Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1984-02-18 / 7. szám

Ä magkereskedések és a kertészeti kellékeket forgalmazó szakboltok egyre növekvő forgalma a tavasz közeledtét jelzi. Éppen ezért — szokásunkhoz híven — ismét ellátogattunk a bratislavai Seme* szakágazati vállalat vetőmag termeltető üzemébe, hogy Kornel Schultz agrármérnöktől, az üzem igazgatójától és Takács Miklós osztályvezetőtől megérdek­lődjük, ezúttal milyen kínálatra számíthatnak kertészkedtünk. Örömmel hallottuk, hogy a szakboltok kínálata mennyiség, és választék dolgában egyaránt gazdagabbnak ígérkezik, mint amilyen az utóbbi években volt. Ez részben a jobb hazai mag­szaporítási eredményeknek, részben pedig a hézagpótló és választékbővítő behozatalnak köszönhető. Mint tudjuk, a kertbarátok és a konyhakert­ben önellátási céllal kertészke­­dők zöme a szakboltok tasa­­koltvetőmag-kínálatára alapoz. Ezen a tavaszon bizonyára nem lesz okuk a panaszra, hiszen a Semex összesen 27 millió ko­rona értékben szállít egy- és kétkoronás tasakokba csoma­golt vetőmagot, 3 millió kuro­­na értékben pedig 3—6 koro­nás tasakukban kerül forgalom­ba vetőmag. Az üzem igazgató­ja elárulta, hogy a szakboltok ellátása kicsit késve indult, mert nem kapták meg a cso­magoláshoz szükséges tasuko­­kat. A gondot a CSSZK-beli test­vérüzem segítségével sikerült megoldaniuk, így a boltokban a Sempra és a Semex feliratú tasakok egyaránt megtalálha­tók lesznek. A márkajelzés ez­úttal nem jelent különbséget, hiszen minden tasakban szlová­kiai vetőmag kerül forgalom­ba. A kevésbé ismert zöldség­növények vetőmagjából elegen­dő mennyiség kerül forgalom­ba. A külföldi fajfák, az újdon­ságok meg a drága, általában nem tömegre, hanem darab­számra vásárolt hibridek vető­magja ezúttal Is kimérve kerül forgalomba. Jó tudni, hogy a kiskereskedelmileg árusított ve­tőmag nincsen csávázva, tehát ezt a kertészkedőkuek maguk­nak kell elvégezniük. Érdemes, mert ezzel esetenként 10—15 százalékkal növelni lehet a ke­­lési arányt. Tavaly sokaknak gondot oko­zott a korai sárgarépafajták magjának beszerzése. Most van elég vetőmagunk. A rendelke­zésre álló fajták közül legjobb a Delícia, melegágyi és fólia­­sátras hajtatásra egyaránt meg­felel. A sokak által keresett Stupická na rýchlenie szintén bevált fajta, de Inkább csak a laza talajokra és a melegágyak­ba való, mert a kötöttebb tala­jon könnyen beszakadozik. A kései fajták választékában ez­úttal is megtalálhatjuk a bőter­mő, téli tárolásra, fagyasztásra és konzervipari feldolgozásra is kitűnő Lange rote magját. A retektermelők az idén új fajtával kísérletezhetnek. Az NDK-ból importált Rodos az eddig legjobbnak tartott, ere­detére nézve szintén NDK-beli Korundnál is jobb teljesítmény­re képes. Hajtatásra és szabad­földi termelésre egyaránt java­solható. A bojtokban ezenkívül a magyar Korai piros is kap­ható. Paprika. Az . árutermeléssel foglalkozók szinte kivétel nél­kül a bevált PCR fajtára ala­poznak. Ezzel maguknak is ár­tanak, mert nyár derekán ez a fajfa elég csípőssé válik, s ez csökkenti a keresletet. A vá­laszték gazdagítása és a piac felvevőképességének növelése céljából jó lenne csípmentes fajtákat is beiktatni a liajtatás­ba. Ilyenek a Vesna, a Fehér­özön, a jól szellőztethető vagy rövidebb sátrakba javasolható, nagy, húsos gyümölcsöt adó Citrina. Az utóbbi időben fellendült a háztáji paradicsomtermelés. A fajtaválaszték elég bő. Eddig legjobb tapasztalatokat a leg­korábbi Najda és a Harzfeuer Ft termesztésével nyertünk. Legalább ilyen eredményt vá­runk az idei újdonságtól, a haj­tatásra és szabadföldi termesz­tésre ugyancsak egyformán megfelelő bolgár Marica Fi-tól. Szabadföldi karósparadícsom­­nak mindenekelőtt a K-509, K- 262, К 815 és a Mobil, továbbá a szállítást igen jól tűrő Inter mech és a folyamatos piaci ér­tékesítést segítő Sláva Porýní javasolható. Salátauborkából ezúttal is gazdag a kínálat. A legjobbak közül a Marex, a Stela, a Mar­­celina és a Marta érdemel kü­lön említést. Valamennyi hib­rid. Az igen keresett, meleg­ágyi hajtatásra való holland Marex igen drága és nincs is sok belőle. A hazai Stela — főleg támvezetékes termelés­ben — nagy vetélytársként je­lentkező, új hibrid, érdemes kí­sérletet tenni vele. Az ugyan­csak új hazai Marta talán a legrövidebb kígyóuborka, telje­sítménye a legjobb holland hibridekével vetekszik, viszont a magja olcsóbb. Az eltenni való uborkát ter­melőknek szintén azt kell mon­danunk, ne járják le fölöslege­sen a lábukat a korábban csúcs­teljesítményt nyújtó, holland vetőmag miatt. Egyre keveseb­bet importálunk, mert a hazai hibridek (Valta, Lýra,,, Triga) jobb teljesítményt nyújtanak. A salátánál igen korai hajta­tásra továbbra is a Kamýk ja­vasolható, de későbbi termesz­tésben a Zafír, a Smaragd és a Lednický lényegesen jobban be­vált. A karfiol magszaporítása szintén egész Közép-Európába.n évek óta gondot okoz. Mi is behozatalra szorulunk, vető­magból mégis jó a kínálat. A Toftegard káposzta behozatalát megszüntettük, mert a hazai Zora tökéletesen helyettesíti. Viszont a kései káposzták vá­lasztéka bővül az NDK-ban ki­­nemesitett Kontiki és a lengyel Kamenna golova fajtákkal. Ezek kisebb, de keményebb, és jobban tárolható termést ad­nak. A palántázást sűrűbbre és a szokásosnál mintegy tíz nap­pal korábban kell végezni, hogy ellensúlyozzuk a fajtákra jel­lemző késeiséget. Az Olmia új hazai karalábé elsősorban haj­tatásra javasoljuk, de szabad­földi termesztésben is túlszár-* nyalja az eddigi fajtákat. Két éve igen fellendült a háztáji dinnyetermesztés. A kis­termelőknek sárgadinnyéből Solarturt bőven, Oranž fajtát kisebb mennyiségben tudunk kínálni. A Solartur egyébként is jobb, mert az Oranž korán felreped és romlásnak indul. Görögdinnyéből a Lajko Fi mel­lett a magyar Szigetcsépi Fi magja áll rendelkezésre. A két hibrid teljesen azonos tulajdon­ságokkal rendelkezik. A csemegekukorica vetőmag­­választékát az ugyancsak ma­gyar Martonvásári Fi gazdagít­ja. Borsóból sok jó fajiunk van. Legjobbként a Gloriosa említ­hető, amely koraiság tekinteté­ben a nálunk eddig legjobban bevált Kelvedon csodájá t is maga mögé utasítja. Az utóbbi években tavasszal mindig gondot okozott a dug­­hagyma beszerzése. Az idén ilyen gondoktól állítólag nem kell tartanunk. KADEK GABOR A SEMEX gazdag választékát ígér Шш 3-VBUBZBUIIK KÉRDÉS: A tápanyagpótlás ésszerűbbé tétele érdekében talajelemzést szeretnék végeztetni. Kihez forduljak? H. J„ M. VÁLASZUNK: Kertészkedők részére minde­nekelőtt a Központi Mezőgaz­dásági Ellenőrző és Vizsgáló Intézet laboratóriumai végez­nek talajvizsgálatot. A nyugat­szlovákiai kistermelők a követ­kező címen igényelhetik ezt a szolgáltatást: Ústredný kontrol­ný a skúšobný ústav poľnohos­podársky, Matúškova 21, 833 16 Bratislava. Az intézetnek Kö­­zép-Szlovákiában (ul. J. Krála 2223, 960 01 Zvolen) és Kelet-Szlovákfában (Švermova 3, 041 39 Košice) is van központ­ja. Azonkívül érdeklődni lelteit a nagyüzemeket kiszolgáló ag­rokémiai vállalatokban is. Sötl Egy kassai üzem, a Záhradníc­ky a sadovnícky podnik mesta Košice (Agrolaboratórium, Ras­tislavova 79, 040 00 Košice) rendszeresen hirdeti ilyen irá­nyú szolgáltatásait úgy a nagy­üzemek, mint a kertészkedők felé. Elemzésre körülbelül fél ki­logramm földmintát kell kül­deni. Ha azt Is megírja a min­tához csatolt kísérőlevélben, hogy az adott területen milyen növényeket kíván termeszteni, akkor a szakemberek nem csu­pán a vizsgálat eredményeit közük, de hasznos útmutatást is nyújtanak a legésszerűbb tápanyagpótláshoz. A laborató­riumi talajvizsgálat eredmé­nyeinek értelmezéséről és gya­korlati kihasználásáról egyéb­ként már írtunk, mégpedig la­punk 1983. március 12-i szá­mának szakrovatábnn. KÉRDÉS: Nemrég olvastam valahol, hogy némely vadon termő, ál­talában gyomnövényként emle­getett növényünket zöldségpót­ló gyanánt hasznosíthatnánk az emberi táplálkozásban. A szer­ző példaként egyetlen növényt említett *— a nagy árvacsalánt. Milyen más növényekről lehet még szó? F. Cz., S. VÁLASZUNK: Némely szerzők munkáiban — szakkönyvekben, Ismeretter­jesztő írásokban, az emberi táp­lálkozás ésszerűbbé tételét szorgalmazó cikkekben — oly­kor valóban találkozhatunk az úgynevezett „egyéb“ növények zöldségkénti hasznosíthatóságá­ra utaló megjegyzésekkel. Töb­ben állít fáik, hogy eleink példá­ját követve, ml is finom salá-: tát készíthetnénk például a parlagi ügelszépe gyökeréből, a gyermekláncfű, a vízitorma és a szümeső zsenge leveléből, vagy mondjuk a raponc ha­rangvirág fiatal leveleiből és gyökereiből. Spenót pótlására alkalmas a csemegebaraboly és a vesszőparaj, spárgaként fo­gyasztható a fatorján, burgo­nyát helyettesíthet a batáta, cukorban éltévé finom kompó­­tot ad az ehető zsidócseresz­nye. Levélzöldség gyanánt hasz­nosítható a tyúkhúr, martilapu, pásztortáska, közönséges cicka­fark, a lándzsás és a nagy úti-! fű, a komló, a kalánfü stb. Más lapra tartozik, hogy ezeket az egykor igen széles körben hasz­nált növényeket Igencsak ne­héz lenne újra megkedvelteim az emberekkel, hiszen a ke­vésbé ismert zöldségnövények (pl. bimbóskel, csillagtök. toiás­­gyümölcs, brokkoli, articsóka) térhódítása is aránylag vonta­tott, (kr) A kerti munkát általában pihentető, egészséget erősítő, hasznos kedvte­lésként,- kellemes kikapcsoló­dásként emlegetjük. Sajnos a gyakori öröm mellett olykor a testi épségünket, az egészsé­günket fenyegető helyzetekkel is kénytelenek vagyunk szem­benézni. Bármilyen elővigyáza­tosan és körültekintően dolgo­zunk, mégis előfordul, hogy ki­­sebb-nagyobb baleset ér ben­nünket. Munka közben meg­sérthetjük, megvághatjuk ma­gunkat, me'gperzselődhet a bő­rűnk a tűző naptól, permedé kerülhet a kezünkre vagy a szemünkbe stb. Ilyenkor igen­csak jó szolgálatot tehetnek a kéznél tartott gyógy- és köt­szerek. Igen ám, de melyek azok a legfontosabb kellékek, melyek re bármikor szükségünk lehet a kiskertben? Ezt szeretnénk az alábbiakban röviden össze foglalni. .Ha felsértjük vagy megvág juk a kezünket és a lábunkat, a sebet 3 százalékos hidrogén­­peroxiddal tisztíthatjuk ki. Fer­tőtlenítésre Ajatin, üeptonex tinktúra vagy Jódové pero fo­lyékonyt jód használható. Ezt követően a sebet be kell hinte­ni jód-, framikoin vagy trauma­­cél porral. Az utóbbi a - leg­jobb, mert nemcsak a vérzést állítja el, de a gyors hegedést is serkenti. A sebet végül kös­sük be, hogy elejét vegyük a fertőződésnek és a gyulladás- tőtlenítésére Ajatin való. A ró­nak. varcsípésre kimondottan érzé-Kötszerből többféle méretűt kény (allergiás) kertészkedők és legalább tíz csomagot kell orvos által felírt, speciális tartani a kiskerti házlpatiká- gyógyszereket (Dithiaden, Bro­­ban. Erre azért van szükség, madryl, Alfadryl, Prothazin) Is Házipatika a kiskertben mert a kerti munkák során a kötés gyorsan szennyeződik és cserélni kell. Igaz, a gumikesz­tyű ennek elejét vehetné, de ugyan melyik kertész tud kesz­tyűben dolgozni? Az ólomecetes kenőcsnek meg a folyékony púdernak rovar­csípés esetén vesszük hasznát. A rovarcsípés helyének fer­tartsanak a házipatikájukban. Rovarcsípés esetén azonnal ve­gyenek be fél vagy egy ' egész tablettát, hogy elejét vegyék az all ergikus reakció teljes ki­bontakozásának. Nem árt, ha előrelátásból» Atropin tablettát is feliratunk kezelőorvosunkkal, mert aki szerves foszfáttartalmú növény­iéi a kertben Futó: — ml­védő szerekkel (Metation, Ara­­fosfotion, Soldep) dolgozik, esetleg használt veheti ennek az ellenméregnek. Ha az elő­írásoknak megfelelő védőöltö­zetben permetezünk, akkor a kezünket megvédi a gumikesz­tyű, a testünket a gumiköpeny és a kalap, az arcunkat és a szeriünket pedig a védőmaszk meg a szemüveg, de annyi mér­get mégiscsak kap a szerveze­tünk, amennyi egy kellemetlen fejfájáshoz éppen elegendő. Ezért jó, ha permetezés után kéznél van az Atropin. Legyen a házipatikában va­lamilyen fájdalomcsillapító, no meg napolaj vagy valamilyen krém is. Legszükségesebb gyógysze­reinket a gyerekek számára hozzáférhetetlen helyen, és bá­dogdobozban tartsuk. A bádog­doboz azért fontos, hogy meg­óvhassuk a gyógy- és kötszere­ket a portól. Vatta, olló, eset­leg csipesz is kell a teljes fel­szereléshez. Továbbá jó szolgá­latot tehet a gumifásll, a szén­tabletta, a bórvíz vagy az Ophtal. Ha véletlenül a sze­münkbe fröccsen a mész (pl. bordói lé készítésekor), bór­­vizzel vagy Ophtal segítségével öblíthetjük ki a szemünket, hogy amíg orvosi kezelésben részesülünk, minimálisra csök­kentsük a maró hatást. Dr. NAGY GÉZA A keltetési eredmények javításáért A kistenyésztök gyakran panaszkodnak, hogy mennyi tojást tettek a tyúk, a lúd vagy a kacsa alá, és bár a kotlós egyetlen tojást sem tört össze, a kelési százalék mégis igen silány volt. A tenyésztő ilyenkor szidja a kakast, a gúnárt, a kotlóst, csak éppen arra nem gondol, hogy esetleg saját maga a hibás. Mert nézzük csak a tenyésztojások minőségét, illetve a ke­lési arányt befolyásoló, legfontosabb tényezőket: a takarmány­adag mennyisége és összetétele, az állomány elhelyezése és gondozása, az ivararány, és végül, de nem utolsósorban a te­nyésztojások kezelése. Amint látjuk, lényegében a tenyésztőn múlik, hogy megteremti-e a jó eredményt szavatoló, kifogás­talan keltető tojások termelésének feltételeit. Az egyik legfontosabb tényező a tojásnk kezelése. Keltetés­re csak friss tojás való. A keltetési idényben termelt tojásokat napjában több ízben szedjük össze, hogy a később tojó á’la'.ok ne melegítsék a korábbi tojásokat, de a fagy se tehessen kárt bennük. A tenyésztojásokat levegős, hűvös — kb. 10 C-fokos hőmér­sékletű — helyiségben tároljuk. Ha a helyiség túl száraz, a tojások beszáradnak. Az 5 C-fokosnál alacsonyabbb és a 15 C-fokosnál magasabb hőmérséklet egyformán káros. A hat­naposnál öregebb tojást — a lúdtojás kivételével — nem taná­csos keltetőtojásként felhasználni. A keltetésre szánt tojásokat tárolás közben naponta forgatni Ikell, hogy a könnyebb sárgája eredeti helyzetében maradjon — a tojás közepén — és ne tapadjon a tojáshéjhoz. Jó, ha a kel­tetőtojást speciális tálcán tároljuk. A keltetőtojás legyen tiszta, ugyanis mosással letöröljük róla a védőréteget is (kivétel a kacsatojás). A tojófészkeket tartsuk tisztán, hiszen az ürüléken kívül bármüyen zsiradék is érték­telenné teheti a keltetésre szánt tojást. S amire ritkán ügye­lünk — a tojást begyűjtő személy keze is legyen tiszta. A jó keltetőtojás szabályos alakú* és sima felülelő. Az érdes héjú tojás gyorsan beszárad, a túl nagy tojás pedig rendsze­rint kétszikű. A keltetés ideje alatt a kotlós általában sok energiát veszít. Ugyanis nem ül, hanem áll a tojásokon. Ezért szénhidrátban gazdag eleséggel (pl. búzából, árpából és kukoricából készült keverék) kell takarmányozni, és kerülni kell a nedvdús takar­mányfélék adagolását. Elég, ha a kotlóst naponta egyszer etet­jük, egyóttal friss ivóvizet is kínálva neki. A tojásokat az ete­tés idejére ajánlatos betakargatni, hogy ne hűljenek ki túlsá­­gosan. Ez a művelet a ludak esetében elhagyható, mert a lúd pehelytoilal betakarja a tojásokat. Ősi szokás szerint a kistenyésztök a tojáson ülő Indát na­ponta kiengedik a vízre, bár sokan nem tudják, hogy ez mire jó. Erre azért van szükség — különösen a melegítés második hete után —, mert a lúdtojás héja igen vastag, s nagyon fon­tos, hogy a tojás időnként jól átnedvesedjen. Ez ugyanis ked­vező hatással van a tojásban levő ébrény fejlődésére. Ha nem áll módunkban a ludat naponta vízre engedni, akkor legalább permetezzük meg langyos vízzel a melengetett tojásokat. Ezzel javíthatjuk a kelési arányt. K. MOLNÄR FERENC

Next

/
Thumbnails
Contents