Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-08-06 / 31. szám

2

.SZABAD FÖLDMŰVES,

1983. augusztus 6.

Gyorsul gazdasági fejlődésünk

(Folytatás az 1. oldalról)

MEZÖGAZDASÄG

ÉS ÉLELMISZERIPAR'

A növénytermelésben az időjárási feltételek lehetővé tették a tavaszi munkák idejében való elvégzését. Az őszi gabonaféléket a terület 0,8, az őszi repcét 5,4, az évelő takarmánynövényeket pedig 2,1 százalékán kellett beszántani, ami jóval kevesebb volt a sokévi átlagnál. A gabonafélék vetésterülete az összes vetésterület 53,1 százalékát teszi ki, a tervben előirányzott 55,1 százalékkal szemben. A búza vetésterülete 1982-höz képest 119 ezer, az őszi repcéé 21 ezer, az évelő takarmánynövényeké 109 ezer hektárral nőtt, ugyanakkor a hüvelyeseké kétezer hektárral csökkent.- Az állattenyésztésben a múlt évi jobb takarmányellátásnak köszönhetően növekedett az állatok hasznossága és sikerűit megtartani a nagyobb szarvasmarha-állományt. A tehenek átlagos napi tejhozama a múlt évi 8,32 literről 9,25 literre nőtt, ami 11,6 százalékos növekedést jelent. Az egy tyúkra jutó átlagos tojáshozam 1,7 darabbal 116,5 darabra nőtt.

Ami az állati termékek felvásárlását illeti, az első félévben a múlt év azonos időszakához viszonyítva a vágómarhák kivételével nőtt a vágósertések (1,7 %), a vágóbaromfiak (7,6 %), a tej (13,2%) és a tojás (7,3%) felvásárlása. Ugyanakkor a szocialista szektorban 1,4 százalékkal (13 ezer darabbal) több borjút, 7,3 százalékkal (315 ezer darabbal) pedig több malacot neveltek fel. A hosszabb ideje tartó stagnálást, illetve visszaesést követően az első félévben nőtt a hízóállatok átlagos napi súlygyarapodása is; a hízómarhák esetében 0,7, a hízósertések esetében pedig 0,56 kilogrammra. A hasznosság tekintetében az egyes mezőgazdasági üzemek viszonylaíában továbbra is nagyok a különbségek.

A szocialista szektor szarvasmarhaállománya a múlt év azonos időszakához viszonyítva az idei első félévben 78 ezerrel, a sertésállomány pedig 92 ezerrel nőtt, a baromfiállomány ugyanakkor 776 ezerrel csökkent.

Az élelmiszertermelés a múlt év azonos időszakához képest 4,9 százalékkal nőtt, az előirányzott 1 százalékkal szemben. Ez annak köszönhető, hogy a múlt évben a tervezettnél több növénytermelési, az idei első félévben pedig több állattenyésztési terméket vásároltak fel. Gyorsabban növekedett a cukor-, a tej-, a keményítő- és a boripar termelése, a hústermelés a tervnek megfelelően 0,7 százalékkal csökkent.

ERDŐGAZDASÁG

ÉS vIzgazdAlkodAs

Az első félévben 10 millió köbméter fát termeltünk ki, s az egész évi tervet 54,4 százalékra sikerült teljesíteni. Mintegy 44 ezer hektár területet erdősítettek, hozzávetőlegesen háromezer hektárral többet mint a múlt év azonos időszakában. Az ivóvíztermelés elérte a 842 millió köbnfétert, ami 25 millió köbméterrel volt több a múlt évi szintnél.

KÜLKERESKEDELEM

A szocialista országokkal lebonyolított kivitel és behozatal feladatait túlteljesítették. A nem szocialista országokkal folytatott külkereskedelem mérlege is aktív volt. A nem szocialista országokba irányuló kivitel tervét azonban nem sikerült teljesíteni. A szocialista országokkal lebonyolított külkereskedelem részaránya külkereskedelmi forgalmunkban elérte a 77,6 százalékot. A múlt év azonos időszakához képest a KGST-tagországokkal lebonyolított árucsereforgalom terjedelme 11,3, ezen belül a Szovjetunió viszonylatában 13,4 százalékkal nőtt.

ÉLETSZÍNVONAL

A gazdaságfejlesztés eredményei megteremtették a feltételeket az elért életszínvonal további szilárdításához. A népgazdaság szocialista szektoraiban dolgozók száma (az efsz-taguk nélkül] az első félévben elérte a ö millió 720 ezer főt, s a múlt év azonos időszakához képest 55 ezer fővel növekedett. A szocialista szektorban dolgozók átlagbére 2,2 százalékkal 27,30 koronára nőtt. A lakosság pénztartalékai 234,3 milliárd koronát tettek ki, ebből a takarékbetétek összege 186 milliárd korona volt.

