Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1984-02-18 / 7. szám
1984. február 18. SZABAD FÖLDMŰVES 13 Sikeres év után, bizakodóan Ä Várkonyi (Vrakúň) Élsz taglal ezúttal is 6römmel. a jól végzett munka tudatában készülődhetnek a zárszámadó közgyűlésre. A nagyjából ezerötszáz hektáros mezőgazdasági földterületet bíró szövetkezet újfent bizonyította korábbi sikereinek megalapozottságát, és egyúttal azt is kifejezésre juttatta, hogy a komolyabb feladatok teljesítésére is felkészült. Csiba Mátyással, a közös elnökével meg Vízi Vendellel, a pártalapszervezet elnökével nemrég jelent, múltat és jövőt érintő kérdésekről beszélgettünk. Vendéglátóink leplezetlen örömmel újságolták — ilyen gazdag évre, mint amilyen a tavalyi volt, szövetkezetük történetében eddig nem akadt példa. Pedig hát itt is aszályos időjárás uralkodott, aminek — például a cukorrépa esetében — káros hatását megérezte a szövetkezet. Az ezerháromszáz hektárnyi szántónak alig ötven százalékát állt módjukban öntözni, viszont ezen a területen mindent elkövettek annak érdekében, hogy a növényzet számára hiánytalanul pótolják a természetes csapadékot. Ki tudná hirtelenjében számba venni, mennyi gonddal és fáradozással járt az öntözési lehetőségek tökéletes és a célt leginkább szolgáló kihasználásának biztosítása? Az a fontos, hogy sikerült, hogy ismét az ember került ki győztesen a természettel vívott küzdelemből. Ha az egy hektárra juttatott vízmennyiséget vesszük alapul, akkor a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban tavaly ez a szövetkezet használta ki legjobban műszaki adottságait. Ebből már következtetni lehet arra. hogy a közös tagjai betakarítás idején alighanem örömmel járták a határt. Amikor a konkrét eredmények felől érdeklődtünk, a szövetkezet elnöke a legfontosabb feladattal, a gabonaprogram teljesítésének értékelésével kezdte a sort. Elmondta, hogy gabonából 6.5 tonnát, szemesekből pedig 6,3 tonnát csépeltek hektáronkénti átlagban. A bő termésnek igencsak megörültek, hiszen csaknem teljesen törleszteni tudták korábbi tartozásukat. Nem mi szakítottuk félbe az elnököt, hanem a pártalapszervezet elnöke, aki alighanem észrevette, hogy jegyezgetés közben kövér kérdőjelet kanyarítottam a lap szélére, ö magyarázta el. hogy a gabonaprogram teljesítésében jelentkező adósságuk miből eredt. A tervidőszak kezdetén — a társadalmi igényekre reagálva, no meg a jövedelmezőség szilárdítása érdekében — bizonyos értelemben módosították a termelési szerkezetet, ötven hektáron szemes kukorica helyett vetőmagot termeltek, amiből bizony 0,8 tonna sem jött össze egy hektáron. Mivel a szemesek termelési feladatát nem módosította a járás, két év alatt komoly volt a lemaradásuk. Nem beszélve arról, hogy a rangsorolás alapjául szolgáló átlaghozam kiszámításánál sem vették figyelembe a magszaporítást, s így a gazdaságot többnyire bírálat érte a termelési eredményeiért. A tarthatatlan helyzet láttán a közös inkább lemondott a jövedelmezőbb magszaporításról, csakhogy kiegyen* üthesse tartozását és visszaszerezhesse régi rangját. Ma már biztosan tudják, hogy hiánytalanul megtermelik szemesekből az ötéves terv által előirányzott mennyiséget. Tavaly kudarcot vallottak a cukorrépával. A növényforgó során a répa olyan parcellára került, amelyen lehetetlen volt megoldani az öntözést. Így azután hiába adták meg a földnek amit kívánt, hiába volt meg a kellő egyedszám, a korábban megszokott 40 tonna fölötti hozamból csak 36 tonna lett ezúttal. Vendéglátóink több ízben hangsúlyozták, hogy takarmánygondjaik nincsenek. Pedig mint később kiderült, az újabb feladatok teljesítésére és a jövedelmezőségi szint állandósítására törekedve, egyre csonkítják a takarmánytermő szántóterületet, a másik oldalon pedig gyarapítják az állatállományt. Szerencséjük van, mert még lépéselőnyben vannak. A takarmányok biológiai adottságainak tökéletesebb kihasználásával növelni tudják a hozamot. Például lucernából 13,7 tonnát, silókukoricából pedig csaknem 44 tonnát takarítottak be egy hektár átlagában. Más lapra tartozik, hogy a megtermelt takarmánynak ebben a gazdaságban becsülete van. A betárolt szilázs minősége alapján a legjobb készlettel rendelkező gazdaságok sorába tartoznak. önellátottságuk megszilárdításához zöldségtermesztéssel is hozzájárul a Várkony Efsz. Még hozzá a korábban tervezettnél lényegesen nagyobb mértékben, hiszen a távlati tervben előirányzott hat hektár helyett huszonöt hektáron termel zöldséget. Az állattenyésztési ágazat fejlesztési tervét a járási irányszámok alapján állították fel s termelési és értékesítési feladataikat teljesítik. öt-hat évvel ezelőtt a járás legrosszabb tejtermelői voltak, most négyezer litert túlhaladó átlagtejelékenységről beszélnek. Igaz, a járási átlagért még meg kell dolgozniuk, de ahol az új istálló átadása nem eredményezett törvényszerű visszaesést, ott a töretlen fejlődés feltételei minden valószínűség szerint adottak. A jövővel kapcsolatos elképzelések felől érdeklődve megkérdeztük, elfogadják-e azt a felhívást, amelyben huszonkét élenjáró mezőgazdasági üzem az idei feladatok, illetve az ötéves fejlesztési elképzelések teljesítésére és túlszárnyalására buzdítja mezőgazdasági üzemeiket? Megtudtuk, hogy a közös és a pártalapszervezet vezetősége már megtárgyalta a felhívást, melynek elfogadásáról majd az év eleji taggyűlés, illetve a zárszámadó közgyűlés határoz. Vízi elvtárs, a pártalapszervezet elnöke mindenesetre úgy vélekedik, hogy csatlakozniuk kell a kezdeményezőkhöz. Az utóbbi három évben felmutatott eredményeik és az új feladatok teljesítésére való felkészülés minden vonatkozásban biztató arra nézve, hogy becsülettel teljesíthessék, amit vállalnak. Tavaly minden fontos gazdasági mutatót teljesítettek. Az összteljesítményeket 3,8 százalékkal, a tervezett nyereséget 15 százalékkal, a kilástásba helyezett személyenkénti munkatermelékenységet pedig 11 ezer koronával teljesítették túl, miközben a jövedelmezőséget a korábbi 25 százalékról nagyjából 30 százalékra emelték, jó eredményeket hozott a takarékosság elmélyítésére irányított, beiüzemi szocialista munkaverseny és az újítómozgalom is. Ami pedig a jövőt illeti, a pártalapszervezet 56 kommunistájának meg a hét szocialista brigád 125 tagjának példamutató kezdeményezése minden bizonnyal hozzájárul ahhoz, hogy a nagy család, a szövekezet valamennyi tagját megnyerjék a korábbinál nagyobb feladattok és az önként vállalt kötelezettségek példás teljesítésére. KÄDEK GÄBOR A tavaszi idényre való felkészülés során ne hanyagoljuk el az öntözőberendezéseket se! •Fotó: Archfv A ; ‘ Idejében felkészülni AZ ÖNTÖZÉSRE Tavaly a trópusi hőségek által előidézett szélsőséges aszály az önötzési lehetőségek maximális kihasználására késztette a mezőgazdasági üzemeket. Az öntözéses gazdálkodás eredményei világosan Igazolták az öntözésben rejlő óriási tartalékokat a lakosság kiegyensúlyozott élelmiszerellátása tekintetében. Igazolták, hogy az öntözés révén kialakított célszerű vízgazdálkodást rendszer segítségével a termés szélsőségesen aszályos évjárat esetében Is nemcsakhogy megmenthető a pusztulástól, hanem