Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1983-07-30 / 30. szám
.SZABAD FÖLDMŰVES, 1983. július 30. 14 ♦ MERZET + MÉHÉSZÉT + MÉHÉSZÉT -f MÉHÉSZÉT -f MÉHÉSZÉT + MÉHÉSZÉT + MÉHÉSZÉT -f MÉHÉSZÉT + MÉHÉSZÉT + MÉHÉSZÉT + Teendők a méhészetben Jó tanAcsok kezdőknek Augusztus hónap gyakorlatilag az új méhészeti év kezdete. Ilyenkor készítjük fel méhcsaládjainkat a telelésre. Ebben az időszakban még lecserélhetjük az idős, és a kevésbé termelékeny anyákat, s elvégezzük az állomány fiatalítását. Törekedjünk arra, hogy a családoknak sok fiasltisa legyen, hogy többségben fiatal méhekkel teleltethessük őket. Tegyünk meg mindent azért, hogy az anyák a lehető legtöbb petét rakják. ELLENŐRZÉS A KOLTOTERBEN A hőnap elején ellenőriznünk kell a költőteret, hogy felmérhessük a családok valóságos helyzetét. Ilyenkor határozzuk meg a fiasitott lépek számát és a fiasftás terjedelmét. Ha észrevesszük hogy az egyik család Hasítása túlzottan sok, míg a másiké nagyon kevés, akkor a lépeket kölcsönösen cseréljük ki. A népes családtól vegyünk ki egy fiaslépet (lásd az 1. számú ábrát), a mébeket vimúlik. A termelő méhcsaládok mézterét csak a hónap végén zárjuk le. A méztérbe gyűjtött készletet pergessük ki, és szeptember elején adjuk azt élelempőtlásként méhelnknek a méztéren keresztül. A méhészek többsége, amely még ballonokban adja méheinek az élelmet, a fenti alapelveket nem tartja be pontosan. Többen közülük idő előtt zárják le a mézteret, vagy nem is serkentik a családokat. Tavasszal viszont csodálkoznak, hogy a méhek rosszul teleltek, s emiatt nem nyújtják a várt eredményt. Tudomásul kell végre venni, hogy a ballonos etetés nem csupán a söpört rajok ellátására szolgál, a fogvatartás idején. Különben a ballonok ma már csak tartaléknak, vagyis a raktárba valók. Legalkalmasabb manapság a többoldalúan hasznosítható felső elrendezésű etető. Ebben beadhatjuk a cukorszörpöt, a mézes vízzel leöntött kristálycukrot vagy a mézestésztát Fotó: P. S. is magukkal viszik. A méhek Így az augusztus folyamán beadott cukrot telelésre kész eleséggé érlelik, s ahol még a természetből is gyűjthetnek némi készletet, vagy mesterségesen serkentették őket, ott nem szünetelt a petézés, s fgy a családok népesen mennek telelőbe. MENTSÜK MEG A HEREFIASlTÖ CSALADOT Augusztusban esetenként megállapítható, hogy egy-egy méhcsalád herefiasitó. Ez akkor tördel elő, ha a családnak nincs anyja, s <■ ,.yes méhek a pempő fogyasztásának hatására herepetézőkkké válnak. Ezt úgy ismerhetjük fel, hogy a sejtek némelyikében több pete van, és a befedett fiasitás púpos. Ezeket a munkássejtekben figyelhetjük meg, s mivel a sejtek szűknek bizonyulnak a heréknek, ez okozza a fiasftás felpúposodását. A herefiasitó méhcsalád megmentése augusztusban már nehéz, jól bevált módszer erre, ha a méheket a lépekről egy üres kaptárba rázzuk és élelem nélkül 48 óráig otthagyjuk. Közben beadunk nekik kalitkában egy fiatal méhanyát. Az élelem nélkül maradt családnak nem állnak rendelkezésére sejtek, s így a herefiasitó egyedek beszüntetik a petézést. A harmadik napon annyi lépet teszünk a kaptárra, amennyit a méhek elfoglalhatnak. A zárkózott anya körül a méhek csomót alkotnak, s ezáltal vele biológiailag egyesülnek. Szükséges tehát, hogy a lépek beadásakor az anyát a zárkából kieresszük. A családot mintegy 10 nap múlva ellenőrizzük. Amennyiben mindent rendben találunk, akkor adunk neki egy-két fedett fiasitott lépet, az egyik erős családbúi. Ősszel a családot csak méhek nélkül fiasitott lépekkel segítjük. Ha nem Így cselekednénk, akkor rablást idéznénk elő. A méhek körül csak alkonyaikor dolgozzunk, ha már nem repülnek. Alkalmas erre a kora reggel is, amikor még nincs repülés. A herefiasltással terhes családnak nincs mnnkásfiasítása, így nem kell tartani attól, ha a herés sejteket több méhcsalád mézterébe áttesszük, ahol a herék kikelnek. A herefiasftással terhes család megmentésekor hátramaradó alkalmas lépeket, amelyekben méz és virágpor is van felhasználhatjuk a téli élelem kiegészítésére. HARCOLJUNK AZ ATKA ELLEN Olyan körzetekben, ahol a Varroa atka nagyon elhatalmasodott, a méhcsaládokat gondosan kezeljük. Augusztusban a költőtér lépjeiből vágjuk ki a herefiasltást, s a kereteket tegyük át a méztérbe. A költőtér alsó részét tisztítsuk meg a zugépftményektől és egyebektől, hogy elhelyezhessük az alátéteket. Akinek kaptártlpnsai lehetővé teszik a rostás alátét elhelyezését, az 14 naponként eltávolíthatja a lehullott atkákat, ám az alátét visszahelyezésekor ragadós anyaggal kenje be az alátétet A méheinket hetenként legalább egyszer, tebát a repülés megszűnése után dohány- és hobrafüsttel árasszuk el. Ezt úgy végezzük, hogy az alátétet elhelyezzük a kaptár aljára, a füstölőbe pedig dohányt és bobrát égetünk. Füstöléssel sok atka lehull a ragadós anyaggal bekent alátétre. Tanácsos, hogy a lépekre paradicsom vagy diólevelet tegyünk, mert ennek az aromája megtéveszti az atkát, s az lehull az alátétre. Ne feledjük el, hogy az alátétet bekenjük valamilyen ragadós anyaggal. A ráhullott atka fgy nem mászhat el. Reggelenként, amikor a méhek még nem repülnek, az alátétet húzzuk ki, s a ráragadt atkákat égessük el. Törekedjünk arra, hogy a Varroa atka tovább terjedésének megfékezésére minél hatásosabb szerkészftményeket szerezzünk be, hiszen szeptember vége felé, vagy október elején, amikor a sejtekből kikelnek a méhek, a családokat ismét kezelni kell. Ha a sürgető teendőket nem halogatjuk, akkor állományunkat gyakorlatilag állandóan az atkafertőzés első szakaszában tarthatjuk, s a következő évben nem lesznek gazdasági gondjaink. Az atkával szemben úgy kell eljárnunk, mint például a többi veszélyes kártevővel. Az idény elejétől végéig harcolnunk kell ellene. A tudomány munkatársai azt állítják, hogy a veszélyes élősködő úgyszólván soha nem számolható fel teljesen, ezért állandóan küzdenünk kell ellene. PAVEL SILNÝ szont leseperjük róla, s a keretet annak a családnak adjuk, amelyiknek kevés fiasitása van. Ha a költőtérben üres lépeket találunk, akkor ezeket vegyük ki, s helyükre zsemlyeszinű, többször fiasitott üres lépeket helyezzünk. Aki esetleg eddig nem távolította el a költőtérből a szűz lépeket, az rögtön vegye ki őket, mert augusztusban a méhanya ezekbe úgysem petézik. Legyünk figyelemmel a költőtér lépeinek a minőségére, vagyis arra, hogy a sötét színűeket vagy heresejteseket helyezzük át a méztérbe és ezeknek a helyére Hasításra alkalmas lépeket tegyünk. TOVÁBB SERKENTENI Körzeteink többségében augusztusban alig van hordás. Helyenként ugyan a fenyőről vagy más nektárforrósról még gyűjtenek a méhek, ez viszont kevés. A rétek és a mezők virágai bizonyos mennyiségű virágport és nektárt Is nyújthatnak. Szükségszerű viszont, hogy az elenyésző természetes gyűjtési lehetőség mellett mesterségesen serkentsük méhcsaládjainkat az egész hónapban. A serkentés módja a lehetőségeken (lásd a 2. számú ábrát). Tavasszal azonban vizet is tölthetünk bele méheink részére, ha kint hideg az idő. az Állomány taxAlAsa A téli készletek feltöltése előtt haladéktalanul szükséges a családok taxálása. Gyakorlati szempontból tehát az állományok alapos átvizsgálásáról van szó, amikor felmérjük a költőtér méz- és virágporkészletét, a fiasftás terjedelmét, s megállapítjuk a méhanya minőségét. (Az ezzel kapcsolatos kérdéseket korábban már tárgyaltuk.) Tekintettel arra, hogy Csehszlovákiában körzetenként szinte más és más éghajlati körülmények uralkodnak, a tazálást a hegyi körzetekben augusztus 20-a, a hegyaljai körzetekben augusztus 25-e, a síkvidéki körzetekben viszont a hónap vége táján kell elvégezni, amikor pontos feljegyzéseket is készítünk, mert csak Így egészíthetjük ki jól a hiányzó élelmet. A taxálás teendőinek befejezése után megszüntetjük