Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1984-03-03 / 9. szám
* 3 H akepek A rimaszombati (Rimavská Sobota) járásban a Szlovákiai Kertészkedők Szövetségének ■egyik legaktívabb alapszerveze te a rimajánosi (Rim. janovcej. A szervezet élén az alapító tagok egyike, Marcso Barnabás áll, aki húsz évig a Rimaszombati Magtermelő Állami Gazdaság, tíz esztendőn keresztül pedig a Rimajánosi Ejsz fökertészeként tevékenykedett. — Édesapám kertész meg vincellér volt, tőle tanultam el a szakma szeretetét és mesterfogásait mesélte a jókedélyü Barna bácsi. — Tíz évig pusztán éltünk, magunknak gazdálkodtunk, később magam is a kertészkedést választottam. Többnyire fiatalokkal dolgoztam, de az ágazat feladatát mindig teljesítettük. Tucatnyi vándorzászlót nyertünk el, a sajtó meg a televízió több alkalommal is méltatta munkasikereinket. Nyugdíjba vonulása óta, tehát 1979-től Barna bácsi kicsiben hódol nagy szenvedélyének. Níolcvanegy őszén — a kertbarátmozgalom fellendítését szorgalmazó párthatározatra és a központi ' felhívásra válaszolva — a helyi nemzeti bizotság segítségével és negyvenkét csa Iád támogatásával Rimajánosiban is megalakult a kertészke'tfők érdekvédelmi szövetségé nek alapszervezete. — Szervezetünknek ma 102 tagja van s a járási székhelyen üzemelő konzervgyárral, meg a Zelenina kirendeltségével kötött megállapodás értelmében fejlesztjük a háztáji árutermelést. A rimajánosiak tökéletesen megszervezték az értékesítést. A falulmn három felvásárló központot létesítettek, ahol a szervezet megbízott tagjai veszik át a zöldséget és a gyümölcsöt. Tavaly a konzervgyár részére 35 tonna csemegeuborkát, 1,5 tonna fokhagymát, 10 tonha gyümölcsöt meg némi vörös hagymát termeltek, a Zeleninának pedig salátát, retket, karalábét, leveszöldséget, salátauborkát, paradicsomot meg zöldpaprikát szállítottak. A Zeleninár jó partnerként említik, hiszen a tervezett 28 tonna helyett összesen csaknem félszáz tonna zöldséget vett át a szervezet tagjaitól. — A társadalmi igény értelmében ezentúl még több vörös hagymát kívánunk termelni, és továbbra is szorgalmazzuk a háztáji szamócatermesztés fellendítését. Eddig hatan próbálkoztak a szamóca meghonosításával. A telepítéshez kedvezményes áron ültetőanyagot is kaptak, de mivel ezen a vidéken komoly gond az öntözés, a tavalyi aszályos időjárás áthúzta az embert számításokat. Reméljük, hogy az idén nem lesz ekkora szárazság. A felvásárló szervezetek dicsérik a rimajánosiak igyekezetét és áruját, s persze a kertészkedők is elégedettek. A rugalmas felvásárlás szilárdítja a termelők biztonságérzetét, újabbb vállalkozókat ösztönöz kezdeményezésre. Пе vajon milyen segítséget tud nyújtani az alapszervezet a kertészkedöknek? — Kertészkedőink számára a vetőmagot központi megrendeléssel vagy közvetlenül az SZKSZ KB Kertészeti Szolgáltató Vállalatának rimaszombati Szakboltjából szerezzük be. Fóliából, kertészeti szerszámokból és kellékekből, és persze vegyszerekből jobb is lehelne a kínálat. Sokan keresik az egykor árusított, praktikus kézi vetőgépet, de nem kapható. Tavaly Dithane és Perozin csak elvétve volt kapható. Még szerencse, hogy szárazság volt, így csupán a paradicsom sínylette mely a vegyszerhiányt. Szaktanácsokkal a szövetség járási bizottsága, erőgépekkel a szövetkezet