Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1983-07-30 / 30. szám
Telepítsünk szamócát! Amikor falvainkon megtörtént a mezőgazdaság szocialista átszervezése, az efsz-ek természetesnek vették, hogy mindent kell termelniük, amire a közellátásnak szüksége van. Emlékszem, a hatvanas évek végén, illetve a hetvenes évek elején még minden járásban több gazdaság termelt szamócát. Ahogy jelentkezni kezdtek a munkaerő-gondok, a termelők „kiközösítették“ a munkaigényes növényeket, Így a szamócát Is. Tulajdonképpen oda sem figyeltünk, hiszen behozatallal pótolni lehetett a hiányzó terméket. Ma merőben más a helyzet, tehát keresni kell az önellátáshoz vezető lehetőségeket. A kertészkedők már sok probléma megoldásában segítségünkre voltak, reméljük, most Is számíthatunk a szorgalmukra. Az eltenni való uborka szükséges mennyiségének megtermelése évekig gond volt. Amióta a háztáji árutermelők anyagi érdekeltség ge megszilárdult, konzervuborkából túltermelés mutatkozik. Hasonló módon kellene meghonosítani a háztájiban a szamócát. Bízunk benne, hogy igyekezetünket segíteni fogja az immár kedvezőbb felvásárlási ár. Az idén júniusban 14—18 korona volt a szamóca átvételi ára, ami — száz kilogrammos háromévi átlaghozamot számítva — áranként legalább ezerötszéz korona bevételt jelentett. Ami szintén fontos: aránylag kicsi a ráfordítás és előreláthatóan évek múlva sem lesznek értékesítési gondjaink. A TELEPÍTÉS ELŐTTI egyik legfontosabb tennivaló, a minőségi ültetőanyag beszerzése. Aki teheti, otthon neveljen palántát vagy megbízható kertészkedőktől szerezzen ültetőanyagot. Ha erre nincsen mód, akkor marad a vásárlás. A megrendelésekkel már sajnos, elkéstünk (június), de előfordulhat, hogy a faiskolák vagy szaporító gazdaságok még elfogadják az igénylést. Néhány lehetőség: Ústav ovocných a okrasných drevín, Bojnice; JZD Lhenice vagy JZD Lískovec u Brna. Ajánlatos alapszervezeti megrendeléssel egyszerre több kertészkedőnek hozatni palántát, mert kisebb tételek postázásával a szaporltótelepek nem szívesen bajlódnak. S még egy lehetőség: az SZKSZ KB Kertészeti Szolgáltató Vállalatának kirendeltségei. Jó tudni, hogy egy áras földterületre kb. 500 palántára van szükség. Palántánként 1—1,50 korona beszerzési költséget lehet számítani. A TERMŐTERÜLET megvAlasztAsa komoly figyelmet érdemel. Kerüljük az árnyékos, lapos, eset-, leg vizenyős helyeket. A szamóca számára legmegfelelőbb a gyommentes, jó táperőben levő, agyagos talaj, vagy agyagos homoktalaj, 5,5—6 pH közötti kémhatással. Csallóközben a meszes öntvénytalajoknál ilyen kémhatást tőzeg adagolásával lehet beállítani. Az ellenálló gyomokat (perje, ászát stb.) még telepítés előtt ki kell irtani, mert később tehetetlenek leszünk velük szemben. Az indák meggyökereztetése földbe süllyesztett cserepekben Ami a növényforgót illeti, a szamócát legjobb isfállótrágyázott zöldségek után (jltetni vagy komposzttal, illetve igazán érett (2—3 éves) istállótrágyával frisssen trágyázott földbe telepíteni. Komposztból 6—10 mázsa kell egy árra. Szántás idején (4—6 héttel telepítés előtt) ugyanekkora földterületre 2—4 kg kénsavas kálit és 3—6 kg szuperfoszfátot Is kell Juttatni. Két héttel telepítés előtt ajánlatos talajfertőtlenítést végezni (áranként 40—50 dkg Dursban vagy Mocap). S mivel ilyenkor általában szárazság van, öntözni is kell: szántás előtt, szántás után 2 héttel és ültetés előtt 1—2 héttel. Szántás után a talajt hengerezéssel zárjuk le. Ha»a föld elgyomosodik, ültetés előtt vegyszeres (Gramoxone) gyomirtást kell beiktatni. A TELEPÍTÉS módja mindig a céltól függ. Aki a vásárolt ültetőanyagot szeretné elszaporítani, 1 méter sor- és 20--25 cm tőtávolságot válasszon. Az ültetvényt kezdetben tolókapával művelhetjük, később