a serkentést. Augusztus vége felé az éjszakák rendszerint már hűvösek. Méheink a méztérből lehúzódnak a költőtérbe, s a méztérben felgyülemlett élelmet BveriisüK a ma atkát L apunkban korábban már beszámoltam róla, hogy nálunk is felütötte fejét a veszélyes méhellenség, a Varroa atka. Azóta saját méhálományomnál és másokénál sok tapasztalatot szereztem. A sajtóban közölt Írásokat Is áttanulmányoztam. Sajnos annyira sokféle nézetek uralkodnak, hogy nehéz köztük eligazodni. Aki tehát nem rendelkezik saját tapasztalatokkal, az az érvek és az ellenérvek özönében tanácstalan marad. Az állományom felét Varrescens füstölőcsíkka] kezeltem tavasszal egy alkalommal, a másik felét pedig későbbi kezelésre hagytam. A megfüstölt családoknál ötvennél több atka egy alátétre számítva nem hullott >e, e húgoméknál ugyanakkor 510 atka volt a legtöbb. A kettőnk méhese közti távolság mindössze ötven méter. ök az erősen fertőzött családokat 5—7 napos eltéréssel egymás után hatszor is füstölték. Az utolső füstölésre már csak két atka hullott az alátétre. A többi családokat tavaszkor legalább négyszer megfüstőlték. Sokat füstöltek környékünkön más méhtulajdonosok Is. Ezzel a minimumra csökkentették az atkák számát, de teljesen elpusztítani nem tudták, s nem Is lehet őket. A külföldi sajtóban olvastam, hogy gyakori füstölésnél olyan veszély fenyeget, hogy az atka ellenállóvá válik az egyfajta szerkészitményekkel szemben. A füst ugyanakkor a mézen Is érezhető két hétig, ezért korábban nem szabad pergetni. Ügy döntöttem, hogy ezután csak ősszel és tavasszal kezelem méhelmet Varrescens füstölőcsikkal. Ősszel akkor, ha a betelelést már elvégeztem, de a méhek telelőfürtbe még nem húzódtak. Ilyenkor kevés, vagy már nincs Is fiasitás az atka szaporodásához. Az élő méhekről két-háromszorl füstöléssel az atka többsége leválik. Tavasszal viszont az első tisztuló kirepülés után fogok füstölni, amikor még kevés a fiasitás. Aztán gyakori serkentéssel fejlesztem, erősítem a családokat. Köztudott ugyanis, hogy gyenge családokkal még a fertőzetlen körzetekben sem eredményes a méhészet. Atkás, gyenge családoknál viszont még eredménytelenebb. Korábban a gyakori serkentés még a nem rajzó hajlamú méhcsaládjaimat is rajzásra ösztönözte. Az idén viszont már egy természetes rajom sem volt. Próbára egy közepes erőnlétű és egy gyenge családra nem tettem mézkamrát, s a tavaszon és nyáron cukorszörppel és virágporral serkentettem őket. A gyengének még flasftásos lépet is adtam, más családtól. A serkentés hatására mindkét család szépen fejlődött, ám a rajzásig egyik sem Jutott el. A közepes erőnlétű családnál nagyon kevés volt a hereflasltás, még az építtetőkeret heresejtjeit sem petézte be az anya. A felerősített gyenge családban viszont nem találtam herefiasltást. Ezzel magyarázható, hogy füstölés után csak Ifjú méhész — a méhek füstölésénél náhány atka került az alátétre. Ogy látszik, hogy a méhek maguk Is védekeznek az atka ellen. Elcsépelt mondás, de megismétlem, hogy a herefiasltás úgy vonzza az atkát, mint a mágnes az acélt. A húgomék a sokszori füstölésen kívül még a hereflasítás pusztításával Is gyérítették az atkát. A méhészet terén állandó versenyben vagyunk. Az idén az 6 javukra billent a mérleg nyelve. Eddig két kilóval több mézet pergettek ki családonként mint én. Ha viszont hinni lehet a külföldi feltevéseknek, akkor náluk fog hamarabb ellenállóvá válni az atka a Varrescenssszel szemben, mint nálunk. Így előnyhöz jutnék. Azt mondják viszont, ha e? bekövetkezne, akkor más szerkészitményekkel védekeznének az atka ellen. A füstölés Időtartamáról különbözőek a nézetek. En, mint sokan mások, füstölés után egy óráig tartom lezárva a családokat. Az elhunyt kisebbik húgom férje viszont azt állította, hogy nála egy rajzásra való fiatal máhtömeg pusztult el ez egyik családjánál, mert tíz perccel tovább tartotta zárva a