Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1983-08-06 / 31. szám
1 SZABAD FÖLDMŰVES ,1983. augusztus 6. . ' ________' I t -------------------------■ HORGÁSZÁT ■ HORGÁSZÁT ■ HORGÁSZÁT ■ HORGÁSZÁT ■ HORGÁSZÁT ■ HORGÁSZÁT ■ HORGÁSZÁT ■ HORGÁSZAT a horgászát и horgászat a terseny ékről A sporthorgászok vetélkedőjét, a halfogó versenyeket alapszervezetenként évente megszervezik. A nagygurabi (Velky Grob) halfogó verseny viszont különbözik a többitől. A tó vfzterülete megközelítőleg ötven hektár, s ami a legfontosabb, fői haiasitott. A türelmes horgászok sokasága valóban nagy harcsára tett már itt szert. Érdemes még azt is elmondani, hogy a galántai (Galánta) városi ]áa Koča a harcsával horgászszervezet mindig példásan gondoskodik elegendő sülthal és halászlé készítéséről, s az Ízletes ételeket mind a versenyzők, mind a szurkolók a tó tőszomszédságában fogyasztják el. Mindenkinek persze nem Jut az Ízletes falatokból, s ez nem csoda, mert a szóban forgó versenyen az Idén nem kevesebb, mint hatszáz horgász állt rajthoz és több mint ezernyolcszáz szurkoló szemlélte Izgatottan a versenyt. Mindenki Jól tudta, hogy az első halpéldányért prémium jár. A szerencse tehát Tóth Tibor, a városi szervezet vezetőségi tagja mellé szegődött, aki két percen belül fogott egy pontyot. Az első' dijat viszont az a horgász kapta, aki a legnagyobb hal példányt szákolta. Román Ferenc, Galántáról 14 pontyot fogott. Ezek közt a legnagyobb 2,85 kilós volt. Ezzel szerezte meg az első díjat. A nagygurabl tóban számtalan kapitális harcsa tanyázik. Molnár János a városi szervezet titkára megjegyezte, hogy amikor a nltral AGROKOMPLEX Országos Mezőgazdasági Kiállításra harcsákat fogtak, ötven kilón felüli példányokat is láttak. Ezekre ugyanis nem hatott a villanyáram ütése, Így csupán tíz, húsz kilósakat vihettek a kiállításra. Napközben a harcsa csak ritkán kapja el a csalit. A városi szervezet vezetősége tehát elhatározta, hogy a nagygurabl tavon a harcsahorgászat szerelmesei részére éjjeli horgászatot szervez... Krajcsovics Ferdinánd Az SZHSZ Ipolysági (Šahy) alapszervezetének vezetősége a Janko Krát Pionirház dolgozóinak közreműködésével az idén is megszervezte az Ifjú sporthorgászok halfogó versenyét. A hatvanegy fiatal ‘ nagy izgalmaktól fűtve állt a rajthoz, hogy bizonyítsa képességeit. Czeko Géza, az alapszervezet elnöke és Dobos József, titkár mindent elkövetett a fiatalok sikeres szereplése érdekében. A verseny legjobbjait értékes dijakkal Jutalmazták. A verseny első diját Misko Sándor, a második díjat Molnár Ferenc, a harmadikat pedig Patai Attila szerezte meg. A versenygyőztesek horgászbotot, hátizsákot és összerakható széket, Illetve kis szereléket kaptak jutalmul. A negyedik az ötödik és a hatodik helyezést elérő versenyzők diplbmát vettek át az alapszervezet vezetőitől. Belányi János TUDJUK elő, akkor a területek használója a kerületi állami döntőbizottságnál, tehát ott érvényesítheti követeléseit, ahol a kárt okozó szervezet igazgatósága székel, mert csak ez vonható felelősségre. Ha viszont a károkat kívülálló személy (egy állampolgár) idézte elő, ilyen esetekben a térítést a járásbíróságon keresztül aszerint kell érvényesíteni, hogy a károk milyen jogszabálysértések közepette keletkeztek. A károk terjedelmét mindig halgazdasági szakember, vagyis bírósági szekértő határozza meg, aki erről írásban jelentést készít a bíróság részére. A horgászterületek használója a kártérítés összegét, főleg a kárt szenvedett vízterületek, esetleg más halgazdasági létesítmények halasztására használhatják fel. —hai— Angolna fehér mártásban A megtisztított •és tói megmosott angolnát feldarabolva, 1—1 szál felaprított fehér- és sárgarépával, 1 fej hagymával, egy babérlevéllel, 4—5 szem egész borssal és kakukkfűvel, fehér borral IBurgundi fehér) és kiskanálnyi ecettel ízesített páclében főzzük puhára. A mártás készítése: 6—8 deka vajjal halvány rózsaszínű rántást készítünk. Ezt felengedjük a már előzőleg megfőzött hal alaplével /3 ded), amihez 2 deci fehér bort, egy kis fej hagymát, gorombára tört borsot használunk. Amennyiben nincs alaplevünk, használhatunk helyette egy darab eróleves kockát ts. Ha beforrt, tejszínnel (1 deci) és 1 darab tojás sárgájával összekeverjük. Ügyeljünk erre a műveletre, lassan kevergetve végezzük, nehogy csomós legyen a mártás. Végül sózzuk meg, pár csepp citromlével ízesítjük, ha nem elég stma, akkor átszűrve, kevés vajat belekeverve tálaljuk. Versenyző a Vág holtágának térségében A szerző felvételei A közelmúltban a komáromi (Komárno) horgászszervezet a Vág holtágának térségében halfogO versenyt szervezett. A versenybe mintegy százhatvan-százhetven horgász nevezett be. A megadott Időben mindenki elfoglalta kijelölt helyét. Nehezítette helyzetüket, hogy a partszakaszt kavicsbuckák éktelenítették. Elkedvetlenítette a versenyzőket a halak makacssága Még a legízletesebben elkészített csalikra sem kaptak, s emiatt többen üres tarisznyával tértek haza. Délelőtt tizenegy őrá tájban rakéta Jelezte a verseny befejezését, s mindenkinek össze kellett csomagolnia szerelését. Aztán következett a szákolt halak mérlegelése Sajnos kevés mérlegelni való akadt. Nem tudom, kinek a hibájából, de háromszor Is le kellett mérni a kifogott halakat. Mivel a halak nagyon finnyásan kaptak, csak Ján Ktičának sikerült kiemelnie egy 1,70 kilós harcsa példányt. A többieknek csak fé! kilós halakat sikerült szákolni. A győztes versenyzők horgászbotot, műanyagzsinórt és más horgászati felszerelést kaptak. Andriskin József JŐ, HA A horgászterületek — vizek és berendezések — törvényesen elismert használója a károk okozóitól, vagyis a szervezetektől s az egyénektől követelheti a károk pénzbeli megtértté sét. A törvényes végrehajtásnak rendki viíl fontos feltétele, hogy a területek használója az alábbiak szerint felvá zolja a károk eredetét: — a halpusztulást fpari, mezőgaz dasági szennyvíz esetleg más okozta; I— a helyzet baleset következménye veit; — a károkat a mezőgazdasági kultúrákról elszivárgó, esetleg a repü lőgépekre permetezett vegyszermaradványok okozták; — az orvhorgászok különféle eszközökkel — hálával. elektromos aggregátummal, robbanótöltettel, a gátak megrongálásával és egyebekkel — idéztek elő károkat; ' — valamelyik szervezet esetleg egyén előre megfontolt szándékkal vagy hanyagsággal okozta a kárt síb. Amennyiben a tömeges vagy a részleges halpusztulást valamelyik szervezet vagy annak alkalmazottjai idézték ♦ VADÁSZAT + VADÁSZAT + VADÁSZAT + VADÄSZAT + VADÄSZAT + VADÄSZAT -f VADÄSZAT + VADÄSZAT -f VADÁSZAT -f VADÄSZAT -f Ľ ; V 7 7. J7 Nyúl az erdőn Egy rövid hírből értesültem, hogy május elején egy magyarországi vadász a zebegényl erdőben két-három éves, száz kilő súlyú fiatal hímmedvét lőtt. Másodízben az egyik riporter a 168 órában szólította meg a nap hősét. A vadász a kérdésre tárgyilagosan válaszolva vázolta az eseményt. Szavalt figyelmesen hallgattam. Beszéde így hangzott: „Vagy negyven méterről távcsővel figyeltem a mozgó, kétlábra álló medvét. Ennek a benyomásnak a hatására nyúltam fegyverhez, tehát a medvét lelőttem .. Mellékükként még az is szóba került, hogy a zebegényl erdőkbe sok turista jár, s neki Is van két gyermeke, szerinte őket is veszélyeztette volna a medve. A vadász kioltotta a mit sem sejtő medve életét, amely nem volt még tvarérett. A feltevések szerint a medve Csehszlovákiából új életteret keresve, került a zebegényi erdőbe. Legyen szabad tömören ismertetnem a medvéről szerzett sok éves megfigyeléseimet, tapasztalataimat. A századfordulón Szlovákiában jaj volt a medvének. Ott irtottuk, ahol megtaláltuk őt. Ennek a hatására 1930-baii csak néhol láthattunk medvét. Ez megdöbbentette az Igaz vadászokat, erdészeket, s riadót fújtak, így született meg a medve védelmét szabályozó törvény. Az 1932-ben jogerőre emelkedett törvény hazánk területén megtiltotta a medve lövését, s előírta szigorú védelmét. Véget vetettünk a rablógazdálkodásnak. Ma már büszkék lehetünk, hogy a medve védelmének kedvező hatása van. Napjainkban mintegy ötszáz medve él Szlovákiában. Nem csoda tehát, hogy hajtva a migráció füzétől, a medve új bioszféra keresésére indult, s ez lett a veszte, ráfizetett a kíváncsiságra.-©A vadász életében ritkán fordul elő, hogy a sziklák között felfedezze egyik ősállatunkat; a barna medvét. Ez ritka vadászszerencse. A szóban forgő riport csattanója: negyven méteres távolság, az öt percnyi gondolkodás, lőni, vagy nem lőni. A rövid idő elegendő' volt ahhoz, hogy a vadász cselekedjen. Célbakapás, finom érintés a raszon, dörej, s annak a többszörös visszhangja... Az eredmény? Egy fiatal, életerős, jobb sorsra érdemes ősvad — talán nem Is tudatosan — ki lett törölve az élők sorából. Gereznája a preparátorhoz került, aki múzeumi célokra kitömi. Sajnos ezen vadunkban a természetben többé nem gyönyörködhetünk. A kitömött medve pedig más. Nehezen tudnám leírni, milyen érzés töltött el, amikor a riport végét hallgattam. A logikát és az etikát semmibevevő vadászt sajnálom. Nem jntott eszébe, hogy egy ritkaság számba menő vadat lőtt le, amely még sokáig díszíthette, színesebbé tehette volna az erdőket... Természetesen feltehető volt az Is, hogy a medve visszatér Szlovákiába, eredeti élőhelyére. Helytelennek tartom, hogy csak úgy lövöldözgetünk az utunkba kerrülő vadra. Köztudott ugyanis, hogy minden vád, így a ragadozó Is fél az embertől. Elég ha szagot kap és máris elmenekül a veszélyeztetettnek hitt helyről. Előfordulnak esetek és helyzetek, mikor a medve viselkedése kiszámíthatatlan. Ez azzal is magyarázható, hogy az anya félti a gyermekeit. Az anyamedve egyike azon vadaknak, amely a legjobban félti csemetéit. Ezért, ha meglátjuk őt, ajánlatos a közeléből tüstént távozni. — ® — Szeretném vadászunk cselekedetét megérteni, s egyúttal megmagyarázni. A medve észlelése meglepte őt. Az ember ugyanis nem csupán biológiai, hanem egyben társadalmi lény is. Rendelkezésre éli idegrendszerének szabad kapacitása. Az ember mint egyéniség és társadalmi lény igen bonyolult folyamatok között fejlődik. Rá van bízva, hogy a szabad kapacitását felhasználja. Az idegrendszer kiszűri mindazt, amire szüksége van. Ebben az esetben az idegsejtek úgy döntöttek, hogy a vadász védje embertársait és gyermekeit a támadó medvétől és részére ez lett a döntő, így elérkezett elhatározásának e pillanata. Ezután már nem lehetett viszafordulnl, csak előre menni. Az eredmény pedig ismert. Lövés, kimúlás, magyarázkodás és a védekezés következett. A medve meglátása Ingerületi érzékelésének folyamatos regisztrálása eredményeként a vadásznál egy diszkrét tulajdonság elmaradását véltem felfedezni: a tapasztalatlanságot és a hézagos szaktudást, a ritka állat biológiáját illetően. Mindig szomorúan fogok gondolni- a helyrehozhatatlan cselekedetre, vadászunk nem éppen úttörő eredményére. J. M. HABROVSKÝ Az erdei nyúl tulajdonképpen a mezőn élőnek testevére. Allománysürűsége alig ingadozik. Ha valahol egyet elejtenek, a következő évben ott másik telepedik meg. Dgy tűnik, az erdei élőhelynek olyan előnye van. ami az utódokat arra indítja, hogy elfoglalják elődeik helyét. Állománysűrűsége jóval kisebb, mint a mezőn élű populációkban. Az erdei nyúl nem vándorol be a mezőről, hanem az erdőkben lát napvilágot, s attól fogva szokik hozzá viszonylag kemény életéhez. Ezért kerüli el a rá leselkedő veszedelmet. Az egyik legnagyobb veszély a levegőből fenyegeti. Ha árny jelenik meg felette, fejvesztetten menekül. Az időjárás viszontagságait künynyebben viseli, mint a mezőn élő nyúl, mert ellene sokféle búvóhelyet talál. Tartós esők idején például szívesen üti fel vackát szálerdőben, 'ml valamely gyökérnyúlvány alól csak a feje látszik ki. Szárftknzásra felkeresi az erdei utakat. A szeles idő viszont nyugtalanná teszi, mert „füles" lévén, nehezen tudja megkülönböztetni a zajokat, illetve veszélyességét megállapítani. Kedveli a természetes újulatok sűrűségét. kutya nélkül szinte akkor ugrik csak fel. ha rálépnek. Erős fagyok ban szívesen húzódik a magasabb, zárt sűrűségbe, mert ott kiegyenlítettebb az éghajlat. Innen aztán nehéz kihajtani. Élőhelyéről nem távozik messzire, pár száz méter után igyekszik nda nagy ívben visszatérni, A kutyát főleg azzal téveszti meg, hogy saját nyomán visszatér, majd nagy oldalugrásokkal megzavarja Üldözőjét. Mint a mérsékelt övezet minden melegvérűje, az erdőben is szereti a meleget, noha vastag a téli -bundája. Hideg napokon ode igyekszik, ahol leghosszabb a napsugárzás. Ezért élőhelye az a néhány hektár terötet, ahol a különféle időjárási viszonyokhoz mérten kiválasztja vackát. Az erdei nyúl vadászata azért érdemes, mert mindegyiknek külön története van. (W. H.) Veszélyes-e a kullancscsípés? Különösen erdei egerek és más rágcsálók terjesztik az agyhártyagyulladás vírusát, a rajtuk élősködő kullan csókkal. A fertőzési lánc vége rendszerint az ember A Vírussal való fertőzés valószínűsége azonban viszonylag csekély, mert még az erősen fertőzött területeken Is átlagban csak minden ezredik kullancs hordozza a nagyon veszélyes vírust. Fertőzés esetén az emberen a csípés utáni hét tízen negyedik nap között mutatkoznak az első jelek. Először enyhébb láz; fej-hátfájás, a végtagokban érzett fájás. Mindez hasonló az influenzához, a hőmérséklet viszont ritkrjn emelkedik 38 fok fölé. A négy-haíodtk nap után a tünetek megszűnnek, s ritka esetben a betegség is. » Többnyire azonban 8—14 napos panaszmentesség után következik a második szakasz, s ennek három formája lehetséges, bár ezek között gyakori az átmeneti forma. Az első forma nem nagyon veszélyes, fájással, nyak merevséggel jár és 4—10 nap után következmények nélkül elmúlik. A második' esetben nagy fokú álmosság, kisebb tudatvesztés Jelzi az agy megtámadását. Egy két hét alatt azonban a legtöbb esetben következmények nélkül zajlik le a betegség. A harmadik forma esetében Izombénulás következik be a vállon a végtagokban, s ha az élpifon a- agu ag, к‘/.pontokra is kiterjed a fertőzés, bekövetkezhet a halál. (ni)