Az élelmiszerellátás folyamatos volt s kedvező szintet ért el a húsellátás. A termelés növekedésével és a felvásárlási feladatok teljesítésével párhuzamosan javult a kínálat tejtermékekből és tojásból.

Az idei első félévben 30 ezer 200 új lakás építését fejezték be, ami az egész évi terv 31,6 százalékos teljesítését Jelenti: összesen 36 ezer lakás építését kezdték meg.

A szociális ellátás kiadásai a múlt év első feléhez képest 5,6 százalékkal növekedtek, s elérték a 39,3 milliárd koronát. Nyugdíjként és Járadék ként 24,5, családi pótlékként 7,8, táppénzként pedig 7 milliárd koronát folyósítottak.

A bölcsődei férőhelyek száma 119 ezer 200-ra növekedett, e férőhelyek, több mint 27 százaléka az üzemek és a földmüvesszövetkezetek bölcsődéire jut. Az 1982/83-as tanévben 715 ezer óvodai férőhely volt, vagyis az óvodás korú gyermekek 87,8 százaléka járt óvodába.

A múlt év első feléhez képest az egészségügyi létesítmények kapacitása tovább nőtt, és elérte a 192 ezer 300-at, ebből a kórházi férőhelyek száma 121 ezer 300 ágy volt. Egy orvosra 290 személy jutott.

A lakosság száma az idei első félévben 19 ezerrel nőtt, 1983. június 30-án Csehszlovákiának 15 millió 415 ezer lakosa volt.

• Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök és Ľubomír Štrougal szövetségi- miniszterelnök táviratban fejezte ki jókívánságait Fidel Castrónak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a Kubai Köztársaság Állam- és Minisztertanácsa elnökének a Kubai Köztársaság nemzeti ünnepe, a nemzeti felkelés 30. évfordulója alkalmából. ,

• Alois Indra, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Szövetségi Gyűlés elnöke Prágában fogadta Kovács Bélát, a Magyar Népköztársaság csehszlovákiai nagykövetét. A baráti találkozón a két ország parlamenti kapcsolatainak fejlesztéséről tanácskoztak.

6 Vasil Birak, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára Prágában fogadta Jőzef Czyreket, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagját, a KB titkárát. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón áttekintették a nemzetközi politikai helyzet időszerű eseményeit, tájékoztatták egymást pártjuk soron levő feladatairól, és megvitatták a két testvérpárt további együttműködésének lehetőségeit.

® ]án Janik, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára július 26-án a senlcal járásban tájékozódott az aratási munkák menetéről. Ebből az alkalomból Jaromír Algayer, a kmt igazgatója és František Vágó, a mezőgazdasági felvásárló és ellátó üzem igazgatója közölte janik elvtárssal, hogy a nyugat-szlovákiai kerület mezőgazdasági dolgozói teljesítették a gabonafelvásárlás állami tervét, folytatják a gabona eladását a takarmányalapokba, a szalma begyűjtését, a tarlóhántást és a tarlókeverékek vetését.

ф Pavel Jonáš, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Központi Bizottságának elnöke Prágában fogadta a magyarországi Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának háromtagú küldöttségét, amelyet Szabó István, a ТОТ elnöke vezetett. A találkozón megvitatták a két szervezet együttműködése továbbfejlesztésének lehetőségét.

•® František Pitra, a CSKP KB\titkára Július Vargának, a CSKP KB osztályvezetőjének jelenlétében Prágában fogadta Zbigniew Michaleket,

a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának titkárát. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón tájékoztatták egymást a CSKP és a LEMP agrárpolitikai céljainak elérésiről és az e téren kifejtett együttműködésről.

9 Miloš Jakeš, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára ellátogatott a pardubice-semtini Synthesta Vegyipari Üzembe és a Dolanyi Efszbe.

