Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1984-02-25 / 8. szám
.SZABAD FÖLDMŰVES Í98?. feSťnlť 23* 12 Miben rejlik a tejtermelés gazdaságossága? A rimajánosi (Rimavské Janovce) szövetkezet a rimaszombati (Rimavská Sobota) járás egyik éienjérú gazdalága. ötletekért, hasznos tapasztalatokért ide mindenkor érdemes betérni. Mi is ezt tettük. A tejtermelés színvonala, gazdaságossága, valamint a munkaszervezés és a jutalmazás eredményessége a tehenészetben — ez képezte vizsgálódásunk célját. Kezdjük az elemzést néhány ténymegállapítással. Tavaly tehenenként — 850 darab az állomány — 3660 literes évi fejési átlaggal 3 millió 50 ezer liter tejet termeltek. Kétszázezerrel többet az előirányzottnál. Az utóbbi három év alatt 560 literrel növekedett a tejelékenység) Egy liter tej előállításához 25 deka abraktakarmányt használtak fel. Az állatsürííség rendkívül magas; 44 tehén jut száz hektár mezőgazdasági területre. A szántóterületnek mindössze huszonöt százalékán termeszthetnek takarmánynövényeket. Ennek ellenére tömegtakarmányokból önellátók. Igen kedvező a borjúszaporulat is. Száz tehéntől 105,5 borjút neveltek fel. A tejet literenként 1 korona 60 filléres nyereséggel értékesítik. Ezekből az adatokból egyértelműen kitűnik a termelés gazdaságosságának töretlen fölfelé Ívelése. — Mivel alapozták ezt meg? — A kérdésre B o r b á s Kálmán állattenyésztési ágazatvezető válaszolt: — Az utóbbi években rendkívüli erőfeszítéseket tettünk a szarvasmarha-tenyésztés fellendítésére. A gondos tenyészmunkára helyeztük a fő hangsúlyt. A tehénállomány 85 százalék a szlovák tarka és a fekete tarka kanadai lapály fajta keresztezéséből származik. A tenyészmunkában nagy érdeme van juhász István fajtanemesítő zootechnikusunknak. A tejtermelés biológiai, azaz genetikai feltételeinek a biztosítása mellett a tehenek megfelelő takarmányozását és gondozását is elő kellett készíteni. Ezt a feladatot az állomány ötletes átszervezésével, csoportosításával sikerült megoldani. Vagyis: a borjazás előtt ólló teheneket külön istállóba helyezték ót. Az ellés utáni időszakban megállapítjuk a tehenek hasznosságát, s innen, tejelékenységük mérté-, kének megfelelően három különböző istállóba kerülnek elhelyezésre. Az állatok kiválasztását ebben a körforgásban tökéletes biztonsággal végezzük. Így, a tehenek hasznosságához igazítva megoldottuk az abrak- és a tömegtakarmányok differenciált — de istállónként egységes —adagolását. Természetesen minden szakosított telepen más-más teljesítménynorma alapján jutalmazzuk a gondozókat és a fejőket. — Lássunk példát a különböző hasznosságú kategóriákba sorolt állatok téli takarmányozására: — A naponta 9, illetve 16 liter tejet adó tehenek tömegtakarmányagadja a következő összetételű: silókukoricából 8 kg, illetve 8 kg; zabszenázsből 8 kg, illetve 10 kg; répaszeletből 12 kg, illetve 18 kg; árpaszalmából 2 kg (csak az első kategória esétében), szénából pedig 3 kg a második nagyobb hasznosságú csoportnál. Ezenkívül melaszban oldott karbamidból 13 dekát számítunk egy állatra, ezt a vályúkba kihordott takarmányra locsolják a gondozók. A takarmányadagokat — a takarmányok minőségének laboratóriumi vizsgálata alapján — az állattenyésztési kutatóintézet dolgozta ki a szövetkezetek kérésére. az elmúlt évben első ízben. Ennek