Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-07-23 / 29. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1983. július 23. 8 Mi az allergia? A szervezet túlérzékenysége, a szokásostél eltérő, meg­változott reagálás bizonyos anyagokra. Felléphet már kisgyermekkorban, sőt osecsemőkorban, de kialakulhat bármikor. Kialakulása után a leg­többször végigkíséri az embert az egész élete során, de csecsemő- és kis­gyermekkori allergiák gyakran az évek múlásával enyhülnek, sőt meg is szánhatnék. Az emberek többsége számára sze­met gyönyörködtető látvány, amikor tavasszal virágba borulnak a bokrok és a fák, tarka színekben pompáznak a kertek. Másokat ugyanez aggoda­lommal tölt el, mert nehézlégzésük támad, asztmás rohamot kapnak vagy kiújul a náthájuk. Az emberek több­sége nyugodtan bevesz egy tablettát, ha megfájdul a feje. Mások ugyan­ezt nem tehetik, mert kiütést kapnak tőle és az egész testük viszketni kezd. Az emberek többsége élvezettel fogyasztja az epret, a tojást, a halat. Mások ugyanezt nem tehetik, mert hólyagok támadnak a bőrükön és has­menést kapnak. Ml az oka ezeknek a kellemetlen és nem ritkán súlyos tüneteknek? A válasz erre egyetlen szú: aller­gia. Az allergia nagyon gyakori. Egyes felmérések szerint minden tizedik ember allergiás (vagy élete során allergiássá váltk) valamilyen anyag­gal szemben. De nem tudjuk, hogy miért Nem tudjuk, hogy miért válik ugyanabban a környezetben az egyik ember allergiássá, a másik pedig nem. Hiszen ugyanazt a levegőt szív­ják be, ugyanazt eszik és Isszák, ugyanazokkal az anyagokkal érintke­zik a bőrük, ugyanazokat a gyógysze­reket szedik. Van olyan felfogás, a­­mely szerint az allergia — vagy leg­alábbis az allergiára való hajlam — örökölt adottság. Erre utal az, hogy egy családon belül gyakran többen is allergiásak — ha más-más anyag-Allergia ra Is és ha más-más tünetekkel rea­gálnak Is. De az Is Ismeretes, hogy minden ember allergiássá tehető. Ilyen jelenség például a szérumbeteg­ség, ami a gyógyító hatású szérumok ismételt beadásakor lép fel. Ezért, ha valaki 16 vérsavójából készült szé­rumot kapott, az — bizonyos Időn belül — csak más állat szérumkészft­­ményét kaphatja, ha Ismét szüksége van a védőanyagra. Ebből, de más jelenségekből Is, ma már. tudjuk, hogy az allergia valójá­ban a szervezet Immunrendszerében lejátszódó jelenség. Az immunrendszer feladata a szervezet védelme a beha-Himzésdiszes nyári ruhák A Anyaguk csíkos karton, hímzé­sük egyszínű eredeti vegy stilizált népi motívum. Öltései: lyukhfmzés, szároltés, laposöltés. A inba anyaga fekete alapon vé­kony fehér csíkozású, formája lefelé erősen bővül, trapézvonalú. Könyökig érő bő ujja egybeszabott a ruhával. Ehhez a modern ruhához meglepő a hímzett fehér hatisztboleró, mégis jöl illik hozzá. Ezzel a nyakba tűzött virággal a ruha romantikus stílusú­vá válik. <x toló idegen anyagokkal 1 többnyire a kórokozókkal) szemben. Amikor az ilyen anyagok első ízben behatolnak a szervezetbe, az immunrendszer vé­dőanyagot termel. A behatoló anya­gokat antigéneknek, a védőanyagokat pedig antitesteknek nevezzük. (A vé­dőoltások célja az antitestek termelé­sének megindítása.) Amikor a szerve­zetbe idegen anyagok (például kór­okozók] hatolnak be, az antitestek megtámadják az antigéneket. A csata lefolyása lehet tünetmentes, de okoz­hat erősebb vagy gyengébb, általános vagy helyt tüneteket, reakciót is. Ez az antitestek és az antigének „erő­viszonyaitól“ függ. Ezért van az, hogy járványok esetén nem mindenki be­tegszik meg: akinek a védekezőképes­sége erőteljes, az leküzdi a fertőzést. Az allergia Is ímmunjelenség, a tü­netek oka ez esetben Is az antigének (amelyeket ez esetben allergéneknek nevezünk) és az antitestek összecsa­pása okozta szervezeti vagy szervi (csak egy szervben mutatkozó) reak­ció. De van egy fontos különbség. Az allergénekkel szemben megmarad az érzékenység, sőt túlérzékenységgé lesz, ami azt jelenti, hogy behatolá­sukkor minden esetben jelentkezik a reakció. Az asztmás minden esetben rohamot kap, ha belélegz! az aller­­gént, a gyógyszer minden esetben ki­ütést — vagy akér súlyosabb tünete­ket okoz, ha Ismét a szervezetbe ke­rül. (Csp.l (Folytatás a következő számban) Ennek a modellnek я szoknyája ugyanebből az anyagból van, mint az előző ruha, mégis egészen más hatású. A szoknya plisszírozása elrejti a fehér csikókat — csak lé­péskor villannak elő —. a szoknyá­val együtt piisszirozott piros szalag­sorok bordűr hatását keltik. Raglén­­ujjú, fekete, stilizált népi hímzéssel díszített fehér batisztblúz illik hoz­zá, kétsorosán megkötött piros öv­vel. * <5* »I» *3* *3* *3* ❖ »3« »3* »3* «3* «j rúd csomagolni akar. Nem vitatko­zom. Az ócska kis papírbórönd pilla­natok alatt meglelik a titkos Iróasz­­talfiókból kihalászott kincsekkel; jegyzetfüzetek, apró zsebkés, rozsdás rugók, hegymászókötél, összekuszáló­­dott zsineghalmaz, ceruzacsonkok tűnnek el a táska mélyén. Pillanat­nyilag ez minden. Tamást a többi nem érdekli. A megfelelő ruhák, a kötelezően előírt dolgok nem hiá­nyoznak majd, tudja jól. ö — bízik bennem. A napok az indulásig gyorsan tel­nek. A család hallgatólagos megegye­zéssel nem látogatja tovább az esé­lyeket. Csak a sértődött, szemrehányó vagy kárörvendő szemek árulkodnak, és a tekintetek kereszttüzében Tamás meg én hirtelen cinkossá válunk. Jól van ez így. Tamás boldogan készülő­dik. A tény, hogy először életében \nagára lesz utalva, láthatólag sem­miféle nyugtalansággal nem tölti el. Az indulás reggelén már enni sem tud az izgalomtól. Görnyed a háti­zsák súlya alatt, de persze nem en­ged segíteni, ömlik a sző belőle. Hallgatom, igyekszem jó ütemben je­lelni igent és nemet, de már legyür­­hetetlen gombóc van a torkomban. Szerencsére mindjárt odaérünk. A pályaudvar előtt aztán már nagy a tömeg. Tamás egyszerűen faképnél hagy, elvegyül az izgatott gyerekek között. Csak a sorakozó előtt fut visz­­sza hozzám. Nagyon szerencsétlen képet vághatok, mert hirtelen hoz­zámsimul. — Na aggódj, anyai Vigyázok ma­gamra. És írok is majd, megígérem. N. sz. s-r Nem, nem és nem. Szó sem le­het róla. Majd jövöre ... talán. — De anya, a Gyuszi is mehet, pe­dig tudod, hogy az ö szüléi milyenek. Mind mennek a srácok, a Krisztit is elengedik, pedig eddig a tétre is csak a papájával mehetett. Miért nem bí­zol bennem? Tényleg, miért nem bízom benne? járkálok jel és alá a szobában, kezem­ben a kimosott ru­hák garmada, de nem rendezgetem, csak alibi, hogy ne kelljen Tamás kérdéseire egyenes vá­laszokat adnom. A gyerek koslat utánam, tízéves szókincse teljes ská­láját összeszedi, hogy meggyőzzön. Táborba szeretne menni. Pionírtábor­ba. A vita napok Óta, megállás nél­kül zajlik közöttünk, hiába hangzanak el az ismétlődő nemek. Tamás érzi bennem a bizonytalanságot. A család többi tagjával nem is kísérletezik. A nagymama már kora tavasszal kiköl­tözik kis házába a Duna-partra, hogy Tamás