Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-07-02 / 26. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1983. Július 2, 6 Csehszlovák Spartakiád 1985 ■ Prágában elfogadták az 1985. évi spartakiádra vonatkozó javaslatot ■ A tömeg­szervezetek sokat ígérő összefogása ■ A csoportos bemutatókon a hangsúly, de megnövekszik a sportversenyek jelentősége is. A spartakiáddal kapcsolatban álta­lában a tömeges fellépések jutnak az eszünkbe, pedig az elmúlt évek so­rán már nálunk is mind nagyobb je­lentőséget kaptak a sportversenyek, turisztikai akciók. Lehet, hogy ezzel a baráti országok­ban lezajló hason ló jellegű esemé­nyek példáját szándékozunk kö­vetni. Hiszen pél­dául a Szovjetunió Népeinek Sparta kiádjára rendklvü 11 szorgalommal készülnek a kü­lönböző sportágak élversenyzői, mivel az ott szerzett győzelem szinte felér egy országos bajnoksággal. Per­sze a döntőkig ve­zető út eléggé gö­röngyös, viszont azon senki sem csodálkozik, hiszen ez az esemény hatalmas tömegeket mozgat meg. Ugyancsak elis­merésre méltó az, amit az NDK ban produkálnak már hu­zamosabb ideje A rendszeresen megrendezésre kerülő Torna- és Sportünnepélyek, az Ifjüsá gi és felnőtt sparSakiádok rendkívüli szelepet töltenek be a szocialista elveken alapu­ló testnevelés továbbfejleszté­sében. a tehetségek felkutatá­sában. Hosszú lenne felsorolni, hány gyermek- és ifjúsági spartakiádgyőztes lett később Európa- vagy világbajnok, sőt nemegyszer olimpiai arany­érmes. Nálunk a spartakiédnak hosszú éveken át más volt a jellege, csak fokozatosan szen­teltek mind nagyobb figyelmet a sportversenyeknek. Évtizede­ken át a csoportos fellépése­ken volt a hangsúly, de a fel­készülések során az idősebbik és a fiatalok egyaránt rendsze­res testgyakorlási lehetőséghez jutqttak. Bár mindig voltak gyakorlatok, amelyek a részt­vevőktől komoly fizikai telje­sítményt követeltek, az egyes sportágak fejlődésére azonban nem voltak lényeges hatással. Ennek ellenére mindenki bol­dognak érezhette magát, ha ott lehetett valamelyik prágai bemutatón. Amikor 1980-ban a legutóbbi spartakiád záróün­nepségén a világ legnagyobb stadionjában mintegy 250 ezren tapsoltak az általában tízezer vagy több ember által elő­adott gyakorlatoknak, és gyö­nyörködve, elismeréssel szem­léltük az élénk színű mezben fellépő tömegek mozdulatainak összhangját, a zenei aláfestés tökéletességét, az volt az érzé­sünk: ennél szebbet, jobbat már nem Is lehetne produkál­ni. A tévéközvetítések jóvoltá­ból bel- és külföldön egyaránt milliók láthatták e csodálatos eseményt. A spartakiád utolsó napján a rendezőket, az átütő siker részeseit elhalmozták di­cséretekkel, elismeréssel, amit mindenki természetesnek vett, de elhangzott az a kérdés ts, hogy vajon lehet-e a színvona­lat emelni? A vezérkar tagjai közül többen Is úgy nyilatkoz­tak, hogy 1985-ben még szebb, még csodálatra méltóbb bemu­tatókra kerül sor a strahovl stadionban. Mi, akik az elmúlt több mint harminc esztendő alatt élénk figyelemmel követ­tük az egyesített szocialista testnevelés fejlődését, szemta­nút voltunk számtalan városi, járási és körzeti spartaklád­­nak, valamint a Prágában meg­rendezett országos bemutatók­nak, — hiszünk szavaiknak. Az 1985-ös Csehszlovák Spar­takiád előkészületei Idén, ápri­lis elején kezdődtek. Mielőtt erről szólnánk, vessünk egy visszapillantást a rendezvény múltjára, annál Is inkább, mi­vel a mozgalomnak rendkívül gazdag hagyományai vannak, amelyek egészen a monarchia Idejébe nyúlnak vissza. A múlt század kilencvenes éveiben megalapított cseh munkás tor­­naeg- ülc uk kezdték a j­­portos gyakorlatozást, amelyek­nek első nagy seregszemléje az 1921 ben megrendezett Meniny Spartakiád volt. A csehszlovák proletariátus itt adta az egész világ tudtára: bajlandé a szo­cialista eszmékért harcba száll­ni. Ezen a tömegmegmozdulá­son, amely abban az Időben szinte egyedülálló volt, csak­nem százezren vettek részt. A folytatásra azonban sokáig kel­lett várni. Az esemény rend­kívüli sikerének és visszhang­jának tulajdonítható ugyanis, hogy az 1928-ra tervezett má­sodik spartakládot a polgári kormánykörök nem engedélyez­ték. Ezután nehéz Idők következ­tek, és húsz esztendőnek kel­lett eltelnie, míg ismét felve­tődhetett a spartakiád megren­dezésének gondolata. Végre 1955-ben az arra érdemesek ott lehettek Prágában, és a megtorlástól való félelem nél­kül, felszabadultan tehette« ta­núbizonyságot nemcsak saját rátermettségükről, hanem a szocialista testnevelés erejéről Is. A rendezvénynek mintegy félmillió résztvevője volt, tíz esztendővel később számuk csaknem másfél millióra szapo­rodott, s így folytatódott ez a soron következő spartaklédo­­kon Is. Ma már ott tartunk, hogy a falvakban, városokban sok ember életének szerves ré­szévé vált a spartakiád. 1980- ban egész csoportok folytatták a munkát ott, ahol a strahovl gálaműsorral befejezték, mások meg alig várják, hogy meg­kezdhessék a felkészülést a két év múlva sorra kerülő ese­ményre. Április 5-én Prágában a Csehszlovák Testnevelési Szö­vetség Központi Bizottsága rendkívüli ülésen tárgyalt — Antonin Himl elnök vezetésével — az 1985. évi Csehszlovák Spartakiád előkészületeinek ja­vaslatáról. Himl elvtárs beve­zetőjében szívélyesen üdvözölte a vendégeket, köztük Miroslav Struncot, a CSKP KB dolgozó­ját, valamint azon tömegszer­vezetek küldötteit, amelyek társadalmi küldetésüknél fog­va a leginkább kiveszik a ré­szüket szocialista testnevelé­sünk továbbfetlesztéséből. Kö­zülük természetesen a Cseh­szlovák Testnevelési Szövetség­re hárulnak a legkomolyabb föladatok a spartakiád előké­szítésével és méltó megrende­zésével kapcsolatban, de hatha­tós segítséget várnak — és meggyőződésünk, hogy kapnak Is — a Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsától, a Szocialista Ifjúsági Szövetségtől, a Honvé­delmi Szövetségtől, a két isko­laügyi minisztériumtól és más szervektől ts. Az 1985. évi Csehszlovák Spartakiád vezér­karának 37 tagja van; elnöke Antonín Himl, a két alelnök pedig dr. Ernest Demetrovié és Ing. Július Chvalný. Ök is, munkatársaik is az elmúlt esz­tendőkben több ízben is tanú­bizonyságot tettek hozzáérté­sükről, és gazdag tapasztala­tokkal rendelkeznek a sparta­kiád megrendezése terén. Az előzetes értesülések sze­rint a felkészülés nagyjából olyan lesz, mint a legutóbbi spartakládot megelőzően. Ezút­tal Is a tömegfellépéseken lesz a fő