hagyjuk meggyökeresedni a nagy számban jelentkező Indákat. Az árutermelési céllal telepített szamócát indokolt fóliára ültetni. Persze ilyen ültetvényben nincsen mód a palántanevelésre, hacsak nem gyökereztetjük meg az indákat földbe süllyesztett cserepekben stb. Ilyenkor 70—80 cm-es sor-, illetve 20—25 cm-es tőtávolságra telepítünk. Aki három évre telepít, de közben sok palántát szeretne nevelni, fóliás talajtakarás nélkül ültesssen (80X25 cm). A nehéz, agyagos talajon majd mulcsolást kell végezni (szalma, forgács), hogy a gyümölcsök ne szennyeződjenek s ne terjedjen a szürkepenész. Ha magunk neveljük a palántát, akkor a régebbi ültetvényt kiadósán locsoljuk, hogy az indák jól meggyökeresedjenek. Mihelyt megkapaszkodnak a talajban és kellő gyökérzetük van, válasszuk le őket az anyatövekről, s a nyert palántákat ültessük erősítő iskolába. Egy gyommentes ágyás kitűnően megfelel a célnak, föltéve, hogy rendszeresen tudjuk locsolni. Ennél jobb megoldás, ha cserepekbe, tejfölös poharakba (totykákba) ültetjük a zsenge palántákat, s a gyökereztető edényeket a kiszemelt ágyáson földbe süllyesztjük. Közvetlenül ültetés előtt fellazítjuk és elgereblyézzük a földet — közben némi nitrogént (legmegfelelőbb az árankénti 2 kg kénsavas ammónium) is adunk —, ha talajtakarással akarunk termelni, akkor lefektetjük a fóliát, majd 25 cm-enként kereszt alakú bevágást ejtünk rajta. A nyíláson ültetőkanállal annyi földet emelünk ki, hogy a tápkockás vagy gyökeres palántát elhelyezhessük .és földdel betakarhassuk. Ültetés után a fóliát visszahajtjuk a gyökérnyakhoz, és esetleg kevés földdel is leterheljük. A sekényen vagy túl mélyen végzett ültetést a szamóca egyaránt megsínyli. A földet jól hozzá kell nyomni a palánták gyökeréhez. Ha nem végzünk fóliás talajtakarást, akkor keresztben és hosszában is húzzunk csíkokat a sorjelzővel, majd kapával készítsünk gödröcskéket és mindegyikbe öntsünk kevés vizet. Ültetés előtt a palántát „megigazíthatjuk“, lecsíphetünk a leveleiből, hogy kisebb legyen a párologtató felület. A telepítésre (augusztus vége, szeptember eleje) lehetőséi» szerint csapadékos Időben kerítsünk sort, így kevesebbet kell öntözni s Jobb. lesz a megeredés. Mindig késő détetán vagy este ültessünk. Ha napos idő következik, zöld gallyak lefűzésével árnyékoljuk a palántákat, és naponta legalább egyszer esöztető öntözéssel locsoljuk meg az ültetvényt. A palántáknak nem szabad megfonnyadniuk. Jó módszer, hogy egy hónappal a szamóca telepítése előtt a kiszemelt területet belültetik valamilyen zöldségnövénnyel (pl. salátával), kihagvva a szamóca helyét. A zöldség beárnyékolja a talajt, javítja annak vízgazdálkodását, s közben felfogja az előforduló kártevőket. Mint tudjuk, már vannak úgynevezett frigó szamócapalánták is. A mélyhűtött palántát kora tavasszal telepítik, de ugyanazon az éven már termést is adnak. A frigó tehát nem fajtát, hanem eljárást jelent. Frigó palánta csaknem minden szamócafajtából készíthető, ha van hozzá hűtőberendezésünk. MILYEN FAJTAT TELEPÍTSÜNK? Koraiság szempontjából ismerünk korai (Frakunda, Fratina, Gorella, Mária, Suprise des Halles, Zefýr, Pokahontas, Red Gauntlet, Senga Pantagruella), középkésel (Anita, Karmen. Maryša, Roxana, Thioga, Senga Dulcita, Senga Gourmorela, Vola) és kései (Senga Sengana, Tamara, Elista, Senga Fructana, S. Litesa stb.) fajtákat. Hasznosítás szerint megkülönböztetünk konzervipari feldolgozásra való (Fracunda, Fratina, Máfia, Senga Sengana, Tamara, Elista), illetve piaci — közvetlen fogyasztásra termesztett — fajtákat (Anita, Gorella, Karmen, Roxana, Suprise des Halles, Zefýr, Thioga, Red Gauntlet, S. Litesa stb. Nagy gyümölcsűek a következők: Gorella, Karmen, Mária, Thioga, Red Gauntlet, Senga Gourmela. S. Litesa stb. Aki egészséges ültetőanyagot telepít, a növényvédelmet őszszel elhanyagolhatja, viszont érdemes elgondolkodni a kora tavaszi hasznosításra szánt, köztes növények telepítésének megvalósításán. Késő ősszel Járjuk be az ültetvényt, vizsgáljuk meg a növényeket. Ha úgy tűnik, 0У, nem gyökeresedtek meg tökéletesen, még a tél beállta előtt szórjuk meg az ágyást szalmás istállótrágyával. Tavasszal újra ellenőrizzük az ültetvényt, és ha úgy tapasztaljuk, hogy a növények felfagytak, akkor az első művelet a hengerezés legyen. Az első évben, a míg a tövek megerősödnek, nitrogénnel fejtrágyázzunk, a köve ,.ező években pedig káliummal (pl. kénsavas káli). Belucz János agrármérnök, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa Kifizetődő foglalatoskodás Magasmajtényban (Hrušov) elég sokan vannak, akik a mezőgazdaság szocialista átszervezése után sem hagyták üresen istállóikat és ma is rendszeresen foglalkoznak háztáji állattenyésztéssel. Ezek közé tartozik a már több éve nyugdíjas Viliam Lekýr, akinek istállójában most is négy szarvasmarha kérődzik. A hegyvidéki községben az állattartóknak igen kedvez a legelőkkel tarkított határ, de közrejátszik az is, hogy Magasma jtény lakóinak közel háromnegyede tanyákon él. Furcsa tény, hogy a meredek hegyek közé ékelődött faluban hétköznapokon a házak többsége lakatlan, a tanyán tartózkodó gazdák csak a hétvégeken népesítik be azokat. Viliam Lekýr, aki már a nyolcadik X-ét tapossa, egyike a rendszeres állattartással foglalkozóknak. Tanyája a falu feletti Chrastov-dombon áll. Jól megfér egymással a régi parasztház és a mai igényeket teljesen kielégítő, telefonnal is ellátott „kocka-épület“. Az előbbiben van az istálló, abban pedig a négy szarvasmarha: egy tehén a borjával, egy növendék és egy tenyészbika. Feszes bőrük, kisimult szőrük arról tanúskodik, jó gazdájuk van — A tanyán élő emberek legtöbbje talán nem is tudna meglenni állatok nélkül — vélekedik azonos sorsú társai nevében is vendéglátóm. — Akik itt születtek, és a napsütötte legelőkkel tarkított domboldalon nőttek fel, itt legeltették az állatokat, s gyermekkoruk óta talán egy napot sem töltöttek távol, azoknak az életéhez szorosan hozzátartozik a jószág. A szüleimnek csaknem tíz hektár földje volt, de abból mindössze hat hektár volt szántó. De milyen szántó? Az ökrökkel, tehenekkel, esetleg lovakkal művelt, soványka föld legfeljebb 10—12 mázsa -rpát, rozsot vagy búzát termett hektáronként. A felszabadulás után itt sokáig nem változott s-.nmi, bár a község lakói bekapcsolódtak az új társadalmi rendszer létrehozásába. Sokan közvetlenül részt vettek a Szlovák Nemzett Felkelésben. Később a földművesek keresték az eredményesebb gazdálkodás lehetőségeit; megalakították az egyéni gazdálkodók szervezetét, gépeket és műtrágyát vásárolnak, hogy jobb termésre bírják a földet. Amikor a környéken megkezdték a tej felvásárlását, az ökröket sokan tehenekre cserélték, mert ez is pénzt hozott a házhoz. A felszabadulás utáni években a községi tenyészbika Viliam Lekýr gondozásába került, a gazdák azóta is ide járnak fedeztetni a teheneiket Sőtl Üjabban már a háztáji tehéntartással foglalkozó, szövetkezeti tagok is. — A községben sokan foglalkoznak szerződéses állattartással. Milyen segítséget kapnak a munkájukhoz? • — Általában egy tonna abrakot adnak egy-egy hízómarhára, melyet 14—15 hónap alatt 500 kilósra kell felnevelni. A tenyészbikát négyszáz kilós élőtömegben kapjuk. Ezeket két alkalommal egy tonnásra sikerült felnevelnünk. Az itteni állattartók az Ipolynyéki (Vinica) Efsz-szel kötnek szerződést, ettől a gazdaságtól kapják az abrakot és a szövetkezet „számlájára“ adják be a húst. — Kifizetődő-e az állattartás? — Aki szereti az állatokat, annak feltétlenül érdemes szerződéses állattartással foglalkozni. A saját nevelésű bikáért a tenyésztők élőtömeg-kilónként 24 koronát kapnak. Mivel errefelé bőven akad olyan legelő és kaszáló, melyet nagyüzemi módon kihasználni nem lehet, feltétlenül szükséges a hagyományos állattartás, hiszen így jól hasznosítható az elfekvő területek fűtermése. Kívánatos az állattartás a közellátás javítása szempontjából is. S ami szintén fontos: a szerződéses állatartás amolyan kiegészítő jövedelemforrást jelent azoknak, akik szabadidejük egy részét hajlandók az állattartással járó tennivalóknak szentelni. Bojtos János ) II sok a vita a < U gyomnövény fogalmája nak értelmezése kö- rül. A nemrég nívódíjjal ki) tüntetett Mezőgazdasági Leí xikon hagyományos meghat tározása szerint gyom „minj den olyan növény, amelyet ( nem vetettek, hasznot nem ( hoz“. i1 Szerény tapasztalataim i1 nyomán ettől függetlenül i1 azt hiszem, hogy kár volna 11 minden, a kertben vagy a szántóföldön díszlő, nem ■( szándékunkból odakerült <1 növényt egy kalap alá vonjj Gyomok vagy ij nem gyomok? i| va gyomnak, netalán gaznak I* minősíteni. Sokkal kézen-I fekvőbb az a felfogás, hogy II gyomok az olyan növények, amelyekről még nem derült 11 ki. milyen hasznot hajthat\ nak. t! Így például a disznópaij réjfélék (Aiparanthaceae) (j egyik-másik faját élelmi(. szer-, illetve takarmánynöi| vényként termesztik, sőt né*1 melyek magvainak lisztjéből I j kenyeret is sütnek. Ami pc-II dig a kiskertet illeti, külö'i nősen a zöldsaláta-alapanya-I gok választéka bővíthető egyes, nálunk még gyom(i ként nyilvántartott növényék levelével. Többek kö(I zöt üdítő, élénkítő hatásá(' ért, gazdag vitamintartalmá- I1 ért dicsérik a gyermekláncfüvet (Taraxacum officina-I le). A virágzás előtt szedett II leveleiből készített saláta 1! csészényi mennyisége a fel< i nőtt ember napi A-vitamin 11 szükségletének körülbelül 11 háromszorosát tartalmazza, 'i A vízitorma (Nasturtium 'i aquaticum) hasonló meny-Inyiségben a napi C-vitamin szükséglet kétszeresét és az А-vitamin szükséglet teljes egészét fedezi. Mindkettő tartalmaz ezen felül vasat, meszet és fontos nyomelemeket. Más „gazok“ szintén alkalmasak lehetnek ún. „tavaszi serkentő saláta“ céljára. Ilyen például a borbálafű (Barbarea vulgaris), többféle madársóska (Oxa- I lis), a galambbegy (Valeria- I netla locustal i 19a gyón valószínű, hogy I érdemes volna a táplálko- I zásra felhasználható növé- I nyék körét velük és — a I ma még talán tfizzet-vassai I irtott — társaik körével ki- I egészíteni. Annál is inkább, I mivel a vadon termő 1 haszonnövények többsége ' igénytelen, edzett, bőtermő 1 és meghálálja a kíméletet. ’! Bátorítás kezdőknek A deméndi (DemandiceJ Mikié fivérek, Lajos és László, két éve határozták el, hogy komolyan fognak foglalkozni a nutria tenyésztésével. Négy tenyészállattal kezdték, s két év alatt az állomány létszáma közel száz darabra gyarapodott. Eddig csak kiadásuk volt. Korszerű állatszállást építettek, tenyészállatokat vásároltak. Sok szakkönyvet el kellett olvasniuk addig, míg e szép eredményt elérték. Maguk is elégedettek, mivel a közeljövőben már annyi nutrlát tudnak értékesíteni, hogy a befektetés megtérül, s jövőre tízezer korona körüli Jövedelemre számíthatnak. Mindketten Léván (Levice) dolgoznak, s munkaidő után foglalkoznak az állatokkal. A nutrtákon kívül nyúlállományuk is jelentős. A két lel-j kés fiatal büszke arra,' hogy a faluban ők az elsői tenyésztői ennek az Igénytelen, szőrmés állatnak. Azoknak, akik egyelőre az esélyek mérlegelésénél tartanak, azt ajánlják, bátran lássanak munkához, mert a vállalkozás örömükre és hasznukra lesz. Belányi János ГЯЯИЯЯЯЯЯЯЖЖЖЖЖЖЯЖЯГЯЯЯЯЯЯЯЯЯЯЖЖЖЯЯЖЯЯЯЯЯЯИЯЯЯЯЯЖЯЯЯЯЯ Sárközy P. (Kertészet és Szőlészet)
