Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1983-08-06 / 31. szám
.SZABAD FÖLDMŰVES, 12 1983. augusztus 6. Néhány évvel ezelőtt a galántal szövetkezetét a járás gyengébb gazdaságai között tartották nyilván. A kedvezőtlen helyzetet főleg a növénytermesztés lemaradása Idézte elő, ami jelentős mértékben hátráltatta a szövetkezet gazdasági fellendülését, s a foghíjas takarmánygazdálkodáson keresztül hátrányosan befolyásolta az állattenyésztés eredményeinek ^alakulását ts. .A lemaradás okai után kutatva, több fontos objektív és szubjektív tényezőre bukkanhatunk. A városi mezőgazdasági üzemek általában hátrányosabb helyzetben vannak. Vonatkozik ez a galántai szövetkezetre Is. Az egyre Iparosodó, épülő város munkaerőt, termőföldet vont el a gazdaságtól. A szövetkezet földjei szétszórtan, széttagoltan helyezkednek el a város és a közbeeső állami gazdaság határai között. A hét község mezőgazdasági területének összevonásával létrejött négyezer-négyszáz hektáros szövetkezet gazdasági részlegei meglehetősen távol esnek egymástól, ami nehezítette a munkaszervezést és növelte a belüzeml szállítás költségeit. A társulással létrejött mezőgazdasági nagyüzem eredményes termeléséhez hiányoztak a szükséges anyagl-mflszaki feltételek is. A hét községből származó tagság széthúzása, lokálpatriotizmusa csak tovább mélyítette az amúgy is kedvezőtlen és bonyolult termelést és gazdasági helyzetet. irányítás, szervezés, ELLENŐRZÉS A számtalan nehézség, az egyre kedvezőtlenebb kiindulási alap ellenére úgy tűnik: a szövetkezetnek sikerült kilábalnia, s rátérnie az előrehaladás, a fejlődés útjára. Ezt jelzik az utóbbi évek eredményei. Nem árt ezért közelebbről megvizsgálni, milyen intézkedések révén * sikerült előbbrelépniük. Midenekelőtt szerencsés döntésnek bizonyultak a nýolcvanas évben vég rehajtott személyi változások. Rátermett vezetők kerültek a szövetkezet élére, akik szilárdan és céltudatosan vették kezükbe a gyeplőt. Ezzé! egyidejűleg a termelésben a véletlenszerűséget a megfontolt koncepcióra épülő tervszerű gazdálkodás és a célravezető irányítás váltotta fel. Ésszerűbbé, hatékonyabbá vált a munkaszervezés, a bérezési rendszer is módosult az elvégzett munka és a teljesítmény szerint) jutalmazás javára, ám ami a legfontosabb, megszilárdult a belüzeml ellenőrzés. Dudás Xárnly agrármérnök, állattenyésztési főágazatvezető szavai jól tükrözik a változásokat: — Köztudott, hogy szalmalehúzó gépeink korántsem tökéletesek, nagy veszteséggel dolgoznak. így jelentős mennyiségű szalma a tarlón marad. Számunkra pedig a szalma legalább annyira fontos, mint a főtermék Hiszen részben almozásra, részben takarmányozásra hasznosítjuk. Ezért a szalmaveszteséget éppen olyan alapossággal ellenőrizzük, mint a szemveszteséget-s megkülönböztett gond dal végezzük a kazlazást is. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy egy szál szalma is kárba vesszen, ilyen alaposság pedig a múltban nem volt. A jobb irányítás, szervezés és ellenőrzés, valamint a beruházásokon keresztül megvalósuló ésszerű gazdaságfejlesztési politika hamarosan pozitív eredménnyel járt. Az annak idején veszteséges szövetkezet tavaly — bér szerény, de kezdetnek — igen eredményesnek mondható ötmillió koronás nyereséggel zárta az évet. Az idei első félév gazdasági eredményei ennél is biztatóbbak. ELŐTÉRBEN A NÖVÉNYTERMESZTÉS A termelésben a figyelem homlokterébe került a növénytermesztés gyors ütemű fejlesztése. — A növénytermesztés szakaszán a belterjesftő tényezők széles körű alkalmazásával növeltük a termelés intenzitását és minőségét, főleg a takarmánynövények termesztésében — mondotta Mrnka Ladislav agrármérnök növénytermesztési főágazatvezető. — A szerkezeti változások közül említést érdemel az, hogy a szemes kukorica termőterületét kétszáz hek tárral — vagyis 710 