Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1983-08-06 / 31. szám
1983. augusztus 6. SZABAD FÖLDMŰVES A voigai Lenin Vízerőmű Ä Szovjetunióban a kujblsevi vízierőmű építését 1950-ben kezdték meg. az első aggregátort 1955-ben helyez ték üzembe. Az egész komplexumot harminc évvel ezelőtt, augusztus 10-én adták át rendeltetésének, azóta viseli a Lenin Vízerőmű elnevezést. A vízerőmű — amely a világon egyike a legnagyobbaknak — teljesítménye 2,3 GW, s évente átlagosan 11 milliárd kWó elektromos áramot termel. A gátrendszerek felépítésével alakult ki a kujblsevi víztároló, amelyet az 1955—1957-es években töltöttek lel vízzel. Területe 6450 négyzetkilouié tér, térfogata 58 köbkilométer, legnagyobb szélessége 30 km, átlagos mélysége 9 m, legnagyobb mélysége & m és a Volga folyásával szemben 580 km hosszúságú. A vízerőmű épületében helyezték el a húsz vertikális generátort, melyek átlagos teljesítmé nye egyenként 115 MW. Az elektromos áram 110, 220 és 500 kilovoltos távvezetékeken jut el a fogyasztókhoz. Az 500 kilovoltos távvezeték őszszekötl a vízerőművet Moszkvával és az Urál egységes energetikai rend szerével. A Lenin Vízerőmű szerves részét képezi a volgal vízlépcső-rendszernek, amelyhez kívüle az Ivanovói (30 MW teljesítmény), az ugltcsl (110 MWj, a a riblnszki (330 MW), a gorkiji (520 MW), a csebekszarl (1,4 GW), a szaratovi (1,29 GjW) és az SZKP XXII. kongresszusa nevet viselő vlzierőmü (2,54 GW) tartozik. A volgai vízlép cső-rendszer vízerőművei évente több mint 40 milliárd kWó elektromos áramot termelnek, (B) Napenergla-hasztiositás A Szovjetunióban a napenergia hasznosításának tudományos-műszaki programja szerteágazó. Elsősorban a rendszerek fejlesztésére irányul, amelyek lehetővé teszik a lakóházak és más létesítmények fűtését, meleg vízzel való ellátását. A program értei mében jelentős mértékben kiszélesi tik a kísérleti építkezéseket. Példád 1986-ig a Szovjetunió területén 62. napkollektorokkal ellátott kísérleti létesítményt építenek. Ezenkívül az egyes szövetségi köztársasagokban a jelenlegi ötéves tervidőszak végéig ún. „napházakat“ adnak át rendeltetésüknek, melyek hasznos alapterülete 12 millió négyzetméter lesz A szakemberek kiszámították, hogy e feladat végrehajtásával 1985-ig mintegy 400 ezer tonna fűtőanyag takarítható meg. Válságos helyzetben Az ENSZ Latin-Amerlkával foglalkozó gazdasági bizottságának előrejelzései szerint a latin-amerikai országok 1982-ben a legutóbbi ötven év legsúlyosabb gazdasági válságát élték át. Ezt a helyzetet főleg a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országaiban bekövetkezett stagnálás, a magas kamatlábak, a latln-ameríkal országok pénznemének leértékelése, a gazdasági fejlesztéshez nélkülözhetetlen pénzeszközök hiánya Idézte elő. .Az előrejelzések szerint a latinamerikai országok bruttó „hazai“ termelési értéke a múlt évben az 1981-es év valóságához viszonyítva 0,9 százalékkal 348 milliárd dollárra csökkent. A gazdasági hanyatlás elsősorban azokra az országokra (Chile, Mexiko, Paraguay) jellemző, amelyek egy évvel korábban jelentős növekedést értek el. A gazdasági válság Bolíviát és Uruguayt Is jelentős mértékben súj tóttá. A bruttó „hazai“ termelés csökkenése az Infláció gyors ütemű növekedését eredményezte, főleg Bolíviában, Costa Ricában és Mexikóban. Az Infláció elleni harcban Argentína, Brazília és Peru továbbra sem ért el előrehaladást; Paraguayra, Panamára és Venezuelára némi* előrehaladás Guatemalára viszont a defláció jellemző. A fejlesztés második iránya az ipari naperőművek építésére terjed ki. Pél dául még a jelenlegi ötéves tervidő szakban a Krímben üzembe helyez nek egy kísérleti naperőművet, amely nek teljesítménye 3000—5000 kW lesz Ha a kísérletek kedvező eredménnyel járnak, a jövőben megpróbálkoznak 200—300 ezer kW teljesítményű naperőművek építésével is, amelyek részben a helyi szükségletek kielégítésére irányulnak, részben rákapcsolják őket a Szovjetunió egységes energetikai rendszerére. Külön irányban halad a mezőgazdasági hasznosítású napkollektorok gyártása és továbbfejlesztése. Az úi rendszereket elsősorban az ipari központoktól távol eső gazdaságokban építik fel. (HÍZ) Lapunk idei 19. számában „A gazdasági fellendülés útján“ cím alatt már beszámoltunk a Lengyel .Népköztársaság hároméves gazdasági és társadalmi fejlesztési tervének főbb vonásairól. E terv szerves részét képezi „A társadalmi és gazdasági politika fejlesztésének feltételei“ című dokumentum, anjely részletesen kitér a népgazdaság őszszes ágazatára. A dokumentum mezőgazdasággal és élelmiszeriparral foglalkozó része megállapítja, hogy az élelmiszeriparban az 1983—1985 ös években nem várható nagyarányú növekedés, mert ez a mezőgazdasági termelés függvénye. Egyelőre kevés az olyan mezőgazdasági üzemek száma, amelyekben jelentős mértékben növelni lehetne az állattenyésztési termelést, főleg a hústermelést. Ezzel szemben jelentős mértékben növekszik a tojás- és tej termelés, s a közellátás jóval több tejterméket, lisztet, tésztafélét, kenyeret, étolajat kap, mint korábban. A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága ülésének határozatai értelmében: ■ jelentős mértékben növelniük kell a mezőgazdasági földterület termőképességét; И növelniük kell a mezőgazdaság háttéripara, főleg a gépipar termelését; Ш csökkenteniük kell a mezőgazdasági termékek feldolgozása, valamint az élelmiszerek tárolása, szállítása és felhasználása során keletkező veszteségeket; ■ biztosítaniuk kell a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségét. A növénytermelést 1985-ig a múlt év valóságához viszonyítva 7,6—8.2, az állattenyésztési termelést pedig Igényes feladatok 10,3 százalékkal kívánják növelni. Míg a növénytermelés az 1980-as kedvezőtlen év valóságához viszonyítva 1985-ig 23,7—24,3 százalékkal növekszik, addig az állattenyésztési termelés 5 százalékkal kevesebb lesz. A szemesek termelésében való fokozatos önellátás elérése érdekében a gabonafélék vetésterületét az 1983 —1985-ös években több mint százezer hektárral növelik, s így a gabonafélék részaránya a szántóterületen három százalékkal 57 százalékra növekszik. Jelentős mértékben kívánják növelni az ipari növények termelését is. Lengyelországban 1985-ig az 1980-as év valóságához viszonyítva 12 kilóval növelik az egy hektár mezőgazdasági területre használt ipari trágyák menynyiségét — hatóanyagban számítva. Ugyancsak több növényvédő szert kap a mezőgazdaság. Az új traktorok, gépek és eszközök értéke 1985-ben meghaladja a százmílliárd zlotyt, amely 1980-hoz viszonyítva 43, a múlt évhez viszonyítva pedig 39 százalékos növekedést jelent. A lengyel mezőgazdaság több alkatrészt, akkumulátort és gumiabroncsot kap az ipartól. A hároméves gazdasági és társadalmi fejlesztés tervének Időszakában az állattenyésztés színvonala