Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1984-02-18 / 7. szám

14

.SZABAD FÖLDMŰVES.

1984. február 18.

MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET В MÉHÉSZET

Géczi András a hírneves méhész

Géczi 'András bésl (Beša) lakos szép, hasznos nyugdíjas életet él. Pontosan olyat, mint amilyet korábban, mikor nadrágszíj nagyságú kevés földjén gazdálkodott, vagy amikor a mezőgazdaság szocialista átépítése után a helyi szövetkezetben traktorosként dolgozott.

Akinek valamilyen köze van a méhészethez, minden bizonnyal úgy Ismeri' öt, mint az ungvidéki méhész> egyesület megalapítóját. Sokan tisztelik és Ismerik őt. Ez elsősorban a jó szakembernek, a közösségi embernek, a pontosan, szépen végzett munkának szól.

Л X Amikor felkerestem, hogy érdeklődjek tapasztalatairól, eredményeiről, nem is sejtettem, hogy személyében egy roppant kedves, barátságos, tevékeny, életerős hetvenkét éves méhészt ismerhetek meg. Hosszasan beszélgettünk a méhészet mesterfogásairól, az új dolgokról, tapasztalatokról.

Meggyőződtem róla, hogy Géczi bácsi minta méhészetet folytat. Háztáji kertje — ahogyan mondani szokás — zsebkendőnyi nagyságú, mégis elfér benne 30—40 kaptár, persze úgy elrendezve, hogy az a szakmai szempontokon túlmenően a gazda esztétikai igényeinek is megfeleljen. Fehérre és élénksárgára mázolt kaptárjai díszítik a kertet. Intenzív méhészkedést viszont az abarai (Oborín) erdőben levő méhesben folytat. Ott több mint száz családot tart. Méhészete egyedülálló a tőketerebesi (Trebišov) járásban. Udvarának melléképületeit is maga készítette. Szépen berendezett műhelye, kis laboratóriuma, méhésztanyáján saját meteorológiai állomása van.

— A méhésznek Jé szakembernek, biológusnak, botanikusnak, vegyésznek, fizikusnak és meteorológusnak kell lennie — s már futott is megmutatni az általa készített méhészeti felszereléseket. Tény, hogy nála irigylésre méltó állapotban van minden segédeszköz. Nem talál itt helyet a moly, nem kell fertőtleníteni a felszerelést, ha kölcsönadja méhészbarátainak.

— Milyen volt a kezdet? — érdeklődtem.

— Édesapám elesett az első világháborúban. Három éves koromban

Látogatóban egy tapasztalt méhésznél

anyám férjhez ment. A nagyszüleim neveltek. Nagyapám méhészetében ötéves korban kezdtem megszeretni a mesterséget. Tíz éves lehettem, amikor nagyapámtól egy kas mehet kaptam. Később megismertem a méhek életét és munkásságát, s az állományt szaporítottam. Tizenhat éves koromban saját méhészettel rendelkeztem. Gyékényből és szalmából kasokat ké&ítettem. A szakkönyvek tanulmányozása közben rájöttem, hogy az eredményes méhészkedéshez korszerű kaptárak kellenek. Pontosan emlékszem rá, hogy 1936-ban kezdtem a kasok kicserélését kaptárakra. Ezeket is magam készítettem. Huszonnégy éves koromban már tagja voltam a kárpátukrajnai méhészegyesület vezetőségének.

— Tudja — folytatta előbbi gondolatmenetét —, nagyon sokat kellett tanulnom, amíg megismertem, a méhészkedés csínját-bínját. Dicsekvés nélkül mondhatom, hogy gazdag s rendkívül értékes méhészeti szakirodalommal rendelkezem. Első méhészeti szakkönyvem az 1844-es évből származik. Értékes méhészeti szakfolyóirat gyűjteményem is van. Ezek lapozgatásával sok elméleti ismeretet szereztem. Beszélek angolul, s tagja vagyok a Londonban székelő Nemzetközi Méhészeti Tudományos Társaságnak. Azt is el szeretném mondani, hogy a Szabad Földművesnek rendszeres olvasója vagyok, s nagyon sokat tanultam a közíftt elméleti és gyakorlati írásokból. Több olvasólevelező találkozón vettem részt.

— Ügy tudom, hogy sokat utazik.

— Valóban sokat. Ez már a szakmával jár. Három méhészeti világkongresszuson és sok tudományos konferencián vettem részt. A gaiántal járásban sok méhészbarátommal kapcsolatot tartok. Sokat tanultam tőlük. Sikerült olyan méhest kialakítanom, amilyent korábban az egyik méhésznél láttam.