hangsúly, de fokozott fi­gyelmet szentelnek a sportver­senyeknek és a turisztikai ren­dezvényeknek is. Prágában fo­lyamatban van a felkészülés terveinek a kidolgozása, és szinte biztosra vehetjük: a leg­kisebbektől kezdve, a nők és férfiak bemutatóin keresztül egészen a katonák remekbe­szabott, már-már arttsztikus gyakorlatáig, a gyermeki báj, a női szépség és a férfias erő harmonikus költeményei lesz­nek a spartakiád bemutatói 1985-ben ts. KOLLAR JÓZSEF Egy kis emlékeztető az 1980-as bemutatókból Kádek Gábor felvételei Eredmények és célkitűzések Az Ukrán Dolgozók Kultu­rális Szövetsége Köz­ponti Bizottságának tit­kárával, dr. Jozef Dankóval. a nemzetiségi kultúra feladatai­ról beszélgettem. — Arra kérem, hqgy röviden értékelje a hazánkban éló uk­rán nemzetiségű dolgozók kul­turális tevékenységét. — Szövetségünk művelő­dés- és kultúrpolitikát munká­ját a CSKP XVI. kongresszusa határozatai szellemében végzi. IX. országos közgyűlésünk jel­adatul adta, hogy dolgozzuk kt szervezetünk ötéves távlati ter­vét. Központi titkárságunk ki­dolgozta és a KB plénumülése elé terjesztette a szerteágazó munkaprogramot, amelyet a Központi Bizottság jóváhagyott. Járást bizottságaink a kidolgo­zott tervet a helyt viszonyok­nak megfelelően lebontották és elküldték a helyi szervezetek­nek. Elmondhatom, hogy helyi szervezeteink maradéktalanul magukévá tették a feladatok megvalósítását. Szövetségünk népművelő munkájának egyik legfonto­sabb Összetevője, hogy az eddi­gieknél lényegesebben javítsuk propagandánk hatékonyságát, ilyen módon is igyekezve von­zóbbá tenni tevékenységünket a dolgozók számára. Kiemelt feladataink között szerepelt a tanulóifjúság iskolán kívüli munkájának és a tömeqpoltti­­kaí munka hatékonyságának a javítása. A világnézett nevelés megköveteli, hogy beszéljünk a polgári ügyeket intéző testü­letek • tevékenységéről. Elért eredményeik azt bizonyítják, hogy ezek a testületek hatá­sos propagandát fejtenek kt Helyi szervezeteink bekap­csolódnak a polgári ügyek tes­tületéinek munkájába, aktív te­vékenységet fejtenek ki, rész­ben műsorokkal, részben aktív agitációs munkával járulnak hozzá a sikerekhez. A jövőben tovább javítjuk a világnézett nevelésnek ezt a formáját. — Központi Bizottságunk a közelmúltban értékelte a IX. országos közgyűlés határozatai­nak teljesítését, valamint az évzáró taggyűlések menetét, de nem utolsósorban a népmű­velő munka terén elért ered­ményeket. Az értékelés szerint legtöbb szervezetükben Igye­keznek a helyi viszonyoknak megfelelően megtalálni a mód­ját, mivel és hogyan lehetne gazdagabbá, színesebbé tenni a kulturális és tömegpolitikai tevékenységet. A nemzetiségi kultúra ápolása terén milyen eredményeket értek el? — Azzal kezdem, hogy ez idő szerint 270 helyi szerveze­tünk van és tizenegyezer ta­got tartunk nyilván. Helyi szervezeteinkben több aktív klub és szakkör működik, elő­re kidolgozott terv alapján. Ilyen helyt szervezeteink töb­bek között: a preSovi, a kassai (Košice), a bardejovl, a svidní-Dr. Jozef Danko, az Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetsége Központi Bizottságának titkára (A szerző felvétele) ki, a humennéi és a Stará Ей­­bovňa-l. Rendezvényeink közé tartoznak az író-olvasó találko­zók, a honismereti és turisz­tikai kirándulások, a kulturá­lis csoportok bemutatása, a zenés-táncos, szórakoztató klub­estek szervezése. A megfele­lően Irányított klubtevékenység célja, hogy lehetőséget bizto­sítson a tagság számára a mű­velődéshez. Elmondhatom, hogy helyt szervezeteink és a műve­lődési otthonok vezetőt között jó a kapcsolat, ugyanezt el­mondhatom a járási bizottsá­gaink és a járási párt- és álla­­ml szervek vezetőiről is. Szö­vetségünknek a jövőben még rugalmasabban kell együttmű­ködnie a Szlovák Szocialista Akadémiával, a különböző nép­művelési Intézményekkel, mert csak így. érhető el a sokrétű tevékenység feltételeinek meg­teremtése. Igyekszünk elmélyí­teni a kapcsolatot a Szövetke­zett Földművesek Szövetsége járást bizottságaival, és a jövő­ben közös akciókat kívánunk szervezni. — Az Ukrán Dolgozók Kultu­rális Szövetsége munkájának kiemelkedő eseményei a köz­ponti kulturális rendezvények. — Ez így igaz. Nem keve­sebb mint kétszáz népművésze­ti csoportunk van. Számukra a körzeti, járási és országos versenyeket már megrendeztük. Májusban került lebonyolításra a huszonkettedik А. V. Duho­­novics népművészeti fesztivál Medzllaborcén. A találkozón a legjobb gyermek, Ifjúsági és felnőtt vers- és prózamondók, színjátszó csoportok, irodalmi színpadok, bábjátszók léptek fel. június 4—5-én tartottuk meg Kamienkán a tizennyolca­dik folklőrfesztivált, amelyen külföldi együttesek Is fellép­tek. Június 18—19-én volt a — legnagyobb tömegeket moz­gató — svidníkl találkozó, ahol kiváló együttesek léptek fel. Még a nyáron lesz Humennén a kultúra és a sport találko­zója, ahol művészegyüttesek fellépése mellett sportvetélke­dőre ts sor kerül. Novemberig még számos fesztivált tartunk, talán kiemelném a bardejovtt, a btlovelait és a fakubjantt. Ezeken a népművészeti feszti­válokon külföldi együttesek fellépésével is számolunk. — A nemzetiségi kultúra, e népművészeti alkotások meg­ismerésének jő formája a ki­állítások rendezése. — Elmondhatom, hogy jelen­tős mennyiségű néprajzi anya­got gyűjtöttünk össze az utóbbi években. A népi kultúra kuta­tása, a néphagyományok feltá­rása mindig időszerű feladat. Vannak szépen berendezett táj­­házaink. A múzeumok a népi kultúrával, népművészettel kap­csolatos anyagunkat rendsze­resen kiállítják. De az orszá­gos jellegű népművészeti fesz­tiváljainkon, dal- és táncünne­pélyeinken Is minden alkalom­mal rendezünk népi kultúrával, népművészettel kapcsolatos anyagunkból kiállítást. Befejezésül szeretném még elmodanl, hogy nagyon jó a kapcsolatunk a CSEMADOK szervezeteivel. Számos rendez­vényeinken a legjobb csopor­tokkal képviseltetik magukat és mi is viszonozzuk a vendég­­szereplést. Ide tartozik, hogy elmondjam azt is, hogy az idén egész évi tevékenységünket a Februári Győzelem 35. és ha­zánk felszabadulásának 38. év­fordulója jegyében végezzük. Az évfordulók jelentőségét hűen tükrözi kulturális mun­kánk, és mindent elkövetünk, Ijogy a kitűzött feladatainkat maradéktalanul teljesítsük. ILLÉS BERTALAN Nevéhez híven, egyre Ismerősebben cseng az emberek fülében a Csengő Énekszó elneve­zés. S hogy mit jelent közelebbről? A szlo­vákiai magyar gyermek- és ifjúsági énekkarok legmagasabb szintű seregszemléjét, amely, nem kis örömünkre, ma már hagyományosnak ne­vezhető. A háromévenként Ismétlődő rendezvény szín­helye — szintén hagyományosan — Érsekújvár (Nové Zámky). Pontosabban nemcsak maga a vendégszerető város, hanem annak közelebbi környéke, amely az Idén már ötödlzben tárta ki kapuit a kerületi találkozók legjobbjai előtt. Az országos döntőre szám szerint nyolc énekkar kapott meghívót a CSEMADOK Köz­ponti Bizottságától. Mivel valóban a legjob­bakró] van sző, hadd soroljuk fel valameny­­nyit: a kürti (Strekov), a gimesi (Jelenec), a komáromi (Komárno) Béke utcai, a gaiántai (Galanta) Sverma utcai és a kassai (Košice) Kuzmány utcai alapiskola gyermekkórusa, a Gaiántai Magyar Tannyelvű Gimnázium és a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Városi Mű­velődési Ház leánykara, valamint a peredi (Te­­šedfkovo) alapiskola gyermekkara. A meghí­vott vendégek között olyan neveket találhat­tunk, mint a Győri Pedagógusok vegyeskara, a kassal Csermely kórus, az V. Kodály-napok országos győztese, a Vác Városi KISZ-kórus és a komáromi Béke utcai alapiskola Kicsi­nyek Kórusa. A rendezvények első napja, június 11-e az énekkarok versenyfellépésének a jegyében zaj­lott. A verseny Izgalma után! felszabadultságot pedig a vendégegyüttesek délutáni fellépése Jelentette. Bár a műsor az érekújvárl Szak­­szervezetek Házában ezzel befejeződött, ko­rántsem volt vége a napnak: az esti órákban a járás több községében, nevezetesen Nagy­­kéren (Milanovce), Zsitvabesenyőn (Bešeňov) és Kürtön (Strekov) csendültek fel kis éneke­seink ajkán a dalok, igazi szórakozást és mű­vészi élményt nyújtva a szép számban ösz­­szegyült nézőközönségnek. A vasárnap délelőtt a résztvevők számára jobbára próbákkal, a közönség, de főleg a fia­talok számára pedig hangulatos táncházzal telt el a Szakszervezetek Háza előtti téren. A nap fénypontját és egyben az egész rendez­vény ünnepélyes zárőaktusát a nagyszabású gálahangverseny Jelentette, amelyen a ver­senycsoportokon &s a vendégegyütteseken kí­vül fellépett a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara is. Ennek keretében került sor a verseny ünnepélyes eredményhirdetésé­re Is, ahol a zsűri — Janda Ivánnak, a CSMTKÉ vezető karnagyának elnökletével — a követ­kező döntést hozta: Bronzkoszorús minősítést nyert a kürti alap­iskola gyermekkórusa. Kovács János pedagó­gus-karnagy vezetésével; a Jelképes ezüstko­­szorút két kórus, a gaiántai (karnagy: Ba­logh Csaba) és a komáromi alapiskola (kar­nagy: Stirber Lajos) gyermekkara vehette át. Aranykoszorús minősítésben nem kevesebb mint három csoport részesült: a Hnmolya Éva vezette kassai, az Ag Tibor által irányított Du­­naszerdahelyi VMH, valamint a dr. Simek Vik­tor karmesteri pálcája alatt éneklő gimesi kó­rus. Végezetül jedlg említsük meg azokat, akik a zsűri külön dicséretével nyertek aranykoszo­rús minősítést. Ezen a téren teljes volt a ga­­lántai siker, hiszen a járási székhely magyar gimnáziumának leánykara mellett (karnagya Józsa Mánika) másodikként a peredi alapiskola gyermekkórusa érdemelte ki e megtisztelő cí­met. к. J.

Next

/
Thumbnails
Contents