Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1983-07-30 / 30. szám
foes, fffüm so. »WABtÄ'D FÖLDMŰVES. ■ хш Megatapazott eľerelépes A galántal Járás ■MfguAuági üzemei eredményesen sértik n síié félévet, s kedvező feltételeket teremtettek az év végi tervfeladatok maradéktalan teljesítésére. Több ágazatban szembetűnő előrehaladás tapasztalható. Igaz, tartalékok ts akadnak bőven, főleg a mezőgazdasági üzemek közötti aránytalanságokban. A közelmúltban Kaprinai laue agrármérnökkel, a ]ml termelési igazgatóhelyettesével, valamint Bllka agrármérnökkel, Patáé elvtárssal és Baláiik mérnökkel, az állattenyésztési osztály munkatársaival folytatott beszélgetésünk során arra a kérdésre próbáltunk választ keresni, miként sikerült a mezőgazdasági termelésben előbbrelépni űk és miben látják a további fejlődés lehetőségeit Míg tavaly hasonló Időszakban a tej értékesítési tervének teljesítése komoly gondokat okozott az állattenyésztőknek, addig as idén 1 millió 410 ezer literrel több tejet adtak a közellátásnak a tervhez viszonyítva. Tejértékesítést feladatát azonban őt mezőgazdasági üzem — mágpedlg a farkasdi (Vléany), a azanckirélyfal (Králové pri Senci), a nagyfödémesi (Vefká Oľany) és a peredi (Teiedfkovo) szövetkezet, valamint a Gálántál Állami Gazdaság nem teljesítette. A tejtermelésben tehát a tartalékok, elsősorban a gazdaságok közötti aránytalanságok mérséklésében, a nagy eltérések kiküszöbölésében rejlenek. Példa erre a farkasdi szövetkezet, ahol az év elejétől az egyedenkénti fejésl átlag 6,8 liter körűit, és a Járás olyan élenjáró tejtermelői, mint például a nédszegi (Tretice), a ioporűai ás a deák! (Diákévéé) szövetkezet, ahol a napi fejésl átlag elérte a 11,2 litert. Bár a Járás tejártékesltásl tervét 105 százalékra teljesítette, még Jobb eredmányt Is elérhetett volna. A |árás vezetői bíznak abban, hogy az év végéig a tejtermelésben és értékesítésben kitűzött feladatokat maradéktalannl teljesítik, beleértve a lemaradozókat U, a farkasdi szövetkezet kivételével, ahol a nagymértékű kiesés az Igen jól megalapozott takarménykészlettel sem hozható be. A többi gazdaságban adottak a feltételek ahhoz, hogy kötelezettségüknek eleget tegyenek. örvendetes tény, hogy egyre több mezőgazdasági üzemben gazdasági szemszögből Indulnak ki az Állattenyésztők. Mi sem Igazolja ezt Jobban, mint a tej minőségének szinte Ugrásszerű Javulása. Míg tavaly az értékesített tejnek mindössze 88,8 százaléka érte el a kiváló minőséget, addig az idén — az első őt hőnap átlagában — a tejnek mintegy 81,1 százaléka az első osztályba került, s csupán 1,1 százaléka minősült harmadosztályúnak. Akadnak olyan gazdaságok, mint például a deák! és a zsigárdl (Žiharec) szövetkezet, ahonnan évek éta kiváló minőségű tejet siállltanak a tejüzemnek. Gyökeres változás történt a peredi szövetkezetben, ahol az idén az összes tej első osztályú volt, holott tavaly csupán 59,6 százaléka bizonyult kiváló minőségűnek. A te] minőségének Javulása elsősorban a hűtő- és tárolóberendezések építésének, szakszerű karbantartásának, a higiéniai előírások betartásának és a hatékony anyagi ösztönzésnek köszönhető. A befektetés és a becsülettel végzett munka hatványozottan kifizetődött. Erre a tényre Jobban oda kellene figyelni a hidaskürti (Mostová) éz a vágsellyei (Sala) вой vetkezet állattenyésztőinek la, akik a leggyengébb eredményt érték el a Járásban. Az állatok takarmányozásában tapasztalt pozitív fordulat nemcsak a tejtermelésben nyilvánult meg, hanem a marhahizlalásban Is, ahol a tervezett 0,80 kilogrammos napi súlygyarapodási átlaggal szemben 0,83 kilöt értek el. A Járási átlagot fellilmálták ai ábrahSml ás a Pustá Sady-i szövetkezetben, valamint az Orföldl (Slovenská Pole) Állami Gazdaságban. Ahhoz, hogy a Járás marhahús-ártákesítésl tervét az év végéig folyamatosan és maradéktalanul teljesítse, a saigárdl, a peredi és a felsőssel! (Horná Sali by) szövetkezetben feltétlenül Javítani kell a marhahizlalás addigi feltételein — a takarmányozáson, a tartástechnológián, az emberek munkához való viszonyulásán stb. Persze a járás állattenyésztői több megértést követelnek a húsüzemtől Is az értékesítési ütemterv betartásában. Mert a sok bosszúság mellett Jelentős népgazdasági kárral is Jár, ha a vágóállatok elszállítására nincs megadva a lehetőség. Hasonló nehézségek a hízósertések értékesítését Is hátráltatják. A szarvasmarha-tenyésztésben a tehenek és az üszők fedeztetést tervét Is teljesítették. A múlt év valóságához viszonyítva 3,3 darabbal növekedett a száz tehénre számított felnevelt borjak száma, amely az első félév átlagában elérte az 54,4 darabot. Az év végéig el akarják érni a száz tehéntől való 97,5 borjú felnevelését. Bár a sertéstenyésztésben lényegesen Jobban teljesítették feladataikat, mint tavaly, ebben az ágazatban nagyobb arányú változás szükséges ahhoz, hogy a társadalmi elvárásoknak megfelelően valóban Jövedelmező legyen. Ez megkövetelt elsősorban a hízákonyság növelését. Igaz, járási átlagban teljesítették a sertésbúg értékesítési tervét, a hízósertések 8,54 kilogrammos napi súlygyarapodási étiaga ugyancsak megfelel a kivánalmaknak, mégis több mezőgazdasági üzemben a gyenge hasznosság és az aránytalanul nagy erőtakarményfogyasstés következtében alacsony a sertéshústermeié* hatékonysága. Ezért a Járási vezetők úgy döntöttek, radikális intézkedéseket hoznak a sertéstenyésztés belterjesítése érdekében. Céljuk az, hogy kisebb álló« mánnyal megtartsák a Jelenlegi szintet. A sertéstenyésztésben gyenge eredményeket elérő mezőgazdasági Üzemeket arra serkentik, hogy kötelezettséget vállaljanak a tartási és tenyésztési teltételek javítására *-» a tartástechnológiai és állategészségügyi előírások betartásával, Jobb gondozással stb. —, fokozott figyelmet fordítva a takarékos erőtakarménygazdálkodésra. Ha az adott gazdaság vállalásának nem tesz eleget, akkor a sertéstenyésztésüket azokba a mezőgazdasági üzemekbe helyezik majd át, ahol adottak a gazdaságos és belterjes sertéstenyésztés feltételei. A mezőgazdasági üzemek többségében tudatosították a kellő mennyiségű tömegtakarmány-alap megteremtésének jelentőségét. Ez nemcsak a termelés növekedésében, az értékesítési feladatok teljesítésében, a Jobb hasznosságban, hanem az ésszerűbb erőtakarmány-gazdálkodásban is megnyilvánult. Ennek köszönve nem lépték túl az erőtakarmány-keretet. A tömegtakarmányok termelésében nemcsak a mennyiség elérésére törekednek, hanem a takarmányok kedvezőbb beltartalmi összetételére Is. Az évelő takarmánynövények és belterjes fűállományok termésének Java részéből Jő minőségű, fehérjedús szénát készítettek. A tömegtakarmányok termelésében igyekeznek kihasználni az összes belterjesitő tényezőt. mint például az öntözést, az Intenzív trágyázást, az új nagy hozamú fajokat és fajtákat — főleg a nyári és az őszi keverékek termesztésében —, a haladó takarmánytermelési módszereket, például a korán lekerülő gabonafélék után vetett Igen korai kukoricahibridek termesztését, amelyek kedvező évjáratok esetén szemre Is beérnek — vagy a nedves kukorica tárolási módját. Ezzel a módszerrel —a keveréktakarmányellátással összhangban — az Idén 20 ezer tonna kukoricát tartósítanak. A tarlénövényeket az idén 7 ezer 500 hektárnyi területen termesztik. A Jó minőségű tömegtakarmányok előállításához kedvező feltételeket Igyekeztek teremteni. Többek között a szilárdított silővermek kapacitását 40 ezer köbméterrel bővítették, s járásszerte kellő mennyiségű szénatárolót építettek. Mindezek olyan befektetések, amelyek a hatékony Intézkedésekkel, de főleg a becsülettel és szakértelemmel végzett munkával párosulva az Állattenyésztés színvonalának emelését és a megkövetelt szintű hasznosság állandósítását eredményezhetik. KLAMARCSIK MARIA A mezőgazdasági üzemekben Javéban folyik az uborkaszüret Fotó: Matis Az elmúlt év őszén sok kis- és nagytermelő Izgult azon, hogy lesz-e ültetni való fokhagyma. A helyzet komoly