Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-07-23 / 29. szám

1983. július 23. «удддп földműves ___________________________„_______________________________J Kulturális munka a párthatározatok tükrében A szocialista kultúra továbbfejlesztésének követelményét Csehszlovákia Kommunista Pártja XVI. kongresszusának, a Központi Bizottság 15. ülésé­nek, valamint a járási pártkonferenciáknak határozatai is hangsúlyozták, rá­mutatva, hogy a társadalmi fejlődés további szükségletével összhangban következetesen tovább kell fokozni a kulturális munka hatását az embe- 1 rek szocialista tudatformálásának érdekében. CSONTOS VILMOS: Micsoda fény heve Sziporkázza tele Szivem — e véredényt, S micsoda dal szárnyal, Mintha száz madárral Magam is szállanék. Olyan a táj, mintha Zengő kaput nyitna Aranyos szentélybe, S mintha szőlítgatna, Hogy lépjek át rajta S ölelkezzek véle. Olyan a táj — szeret, Virágos szőnyeget Terit, merre lépek. Olyan a táj — várja Hogy megkoronázza, Ki hozzá hűséges. Olyan, mint szépasszony; Hogy csókot adhasson, Karjait kitárja, ölelése — élet. Van-e, ki tüzének Hevét nem kívánja? Ilyen a táj nyáron: Szeretem, kívánom S karjaiba esve Sziporkázók véle, Sorsom kévéjébe Kalászait szedve. Szabó Gyula: Pihenő (EGY HÁZIASSZONY NAPLÖJÄBÖL) A Rimaszombati (Rimavská Sobota) Járási Nemzeti Bizottság a járási párt­bizottság Irányításával következetes és felelősségteljes kulturális munkát végez a párthatározatok szellemében. Figyelmük elsősorban a tudományos világnézetre való nevelésre, a könyv­tárak népszerűsítésére, a szemléltető agitáció hatásának fokozására, az is­kolán kívüli nevelésre és művelődésre, a szakköri tevékenység kibővítésére, valamint a szocialista művészet érté­keinek (filmek, szobrok, festmények stb.) propagálására, s az állami, tár­sadalmi ünnepekről való színvonalas megemlékezésre Irányul. A nemzeti bizottságok szakbizottsá­gai fontos feladatokat teljesítenek a politikai-eszmei és kulturális-nevelő tevékenységben. Aktívan részt vesz­nek a közigazgatási körzetek gazda­sági, szociális és kulturális életének fejlesztésében, valamint a közéleti feladatok teljesítésében és ellenőrzé­sében. A Járás területén száztlzenkét hi­vatásos kultűrmunkást tartanak szá­mon, ebből tizenkilenc párttag, akik az egyes munkaszakaszok ellenőrzé­sében szerzett Ismeretekre támasz­kodva végzik teendőjüket. A társadalmi ellenőrzés teljes mér­tékben lehetővé teszi a dolgozók ak­tív részvételét a kulturális élet Irá­nyításában. A jnb gyümölcsöző együttműködést épített ki a kulturá­lis-népművelést Intézményekkel, a Nemzeti Fronthoz tartozó tömegszer­vezetekkel és a nemzetiségi kulturá­lis szövetséggel. A lakosság Iskolán kívüli művelő­désében az utóbbi években az eszté­tikai nevelésre és a szocialista inter­nacionalista szemléletmód kialakítá­sára, továbbá a világpolitika napi alakulását követő Információnyújtásra helyezték a hangsúlyt. A tudományos világnézeti nevelés szakaszán a poli­tikai öntudat, a kommunista meg­győződés és pártosság megszilárdí­tása mellett a tudományos világnézet terjesztésére is nagy gondot fordítot­tak. Erre kitűnő eszköznek bizonyul­tak a természettudomány eredményei­ről tudósító és a világűr meghódítá­sát bemutató előadások, a Népi Be­mutató Csillagvizsgálók akciói, ame­lyek egyben az ateista propaganda hatásos módszereinek bizonyultak., Előadások és beszélgetések kereté­ben népszerűsítik társadalmunk ve­zető erejének, a CSKP-nak politikáját, az állami szervek határozatai teljesí­tésének fontosságát. A szocialista ha­­zafiság és a proletár nemzetköziség érzésének elmélyítését célzó előadá­sokban és beszélgetésekben rámutat­tak a hazánkban élő nemzetek és nemzetiségek közös céljaira, testvéri együttélésük megszilárdításának szük­ségességére, s a lenini nemzetiségi politika érvényesítésének eredmé­nyeire. Különös figyelmet szentelnek a munkához való szocialista viszony ápolásának és a társadalmi tulajdon­hoz való pozitív viszony kialakításá­nak, a szocialista erkölcsi normák betartásának és a szocialista huma­nizmusra való nevelés tökéletesítésé­nek. Eredményes munkát fejtettek ki a közgazdasági propagandában, a kom­munista erkölcs és a Jogtudat alakí­tásában, a lakosság honvédelmi neve-Hajdú Alica borsi (Borsa) szólóénekes lésében, valamint a házasságra és a szülői hivatásra való nevelésben. Az Információnyújtást és a társa­dalmi nevelést előadássorozatok, sze­mináriumok, szimpóziumok, iskoláz­tatások, beszélgetések, vitaestek, tan­folyamok és irodalmi műsorok meg­rendezésével valósítják meg. Számok­ban kifejezve az elmúlt évben közel kétezer alkalommal tartottak ismeret­­terjesztő előadást a járás helységei­ben. Száznyolc esetben indítottak elő­adássorozatot, és hetven tanfolya­mot szerveztek. A Szocialista Akadé­miával együttműködve útmutatásokat tartalmazó metodikai segédanyagokat adtak ki a rendezvények szervezői és szereplői részére. A kultúrmozgalom országos versenyeibe bevonták a könyvtárakat is, amelyek tizenöt színvonalas, Járási méretű kultúr­­programot készítettek elő. A gondo­san elkészített szemléltető agitáció és a sikeres gazdasági propaganda hatására a lakosság az eddiginél is nagyobb részt vállalt a NF választási programjának megvalósításából, to­vább fejlődött a szocialista verseny­mozgalom, nőtt a termékek minősége, javult a dolgozók munkához való vi­szonya. Különféle versenyeket szerveznek Járásszerte a tömegpolltlkait munka hatásának fokozása céljából, külön az iparban, a mezőgazdaságban és az iskolákon. Sok helyen felújították a művelő­dési központok berendezéseit. A já­rásban harmincnyolc agitációs köz­pont áll a lakosság rendelkezésére. Ezek főleg a polltíkal-társadalmi­­kulturális évfordulók, emléknapok és politikai akciók előkészítésében vál­lalnak szerepet. A szakköri tevékenység ideológiai szerepet is betölt. Kétszáztizenkét önkéntes csoport tevékenykedik rend­szeresen a tömegszervezetek égisze alatt. Tavaly decemberben tartották meg a művészi-szakköri mozgalom járási konferenciáját, amelyen konk­rét feladatok távlati felvázolásával szabtak irányt a mozgalom fejlődé­sének 1985-ig. A honismereti és múzeumi munka szakaszán is jelentős elöbbrelépésre került sor. A Gömöri Múzeumban hatszáz négyzetméterrel bővítették a kiállítóteret. Oj dokumentumokkal egészítették ki a munkásmozgalmi hagyományok történetét bemutató tárlatot. A múzeum új részlegeként megnyílt a járás utóbbi évtized alatt elért fejlődését bemutató kiállítás. Az utóbbi két esztendőben a Gömöri Múzeum huszonnégy tematikus kiál­lítást rendezett, amelyet tizenhatezren tekintettek meg. A látogatók többsé­ge Iskolás fiatal. A jelzett időszak­ban szélesedett és minőségileg is ja­vult a nemzeti bizottságok, az isko­lák, a kulturális-népművelő intézmé­nyek, az üzemek, szövetkezetek és társadalmi szervezetek részéről nyúj­tott segítség, ami különösképpen a krónikaírásban, a természetvédelem­ben, az emlékművek gondozásában és a forradalmi hagyományokat őrző emlékszobák létrehozásában nyilvá­nul meg. A Jövőben nagyobb figyel­met kell fordítaniuk a szocializmus építését szemléltető komplex doku­mentumok összegyűjtésére és megőr­­zésére. A Járás 113 népkönyvtára közül ti­zenötben van egész napos kiszolgá­lás. Háromszázhuszonötezer kötet áll az olvasótábor rendelkezésére, ebből egy lakosra 3,20 példány Jut. A könyv­tárak évente átlag hétszáz akciót szerveznek az olvasó részére, s nem csekély eredménnyel a „Példás nép­könyvtárat építünk“ elnevezésű moz­galomba is bekapcsolódnak. A járási könyvtár alkalmazottai szocialista brigádba tömörülve végzik munkáju­kat. Dicséretre méltó munkát végez­nek a politikai irodalom népszerűsí­tése terén. Komplex szolgáltatást ve­zettek be a pártoktatást irányító szervezetek, intézmények dokumentu­mokkal, forrásanyagokkal való ellá­tására. A műemlékekről való állami gon­doskodást illetően javuló helyzetkép­ről számolhatunk be. Eddig a pénz­hiány okozta a legtöbb gondot. Ta­valy 3 millió 142 ezer koronát — az 1979-es évhez viszonyítva 1 millió 200 ezerrel többet — használhattak fel rendbehozatalukra. Ebből az ösz­­szegből harmint műemléket újítottak fel. Az elkövetkezendő időszakban az Oždany-i kastélyt és Rimaszombatban az egykori Gömör Vármegye Házát fogják tatarozni. A környezetvédelmi feladatok közül a védett növények, állatok, magányos fák és fasorok megőrzésére terjedt ki a figyelmük. Rimaszombat környé­kén 925 hektár védett terület felett kell őrködni. Az ellenőrző őrjárato­kon kívül évente két-három alkalom­mal adnak ki a természet megbecsü­lésére, védelmére serkentő plakátokat és propagációs anyagot. A falusi .han­gos híradókon keresztül és a járási lapban is rendszeresen foglalkoznak ezzel a témával. Tavaly itt tartották meg a természet- és környezetvédők 17. szlovákiai konferenciáját. A dolgozók és fiatalok szabadidejé­nek hasznos eltöltését hivatottak szol­gálni — többek között — a mozik. A Járás tizenkilenc településében ve­títenek rendszeresen filmet. Az elmúlt évben a 4500 filmelőadást mintegy háromszázezren tekintették meg. A filmmel való munka a szórakoztató­­művelődés egyik leghatékonyabb formája. A fesztiválfilmek vetítésén kívüli minden évben megrendezik a szovjet filmek, valamint a mese-, és az ifjúsági filmek fesztiválját. A Szlo­vákiában meghirdetett „Szovjet föld filmjei“-nek vetítésébe a járás tizen­három mozija kapcsolódott be. A leg­nagyobb látogatottság Feleden (Je­­senské), Hnúšťán, Rimaszombatban és Klenócon (Klenovce) volt. A komolyzenei hangversenyek rend­szeres szervezője a Komolyze'nebará­­tok Klubja. A könnyűzene iránti ér­deklődést a szakvizsgát tett zeneka­rok és lemezlovasok népes tábora elégíti ki. A járási zenei bizottság nagy figyel­met szentel a nemzetiségi kultúra továbbfejlesztésére. Támogatja, s el­lenőrzi a CSEMADOK tevékenységét, amely évente több mint ezer nép­művelő és kulturális rendezvényt szervez a magyar nemzetiségű lakos­ság részére a proletár internaciona­lizmus és a szocialista hazafiság je­gyében. A nemzetiségi népi kultúra ötvözéséről, ápolásáról és továbbfej­lesztéséről nyolcvanegy kultúrcsoport gondoskodik. Negyvenegy szakkörben és tizenkilenc ifjúsági klubban folyik a színvonalas ismeretterjesztő, önmű­velő kultúrmunka. Az SZSZK Kulturális Minisztériumá­nak a párthatározatokkal