Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1984-03-03 / 9. szám

* 3 H akepek A rimaszombati (Rimavská Sobota) járásban a Szlovákiai Kertészkedők Szövetségének ■egyik legaktívabb alapszerveze te a rimajánosi (Rim. janovcej. A szervezet élén az alapító ta­gok egyike, Marcso Barnabás áll, aki húsz évig a Rimaszom­bati Magtermelő Állami Gazda­ság, tíz esztendőn keresztül pe­dig a Rimajánosi Ejsz fökerté­­szeként tevékenykedett. — Édesapám kertész meg vincellér volt, tőle tanultam el a szakma szeretetét és mester­fogásait mesélte a jókedélyü Barna bácsi. — Tíz évig pusz­tán éltünk, magunknak gazdál­kodtunk, később magam is a kertészkedést választottam. Többnyire fiatalokkal dolgoz­tam, de az ágazat feladatát mindig teljesítettük. Tucatnyi vándorzászlót nyertünk el, a sajtó meg a televízió több alka­lommal is méltatta munkasike­reinket. Nyugdíjba vonulása óta, tehát 1979-től Barna bácsi kicsiben hódol nagy szenvedélyének. Níolcvanegy őszén — a kertba­rátmozgalom fellendítését szor­galmazó párthatározatra és a központi ' felhívásra válaszolva — a helyi nemzeti bizotság se­gítségével és negyvenkét csa Iád támogatásával Rimajánosi­­ban is megalakult a kertészke­'tfők érdekvédelmi szövetségé nek alapszervezete. — Szervezetünknek ma 102 tagja van s a járási székhelyen üzemelő konzervgyárral, meg a Zelenina kirendeltségével kö­tött megállapodás értelmében fejlesztjük a háztáji áruterme­lést. A rimajánosiak tökéletesen megszervezték az értékesítést. A falulmn három felvásárló köz­pontot létesítettek, ahol a szer­vezet megbízott tagjai veszik át a zöldséget és a gyümöl­csöt. Tavaly a konzervgyár ré­szére 35 tonna csemegeuborkát, 1,5 tonna fokhagymát, 10 tonha gyümölcsöt meg némi vörös hagymát termeltek, a Zeleniná­­nak pedig salátát, retket, kara­lábét, leveszöldséget, saláta­uborkát, paradicsomot meg zöldpaprikát szállítottak. A Ze­leninár jó partnerként említik, hiszen a tervezett 28 tonna he­lyett összesen csaknem félszáz tonna zöldséget vett át a szer­vezet tagjaitól. — A társadalmi igény értel­mében ezentúl még több vörös hagymát kívánunk termelni, és továbbra is szorgalmazzuk a háztáji szamócatermesztés fel­lendítését. Eddig hatan próbál­koztak a szamóca meghonosítá­sával. A telepítéshez kedvezmé­nyes áron ültetőanyagot is kap­tak, de mivel ezen a vidéken komoly gond az öntözés, a ta­valyi aszályos időjárás áthúzta az embert számításokat. Remél­jük, hogy az idén nem lesz ek­kora szárazság. A felvásárló szervezetek di­csérik a rimajánosiak igyeke­zetét és áruját, s persze a ker­tészkedők is elégedettek. A ru­galmas felvásárlás szilárdítja a termelők biztonságérzetét, újabbb vállalkozókat ösztönöz kezdeményezésre. Пе vajon mi­lyen segítséget tud nyújtani az alapszervezet a kertészkedök­­nek? — Kertészkedőink számára a vetőmagot központi megrende­léssel vagy közvetlenül az SZKSZ KB Kertészeti Szolgál­tató Vállalatának rimaszombati Szakboltjából szerezzük be. Fó­liából, kertészeti szerszámokból és kellékekből, és persze vegy­szerekből jobb is lehelne a kí­nálat. Sokan keresik az egykor árusított, praktikus kézi vető­­gépet, de nem kapható. Tavaly Dithane és Perozin csak elvétve volt kapható. Még szerencse, hogy szárazság volt, így csupán a paradicsom sínylette mely a vegyszerhiányt. Szaktanácsok­kal a szövetség járási bizottsá­ga, erőgépekkel a szövetkezet segíti a munkánkat. Aztán ami­kor jönnek a betakarítási mun­­kacsúcsok, mi is megfogjuk a dolog végéi, hogy a szövetkezet is élvezze az együttműködés hasznát. Ha mód nyílik rá, mi­előbb szeretnénk kerti traktort vásárolni, hogy legalább a ta­­lajmunkák idején segítségére lehessünk tagjainknak. Marcso Barnabás hatvanöt éves. Negyven ár földterületen gazdálkodik, ebből száz négy­zetmétert fólia borít. Amikor náluk jártam, már a tavaszra készülődtek, akkor vetették a magot az előkészített meleg­ágyba. — Évtizedeken át a kertész­kedés jelentette számunkra- az életet, a boldogulást — mondta a többi között Mariska néni —, miért porit most mondanánk le róla, amikor nyugdíjasok let­tünk és tulajdonképpen kedvte­lésből, a saját elképzeléseink szerint kísérletezve kényszerít­­hetjük többtermésre a földet? Amíg az. erőnk engedi és a tár­sadalom is igényli a háztáji­ban megtermelt javakat, ker­tészkedni fogunk. Elnézem a szorgoskodó öre­geket és közben arra gondolok, hogy a Marcsoékhoz hasonló gondolkodású, a közért mindig tenni kész emberek bemutatá­sával bizonyára követőket is toborzunk, akik egyszer talán betetőzik a kertbarátmozgulóm és a háztáji árutermelés fejlesz­tését. Kurcsmárog László ■-16Ш 1-VAUIS2BUINK KÉRDÉS: Űjabban juhtenyésztéssel fog­lalkozom, ezért érdekelne, hogy hol lehet beszerezni az állatok részére szükséges nyalósót? Sz: F., N. Z. VÁLASZUNK: A gazdasági állatok számára gyártott nyalósót a mezőgazda­sági terményfelvásárló és ellátó vállalatok (Poľnohospodársky nákupný a zásobovací podnik) forgalmazzák, a kiSállattenyész­­tők és a háztáji állattartók is itt szerezhetik be. Adott eset­ben! a vállalat érsekújvári üze­mében (PNZZ Nové Zámky) kell érdeklődni. KÉRDÉS: Tudomásom szerint egy idő­ben hazánkban is gyártottak meztelen csigák irtására szol­gáló vegyszert. Ha jól emlék­szem, Lymacid néven forgal­mazták. Hol kapható? B. L., V. A VÁLASZUNK: Jól emlékszem, csakhogy ez a készítmény már jó pár éve nem létezik. Pótlására egy ideig import alapanyagból Metalde­­hyd 5 G szemcsézett készít­ményt gyártottunk, de legjobb tudomásunk szerint újabbau ez sem kapható. Persze előfordul­hat, hogy valamelyik vidéki boltban még akad belőle né­hány tasakkal. KÉRDÉS: I.ehet-e káposztát savanyítani alumíniumból készült edények­ben, például 25 literes tejee­­kannákban? M. L., B. VÁLASZUNK: A savanyítás biológiai eljárás, melynek során a tartósításhoz szükséges tejsavat a termény­ben előforduló mikroorganiz­musok állítják elő. A káposz­ta cukortartalmának lebontása közben tejsavon kívül szén­dioxid, ecetsav, alkohol meg némi észter képződik. A savak olyan töménységben vannak je­len, hogy képesek kikezdeni a fémeket, következésképpen az alumíniumból készült kannák közvetlenül nem alkalmasak káposztasavanyításra. Az emlí­tett tejeskannákat ilyen célra csak akkor lehet felhasználni, ha élelmiszer csomagolására alkalmas fóliával úgy kibélel­jük, hogy a savanyításkor kelet­kező lé még véletlenül se ke­rülhessen érintkezésije az alu­míniummal. KÉRDÉS: Egy kertésztárs javaslatára évekkel ezelőtt kísérletet tet­tem az alma újságpapírban tör­ténő tárolására. A módszer be­vált, azóta is fgy tárolom a gyümölcsöt. Minden almát új­ságpapírba csomagolok, úgy ra­kom egy nagyobb, jól szigetelt — ugyancsak újságpapírral kö­rülrakott — ládába. Azt szeret­ném tudni, egészségügyi szem­pontból nem ártalmas-e az így tárolt gyümölcs? Cz. 0., Z. VÁLASZUNK: Kérdésével megkerestük Ka­rovié mérnököt, a Bratislava! Élelmiszeripari Kutató Intézet munkatársát, aki elmondta. hogy olvasónk aggodalma alap­talan. Igaz, a termelőknek álta­lában azt tanácsolják, hogy pu­ha selyempapirba vagy szalvé­tába csomagolják a tárolásra szánt gyümölcsöt, de jobb híján gyakran maga a szakember is újságpapírt használ szalvéta helyett. Ojabban a nyomdaipar­ban használatos festékben nin­csen vagy csak igen kevés ólom fordul elő, tehát az újságpapír­ba csomagolt gyümölcs bátran fogyasztható. A csap alatti-ala­pos leöblttésről természetesen nem szabad megfeledkezni Ik-á) KÉRDÉS: Miért- csuk lan а к a kutyák? A. I., C. VÁLASZUNK: A kutyáknál a csuklás ugyan­olyan jelenség, mint az ember­nél: a rekeszizom rendszerte­len összehúzódása okozza. Leg­gyakoribb a kölyökkutyáknál s rendszerint magától megszű­nik. Ha a kutya folyamatosan, szinte 24 órán át csoki k, állat orvos segítségét kelt kérn U) 1984. március 3. A kecske ősidők őta megbecsült háziállat. Volt idő, amikor a nincstelenek tehenenként emlegették s a módosabb gazdák bizony lenézték a kecsketartó­kat. A teje kiváló, a javasasszonyok valaha orvosságként árulták. Feltehetően azért, mert a kecske csak igen rit­kán kapott TBC-t, következésképpen a teje valóban gyó­gyító hatással lehetett a betegekre. E sorok írójának egykor több kecskéje volt, mégpedig a híres „bikszárdi“ fajtából. Ez nem más, mint a Nagy­szombat (Trnava) környékén meghonosodott szánentáli fehér kecske. Napjainkban a tenyésztőket az eltéssel. illetve a kiskecskék felnevelésével kapcsolatos kérdések foglalkoztatják leginkább, tehát az alábbiakban erről lesz szó. A kecske általában ősszel ivarzik és tél végén ellik, leggyakrabban kettőt, néha hármat. A jó anya két-há­­rom héttel elles után már,- üzekedik, de az ivarzás több­nyire csendes Vagy esetenként el is maradhat. Az ellés általában zökkenőmentes, 1—3 óra alatt le­zajlik. Az egészséges kiskecskék élénkek, nemsokára keresni kezdik az anya tőgyét, A nőstény kiskecskét gö­dölyének, a hímet (bak) gidának nevezzük. A tenyésztő gyakran ellenőrizze az állatokat s ellés után gondosan távolítsa el az anyák alól a szennyezett almot. Helyette száraz, feltétlenül penészmentes szalmát kell elteríteni. Ellés után Igen jót tesz, ha langyos ivós­­sal itatjuk az anyát. Az ivós 20—30 deka korpából és 2—3 liter langyos vízből ké­szüljön (hideg vizet az anyának nem szabad adni). A kicsinyek első tápláléka a föcstej. Ez megszabadítja a szervezetüket a bélszuroktól. Mint ismeretes, a kiskecske gyomrának befogadó képessé ge viszonylag kicsi, ezért kez­detijén naponta ötször, később négyszer. végül háromszor ajánlatos számunkra lehetővé tenni a szopást. Néhol (pl. Svájcban) általános szokás, hogy a kiskecskét nem az mya szoptatja, hanem a tenyésztő itatja, természetesen az anyá­tól kifejt tejjel. Molnár Imre Nagykeszin (V. Kos'hy) szintén így neveli a kecskéit, mégpedig jó eredménnyel. Az itasásos ne vetési módszer ugyan munka­igényesebb, viszont bizonyos előnyei is vannak. Itt kell el­mondani, hogy a jó tejtermelő kecskék lényegesen több tejet termelnek, mint amennyit a ki csínyek képesek kiszopni. Ilyen­kor a tenyésztő feladata, hogy az első két hétben rendszere­sen kifejje a kecskétől a fölös tejmennyiséget. Persze