máshová kívánkozzék, elkép zelnt sem tudja, Nagyi, a nála tíz év­vel fiatalabb másik nagymama sem állna a pártjára. Az 0 számára a ki­mondott szülői szó szent dolog, meg­másítani nem lehet. Ez pedig az. A nagyszülők előtt tehát hallgatunk. rA hétéves Zsoltinak még nincs sza­vazati joga, ő ösztönösen áll a bátyja pártjára, mostanában kezdi megérteni, hogy Tamás kiharcolt jogait 6, ha Ideje elérkezik, már magától értető­dően élvezheti. Marad hát apa.., Figyelem a fiamat, ahogy vívódik, pontosan tudom, mi zajlik benne. Harcol a jogaiért, a belépőért, a nagykorúságba és nem akar veszteni. Játék ez most, ahol a szabályokat pontosan be kell tartani, mert az ve­szít, aki az első lépéshibát elköveti. Tamás is tudja ezt már. Nem gyötri tehát apját, ahogy ezt eddig kis dol­gokban tette, mert felmért, hogy az általam kimondott nemeket a csalá­di rend értelmében csak én változ­tathatom meg. Én pedig — a gyakor­lat ezt mutatfa eddig Tamásnak — a legkisebb elbizonytalanodás után már meggyőzhető vagyok. Én is tudom ezt. Szorongatom a ruhacsomót a kezemben, keresgélem a szavakat, amelyekkel még viszony lag emelt fővel megkezdhetem a visz­­szavonulást. — Hány tanár megy veletek? — — Mire kimondom, már tudom, hogy hogy rosszul fogalmaztam, vége a já­téknak, Tamás a szoba másik végéből egyenesen a nyakamba ugrik. — Több mint kénét — mondja ka­jánul, és ebben a válaszában már a végérvényesen megnyert csata maga­­biztossága érződik. Népi bánom, a döntés puszta öröme bennem is jól­­esően ömlik szét. Es — noha még hetek vannak hátra — Tamás azon-J O L I U S ! kelte nyugta kelte nyugta 1 6. p. ó. p. ó. p. 6. p. Július 25 Hétfő KRISTÓF, JAKAB ! JAKUB 1 412 19 28 2010 412 Július 26 Kedd ANNA, ANIKÖ i ANNA 1 1 414 19 27 20 40 514 Július 27 Szerda OLGA BOŽENA , ! 4 15 19 26 2103 6 19 Július 28 Csütörtök SZABOLCS 1 KRIŠTOF 1 i 418 19 25 21 25 7 23 Július 29 Péntek MÄRTA, FLORA MARTA [ 417 19 23 2144 8 28 Július 30 Szombat JUDIT , LIBUŠA , i 418 19 22 22 04 9 33-július 31 Vasárnap OSZKÁR i IGNÁC < 1 4 20 19 21 22 23 10 38 Az évszaknak megfelelően A nyári élelmiszer-kínálat jellegze­tessége, hogy a sok friss áru — a zöldségféle és gyümölcs — olyan élelmiszer, amelyek főleg fehérjéket tartalmaznak, kalóriában pedig álta­lában szegények. így viszonylag na­gyobb mennyiséget is ehetünk az el­hízás különösebb veszélye nélkül. A zöldségfélék és a gyümölcsök igen hasznos ásványi só- és vitamin­­források is. Az ásványi anyagok a táplálék nélkülözhetetlen alkotóré­szei, ha nem is kell belőlük túlságo­san sok. Hiányukat megsínyli a vér­képzés a csontfejlődés, az Idegtevé­kenység. a hormontermelés, a szív­ás az izomműködés egyaránt. A meg­felelő kálium-, vas-, magnézim-, fosz­for- vagy jódbevitel pedig alig kép­zelhető el növényi eredetű ételek nélkül. A vitaminok ugyancsak fon­tos feladatokat látnak el. A nyári ét­kezésben különösen a zöldfélék nagy C-vItamtntartalmának van kiemelkedő jelentősége. Ez a vitamin ugyanis hőre érzékeny, főzés, sütés közben hamar elbomlik, s a tárolást sem Igen bírja. Ezért csak úgy jutunk hozzá, ha a nyersen ts fogyasztunk zöldsé­get, salátát és gyümölcsöket. Sokan vannak, akik különben sem kívánják nyáron a főtt ételt. Tulajdonképpen nem ts szükséges a meleg koszt ha­gyományához ragaszkodni. Az ízléses és tartalmas hideg étel adott esetben értékesebb ebéd lehet, mint a vastag rántással készült főzelék vagy a ki­főtt tészta. Igaz, hogy a hideg étrend némileg