összehan­golt irányelvei felelősségteljes meg­valósítása folyik tehát a rimaszom­bati Járásban. Ebben, mint láthattuk, teljes mértékben betöltik népnevelő s népművelő szerepüket a járás kul­turális intézményei, s azok valameny­­nyi felelős dolgozója, ezzel hozzájá­rulnak a szocialista kultúra, -gondol­kodásmód és -magatartásforma to­vábbfejlesztéséhez, 8 az emberi humá­num elmélyítéséhez, s , nem utolsó­sorban a béke megőrzéséhez. KORCSMAROS lAszlO Szeptember 6. Egész nap jókedvem volt. Este a férjem meg is jegyezte: „Olyan külö­nös vagy ma, Agnes. Mintha kicse­réltek volna ..." A kéményseprő az oka. Délelőtt tíz óra lehetett, amikor becsöngetett.: „Csókolom a kezét, kis­asszonykai — köszönt. — Nincs vala­mi hiba a kémény körül?" Jócskán benne vagyok már az ügynevezett balzaci korban, ezt nem is tagadom. És még mindig kísasszonykának lát­szom! Hát nem csodálatos? A ké­ményseprő bekukkantott a fürdőszoba kéményajtaján, helyeslőén bólintott, zsebrevágta a tízest és elment, de ne kém még sokáig a fülembe csengtek a szavai: kis kisasszonyka ... kis kis­asszonyka ... Odaálltam a tükör elé. No lám, mi­lyen ktslányos az alakoml Es az ar­com Is, milyen üde. Pláne, ha még kozmetikushoz és fodrászhoz is elme­gyekI Holnap meg is teszem. Október 9. Istenemre, aranyos ember ez a ké­ményseprői Ma megint itt volt. Taná­csokat adott, mire ügyeljek, ha be­gyújtok a nagy cserépkályhába, és közben újra meg újra kis kisasszony­kának nevezett. A férjem, az a fajan­kó Jremélem, sosem kerülnek a kezé­be ezek a sorok), sokallotta a húsz korona borravalót. Másznád csak te naponta azokat az undok kéménye­ketI — szálltam szembe harciason vele. Könnyen beszél, egész nap írtS- asztalnál UH November 2. Kinn zuhog az eső, ólomszínű az ég, de itt, a szobában minden csupa napsugár. A kormot, ami a kémény­égetés után maradt, már eltüntettem, de a szőnyeg kitisztítása még a kis » kisaszsonykára vár. Most Inkább nem nézek a tükörbe, mert tudom, hogy az orrom hegye is fekete. De éneke­lek. Együtt a rádióval. Milyen régen hallgattam tánczenétl Hazajött a férjem, és rögtön elron­totta a hangulatomat. Teljesen őrült vagyok, azt mondta. Es egyszersmin­­denkorra megtiltotta, hogy 30 koro­nát csak úgy kidobjak az ablakon. Mit gondolok én, morogta, ő csak ké­ményseprőre fog keresni? Es ami még külön bosszantott: borravalóról, korrupcióról meg holmi elvekről tar­tott szónoklatot. Könnyű neki... I December 9. Istenem, de kínosan éreztem ma­gam! Itt volt, kedves volt. Így kis kisasszonyka, úgy kis kisasszonyka, hogy vagyunk, nem fázunk-e, nincs e füst, hogy csinálja maga, hogy egyre csinosabb? Aztán várakozóan megállt az ajtóban, és én szégyenkezve emel­tem kt a szigorúan ellenőrzött házi kasszából egy ötkoronás érmét. Már arra sem emlékszem, megköszönte-e, annyira restelltem magam. Irigylésre méltó az az asszony, akinek a férje nem hivatkozik örökké elvekre! December 17. Ez ... ez nem lehet igazi Ez hallu­cináció! Ez ,ez ... nem találok sza­vakat! Meg vagyok semmisülve! Alig egy negyedórája történt: me­gyek le a lépcsőn, jön velem szem­ben az én kedves kéményseprőm. Már messziről mosolygok, rá, előre kö­szönök — s ő vissza is köszön, ókép­pen: — Aggyisten, 'öreganyám! Nem, ez nem lehet igaz! Ilyen meg­rázkódtatást nem lehet elviselni! Hol a nyugtatóm...? A kosúti (Košúty) női éneklőcsoport . Fotó: —-vass— Nagy Mihály

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents