Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1983-07-30 / 30. szám
SZABAD FÖLDMŰVES, 1983. jűlius 36. 12 Jutalmazás: érdem szerint Napjainkban ai emberek mozgósítása az új értékek létrehozása érdekében kulcsfontosságú feladattá vált valamennyi mezőgazdasági üzemben. Így a jutalmazás szocialista elveinek gyakorlati érvényesítése is megköveteli a vezetéktél a bérezés módszereinek szüntelen tékélatesftését. A kezdeményezésnek az adott mezőgazdasági üzemből kell kilndnlnta, érvényre juttatva azt a bevált elvet, miszerint valamennyi dolgozó anyagi helyzetét az általa elvégzett munka eredményei határozzák meg. A somorjal (Samorln) Kék Duna Efsz-ben alkalmazott anyagi érdekeltség rendszerét a belüzemi önálló elszámolás termelési és gazdasági követelményei szabják meg. Ez annyit jelent, hogy a belüzemi önelszámolási rendszer keretében a hatékony és serkentő bérezési módszer döntő jelentőségű szerepet tölt be, mert az egyes önelszámolási egységek keretén belül összhangba hozza a termelést, ennek minőségét és gazdaságosságát a jutalmazás nagyságával. A munkacsoportok és egyének a meghatározott feladatok teljesítésén való anyagi érdekeltsége közvetlenül az alapbér és ennek mozgó része, továbbá a folyamatos, az eredmény- és az év végi prémiumok, valamint a gazdasági eredményeken való részesedés révén érvényesül. Az anyagi ösztönzők rendszere szorosan kapcsolódik a szövetkezet irányításának és munkaszervezésének szerkezetére, a belüzemi tervek rendszerére, a gazdasági és költségközpontokra, valamint a nyilvántartás és a termelési eredmények vagy a teljesítményének értékelésének módjaira. A belüzemi szerkezet keretén belül külön figyelmet érdemel a tervpolltika. Ugyanis az egyes önelszámolási egységekben a terv által objektív módon kijelölt termelési és gazdasági feladatok, ezek pontos nyilvántar-KÖZGAZDASÁGI PROPAGANDA fása és ellenőrzése az elvégzett munka tárgyilagos értékelésének alapját képezi. Ez pedig az önelszámolási egységek, s ezek keretén belül az egységek helyes bérezésének fontos előfeltétele, az előirányzott tervmutatók teljesítésétől függően. Eszerint a belüzemi önelszámolási egységek számára nemcsak a termelési és gazdasági feladatokat határozzuk meg, hanem az anyagi ösztönzésre fordítható keretet előre kijelöljük, amelynek merítését a bérezési rend által szabályozzuk, és szétosztásuk az elvégzett munka mennyiségétől és minőségétől, valamint a gazdasági eredményektől függ. Köztudott, hogy a kimagasló eredmények titka a munka- és a technológiai fegyelem következetes betartásának függvénye. A munkafolyamatok rendszerbe foglalt irányításával, valamint a termelés belterjesítésének és gazdaságosságának egyetemes módon alkalmazott segítségével nagy és stabil hozamok, hasznosság érhető el. E tényezők egyetemességét jelentős mértékben a dolgozó mindennapi munkája, vagyis a technológiai fegyelem betartásának mértéke határozza meg, s az elvégzett munka minőségén keresztül a végeredményt is befolyásolja. Ezért már az alapbérezésben — húsz százalékos arányban — igyekeztünk érvényre juttatni a minőségi munka iránti követelményt. A növénytermesztés, az állattenyésztés és a műszaki szolgáltatások szakaszán egyaránt, az érvényes teljesítményszabványokból kiindulva, az alapbér 80 százaléka az elvégzett munka mennyiségén, a hátralevő húsz százaléka pedig a minőségi mutatók betartásán múlik. A szántás esetében minőségi mutató például a szántás meghatározott mélységének a betartása, a hantok egyenletessége, a növényi maradványok bedolgozása stb. Az állatgondozók és a fejők munkájának minőségi mutatói: az első osztályú tej elérése, a takarmányozási szabványok betartása, valamint az állatok és az istállók tisztasága. A jutalmazásnak ez a módszere a felelősségteljesebb munkához, a fegyelmezettséghez vezeti a dolgozókat, a vezetőket pedig arra serkenti, hogy a beosztottjaikat rendszeresen ellenőrizzék, munkájukat naponta értékeljék. A fizikai dolgozóknak az év folyamán csupán a rövid határideje célfeladatok — döntő jelentőségű agrotechnikai határidők, minőségi mntatók — teljesítéséért fizetünk ki jutalmat. A műszaki-gazdasági dolgozók közül csupán a mestereknek és a belüzemi termelési egységek vezetőinek hagyjuk jóvá a folyamatos prémiumokat. Kifizetésük a termelési feladatok havi, illetve negyedévi teljesítésétől, a munka- és anyagi költségek megkövetelt hatékonyságának betartásától függ. A folyamatosan kifizetett prémiumok legfeljebb az átlagbér húsz százalékát tehetik ki. Különösen progresszív jutalmazási rendszert alkalmazunk az állattenyésztők, állattenyésztési részlegvezetők anyagi öszntönzésére. Abban az esetben, ha a termelési tervet folyamatosan teljesítik, jó minőséget érnek el és betartják a befektetett költségek hatékoitvságának tervét, akkor az alapjutalmuk 15 százalékkal növekedhet. Viszont, ha a havi, negyedévi feladatokat nem teljesítik, akkor az alapfizetésük a bérezési határ minimumára csökkenthető, ami havi átlagban elérheti a nyolcszáz koronát is. Az elkövetkezendő időszakban a gazdasági és költségközpontok vezetőinek, valamint a mesterek jutalmazási rendszerében is be akarjuk vezetni az ösztönzésnek ezt a módját. A mozgóbér túlnyomó hányada a belüzemi önelszámoló egységek keretén belül azonban a szövetkezet év végi termelési és gazdasági eredményeire kötődik, s az év végi részesedés vagy eredményprémiumok formájában fizetjük ki a dolgozóknak. A gazdasági és költségközpontok anyagi érdekeltségének rendszere szoros kapcsolatot teremt a termelés nagysága és hatékonysága, valamint a kifizetett prémiumok értéke között. A prémiumok jóváhagyásának alapvető kritériuma a tervezett összüzemi jövedelem teljesítése, valamint a belüzemi önelszámolási egységek keretén belül befektetett munka- és anyagi költségek megkövetelt hatékonyságának, vagyis a száz korona munka- és anyagi költségekre számított tervezett teljesítménynek az elérése. Az anyagi érdekeltség fele-fele arányban az összüzemi eredményekre és az egyes központok gazdasági eredményeire kötődik. Ez a jutalmazási mód arra serkenti az egyes központok munkaközösségeit, hogy az összüzemi követelményeket és érdekeket tiszteletben tartsák. A központok kölcsönösen segítik egymást, mert kapcsolatukat gazdasági érdekek határozzák meg, a másik oldalon viszont a saját eredményeiken való közvetlen anyagi érdekeltség kizárja az egyes központok anonimitását az összüzemi eredményeken való részesedésük tekintetében. Abban az esetben, ha a gazdasági vagy költségközpont a tervezettnél jobb eredményeket ér el, akkor a jutalom részaránya a legfelsőbb határt is elérheti, s száz korona alapjutalomra számítva nyolc koronával növelhető. Gyenge gazdasági eredmények esetén a jutalom nagysága határértékének a minimumára csökkenthető. Ezenkívül az alapjutalom száz koronájára számítva nyolc korona vonható le a jutalom értékéből. Az egyes önelszámolási egységek részesedését a végső mutató, vagyis a költségek tervezett hatékonyságának teljesítésétől függően hagyjuk jóvá. Az ehhez szükséges átszámítási koefficienst úgy számítjuk ki, hogy a valóságban elért hatékonyság értékét a tervezett hatékonyság értékével osztjuk. E tekintetben szükségesnek tartom megjegyezni, hogy az önelszámolási egységek gazdasági eredményeinek kiszámításánál figyelembe veszszük az Állami Biztosító által térített károkat. Abban az esetben, ha az adott önelszámolási egység kimagasló eredményeket ért el, akkor az egység vezetőjének prémiumát — a munkacsoportjának átlagjutalmához mérten — további összeggel, azaz száz korona alapjutalomra számítva öt koronával növelhetjük. Azokat a vezetőket és adminisztratív dolgozókat, akiknek hatásköre egy szakágazatra vagy az egész szövetkezetre kiterjed, az összüzemi vagy a szakágazati eredmények szerint értékeljük. Ez annyit Jelent, hogy ezeknek a munkatársaknak az összüzemi vagy szakágazati átlagrészesedést fizetjük ki. A belüzemi önelszámolási rendszer további tökéletesítése megköveteli az egyes mutatóknak nemcsak a gazdasági és költségközpontok szerinti, hanem az egyes munkacsoportokra, brigádokra és egyénekre szóló lebontását is. Ez természetesen fokozott igényeket támaszt a tervezéssel és a kiértékeléssel szemben. Viszont, ha el akarjuk érni azt, hogy minden dolgozó anyagi érdekeltsége az elvégzett munkáján alapuljon, akkor ez nélkülözhetetlen. Fontos, hogy a dolgozók anyagi érdekeltségének szabályai egyszerűek, de egyben hatékonyak legyenek. Az Idén az előirányzott feladatok munkacsoportok szerinti és egyénekre szóló lebontását a tejtermelésben, a malacnevelésben, a marha- és sertéshizlaláshan vezettük be. Ezen ágazatokban pontosan megszabtuk az egységnyi termékre jutó erő- és tömegtakarmány fogyasztásának szabványát. A traktorosok, a tehergépkocsik és az önjáró gépek vezetői számára szétírtuk az üzemeltetési költségeket, üzemanyagfogyasztásban és javítási költségekben számítva. Az eredményeket havonta értékeljük, de csak az év végén zárjuk le. Az így szerzett adatok alapján megkülönböztetett módon fizetjük ki az egyének és munkacsoportok év végi részesedését a gazdasági központok keretén belül. A különbözet öt koronával nagyobb vagy kisebb jutalmat jelenthet száz korona alapjutalomra számítva. Meggyőződésünk, hogy az alkalmazott egyéni jutalmazás a mindennapi munkában nagyobb gazdaságosságra, alkotó hozzáállásra serkenti a dolgozókat, és feltárja a termelés fejlesztését hátráltató tényezőket. A belüzemi önelszámolási rendszer alkalmazásában különös jeyentösége van a vezetők megfelelő anyagi ösztönzésének is. Szövetkezetünkben a vezetőknek az év végi részesedés mellett — amely egyenlő az adott önelszámolási egység átlagával, illetve száz korona alapjutalomra számítva öt koronával nagyobb lehet — prémiumot fizethetünk ki, amelynek összege az alapbérnek a 25 százalékát is kiteheti. A prémium 15 százalékát folyamatosan, tíz százalékát pedig az év végén osztjuk szét. A prémiumrendszer mutatóit a termelési feladatok teljesítésére, a határidők betartására, a minőség és a gazdaságosság követelményeinek elérésére összpontosítottuk. Szövetkezetünkben az egyes központok vezetőinek és a mestereknek lehetővé tesszük, hogy a jutalmazás mozgó részén keresztül az alapjutalom ötven százalékát Is megkaphassák. Ennek feltétele nemcsak a tervfeladatok teljesítése, hanem ezek túlteljesítése Is, valamint a gazdaságosság követelményeinek betartása. Az anyagi ösztönzés rendszere nagyon érzékeny, de emellett döntő jelentőségű mozgósító erő a termelésben. Megfelelő jutalmazási rendszer alkalmazása esetén elmélyül a szocialista öntudat, növekszik a dolgozók alkotó részvétele az irányításban és tágabb szerepet kap a kezdeményezés. PISCH LÄSZL0, agrármérnök, a somorjal Kék Duna Efsz elnöke Evekkel ezelőtt azt Irtuk egy abarai (Oborin) határjárás nyomán, hogy Itt ősidők óta kedvezőtlenek a gazdálkodás feltételei: rendkívül gyenge a talaj termőképessége. Ezért az átlagosnál nagyobb hozam elérése — kétszeres öröm. Tiszteletre méltó, hogy az abarai ember soha nem törődött bele a kedvezőtlen adottságokba és a legreménytelenebb körülmények között is örökösen jobbra törekszik, minduntalan a kiutat keresi. Sokszor meg is leli az eredményes gazdálkodás lehetőségeit. — Amikor a szomszédos nagyráskal (Veiké Raákovce) szövetkezettel társultunk, egy fejlesztési tervet dolgoztunk ki — magyarázta Papp Gyula, a közös elnöke. — A határ leromlott talajainak a javítása, a hozamok növelése, a termelés fellendítése, a vezetés megszilárdítása, a rend, a fegyelem meghonosítása volt a fő célunk. E feladat megvalósításához a tagság felelősségtudatának a növelé-A SZORGALOM EREDMÉNYE sére, a hatékony munkaszervezés megalapozására, az Irányítás tökéletesítésére volt szükség. A szövetkezet vezetősége, nagyon helyesen, elsősorban a tagságra alapozott. Megkülönböztetett gondot fordítottak szakmai-politikai nevelésükre... De térjünk vissza az itt észlelt változásokra, s adjuk át a szót az elnöknek, miként foglalja össze ez év első felének termelési és gazdasági eredményeit: Legnagyobb eredménynek azt tartom, hogy sikerült változtatni a tagság elavult szemléletén. Tisztáztuk céljainkat és ezek megvalósításának lehetőségeit. A végbement változásokról csupán annyit, hogy az Idén sikerült minden szántóföldi munkát szakszerűen és Idejében elvégezni. Viktor Behunőik, a szövetkezet üzemgazdásza, a számok embere. Az idei feladatokat ekképpen értékelte: — Az idén magasra emeltük a lécet, hiszen a növénytermesztés szakaszán 12 százalékos, az állattenyésztésben pedig tíz százalékos növekedést irányoztunk elő. Eszerint 30 millió 800 ezer korona értékű mezőgazdasági bruttó termelés elérésével számolunk. A számokat lebontva, a gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a növénytermesztés szakaszán búzából 4 tonnás, árpából 3,6 tónnás, szemes kukoricából 4,5 tonnás, korai burgonyából 8,7 tonnás, cukorrépából 32 tonnás hektárhozamot terveztünk. Továbbá zöldségből összesen nyolcszáz tonnát, gyümölcsből pedig 370 tonnát szeretnénk kitermelni. Az állattenyésztésben az idén 246 tonna marhahús, 206 tonna sertéshús és 21,4 tonna baromfihús, valamint 1,2 millió liter tej termelésével számolunk. Az első félévben az állattenyésztésben elért eredményekről Haburcsák Zoltán állattenyésztési főágazatvezetö tájékoztatott: — Örömmel mondhatom, hogy az állattenyésztés szakaszán az első félévben kiváló eredményeket értünk el. A tervezett szarvasmarha-állományt és ezen belül a tehenek létszámát elértük, sőt 108 darabbal többet tartunk. Marhahúsból az első félévben 122,2 tonnát termeltünk, 15,5 tonnával többet a tervezettnél, ami 112,6 százalékos tervteljesítésnek felel meg. Sertéshúsból 97,3 tonnát termeltünk, s ezáltal a tervet 102,9 százalékra teljesítettük. Baromfihúsból a tervünket 113,4 százalékra sikerült teljesítenünk. Aminek azonban a legjobban örülünk az az, hogy a tejtermelési tervünket 129,9 százalékra teljesítettük. A 489 tehéntől 748 ezer liter tejet fejtünk, 163 ezer literrel többet a tervezetthez viszonyítva. A borjüszaporulat is kedvezőbben alakult a tervezettnél, ezzel szemben a malacszaporulat valamivel gyengébb volt — 525 .malaccal kevesebb született a tervezettnél. Biláz józsef állattenyésztési csoportvezető, a hattagú borjúgondozók kollektívájának vezetője: — Nemrég kapcsolódtunk be a szocialista brigád megtisztelő címért folyó versenybe — mondja a csoportvezető. — A tervünk 0,55 kiló napi súlygyarapodási átlagot Irányoz eló, a valóságban pedig 0,588 kilót értünk el. Ennek az eredménynek mindannyian nagyon örülünk és ez további jó munkára serkent bennünket. Dicséretet érdemel Kúra Margit, Sipos Irén, Mislai Erzsébet, Hornyák Erzsébet, Csatlós Margit és Nagy Sarolta gondozók, akik munkájukat becsülettel végzik. Az abarai szövetkezetben hét szocialista brigád tevékenykedik. A szocialista munkaverseny féléves értékelése alapján figyelemre méltó sikerek születtek, ami egyben azt is igazolja, hogy a versenyszellem, az erkölcsi elismerés igénye mind nagyobb szerepet tült be a feladatok teljesítésében, hogy a szövetkezet dolgozóiban tovább erősödik a szocialista öntudat. a tejtermelésben kiváló eredményt ért el a nagyráskai telepen Bucskú Rozália, Dőry Katalin, Vajo Irén, az abarai telepen pedig Tárnák Matild és Dezső jolán. A sertéshizlaldában ki kell emelnünk a Csury házaspárt, valamint Bertók Margitot és Krajnyik Lászlót. Az eredmények elérésében nagy szerepe volt a brigádtagok személyes példamutatásának, a kölcsönös tiszteletnek és megértésnek, az összehangolt munkának. Az abarai szövetkezet 2480 hektár mezőgazdasági területen gazdálkodik, ebből mindössze 1079 hektár a szántó. A Középút dűlőben az aratókhoz érkezünk. Az ötvenöt hektáros táblán három kombájn vágja a búzát. Hornyák Viktor növénytermesztési csoportvezető örömmel újságolja, hogy a Kosutka búzafajta öt tonna körüli hektárhozamot mutat. — Tavaly a búzából hektáronként 4,22 tonna termett, ennél az Idén sokkal többet várunk — mondotta a fiatal csoportvezető. — Igaz, még csak második napja aratunk, de remény van rá, hogy a járásban kivívott első helyet az Idén Is megtartjuk. Ezt a területet lecsapoltuk, azőta hektáronként a termés több mint harminc százalékkal növekedett. Jövőre ttt cukorrépát termelünk. Az egész területet istállótrágyázzuk. Hatalmas cukorrépaföld között vezet ütünk. Aratásig kétszer megkapálták. A tábla tiszta, a növénysűrűség megfelel a követelményeknek. A szakemberek és a dolgozók jó munkáját dicséri a száz hektárny cukorrépatábla. Figyelmet érdemel a száz hektár kukorica, a 18 hektár dohány — amelynek törését megkezdték — és a 30 hektár korai burgonya. A 70 hektáros zöldséges sok munkaerőt Igényel. Mondják Is a vezetők, hogy számukra nagy ez a terület, szinte alig bírnak vele. Kaszonyi Albert főkertész, kissé bosszúsan mondja, hogy egyszerre összejött a sok munka. A dohánytörés, a zöldségszedés és szállítás sok munkaerőt Igényel, de kapálnivaló Is jócskán akad. A legnagyobb tisztelettel ás megbecsüléssel beszél mindazokról, akik szorgalmuknak tanújelét adják, s akik a gazdaság érdekelt képviselik. Ma a szövetkezetben egyre többen értik meg, hogy e gazdaság érdekeiért érdemes áldozatot hozni. Ez év első fele látványos változásainak számbavételére Indultunk a minap Abarára. A határban, az állattenyésztési telepeken tapasztalt kedvező fordulat láttán önként adódott a következtetés: úgy éreztük, hogy a szövetkezet ezévi tervfeladataival sikeresen megbirkózik. Erre enged következtetni a féléves terv sikeres teljesítése, sót túlszárnyalása. ILLÉS BERTALAN A szövetkezetben fokozott figyelmet szentelnek a szarvasmarha ágazatnak. A nagy gonddal végzett munkát jól tükrözik a féléves eredmények Fotó: Archív
