Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-12-31 / 52. szám

SZORGALMUK MÉRTÉKE: 2 millió korona A kétyi (Kvetná I kerlészke dök az idén rekordtermést szü­reteltek. Varák Ferenc, az SZKSZ-alupszervezet elnöke ért­hető lelkesedéssel számolt be a napjainkban 137 kertészkedő! tömörítő szervezet munkájáról. Beszámolóját azzal kezdte, hogy hetvenhatban hatvan fő­vel indultak, most pedig nem csupán arról adhatnak számot, hogy szép számú követőjük akadt, hanem arról is, hogy lé­nyegesen komolyabb eredmé­nyeket érnek el a szerződéses árutermelésben. Partnerük az Oroszkai (Pohronský Ruskov) Konzervgyár, s immár három éve két megbízott terményfel­vásárlót foglalkoztatnak. Eve­ken át kizárólag eltenni való uborkát, paradicsomot meg csí­pős paprikát termeltek. Most, a társadalmi igényekből kiindul va, zöldbab termelésére is vál­lalkoztak. Száz mázsát adtak át belőle a konzervgyárnak. Vorák Ferenc elmondta még, hogy a felsőhegyi megvénült szőlőskertek helyén 5,5 hektá ros kerttelepet létesítettek. Mi­vel a községben újabban sokan érdeklődnek a gyümölcster­mesztés iránt, az alapszervezet 1370 facsemetét vásárolt tagjai­nak. és arról is gondoskodott, hogy a kertészkedök rendsze­resen gyarapítsák szakmai is­mereteiket. Legutóbb a Karvai (Kravany nad Ounajom) Közép­fokú Mezőgazdasági Szaktanin­tézet tanárai tartottak értékes előadást az alapszcrvezet tag­jai részére. Belányi János, Deménd (Deuiandice) a a madarak kü­lönböző viselke­désformáit szeret­nénk tanulmányozni, köz­vetlen környezetükben is rengeteg érdekes meg­­figyelnivalót találunk. Szinte kínálják magukat a mindenütt jelen levő házi' veréb, a fékétertgó, a balkáni gerle és a házi galambok; de sok érde­kességet rejteget a ba­romfiak mindennapi éle­te is. Á csibekorból las­san rántanivalóvá serdü­lő fiatal kakasok például már ekkor eldöntik a rangsort maguk között, de gyakori perpatvaraik még csak nem is emlé­keztetnek a felnőtt kakasok látványos és viselkedéstani szempontból is sok érdekessé­get kínáló összecsapásaira. Gyermekkoromban — be kell vallanom —, mindig nagy élve­zettel néztem végig a kakasvia­dalokat. Lovagi torna ez a ja­vából, * vérre menő, gyakran a végkimerültségig folytatott küz­delem, amely mindig a gyen­gébb fél megfut amodásával végződik. A győztes a megnyert csatával örök időkre a másik fölé kerül a rangsorban, és ha legközelebb a kertek alatt vagy az udvar sarkában ismét talál koznak, a vesztes legfeljebb a szárnyait lengeti színlelt fe­nyegetésként, de nyomban ki­tér legyőzője Htjából. Ha pedig a véletlen úgy hozza, hogy túl közel kerülnek egymáshoz, még szaladni sem restell, ha a má­sik fenyegetően feléje indul. A szabadban, természetes kö­rülmények között lefolyó ka­kasviadaloknak íratlan szabá­lyai vannak, amelyekről bárki maga is meggyőződhet. Rend­szerint egymásnak felelgető, fe­nyegető kukorékolások vezetik be, ha látják egymást, néha szárnyaikat is megemelik köz­ben. lütssan mind közelebb ke­rülnek egymáshoz, időről időre nyakukat kinyújtva harciasán kukorékolnak, ügy bizonyos tá­volságon belül azonban már megszűnik a kukorékolás és újabb szertartás kezdődik, ami-Tarajos lovagok kor a két kakas, táplálkozást színlelve, apró köveket, rögö­ket emelgetve, fejüket