csábít a rendszertelenségre. és sokan esznek hozzá túl sok kenye­ret. Ha viszont erre a két „buktató­ra“ ügyelni tudunk, akkor egyáltalán nem egészségtelen. Speciális nyári probléma a szomja­­zás, a megnövekedett folyadékigény. Ez természetes következménye a fo­kozott párologtatásnak, amivel a szer­vezet a meleg környezethez alkalmaz­kodik. Egészségeseknél a folyadékfel­vételt nem Is kell korlátozni, azt jól szabályozza a szomjúságérzés. Iha­tunk hűtött gyümölcslevet, limonádét vagy egyéb üdítő Italt, hideg tejet és persze vizet is. A szénsavdús üdítők nagyobb mennyiségben puffasztanak, ezekből tehát ne fogyasszunk túl so­kat. A szeszes italok növelik a hőter­melést, kimelegedést okoznak, és egyébként sem a szomjúság oltására valók. A „mit együnk, mit Igyunk?“ — kérdés mellett nem elhanyagolhatók az étkezés körülményei sem. Feltét­lenül nagyobb hangsúlyt kapnak az úgynevezett „élelmiszerhlgiénás“ rendszabályok. A nyers zöldséget és gyümölcsöt például mindig alaposan meg kell mosni fogyasztás, Illetve felhasználás előtt. Ez azért fontos, mert részben kórokozó baktériumok, részben az emberre is káros -perme­­tezőszernyomok tapadhatnak rajta. A melegben az ételek általában gyor­sabban romlanak. Tartsuk ezért azo­kat mindig hűtőszekrényben, sőt hosszabb időn keresztül még Így se tároljuk. Az ételmaradékot ne hagy­juk elöl, mert elöbb-utóbb legyek lepik el, a légy pedig komoly szere­pet játszik .egyes nyári fertőzések terjesztésében. Az Ilyen szabályok megtartása leg­feljebb kezdetben igényel némi fi­gyelmet, később aligha okozhat gon­dot. Csp. VÍZSZINTES: 1. Hozzáértő. 8. Dal­szerű magánének. 12. Rejtvényünkben Csontos Vilmos: NYÄR című versé­ből idézünk; ez idézet első sora. 14. Kettősbetű. 15. Tőr szélei. 16. Hi­székeny). 17* Rag. 18. Rózsafajta. 20. Germán nemzetisé­gi — törzsi szállás. 21. Dicsér. 22. Né­mán magoz. 23. Kugli. 24. Állat. 25. Énekbang. 26. Via­dal. 28. Talán. 29. Homérosz eposza. 31. B. Z. V. 33. E napon. 34. Emész­tő bánat. 36. Rag. 38. Rajtal — né­metül. 39. Válto­gat. 41. Török tisz­ti rang. 43. Óhaj­tott. 44. Rádium. 45. Német zenetör­ténész. 46. Lehele­tet Illatosító cukor­ka. 47. Kérdősző. 48. Vissza: hang­nem. 49. Hurcol. 50. Hazám hiányo­san. 51. Antal Imre. 52. Idegen fiú­név. 53. Tantál. 54. Totó közepe. 58, Erdélyi város. 59. Látszat eredmény, FÜGGŐLEGES: 1. Lakatban vanl 2. Részletesen megnéz. 3. Asztácium. 4. Papa — tréfásan. 5. Érzékszerv. 6. T. j. 7. Japán politikus. 8. Eső hatásának van kitéve. 9. Vízi átkelőhely. 10. Rag. 11. Foncsor. 13. Svájci folyam. 14. Az idézet második sora. 19. Azo­nos betűk. 20. Elmeszesedett. 21. Nem használ. 23. Birkózásban ellenfelét két vállra fekteti. 26. Kínai súlymér­ték (ék. f.). 27. Rendőr, névelővel. 30, Igevégződés. 31. Varázsló. 32. Páncél. 35. Gila fele. 37. Bonyodalom, névelő­vel. 40. Az USA egyik tagállama (ék. f.J. 42. Indulatszó, 43, Magyar költő. 46. Béke Nobel-dljas néger lelkész. 47. Képző. 49. Svájci kanton, 50. Hon. 52. Has keverve. 53. Zúz. 55. Strázsa. 56. Rigó fele. 57. ö. K. Beküldendő a vízszintes 12., vala­mint a függőleges 14. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉS — NYERTESEK A lapunk 26. számában megjelent keresztrejtvény helyes megfejtése: Sok száz büzakalász érik, hajlik táncol ragyogú fény karján. Nyertesek:' Franko Titus, lédec (La­­díce), Séra József, Szentes, (Plešany), Kovács László, Rimaszécs (Rimavská Seč).

Next

/
Thumbnails
Contents