hektárra — növeltük, ami lehetővé tette a vágselylyei (Šafa) IKR rendszerbe való bekapcsolódásunkat. A zöldségkertészetben az eddigi tizenkét zöldségféle termesztéséről a hagymatermelésre tértünk át. Mindkét szerkezeti változás pozitív eredménnyel járt. A kukoricatermelési rendszer alkalmazása a hozamok növelését eredményezte — tavaly szemes kukoricából nyolc tonnát takarítottak be hektáronként. A második módosítással pedig jelentős munkaerőt szabadítottak fel az amúgy is széles választékú, munkaigényes ipari növények — korai burgonya, dohány, cirok, fűszerpaprika, cikória, cukorrépa — termesztésére. BELTERJESlTÉSSEL — GAZDASÁGOSABBAN A gazdaságban a legfontosabb hozajnnüvelő tényezők között az öntözőét tartják számon Az öntözhető terület 1100 hektár, ami a szövetkezet szántóterületének egynegyedét képviseli. A szövetkezetben nemcsak a vízhiány pótlására, hanem az öntözőberendezések ésszerű és gazdaságos kihasználására is nagy gondot fordíta nak. Ennek rendelték alá a vetésforgó kialakítását ts, főleg a takarmánynövényeket és a cukorrépát részesítve előnyben. Az öntözés korszerűsítése érdekében az idén két Fregat típusú öntözőberendezést vásároltak. Dudás elvtárs megjegyezte, hogy az öntözött lucernásokat négyszer, sőt ötször ts kaszálhatják. Igaz, az öntözés mellett nagy gondot fordítanak a lucerna állomány felújítására, amely évente a termőterület 25—30 százalékára terjed ki. — Ma a tömegtakarmányaiap megteremtése tervszerűen megy végbe — mondotta a főállattenyésztő. — Ebben jelentős szerepet tölt be a nedves kukorica tárolási módszerének az alkalmazása is. Erre a célra tavaly rárom szilárdított vermet építettünk. A múlt évhez hasonlóan az idén is 2400 tonna kukoricacsutka keveréket szeretnénk ezzel a módszerrel tartósítani. Előnyét abban látjuk, hogy a gazdaságon belül egész év folyamán jó minőségű'takarmány áll rendelke zésünkre, és nem vagyunk teljesen ráutalva a minőségileg gyakran kifogásolható és többnyire rendszertelenül szállított keveréktakarmányokra. Az állattenyésztés korszerűsítésének eredményeként növekedett az istállótrágya termelése, amelyet az utóbbi években nagy becsben tarírnak a szövetkezetben. — Állattenyésztésünk , ma olyan mennyiségű istállótrágyát képes termelni, ami lehetővé teszi, hogy a szántóterületnek évente 30 százalékát szerves trágyázásban részesítsük, hektáronként ötven tonnás adagban. Talajjavító és hozamnövelő hatása mellett számottevő — hozzávetőlegesen hárommillió korona értékű — műtrágyamegtakarítást jelent évente. Mi sem igazolja ezt jobban, mint a mű trágyafogyasztás csökkenő tendenciát mutató görbéje. Míg 1980 ban — hatóanyagban számítva — 377, 1981-ben 350, tavaly pedig mindössze 174 kilogramm NPK-műtrágyát használtunk fel hektáronként. A belterjesftési .folyamat keretében valamennyi növénykultúra termeszté sében javult a fajtaválaszték, tökéle tesedett a növényvédelem, meghonosodott a gépek csoportos bevetése, a munkamenetek folyamatossága. Sor került a teljesítmény, a minőség sze rintí jutalmazás érvényesítésére, ami bár nem népszerű, de hatásos eszközzé vált a termelés hatékonyságának növelésében. Milyennek mutatkozik a végeredmény? — Nagy előrehaladásnak tartom, hogy az állattenyésztők elégedettek a tömegtakarmányok mennyiségével és minőségével. A gabonaféléket illetően — előzetes becsléseink szerint — úgy vélekedünk, hogy az 1980-as év kétezer tonnás kiesését az idén legalább 00—70 százalékra sikerül behoznunk. Azáltal, hogy jobban odafigyelünk a teljesítmények és a költ ségek alakulására, sikerült növelni a növénytermesztés gazdaságosságát. Hadd hozzak fel erre néhány példát: az előző évhez viszonyítva a hektáronkénti önköltségek a búzatermesztésben 156 koronával, az árpáéban 58, a szemes kukorica esetében 647, a burgonyatermesztésben 455, a cikória esetében 772, a dohánytermesztésben pedig több mint háromezer koronával csökkentek. Ezt az irányzatot továbbra is tartant akarjuk — mondotta Mrnka elvtárs. ÜJ TECHNOLÓGIA — KORSZERŰSÍTÉSSEL A szövetkezet állattenyésztésének fejlesztési programjában a belüzemi összpontosítás és szakosítás került előtérbe. Figyelemre méltó fény, hogy a beruházások java része a régi épületek korszerűsítésére és átalakításé ra irányul. Az idén a kajali részlegen a negyedik mélyalmos növendékmarha-neveldét adják át rendeltetésének, ide összpontosítják majd ш összes növendékállatot. Az egyik telepen befejezés előtt áll egy 550 férőhelyes tehenészeti telep. Hasonlót — ugyancsak korszerűsítés révén — a taksonyi (Matúškovo) telepen is megvalósítanak. jövőre a topofnicai sertéstelepet — kiürítése után — tehénfarmmá alakítják át. Tervbe van véve ugyancsak átalakítással és korszerűsítéssel egy komplex sertéstelep kiépítése, ahol évente kilencszáz tonna sertéshúst termelnek majd. Jelenleg a sertéshtzlalás hat telepen folyik. Tavaly egy kilencezer tonna befogadóképességű szilárdított sílóvermet is építettek, következésképpen javult a szilázs minősége, és csökkentek a tartósítási veszteségek. KEDVEZŐBB FELTÉTELEK: JOBB EREDMÉNYEK A tartási és takarmányozási feltételek javításával, a fokozott figyelemmel végzett állatgondozással arányosan javultak az eredmények is. Legszembetűnőbben a tehenészetben. Míg 1981-ben az egyedenkénti évi fejést átlag 3494, addig tavaly már 3645 liter volt. Az idén szeretnék elérni — a 3738 literes tejtermelés! tervvel szemben — a 3800 literes hasznosságot. A tejértékesítés évi tervének az 52 százalékát az első félévben teljesítették A két új hűtő-tároló berendezés átadásával, valamint a higiéniai követelmények szigorú betartásával, gyökeres változás állt be a tej minőségében. Az első öt hónap átlagában az értékesített tejnek 93,3 százaléka első osztályú volt. Három évvel ezelőtt a tejnek csak valamivel több mint a fele került az első osztályba. A marhahús és a sertéshús értékesítésében is túlteljesítették időtervüket. — A szarvasmarha-tenyésztés szakaszán akadnak még tartalékok — mondta a főállattenyésztő. — Feltétlenül növelni kell a hízómarhák hasznosságát, ebben ugyanis a tervezett súlygyarapodás! átlagot nem értük el. Továbbá tökéletesíteni szeretnénk az üszők selejtezését. Eddig a kedvezőtlen tartási körülmények következtében nem volt erre lehetőség. A nehézségeket bizonyos mértékben sikerült mérsékelni és reméljük, hogy az év végéig biztosítjuk a tervezett hasznosságot. Bár a múlt év valóságához viszonyítva 5,5 darabbal javult a száz tehénre számított választott borjak száma, ebben a mutatóban is jobb eredményeket kell elérnünk. A gazdaságban szép eredményt értek el a sertéstenyésztésben, pedig az állományuk meghaladja a nyolcezret. A ^hízósertések napi súlygyarapodási átlaga elérte a 0,54 kilót. Egy kocától az első félév állagában 8,8 malacot választottak el, ami tíz százalékkal több a múlt évihez viszonyítva. Az év végéig el szeretnék érni a kocánkénti 18 választott malacot. Végkövetkeztetésként megállapítható, hogy az előrelépés jtitka elsősorban a két szakágazat közötti összhang megteremtésében rejlik. A további fontos tényezők közül kiemelhető az emberekkel való törődés és a rendszeres ellenőrzés. A gyakorlott állatgondozók, fejők, traktorosok, növénytermesztők stb. stabilizálását többek között lakásépítéssel is igyekeznek megoldani. Erről sajnos több mezőgazdasági üzemben megfeledkeznek. Remélhető, hogy a galántai szövetkezet a jövőben is képes Tesz továbblépni a sikeresnek bizonyuló irányban. KLAMARCSIK MÄRIA Csepegtető öntözés a gyümölcs A kertészeti növénytermesztésnek mindig alapvető igénye volt a hiányzó csapadéknak mesterséges úton, öntözéssel történő pótlása. Ez az igény — az intenzív termesztéstechnológia következményeként — napjainkban még fokozottabb mértékben fennáll. Az egyre nagyobb területre kiterjedő öntözés növekvő vízigényét csökkenő vízkészletből kell kielégíteni. Ezért a vízutánpótlást olyan öntözőtechnikával kell végrehajtani, amely takarékos vízfelhasználást tesz lehetővé. Ilyen öntözőtechnika a csepegtető öntözés. Ez az öntözési mód: • mintegy 40—60 százalékos vízmegtakarítást; • ugyanilyen arányban kevesebb energiafelhasználást; 0 automatizálható üzemelést; • kisebb költségráfordítást tesz lehetővé. A CSEPEGTETŐ ÖNTÖZÉS ALAPELVE Ez az öntözési mód a vizet cseppenként juttatja a talajra. Az így adagolt víz szinte veszteség nélkül szivárog a gyökerekhez, mert a talajnak csak azt a szelvényét nedvesíti, amelyben a haszonnövény aktiv gyökérrendszere helyezkedik el. A növény vízigényének ismeretében — a fenofázisokhoz igazodva — a kedvező talajnedvesség! állapot megszakítás nélkül, folyamatosan fenntartható. Ezzel a növény zavartalan fejlődésének egyik legfontosabb feltételét elégítjük ki. A viz kijuttatásának a fentiekben Ismertetett módja lehetővé tesz! az öntözővíz gazdaságos hasznosítását, mert ( • megszünteti a felszíni vizelfolyást, az ebből keletkező eró ziót; • minimálisra csökkenti a talaj mélyebb rétegeibe való be szivárgását. Az említett előnyöket csak abban az esetben tudjuk kihasz nálni, ha ismerjük a talaj vízgazdálkodási tulajdonságait és ennek figyelembevételével üzemeltetjük berendezésünket. A csepegtető öntözéssel elkerüljük a sorközök felesleges nedve sítését, ami egyébként csak a gyomnövények fejlődését segl tené elő. Mivel a rendszer dugulásmentes működéséhez teljesen tiszta vízre van szükség, a víz mechanikai tisztításához különbözfi kapacitású szűrök álinak rendelkezésre. Az öntözőrendszer épüthet műtrágyandagolással vagy anélkül. A tő- és mellék vezetéket a talajba, a szárnyvezetéket az ültetvény sorainak irányában huzalokhoz rögzítve vagy a talajra fektetve ’helye zik el. A szárnyvezetékeken elhelyezett csepegtetőtestek az ültetvény mtndeR növényegyedét ellátják vízzel. A szárnyve zetékek táblaszektoronként külön-külön üzemeltethetők, s az egyes szektorok Időbeni öntözése a kiadagolandó viz mennyi ségének függvényében tetszés szerint változtatható. A folya mat automatizálható, Így az öntözési szektorokra osztott táb Iákat külön munkaeröráforditás nélkül, Igény szerint újra öntözhetjük. A csepegtelés fontos egysége a csepektetőtest, amelynek különböző váilu/atai alakultak ki (spirál, kaplllárcső, nyomásktegyenlitő csepegtetőtestek). Ezek a csepegtetőtestek a polietilénből készült szárnyvezetékeken helyezkednek el és a talaj vízgazdálkodási jellemzőinek, valamint a gyökér elhelyezkedésének függvényében optimálisan oszlanak szét. A csepegtetőtestek kialakításuktól függően óránként 1,5—4,00 liter közötti vízmennyiséget szolgáltatnak. Vízszállításuk (automatikával vagy anélkül) úgy szabályozható, hogy a vízveszteség (gravitációs elszivárgás, felszíni elfolyás) minimális legyen. Ennek eredményeként a vízhasznosulés a jelenlegi öntözési módok között a»legjobbnak mondható. Az öntözőrendszer főbb előnyei: 0 műszaki megoldásánál fogva csak a haszonnövényeket látja el vízzel, ezért rendkívül nagy a vizmegtakaritás; 0 a többi öntözési móddal szemben minimális a párolgási veszteség; 0 a cseppenként kijuttatott optimáis mennyiségű víz nem okoz elfolyást, eróziót, ezért használata dombvidéken is előnyös; 0 nem rombolja a talajszerkezetet, cserepesedésre vagy tömörődésre hajlamos talajon nem okoz kárt; 0 a műtrágyaoldat közvetlenül a növénysorokra kerül optimális mennyiségben, tehát a talajba juttatott tápanyagok hasznosulása kedvezőbb. Nem kell a sorközöket mfitrágyázni, csökken a műtrágyafelhasználás; 0 a víz a gyökérhez csepeg, Így nem mossa le a növényvédő szereket, a kialakult mikroklíma sem