Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1983-07-30 / 30. szám
1983. július 30. SZABAD FÖLDMŰVES 11 Torlódás nélkül Évek óta azon munkálkodunk, hogy kalászosokból optimális eredményt érjünk el, jó legyen a termésátlag, a minőség, s a gabona a lehető legkisebb veszteséggel kerüljön a tárolókba. A fenti célok eléréséhez az Idén aránylag kedvezőek a feltételek. A természet jótékonysága, s a dolgozók sokaságának megfeszített munkája helyenként átlagon felüli eredmények elérését teszi lehetővé. Korábban gyakran került szóba a gabona felvásárlásának és biztonságos törolásának a kérdése, élelmiszer- és takarmánvgazdaségi minőségének a megőrzése. A rendelkezésre álló tárolókapacitások befogadóképessége és a felvásárlás behatároltsága között nemegyszer ellentmondások keletkeztek. Az átvevőhelyek előtt gabonával teli szállítóeszközök várakoztak, hogy megszabadulhassanak terhűktől. A kalászos gabonafélék felvásárlásénak az önellátásra való törekvés időszakában talán még nagyobb a jelentősége, mint régebben. A gabona napjainkban stratégiai jelentőséggel bíró közélelmezési alapanyaga népgazdaságunknak. Ezzel magyarázható, hogy társadalmunk hatalmas pénzöszszegeket fordít a gabonatérházak építésére, a termés biztonságos elhelyezésére. A közeli napokban olyan törekvéssel jártam az érsekújvári (Nové Zámky), a lévai (Levice) és a nitral járás gabonafelvásárló központjaiban, hogy áttekintést szerezzek a szállítás üteméről, az átvett termény minőségéről és egyebekről. Jozef Slovák elvtárssal, az Érsekújvárt Terményfelvásárló és Ellátó Vállalat járási igazgatójával Köbölkúton (Gbelce), a felvásárló központ székhelyén találkoztam. Örömmel újságolta, hogy a nyugat-szlovákiai kerület viszonylatában a vállalat július 10-én elsőként teljesítette a gabonafelvásárlás állami tervét. Az állami alapokba 81 ezer 300 tonna feletti gabonamennyiséget vettek át a termelőktől, s enyhén túlteljesítették a tervet. — Milyen a búza minősége? — kérdeztem az igazgató elvtársat. — Jelentős eredménynek számit, hogy az átvett búza kétharmada élelmiszeripari nyersanyag. Ez azt bizonyítja, hogy a készletek beltartalml minősége Jó. A betárolt búzák sikértartalma 23—27 százalék között váltakozik. Ez pedig azt jelenti, hogy a sütőipari minőség kiváló. A gondos tárolás során a termény tovább érik, s néhány százalékkal még javul a sütőipari érték. — És milyen meglepetést tartogatnak a söriparnak? — Sörárpából jók a kilátások. Gazdaságaink zömétől jó minőségű sörárpát vettünk át. Számításaink alapján a felvásárolt árpa összmenynyiségének a fele megfelel a maláta készítésére. A legjobb sörárpa termelői között említhetem a szőgyéni (Svodín), a csúzi (Dubník), a koltai és a bardofíovői szövetkezetei, valamint a Mikuláši Állami Gazdaságot. Pásztor László, a köbölkúti felvásárló központ vezetője a teendők vázolása kapcsán azt Is megemlítette, hogy a körzetben Idestova tíz éve nem volt ilyen nyugodt gabonafelvásárlás, mint az idén. A három műszakos üzemeléssel kiküszöbölték a torlódásokat. A körzet korszerű tárolóiban összesen 33 ezer tonna gabonát helyezhetnek el. — Ügy hírlik — szólítottam meg ismét az igazgatót —, hogy Köböikúton 1979-ben üzembe kellett volna helyezni egy korszerű, 20 ezer tonna befogadóképességű acélsilót. — A bratlslaval Priemstav nemzeti vállalat a siló építését még 1974-ben megkezdte. Azóta többször fogadalmat tettek, hogy belátható Időn belül átadják nekünk. Legutóbb például azt ígérték, hogy az idei aratásig üzembe helyezik a silót. Az ígéretekből persze már elegünk van. Az acélslló jelenlegi állapotából bárki megállapíthatja, hogy szerencsénk lesz, ha azt az év végére elkészítik. Ez a siló sajnos nem az egyedüli eset a járásban. Hasonló a helyzet az udvardl (Dvory nad Žltavou) 50 ezer tonnás gabonasilóval is. Az építkezéseken csak néhány ember lézeng, s a munka üteme siralmas. — önök ezt zokszó nélkül tűrik? — Természetesen nem vagyunk elnézőek. Élünk a jogszabályok adta lehetőségekkel. A Priemstav nemzeti vállalat a köbölkúti gabonaslló késedelmeiért már 100 ezer koronás nagyságrendű büntetést fizetett béralapjának a rovására, de ez sem segített. — Az viszont talán segítene, ha a pénzbírságot az illetékesek béréből vonnák le? — Lehet, hogy segítene, de az Is lehet, hogy nem. Ml csak azt tudjuk, hogy ha az ígérgetések és az elodázások helyett Idejében átvehetnénk a két sllórendszert, ezzel a tárolókapacitás újabb hetvenezer tonnával gyarapodna, s elkerülhetnénk a helyenkénti esetleges torlódásokat. Az idén a gabonatárolás feltételei azért jók, mert a termés többsége 14 százalék alatti nedvességtartalommal érkezik a felvásárló központokba. Emil Polkoráb, a šuranyl körzet vezetője szintén kiváló minőségű gabonát vett át a gazdaságoktól. A központba túlsúlyban élelmiszeripari búzaszállítmányok érkeztek. — Jó érzés a kitűnő nyersanyag felvásárlása? — kérdeztem tőle. — Rendkívül jó érzés, de egyben gond is. Gond azért, mert nincs alapanyagunk a keveréktakarmányok gyártásához. Tudom, hogy menet közben ez megoldódik, de itt azonnal Szállítás a kombájntól Potő: —bor kellene a takarmánybúza... A búzák beltartalml minősége, vagyis sikértartalma 24—25 százalék között mozog. Az egyik silóban hűtőrendszer van beépítve, s abban 18 százalékos nedvességtartalmú terményt Is betárolhatnánk, csak hát Ilyen gabona az idén csak a kezdet kezdetén volt. Angnstin Cintnla agrármérnök, a Lévai Terményfelvásárló- és Ellátó Vállalat járási igazgatója a gabona minőségével kapcsolatban nem dicsekedhetett. Az átvett búzának csak kis hányada volt alkalmas közélelmezési célokra. Az egyes szállítmányok sikértartalma viszont a 28 százalékot is elérte. A búza szárazanyag-tartalma azonban 10—14 százalék között váltakozott. — Ha a búza élelmiszeripari minősége a vártnál gyengébb, mi a helyzet' a sörárpával? — tettem fel a kérdést az igazgatónak. — Sajnos ezen a téren sem dicsekedhetünk. Sörárpából legfeljebb harmadik és esetenként második osztályzatot érhettünk el, mert nagy a termés nitrogéntartalma, s ennek fő okát a túlzott nitrogéntrágyázásban kell keresni. A járásban terv szerint az állami alapokba 100 ezer tonna gabonát, a takarmányalapba pedig 50—80 ezer tonnát vásárolnak fel a termelőktől. A zselizl (Želiezovce) körzet vezetőjével, Pavel Matejkával az oroszkai (Pohronský Ruskov) silóban találkoztunk. Elmondta, hogy az aratás kezdetén az Ipolyszakálíasl (Ipeľský Sokolec), a kúrált (Kuralany) és a zselizl szövetkezettől 18—29 százalékos nedvességtartalmú gabonát Is átvettek. A felvásárolt búzának Itt Is csak kis hányada Jó közélelmezésre, s az árpának mintegy 30 százalékát hasznosíthatják malátagyártásra. Baran Gynla oroszkai raktárvezető. s a körzet vezetője Is megerősítette, hogy Zsellz környékén a legjobb minőségű élelmiszeripari búzát a nagyöl védi (Veiké Ľudlnce) szövetkezet szállította. Búzájuk sikértartalma elérte a 28 százalékot. A betárolást követő napokban a járásban arra törekednek, hogy a gabona gondos kezelésével, tisztításával javítsák a beltartalml minőséget és feldolgozásra alkalmas terményt szállítsanak az élelmiszeriparnak. Alojz Bevltaqna agrármérnök, a verebélyl (Vráble) felvásárló körzet vezetője minden eddiginél sikeresebbnek Ítélte az Idei gabonafelvásárlást, mert a búza minősege felülmúlta a sokévi átlagot. A Kosutka búza sikértartalma például elérte a 31 százalékot, s a körzet átlaga egészében 28 százalék volt. — Nem ennyire Jó az árpa minősége — jegyezte meg a körzetvezető. — Sörárpából legfeljebb második vagy harmadik minőséget érőnk el. Ogy tűnik, hogy a tervezett mennyiséget sem tárolhatjuk, mert a gazdaságok későbben 12—13 százalékos nedvességtartalmú, mechanikailag sérült árpákat adtak le. Ezek sajnos csak takarmánynak jók. A gabona felvásárlását a partnereikkel kötött egyezmények alapján Jól megszerveztük, s így nem fordultak elő panaszok. A felvásárló körzetekben azt tapasztaltam, hogy az Idén sem a szállításban, sem az átvételben nem voltak torlódások. A felvásárlók a gazdaságok vezetőivel megegyeztek a szállítás ütemében, s egyszerre több helyen vették át a terményt, s a gazdaságok kérésére éjjeli műszakban Is felvásárolták a gabonát. A körzetekben tehát keresve sem észlelhettük a gépjárművek torlódását HOKSZA ISTVÁN A Murányi-fennsíkon Idézet Gustáv Húsúknak, a CSKP KB főtitkárának a XVI. pártkongresszuson elhangzott beszédéből: „Megtartani, őrizni természeti kincseinket, hazánk egyedi szépségeit, közős feladata minden egyes megbízott telelös szervnek, egész népünknek . . VÉDETTÉ NYILVÁNÍTOTTÁK Korunk embere — aki gyakran szemtanúja a természet pusztulásának, az ökológiai egyensúly megbontásának, szinte el sem hiszi, hogy Szlovákiának van olyan része, erdősége, amelyet a civilizáció eddig nem tépázott meg. Igen — örömünkre — létezik Ilyen, mégpedig a Murányi-fennsfk. Aki járt ezen a vidéken, az bizonyéra igazat ad az állításnak. A védett terület 21 ezer 930 hektáron terül el. Korábban viszont csak a Snché Doly—Teplica vidéke tartozott hozzá. A gyönyörű rezervátum egyre több szakaszát nyilvánítják védetté. 1980-ban például a mašlanskel sziklákat nyilvánították védetté. Nem véletlenül. Rellkviumként tartják számon a dolomit képződményeket, melyek különleges formájukkal a föld felszínén és az erdók alatt bukkan-Késziil az új turisUpiheoő nak fel több négyzetkilométeren. Mivel a terület különböző mechanizmusokkal ember által nehezen közelíthető meg, olyan élővilággal — különleges növényzettel, állatokkal népesedett be, amelyek európai viszonylatban valóságos csodának számítanak. Itt lelt élettérre például az a két sziklavlrág, amely világviszonylatban csak nálunk honos. Hasonló rezervátum például a Zlatnícke Skaly Is, amely Zlatné község közelségében terül el. Különleges ritka növényei nem mindenkinek nyílnak, többnyire sziklarepedésekben bújnak meg. Jő búvóhelyül szolgálnak az ember elől idemenekülő erdei vadnak Is. A Klenovská Blatná-i rezervátum Cierný Balog területén 1050 méter tengerszlnt feletti magasságban terűi el. ISMERKEDÉS — KÖZELEBBRŐL Vlastimil Pelikán mérnökkel, a Murányi-fennsík Természetvédelmi Felügyelőségének Igazgatójával nem revúcal Irodájában, hanem a murányi vár közelében, a Partlzánréten találkoztunk. Szombat lévén, csoportjával éppen munkában volt, hiszen a kirándulók között sok a hanyag ember. — Murány fölött füstöt észleltünk — szólt homlokát ráncolva —, így útra keltünk, öt kilométert tettünk meg a terepjáróval, aztán az sem bírta az emelkedőket. így gyalog haladtunk tovább. Jókor érkeztünk. Az avar klshlján lángra kapott... Néhány mondat erejéig „dicsérte" a majdnem erdőtüzet okozó turlstá kát, majd másra terelődött a sző: в csoport áldozatkész munkaslkerelre a felmerülő gondokra: A Murányi-fennsik Természetvédel ml Felügyelősége 1978-ban alakult Az Indulás nehézségekbe ütközött. Az Igazgatóság kezdetben nem ren delkezett Irodával és gazdasági léte sítménnyel. Később, Revúca város ve zetősége önzetlen segítségével négv Irodából, egy laboratóriumból