nagy hasznát vesszük, hiszen ily módon pótolni tudjuk a hiányzó nyomelemeket, vitaminokat és különféle élelmiszeripari melléktermékek felhasználásával kedvezőbbé tehetjük a takarmányok fehérje-, illetve szénhidrát-tartalmának arányát is. A növénytermesztés a gabonafélék vetésterületének állandó növekedése miatt egyre szűkülő területen, s a közepes termesztési adottságok ellenére is, jó alapot nyújt a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztéséhez, ezen belül a tejtermelés növeléséhez. Tavalyelőtt például rekord mennyiségű tömegtakarmányt termeltek. A múlt évben viszont a kevés csapadék miatt a tervezett szükségletnek alig 90 százalékát sikerült biztosítani. Szénából 820 tonnát készítettek. A legelőket intenzív tárgyázás alá vonták, hogy az első termését lekaszálhassák, amire a múlt évben sajnos nem volt lehetőségük. Ellenben 2400 tonna jó minőségű szenászt készítettek. Silókukoricából 2650 tonnát takarítottak be. Ä tömegtakarmányok pótlására — tavaly első ízben — szalmával és répaszelettel keverve az összes kukoricaszórat szilázsolták. Így 1500 tonna „nem tervezett“ takarmányhoz jutottak. Itt azonban meg kell említeni, hogy a gazdaság speciális gépek hiányában csak nagy erőfeszítések árán tudta ezt megvalósítani. Ugyanis a kukoricaszárat fűkaszálógéppel vágták le, rendekbe sorolták és silókombájnnal felszedve szecskázták össze ... A rimajánosiak az élelmiszeripart melléktermékek hasznosításával is tetemes mennyiségű tömegtakarmányt pótolnak. A cukorgyári melasz folyamatos vásárlása mellett naponta húsz hektoliternyi folyékony sörélesztőhöz jutnak. A takarmányok keverését és kihordását az istállókba, speciális adagolókocsikkal végzik. Kétféle fejőgépet működtetnek: DZ-100-ast és halszálkásat. A tej tisztítására nagyon ügyelnek. Az értékesített tej minden literjét eddig első osztályúnak minősítették a felvásárlók. Az istállók típusáról is érdemes néhány szót ejteni, ötszázharminc tehenet hagyományos istállókban tartanak. Háromszázat rostos állásokon. Ezt a „modern“ technológiát még az idén átépítik klasszikusra, mert nem biztosítja a kellő termelési szintet. Az állatok gondozásának a bemutatására és a jutalmazási formák ismertetésére külön fejezetet szánunk. A javarészt már nyngdíj felé járó, tapasztalt állatgondozók helybeliek. Nehéz lesz pótolni őket, közel a város, elszippantja a faluból a fiatalokat. A munka szervezésére és ellenőrzésére megkülönböztetett figyelmet fordítanak a tehenészetben. Mindkét udvarban ügyes, szakképzett zootechnikusok teljesítenek két műszakban szolgálatot. A rimajánosi részlegen Cerovská Eta — tizenkét évig fejőnő volt ezen a telepen — Samu Zoltánnal váltják egymást, immár negyedik esztendeje. Feladatuk legfontosabb része: a nap minden szakaszában az etetés, az állatgondozás és a fejés menetének (a nyári időszakban háromszor fejnek naponta) figyelemmel kísérése, valamint a felmerülő problémák azonnali elhárítása. A gondozók anyagi ösztönzésére egy új, mondhatni, ötletes és fölöttébb hasznos jutalmazási formát vezettek be. Az alapbérnek két összetevője van; 60 százaléka stabil. a kitermelt tejmennyiségtől függ, a hátralevő negyven százalékot — a bér mozgó részét — az elvégzett munka minősége alapján szabályozzák. Nézzük meg kinagyítva is ezt a módszert... A zootechnikusok egy táblázatban a gondozók neve után minden nap bejegyzik az ellenőrzés eredményét: egy plusz vagy egy mínusz jelet, aszerint, hogy összességében milyen értékű munkát végeztek az emberek. Például megtisztították-e aznap az állatokat, milyen rendet hagytak maguk után az istállóban, bezárták-e rendesen az ajtókat, ablakokat stb. Namármost: egy tehén egynapi gondozásának bérköltségét 80 fillérben állapították meg. A hónap végén mindenkinek összeszámolják az „osztályzatait“, s amennyi a mínusz jel, annyiszor kevesebb (80 fillér x darabszám x a napok számával) a napi bér, s a hóvégi fizetés... Borbás Kálmán a gondokról és a távlati célokról a következőket mondta: — A legnagyobb gondunk a jövőt illetően a vetésforgóból adódik, mely eleve kizárja az állomány számára megfelelő mennyiségű tömegtakarmányok biztosítását. Erői évre növelik számunkra a gabona és az olajnövények vetésterületét. Pedig az elkövetkezendő években szerettük volna nagymértékben növelni a termelés jövedelmezőségét, és kiegyensúlyozottabbá tenni egész gazdálkodásunkat KORCSMÄROS LÁSZLÓ ACSKP Központi Bízottsiáigának 8. plénuma felhívta a figyelmet a tudományos-műszaki ismeretek gyors és rugalmas gyakorlati alkalmazásának szükségszerűségére. Ma senki előtt nem kétséges, milyen szerepet Játszik az ismeretszerzésben a könyv, a sajtó és egyéb tömegtájékoztató eszközök. A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás több mezőgazdasági üzemében jól felszerelt szakkönyvtárak vannak, melyek hozzájárulnak a szövetkezeti tagok szakmaipolitikai ismereteinek bővítéséhez. A közeljövőben a járási könyvtár, a Járási Mezőgazdasági Igazgatóság és a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Járási Bizottságának együttes elhatározása kapcsán mezőgazdasági irodalomra szakosított könyvtárat hoznak létre. Megnyitását a könyvhónapra ütemezték be. Ennek a — kooperációban létrejött — mezőgazdasági információs központnak legfőbb feladata a tudományos-műszaki ismeretekről való tájékoztatás, illetve azok gyorsabb bevezetése a termelésbe. Céljuk az, hogy felhívják a mező gazdasági üzemek figyelmét az ésszerűsítő, az újító- és feltalálómozgalom eredményeire, ezen tevékenység kiszélesítésére és felkarolására. Tehát nem csupán a mezőgazdasági irodalom egyoldalú összegyűjtéséről van sző, hanem az információs központ vállalkozik az egyes szaklapokban megjelent szakcikkek feldolgozására, Illetve bizonyos információs anyagok kiadására Is. Ennek kapcsán állandó jellegű tájékoztatást nyújt a növénytermesztés és az állattenyésztés, a mezőgazdasági technika és technológia, a közgazdaságtan, a mezőgazdasági politika. valamint az életkörnyezet védelme legidőszerűbb kérdéseiről. Az információkat a A cél érdekében mezőgazdságt üzemek díjmentesen vehetik igénybe. A könyvtárnak mindenekelőtt a többi mezőgazdasági könyvtárral való kapcsolatok megteremtését, valamint a tájékoztatásul szolgáló színvonalas anyagok biztosítását kell szorgalmaznia. A könyvtárat a Járási mezőgazdasági igazgatóság épületében' rendezik be. Az említett Információs központban az elképzelések szerint olyan dokumenfációs i anyagot is rendelkezésre bocsátanak majd, melyek nem kaphatók a hagyományos könyvpiacokon. Elsősorban olyan dokumentációs jellegű anyagok és információk terjesztéséről van szó, melyek a mezőgazdasági üzemek, illetve a felettes szervek és szervezetek közötti kapcsolatokat szabályozzék. Nagy súlyt helyeznek a mezőgazdasági üzemekkel kapcsolatos jogszabályok, a kereskedelmi és árpolitika egyes problémaköreinek a megvilágíttísára is. A mezőgazdasági üzemeket folyamatosan tájékoztatják majd a csehszlovák mezőgazdaság helyzetéről, távlatairól, s ugyancsak áttekintést nyújtanak a külföldi mezőgazdaság eredményeiről is. A mezőgazdasági Információs központnak a létesítését mindenekelőtt az tette szükségessé, hogy a dunaszerdahelyl Járás úttörő szerepet tölt be a szocialista mezőgazdasági termelésben. Egyre nagyobb az igény és érdeklődés a mezőgazdasági üzemek részéről az új lsmere tek rugalmas gyakorlati alkalmazására. Tekintettel arra, hogy hasonló jellegű Információs központ Szlovákiában ezidáig nem működik, a dunaszerdahelyi lesz az első. Minden bizonnyal a kezdeti nehézségek leküzdése után ez a nagyszerű kezdeményezés teljesíti küldetését. Hasznos tanácsokat, információkat és útbaigazítást nyújt a mezőgazdasági szakembereknek, kertészkedőknek, apróállattenyésztőknek és a többi érdeklődőnek, akiknek szívügye a mezőgazdasági termelés további fellendítése. A CSKP KB 8. ülése hatá rozatainak egyik gyakorlati megnyilvánulása ez a dunaszerdahelyi járás sajátos viszonyaira átültetve. Az elhatározás a dunaszerdahelyi járási pártbizottság plénumán született, és a megvalósítás nem sokáig váratott magára. SVINGER ISTVÁN Enzimek az emberiség szolgálatában Ä hetvenes évek derekén világviszonylatban felmerültek az anyag- és energiaforrásiok biztosításával járó nehézségek, s egyre jobban előtérbe került a környezetvédelem kérdése Is. Ezek a jelenségek meggyorsították a haladó biotechnológiai eljárások fejlesztését, amelyek mindennemű nyersanyag és energia lehető legtakarékosabb felhasználását teszik lehetővé. Közéjük sorolható az enzimek gyártása is. Az enzimek tulajdonképpen fehérjeeredetű bioktalizátorok, amelyek sajátos, magas fokú katalitikus haťáísssl rendelkeznek. Ez legfőképpen abban nyilvánul meg, hogy az enzim többnyire csupán egy bizonyos anyagra hat, amelynek átalakulását segíti elő, vagyis katalizálja. Az enzimek mint a biokatalizátorok legnépesebb csoportja, az élővilág valamennyi területén megtalálhatók. 4 A növényi és az állati eredetű enzimeket évek éta sikerrel hasznosítják az élelmiszeriparban, főleg a sör- és tejiparban. Alkalmazásuk az utóbbi években azonban egyre inkább más népgazdasági ágazatokra is kiterjedt, többek között a vegyiiparra, a gyógyszeriparra, a textil-, a papír- és bőriparra, az állategészségügyi diagnosztikára stb. Az enzimek alkalmazásának legfőbb előnye az, hogy a végbemenő folyamatok során csupán elenyésző menynyiségű, vagy semmiféle melléktermék, illetve hulladékanyag nem keletkezik. Így a hagyományos gyártásra jellemző költséges tisztítás is elmarad, mert káros anyagokkal nem szennyezik a környezetet. Gyártási technológiájuk ezért gazdasági szempontból igen előnyös. A jelenlegi gyakorlatban hozzávetőlegesen ötven féle enzimet alkalmaznak. Legtöbbet az élelmiszeriparban, a szesz- és a keményltőipari termékek, a glükóz- és fruktőztartalmú szörpök, a malátát helyettesítő anyagok gyártásában, továbbá a húsfélék, valamint a zöldség és gyümölcs tartósításában. Az enzimek