nem úgy mint egyesek, hogy az utolsó csöppet is kifacsarják a tőgy­ből. s a végén még ők csodál-' koznak, hogy a kicsinyek nem mennek semmire. Az anya által az első héten termelt tejet az utódok itatására használjuk, hiszen emberi táplálkozásra amúgy sem alkalmas (erősen hashajtó hatású). Ha az anya Iaz első hét utáni Időszakban is több tejet termel, mint jmeny­­nyire a kicsinyeinek szükségük van, akkor a fölös mennyiség egy részét továbbra is rendsze­resen ki kell fejni. Ha szopta­tás előtt fejünk, akkor a kis­­kecskének esetleg kevés és túl zsíros tej marad, ha viszont szoptatás után fejünk, akkor a hígabb tejből a kicsinyek ked­vükre jóllakhatnak, de előfor­dulhat, hogy az ideges anya (kecskében nem ritkaság az ilyen) nem adja le a lejei. Már­tathatunk. Idő múltán a széna és az abrak napi adagja 30—50 dkg-ra növelhető, miközben a juttatott tej mennyiségét foko­zatosan csökkenteni kell. A tel­jes elválasztás általában nem jár nehézséggel. Igaz, a szop­tatás befejezésekor az anya iz­gatott és sokat mekeg a kicsi­nyei után, melyek többnyire Hogyan neveljük a kiskecskéket? pedig ez a tőgy termelőképes­ségének romlásához vezethet. A kiskecskék napi tejszük­séglete az első napon 5—6 dl, a második napon 7—8 dl, az ötödik napon 1 liter, a hetedik napon 1,1—1,2 liter. A második héten napi 1,5, a negyedik hé­ten 2 liter legyen a kicsinyek fejadagja. Aki jó utódot akar nevelni a kecskéitől, ne sajnál­ja a tejet. A tenyészállatnak szánt kiskecskéket háromhetes koruktól naponta 50—100 gramm szénával póttakarmányozzuk. Ezt az adagot hetente 5—10 deká­val növelhetjük s az 5. héttől már 5—10 dgk abrakot is jut­napokig nem esznek semmit és jól lesoványodnak.' Itatásos ne­velés esetén tiszta és lehetőleg tőgymeleg (32—37 C-fokos) te­jet kell kínálni a kicsinyeknek. Négyhetes koruktól a kiskecs­kék kijárhatnak anyjukkal a legelőre. Amennyiben a kiskesckét vá góállatnak neveljük, akkor csak 3—4 hétig kap tejet, viszont a tenyészállatnak szánt utód 6—8 hétig, jó tudni, hogy a növen­dékek igencsak hajlamosak az angolkórra,' ezért ügyelni kell arra, hogy táplálékuk mndig kellő mennyiségben tartalmaz­zon meszet, foszforsavat és D­Krajčovič St. felvétele vitamint. Nyalósó és friss ivó­víz mindig legyen az állatok előtt (ez főleg télen és ősszel fontos). Aki a konyhai hulla­dékok mellett némi lucernaszé­nát, korpát vagy darát is tud juttatni és lehetővé teszi álla­tainak a napfényen tartózko­dást, az bátran elmondhatja, hogy megteremtette a jó te­nyészállatnevetés alapfeltéte­leit. Akinek kevés jó minőségű szénája van és abrakból sem tud kielégítő adagot biztosítani, ráadásul esetleg állandóan is­tállóban tartja az állatait, az feltétlenül gondoljon az injek­ciós vitaminpótlásra. Egy vita­min-oltás három hónapra ellát­ja a növendékek szervezetét A- és D-vitaminnal s megóvja őket az angolkórtól. A kecskék szánrara világos, jól szellőztethető, télen leg­alább 8, nyáron pedig maximum 20 C-fokos hőmérsékletű szál­láshelyet (istálló, ól) kell biz­tosítani. Az állatok alatt gyak­ran cseréljük az almot, a sző­rüket rendszeresen keféljük, fé­süljük, esetleg mossuk, és ne feledkezzünk meg a körömápo­lásról. Az utóbbi főleg akkor fontos, ha a kecske nem jár legelőre. A túlnőtt körmöket négyhetenként le kell vágni, nehogy az állat megsántulion. K. MOLNÁR FERENC

Next

/
Thumbnails
Contents