és gazdasági épületből álló székhelyhez juttatta őket. A felügyelőség kapcsolatot kötött Vlastimil Pelikán: „Mi mindent megteszünk azért, hogy „étmentsük“ a Murányi-fennsíkot az utókornak..,“ a járási, a kerületi, a központi szervekkel és képzett, tapasztalt szakemberek bevonásával komplex botanikai, tőzegtanl és ökológiai felméréseket végzett. Találkozásunk alkalmával Vlastimil Pelikán nemcsak a munkaslkerekröl, hanem a hiányosságokról Is beszélt. A felügyelőség megalakulása előtt a Murányi-fennnstkon összesen 123 személyi vagy vállalati tulajdont képező hétvégi házat építettek engedély nélkül. A természetvédelem munkatársainak erélyes fellépése után sor került néhány építmény lebontására, a többit pedig legalizálták. Az erdőségekkel, mezőkkel borított vidéket a revúca! erdőgazdaság — a természetvédők segítője — gondozza. A jó munka révén folyamatosan újulnak fel az erdők Tízezres nagyságrendben mérhető azoknak a facseme féknek a száma, amelyeket évente ki ültetnek. BARKÁCSOLÁS AZ ERDŐBEN öt kilométernyi gyaloglás után a Murány vára felé haladva ütemes kopácsolásra lettünk figyelmesek. Zöld egyenruhás férfiak kis csoportja éppen egy fedett turlstaplhenőt készített Jelvényeik elárulták, hogy önkéntes természetvédők. Eubomlr Olejnfk — az öttagú csoport vezetője, „civilben“ a Szlovák Magnezitművek bányásza. Elárulta, hogy a természetvédelmi felügyelőség 52 önkéntes „erdővédőt“ számlál. Szabadidejükben, hétvégeken állandó járőrszolgálatot tartanak és szocialista vállalásuk manuális munkára is irányul. Tájékoztató táblákat készítenek, turistautak kijelölésével foglalkoznak, őzetetőket barkácsolnak stb. A természetvédők persze más megbízatást Is kapnak. Felkutatják azokat a növényeket, melyek ritkaságszámba mennek. Esetleg természeti jelensőségekre hívják fel az illetékesek figyelmét. A csoport vezetője például a legújabb felfedezésekről is szólt: — Tegnap ösvénytlsztitás közben egy sziklákkal övezett medencében „feneketlen“ nyílásra lettem figyelmes. A szakértők állítják, hogy valószínűleg az üreg alatt barlang rejlik ... Hát Igen. Murány vidékén — amint a példa Is bizonyltja — még sok felfedezetlen természeti kincset relthet a föld, amit valóban érdemes lesz feltérni. Az említett területen már 118 feltárt barlang van. A szakemberek Is Kilátás a várbúi art bizonyítják, Jtogy ezek azáma több százra la tehető. Zlatno mellett van például a Zlatalca barlang szferolltből képződött érdekes alakzatú képződménye. Ez az SZŇF Idején búvóhelyül szolgált a partizánoknak. A Nagyrét mellett található a Pytliak barlang, amely szintén menedéket nyújtott az SZNF Idején a szlovák ellenállóknak. Mnráfiska Háta mellett a vidék legszebb — geológiaiig Is a legértékesebb — barlangja, a Bobaéka található. Föld alatti patakja, vízesései szemet, szívet gyönyörködtető ásványképződményei vonzzák Európa legnevesebb barlangjáróit A nagyközönség csupán a feltárt barlangokról tud. Amint viszont a fentiek Is bizonyítják, sok mág Itt a fel nem fedezett vagy technikai okok miatt nem bemutatható barlangrész. —4*— összegezésképpen hadd Idézzem Vlastimil Pelikánnak, a Murányi-fennsík nagy szerelmesének néhány mondattöredékét: „... az állami tervek alapján: a fennsík turizmusát nem kívánjuk egyelőre nagy kapacitású üdülők, kempingtáborok létesítésével továbbfejleszteni. Azon egyszerű meggondolásból, hogy a jövő generációja számára maradjon utánunk egy olyan rezervátum, amit Jóformán érintetlenül hagyunk. Emellett várunk minden olyan fegyelmezett turistát, aki nem szennyezi, nem károsítja, hanem óvja, s élvezi az itten! természeti látványosságokat, kincseket. KALITA GABOR (A szerző felvételei)