kihasználásának tág tere van a mezőgazdaságban is, elsősorban a takarmány termelésében. Alkalmazásuk segítségével jelentősen növelhető főleg a poliszacharid-tartalmú takarmányfélék emészthetősége. Hatásuk elsősorban abban nyilvánul meg, hogy a takarmányhoz hozzáadott cellulóz enzim elősegíti a cellulóz glükózra történő lebontását, s ezáltal lehetővé teszik a takarmányok jobb hasznosulását. A Jövőben számolni lehet a nitrogéngáz-enzimek segítségével a levegő nitrogénjének a megkötésével, amelynek következtében nagymértékben csökkenthető majd a nitrogéntartalmú műtrágyák alkalmazna. A biotechnológia fejlődése lehetővé tette, hogy az ember elegendő információt szerezzen az enzimek tulajdonságairól , izolálásuk, valamint a velük való manipuláció lehetőségeiről. Az utóbbi években az enzimek felhasználása az élelmiszeriparban, de a népgazdaság egyéb ágazataiban any* nyira elterjedt, hogy a további haladó technológiai folyamatok gyakorlati alkalmazását éppen a hiányuk akadályozza. Erre példa a Slovenská Lupőa-i Biotáka nemzeti vállalat, ahol keményítőből fruktóz- és glüköztartalmú szörpöket gyártanak. A vállalatban, ugyanis a takarmányipar részére fermentációs módszerrel a llzin amino* savat gyártják. A tenyészni ódiumban mint alapoldatot a szacharózt alkalmazzák, amely igen drága és egy* elóre egyéb nyersanyagokkal nem he* lyettesitheitő. Tehát a lizin gyártásának a növelése, illetve további eszen* ciális aminosavak gyártása közvetlenül a szacharóz mennyiségének függvénye. Az enzimatikus folyamatok klhaszrfáUásával viszont a szacharóz fruktóz* zal jói helyettesíthető a tápoldatban. Ezen szörpök — enzimek közvetítésével ■ keményítőből is előállíthatók. Nem beszélve arről, hogy a kémé* nyítő a szachorózhoz viszonyítva lé* nyegesen olcsóbb. A glükóz és fruktóz szörpöket világviszonylatban nagyban gyártják a szacharóz pótlására. Különben ezek a szörpök sokkal, 1,7-szer édesebbek. Az enzimek általános hiánya mlatť világpiaci Űruk is aránylag magas. A tőkés országokban 1980-ban 364 millió dollár értékében gyártottak enzimeket, de a közeljövőben előrevárhatóan gyártásuk rohamosan növekszik majd, s 1990-ig értékük eléri a hótszáz millió dollárt. A szocialista országok közül az enzimek gyárfásában a Szovjetunió áll az első helyen, ahol évente háromezer tonnát gyártanak, főleg amiláz, proteináz, pektináz és oelluláz enzimeket. Ennek hatvan százalékát a takarmányok előállításában, húsz százalékát az élelmiszeriparban, tíz százalékát a biológiailag aktív mosószerek gyártásában, tíz százalékát pedig a vegyiparban hasznSlják fel. Az SZKP Központi Bizottsága által 1982. májusában elfogadott élelmi* szerprogram keretében oldják meg az enzimek gyártásának nagyarányú tervét is. Hazánkban az enzimatikus készít* ményeket kimondottan behozatalból szerezzük be. Ez évente jelentős öszszegü devizáit vesz igénybe. Egyelőre csupán a Szlovákiai Keményítőipar Dolná Krupina-i üzemében állítják elő az amilázt.1 További enzimek gyártá* sával is számolunk szovjet licenc megvásárlásával, valamint a bratisla* vai Konzerv- és Szeszipari Kutatóin* tézet eredményei alapján. Távlatilag egy enzimgyártó üzem építésére is sor kepei olyan kapacitással, amely kielégítené a hazai szükséglet zömét, s bizonyos mennyiséget exportálhatnánk is. A Pravda nyomán: ^-klm