segíti a munkánkat. Aztán amikor jönnek a betakarítási munkacsúcsok, mi is megfogjuk a dolog végéi, hogy a szövetkezet is élvezze az együttműködés hasznát. Ha mód nyílik rá, mielőbb szeretnénk kerti traktort vásárolni, hogy legalább a talajmunkák idején segítségére lehessünk tagjainknak. Marcso Barnabás hatvanöt éves. Negyven ár földterületen gazdálkodik, ebből száz négyzetmétert fólia borít. Amikor náluk jártam, már a tavaszra készülődtek, akkor vetették a magot az előkészített melegágyba. — Évtizedeken át a kertészkedés jelentette számunkra- az életet, a boldogulást — mondta a többi között Mariska néni —, miért porit most mondanánk le róla, amikor nyugdíjasok lettünk és tulajdonképpen kedvtelésből, a saját elképzeléseink szerint kísérletezve kényszeríthetjük többtermésre a földet? Amíg az. erőnk engedi és a társadalom is igényli a háztájiban megtermelt javakat, kertészkedni fogunk. Elnézem a szorgoskodó öregeket és közben arra gondolok, hogy a Marcsoékhoz hasonló gondolkodású, a közért mindig tenni kész emberek bemutatásával bizonyára követőket is toborzunk, akik egyszer talán betetőzik a kertbarátmozgulóm és a háztáji árutermelés fejlesztését. Kurcsmárog László ■-16Ш 1-VAUIS2BUINK KÉRDÉS: Űjabban juhtenyésztéssel foglalkozom, ezért érdekelne, hogy hol lehet beszerezni az állatok részére szükséges nyalósót? Sz: F., N. Z. VÁLASZUNK: A gazdasági állatok számára gyártott nyalósót a mezőgazdasági terményfelvásárló és ellátó vállalatok (Poľnohospodársky nákupný a zásobovací podnik) forgalmazzák, a kiSállattenyésztők és a háztáji állattartók is itt szerezhetik be. Adott esetben! a vállalat érsekújvári üzemében (PNZZ Nové Zámky) kell érdeklődni. KÉRDÉS: Tudomásom szerint egy időben hazánkban is gyártottak meztelen csigák irtására szolgáló vegyszert. Ha jól emlékszem, Lymacid néven forgalmazták. Hol kapható? B. L., V. A VÁLASZUNK: Jól emlékszem, csakhogy ez a készítmény már jó pár éve nem létezik. Pótlására egy ideig import alapanyagból Metaldehyd 5 G szemcsézett készítményt gyártottunk, de legjobb tudomásunk szerint újabbau ez sem kapható. Persze előfordulhat, hogy valamelyik vidéki boltban még akad belőle néhány tasakkal. KÉRDÉS: I.ehet-e káposztát savanyítani alumíniumból készült edényekben, például 25 literes tejeekannákban? M. L., B. VÁLASZUNK: A savanyítás biológiai eljárás, melynek során a tartósításhoz szükséges tejsavat a terményben előforduló mikroorganizmusok állítják elő. A káposzta cukortartalmának lebontása közben tejsavon kívül széndioxid, ecetsav, alkohol meg némi észter képződik. A savak olyan töménységben vannak jelen, hogy képesek kikezdeni a fémeket, következésképpen az alumíniumból készült kannák közvetlenül nem alkalmasak káposztasavanyításra. Az említett tejeskannákat ilyen célra csak akkor lehet felhasználni, ha élelmiszer csomagolására alkalmas fóliával úgy kibéleljük, hogy a savanyításkor keletkező lé még véletlenül se kerülhessen érintkezésije az alumíniummal. KÉRDÉS: Egy kertésztárs javaslatára évekkel ezelőtt kísérletet tettem az alma újságpapírban történő tárolására. A módszer bevált, azóta is fgy tárolom a gyümölcsöt. Minden almát újságpapírba csomagolok, úgy rakom egy nagyobb, jól szigetelt — ugyancsak újságpapírral körülrakott — ládába. Azt szeretném tudni, egészségügyi szempontból