Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-08-13 / 32. szám

.SZABAD FÖLDMŰVES ,1983. augusztus 13. Kezdeményezéssel többet, jobbat Jelenleg az egész nyugat-szlovákiai kerületben a májusi kerületi párt­konferencia határozatainak hatékony lebontásán és fokozatos végrehajtásán fáradozunk. A határozatokat névre szólóan bontottak, illetve bontjuk le, konkrét tartalommal, határidővel, a felelősség mértékének és az ellenőr­zés módszerének megjelölésével. Ez­zel azt szeretnénk elérni, hogy min­den párttag és tagjelölt aktívan ve­gyen részt a CSKP XVI. kongresszusa határozataiból eredő igényes felada­tok teljesítésében. A kerületi pártkonferencia nemcsak értékelte a kerületben elért sikereket, de nyíltan feltárta és elemezte a fo­gyatékosságokat, ezek okait és meg­jelölte a felszámolásukhoz vezető utat. A mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum stratégiai fontosságó fel­adata a kerületben a gabonafélék és az ipari növények termelése, vala­mint az állattenyésztés megfelelő ter­melési szerkezetének kialakítása. Az a tény, hogy a nyugat-szlovákiai ke­rület mezőgazdasági üzemei hazánk gabonaterméséből 23, Szlovákia bruttó mezőgazdasági termeléséből pedig 52 százalékban részesednek, már megha­tározza a feladatokat és a lakosság élelmezésében vállalt felelősséget. A nyugat-szlovákiai kerületi pártbi­zottság rendkívüli figyelmet fordított és fordít a mezőgazdáságl-élelmiszer­­lpari komplexum fejlesztésére. A járási pártkonferencia határozatai megjelöl­ték a legfontosabb feladatot — a me­zőgazdasági üzemekben és a feldol­gozó Iparban a termelés további bel­­terjesítésével és ésszerűsítésével, a hatékonyság növelésével, a minőség javításával és a tndományos-müsazki haladás vívmányainak gyors ütemű gyakorlati alkalmazásával kell valóra váltani a XVI. pártkongresszus alap­vető célját. Ezen igényes feladat tel­jesítése azt jelenti, hogy a pártszer­vezetekben a politikai munka mellett a gazdasági kérdéseknek is megkü­lönböztetett figyelmet kell szentelni. A kerületben a hetedik ötéves terv­időszak hátralevő három évében 5,7 százalékkal kell növelni a bruttó me­zőgazdasági termelést, ezen belül pe­dig 8,2 százalékkal a bruttó növény­­termelést. A célok valóra váltása meg­követeli, hogy a növénytermesztésben a lehető legmegfelelőbb termelési szerkezetet alakítsunk ki és olyan programokat dolgozzunk ki, amelyek a nyolcadik ötéves tervidőszakot is érintik. Ezzel kapcsolatban a nyugat­­szlovkiai kerületi pártbizottság elnök­ségi ülésére egy dokumentumot ter­jesztünk elő, amely a növénytermesz­tésnek az egyes járásokon, egyes me­zőgazdasági üzemeken belüli optimá­lis széthelyezését, a két szakágazat közötti összhang megteremtését, a szarvasmarha-tenyésztés gyors ütemű fejlesztését szorgalmazza. A CSKP KB 4. ülésének határozatai értelmében fokozatosan csökkentjük a sertés- és baromfiállományt. A kerületi pártkonferencia határo­zatai szellemében át kell értékelnünk és módosítanunk kell az 1990-ig érvé­nyes járási koncepciókat. Ugyanez a megállapítás érvényes a gabona-, a takarmány-, a fehérje-, a szarvas­­marha- és juhtenyésztést, valamint a gépesítési programmal kapcsolatban. Ennek során figyelembe kell venni az eddigi gyakorlati tapasztalatokat és a tudományos-műszaki haladéi legújabb vívmányait, mint ahogy azt a PSKP KB 8. ülése is megjelölte. A jövőben továbbra is rendkívüli figyelmet fordítunk a termőföld vé­delmére, a talaj termőképességének növelésére és ésszerű hasznosítására, a haladó növénytermesztési, állatte­nyésztési, gépesítési tapasztalatok ér­vényesítésére, a munka minőségének javítására, a dolgozók kezdeményezé­sének kibontakoztatására, a tömeg­politikai munka fejlesztésére. A kerület legtermékenyebb — a du­­naszerdahelyi (Dunajská Streda), a galántai, a komáromi (Komárno), a trnavai — járásainak mezőgazdasági dolgozói tudatosították, hogy a szak­szerűen művelt, a szerves trágyával rendszeresen ellátott talaj a szak­avatott agronómusok jóvtolsából töb­bet terem. Az ezirányű tapasztalato­kat a jövőben teljes mértékben hasz­nosítani szeretnénk. Nemcsak a ha­tárban levő parcellákról van szó. Lé­nyeges változást kell elérni a gazda­sági udvarokról való gondoskodásban, ezáltal is bizonyítva azt, hogy a me­zőgazdasági földterületet nagyra ér­tékeljük. Az egyre igényesebb növényterme-A pártkonferenciák határozatainak teljesítéséért lést feladatok teljesítése során — a tudomány és a kutatás hathatós se­gítségével — hatékonyabban kell ér­vényesíteni és ki kell szélesíteni a termelési rendszereket. Az élenjáró kukoricatermelők, mint például a vág­­sellyei (Šaľa) kooperációs körzet me­zőgazdasági üzemeinek mólt évi ta­pasztalatai, amikor is a bábolnai Iparszerű Kukoricatermelési Rendszer keretében tizenkét és fél ezer hektá­ron termelték a szemes kukoricát, bi­zonyították nemcsak azt, hogy az át­lagos hektárhozam 1,4 tonnával volt nagyobb a kerületi átlagnál, hanem azt is, hogy a termelési rendszer adta több'ettermés a nyugat-szlovákia) ke­rület többlettermésének a felét tette ki. A termelési rendszerek adta lehe­tőségekkel a gabonafélék, a takar­mánynövények, a lencse, a szója, a cukorrépa, a zöldségfélék esetében is. élni kell. ürülünk annak, hogy rend­szergazdákként az élenjáró mezőgaz­dasági üzemeket nevezték ki, mint például a keszegfalusi (Kameniöná) szövetkezetét a szója, a nagylégi (Leh­­nice) és a bojniökyi szövetkezetei a lencse esetében. Az állattenyésztéssel kapcsolatban a kerületi pártkonferencia feladatul adta: a takarmányok termelésében és felhasználásában minden mezőgazda­­sági üzem érje el az önellátást. Ez nagyon igényes feladat, hiszen nem­csak az összmennyiségről, hanem a takarmányféleségekről és a minőség­ről van szó. A jövőben a teheneknél tömegtakarmányokkal — abrak nél­kül — szeretnénk elérni a 7,5 literes napi tejelékenységet. Ugyancsak igé­nyes, de teljesíthető feladat, hogy 1990-ig száz hektár mezőgazdasági területre számítva a mezőgazdasági üzemekben nyolcvan darab szarvas­­marhát tartsanak. Ezzel párhuzamo­san növelni kell az állatok hasznos­ságát és a termékegységre jutó ter­melést. Az egyes mezőgazdasági üze­mek értékelésénél a legfőbb szem­pontként az egy hektár mezőgazdasá­gi területre jutó tej-, hús-, tojás- és gabonatermelést, valamint a költség­ráfordítást vesszük alapul. A növénytermesztés és az állatte­nyésztés sikeres fejlesztése elképzel­hetetlen a gépesítés és a mezőgazda­­sági üzemek beruházásainak komplex megoldása nélkül. A kerületben egy­re több az élenjáró mezőgazdasági üzemek száma, de 'ugyancsak sok a lemaradozóké. Bízunk abban,' hogy a kerület harminchárom lemaradozó gazdaságában a jelenlegi ötéves terv­időszak végére megoldjuk a problé­mákat. E célból a mezőgazdaságnak szolgáltatásokat nyújtó vállalatok, szervezetek munkáját is javítani sze­retnénk. - ' j-Megkülönböztetett figyelmet fordí­tunk a kerület mezőgazdasági üze­meinek irányítására. Kerületünk élen­járó a kooperációs viszonyok' fejlesz­tésében. Itt születtek a különféle mozgalmak (például a hatvanasok mozgalma), a kooperációs körzetek egyesített felajánlásai stb. Mindez nagymértékben hozzájárult az üzemek közötti akadályok leküzdéséhez, a fel­merülő problémák megoldásához, a •társadalmi források és a legjobb dol­gozók, vezetők tapasztalatainak haté­kony kihasználásához. A mezőgazdaság tökéletesített irá­nyítási rendszere már második évben van érvényben. A múlt évi tapaszta­latok sok irányban pozitívak. A jövő­be nézve arról van szó, hogy a rend­szert komplex kéretek között kell ér­vényesíteni. Az igényes feladatok tel­jesítését az önálló elszámolási rend­szer alkalmazása is elősegíti. A kerület feldolgozó ipara Szlová­kia bruttó élelmiszeripari termelésé­nek 48 százalékát adja. Legfontosabb feladataik közé a mezőgazdasági nyersanyagok ésszerű feldolgozása és a lakosság élelmiszerrel való ellátása tartozik. A lakosság egyre többféle és jobb minőségű élelmiszert keres a boltok pultjain. Ez törvényszerű, ezért az élelmiszeripart üzemekben nagyobb gondot kell fordítani a ter­mékválaszték felújítására, a csomago­lás kivitelezésére és azon problémák megoldására, amelyek a zöldség-, a gyümölcs-, a hús-, a tej- és a tejter­mékellátással kapcsolatosak. Elkerülhetetlen, hogy minden mező­­gazdasági és élelmiszeripari üzemben meghonosodjon a Nyugat-szlovákiai Kerületi Szakszervezeti Tanács „Egy napon a megtakarítottból dolgozunk" című felhívása. Ez a gyakorlatban bi­zonyos mennyiségű elektromos áram, üzemanyag, ipari trágya, abraktakar­mány megtakarítását teszi lehetővé, örülnénk annak is, ha a piešfanyi kooperációs körzet „Teljesítjük a he­tedik ötéves tervidőszak gabonater­melési feladatait" című felhívásához minél több mezőgazdasági üzem csat­lakozna. Az idén a mezőgazdasági üzemek konkrét szocialista felajánlásokat tet­tek. 1984-ben emlékezünk meg a Szlo­vák Nemzeti Felkelés 40. és a CSKP történelmi, IX. kongresszusának 35. évfordulójáról. Már ma el kell gon­dolkodnunk azdn, hogyan szervezzük meg a munkakezdeményezést. Az em­berekkel való munka mindig a kom­munista párt feladata volt és a jövő­ben is az marad, ezért rajtunk is mú­lik, hogyan segítjük, támogatjuk őket, hogyan igyekezünk közösen leküzde­ni a felmerülő problémákat, mikor fordulhatunk hozzájuk bizalommal. IVAN KNOTEK, a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság titkára A közösség érdekében Az idei aratás sikeres befejezésé­hez, az időszaki munkák végzéséhez aktívan hozzájárultak, tlletve^ hozzá­járulnak a Nemzeti Front tömegszer­vezetei. Eredményesen csatlakoztak hozzájuk a védnöségl üzemek dolgo­zói, a néphadsereg katonái, valamint a diákság. Az elmondottak kapcsán nemegy­szer felvetődik a kérdés, melyet némi éllel úgy Is lehet fogalmazni, hogy annyira fejlődik a mezőgazdaság, hogy most már csak nagyarányú kül­ső segítséggel tudja megoldani fel­adatát? A válasz némi visszatekin­tést kíván. Az elmúlt évtizedekben gyors, mély­reható változások színtere -volt mező­­gazdaságunk. Ha a társadalmi válto­zásokat nem részeletezzük, s csak a termelésben történt többi jelenségnél maraunk, kitűnik: csökkent a termő­­terület, növekedtek a hozamok, csök­kent a mezőgazdaságban dolgozók száma, s nőtt a megtermelt mennyiség és érték. Az rendben van, hogy sokkal keve­sebb ember dolgozik a mezőgazda­ságban, de ennek pótlására megjelen­tek a gépek — mondhatná valaki. Igaz, valóban nagy ütemű a gépesítés. De hiába gyárt a hazat gépipar több százféle gépet, hiába importálunk gé­peket, mezőgazdaságunkban sok olyan ágazat van, amely ma sem nélkülöz­heti a kézi munkát. A technika, a biológia, a nemesítés és a vegyszeres növényvédelem egye­netlen fejlődése miatt egyenetlenül alakul a különböző növények kézi­munka-igénye. Természetesen nem­csak nálunk tapasztalható ez, hanem a világ minden gazdaságilag fejlett országában. S a többi ország honnan veszi a kézimunkaerő-igényes növé­nyekhez az embert? Kaliforniában például a mexikói vendégmunkások serege dolgozik a kertészetekben, a­­mlkor a betakarítás kerül napirend­re. Nyugat-Európa több mezőgazdasá­gilag fejlett országa szintén vendég­­munkásokkal oldja meg, vezeti le az úgynevezett mezőgazdasági csúcsidő­­szakot. Az elmondottakból egyértelműen ki­derül, hogy nyáron, még inkább ősz­szel mezőgazdaságunknak kell a kül­ső segítség. Az azonban kevésbé is­mert, hogy mezőgazdasági nagyüze­meink többsége ősszel sem Igényel külső segítséget, ha csak az Időjárás nem teszi lehetetlenné a szántóföldi növények betakarításánál hasznosított gépek munkáját. A segítségre a sző­lő-, gyümölcs- és zöldségtermelő gaz­daságokban van leginkább szükség. Változatlanul arra törekszünk, hogy mezőgazdaságunk a belterjesség útján haladjon, s hogy egy-egy hektár tér-Teljesítik exportfeladataikat A vágsellyel (Sala) DUSLO nem­zett vállalat dolgozót az első félévben 55 százalékra teljesítették a nem szo­cialista országokba Irányuló kivitel egész évi tervét. Többek között 78 ezer tonna karbamldot szállítottak ja­pánba, Jugoszláviába, Marokkóba, az NSZK-ba, Ausztriába, Olaszországba és az Egyesült Államokba. Az emlí­tett mennyiségnek több mint a felét — az átvevők megrendelésének ele­get téve — speciális csomagolásban szállították. Az NSZK-ba a karbami­­don kívül 3500 tonna DAM-390 csepp­folyós és 2750 tonna szemcsézett nlt­mőterületről minél több, minél érté­kesebb árut kapjon a feldolgozóipar, a külkereskedelem. Ez felfogható köz­érdek, mert nemcsak gazdasági fejlő­désünk ütemét, hanem népünk élet­­színvonalát is befolyásolja. !gy tehát közügy, közérdek a nagy értéket adó, de sok kézi munkát igénylő növények betakarításának segítése Is. Természetesen sehol, semmikor nincs szó idénymunkáról. Mindenért teljesítmény szerinti fizetség jár. Az ts magától értetődő, hogy a kézlmun­­kaerő-hiány Idején mindenekelőtt a mezőgazdaságon belül kell mozgósí­tani. A látszat sajnos mégsem mindig ez. Valóban megtörténik egy-egy he­lyen, hogy tömegszervezetek tagjai, a védnökségl üzem dolgozói, a kato­nák és a diákok dolgoznak szomba­ton és vasárnap a földeken, gazda­ságbeli dolgozókat vtszont nem látni a környéken. Ez esetben ók rend­szerint — miután arra hétközben nincs lehetőségük — a háztájit teszik rendbe. Az Ilyen félreérthető esetek kapcsán terjednek a valótlan híresz­telések a henyélő mezőgazdasági dol­gozókról. A tanulság az, hogy mező­­gazdasági nagyüzemeinkben — mind­egyikben, amelyik külső segítséget igényel és kap — még a látszatát Is kerülni kell annak, hogy ők saját ma­guk nem feszítik meg minden erejü­ket. S legalább ilyen fontos a külső erők munkájának pontos, kitűnő szer­vezése Is. A tömegszervezetekkel való tartós kapcsolat fenntartása az Idén is alapkövetelmény. Nagyon Is kívánatos követni azoknak a gazdaságoknak a példáját, amelyek a tömegszerveze­tekkel, Intézményekkel, vállalatokkal közvetlenül szoros kapcsolatot alakí­tottak kt, kapcsolataikat állandósítot­ták, megszilárdították. Az együttmű­ködés nemcsak abból áll, hoogy „dol­­gozol-fizetek". Az év más Időszaká­ban is tartják a kapcsolatot. A dolog lényege az, hoogy hosszú távra kell berendezkedni. A mező­­gazdaság termelési szerkezete, mun­kaerőhelyzete a jelenleg és a jövőben is megkívánja nyáron és ősszel a ké­­zimunkaerő-segítséget. Hiszen ha any­­nyt ember lenne egész éven át me­zőgazdaságunkban, amennyi például az őszi tennivalókat Is képes lenne elvégezni, akkor az év hátralévő sza­kaszában a mezőgazdaságon belül munkanélküliség lenne. Ez társadal­milag ts, gazdaságpolitikailag Is elfo­gadhatatlan. Azok a tíz- és százezrek, akik az Időszaki munkában a mezőgazdaságot segítik, óriást értéket mentenek meg, helyeznek biztonságba. (Csiba) rogéntrágyát, Jugoszláviába 23 ezer tonna ammonlakátot, Ausztriába pe­dig 5400 tonna ammóniakor expor­táltak. A DUSLO dolgozói a szocialista or­szágokba Irányuló kivitelben is sike­reket értek el. Az első félévben az egész évi feladatoknak 71 százalék­ban tettek eleget. Elsősorban a Szov­jetunióba történő kivitel teljesítésére fordítanak nagy gondot, ahová töb­bek között 160 tonna CD antioxldárust szállítottak. A vállalat még a külföldi piacokon 'tapasztalható stagnálás ellenére ts kiváló eredményeket ért el, amely fő­leg a termékek kiváló minőségének köszönhető. A DUSLO dolgozói vál­lalták, hogy az Idei exportfeladaial­­kat legkésőbb december 15-ig teljesí­tik. Az aratást munkák a Kassa-vidé­­kl (Košice-vldiek) járásban a napokban befejeződnek. Az ed­digi tapasztalatok szerint a mezőgaz­dasági üzemek megkülönböztetett fi­gyelmet fordítottak a nyári munkák szervezésére és irányítására, s az aratás, a szalmabetakarítás és a tar­lóhántás összhangban követték egy­mást. Az Idén — kellemes meglepe­tésünkre — a mezőgazdasági üzemek nem támaszkodtak annyira a külső segítségre, mint az előző években. Re­méljük, hogy ez tartós jelenséggé vá­lik járásunkban. Az aratás mellett azonban nem sza­bad megfeledkezni a többi teendőről sem, amelyek összességünkben arra Irányulnak, hogy fokozatosan önellá­tóak legyünk szemesekből és alapve­tő élelmiszerekből, hogy a szakágaza­tok közül gyorsabb ütemben növe­kedjen a növénytermesztés. A Járási pártkonferencia határozatai értelmé­ben 1985-lg az 1980-as év valóságá­hoz képest a bruttó mezőgazdasági termelést 11,7, ebból a bruttó növény­­termelést 26,4 a bruttó állattenyész­tési termelést pedig 3,2 százalékkal kell növelni. A járásban nagy jelentőséget tulaj­donítunk a termőföld védelmének és Sokoldalú gondoskodással a talaj termőképessége szüntelen nö­velésének. Az Igényes feladatok sze­rint 2064 hektár területről kell le­csapolni a talajvizet, s az Idén 6491, 1985-lg pedig további 8593 hektáron kell elvégezni a talajjavítást, s két­száz hektár rekultlvált területet kell szántóvá átalakítani. Az a célunk, hogy a lakások építése csakis a köz­ségek belterületére, a még üres tel­kekre és a nagy kiterjedésű kertek­re korlátozódjon. Azt Is célul tűztük ki, hogy felülvizsgáljuk az erdőterü­leteket, s az arra akalmas területe­ket átadjuk a mezőgazdaság számára. Az Idén 38 hektár, nagyüzemi hasz­nosításra alkalmatlan területet a ker­­tészkedők részére bocsátunk, s a he­tedik ötéves tervidőszak hátralevő éveiben ts hasonlóak lesznek lépé­seink. Több községben berendezések létesülnek szörpök készítésére és a gyümölcsfélék aszalására. Az Idén a Járás beruházási költ? ségelnek legnagyobb részét a mező­gazdaság fejlesztésére fordítjuk, s ez is bizonyítja a mezőgazdasági termelés jelentőségét. Már hagyománnyá vált, hogy éven­te a gépekkel nehezen hozzáférhető mezőgazdasági, de egyéb nem mező­gazdasági területről Is átlagban min­den gazdaságilag ténykedő lakosra számítva száz kilogramm szénát ta­karítunk be. Az Idén eddig a va­lóság 107 kiló, s a mezőgazdasági üzemek több mint 1300 tonna szénát vásároltak. A piac húsellátásának ja­vítása érdekében kiszélesítjük a szer­ződéses állattartást, állathlzlalást. Járásunkban komoly problémát okoz az ivóvízellátás, valamint a fo­lyók és a patakok medreinek szabá­lyozása. Kevés az egészségileg ártal­matlan Ivővízforrás, s. annak Is túl­nyomó többsége Kassa város lakossá­gát szolgálja. Az Idén — állami be­ruházással — szélesítjük kt Szepsi­­ben (Moldava nad Bodvou) a városi vízvezetéket és építjük a szennyvíz­­tisztító állomást, megkezdtük a köz­ség! vízvezeték építését Družstevná pri Hornáde, a vízvezetékek javítását pedig Nagyszalánr ľ Slanec 1 és Pop­­roő községek bun. Z aknrtbBn történik a vízvezeték építése Jászó (Jasov), Kráľovce és Csécs (Ceőejovce) köz­ségekben. Célul tűztük kt, hogy az év végéig a járás lakosainak 44 száza­léka jusson vezetékes Ivóvízhez. Ez persze nem sok, de a jövőben szeret­nénk vízvezetéket építeni Csány (Ča­ňa), Valaliky és Buzita (Buzlca) köz­ségekben, ahol a járás lakosságának 10 százaléka él. Nagyobb esőzések alkalmával meg­nőnek a gondjaink az áradással, ezért szabályozzuk a Bódvát Szepslben. Já­szön és Medzeven, a kisebb patako­kat pedig Chrastné, Hodkovce és Rankovce községek mentén. Arra Is gondot fordítunk, hogy a talaj- és felszíni vizeket megóvjuk a szennye­ződéstől. A vétkesek ellen szigorúan fellépünk. Az életkörnyezet szebbé tétele érdekében évente ötezer dísz­fát és dfcsszerjét ültetünk ki, s job­ban védjük erdőinket és a természe­tet. e A járási pártkonferencia Igényes feladatokról döntött. Reméljük, hogy a lakosság aktív hozzájárulásával to­vábbi sikereket érünk el Járásunkban IVÄN SÁNDOR, a Kassa-vldéki Jnb titkára Flora Olomouc ’83 A hagyományokhoz híven nemzetközi — szovjet, bolgár, holland, knbai, nyugatnémet amerikai és japán — részvétel­lel megrendezésre kerülő Flora Olomouc ’83 Országos Vlrág­­kiálítás őszi bemutatója a jö­vő hét végén, augusztus 19-én tárja ki kapuit az érdelkődűk előtt s 28-lg várja látogatóit. Akárcsak az előző években, nézelődésre, gyönyörködésre ezúttal is bőven kínálkozik al­kalom. Sőt! Karel Robenek ker­tészmérnöknek, a kiállítási részleg vezetőjének szavaiból ítélve, azoknak is érdemes el­látogatniuk Olomoucba, akik a kellemeset szeretnék egybekap­csolni a hasznossal, és ültető­anyagot, virágmagot, növényvé­dő szereket vagy éppen kerté­szeti kellékeket szeretnének vásárolni. (kr!

Next

/
Thumbnails
Contents