Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1984-03-03 / 9. szám
1983. március 3. SZABAD FÖLDMŰVES k élelmiszeripar eredményei és távlatai X közélelraezés tekintetében a múlt esztendő eredményeit sikeresnek minősíthetjük. E téren nagy érdemeket szereztek az állattenyésztési ágazatok dolgozói, mert javult az állatok hasznossága, ugyanakkor lényegesen csökkentek a termelési veszteségek. Mivel a fellendülés már az előző években is érezhető volt, a hetedik ötéves teridőszak fő ' feladatainak teljesítése kedvezőnek ítélhető. Az ötéves tervidőszak három évére előirányzott termelési feladatokat a cukoripar kivételével minden termelési-gazdasági egység teljesítette. Az időtervekben megszabott a bruttó termelést — az 1977. január 1. árak szerint — 1 milliárd 390 millió korona értékkel túlszárnyalták. A termelésigazdasági egységek árutermelése viszont még kedvezőbben alakult. Állandó árakban számítva a tervet több mint egy és háromnegyed milliárd koronával túlteljesítették. Az árutermelés szakaszán legkiemelkedőbb eredmények a LIKO termelési-gazdasági egységnél, a húsiparnál, valamint a malom- és sütőipari trösztnél születtek. A fogyasztók igényeit kielégítő áruforgalmat — állandó kiskereskedelmi árakban számítva — az ötéves tervidőszak három évében S09 millió koronával túlszárnyalták. A tervek valóra váltása viszont nem volt annyira egyenletes, mint korábban. Az ötéves tervidőszak elején gondot okozott például az élelmiszerek keresletének és kínálatának az egyenletessége, majd 1982-ben fokozatosan megoldódtak a problémák. Készleteink ma már biztonságérzetet kölcsönöznek a közellátásban. Az utóbbi időszakban sikereket értünk el a tejtermékek, az alkoholmentes üdítők, a baromfi, a zöldség és a gyümölcs forgalmazásában, ám lényegesen csökkent a szeszes italok fogyasztása. Még az is örvendetes, hogy enyhe mértékben csökkent a cukor, a zsiradék és a lisztféleségek felhasználása háztartásainkban. Népegészségügyi szempontból helytelenek az olyan követelések, miszerint az eddiginél nagyobb mennyiségű 12 fokos sör, fehérkenyér és olcsó cigaretta kerüljön forgalomba. Fogyasztás tekintetében viszont a vaj és pulykahús nem éri el azt a szintet, amit megérdemelne. Hiányosságnak tartjuk, hogy az étkezési bab, a lencse és az édesvízi halak termelése nem kielégítő. Az alapvető élelmiszerszükségletnek a kielégítése s az ipari áruk ellátásának javulása előtérbe helyezi a minőségre vonatkozó igényeket, valamint a választékbőséget. A gyakorlat sajnos nem képes rá, hogy ütemesen reagáljon a termékszerkezet módosítására. A termékszerkezet váltását több üzemben az innoválással együtt a szakmunkásokra és a mesterekre bízzák. Azok viszont állandóan a tervteljesítés problémáival viaskodnak. Ilyen feltételek mellett a műszaki fejlesztés gyenge ütemű. A műszaki fejlődés vontatott térhódítása kapcsán az élelmiszergazdaságban gyakran felszínre kerülnek a szubjektív természetű minőségi problémádé Tény azonban, hogy a programozott termelési szerkezet kimunkálásával a tudományos-kutató bázis munkatársai adósak maradtak. Az élelmiszeripari vállalatoknál és üzemeknél tehát gyenge a műszaki fejlesztés. Az ezzel összefüggő hiányosságokat a CSKP KB 8. ülésének a szellemében kell kiküszöbölni, mert lehetőségek kínálkoznak arra, hogy a tudomány vívmányaival a termelésben a társadalom ignéyeihez igazodjanak. Üdvözölni