A SZOCIALISTA EMBERIiPUS НМиШАК К1ШЕШ

Növekedett a termelés hatékonysága

A SZLOVÁK STATISZTIKAI HIVATAL JELENTÉSÉBŐL

Szlovákia gazdasága 1983 első hat hónapjában egészében véve az állami terv alapvető céljaival összhangban fejlődött. Az ágazatok többségében teljesítették, illetve túlszárnyalták a tervfeladatokat, az éves tervfeladatok nagyobb hányadát valósították meg, és a múlt év azonos időszakához viszonyítva egyenletesebb volt gazdasági fejlődésünk. A komplex intézkedések szélesebb körű érvényesítésével gyorsult az erőforrások képzésének üteme, miközben növekedett a termelés hatékonysága és gazdaságossága. Előreléptünk a szerkezeti változásokkal kapcsolatos elképzelések megvalósításában, főleg

azokban az ágazatokban, amelyek termelése hozzájárul a belkereskedelem stabilizálásához, külgazdasági kapcsolataink egyensúlyának felújításához, miközben ezek az ágazatok hazai nyersanyag- és, anyagerőforrásokra támaszkodnak.

A dolgozók igyekezete és kezdeményezése, amely az igényes feladatok teljesítésére irányult, továbbá a szervező és irányító munka színvonalának emelése azonban nem volt jellemző valamennyi ágazatra, vállalatra. Az első félévben is felmerültek bizony^ problémák és fogyatékosságok.

A kutatási és fejlesztési bázis munkahelyein 115 feladatot oldottak meg, melyek az állami műszaki fejlesztési terv keretébe tartoztak. E feladatok többsége a népgazdaság legfontosabb szükségleteinek kielégítésére Irányult.

Az állami beruházási terv feladatai az idén főleg a befejezetlen beruházások számának csökkentésére és a folyamatban levő építkezések befejezésére Irányultak. Az év első hat hónapjában 21,2 milliárd korona volt a beruházási munkák és szállítások értéke — a Z-akciók és az egyéni lakásépítés nélkül. A gépiparban 16 százalékkal növekedtek a beruházások, a mezőgazdasági- élelmiszeripari komplexumban pedig 20 százalékkal.

Az iparban az év első felében eleget tettek annak a feladatnak, hogy a hetedik ötéves tervidőszak harmadik évében gyorsabb ütemben fejlődjön a termelés. A központilag tervezett Iparban a múlt év azonos Időszakához viszonyítva 4,3 százalékkal nö.vekedett a termelés, az éves terv 2,7 százalékos növekedést Irányoz elő. Az éves feladatok 50,1 százalékát valósították meg, ami az utóbbi években a legnagyobb részarány. A termelési tervet 0,9 milliárd koronával (egy százalékkal) túlteljesítették, 47 vállalat azonban nem teljesítette a tervet.

Az első félévben javult az építőipar teljesítőképessége, főleg azoknak az Intézkedéseknek köszönhetően, amelyeket a CSKP KB Elnöksége, a szövetségi kormány és a nemzeti kormány tanácskozásból eredően hoztak az építőipar helyzetének javítására. Gyorsult az építőipart termelés növekedése, különösen az év elsó hónapjaiban.

A mezőgazdaságban folytatódott a termőföld védelmére és eredményesebb hasznosítására irányuló igyekezet. A szántóterület a múlt évi valósághoz viszonyítva 1940 hektárral bővült. Gabonaféléket 870 millió 200 ezer hektáron vetettek, ami 13 ezer 500 hektárral több, mint tavaly, s a tervet 99,5 százalékra teljesítették. Az idén a múlt évi valósághoz viszonyítva 15 ezer 700 hektárral több búzát, négyezer hektárral több rozsot, 6100 hektárral több szemes kukoricát, viszont 9800 hektárral kevesebb árpát és 2300 hektárral kevesebb zabot vetettek.

Az állattenyésztésben a jobb takarmányellátás következtében egészében véve kedvezőbb á fejlődés. A múlt év július elsejéhez viszonyítva a szarvasmarha-állomány 62 ezer 400 (3,9 %), a sertésállomány 66 ezer 900 (2,5 %) darabbal növekedett, baromfiból 453 ezer 400 darabbal (1,7%) kevesebb volt. Az idei év első felében a múlt évi valósághoz viszonyítva 8,12 literről 8,73 literre nőtt a tebenenkénti napi tejelékenység. A szocialista szektorban csökkent az állatok elhullásának részaránya, s száz tehénre számítva 59 borjút, egy kocára számítva pedig 8,39 malacot neveltek fel. A hlzőmarhák átlagos napi súlygyarapodása 0,67, a hízósertéseké pedig 0,51 kilogrammra növekedett.

Az első félévben vágómarhákból — élő tömegben — 89 ezer 200 tonnái (a tervteljesítés 97,0 %-os volt), vágósertésekből 118 ezer 200 tonnát (101.9%), vágóbaromfiból 38 ezer 200 tonnát (106,8%), tejből 756 millió 300 ezer litert (106,5 %), tojásból pedig 479 millió 109 ezer darabot (104,9 %) vásároltak fel.

