Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1984-02-18 / 7. szám
.SZABAD FÖLDMŰVES ' 1984. feHruSr fi, A szellemi töke sokszorosan megtérülő befektetés Az Agrokomplex termelési-gazdasági egység nagy megyeri (Calovo) vállalata kétségkívül a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás legjobban prosperáló üzemei közé sorolható. Erről tanúskodik többek között a múlt évi eredmények mérlege is. Hiszen a hétezer hektárnyi területen gazdálkodó vállalat több mutató tekintetében nemcsak járási, hanem országos viszonylabban is a ranglétra legfelső fokára hágott. Pedig amint ez az E rnast K o b e t i C agrármérnökkel, termelési igazgatóhelyettessel folytatott beszélgetésből kiderült, a gazdaság nem élvez különösebb előnyöket sem természeti adottságok, sem közgazdasági tényezők tekintetében. A szántóterület jelentős hányadát a kedvezőtlenebb termőképességű homokos, kavicsos talajok alkotják. Ogy, mint az állami gazdaságok többségében, a nagymegyeri nagyhizlalda esetében is a termelés többnyire szétszórtan, egymástól távolabbra eső kisebb-nagyobb területű gazdasági részlegeken megy végbe. Az állattartó telepek a mai korszerű termelés követelményeihez mérten meglehetősen elavultak. Amellett, hogy tavaly az aszály a nagymegyerieket is sújtotta, azt lehet mondani, hogy bár küzdelmes, de igen eredményes évet hagytak maguk mögött. Xervfeladatukat szinte valamenyi mutatóban teljesítették, sőt az esetek többségében túlteljesítették. Mivel valóban élenjáró mezőgazdasági üzemről van szó, nem árt közelebbről szemügyre venni, milyen intézkedések, megoldások, termelési eljárások és munkamódszerek húzódnak meg a kiváló eredményekre utaló adatok mögött. HÉTEZER TONNA SERTÉSHÚS Nem nehéz kitalálni, hogy ez állattenyésztés szakaszán a sertéstenyésztés a fő ágazat, még a jelen időszakban Is, amikor a sertéstartás a korlátozott erőtakarmány-források következtében háttérbe szorult. Igaz, egy olyan kiváló, intenzív sertéstenyésztést, mint amilyet a nagymegyerieknek sikerült kiépíteniük, népgazdasági kárt jelentene bármilyen módon is korlátozni. A sertéstelepeken átlagban több mint háromezer kocát, a hizlaldákban pedig — az előhizlaldát is beleértve — 35 ezer 600 darab hízót tartanak. Évente hozzávetőlegesen százmillió korona értékű sertéshús kerül innen piacra. A sertéstenyésztés színvonalát és jövedelmezőségét elsősorban a kiváló biológiai anyag létrehozatalával sikerült megfelelő szintre emelniük. A Nitrai Állattenyésztési Kutatóintézettel szorosan együttműködve saját hibridizációs programjuk keretében a Slovhyb I hústípusú sertéshibridet nemesítették ki. Az új, töhbvonalas hibridet három évvel ezelőtt államilag elismerték, s azóta törzsállományt tartanak. A szaporítást többnyire a saját tenyészetük számára végzik. A nemesftő és a tenyésztő munka eredménye jelentős gazdasági haszonnal járt. Az új hibrid esetében a kiinduló fajtához, a szlovák fehér hústípusú sertéshez viszonyítva vékonyabb a szolannaréteg és nehezebb, illetve húsosabb a sonka és karaj. A Kahyb I hibrid tenyésztésének ökonómiai előnye abban rejlik, hogy a kiváló minőség következtében a sertéseket nem vágóállatként, hanem húsban értékesíthetik igen kedvező, kilogrammonkénti 17 korona értékű felvásárlási árban. A sertéshizlalás jövedelmezőségéhez a nagy hasznosság ugyancsak