kimagasló hozamok takaríthatók be. Ezt igazolják a több ezer hektárnyi területen elért kiváló eredmények: nevezetesen a gabonafélék hét, a szemes kukorica több mint kilenc, a cukorrépa több mint ötvenöt, vagy a napraforgó három tonnás hektdrhozamai. Továbbá a tömegtakarmányok termelésében a tizenkét tonna körüli szárazanyag, a belterjes gyepterületekről a száz tonnát is meghaladó, a tarlónövények esetében pedig a húsz tonnát ts kitevő zöldtömeg begyűjtése hektárnyi területről. Tehát hasMnk természeti adottságai, valamint jelenlegi közgazdasági viszonyaink között az önözéses gazdálkodásra való átállás teljes mértékben indokolt. Különben az elért eredmények Is világosan jelzjk, milyen intézkedések szükségesek az öntözőberendezések még hatékonyabb kihasználásához. Előre nehéz lenne megjósolni, hogy az idei év folyamán miképpen alakul majd a csapadék mennyisége és eloszlása. Egyet azonban tudunk: a január derekáig uralkodó nagymértékű szárazság következtében a talaj nedvességtartalmának hiánya elérte a 120—200 milliméter körüli értéket. A talajelemzések eredményei szerint is az előző évek hasonló időszakéhoz viszonyítva a talaj vlztartaléka sokkal alacsonyabb. Míg az 1980—1982-es években januär elején száz centiméteres mélységig a talaj nedvességtartalma az öntözetlen búza-, árpa- és cukorrépatáblákon 240—280 milliméter között ingadozott, addig ez év hasonló Időszakában mindöszsze 190 milliméter körüli volt, ami az előző évek talajvíztartalmának csupán a hetven százalékát teszi ki. Viszont a talaj harminc centiméteres rétegében a nedvességtartalom az előző évek talajvízszintjének az ötven százalékát sem érte el. Ennél még kedvezőtlenebb a helyzet az évelő takaniíálnynövényék termőterületein, ahol száz centiméteres mélységig a talaj nedvességtartalma száz milliméter körüli, holott az előző három év során 220—330 milliméter között alakult. Főleg a talaj felső, harminc centiméter mélységéig terjedő rétege szikkadt ki. Ebben a talajnedvesség a 40 millimétert sem érte el, a 30—60 centiméteres talajrétegben pedig 30 milliméterre csökkent. Ez a nedvességtartalom alig teszt ki az előző évek értékének 30—40 százalékát. A talaj alsó rétegeiben Is jelentkező vízhiány jelzi, hogy a tenyészldő kezdetétől fogva kedvezőtlen talajvlzgazdálkodással számolhatunk. Ebből a tényből kell kiindulnunk a tavaszi munkákra való felkészül lés során Is. Elsősorban meg kell gyorsítani az öntözőberendezések javítását és karbantartását úgy, hogy ezeket szükség esetén márciusban üzembe állíthassuk. Az öntözés szervezési rendjének a kidolgozásakor az öntözési Idény kezdetétől számolnunk kell az éjszakai öntözés lehetőségével. Ez lehetővé teszi egyrészt az öntözőberendezések teljesebb kihasználását, másrészt pedig a gazdaságosabb villanyenergia felhasználását. Tekintettel a víznedvesség csökkenésére, az alsóbb talajrétegekben is, a vízgazdasági szervekkel együttműködve át kell értékelni a szivattyúállomások szabályozó rendszerét úgy, hogy üzemeltetésükkel részben elősegítsük a vízfölösleg elvezetését, szükség esetén pedig tegyük lehetővé a talaj vízgazdálkodásának a javítását. A zökkenőmentes és gazdaságos öntözési idényre való felkészülés koránt sem jelenti azt, hogy figyelmünket csupán erre az egyetlen tényezőre összpontosítsuk. Az adott gazdasági növény termelési rendszerének valamennyi agrotechnikai intézkedését maradéktalanul be kell tartani. Minden egyes agrotechnikai műveletet a tenyészidó kezdetétől fogva úgy kell irányítani, hogy a talaj nedvességtartalmával a lehető legtakarékosabban gazdálkodjunk. Az öntözéses gazdálkodás keretében Is az agrotechnikai határidők betartásával aknázhatjuk ki teljes mértékben a rendelkezésünkre álló nagyhozamú fajták genetikai adottságait. Michal Santa agrármérnök, a bratislavai Öntözőgazdálkodási Kutatóintézet munkatársa -VEDELEM A természetvédők — érthető módon — a legnagyobb ellenségüknek az Ipart tartják, hiszen a gyárkémények füstje okozza a savas esőket, a szennycsatornák zsugorítják egyre folyóinkban a halak számét. Kevésbé riasztó, és nem olyan kézzelfogható a termőterület zsugorodása, a talaj termőképességének elhanyagolása, mert közvetlenül senki egészségére nem veszélyes, azért az abban kevésbé érdekeltek azt is mondhatnák, hogy nem tartozik a környezetvédelemhez. Nincs Igazuk! A mezőgazdaság felelős azért a környezetért, amellyel a sző legszorosabb értelmében állandó kapcsolatban van. A kassal (Košice) járásban néhány évtized alatt egy középnagyságú szövetkezetül területet vontak ki a termelésből. de mint azt az SZFSZ járási bizottsága legutóbbi elnökségi ülésén megállapították, örvendetes, hogy az utóbbi években egyre kevesebbet kénytelenek átadni a szövetkezetek, mert szigorúbbak lettek a rendelkezések és riasztóbbak a kilátásba helyezett szankciók. A csodálatosan szép Szádelől-völgyről, a jászői híres barlangról, az egyedülálló herlanyl gejzírről, a hegyek közé rekesztett Ružtn-viztározérôl, a Szepsi-síkságrő] és a Hernád völgyéről, va’am'nt a Tornát Cementgyárról nevezetes járásban ugvanúgy lüktet az élet, mint másutt az országban. A régi épületek helyett újak épülnek, a patakok és folyók egyre rendezettebb mederben áramlanak, egyre több hétvégi ház épül és gépjármű fut az utakon, növekszik a földek terméshozama, folyik a talajjavítás, a vegyszeres gyomirtás és növényápolás, fejlődik az ipar. A levegő és a víz tisztasága, a talaj- és erdővédelem, a természet megőrzése, a szemét és hulladékanyagok célszerű felhasználása, az üdülési lehetőségek bővítése ma ebben a százezer lakosú járásban Is a legidőszerűbb társadalmi feladatok közé tartozik. A föld használata, vagyis a mezőgazdasági termelés folyamata vegyszerek nélkül napjainkban már elképzelhetetlen. Hogy a kemikália használata minél eredményesebb legyen, s káros mellékhatása a lehető legcsekélyebbre zsugorodjék, arra a járásban több mint kettőszázötven felsőfokú végzettségű szakember és ezerötszáz szak- és betanított dolgozó ügyel. Mindazonáltal a technológiai fegyelem még tovább fokozható; törekedni kell az új és bevált környezetkímélő technológiák, tapasztalatok átadására. Nagyon sok tartalék van a takarékos talajművelés kiterjedtebb alkalmazására. A koncentrált és a kevésbé koncentrált állattartó telepeken keletkező hígtrágya kezelése csak egyharmadáhan megoldott. Kelet-Pzlovákiának ebben я járásában a legelterjedtebb a bányakavicséi homokkitermelés, Így a velejáró gondok is nagyok. Nagyok, mert a kavicsbányák területének növekedése a mezőgazdasági földterület csökkenésével jár. A Kelet-szlovákiai Kő- és Kavicsbányák ugyanis nem igen törődik a kiaknázott területek terep- és talajrendezésével, hogy azok mezőgazdaságilag újból használhatók legyenek. Az, hogy az említett vállalat 1982-ben mégis megemberelte magát, és 40 hektár területet — annyit, amennyit hosszú évek során együttvéve sem — visszaszolgáltatott a mezőgazdaságnak, elsősorban a félmillió koronás pénzbírság eredménye. Nem elég a „földfoglalók“ távoltartása. A termőföld védelmének alapja, hogy minden használható terület a mezőgazdasági termelést szolgálja. S ha már a hasznosítható