nem ártalmas-e az így tárolt gyümölcs? Cz. 0., Z. VÁLASZUNK: Kérdésével megkerestük Karovié mérnököt, a Bratislava! Élelmiszeripari Kutató Intézet munkatársát, aki elmondta. hogy olvasónk aggodalma alaptalan. Igaz, a termelőknek általában azt tanácsolják, hogy puha selyempapirba vagy szalvétába csomagolják a tárolásra szánt gyümölcsöt, de jobb híján gyakran maga a szakember is újságpapírt használ szalvéta helyett. Ojabban a nyomdaiparban használatos festékben nincsen vagy csak igen kevés ólom fordul elő, tehát az újságpapírba csomagolt gyümölcs bátran fogyasztható. A csap alatti-alapos leöblttésről természetesen nem szabad megfeledkezni Ik-á) KÉRDÉS: Miért- csuk lan а к a kutyák? A. I., C. VÁLASZUNK: A kutyáknál a csuklás ugyanolyan jelenség, mint az embernél: a rekeszizom rendszertelen összehúzódása okozza. Leggyakoribb a kölyökkutyáknál s rendszerint magától megszűnik. Ha a kutya folyamatosan, szinte 24 órán át csoki k, állat orvos segítségét kelt kérn U) 1984. március 3. A kecske ősidők őta megbecsült háziállat. Volt idő, amikor a nincstelenek tehenenként emlegették s a módosabb gazdák bizony lenézték a kecsketartókat. A teje kiváló, a javasasszonyok valaha orvosságként árulták. Feltehetően azért, mert a kecske csak igen ritkán kapott TBC-t, következésképpen a teje valóban gyógyító hatással lehetett a betegekre. E sorok írójának egykor több kecskéje volt, mégpedig a híres „bikszárdi“ fajtából. Ez nem más, mint a Nagyszombat (Trnava) környékén meghonosodott szánentáli fehér kecske. Napjainkban a tenyésztőket az eltéssel. illetve a kiskecskék felnevelésével kapcsolatos kérdések foglalkoztatják leginkább, tehát az alábbiakban erről lesz szó. A kecske általában ősszel ivarzik és tél végén ellik, leggyakrabban kettőt, néha hármat. A jó anya két-három héttel elles után már,- üzekedik, de az ivarzás többnyire csendes Vagy esetenként el is maradhat. Az ellés általában zökkenőmentes, 1—3 óra alatt lezajlik. Az egészséges kiskecskék élénkek, nemsokára keresni kezdik az anya tőgyét, A nőstény kiskecskét gödölyének, a hímet (bak) gidának nevezzük. A tenyésztő gyakran ellenőrizze az állatokat s ellés után gondosan távolítsa el az anyák alól a szennyezett almot. Helyette száraz, feltétlenül penészmentes szalmát kell elteríteni. Ellés után Igen jót tesz, ha langyos ivóssal itatjuk az anyát. Az ivós 20—30 deka korpából és 2—3 liter langyos vízből készüljön (hideg vizet az anyának nem szabad adni). A kicsinyek első tápláléka a föcstej. Ez megszabadítja a szervezetüket a bélszuroktól. Mint ismeretes, a kiskecske gyomrának befogadó képessé ge viszonylag kicsi, ezért kezdetijén naponta ötször, később négyszer. végül háromszor ajánlatos számunkra lehetővé tenni a szopást. Néhol (pl. Svájcban) általános szokás, hogy a kiskecskét nem az mya szoptatja, hanem a tenyésztő itatja, természetesen az anyától kifejt tejjel. Molnár Imre Nagykeszin (V. Kos'hy) szintén így neveli a kecskéit, mégpedig jó eredménnyel. Az itasásos ne vetési módszer ugyan munkaigényesebb, viszont bizonyos előnyei is vannak. Itt kell elmondani, hogy a jó tejtermelő kecskék lényegesen több tejet termelnek, mint amennyit a ki csínyek képesek kiszopni. Ilyenkor a tenyésztő feladata, hogy az első két hétben rendszeresen kifejje a kecskétől a fölös tejmennyiséget. Persze nem úgy mint egyesek, hogy az utolsó csöppet is kifacsarják a tőgyből. s a végén még ők csodál-' koznak, hogy a kicsinyek nem mennek semmire. Az anya által az első héten termelt tejet az utódok itatására használjuk, hiszen emberi táplálkozásra amúgy sem alkalmas (erősen hashajtó hatású). Ha az anya Iaz első hét utáni Időszakban is több tejet termel, mint jmenynyire a kicsinyeinek szükségük van, akkor a fölös mennyiség egy részét továbbra is rendszeresen ki kell fejni. Ha szoptatás előtt fejünk, akkor a kiskecskének esetleg kevés és túl zsíros tej marad, ha viszont szoptatás után fejünk, akkor a hígabb tejből a kicsinyek kedvükre jóllakhatnak, de előfordulhat, hogy az ideges anya (kecskében nem ritkaság az ilyen) nem adja le a lejei. Mártathatunk. Idő múltán a széna és az abrak napi adagja 30—50 dkg-ra növelhető, miközben a juttatott tej mennyiségét fokozatosan csökkenteni kell. A teljes elválasztás általában nem jár nehézséggel. Igaz, a szoptatás befejezésekor az anya izgatott és sokat mekeg a kicsinyei után, melyek többnyire Hogyan neveljük a kiskecskéket? pedig ez a tőgy termelőképességének romlásához vezethet. A kiskecskék napi tejszükséglete az első napon 5—6 dl, a második napon 7—8 dl, az ötödik napon 1 liter, a hetedik napon 1,1—1,2 liter. A második héten napi 1,5, a negyedik héten 2 liter legyen a kicsinyek fejadagja. Aki jó utódot akar nevelni a kecskéitől, ne sajnálja a tejet. A tenyészállatnak szánt kiskecskéket háromhetes koruktól naponta 50—100 gramm szénával póttakarmányozzuk. Ezt az adagot hetente 5—10 dekával növelhetjük s az 5. héttől már 5—10 dgk abrakot is jutnapokig nem esznek semmit és jól lesoványodnak.' Itatásos nevelés esetén tiszta és lehetőleg tőgymeleg (32—37 C-fokos) tejet kell kínálni a kicsinyeknek. Négyhetes koruktól a kiskecskék kijárhatnak anyjukkal a legelőre. Amennyiben a kiskesckét vá góállatnak neveljük, akkor csak 3—4 hétig kap tejet, viszont a tenyészállatnak szánt utód 6—8 hétig, jó tudni, hogy a növendékek igencsak hajlamosak az angolkórra,' ezért ügyelni kell arra, hogy táplálékuk mndig kellő mennyiségben tartalmazzon meszet, foszforsavat és DKrajčovič St. felvétele vitamint. Nyalósó és friss ivóvíz mindig legyen az állatok előtt (ez főleg télen és ősszel fontos). Aki a konyhai hulladékok mellett némi lucernaszénát, korpát vagy darát is tud juttatni és lehetővé teszi állatainak a napfényen tartózkodást, az bátran elmondhatja, hogy megteremtette a jó tenyészállatnevetés alapfeltételeit. Akinek kevés jó minőségű szénája van és abrakból sem tud kielégítő adagot biztosítani, ráadásul esetleg állandóan istállóban tartja az állatait, az feltétlenül gondoljon az injekciós vitaminpótlásra. Egy vitamin-oltás három hónapra ellátja a növendékek szervezetét A- és D-vitaminnal s megóvja őket az angolkórtól. A kecskék szánrara világos, jól szellőztethető, télen legalább 8, nyáron pedig maximum 20 C-fokos hőmérsékletű szálláshelyet (istálló, ól) kell biztosítani. Az állatok alatt gyakran cseréljük az almot, a szőrüket rendszeresen keféljük, fésüljük, esetleg mossuk, és ne feledkezzünk meg a körömápolásról. Az utóbbi főleg akkor fontos, ha a kecske nem jár legelőre. A túlnőtt körmöket négyhetenként le kell vágni, nehogy az állat megsántulion. K. MOLNÁR FERENC