hozzájárult. Ugyanis az előhizlaldában és a hizlaldában egybevéve a napi súlygyarapodási átlag tavaly elérte a 0,53 kilót, miközben az egy kiló sertéshús kitermelésére felhasznált erőtakarmány-fogyasztás 3,88 kiló körüli volt. A kocák szaporodóképessége is igen kedvezően alakult, hiszen egy-egy koca átlagában úgyszólván húsz malacot választottak el. A termelési-gazdasági egység keretében a nagymegyeri üzemben a sertéshizlalás a legjövedelmezőbb. Ebben a termelési ágazatban állami támogatás, illetve különbözeti pótlék nélkül is elérik az évi 22 millió korona tiszta nyereséget, miközben a tartástechnológia nem megfelelő, elavult. Ezért a fő érdem az ott dolgozó embereké. Hiszen áldozatkész, becsülettel végzett munkájuk nélkül a kiváló biológiai anyag sem válthatná be a hozzá fűzött reményeket. NYERESÉGES TEHENÉSZET Az állattenyésztés másik fontos ágazata a tehenészet. Átlagosan 2200 darab tehenet tartanak. Száz hektár mezőgazdasági területre számítva több mint harminc tehén jut. A tehenészet fejlesztési lehetőségeinek meghatározásakor — a sertéstenyésztéshez hasonlóan — az első lépés a haszonállat-előállító keresztezés bevezetése volt, egy kiegyensúlyozott tejtermelőképességű tehénállomány kialakítására. A szlovák tarka fajta és az észak-amerikai típusú holstein-fríz fajta keresztezését a Nitrai Mezőgazdasági Főiskolán együttműködve végezték. Többek között a nagy termeloképességű állomány fokozatos kialakítása járult hozzá a tejtermelés gyors ütemű növekedéséhez. Míg a múltban egyedenkénti évi átlagban 3500 liter tejet fejtek, addig tavaly a tejtermelés szintje kis híján elérte az ötezer litert. Tehát alig hét év leforgása alatt az egyedenkénti tejtermelés 1500 literrel növekedett. Ha ehhez még hozzátesszük, hogy az értékesítésre kerülő tej első osztályú volt, nincs mit csodálkoznunk azon, hogy a nagymegyeri nagyhizlaldát a járás legjobb tejtermelői között emlegetik. Tavaly a tejértékesítés tervét 1 millió 700 ezer literrel túlteljesítették. Figyelemre méltó tény az is, hogy az utóbbi négy-öt esztendőben sikerült a tehenészetet jövedelmező ágazattá fejleszteni. A tehenészetből származó tiszta nyereség évente hárommillió korona körüli. Ez — az igazgatóhelyettes véleménye szerint — azóta van így, amióta a szarvasmarha takarmányozásában hasznosítják a növénytermesztés melléktermékeit: a leveles répafejet, a répaszeletet és kukoricaszárat, melyekből évente 28 ezer tonna olcsó szilázst készítenek. Ezzel a tömegtakarmányoknak mintegy 56—57 százalékát fedezik a napi takarmányadagban. Az egy liter tej kitermelésére 0,30 kilogramm erőtakarmányt használnak fel. A KUKORICA KIFIZETŐDŐBB A növénytermesztés szakaszán a szemesek termelésére helyezik a fő hangsúlyt. A gabonaprogram megvalósításában évek óta az élen járnak. Ezért is érdemelték ki még 1975-ben a Munka Érdemrendet. A szemesek termelésének fokozott belterjesítése érdekében az utóbbi években szerkezeti változásokat hajtottak végre a szemes kukorica termesztésének javára. Ugyanis még az olyan szélsőséges évjáratokban is, mint a tavalyi volt, beigazolódott, hogy a kukorica — több tényező figyelembevétele és betartása esetén — egy-két tonnával felülmúlja a gabonafélék termelését, bár az eredmények a gabonatermelésben is kiválónak bizonyultak. A valamivel több mint 1500 hektárnyi őszi búzából átlagban 6,85 tonnát takarítottak be hektáronként, ami már önmagában véve is kiváló eredmény. Viszont a 1480 hektáron termesztett szemes kukorica 8,02 tonnával fizetett, ami az árpához viszonyítva — amelyből ugyancsak nem rossz, öt tonnás hozamátlagot értek el — hektáronként három tonna többletet jelentett. Így sikerült a szemesek termelését — a tervvel szemben — háromezer tonnával túlteljesíteniük. Ezért az idén a szemes kukorica termőterületét 1550 hektárra növelik. A NAGY HOZAMOK TITKA Kobetiő elvtárssal a beszélgetés során próbáltuk összegezni mindazon tényezőket, amelyek a kukorica kimagasló hozamait eredményezték akkor, amikor másutt a szárazság miatt a termés meglehetősen kedvezőtlenül alakult. Ha a hozamnövelő tényezőket bizonyos fontossági sorrendben sorolnám fel — ha ez végképp lehetséges, mert közülük valamennyi egyenrangú — akkor elsőként feltétlenül a termelési rendszer alkalmazásának jelentőségéi említeném. Ugyanis ebben ötvöződik a tudományos-műszaki haladás vívmányai, a haladó hazai és külföldi tapasztalatok, illetve a megkövetelt agrotechnikai eljárások alkalmazása szerves egységet alkotó rendszerré. A nagymegyeriek tavaly a szemes kukoricát 550 hektárnyi területen a Bábolnai IKR rendszer keretében termesztették. A termelési rendszerben termesztett kukorica 8,72 tonnával fizetett hektáronként a már említett 8,02 tonnás átlaggal szemben. Ebben a vélemények szerint a döntő szerepet a kiváló fajtaválaszték játszotta. A fajtaválasztéknak különben Is megkülönböztetett figyelmet szentelnek a vállalatban. Kisparcellás fajtakísérletek keretében választják kt azokat a hibrideket, amelyek a legjobban megfelelnek a gazdaság talaj- és éghajlati adottságainak. Ezen a téren a Trnavai Kukoricatermelő Kutatóintézettel és a Szegedi Gabonakutató Intézettel tartanak fenn kapcsolatot. Az idén termelési rendszerben a szemes kukoricát ezer hektáron termesztik majd. Ezen felül vállalták a rendszergazda szerepét a kukoricatermelési rendszer meghonosítására a lévai (Levice) járásban, egyelőre hozzávetőlegesen 2350 hektárnyi területen. Az első partnergazdaságuk a zselizi (Zeliezvoce), a lévai és az ipolyszakállasi (Ipeľský Sokolec) szövetkezet, valamint az Ipolysági (Šahy) Állami Gazdaság lesz. A további hozamnövelő tényezők közül feltétlenül ki kell emelni a tápanyagpótlás, de főleg a szerves trágyázás és a komplex növényvédelem jelentőségét. A szántóterület 25 százalékát évente istállótrágyázzák. Viszont a cukorrépa alá három évenként hatvan, a kukorica alá pedig negyven tonna istállótrágyát szántanak be. A kukorica jelentős termőterületének ellenére monokultúrás termesztését nem alkalmazták. Kukoricát kukorica után legfeljebb két évig termesztenek, ezt a harmadik évben a silókukorica, majd az őszi búza váltja fel. Különben a gabonafélék termesztésével hatékonyan irthatók a triazín hatóanyagú gyomirtó szerekkel szemben ellenálló gyomnövények. A gyomirtást mechanikai eszközök segítségével is végzik. A hozamok alakulása szempontjából az sem elhanyagolandó tényező, hogy a betakarítógépek száma, a szárítók és tárolók kapacitása összhangban van a termelés nagyságával. Naponta ezer tonna kukorica takarítható be és szárítható. Bár a szemesek termelése a figyelem homlokterében áll, nem csupán erre fektetik a hangsúlyt. A többi növénykultúra termesztésében is kiváló hozamokkal dicsekedhetnek. A silókukoricából elért 40 tonnás, a cukorrépából pedig az 50 tonnás hektárhozam, valamint az évelő takarmánynövények, a borsó, a repce, az alma kimagasló termése egyaránt a növénytermesztés magas színvonalára utal. Végezetül milyen következtetések vonhatók le? Hadd idézzem Kobetié elvtárs szavait: „A szellemi tőke észszerű kihasználása a legolcsóbb befektetés a tudományos-műszaki haladás gyakorlati alkalmazása keretében“. Ezen keresztül válik lehetségessé szinte költségmentesen az előrehaladás. Persze ennek nélkülözhetetlen függvénye az irányítás, a munkaszervezés, az ellenőrzés, a szociálpolitika színvonala, amelyben érvényesül az emberekkel való törődés, az érdem szerinti jutalmazáson alapuló anyagi ösztönzés, a szociális és kulturális igények kielégítése. Nagymegyeren az eredményes termelésnek mindezen feltételeit megteremtették. A végeredmény pedig a káderek stabilizálása és a szilárd munkafegyelem. KLAMARCSIK MARIA Nagy súlya miatt a tök szállítása bonyodalmas, ezért Erdélyi Béla és juhos Gyula — szövetkezeti tagok — vasvillára szúrva felemelték, majd a földi« ejtették. A darabokra tört óriástök könnyebben rakható fel a pótkocsira Fotó: Krajcsovics Ferdinánd Óriás méretű takarmánytök A Szabad Földműves 1983. évi 49. számában a szakmelléklet hasábjain a „Nálunk is bevált“ címmel megjelent cikkben Csurilla József közli, hogy az általam kísérleti célokra küldött néhány tökmag elvetése ámulatra méltó termést hozott. Hazánkban a Goliáš 1969-től államilag elismert fajta. Magszaporításával öt éve a bratislavaí Semex megbízásából foglalkozunk. Termesztésének előzményeire azonban érdemes néhány mondot erejéig visszatérni. A nádszegi (Trstice) Csehszlovák- Szovjet Barátság szövetkezetben tizenhét éve foglalkozunk töktermesztéssel. Megjegyzem, nem a Goliáš fajtával. Mint főkertész elsősorban azon növények termesztése lránt érdeklődtem, amelyeknek termelése alacsonyabb önköltséggel, kisebb munkaerő-szükséglettel, de emellett elfogadható nyereséggel jár. így került sor a tök termesztésére is. Megjegyzem, abban az időszakban a töktermeié? szlovákiai viszonylatban elenyésző volt. Az első években a fehér színű Kvetá fajtát termesztettük. Am amikor megjelent a zöld színű Diamant fajta, ezt is kipróbáltuk. Az előzőnél — adottságaink között — jobbnak bizonyult. Elsősorban jobban bírta a kora tavaszi fagyokat, másodsorban pedig az első termése nemcsak korábban érett be, de kiegyensúlyozottabbnak is bizonyult. Hektárhozama jóval fölülmúlta a Kvetáát. Nem csoda, hogy a Diamant fajta termesztését szorgalmaztuk. Csakhamar azonban üröm vegyült az örömbe. Ugyanis a csehországi felvásárló partnereink a zöld színű tököt nem vették át. Ezek után a két tökfajtát fele-fele arányban termesztettük, öt hektárnyi területen. A termésből átlagban háromszáz tonnát értékesítettünk, a fennmaradt mennyiséget pedig takarmányoztuk. A Goliáš fajta magszaporítására a töktermesztésben elért eredményeink, az évek során szerzett gazdag tapasztalataink révén került sor. Különben vetőmagja külföldön is igen keresett cikk. Az NDK-ban és az NSZK-ban például a mezőgazdasági nagyüzemek és a kistermelők egyaránt nagyban termelik ezt a takarmányfajtát, főleg az anyasertések takarmányozása céljából. Mivel szövetkezetünkben hatszáz kocát tartunk, szívesen