 30 százalék­kal csökkenjenek. A borászati iparban is igényesek a feladatok. Az iparág a CSSZSZK egész terülptén átveszi a bor szállítási és behozatali teendőit, s arra törekedik, hogy főleg hazai készletekből fedez­ze a piac igényeit. Várható tehát az iparág termelésének a fellendülése, főleg a pezsgőborok választékának a bővítése, s az alkoholmentes üdítők korábbinál nagyobb mennyiségének a forgalmazása. Az iparág vezetői gon­doskodnak újabb tárolók létesítésé­ről, s g hulladékmentes technológiák meghonosításáról. Az étolajgyártő iparban e hazai nyersanyagbázisra támaszkodva szor­galmazzák a növényi zsiradékok ter­melésének fellendítését. Üj termékek­ként kerülnek forgalomba majd a kü­lönböző zsiradéksűrítmények, étolajok és egyéb zsiradékok. A mosószereket és a kozmetikai készítményeket túl­súlyban hazai alapanyagokból készí­tik. Csak természetes, hogy a jő mi­nőség megtartásáról is gondoskodnak. A kapacitások bővítését főleg korsze­rűsítéssel és újabbak építésével szor­­galmazzúk. A dohányiparban a fogyasztás csök­kenése miatt a termelés módosítására van kilátás. A CSSZK részére viszont a korábbinál nagyobb mennyiségű fermentált dohányt készítenek. A mű­szaki fejlesztés terén á gyártási fo­lyamat automatizálását és a hulladék­­mentes technológia bevezetését része­sítik előnyben. Szlovákia élelmiszeripara napjaink­ban az ésszerű táplálkozás céljainak megfelelően arra törekedik, hogy mind jobban fedezze a szükséglete­ket kielégítse a dolgozók igényelt. LADISLAV CUPlK agrármérnök. mezőgazdasági és élelmezésügyi mi niszterhelyettes-------------------ti Ízlésesen berendezett vendéglői sarok gához képest borokból 210 ezer, tö­mény Italokból 1 millió 783 ezer, sör­ből 278 ezer, cigarettából 601 ezer, márkás üdítőitalokból pedig 218 ezer koronával csökkent a járás JEDNOTA' vendéglőinek, a forgalma. Ez év ja­nuárjában fenti termékek esetében a tervezettnél 124 ezer koronával csök­kent a forgalom, az élelmiszerkészft-i ményeknél viszont 252 ezer koronás többletbevételt értek el. Társadalmi szempontból csak helyeselhetjük, hogy dolgozóink a korábbinál kisebb összegeket költöttek szeszesitalokra, cigarettára és a nem éppen márkás üdítőkre, viszont többet költöttek az erejüket regeneráló jó minőségű éte­lekre. A járás vendéglőinek, csak hasznára válik, ha továbbra is a jól bevált gyakorlatnak megfelelően felhasznál­ják az élelmiszermaradékot. Időszerű, hogy a Komáromi JEDNOTA Fogyasz­tási Szövetkezet jő tapasztalatait más járásokban is hasznosítsák. Ne hagy­ják kárbaveszni a vendéglőkben fel­halmozódó élelmiszermaradékot. HOKSZA ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents