Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1983-08-06 / 31. szám
13------------------------------------------------------------ __________ SZABAD FÖLDMŰVES Hatékony fejlesztési módszer A hazai sertéshústermelés csökkentésével egyidőben szükségessé vált a szarvasmarhatenyésztés dinamikus fejlesztése, már csak azért is, mert ez az ágazat kevésbé igényes az erőtakarmányokra. A vágómarha-termelésben az elmúlt évtizedekben kialakult úgynevezett abrakos hizlalási módszert erőtakarmányok hiánya miatt csak korlátozott mértékben lehet folytatni. Az abrakkal valé marhahizlalásről átállni a tömegtakarmányokra alapozott hizlalásra viszont nem egyszerű dolog. Mégis ezt kell tennünk, ha a szemesekből önellátók akarunk lenni. Erre többféle lehetőség is kínálkozik: többek között a cukorgyári melléktermékek — például a nedves cukorrépaszelet — felhasználásával — erőtakarmánnyal és szénával kiegészítve — a mai nagyüzemi követelményeknek megfelelően hizlalhatök a szarvasmarhák. Természeti ' adottságainkat, lehetőségeinket vizsgálva igazolást nyert, hogy a szarvasmarha-tenyésztés révén lehet a rétek és a legelők fűtermését, valamint a mezőgazdaságban keletkező hatalmas mennyiségű melléktermékek zömét a leggazdaságosabban hasznosítani. A rimaszombati (Rimavská Sobota) járás mezőgazdasági üzemeiben az utóbbi évtizedben egy sajátságos helyzet alakult ki, mintán a gépi eszközökkel művelhető réteket felszántották. hogy ezzel is növeljék a gabona vetésterületét, jó néhány gazdaság számottevő tegelöterület nélkül maradt. Gondjukon a szántóföldi takarmánynövények termőterületének kibővíiése nem sokat segített. Ez a kedvező len helyzet kétség elé állította a gazdaságokat. Vagy befagyasztják szarvasmarhaálloraányuk növelését, vagy annak fejlesztése mellett döntenek — hiszen erre kényszerítő körülmények is sarkallták őket —, és ezzel vállalják a kellő tömegtakarmányalap megieremtésének gondját, amit két forrásból biztosfthatnak: vásárlással, illetve a nagy legelőterületekkel rendelkező gazdaságokkal kötött kooperációs legeltetéssel. A legelőkben szegény mezőgazdasági üzemek többsége az utóbbi lehetőséget választotta: tehát a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése és a szerződéses legeltetés mellett döntött. A kooperáló gazdaságok közül két szövetkezet tapasztalatain kérésztől világítom meg e témát. ■ A lénártfalvi (Lenártovce) szövetkezetből — az idén a Spisšká Nová Vési Állattenyésztő Vállalat legelőire háromszáz, a kálosi szövetkezetbe pedig hatvan növendéküszőt szállítottak. A királyi (Kráľ) szövetkezet a revúcai szövetkezettel kötött szerződést háromszáz növendékmarha legeltetésére. Lénártfalván az állatsűrűséghez viszonyitva — jelenleg 85 szarvasmarha jut száz hektár mezőgazdasági területre — sohasem volt elegendő a legelő. Legeltettek már a Liptovský Mikuláš-!, a losonci (Lučenec) és a rimaszombati járásban is, de valahogy nem voltak megelégedve az eredménnyel. Az eddigi tapasztalatok szerint a legutóbb megkötött szerződés bizonyult a legelőnyösebbnek. Az állatokat tavasszal lemérlék és eladták a velük kooperáló üzemnek. Ősszel pedig visszavásárolják a magasabb élősúlyú és fedeztetett üszőket. Az Alacsony-Tátra keleti részén levő legelőkre teherkocsikkal szállították az állatokat. Ez költséges vállalkozás, de igy is megéri, mivel a szöveikezet saját legelői egy részének kaszálásával biztosítani tudja az állatok téli takarmányszükségletét. A gazdaság 670 hektár 'чцеlőterülettel rendelkezik, amelyre ezerhatszáz szarvasmarha jut. Az ezer darab tehénből hétszázat, a növendékállományból pedig százötvenet legeltetnek. Nagy figyelmet fordítanak a legelők ápolására és intenzív trágyázására. Évente száz hektáron újftják fel a gyepszőnyeget. Az idén 250 hektár legelőről gyűjtötték be a rendkívül gazdag termést, s közel száz hektáron másodszor is kaszálnak. Háromszáz hektáron termesztenek évelő takarmánynövényeket. Az első kaszálásból a téli takarmányszükségletnek mintegy 41 százalékát biztosították— , míg' összehasonlításképpen a tavalyi termésből csupán 17 százalékát. A háromszáz hektáron termesztett silókukorica is szép termést ígér. Ezenkívül a 170 hektárnyi répaföldrői begyűjtött leveles répafejet is szilázsolják majd. Télirevaló — sőt tartalék — tömegtakarmány tehát lesz elegendő. Ezáltal az állatok jó kondícióját és szaporodóképességét biztosítják. A királyi szövetkezetben Is kevés, mindössze 380 hektár rétet és legelőt tartanak nyilván. Ennek ellenére az egyik legjobb tömegtakarmánytermelők a járásban. A szarvasmarha-állomány sűrűsége tekintetében az elsők. A legelők szétszórtan helyezkednek el a meredek dombokon Ennek ellenére 250 hektárt intenziven trágyáznak. Minden tavasszal és ősszel elvégzik a legelők letisztftását. A területet legeltetéssel maximálisan kihasználják, egy részét pedig kaszálják. A szarvasmarhaállomány további növelésére csak azután nyílik lehetőségük, ha kooperációra alkalmas partner gazdaságra akadtak. A revúcai szövetkezet immár negyedik éve biztosit legelőt háromszáz növendéküszőnek. A megkötött egyezség mindkét gazdaságnak előnyös. A királyiak egy kiló súlygyarapodás után — állatonként eléri a napi 64 dekát! — 19 koronát fizetnek. Ezenkívül egyszeri prémiummal jutalmazzák a pásztorokat az állatok fedeztetéséért. Ha a rőceiek szűkében állnak a tömegtakarmányoknak, a királyiak ebyhftenek gondjunkon. Az állatokat május közepén szállítják a fennsfki legelőre, ahonnan októberben fuvarozzák haza. A növendékmarhák kitűnő kondícióját — a bőséges és jó minőségű takarmánykészletből — a tél folyamán is fenntartják. Példaként érdemes megjegyezni, hogy a tavalyi készletből mindig van raktáron 95 tonna széna, s ugyanennyi szilázsolt leveles répafej kukoricaszárral keverve. De ami még ennél is jelentőségteljesebb: a gyepterületek és az évelő takarmánynövények első kaszálásából az idén — öntözés nélkül — 230 tonna takarmányt gyűjtöttek be — szénaegységben számítva —, ami több mint tavaly pz első és a második kaszálás egybevéve. Ehhez jön még 180 hektárról a lóhere és a lucerna második, illetve harmadik termése, továbbá 300 hektárról a leveles répafej, a nyers és a szárított répaszelet, valamint a 150 hektáron termesztett silókukorica. A lakosság ezt a mennyiséget mintegy 100—120 tonna szénával gyarapítja, az árkok, töltések, folyópartok fütermésének begyűjtésével. A takarmánybőség természetesen a tejtermelésben is érezteti jótékony hatását. A hatszáznyolcvan, javarészt vörös tarka tehéntől az első féle- en a tervhez viszonyítva 63 ezer literrel több tejet értékesítettek. A gazdasági összefogás eredményeként megtörténtek az első lépések a rétek és legelők, valamint a melléktermékek észszerűbb hasznosítására alapozott szarvasmarhatartás érdekében. jó néhány lelkes, hozzáértő, a körülményekhez rugalmasan igazodó szövetkezeti elnök tevékenykedik e tartási forma kibontakoztatásáért. Szükséges lenne azonban az irányítás eszközeivel — megfelelő anyagi érdekeltségkeltéssel — is felgyorsítani a szarvasmarha-ágazat ilyen irányú fejlesztését. Korcsmáros László termesztésében 1980 1981 1982 50 év átlaga optimum °C mm °C mm °C mm °C mm °C mm IV. 5,2 58,8 10,5 8,7 7,9 8,2 10,5 31 8,3 63 v. 10,5 24,3 17,5 47,4 15,1 40,6 15,3 57 13,3 76 VI. 19,9 62,7 20,7 54,8 18,8 96,3 18,2 60 18,4 90 VII. 16,7 66,5 21,1 28,9 26,2 80,1 19,5 63 17,8 105 VIII. 17,0 32,3 20,4 45,4 19,6 55,5 18,3 56 16,8 71 IX. 11,8 40,3 16,3 51,3 16,9 22,0 14,8 35 13,3 51 13,5 284,9 17,2 236,5 17,4 302 16,0 302 14,3 456 Az előbbi adatokból világos i, hogy termőhelyünkön a vizutánpótlás a termésmennyiségre meghatározó tényező. Csallóközben az éghajlati feltételek, elsősorban a csapadék menynyisége, rendszertelen eloszlása, a magas nyári hőmérséklet, valamint a levegő alacsony páratartalma alapján, a jó minőséget adó. biztonságos termelés öntözés nélkül csak igen keo'vező ökológiai feltételek esetén lehetséges. A tenyészidő folyamán a legnagyobb öntözési Igény a Júniusi, Júliusi és augusztusi hónapokban van, ugyanis erre az időszakra összpontosul az egész vízfelvétel mintegy 70 százaléka. Az öntözés időpontjának meghatározásánál a talaj nedvességtartalmát olyan szinten kell tartani, hogy a növények számára mindig rendelkezésre álljon a könnyen felvehető vízkészlet, azaz a felvehető víznek legalább 50 százaléka. Az ültetvény korosbodásával, a terrületborltottság növekedésével párhuzamosan nő a vízigény Is. A CSEPEGTETŐ ÖNTÖZÉS ALKALMAZÁSA Hazánkban elsőnek 1981 tavaszán hoztuk létre 10 hektáros területen a csepegtető öntözést, nagyüzemi, tntenziv termelésben, a magyarországi Dánszentmiklósi Tsz Jóvoltából, ök Indítványozták és építették ki ezt az öntözési rendszert. 1981 májusától már üzemeltetni tudtuk a berendezést és szakmai megfigyeléseket végezhettünk. Ugyanebben az évben a vásárúti .(Trhové Mýto) szövetkezet megkezdte a csepegtető öntözés kivitelezését a kürti (Ohrady) gyümölcsösben, amit az év végéig be is fejezett. A következő évben már ők építették ki nálunk is ezt az öntözési módot, 50 hektáron. Mit tapasztaltunk az elmúlt években az öntözés téren gyümölcsösünkben? A termöültetvényelnknél, amelyek 10 éven át nem voltak öntözve, a gyökérrendszer úgy helyezkedett el, hogy minél közelebb kerüljön a talajvízhez. Ennek szintje 140—ISO centiméter között mozog. Ettől a szinttől a talajban felfelé — méréseink alapján — még 60 cm-es réteg elegendő mennyiségű nedvességet tartalmaz. Helyenként elég erős atkaréteg akadályozza a víz felsziyárgását, s az aktív gyökerek elhelyezkedését. Ebből tadódóan nagyon eltérő hozamok voltak az egyes parcellákon, a fent említett talajviszonyok miatt. Az új ültetvényekben, ahol kezdettől fogva üzemel a csepegtető öntözés, az eredmények egyöntetűen pozitívan alakultak A telepítés utáni második évben 2—3 kg, a harmadik évben pedig 8—10 kilogramm termést szüreteltünk fánként. 1981- ben 10 hektáron üzemeltettük a csepegtető öntözést, de a ké sö tavaszi fagyok nagy károkat okoztak a virágokban, 1982 ben már 50 hektáron, s közel 300 liter vizet adagoltunk minden egyes almafához. Az alábbi táblázatban az elmúlt nyolc évben elért átlaghozamokat, s az egy kiló termésre Jutó átlagárat tüntetjük fel: évek termésmennyiség tonnában átlagár korona/kg 1974 1040 3,09 1975 ' 640 3,28 1976 700 3,30 1977 1030 2,80 1978 690 3,28 1979 860 4.17 1980 1080 4,20 1981 720 3,10 1982 2180 2,99 Az 1979 és 1980-as években a magasabb átlagárat a felár (1,50 korona) emelte a szokottnál nagyobbra. A legnagyobb termést az elmúlt évben takarítottuk be annak ellenére, thogy a termőterület állandóan csökkent a korszerűsítés következtében. Mivel a csepegtető öntözést csak rövid ideje alkalmazzuk, hozamnövelő hatását csak Informatív adatnak tekinthetjük. A számok tükrében megállapítható, hogy a bruttó termelés értéke hektáronként tízezer koronára emelkedett. Viszont hektáronként 11,50 korona értékű energiát, hétezer korona értékű vízmennyiséget és 40 korona munkaköltséget takarítottunk meg. A tiszta nyereség hektáronként eléri a 17 000 koronát. Befejezésül elmondhatjuk, hogy a csepegtető öntözési rendszer komplett értékeléséhez többéves megfigyelés és szakmai tapasztalat szükséges, de az már biztos, hogy a termelékenység növelésének ez a leggazdaságosabb mödja. Miklós Gábor agrármérnök, Bősi (Gabcíkovo) Állami Gazdaság j 1983. augusztus I. A meredek kaszálókon, ahol a korszerű gépek csődöt mondanak, a termés begyűjtésében nagy hasznát veszik a lófogatnak Fotó: CSTK < ................... ......... A TUDOMÁNY világából Állatembrió-átültetés A szófiai Biológiai és Immunológiai Kutatóintézet tudóskollektívája — Kirill Bratanov igazgató vezetésével — az utób Ы évek egyik legérdekesebb állattenyésztési kísérletét vitte sikerre. A kutatók fuhoknál próbálkoztak a lombikbébi-eliáráshoz hasonló módszer bevezetésével. Tíz kisbárány volt az eredmé4 nye annak a kísérletsorozatnak, amelynek során a megtermékenyítést lombikban bégezték el, és az embriót három hónap elteltével ültették át egy másik juh) at ja nőstényébe. Az első siker arra késztette a tudósokat, hogy más állatjafjal Is próbálkozzanak. Következő kísérletüket szarvasmarhán végezték el. A kiválasztott tehenet az elmúlt év júniusában mesterségesen megtermékenyítették, majd az embriót öt nap múlva lombikba helyezték., s megfelelő gondoskodás után egészséges, jófajta üszőbe ültették át. Az üsző márciusban életerős kisborjakat ellett. Az áj módszer számos előnynyel jár: egyrészt lehetővé teszi a legkiválóbb egyedek többszöri éltetését, másrészt az üvegben nevelt embrió fejlődését az eddiginél nagyobb körültekintéssel figyelhetik a növekedés legkritikusabb kezdeti időszakában. S mivel az embrió nemét meg lehet ha-őr ózni, trínyithatóvá válik a tenyésztés, előre megtervezhetik a szarvasmarha-állomány nemek szerinti kívánatos összetételét. (M. M.) Bárányok mesterséges felnevelése Koplalás, lehűlés vagy gyengeség miatt a bárányok fele néhol az ellést követő héten elpusztul. Az alomszám vagy az ikerbárányok arányának növekedésével nő az elhullási százalék. A rosszul fejlett, gyenge bárányok kevésbé viselik el az éhezést, így tejpótlóval való felnevelésük indokolt. Az itatásos felnevelés sikere a munkálatok helyes szervezésén múlik. El kell dönteni, hogy valamennyi bárányt itatással szándékoznak-e felnevetni; ennek megfelelően gondoskodni kell az elhelyezésről, a felszerelésről és a munkaerőről. Figyelemmel kell lenni arra, hogy a bárányok kiszophassák a föcstejet. Legjobb, ha minden bárányt születése után 6—48 óra elteltével vesznek el az anyától. Az egyet ellő anyajuhok bárányát jobb természetesen felnevelni, mivel úgy gyorsabban fejlődik. A nagy, egészséges bárányokat rend ) --------------------szerint könnyebb Itatással felnevelni. A tejpótló kétféleképpen etethető. Az egyik a „korlátozott etetési rendszer“, amikor a bárányokat szabályozott mennyiségű tejjel, naponta több alkalommal táplálják. A másik az „ad libitum rendszer“ grivttációs, tömlős vagy automatikus etetőket alkalmaz. A legáltalánosabb eljárás, hogy a választott bárányokat ad libitum itatják hideg tejjel 3—5 hetes korig, a hízóbárányokat pedig abrakolják is. Választáskor a következő szabályokat kell betartani: legalább egyhetesek legyenek a bárányok, elérjék a születési tömeg 2,5—4-szeresét, élettömegtfk 8,5 és 10 kg között legyen. Jö minőségű tejpötlóval. kevés munkaráfordítás árán nagyszámú bárány nevelhető fel. M. V. A tudományos-műszaki haladás vívmányainak köszönve a korszerű szüretelő berendezések a gyümölcstermesztésben is teret hódítanak. Fotó: Hana Solinova