megfüstölt családot. En viszont nem hittem neki. Ezért két családomat egy és egy negyed óráig zárva tartottam, s egyetlen méhem sem pusztult el a füstölés miatt. Az eddigi, tapasztalatok alapján a Varrescens füstölőcslk a leghatásosabb az atka ellen, s a legkevesebbet árt a méheknek. Kipróbálását minden méhésznek ajánlom, ahol a veszedelmes méhellenség, a Varroa atka pusztít. CSURILLA JÓZSEF Mivel a nyári hónapokban nem fenyeget a fészek kihűlésének a veszélye, süt a nyári nagy hűség káros la lehet a családokra, ezért a röpnyflásokat nyissuk ki, hogy a kaptár szellőzhessen. A fekvő kaptárakba visszatesszük a kipergetett kereteket; a többfiókos kaptáraknái megcseréljük az alsó fiókot; szükség esetén pedig tijabbb fiókot helyezünk a benépesített fiókokra. A nyárelő egyben a rajzásl ösztön fellépését is jelentette a méheknél. Különös gonddal kellett figyelni őket. Hogy milyen Jelekből következtethettünk a rajzást ösztön fellépésére? Abból, hogy a dolgozó méhek tevékenysége csökkent, az építő hajlam pedig megszűnt. Hogy mi ennek az oka? A kaptárban levő nagyszámú méhnek egy anya sem képes annyi fiasftást biztosítani, hogy mind el legyenek foglalva azoknak gondozásával; ugyanakkor a csökkent hordási lehetőség Is tétlenségre Ítélte a méheket. Mivel könnyebb a rajzást ösztön fellépését megelőzni, mint a rajzó családot termelővé tenni, ilyen esetekben az alábbiak szerint kellett eljárni: vagy bőséges hordást biztosítottunk méheinknek; vagy pedig a fölösleges fiatal méhekkel egy másik anya Hasítását gondoztattuk. Bőséges hordásra nem nyílik bárhol és bármikor lehetőség, ezért kézenfekvő a következtetés: szaporítani kell. A méhcsaládok általában június közepén érték el a fejlődés tetőfokát a helyt körülmények és az időjárási viszonyok függgvényében. A rajzásl Időszakban a családok fejlődése csökkent. Az említett jeleken kívül a rajzásl ösztön fellépését arröl Is felismerhettük, hogy a flasitásos lépek száma nem nőtt. Ezért legalább hetenként egy-két fedett fiasltású lépet kellett elvenni a családoktól a rajtuk levő fiatal mébekkei együtt, s ezekből mürajt készíteni. A rajzást ösztön rendszerint három-négy hétig tart. Közben a méhek számára szükséges társég biztosítását sem hanyagolhatjuk el. Ekkor kihasználhattuk a kisebb helyi jellegű hordási lehetőségeket. Ez pedig helyrehozhatta a rajzásl ösztönben tétlenkedő családokat. Sok esetben a méhész a tevékenység csökkenését a hordás hiányának a számlájára Irta, holott a rajzásl ösztön fellépését jelezte. Ellenőrzéskor a fészekben több bölcsőt Is találunk. Ezek Ismételt eltávolítása sem akadályozta meg a rajzást, csak ritka esetben hosszabbította meg a rajzást ösztön Időtartamát. A rajzás Időszakában nem lehetett egyedüli elfoglaltságunk a rajzást ösztön leküzdése még akkor sem, ha csupán termelésre összpontosítottunk. Ebben az Időszakban kellett klneveltetnünk a Jő minőségű méhanyákat, amelyekkel lecserélhettük az Idős, vagy a hibás anyákat. Persze a tartalék anyák biztosításáról sem feledkezhetünk meg. A bölcsőket vágy a szűz anyákat a a több jó tulajdonsággá! rendelkező családoktól vettük el, állományunk felújítása érdekében. Anyát cserélni — anyabölcsővel — ebben az időszakban nem volt ajánlatos, mert a család tevékenysége nagy Időre szakadt volna meg. Megfigyeléseink alapján értékelhettük családjaink fejlődését, termelését. A termelésre képtelen családokat pedig felszámolhattuk.-V. E.Értesítjük a tisztelt méhésztársakat, hogy a beküldött viaszból megrendelésre 10,— koronáért — sonkolyból pedig kilónként 12,— koronáért |6 minőségű mfilépet készítünk, s azt kívánatra fertőtlenítjük A műlépet megrendelés szerinti méretre vágjuk, s ha partnereink kívánják foszforral feljavítjuk, hogy a méhek egészségesen szaporodjanak. A viaszt és a sonkolyt, s a megrendelési az alábbi címre küldjék: Výrobňa medzistienok 991 06 Želovce A méhek gondozása