volt, mert nem termett annyi, amennyire szükség lett volna. Márpedig — mint Ismeretes — a fokhagyma a gyógyszeriparban és a lakosság élelmezésében egyaránt nagyon fontos nyersanyagnak számit. A fokhagyma ültetőanyagának szaporításával többek között a Bálvány! (Balvany) Magtermelő Állami Gazdaság dolgozói Is foglalkoznak már évek óta. Méghozzá sikerrel. Azok a termelők, akik a magtermelő állami gazdaság dolgozói által előállított ültetni való fokhagymához jutottak, nagyon Jól Jártak, mert a következő évben gazdag termést gyüjthettek be. Nemrégiben az állami gazdaságban tett látogatásom során, Erdélyi Ferenc termelési Igazgatóhelyettestől aziránt érdeklődtem, mit tettek és tesznek annak érdekében, hogy az Idén ősszel sem a kistermelőknek, sem a nagyüzemi fokhagymatermesztőknek ne legyenek gondjaik. Megtudtam, hogy a termelők számára elegendő mennyiségű és kiváló minőségű ültetőanyagot biztosítanak. A Bálványl (Balvany) Magtermelő Állami Gazdaság az Idén harminc hektáron termel fokhagymát ‘e célból. A fokhagyma szépen fejlődik és reálisak a feltételek, hogy valőban kiváló hozamokat érjenek el és a minőségben se legyen kifogásolni való. Az előző évek során az állami gazdaság vezetőinek mindig gondot okozott a fokhagyma betakarítása, tekintettel arra, hogy nagyon sok munkaerőt Igényel. A betakarítást rendszerint Iskolások segítségével oldották meg. Az állami gazdaság igazgatósága ebben az évben új termelési módszert vezetett be, mégpedig a részes, vagy szerződéses termelést. Az Igazgatóság szerződést kötött az állami gazdaság dolgozóival, amelynek alapján azok az elültetett fokhagymát kapálják, gofidozzák és ki is szedik — kl-kl a saját szerződéses területéről. E munka ellenértékeként a termésből természetben 15 százalékos részesedést kapnak. Az igazgatóhelyettes e módszertől nagyon sokat vár. Elmondotta, hogy a részes dolgozó a jobb minőség, a nagyobb mennyiség elérésére törekszik. Ebből neki Is, a gazdaságnak Is nagyobb haszna lesz. Ez hatékony ösztönzője a termelésnek. Azonkívül e fontos termény betakarítását nem kell brigádosokra bízni. Az Idén a betakarítás utáni kezelési technológián Is változtatnak. A termést hideg levegős módszerrel szárítják, majd az úgynevezett Dévaványa szárítóberendezésekkel. Az új technológia úgyszintén' Jelentős munkaerőmegtakarítást Jelent majd, továbbá lehetővé teszi a minőségi követelmények betartását. Dicséretes a bálványlak ú] útkeresése a mezőgazdasági termelés hatékonysága növelésére. A mezőgazdaságban egyre kevesebb a munkaerő, így a fokhagyma termesztésében felszabadult munkaerőt más szakaszokra Irányítják. A fokhagymatermelöknek pedig — a bálványlak érdeméből le —reméljük nem lesznek ültetőanyag-gondjaik. Dr. KOLOZSI ERNŐ Az öntözés az agrotechnika szerves része A mezőgazdasági termelésben kitűzött feladatok Igényességéről nap mint nap meggyőződhetnek a mezőgazdasági dolgozók. Többségük tudatosította, hogy ezek megvalósítása Jelentős mértékben a szaktudáson, a fokozott munkafegyelmen múlik, akár az Irányítás folyamatában, akár a termesztési és tartástechnológiában. Az eddigi eredmények Is Igazolják, hogy a mezőgazdasági üzemek többségében igyekeznek ezeket az elveket érvényre Juttatni. Ml sem bizonyltja ezt jobban, mint az állattenyésztési feladatok túlteljesítése, a nagyobb hozamok elérése, a tömegtakarmányok termelésében pedig az észlelt minőségi változások. A becslések a kalászosok ]ö termésére utalnak. A nagy hozamok elérése a szemes kukorica, a cukorrépa és egyéb fontos kultúrnövények termesztésében az Idén meg van alapozva. Természetesen a kedvező helyzet nem ad okot a tétlenségre. A növények fejlődése, a hozamok alakulása a továbbiakban még sokban a megteremtett feltételeken, az időjárás körűi ményeln múlik. A Jelen Időszakban a tele] nedvességtartalma azon feltételek közé tartozik, amelyek még nagyban befolyá solhatják a kukorica, a cukorrépa a tömegtakarmányok ho zamalt. Mérsékelhetik az aszály avagy a csapadék egyenlőtlen eloszlásának káros hatásait. Igaz, a korszerű, Idejében elvégzett agrotechnikai Intéz kedések is jelentős mértékben képesek ellensúlyozni ez elég télén csapadék negatív következményeit, mégis ajánlatos mindenütt, ahol erre egyetlen egy mód Is van az egyes kultúrnövények termelési rendszereibe bevonni az öntözést. Szlovákia viszonylatában 20 ezer hektár öntözhető terület áll rendelkezésünkre, ami több milliárdos befektetést Jelent és az öntözőberendezések évi karbantartása és üzemeltetése további milliókat vesz igénybe. Gazdasági szempontból mindez kedvező feltételeket teremt ahhoz, bogy az öntözés szerves részévé váljon a korszerű agrotechnikának. Egyelőre nem tudni, hogyan alakul majd az Időjárás. Ennek ellenére ebben az Időszakban Is szem előtt kell tartani, hogy az évelő takarmánynövények fokozott vízigénye megköveteli a folyamatos öntözést. A kukorica hozamai nagymértékben csökkennek a címerhányás és a virágzás Időszakában beállt vízhiány következtében. Az ebben az időszakban juttatott öntözés hektáronkénti átlagban három tonnával is növelheti a kukorica szemtermését. Helyesen cselekednek azokban a gazdaságokban ahol a kukorica fejlődésének későbbi szakaszában Is lnten zlven öntözik a növényzetet és nem érvelnek a nehezebb öntözési feltételekkel. Hiszen a sávos öntözőberendezések által okozott taposást károk mindössze három százalék körű liek, miközben az öntözés hozamnövelő hatása elérheti a negyven százalékot Is. Megkülönböztetett figyelmet kell szentelni a tarlökeverékek öntözésének. Persze az évelő takarmánynövények alávetéseiről sem szabad megfeledkezni. Természeti adottságaink között e takarmánynövények rendszeres és folyamatos öntözésével, tekintet nélkül az Időjárási viszonyok alakulására, Jelentős mennyiségű zöldtűmeget termelhetünk. Vonatkozik ez a tarlónövényekre és az alávetésekre Is. Termesztésükkel sokat Javíthatunk a tömegtakarmányalapon, s részben csökkenthetjük a takarmánynövények termőterületét, s más növények Javára. Az új takarmánynövény fajok és fajták termesztése — mint például a Tyfon takarményrepce, a Jttral angolperje, valamint a kukorica Igen korai hibridjei — lehetővé teszik területegységről a 15—20 tonna kiváló minőségű zöldtömeg termelését. .'g# Tekintettel arra, hogy a tarlókeverékek fejlődésére meglehetősen rövid tenyészidő áll rendelkezésre, annál nagyobb gondot követelnek. E tekintetben elsősorban a megfelelő talajnedvességről kell gondoskodnunk. A szalma gyors lehordása, valamint a tarló öntözése — 30—40 milliméteres adagban — a talajmüvelésl beavatkozások számát ts csökkentheti, s így üzemanyag-megtakarítást Is eredményez. Igaz, hogy az utóbbi években a tarlókeverékek termesztése jelentős mértékben elterjedt, ennek ellenére még számottevő tartalékaink vannak a hozamok növelésében és stablllzélában. Nem elégedhetünk meg pusztán azzal, hogy a tarlókeverékeket elvetjük. Elsősorban arra kell törekednünk, hogy termesztésükkel minél nagyobb mennyiségű zöldtömeget nyerjünk. Ez pedig csakis öntözött körülmények között érthető el. Több élenjáró mezőgazdasági üzem, mint például a légi (Lehnlce), a nagyfödémesi (Veiké Oľany) szövetkezet vagy a Gombai (Hubice) Állami Gazdaság példája Igazolja, hogy természeti adottságaink között nagy hozamok érhetők el az őszi keverékekből ts. Az említett gazdaságokban a tarlókeverékek termesztése nem csupán a takarmányalap kiegészítésére szolgál, hanem ennek szerves részévé vált. Természetesen ott, ahol nincs öntözésre lehetőség, más megoldásokhoz kell folyamodni és a tarlónövények termesztése csak kiegészítésként szolgálhat. Am ott, ahol öntözhető területek állnak rendelkezésre, feltétlenül át kell szervezni a tömegtakarmányok termesztésének szerkezetét az évelő takarmány- és a másodnövények javára, hogy területegységről minél több tömegtakarmányt termeljünk. MICHAL SANTA, agrármérnök, a Bratislava! Öntözőgazdálkodási Kutatóinté?et munkatársa А ми1ша I« fontot takarmány