kell tehát minden olyan támogatást, amely a minőség általános javítását, a nyersanyagok korábbinál sikeresebb felhasználását és a gyártmányfejlesztést szorgalmazza. A termelési-gazdasági egységeknél gyors ütemben kell kialakítani a műszaki fejlesztés bázisát. Csak így valósulhat meg rugalmasan az igények kielégítése, a tudomány legújabb vívmányainak a gyakorlatban történő gyors ütemű érvényesítése. A megváltozott energetikai, gazdasági és nyorsanyaghasznosítási feltételek közepette felszínre kerültek az élelmiszergazdaság szervezeti és szervezési problémái, jelenleg sajnos senki nem kíséri figyelemmel az élelmiszerek termelésének és szállításának ütemét. Problémát okoz például a veszteségek minden válfajának a számontartása. objektívizálása. s annak a meghatározása is, hogy a feldolgozó iparban milyen normák szabályozzák a termelési szükségleteket. Haladéktalanul szükséges, hogy a CSKP KB 8. ülésének irányelvei a közgazdasági kutatás munkatársait is ösztönözzék az említett kérdések gyors ütemű megoldására. \ Az alapvető élelmiszerekből való önellátás növelésének a megszabott nyersanyag- és energiakeretek közepette a termelés belterjesítésére kell épülnie. Segíthet ebebn a nyersanyagszállítás idényjellegének a mérsékelése is. A termelés optimális határértéket legjobban a tojás- és a vágóállat-termelés közelítette meg. ahol a múlt év első felében az egész évi forgalmazásnak 50 százalékban tettek eleget. A korábbi évekhez viszonyítva az idén a sertéstenyésztésben is javulásra van kilátás. Ezen a szakaszon az első félévben az évi tervnek 49.3 százalékos teljesítésével számolhatunk. A tejtermelésben mind a közép-, mind a kelet-szlovákiai kerületben az idényjelleg nagyon megmutatkozik. Enyre javulás várható szlovákiai méretben a vágóbaromfi forgalmazásánál. Az élelmiszeripari ágazatoknak elsősorban a nyersanyagok korábbinál jobb kihasználására kell törekedniük. F, téren legtöbbet a tejipartól, a malom- és sütőipartól, valamint a konzervipartól várunk. Csak természetes, hogy a hús- és a baromfifeldolgozó Iparágakban is igényesek a tervek. Az innoválás terén is a rugalmasság, a célszerűség elvének kell majd érvényesülnie. Az ösztönösség helyett az ágazatok mindegyikénél előtérbe kerül a tervszerűség. Az élelmiszeripari ágazatoknál a gyártmányfejlesztést az ésszerű táplálkozásnak kell alárendelni. Ennek következtében a tejiparban mind a bruttó, mind az árutermelés gyors ütemű növekedésével számolunk. Lényegesen bővül a sajtféleségek gyártása és forgalmazása, a savanyított tejtermékek készítése, az ízesített gyártmányok választéka stb. A tej zacskózása az eddigi százról 80 százalékra módosul. Oj tejfeldolgozó üzemet Szlovákia további S járásában építünk. A húsipar termelésének a fejlesztését az erőtakarmányok hazai készlete szabja meg. Ezen a szakaszon a műszaki fejlesztés a termékek korábbinál jobbb csomagolására, a másodlagos nyersanyagok sikeresebb hasznosítására. az áruminőeég növelésére és a választék bővítésére Irányul. Üj húsipari létesítményt további öt járásban építünk. A baromfiparra ugyanaz érvényes, mint a húsiparra. Nem kis eredmény, hogy a tojásfogyasztás már elérte az előirányzott szintet. Az iparág dolgozóira igényes feladatok hárulnak a készítmények forgalmazásánál, a másodlagos nyersanyagok hasznosításánál. в kiegészítő termelésnél, valamint a termékválaszték