Mások okulására nem árt, ha elmondom, hogy az utóbbi három év átlagában Géczi András családonként 40 kiló mézet értékesített. A múlt év kedvezett a méhészeknek. Többen rekord évnek tartják, hiszen Géczi bácsi is a családok többségénél 80 kilő mézet ért el.

— Milyen volt a méz minősége? — érdeklődtem tőle.

— Erre mindig nagyon odafigyelek. Csak kiváló minőségű árut értékesítek. A pergetés után vegyelemzéssel állapítom meg a méz minőségét. Örömmel mondhatom, hogy a méz pH értéke családonként 4,2—4,4 volt, ami kiváló minőségnek mondható. Az ilyen méz nagyon gazdag nyomelemekben.

— Tavasszal rendszerint sokan panaszkodnak a méhpusztulás miatt.

— Tavasszal valóban sokan meglepődnek, hogy az egyik vagy a másik család legyengült. Az okot a rosszul végzett teleltetésben kell keresni. Én nagy gonddal teleltetem méheimet. Nem dicsekvésnek szánom, de nálam minden család erős, hordákra kész. Nem kényszerülök a gyenge családok egyesítésére. Azt viszont elárulom, hogy az őszt teleltetést tiszta mézzel végzem. Cukrot évek óta nem etetek. A korábbi években vándorméhészetet folytattam. Csónakkal hordtam méheimet a* Latorcán, a Bodrogon és az Ung folyón. Rájöttem viszont, hogy olyan jó minőségű mézet, mint amilyet e környéken gyűjtenek méheim, sehol sem találok. Ha az időjárás is kedvez, akkor méheim fölösleges mézet is gyűjtenek.

— Az utóbbi években világszerte sok szó esik az ázsiai nagy méhatkáról. Úgy tudom, hogy a Varroa atka Ungvidék méhészetében is nagy károkat okozott. Milyen tapasztalatai vannak a védekezés és gyógyítás terén?

— A szakemberek megfigyelték, hogy az atkák évente öt kilométert hódítanak el. 1965-ben Bukarestben a Méhészeti Világkongresszuson Filipov vies bolgár professzor felhívta a figyelmemet az atkák terjedésére. Majd 1969-ben az egyik szovjet biológus, professzor arról tájékoztatott, hogy a Szovjetunióban abban az évben 55 ezer méhcsaládot pusztítottak el az atkák. Hazánkban 1980 óta pusztít az atka. A külföldi szakkönyvek és folyóiratok tanulmányozásával idejében megismertem az atkák életét. Rájöttem, hogy az atkák ellen komplex módon kell védekezni. Amikor az atkák környékünkön megjelentek, azt tapasztaltam, hogy főleg olyan méhészetekben hatalmasodtak el, ahol az őszi teleltetést cukorral végezték. A cukor pH értéke ugyanis 7 körüli, s ez annyit jelent, hogy kedvező az atkák fejlődésére. Megállapítottam

továbbá, hogy az atkák váladékában létezik egy vírusfajta, amely a fertőzés második évében jelentkezik a méheken. Ez ellen csakis antibiotikummal lehet hatékonyan védekezni. Sehol a világon nem dolgoztak még ki olyan eljárást, amely egyetlen beavatkozással tökéletesen megszabadítaná a méhészetet ettől a kártevőtől. Én viszont kidolgoztam magamnak egy négyéves időszakra szóló védekezési módszert. A magam által készített atkaölő szer eléri a 100 százalékos

fgf

** V.......

Méhes az abarai erdőben

hatásfokot. Az atka által' létrehozott vírusok irtására olyan antibiotikumot használok, amelynek a lebomlási ideje rendkívül rövid. Természetes, hogy a hordás idején nem alkalmazok antibiotikumos kezelést. Sikerült megmentenem 150 méhcsaládomat az atkától. Azoknál a méhészeknél is segítettem, akik még, idejében értesítettek az atka fertőzéséről. Saját kétszítményemmel vetettem gátat az atkák garázdálkodásának.

— Előfordulhat, hogy a Varroa atka későbbi nemzedékei ellenállókká válnak az ön készítményével szemben?

— Minden lehetséges. Az én kutatásom magánjellegű. Az eltelt három év viszont sikeres volt. Most a negyedik évben minden elválik.

Optimista vagyok. Rengeteget dolgoztam, soha ennyi 4 dolgom nem volt,

mint most. Merem; remélni, hogy munkámnak meg lesz az édes gyümölcse. Tavasszal majd meglátjuk, hogyan alakul a helyzet. Ha minden sikerül, akkor a védekezési és gyógyítási eljárást közreadom. Azt hiszem, hogy mindenki örülne annak, ha a méhészeti tudomány segítségével a Varroa atkával szemben győznénk. ILLÉS BERTALAN

Jó tanácsok kezdőknek

Átéli törmelék kötelező vizsgálata a múlt év tavaszán aránylag pontos ismereteket adott az atkafertőzésről. Sajnos még ez sem volt annyira tökéletes, mint elvártuk volna. Köztudottan minden kaptárban kötelező volt az alátét használata, több méhész viszont ezt nem tartotta szükségesnek. A diagnosztikai felmérés így csak részben bizonyíthatta a fertőzés valódi terjedelmét. Ilyen esetek több alapszervezetnéi előfordultak. Főleg ott, ahol az atka pusztításának következményeit eléggé nem ismerték. Még azok is kételkedtek a vizsgálat eredményességében, akiknél a laboratóriumi adatok bizonyították a fertőzést. Előfordult ez a tornaijai (Šafárikovo) alapszervezetnél is, ahol kevés méhésznél találtak atkát.

Állományomat nyáron kéthetenként alaposan átvizsgáltam. Kezdtem a herefiasítás felbontásával, s atkát sehol nem találtam. Nagyon igaz a megállapítás, hogy az első évben csak nehezen lehet megtalálni az atkát. Persze nem ültem karba tett kézzel, hanem megtettem a szükséges óvintézkedéseket. Valami szüntelenül azt súgta, hogy az atkát meg kell találnom, mert hiszen a szomszéd méhesben, amely az enyémtől 3 kilométernyire van, a tavaszi vizsgálatkor találtam atkát.

Azzal vigasztaltam magam, ha állományomnál létezik is atkafertőzás, az nem lehet előrehaladott állapotban. Szüntelenül tanulmányoztam és most Is tanulmányozom a fertőzés terjedéséről szólő anyagokat, fgy alaposan felkészültem a veszedelmes méhellenség fogadására.

A nyár végén úgy alakult, hogy három ízben részt vetem olyan összejövetelen, ahol sok szó eset az atkafertozés felszámolásának módjáról, azonban a szünetekben sok érdekeset hallhattunk azoktól a méhészektől is, akik évek óta kitartóan küzdenek az atka ellen.

A könnyelműség sajnos a keleti országrészben eléggé megtizedelte a méhállományt, mert amíg a méhészek nem. győződtek meg a pusztítás veszélyéről nem akarták elhinni.

A harmadik előadássorozat és több méhész meghallgatása után már mindenütt atkákat láttam. Hazatérésem utáni mésodik napon útra is keltünk Galo méhésztárssal a 17 kmnyíre levő méhesbe. Csatlakozott hozzánk Breznay méhésztárs is. Négyen méhészkedőnk közös erőfeszítéssel ugyanabban a méhesben. Tájékoztattam őket a Varrescens füstölőcsík használatának módjáról és a kezelésről. A próbát méhcsaládjaimon végeztük el. Tíz családot készítettünk el kezelésre. Nálam a füstölés rendkívül egyszerű, mert kaptáraimat nem kellett felbontani. A takarást nem lécekkel vagy fóliával végzem, hanem a kaptárba szabott ráma képezi a takarás alapját. A ráma egyik felére szololit lemezt szögeltem, a másik felét pedig rostaszövettel borítottam be. Korábban nem is gondoltam, hogy a

Marosan terjed

azatka

rostaszövetes takarásnak más jelentősége is lehet. Arról, hogy miért takarok így, a rovatban már írtam.

A füstölést követő egy óra múlva kiszedtük a röpnyílások . tömítését, és kíváncsian vártuk az eredményt. Az alátét kihúzásakor a fehérlapot figyeltük. Az eredmény meglepő volt. Az alátéten sok atkát láttunk. Annyit, hogy nem is akartunk hinni a szemünknek. Már többször láttam atkát, igy jelenléte nem volt meglepő, mégis soknak találtam a »hullott mennyiséget. A papírlapon mintegy hatvan darab kimúlt atkát számoltunk. A többi kaptárban viszon 5—6 elpusztult atkát láttunk. Ez nem annyira megdöbbentő, mint amennyit az előző kezelésnél tapasztaltunk, és Csurilla méhésztárs is közölt a Szabad Földműves múlt évi 44. számában. A fertőzés tehát a kezdeti időszaknál tartott. Másnap a többi családnál is elvégeztem a kezelést, s egy hét múlva megismételtem. Megkönnyebbülve szereztem róla tudomást, hogy csak három kaptárban találtunk atkát, s ott is két-három darabot.

A kötelező kezelés még váratott magára mert a TACTIC gyógyszerhez szükséges permetezőt az alapszervezetek nem kapták meg. Az MNK-ból viszont elegendő Varrescens füstölőcsikót szerzett be az SZMSZ KB, Így

köztudott, hogy a kötelező kezelést Varrescens füstölőcsíkkal végeztük. Gyógykezeléskor nagy meglepetések is előfordultak. Méhegészségügyi tisztségemnél fogva több mint hatszáz családnál állapítottam meg atkafertőzést. A fertőzés nem csupán az általam kezelt méhállománynál volt százszázalékosan pozitiv, hanem az alapszervezet állományánál is. Akadtak olyan méhészek is, akik a fertőzést titokban tartották. Ezek szerintem nem ismerik az ázsiai nagy atkát. A titkolódzásra könnyen ráfizethetnek.

Mi az oka a fertőzés rohamos terjedésének? Nyilvánvaló, hogy a fertőzés terjedése összefüggésben van a vándorlással. Ahol például a tavaszi törmelék vizsgálatánál negatív eredményt állapítottak meg, a méhész abban bízott, hogy méhcsaládjai atkamentesek, s így engedély nélkül is vándorolni merészelt. Közben persze családjai már enyhén fertőzöttek lehettek. A száraz, meleg nyár kedvezően befolyásolta az atkák szaporodását. A méhek a nektár és a virágpor után távolra röpködtek. Előfordult, hogy az 5 km távolságra levő repcéről hordták a virágport, ahol a fertőzött méhek találkoztak a nem fertőzöttekkel. így rohamosan terjedhetett a fertőzés. Nemcsak olyan méhészekkel találkozhattunk a vándortanyán, akik gondolták, hogy családjaik nem fertőzöttek, hanem olyanokkal is, akiknél korábban bebizonyították a fertőzést. Enyhén fogalmazva tehát mi méhészek vagyunk hibásak azért, hogy az atka a nyár folyamán járásunk területén elterjedt.

Hogyan tovább? Amennyiben a méhészek könnyelműsége nem csökken, a helyzet reménytelen. Ezt nem én állapítottam meg. hanem azok, akik saját méhészetükben tapasztalták az atkák kegyetlen pusztítását, s erről a szaklapokban is beszámoltak, az előadásokon beszéltek. Sajnálattal állapítottam meg. hogy több méhész nem olvassa a szakirodalmat, de az alapszervezeti előadásokon som vesz részt. így méhei gyógykezelését sem végezheti el kellő időben. Biztos vagyok benne, hogy a fertőzés felfedezése minden méhészt arra ösztönzött, hogy a télen elegendő gyógyszert szerezzen be. és tavasszal lelkiismeretesen kezelje családjait.

vnl—

Márciusban úgyszólván egész Szlovákiában kezdetét veszi az új méhészeti év. Gyakori a meleg napos idő, s így lehetőség nyílik a méhek esetenkénti kirepülésére. Szlovákia déli tájain a virágpor gyűjtése is megkezdődhet. A méhészek örömmel nyugtázzák védenceik ébredését, figyelik állományuk viselkedését. A gyanús családokat számon tartják, és alkalmas időben az egész állományt átnézik.

Mintegy tizennégy nappal a homoktövis virágbaborulása előtt tanácsos a családok mézes tésztával történő serkentése. Így az anya intenzíven petézhet. Nagyban befolyásolja a Hasítás terjeszkedését a lépekben tartalékolt virágpor. Ha a méhész nem biztos a költőtérben levő vtoágporkészlet mennyiségében, akkor a mézes tésztához keverhet bizonyos mennyiségű jó minőségű szárított virágport. Amennyiben nincs ilyen virágpora, akkor a mézestésztához tiz százaléknyi TEBI élesztőt keverhet. Ha a kirepülő méhek a természetben még nem találnak virágport a jó méhész akkor a szabadban elhelyezett szójaliszttel serkenti őket, családonként 0,5 —1 kg szójalisztet számíthatunk, attól függően, hogy a liléiteknek mikor nyílhat lehetősége természetes virágpor gyűjtésére.

A külföldi és a hazai méhészek közül többen kora tavasszal tisztavíz helyett cukros szörpöt adnak a méheknek itatásra 2:1 arányban {2 liter víz + 1 kiló cukor). A cukrot viszont 4—5 literes uborkás üvegekben vízzel feltöltve is a méhek rendelkezésére bocsáthatjuk, az üvegek szájával lefelé fordítva, igy a cukros víz a tálcán lassan szivárog, a méhek pedig elhordják. A kaptáron kívüli tavaszi serkentésnek nagy jelentősége van. Ily módon 14—21 nappal is korábban biztosíthatunk méheinknek kívülről élelmet, s ezzel kedvező mértékben befolyásolhatjuk fejlődésüket. A méhek akkor repülhetnek ki a szabadban elhelyezett szörpre, illetve cukros vízre, amikor a hőmérséklet csak 8—9 C°-ot ér el. Egy család így tíztizenöt dm2-nyi többletfiasítást nevelhet. Ebből mintegy fél kiló méh kel ki, mely a repce virágzáskor jól jön. Ha azonban a kint elhelyezett szörp legalább 27 C°-os, az említettnél még jobb hatásfokot is elérhetünk.

Amint az idő 13—14 C°-ra melegszik, gyors ütemben elvégezhetjük a családok első tavaszi ellenőrzését. Népesség szerint szűkítjük a fészkeket, betesszük a válaszfalakat, hogy megtartsuk a belső meleget. A költőtér üresen maradt részét melegítő töltettel látjuk el. Megállapíthatjuk ilyenkor az élelem készletét, az anya létezését. Ezt a dolgozó méhek Hasítása bizonyítja. Nem feltétlenül fontos, hogy az anyát megkeressük. A- mennyiben a költőtérben nem látunk fiasítást, esetleg csak púpos herefiasítást fedezünk fel, ez azt jelenti, hogy a család meganyátlanodott vagy terméketlen anyja van, esetleg álanyák vannak a családban. Ilyenkor

új termékeny anyát teszünk a család* hoz, vagy a család népét átrakjuk egy másik család mézterébe. A méztér és a töltőtér közé átlyukasztott papírt teszünk. A méhek ezt lassan átrágják és a réseken átbújnak az anyához. Két-három nap múlva a méztérbe tett lépeket kivesszük, a költőteret letakarjuk, hogy megőrizzük a meleget a fiasltáshoz. A herefiasítést a lépekből vágjuk ki, és ennek a helyére tegyünk műlépet.

Tavasszal a tartalékanyát fiasléppel együtt adhatjuk az anyátlan családhoz. Ha nem rendelkezünk anyatartalékkal, vagy azt más méhészetből szereztük be, akkor méhek nélkül, vagyis kalltkázva adjuk be. A kalitka nyílását mézestésztával rekeszeljük, s a méhek kiszabadítják a kaLltká* zott anyát. Ügy helyezzük el a kálit* kát, hogy a méhek a mézestészta kirágásával aránylag könnyen kiszabd* díthassák az anyát. A kalitkának egyik keretben készítsünk helyet ki* vágással. Tavasszal így legelőnyösebb az anyásítás. Az anya beadása után 10—12 napra ellenőrizzük a családot, hogy milyen sikert értünk el. Tavaszszal a család rendszerint elfogadja az anyát, amennyiben az vele fajtaazo* nos.

Előfordulhat, hogy a téli páralecsa* pődás miatt egy-egy kaptár belseje nedvessé válik. Ha ezt megállapítjuk, akkor a család népét egy előmelegített száraz tartalékkaptárban helyezzük el, és a családot szükség szerint takarjuk, hogy megőrizzük a belső hőfokot.

A törvények értelmében a méhészek kötelesek legkésőbb március 25-ig bejelenteni a nemzeti bizottságon — melynek körzetében tartják családjaikat —, hogy hány családdal gazdálkodnak a tanyán. A Varroa atkával fertőzött körzetekben — amenynyiben kedvező a külső hőmérséklet, — tanácsos a méhcsaládok Varrescensszel vagy Tactlckal történő kezelése.

Értesítjük a tisztelt méhésztársakat, hogy a beküldött viaszból megrendelésre 10,— koronáért — sonkolyból pedig kilónként 12,— koronáért ló minőségű műlépet készítünk, s azt kívánatra fertőtlenítjük. A műlépet megrendelés szerinti méretre vágjuk, s ba partnereink kívánják foszforral feljavitjuk. hogy a méhek egészségesen szaporodjanak.

A viaszt és a sonkolyt, s a megrendelést az alábbi címre küldjék:

Výrobiia medzistienok 99188 Zelovce