termőföldnél tartunk, említést érdemel, hogy a kassal járásban a parlagföldek hasznosítására komplex tervet dolgoztak ki. A gépek számára hozzáférhetetlen területeket feltérképezték, és folyamatosan kiosztják a kistermelőknek. Az utolsó három évben 101 hektárt apróztak fel az érdeklődőknek. A környezetvédelmet elemezve, nem lehet sző nélkül hagyni a települések szemét- és hulladéktárolását, szennyvízelhelyezését a mezőgazdasági területek mellett. Azt lehet mondani, hogy általában nem megoldott a kérdés, és hozzá lehet tenni, hogy a mezőgazdasági üzemek döntő segítséget nyújthatnak a problémák rendezéséhez. Igaz, hogy ebben egyelőre rossz példát mutatnak az egyes gazdaságok telepeik rendezetlenségével, de vannak már közös gazdaságok, amelyek ezzel is többet törődnek, mint korábban. így egyre több szövetkezet, csatlakozott az SZFSZ járást bizottsága által meghirdetett „Tiszta gazdasági udvart“ mozgalomhoz, amelyben elég nagy pénzösszeg ösztönzi a résztvevőket, hogy kritikusabb szemmel nézzenek szét a házuk táján. Örvendetes, hogy az utóbbi három év alatt a járás mezőgazdasági üzemel összesen 150 millió koronát fordítottak a környezet javítására, Így többek között gazdasági udvarok, mezei utak, trágyatelepek, egészségügyi létesítmények és szociális berendezések építésére. Amíg ezen a téren a perényi (Perín), az újbódvat (Nová Bodva) és rozgonyl (Rozhanovce) egységes földművesszövetkezetek és más üzemek jő eredményeket érnek el, a magyarbődi (Bidovce), královcel, Nižný Klatov-1, ruskovi, Družstevné prl Hornáde-i és kecerovcei földmüvesszövetkezetek igen lemaradnak. A környezettel törődök mindenütt először az emberek közérzetére gondolnak, amikor felemelik szavukat. Teszik ezt azért, mert az állampolgárt így nyerhetik meg leginkább a jő ügynek. A pillanatnyi közérzeten azonban túllátnak, és még fenyegetőbb veszélyeket szeretnének elhárítani, vagyis gondolnak a jövőre. A miénkre és gyermekeinkére. A környezetszennyezők és -védők csatája tulajdonképpen „egy kapura“ folyik, mert érdekeink végül Is azonosak. Ezt sok helyen, különösen az iparban nem szívesen látják be. A közös érdek súlya a természethez legközelebb, a mezőgazdaságban a legkézenfekvőbb. Ha a járás üdülőtelepeit és kirándulóhelyeit bíráló szemmel nézzük, a Jászé és Kassabéla (Košická Belá) környékiekkel, továbbá az Izrai-tőval, a somod! (Drienovec) fürdővel, Herlanyval és a Kojső-heggyel elégedettek lehetünk. A szükséges szociális létesítmények átadásával, az üdülőtábor bővítésével és a tereprendezéssel lényegesen barátságosabb lett a Csányl-té is. Mostanában az Idabukócl (Bukovec) víztároló környékének kiépítésén dolgoznak a legtöbbet, mivel az iftöbbi Időben ez a kirándulóhely annyira népszerűvé vált, hogy mármár szűknek bizonyul. Komoly gondot jelent a járásban a vizek minősége, így az .ivóvízé is. A lakosságnak ugyan több mint negyven százaléka vezetékes vizet кзр, Am nem mindenütt megfelelő az Ivóvíz minősége. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a helyi nemzeti bizottságok és az egységes földmüvesszövetkezetek által üzemeltetett helyi vízművekben felületesen végzik a víz fertőtlenítését. Azt azonban el kell mondani, hogy az utóbbi hónapokban lényeges javulás állott be az idabukócl felső víztároló védelmében, de sajnos, az élővizek állapota a különböző intézkedések ellenére Is kedvezőtlen. Természetesen, az ellenőrző és államigazgatása szervek nem adják fel a törvénysértők elleni harcot. Tavaly például 30 vétkest, köztük 16 egyént büntettek pénzbírsággal. ILLÉS BERTALAN Jobban becsüljük meg!