elsősorban a hazai takarmányforrások növelésének és ésszerű hasznosításának függvénye. Lengyelországban azzal számolnak, hogy Í985-ig a múlt év valóságához viszonyítva 600 ezerrel tizenkét és fél millióra növelik a szarvasmarhák számát. A tejtermelést ugyanakkor 1,7 milliárd, a tej felvásárlását pedig 1,2 milliárd literrel kívánják növelni. Az egy lakosra számított tej és tejtermékek fogyasztása 13 literrel növekszik, és eléri az évi 268 litert. A Lengyel Népköztársaságban a bizonytalan gabonafelvásárlási eredmények következtében első számú feladatként tartják számon a lakosság kenyérrel való ellátását, még ha az a hústermelés és -fogyasztás rovására is megy. Egyébként 1985-lg nem számolnak a húsfelvásárlás növelésével sem. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekkel kapcsolatos külkereskedelmi mérleg a nem szocialista országok viszonylatában továbbra Is változatlan — passzív marad. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kenyér- és takarmánygabona Jelentős arányú behozataláért jelentős mennyiségű húst kell exportálniuk. Az elkövetkező években a tudományos-műszaki haladás Is a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés továbbfejlesztését szorgalmazza. Elsősorban azt szeretnék elérni, hogy mérsékeljék a gabonabehozatal és a húskivitel közötti aránytalanságokat, hogy tökéletesítsék a mezőgazdasági termények tárolásának és feldolgozásénak technológiáját, hogy javítsák az élelmiszerek minőségét és csökkentsék az élelmiszerek feldolgozása, szállítása és eladása során keletkező veszteségeket. (blm) Bővülő külkereskedelem A latin-amerikai országok külkereskedelme a múlt évben 1958 óta első ízben csökkent. Ezt elsősorban a tőkés országokban bekövetkezett gazdasági válság, főleg a kereslet csökkenése és a fejlett tőkés országok ré szérűi érvényesített különféle keres kedelmi szankciók idézték elő, ami végső soron a behozataluk nagyobb arárnyú növekedését eredményezte a kivitellel szemben. A lakosság bevétele a latin-amerikai országokban átlagosan 3,3 százalékkal csökkent. Ez az arány Chilében 14,3, Uruguayban 10, Bolíviában 9,8, Costa Ricában 8, ellenben Kolumbiában 0,8, a Dominikai Köztársaságban 0,9, Ecuadorban pedig 1,1 százalékos volt. Tavaly lelassult a latin-amerikai országok eladósodásának mértéke, amely azzal indokolható, hogy a nemzetközi bankok a nagyarányú eladósodás következtében kevesebb hitelt bocsátottak részükre. Ez viszont azzal párosult, hogy a latin-amerikai országok gazdasági fejlesztéséhez kevesebb pénzeszköz állt rendelkezésre. Az eladósodás 76 százaléka négy országra, Argentinéra, Brazíliára, Mexikóra és Venezuelára jut. A latin-amerikai országok fizetési mérlege a múlt évben — Trinidad és Tobago kivételével — passzív volt, így jelentős összegeket kellett fedez nlük a devizatartalék-alapból. Ugyanis a külföldi tőke beáramlása az 1981-es év valóságához viszonyítva 21,9 milliárd dollárról 19,2 mllllár dollárra csökkent. (— bó) A mostani 1981—1985-ös ötéves terv első két esztendejében a Szovjetunió külkereskedelmi forgalma .az 1980. évihez képest 27 százalékkal növekedett. s 1982-ben 119,6 milliárd rubel értéket tett ki — közölte Gennagyij Zsuravljov, a szovjet külkereskedelmi miniszter első helyettese, aki a szovjet külkereskedelem feladatairól, a 11. ötéves tervben eddig elért eredményekről tájékoztatta a sajtót. Az idei év első felében a külkereskedelmi forgalom 64,4 milliárd rubelt ért el, ez az előző év első feléhez képest hétszázalékos növekedést jelent — állapította meg, majd hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió Jelenleg a világ 143 országával kereskedik, ebből 116 ország esetében kereskedelmi vagy kormányközi egyezmények rögzítik az árucsere-forgalmat. Továbbra is a szocialista országok kai folytatott gazdasági-kereskedelmi együttműködés fejlődik a leggyorsabb ütemben. 1982-ben a szocialista országokkal folytatott külkereskedelem értéke az előző évihez képest 12,1 százalékkal nőtt. A miniszterhelyettes beszámolt arról Is, hogy 1982-ben a fejlődő országokkal folyó kereskedelem értéke 18,9 milliárd rubelt tett ki, ez a Szovjetunió külkereskedelmi forgalmának 14 százalékával egyenlő. A bonyolult külpolitikai helyzet ellenére a nyugati országokkal fenntartott külkereskedelmi kapcsolatok bővültek. 1982-ben a Szovjetuniónak ezekkel az országokkal folytatott külkereskedelmi forgalma elérte a 37,7 milliárd rubelt, azaz 1980-hoz képest 19,3 százalékkal nőtt. A legstabilabbak a nyugat-európai országokkal fenntartott kapcsolatok. A miniszterhelyettes külön említést tett az Egyesült Államokról is. Elmondta, hogy a két ország kapcsolataiban meglevő feszültségek hatással vannak a külkereskedelemre is, bár nem annyira a forgalom nagyságara, mint Inkább a légkörre, amelyben a kereskedelem folyik. Eszkalálódik az idegek háborúja Közép Amerikában. A washing toni hivatalos körök — bár nem túl nagy sikerrel — nicaraguai fenyegetésről szólnak, s a Fehér Ház lényegében már jóváhagyta a tervezett akciókat, amelyek keretében nicaraguai ellenforradalmi bandáknak nyújtott támogatást, s szabotázsakciókat hajtanak végre a managuai kormány ellen. A terv számol a térségben levő amerikai katonai objektumok kihasználásával és a katonai szakértők közvetlen segítségével is. Közben Washingtonban is vegyes érzelmekkel fogadták Henry Kissinger kinevezését Reagan közép ameri kai „kétpérti bizottságának“ elnökévé. A bizottság, amelynek nyolc tag ja van, az amerikai kormány agresz szív közép-amerikai politikájának eszköze lesz, s Kissinger beleegyezése azt jelenti, hogy a volt külügyminiszter ezzel a politikával lényegében egyetért. Kissinger számára a kinevezés különben személyes siker. A jobboldal, mely nem tudja megbocsátani Kissingernek az enyhülés évtizedében játszott szerepét és közreműködését, a Vietnamból való visszavonulásért, ed dig kézzel-lábbal tiltakozott minden „visszatérési“ kísérlet ellen. Az ex külügyminiszter talonböl való előhúzását elsősorban az MX-rakéták melletti kiállásának köszönheti, mellyel elnyerte a héják és Reagan tetszését. Az amerikai külpolitika egyébként továbbra is — önámításként vagy külföldi fogyasztásra? — rendithatetle nül Moszkva és Havanna kezét keresi bármely közép-amerikai fajleméwy mögött, s közben pénzzel, fegyverrel és katonai tanácsadókkal segitl a salvadori rendszert, melynek terrorja elérte a politikai mazochizmus határát. Szerintünk Guatemalában ugyan csak „bolsevizmus“ áll a felforgatás középpontjában, de arra már nehezebben kapható válasz, hogy miképp nyerhette az 1972. március 7-i válasz (ásókat az Egyesült Államok számára is elfogadhatatlanul szélsőjobboldali Guevara tábornok. Ä gyújtózsinór vége A reagani konzervatizmus olyan szellemeket eresztett ki a latin-amerikai palackokból, amelyre a karibitérség legreakciósabb rendszerei sem számítottak. A washingtoni katunapolitika hallgatólagosan a szélsőjobboldal „gerillaevő“ tábornokainak kedvez, s a Pentagon által szított újabb háborús tűzfészek gyújtózsinórjának vége Hondurapban nyert elhelyezést E közép-amerikai ország „«labilitása' eddig is a kemény kéz politikájának volt köszönhető. Roberto Suazo Cordoba, 1971 novemberében történt Washingtonból szorgalmazott megválasztásáig — gyakorlatilag 18 éven keresztül — a katonai kormányok sora irányította Honduras életét. A hivatalba lépett, többségében polgári politikusokból álló új kormány sem volt képes beváltani a hozzá fűzött reményeket. A hatalomból látszólag és kényszerűen visszavonuló hadsereg továbbra is döntő befolyással ren delkezik. Ezt az új elnök már ténykedése elején tapasztalhatta, amikor a salvadori határ mentén állomásozó csapatok éléről a legvéreskezűbb liszteket próbálta elmozdítani. Az intézkedés fenyegető visszhangot váltott ki a földszoros legnagyobb és legjobban felszerelt hadseregének iisztikarában. Tovább szűkítette a ci vil politikusok manőverezési lehetőségét az a tény.hogy a fegyveres erők ugrásra készen figyelik az ország belpolitikájában történő erjedést. A fegyveres erők pozícióját erősíti a civilekkel szemben az a szerep, amelyet Washington szán a hundurasi katonáknak a térségben. Suazo Cordoba számára egyébként döntő jel lehetett az az amerikai nagyvonalúság, amellyel a katonai segélyeket kezelték az ő gazdasági hitelkérelmeivel szemben. Az amerikai katonai segély összege egyik évről a másikra látványosan megnövekedett: 1980-ban a hondurasi hadsereg 3 és tél milüú, 1982-ben pedig már 10 millió 700 ezer dollár támogatást kapott. A Pentagon az tdén 15 milliót Irányzott elő, 2]. millió dollárt pedig három repülőtér modernizálására szán. Léteznek a segítségnyújtásnak kevésbé szellőztetett formái is. Kiszivárgott hfrek szerint a CIA 19 millió, dollárt nyújt Hondurasnak Nicaragua elleni szabotázscselekmények kivitelezésére. A segélyek nagyságrendje már a múltban Is komoly aggodalmat váltott ki a térségben. A latin-amerikai saitő napjainkban egvre bátrabb és reálisabb eshetőségként fr arről a washingtoni koncepcióról, amely értelmében Hondurasnak szánják a regionális csendőr szerepét. A salvadori harcokba — a Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítás! Front gerillái л11еп — e hondnrasi legionáris katonai egvségek egyre jobban belebonvolődnak. A beavatkozásnak megvolt az ára: a salvadori kormány egy régóta vitatott határszakasz szuverenitásának átruházásával honorálta a szomszéd országból jövő támogatást. A gerillaellenes hadviselésben gyakorlatilag pedig nincsenek államhatárok: a salvadori gerillák vagy feltételezett szimpatizánsaik üldözése mindkét ország területén közösen fotvik Somoza volt nicaraguai diktátor nemzeti gárdistái nemcsak Salvadort használják portyáik kiindulópontjaként, hanem Hondurast is. Sőt, ugyancsak ebbe az országba tette út székhelyét a managnai vezetés ellep szervezkedő Eden Pastora is. aki szélesebb ellenforradalmi központ létrehozásán fáradozik. Hondnrasban hozzávetőlegesen ezer salvadori katona kap kiképzést, s több mint 300 amerikai katonai tanácsadó tartózkodik. A gyakorlat azt sejteti, hogy a Reagan kormány elfeledte azt a történelmi leckét hogy az Egyesült Államok ogyancsak katonai tanácsadók kisebb csportiánek kiküldésével kezdte el a vleinnmi háborút. CSIBA LÁSZLÓ