vállalkoztunk a számunkra addig ismeretlen takarmánytök termesztésére, annál is Inkább, mivel értékesítve igen jó bevétellel kecsegtetett. A vetés optimális időszaka április 28-tól május 15-ig terjed. A töktermesztésre egy félreeső, nagyüzemlleg nehezen művelhető, de humuszban gazdag területet választottunk ki. Az ültetést kézi kapák segítségével 2X2 méteres kötésben végeztük. A kelés ideje 10—14 nap körüli volt. A növényzet gyomtalanítását a kétméteres sorközök jelentősen megkönnyítették. Kistraktorra felszerelt talajmaróval két ízben végeztünk sorközi művelést. Ezenkívül a növényzetet kapáltuk. Az indák gyorsan fejlődtek, s szinte egyik hétről a másikra befedték a talajt. A szerteágazó fő- és melléklndák is gyökeret eresztenek. Az indák vastagsága megközelítheti a karvastagságot Is. A futókon először a hímvirágok jelentkeznek, ezt követően fejlőinek ki a hatalmas virágkelyhek. Kedvező időjárás esetén a termés fejlődése igen gyors. Átlagsúlyát négyöt hét alatt elérheti, miközben egyegy tövön újabb és újabb termés fejlődik. Tövenként rendszerint 3—5 termés található, általában 35—45 kilogrammos átlagsúlyban. Az óriás méretű takarmánytök az öntözést és a bőséges tápanyagpótlást — Istálló- és műtrágya formájában egyaránt — nagyon meghálálja. Persze az említett átlagsúlynál nehezebb példányok is akadnak. Eddigi megfigyeléseink szerint a termés egyharmada 40—60 kilokllogramm között Ingadozott. Nem megy ritkaság számba azonban a 70 —80 kilogrammős súlyú termés sem. A Gólláš takarmánytök-fajta termesztése a kistermelők számára is ajánlatos, hiszen a gondosan művelt, árnyékos kertekben nagyobb hozam is elérhető. Tavaly kísérletképpen három tövet ültettem. A növények erőteljes növekedéséhez megfelelő mennyiségű tápanyagot biztosítottam. Sőt a kiválasztott egyedek fejlődését bizonyos szakmai mesterfogásokkal is elősegítettem. Ennek Jóvoltából ötéves gyakorlatom alatt a legnagyobb, 102 kilogrammos tököt sikerült kitermelnem. A termés színe enyhén rózsaszínű. Igen kedvező tápértéke mellett a többi tökfajtához viszonyítva takarmányozási szempontból azért is előnyös, mert a termés héja érett állapotban Is puha marad. Ennek következtében könnyen zúzható, vágható, reszelhető. Az íze kellemesen aromás, s ezért az állatok szívesen fogyasztják. A nagyüzemi állattenyésztésben elsősorban a kocák takarmányozására ajánlatos, de a hízómarhák takarmányadagjához Is hozzákeverhető. Szövetkezetünkben a takarmánytököt zúzott állapotban etetjük a kocákkal. A háztáji gazdaságokban reszelt állapotban darával keverve a kaparó és szárnyasbaromfi takarmányozására egyaránt alkalmas. További előnye, hogy nemcsak az őszi, de a téli Időszakban is takarmányozható. Érett állapotban, sérülésmentesen begyűjtve, fagymentes helyen tárolva márciusig is megőrzi frisseségét. Termesztését nagy hektárhozama is indokolja. Hozzávetőlegesen ötezer tőröl — egy hektárnyi terület — átlagban háromszáz tonna termés szüretelhető. Érdemes volna kiszámítani, hogy szélesebb körű termesztésével és a takarmányadagba való besorolásával, úgyszólván öt hónapon keresztül menynyi erőtakarmányt takaríthatnánk meg. Kisebb vetésterület esetén ugyan nem illeszkedik be a vetésforgóba, de gondolom, minden mezőgazdasági üzemben akad olyan terület, amely „föláldozható“ a Goliáš takarmánytök termesztésére. Sándor Gábor