Az élelmiszeriparban a múlt év azonos időszakához képest 4,7 százalékkal növekedett a termelés; az éves terv 2,5 százalékos növekedést irányoz elő. A legnagyobb ütemű növekedés a cukorgyártásban (20,2%), a baromfifeldolgozö-iparban (14,1%), a konzerviparban (10,9%) és a tejiparban (9,3%) volt. A vágóhús-feldolgozás 2,2 százalékkal csökkent, a baromfifeldolgozás viszont 21,5 százalékkal növekedett. A tejiparban a pasztőrözött tej termelése 4,4, a sajtgyártásé 5,9, a vajgyártásé pedig 7 százalékkal növekedett.

Az erdőgazdaságban* 3 millió köbméter fát termeltek ki, ami a tervezett feladatok 3,5 százalékos túlszárnyalását eredményezte. Ivóvízből 271 millió köbmétert termeltek, ami 4,6 százalékkal több, mint a múlt év első felében.

Az SZSZK szocialista szektorában a dolgozók száma (az efsz-tagok nélkül) 1982 elsó feléhez viszonyítva 24 ezerrel egymillió 987 ezerre növekedett. A szocialista szektorban (az efsz-ek nélkül kifizetett bérek összege 32 milliárd korona volt, ami 3,2 százalékos növekedést jelent. A lakosság pénzbevételei és kiadásai az állami tervhez viszonyítva gyorsabban növekedtek. A betétkönyveken és folyószámlákon elhelyezett betétek öszszege 57,1 milliárd korona volt..

Javult az élelmiszerellátás; a lakosság több baromfit, sajtot, vajat és egyéb tejterméket, kenyeret, zöldséget. szódát, ásványvizet és kávét vásárolt. A hús és a húskészítmények eladása a múlt év színvonalán maradt.

Szociális biztosításra 11,8 milliárd koronát fordítottunk, ebből nyugdijakra 6,8 milliárd koronát fizettünk ki. A múlt év első felével összehasonlítva a nyugdíjakra kifizetett összeg 6,3, a kifizetett táppénzek összege 6,4, a kifizetett családi pótlék összege pedig 3,7 százalékkal növekedett.

Az egészségügyben bővült a létesítmények hálózata, Javult szakmai-műszaki ellátottságuk. Az egészségügyi létesítmények ágykapacitása 55 ezer 900, ebből a kórházakban 37 ezer 700, a gyógyfürdőkben pedig 10 ezer 500. A bölcsődei férőhelyek száma 1859- cel 46 ezer 400 ra nőtt.

1983 első felében 46 ezer gyermek született. Összesen 18 ezer házasságot kötöttek és háromezer házasságot bontottak fel. A lakosok száma 1982. december 31-hez viszonyítva 16 ezerrel növekedett, s az első félév végén 5 millió 90 ezer volt.

Az emberi tudat formálása a marxista—leninista világnézet alapján a fejlelt szncialista társadalom egyik alapvető célja, ahogyan azt a CSKP XVI. kongresszusa is leszögezte. Az egész társadalmi fejlődést befolyásoló folyamat alapvető feladata az. hogy ezt a világnézetet dolgozóink magukévá tegyék, rajta keresztül megértsék a jelenlegi társadalmi fejlődés követelményeit, irányvonalát, korunk nemzetközi politikai viszonyait, s legbelsőbb meggyőződésük szerint tevékenyen részt vegyenek a szocializmus építésében. Ez nemcsak bonyolult társadalmi folyamat, hanem történelmi mozgás és kérdésfeltevés is. Mit tegyünk, hogy mások tegyünk, min» elődeink? Hogyan tökéletesítsük önmagunkat? Ha ez a kérdésfeltevés összetett, annál bonyolultabb gyakorlati megvalósítása a mindennapi éleiben. Vizsgáljuk meg e bonyolult fejlődési folyamat hatását a szocialista embertíDus formálása szempontjából a marxista—leninista világnézet tükrében.

Elődeink saját társadalmi viszonyaik kialakítása közepette fejlődtek. Milyen a jelen? Történelmileg konkrétan meghatározott társadalmi alakzat: a fejlett szocializmus, amely ■egyben átmenetet Is jelent a kommunizmusba. A fejlett szncailista társadalom alapja a termelési mód, a termelési viszonyok, a termelőeszközök társadalmi tulajdona, a termeit javak szocialista alapon való elosztása, a megfelelő osztály- és politikai struktúra, valamint a szocialista ideológia és a tudományos világnézet. E társadalmi értékek létrehozója, s a progresszív folyamatok továbbfejlesztője a szncialista módon gondolkodó és cselekvő ember. A marxista—leninista világnézet — ugyanúgy, mint más társadalmi tudatforma és eszme — az anyagi-javakkal és viszonyokkal együtt termelődik újra. Ez a megállapítás érvényes az anyagi és a szelte mi szükségletek reprodukciójára is.

Ebben az újratermelődésben válik a marxista-leninista világnézet az ember életének, fejlődésének szerves részévé. Annál is inkább, mert a marxista—leninista világnézet nemcsak a környező világ tudományos magyarázata, hanem a világnézetre való nevelés elmélete is, amely befolyásolja a fejlődés irányvonalát. A történelmileg fejlődő szocialista embertípus saját fejlődési szakaszaival egyetemesen újratermeli — persze más és más színvonalon — a világról való elképzeléseit és a világ megváltoztatására irányuló gyakorlati tevékenységét. fgy válik az ember tudományos eszméje egyszersmind történelemformáló anyagi erővé.

A szocializmust építő ember világnézeti, ideológiai, erkölcsi fejlődésé nek mindig konkrét, ugyanakkor vél tozó társadalmi alapja van, mégpedig:

■ az adott társadalmi és termelési viszony, az egyes osztályokhoz való tartozás, a termelőeszközökhöz való viszony;

■ a társadalmi munkamesosz-ás Min betöltött szerepe, életmódja, anyagi és szellemi szükségletei, elképzelései, személyi adottságai stb.

Az eddigi fejtegetés bizonyára előtérbe állitatta az ember fejlődésének legfontosabb tényezőjét, a munkát. A munka az ember fejlődésének legalapvetőbb feltétele — az ember nevelése e szempontból pedig a munkára való nevelés. Az áj embertípus fejlődésének központi kérdése mindig az volt és marad, hogy milyen mértékben vesz részt a szocialista társadalom építésében és fellendítésében. Munka nélkül nincs emberi élet, nincs anyagi és szellemi érték, nincs társadalmi fejlődés és emberré nevelés. Nem hiába hangoztatja Marx a munka elsőbbrendííségét, amikor a kommunizmust lényegében olyan társadalmi formációnak minősíti, amely biztosítja a társadaimasított közös munka produktív erőinek fellendülését, sokoldalú fejlődését.

A lenini korszak legnagyobb történelmi vívmánya, s egyben szociaiisla társadalmunk feladata az ember sokoldalú, harmonikus fejlődésének megvalósítása. E sokoldalú fejlődés nem csupán a munkára, hanem az ember minden vonatkozású életmegnyilvánulására — munkahelyi, az otthoni, a társadalmi, a politikai, a kulturális életre, valamint a tudományos világnézet kialakítására ás megszilárdítására — is vonatkozik.

Ezek szerint a kommunista nevelés elsőrangú teladata olyan személyiség kialakítása, amely munkájában és életmegnyilvánulásaiban sokoldalú, a társadalmi kapcsolatokban pedig gazdag. Ez a gondolatmenet az ember fejlődésének olyan társadalmi a'apját kívánja körvonalazni, amelyben az ember csakis a kollektívában fejlődhet meghatározott formában. Témánk vonatkozásában ez azt jelenti, hogy a szocialista embertípus tökéletesedését csakis a munkásosztály általános tudatformálásán keresztül lehet elérni.

Az ember sokoldalú fejlődésének fontos alapeleme az internacionalista jelleg. Itt nem csupán a szocialista országok közötti egységes politikai és gazdasági elvekről van szó. hanem főleg a termelőerők, a termelési viszonyok, a termelés, a technika és a tudományos-műszaki haladás tudatos szocialista internacionalizálásáról. társadalmasításáról is. Ez a folyamat a szocialista sznbjektum fejlődését közvetve vagy közvetlenül befolyásolja nemcsak a termelésben, hanem a szellem! élet világnézeti vonatkozásában is.

A szocialista embertípus kialakítása és tökéletesítése a kommunista nevelés feladata. Lenin ezt a gyakorlat és az eszme egységeként, az ember sokoldalú, harmonikus fejlődéseként értelmezte a gyorsan változó munkafolyamatokban, melyek a kommunizmus építésének anyagi és szellemi bázisát képezik. A szocialista embertípus fejlődése ebben a folyamatban osztályjeliegfi, pártos, és tudatosan ideológiai jellegű. Ez a tudatossáv nem csupán önálló és célszerű tevékenység, hanem a cselekvés társadalmilag meghatározott megalapozott elemzése és formálása is.

i