kedvez a gombakár tevők elszaporodásának. Eredményesebb és hatékonyabb a növényvédelem; 0 az egész öntözőrendszer 0,8—8,5 bar, tehát alacsony nyomással működik. Ezért a meghibásodás lehetősége lénye gesen kisebb, mint a nagy nyomással működő rendszereknél; 0 az öntözőberendezések élettartama megközelftően azonos az ültetvények élettartamával. A kiépített rendszer csak minimális karbantartást igényel, elmarad az egyéb öntöző sek esetén szükséges felújítás; 9 minimális a munkaerőigény, mert az öntözés táblaszektoronként, központi irányítással történik. Ez a művelet automatizálható, tehát az emberi munka csak a felügyeletre szorítkozik; 9 a rendszer jellemzője, hogy a szárnyvezetéken kívül min den csővezeték fagyhatár alatt a talajban van, ezek károsodásának lehetősége elhanyagolható; 0 a szárnyvezetékek — mint korábban már ismertettem —, az ültetvénysorokban vannak felfüggesztve, vagy a talajra helyezve, fgy a sárközi talajmfivelőst és a növényvédő gépek munkáját nem zavarják. A sorközökben a gyomok fejlődése korlálolt és a gynmmentesség kevés gépi energia felhasználásával érhető el; 0 az ültetvény telepítésével egyidőben kiépített öntözőrendszer biztosítja az ültetvénynek egy évvel korábbi termőrefordulását; 0 az optimális öntözés hatására a terméshozamok 30—50 százalékkal nőnek, 8 a nagy termésátlag évente kiegyenlítetté válik. a bösi Állami gazdaság gyümölcstermesztése A gazdaság gyümölcsöse Várkony község határában fekszik. 1963-ban kezdődött a telepítés, ami 1972-ben fejeződött be 91 hektáron. Fő termék az alma, azonkívül termelünk körtét, kajszibarackot és ribizlit. 1979-től a gyümölcsös korszerűsítéséhez folyamodtunk, ami azt jelenti, hogy az öreg és elavult ültetvényeket újakkal cseréljük fel. Évente csak 5—7 hektárt újítunk fel úgy, hogy az évi gazdasági eredmény ne csökkenjen. Az egyes gyümölcsfajok választékában Is változás állt be, mert a ribizli és a körteültetvények helyett szilvát és meggyet telepítünk. Jelenleg 55 hektár 12 éves és 12 hektár ül almaültetvény van csepegtető öntözés alatt. A többi ültetvények egyelőre korszerűsítésre várnak. A következő almafajtákat termesztjük: Golden Delicious, Jonathán, Starking, Starkrimson, Redspur, Ontário, Idared. A terműültetvényeknél az úgynevezett magyar sövény termesztési módot alkalmazzuk, az új ültetvényekben pedig a karcsú orsót. Az utóbbi segítségével 1300—1600 egyedszámot biztosíthatunk hektáronként. Ezt csak a leggyöngébb növekedésű alanyokkal és megfelelő fajtakombináciőval lehet sikeresen megvalósítani. A fajtaösszetétel a következőképpen alakult: Golden Delicious és Idared M.9 alanyon, Starkrimson és Goldspur M.4 alanyon és Redspur M.104 alanyon. Az M.9- alany a legsekélyebben gyökeresedő, ezért a leghamarabb szenved vízhiányban. FONTOS KLIMATOLÓGIAI ADATOK Gyümölcsösünk Csallóköz középső részén, Dunaszerdahelytől (Dunajská Streda) délre fekszik lecsapolt lápos területen. A hordaléktalaj nagyon különböző összetételű, megtalálható itt a kötöttnehéz talajtól kezdve még a tőzeg is. Nagyon mag$s a karbonáttartalom (25—35 %) és a kémhatás sem a legkedvezőbb gyümölcstermesztésre (ph 8,2—8,6,6). Agrokiimatolőgiai szempontból a termőhely éghajlata nagyon száraz és meleg, aránylag enyhe téllel. Az évi csapadék az elmúlt 50 év átlagában 568 mm és 584 mm között mozog. A növények szempontjából a tenyészldő alatti (április-szeptember) csapadék mennyisége a meghatározó. Termőhelyünkön ez átlagosan 273 mm és 329 mm között váltakozik. Az évi középhőmérséklet 9,8 Celstus-fok, a tenyészldőben pedig 16 Celsius-fok. Legmelegebb hőnap a július és leghidegebb a január. Az alábbi táblázat az elmúlt 3 év tenyészldő alatti havi középhőmérsékletét és csapadékmennyiségét, ezeknek az 50 éves átlagát, valamint az optimális adatokat tünteti tel a sikeres gyümölcstermesztéshez:
