Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1983-07-30 / 30. szám
Шмитте KURDI s Tizenhárom arnyi kertem van, benne zöldséget termelek. A saláta, a karalábé meg az uborka rendszeresen és gazdagon terem, viszont a paprikával sok a gondom. A palántát mindig magam nevelem. A palántanevelőben még szép a növényzet, kiöltetés után is szépen fejlődik, gyorsan megerősödik és sok termést köt, de később a már piacképes árut kínáló tövek egyszeriben fonynyadnt kezdenek és egymás után elszáradnak. Ha kitépem a növényt, a gyökéren meg közvetlenül fölötte a száron penészhez hasonló bevonatot látni, és néha piciny lyukat is. Tíz éve kertészkedem, a betegségre három éve figyeltem fel. Nagy kárt okoz, de elképzelni sem tudom, hogyan védekezhetnék ellene. Megjegyzem, hajtatott, tehát fóliás paprikáról van szft К. V., B. V Ai,ASZUNK: Nyár folyamán a paprika fonnyadása vagy hervadása okozza a legtöbb gondot a paprikatermelőknek. Mint frja, már harmadik éve lett figyelmes erre a megbetegedésre. Az viszont leveléből nem derül ki, hogy ugyanazon a helyen termelte-e több éven keresztül a paprikát vagy pedig minden évben áthelyezte a fóliasátrat? Eddigi tapasztalataink szerint az elsó lehetőség a valószínűbb. A laboratóriumi vizsgálat egyértelműen kimutatta, hogy növényei fuzáritimos hervadásban szenvednek. A kórokozó Fusarium gomba különböző sebeken keresztül hatol be a növények edénynyalábjaiba, és lerjed fölfelé a növényben. A fertőzött tövön a nap legmelegebb óráiban eleinte vízhiányra emlékeztető fonnyadás mutatkozik, pár nap múlva azonban az egész növény elhervad, levelei megsárgulnak és összezsugorodva lógnak a száron. A beteg növények gyökerei barnulnak, és a gyökérnyakon néha fehér vagy rózsaszínű penészbevonat található. A legtöbb esetben azonban csak a növények szártövl részének kettévágása után tudunk következtetni a betegség eredetére. A ‘metszést felületen ugyanis bámuló edénynyalábnk találhatók. Mint már említettük, a génibe sebeken keresztül fertőzi a paprikát. Sebeket ejthetünk pl. kapálás közben. Különböző talajlakó kártevők (cserebogár pajorok, drótférgek) Is kaput nyithatnak a fertőzésnek, de talán legnagyobb szerepe a gyökerek sérülésében a talaj túl magas sókoncentráciéjának, vagyis a műtrágyával való túltrágyázásának van. Ilyen talajban a gyökereken számos kis bámulás, és elhalás keletkezik, melyeken könnyen behatolhat a kórokozó. Gyakori eset, hogy a növények már magukkal hozzák a fertőzést. Ez akkor történik meg, ha a palántanevelés több éven ót ugyanabban a talajban történik. Ilyenkor a kórokozók úgy felszaporodhatnak, hogy tönkre tehetik a növények java részét. A palántakorban fertőzött növények a kiültetés után jól fejlődnek, de a forró nyári napokon legyengülnek és hervadásnak Indulnak, mert a kórokozó mind jobban elszaporodik az edénynyalábjaikhan. A teljesség kedvéért még mondjuk el azt ts, hogy a paprikán még két gomba okozhat hervadást: a Sclerotinia sclerotiorum és az Ismert szürkepenész, a Botrytis cinerea. A Sclerotinia gomba ün. fehérpenészes rothadást Idéz elő ős külső tünetek szerint nem lehet a fuzáriumos hervadástól megkülönböztetni. Csak a paprika szárában elhelyezkedő, vattaszerú gombabevonat és — a betegség előrehaladtával — a fekete szkleróciumok árulkodnak a Sclerotinia Jelenlétéről. Elleniéiben a fuzáriumos hervadással, a fehérpenészes rothadásnak Inkább a párás, nedves környezet és az alacsonyabb hőmérséklet kedvez, akárcsak a szürkepenésznek, amely azonban nem mindig az egész növény pusztulását okozza. A szürkepenészes szár- és tőrothadás inkább csak a nyár végi, őszi hajtatásban gyakori, és párás környezetben, sűrű növényállományban fordul elő nagyobb mértékben. A gomba leggyakrabban az ágvlllákban, a leszedett termés után keletkezett sebhelyen fertőz, és ilyenkor csak a növény egyes hajtásai hervadnak. Összegezve az elmondottakat: a'fuzáriumos hervadás tehát általában forró nyarakon, a másik két gomba pedig alacsonyabb hőmérsékleten, párás, nedves környezetben, túlöntözött, levegőtlen növényállományban fordul elő. A védekezésben ezekből az Ismeretekből indulunk ki. A fuzáriumos és fehérpenészes hervadás elleni harcban legfontosabbb a vetésforgó betartása, mtvel mindkét kórokozó talajlakó, és több éven át megtartja fertőző képességét. Lehetőleg úgy válaszszűk meg a paprika helyét« hogy legalább három évig ne kerüljön arra a helyre, ahol paprikát vagy egyéb olyan növényt (pl. uborka, paradicsom) termesztettünk, amelyet a gombák szintén megtámadhatnak. Ha nem áll módjában minden évben áthelyezni a. fóliasátrat' akkor' azt tanácsoljuk, hogy a paprika után termesztett paprikát kiadósán trágyázza valamilyen szerves trágyával (komposzt, tställöträgya, tőzeg), de nagyon óvatosan használja a műtrágyákat. A műtrágyázást különben ts legjobb talajvizsgálat szerint végezni, amint arról lapunk Idei, tizedik számában írtuk. A többi agrotechnikai eljárás (gyomtalanítás, rendszeres öntözés és szellőztetés) ugyancsak csökkenti a fertőző hervadás veszélyét. A megbetegedés ellen közvetlenül talajfertőtlenítéssel (hőkezeléssel) lehetne eredményesen védekezni, de mivel ezt csak nagyüzemben használatos, eléggé bonyolult talajgőzölő berendezéssel lehet végezni, így a kertészkedőknek nem marad más hátra, mint az említett ölesé és egyszerű agrotechnikai eljárások megtartása. Maflák György agrármérnök I I___fc.Lf___L-LifJ.-----------íL.Jí— $ tmtfsrase ш[ ki шш ifföi Általánosan elterjedt betegségről van szó. Tünetei már • sziklaleveleken megjelenhetnek, mégpedig. áttetsző, fokozatosan nagyobbodó, zsíros foltok formájában. Később a leveleken sötét, bemélyedé foltok alakulnak ki. Ezek kezdetben kör alakúak (1—3 mm), később szabálytalan alakúvá válnak. Az erősen fertőzött levelek besodrúdnak és elrothadnak vagy elszáradnak. A betegségre a karfiol a rózsák fellazulásának és a magszárfejlődés megindulásának időszakában a legfogékonyabb. A rózsákon sötétbarna foltok jelennek meg, amelyek a baktériumnak kedvező teltételek között (17—20 C-fokos bűmérséklet ás 90 sz&zalékon fölötti relativ páratartalom) nagyon gyorsan szétterjednek és két-bárom nap alatt as egész rózsát elborítják. A foltok körzetében a szövetek alrothadnak. A magszárakon és a virágzatokon a foltok megnyúlnak és fekete színűek, aminek következtében az egész virágzat megfeketedik, meglankad. A baktériumok behatolnak a magvakba, amiért ezek meg ráncosodnak és érés előtt elszáradnak. A baktériumokat a következő évre a magvakkal és a területen hagyott növényi maradványokkal lehet átvinni, a tenyészidőben viszont az esőcseppekkel terjednek. Hogyan védekezzünk ellene? A fertőzött táblán legalább bárom évig ne termeljünk káposztafélét. A palántaneveléshez használatos, melegágy! földet gondosan fertőtlenítsük (legjobb a forró gőzzel történő kezelés), a magvakat pedig vetés előtt fertőtlenítsük (50 C-tokos vízben 25 percig áztatva). Magtermesztés esetén a növényeket olyan korán patántázznk ki, hogy a magszárak még a meleg és párás időszak beállta blőtt kialakulhassanak. A magbozó állományban rendszeresen védekezzünk a kartiolrőzsákat károsító magkártevök ellen. Betakarítás után a növényi maradványokat gondosan gyűjtsük össze és égessük eb (ez) # Afui Ali csemegeszőlő Hnmaj július galántai kertbarát kertjéből. A két fürt tömege 3,9 kilogramm. I Krajceovics Ferdinánd felv. /"Kertészet l,n1 — ^»ч y gKliďllattenyéntei J 4 A gyümölcstermelőnek а gazdag hozam nagy öröm, de ugyanakkor nagy gond is, mert jó év esetén igen nehéz a termést értékesíteni. A minőségi gyümölcsre is alig akad vevő, hát még a hullottra. Hogy kisebb legyen a kár, elsősorban a hullott gyümölcsöt igyekezzünk házi eljárásokkal tartósítani. A sokféle lehetőség közül én most az aszalásról szólnék pár szót. Már csak azért is, mert a régebben igen elterjedt eljárásnak korunkban alig használjuk ki az előnyeit. Kár, hogy igy van, mert a gyermeaz aszalástól, mert azt sem tudják, hogyan kezdjenek hozgyümölcbök megtartják az öszszenyomáskor felvett alakjukat. Száz kilogrammal friss gyümölcsből körülbelül 25—30 kilogramm aszalt szilvát nyerhetünk. Aki szereti az ínyencséget és ennek fejében némi többletmunkára Is vállalkozik, készítsen töltött aszalt szilvát. Amikor a szilva félig megaszalódott, a gyümölcsöt kimagozzuk ős a mag helyére diót, mandulát, esetleg apróbb gyümölcsű szilvát teszünk, majd folytatjuk az aszalást. Almát ts lehet aszalni. A -ydmölcsöt megmossuk, felszeletel-Tartósítás aszalással кек, а oetegeK es az időseb emberek számára kimondotta egészséges az aszalt gyümölc fogyasztása. Sokan azért idegenkednek zá. Az eljárás lényege, hogy az előkészített gyümölcsből elpárologtatjuk a vizet, tehát gátat vetünk a baktériumok káros tevékenységének. Házilag a gyümölcsöt aszalhatjuk a tűzhely lapján, a sütőben vagy akár a napon Is. A gyümölcsöt megmossuk, eltávolítjuk a magházat, végül szeleteljük. Az előkészített gyümölcsöt sós vagy citromsavas (1—2 százalékos töménység) vízben áztatva óvjuk a bámulástól. - Magát az aszalást legjobb cserényeken (rosta) végezni, de a sütőlap Is megteszi. Ha sütőben aszalunk, a gyümölcsöt néha meg kel! keverni, a sütő ajtaját pedig nem szabad teljesen bezárni hogy a vízgőz eltávozhasson Eleink szilvából szoktak legtöbbet aszalni. Ma, sajnos, a boltokban csak elvétve kapható, akkor Is többnyire külföldi ez áru. Aszalásra legalkalmasabb a Besztercei, a Cömört nyakas, az Olasz kék sib. szilva. A szilvát egészen (magvastól) aszaljuk, kezdetben csupán 40—50 C-fokos hőmérsékleten, hogy a gyümölcs ne repedezzen meg. Aszalás közben a szilvát gyakran meg kell keverni, hogy szép fényes bevonat képződjék rajta. Ezt követően 20—24 órán át magasabb hőfokon aszaljuk a gyümölcsöt. A végtermék akkor Jó, ha nyolc-tíz szilvát a tenyerünkkel összenyomunk s már nem csorog belőlük lé, viszont Я )jük (4—8 részre vágjuk), és »80—90 C-fokos hőmérsékleten saddig aszaljuk, amíg a nyers szín eltűnik (kb. hat óra). Száz kiló almából 15—20 kilogramm aszalt terméket nyerünk, amit szellős helyen felfüggesztett vászonzsákban kell tárolni (könnyen molyosodlk). Nagyon finom csemege az aszalt körte. Hasonlóan készül, mint az alma. A végtermék minőségét javítja, ha a félig megaszalt gyümölcsöt pl. bögrével megnyomkodjuk, s csak a-tán folytatjuk az aszalást. A nyomkodás hatására cukorkristályok rakódnak a gyümölcs felületére s ez finom karamelles ízt ad az aszalt körtének. • Csépe Pál gyümölcsész, Várgede (Hodejov) A felvásárlónak nem könnyű a dolga, mégis többnyire örömét leli a munkában. Főleg olyankor, amikor a kertészkedők szép árut kínálnak - megvételre és a termel" tető partnerek nem nehezftik az értékesítést — ezt állítja Vörös Ilona, az SZKSZ hegyétei (Kútniky) alapszervezetének terményfelvá^árlója Kádek Gábor felvétele Végre Rozsnyón (Rožňava) is megnyílt az SZKSZ KB Kertészeti Szolgáltatóvállalatának kertészeti kellékeket forgalmazó szakboltja. Vezetője Božena Liptáková lett. Mint mondja, a kistermelők részéről az érdeklődés felülmúlja az elképzeléseket. Az árukészlet elég gazdag. Az alapvető kézi talajművelő eszközök mellett szerszámnyeleket is kínál а bolt. Kapható Itt műtrágya <— kisebb és nagyobb csomagolásban —, virág, zöldség és gyümölcstermő növények töpanyagpétlására használatos, speciális műtrágya (Herbasyn, Herbaiért), továbbá lombtrágya, kisebb méretű fóliasátor, paradicsom. hajtatáséra szolgáló, kllmattzáclős sejt, többféle Űj szakbolt permetezőkészülék, virág- és zöldségmag, sőt, még tőzeg Is. Ami bosszantó: egyelőre hiánycikk a komolyabb fóliasátor, nem lehet kaszát és sarlót kapni, de metszőollót, oltőkést, porozókat, szórófejeket és kétágú, ta-Iajlazító kapát is hiába kér a vásárolni óhajtó. A vegyszerek igazán hiányos vá lasztékárél inkább ne ts be széljünk. Liptáková elvtársnő újságolta: a termékek választéka nemsokára keresett háziipari cikkekkel — fonott kosarak, seprők, létrák, iából készült gereblyék stb. — bővül, ősszel pedig facsemetéket, virághagymát és egyéb ültetőanyagot árusít majd a bolt. Reméljük, idővel a ma hiánycikknek számító kellékeket is megtaláljuk a polcokon. (ki)