bővítésénél. Szükséges, hogy a fogyasztás mértékei szerint módosítsák a vágóbaromfi választékának szerkezetét. A tervidőszakban új létesítményt egy járásban építenek. A konzerv- és fagyasztóiparban számolni kell a zöldség- és gyümölcskészítmények lényeges növekedésével. A feldolgozás méretei bővülnek, teret hódít a hulladékmentes gyártási folyamat az almánál, s a korábbi hagyományos édesítőket a szörp váltja fel. Lényegesen emelkedik a gyermektápszerek, a fermentált termékek és az élesztőféleségek gyártása. Napirendre kerül a kppactások korszerűsítése, s az új fagyasztók építése. A malom- és sütőipari létesítmények továbbra is nagy szerepet kapnak a közélelmezésben. Ezen a szakaszon számolni kell a termelés enyhe fellendülésével, főleg a fehérjékkel dúsított és a csökkentett kalőrlatartalmú termékek nagyobb mennyiségű készítésével. Továbbra is támogatjuk a szövetkezetek és más szervezetek törekvéseit a kispékségek létesítésében. Az elavult kapacitások helyett korszerű nagysütődéket építünk, hogy rugalmasan kielégíthessük a szükségleteket. A sör- és malátaiparban fokozatosan a kereslet és kínálat ellentmondásainak a kiküszöbölésére kell törekedni. A kapacitásokat korszerűsítéssel. felújítással és hozzáépítéssel bővítjük. A műszakiak feladata, hogy módosítsák a technológiai folyamatot, s ezzel segítsék a munkatermelékenység növekedését, állandósítását, a sör és az üdítők minőségét, tartósságát. Az iparágak vezetőinek gondosKorköveitelmény, hogy népgazdaságunk ágazataiban a korábbinál eredményesebben hasznosítsuk az energiaforrásokat. Nem csupán a nagy költségráfordítással előteremtetteket, hanem a minimális költségeket igénylő másodlagos energiatermelő anyagokat is. Sok szó esik mostanában a közétkeztetési létesítményeknél felhalmozódó élelmiszermaradékokak az állattenyésztésben való felhasználásáról. Az Illetékesek arra ösztönzik a közétkeztetési létesítmények vezetőit, hogy az élelmiszermaradékok hasznosítása céljából vegyék fel a kapcsolatot a szövetkezetekkel és állami gazdaságokkal. Prága közelében például a jilovél szövetkezet naponta több tonna kenyérmaradékot hasznosít a sertéstenyésztésben. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy az élelmiszermaradékok nagyüzemi felhasználása nem éri el a feltételezett szintet, s emiatt rengeteg ételmaradék megy veszendőbe. A Fogyasztási Szövetkezetek Szlovákiai Szövetsége szintén arra ösztönözte az általa irányított JEDNOTA fogyasztási szövetkezetek közétkeztetési egységeit, hogy gondoskodjanak az élelmiszermaradékok korábbinál eredményesebb felhasználásáról, s ezáltal a forgalmi tervben meghatározót pénzügyi feladatok sikeresebb teljesítéséről. A JEDNOTA járási vezetőségei a felhívásra a mezőgazdasági nagyüzemekkel való kapcsolatok felvételére törekedtek, de csak helyenként értek el sikereket. Az élelmiszermaradékok esetenkénti változó mennyisége és az üzemanyagok korlátozott készlete miatt több mezőgazdasági üzem lemondott az élelmiszermaradékok elszállításé ról, s így újra gond lett a készletek elhelyezése, Illetve felhasználása. A Komáromi (Komárno) JEDNOTA Fogyasztási Szövetkezet vezetősége is tapasztalta, hogy a mezőgazdaság részéről alig van érdeklődés az élelmíszermaradékok hasznosítására. Ez adta az ötletet, hogy saját hatáskörben szervezzék meg az élelmiszermaradékok és a boltokban — a szavatossági határidő lejárta miatt — kiselejtezett élelmiszerek (kenyér, péksütemény, tej stb.) felhasználását. A napokban Komáromban a JEDNOTA Fogyaszf<Jsl Szövetkezet legllletészélgettünk. hogyan váltak be a hasznosítás sajátos módszerei a gyakorlatban. A sertéshizlalásit kísérletképpen 1082-ben korán tavasszal vezették be. Kilónkénti 28 koronás átlagárban 12 választott malacot vásároltak, majd egyezményt kötöttek a JEDNOTA tagjaival és másokkal sertéshizlaíásra. Megegyeztek abban, hogy egy-egy vállalkozónak hizlalásra 2 darab sertést adnak. A vállalkozók a lakásukhoz legközelebb' eső közétkeztetést létesítménytől naponta elszállítják a Követésre méltó kesebb vezető tisztségviselőjénél érdeklődtem az élelmiszermaradékok felhasználásáról. Rohács Tiborral, a vendéglátó részleg vezetőjével és Kulcsár László osztályvezetővel arról be-Vizegáznak в fiatal szakembereit felhalmozódott élelmiszermaradékot. A hizlalás befejeztével az egyezmény értelmében levágfďk, Illetve kettéhasították a sertéseket. Az egyik félsertést a JEDNOTA, a másikat pedig a vállalkozó kapta. így Igazságos volt az elosztás. Csak természetes, hogy a JEDNOTA a hizlalást időszak alatt, de a vágásitól is biztosította az állategészségügyi ellenőrzést. Az első évben 8 személy hizlalta a JEDNOTA által vásárolt sertéseket. Közülük 6 darabot azon vendéglők használták fel a választék bővítésére, amelyek élelmiszermaradékot adtak a hizlaláshoz. Az első évben persze az élelmiszermaradékok mellett 400 kg erőtakarntálnyt is vásároltak. A felmérések jól bizonyították, hogy a sertések élelmiszermaradékokkal történő hizlalása mind a JEDNOTA-nak, mind a vállalkozóknak kifizetődő volt A sikereken felbuzdulva a Komáromi JEDNOTA Fogyasztási Szövetkezet vezetősége tavaly már 16 malacot szerzett be hizlalásra. Az állatokat 8 személy kettesével vette gondozásba úgy, hogy az említett évben nem vált szükségessé erőtakarm'ányok vásárlása. Esetenként abrak nélkül Is elérték a 144 kilós vágótömeget, s egy sertés vendéglői feldolgozásával mintegy 4500 koronás forgalmat értek el. Tehát pár ezer koronás befektetéssel mintegy 30—34 ezer koronás összforgalom elérése vált lehetővé. így már á kifúzetődőség elve is érvényesült. Hogyan tovább a sertéshizlalással, Illetve az élelmiszermaradékok ésszerű felhasználásával? A kérdésre a válasz kézenfekvő. Az idén legkevesebb 20 választott malacot vásárolnak, tehtft bővítik a sertéshizlalást, hogy tovább javíthassák az élelmiszermaradékot juttató vendéglők ételkínálatát. Az érdekelt vendéglők a sertések vágásával esetenként gasztronómiai napokat szerveznek. Búcson (Búö) példa például akkor amikor a kertészkedők helyi szervezete évzáró taggyűlést tartott, a JEDNOTA vendéglője disznótoros készítményeket szolgált fel a szervezet megrendelésére. Gúťán (Kolárovo) pedig a táncmulatság szervezői rendeltek disznótoros ínyencségeket a vendégek megelégedésére. Kérdezhetné valaki, hogy honnan halmozódik fel a sok élelmiszermaradék. Ehhez el kell mondani, hogy a komáromi járás vendéglőiben naponta 1700—1800 személy táplálkozik. Amióta pedig életbelépett az 1982/127-es számú kormányrendelet, a júrásban 52 üzem igényli a JEDNOTA vendéglők étkeztetési szolgáltatását. Ily módon mifltegy 1000—1200 üzemi dolgozó táplálkozik a JEDNOTA közétkeztetési létesítményeinél jutányos áron. Ahol pedig sok étel készül, ott bizony rengeteg maradék halmozódik fel. A JEDNOTA-nak természetesen kifizetődő az 52 üzem dolgozóinak az étkeztetése. Havonként mintegy 300— 400 ezer korona forgalom származik ebből, örvendetesnek, a vendéglői elfutás javulásának minősíthető, hogy tavaly például a tervezetthez viszonyítva 1 millió 756 ezer koronával bővült a minőségi ételek felszolgálásából származó vendéglői forgalom. Ezzel szemben az 1972. év valósákodni kell a megfelelő mennyiségű és standard minőségű sörárpa előteremtéséről. A cukoriparban — tekintettel a tervek több éven át történő hiányos teljesítésére — arra kell törekedni, hogy javuljon a bruttó termelés. Napirendi feladat itt a kapacitások bővítése, főleg korszerűsítéssel. Viszont építenek egy új cukorgyárat is. Ezzel lehetővé válik, hogy a kampányt 15—20 nappal korábban fejezzék be, s a veszteségek legkevesebb 30 százalékkal csökkenjenek. A borászati iparban is igényesek a feladatok. Az iparág a CSSZSZK egész terülptén átveszi a bor szállítási és behozatali teendőit, s arra törekedik, hogy főleg hazai készletekből fedezze a piac igényeit. Várható tehát az iparág termelésének a fellendülése, főleg a pezsgőborok választékának a bővítése, s az alkoholmentes üdítők korábbinál nagyobb mennyiségének a forgalmazása. Az iparág vezetői gondoskodnak újabb tárolók létesítéséről, s g hulladékmentes technológiák meghonosításáról. Az étolajgyártő iparban e hazai nyersanyagbázisra támaszkodva szorgalmazzák a növényi zsiradékok termelésének fellendítését. Üj termékekként kerülnek forgalomba majd a különböző zsiradéksűrítmények, étolajok és egyéb zsiradékok. A mosószereket és a kozmetikai készítményeket túlsúlyban hazai alapanyagokból készítik. Csak természetes, hogy a jő minőség megtartásáról is gondoskodnak. A kapacitások bővítését főleg korszerűsítéssel és újabbak építésével szorgalmazzúk. A dohányiparban a fogyasztás csökkenése miatt a termelés módosítására van kilátás. A CSSZK részére viszont a korábbinál nagyobb mennyiségű fermentált dohányt készítenek. A műszaki fejlesztés terén á gyártási folyamat automatizálását és a hulladékmentes technológia bevezetését részesítik előnyben. Szlovákia élelmiszeripara napjainkban az ésszerű táplálkozás céljainak megfelelően arra törekedik, hogy mind jobban fedezze a szükségleteket kielégítse a dolgozók igényelt. LADISLAV CUPlK agrármérnök. mezőgazdasági és élelmezésügyi mi niszterhelyettes-------------------ti Ízlésesen berendezett vendéglői sarok gához képest borokból 210 ezer, tömény Italokból 1 millió 783 ezer, sörből 278 ezer, cigarettából 601 ezer, márkás üdítőitalokból pedig 218 ezer koronával csökkent a járás JEDNOTA' vendéglőinek, a forgalma. Ez év januárjában fenti termékek esetében a tervezettnél 124 ezer koronával csökkent a forgalom, az élelmiszerkészft-i ményeknél viszont 252 ezer koronás többletbevételt értek el. Társadalmi szempontból csak helyeselhetjük, hogy dolgozóink a korábbinál kisebb összegeket költöttek szeszesitalokra, cigarettára és a nem éppen márkás üdítőkre, viszont többet költöttek az erejüket regeneráló jó minőségű ételekre. A járás vendéglőinek, csak hasznára válik, ha továbbra is a jól bevált gyakorlatnak megfelelően felhasználják az élelmiszermaradékot. Időszerű, hogy a Komáromi JEDNOTA Fogyasztási Szövetkezet jő tapasztalatait más járásokban is hasznosítsák. Ne hagyják kárbaveszni a vendéglőkben felhalmozódó élelmiszermaradékot. HOKSZA ISTVÁN