állan­dóan lent tartva, oldalazva kö­zeledik egymáshoz. Ilyenkor már nincs visszaút, a küzde­lemnek a lovagiassság szabá­lyai szerint elkerülhetetlenül végbe kell mennie. Amikor az ellenfelek már egészen közel kerültek, gyors mozdulattal egyszerre fordul­nak szembe, és felmeresztett tollú nyakukat vízszintesen tartva, csőrüket szinte össze* érintve, egy ideig farkasszemet néznek, majd a gondolat sebes* ségével egymásnak ugranak. Ŕ kakasok verekedéskor nemcsak kemény csőrüket, de a csűdön elhelyezkedő hegyes sarkantyú­jukat is használják. A viadal eleinte a mozdulatlan szemben­­állásból és az ezt követő össze* ugrásból áll, de ha a küzdelem, egyenlő erejű ellenfeleknél, olykor nagyon elhúzódik, a ha­­lábosán kimerült madarak meU lüket egymásnak támasztva, már csak körbe körbe forognak és csőrükkel a másik fejét és taraját vagdossák. A gyengébb kakas ezért a fejét gyakran a másik tollai közé, szárnya vagy teste alá próbálja rejteni. A' küzdelem a vesztes megfuta­­modásával ér véget. A győztes nem üldözi; büszkén kukorékol néhányat, de ettől kezdve a másik mindig már jó előre ki-> tér az útjából. Csak a legrit­kább esetben veszi fel újra a harcot, de akkor is legfeljebb néhány összeugrás erejéig. A kivívott győzelem, illetve a ve­­reség tehát a baromfiudvarban egy életre szól. (Állatvilág)' Tevékeny kertészkedök Az ábrahámi terménykiállításon legutóbb nyolcvanhárom ker­tészkedő mutatkozott be munkájának gyümölcseivel Fotó; Nagy M. Az ábrahámi (Abrahám) kertészkedök hetvenötben tömö­rültek alapszervezetbe. A Párák Dominik elnökletével működő vezetőség azóta is azon fáradozik, hogy ked­vező feltételeket teremtsen a falu kertészkedői mozgalmának fejlődéséhez. A téli időszakban tartott szakelőadások, a tanul­mányi kirándulások és a népszerűsítő terménykiállítások egy­értelműén a fejlődést szolgálják. Es persze az is nagy segít­ség, bogy a vezetőség minden alapszervezeti tag részére be­szerzi az eredményes munkához nélkülzhetetleii vetőmagot, iiltetőanyagot, műtrágyát, vegyszereket, fóliát stb. A növény­­védelmi munkákhoz közös, bármikor és bárki által kölcsönöz­hető permetezőket vásároltak. Ami külön említést érdemel, a szervezet tagjai nem csupán kiállításokra járnak együtt, de többnyire színházba is csoportosan indulnak. A NF szerveze­teivel együttműködve, nemrég labdarúgó-tornát rendeztek, az immár hagyományos terménybemutntó alkalmával pedig saját zenekaruk szórakoztatta a látogatókat. Az ábrahámi kertészkedök idei eredményeiről dióhéjban annyit: a Zelenina érsekújvári (Nové Zámky) üzemével kötött szerződés értelmében 300 ezer korona értékben uborkát, 103 ezer koronát képviselő mennyiségben gyümölcsöt, 107 ezer korona értékben pedig fokhagymát adtak át a felvásárlóknak. Ezen túlmenően 505 ezer korona bevételt értek el a cseh­országi partnerekkel lebonyulított áruforgalomban. Hogy az elkövetkező években még eredményesebben dolgozhassanak saját felvásárló központot terveznek nyitni. NAGY MIHÁLY, Dtoszeg (Sládkovičovo) 1983. december 31. TÖBBEN, TÖBBET Felsöszemeréden (Horné Seiuerovce) az idén Is Jó munkát végeztek a kisállattenyésztök. Elsősor­ban a fiatalok körében végzett népszerűsítő mun­kának köszönhető, hogy az SZKSZ-szervezetnek immár 48 tagja van, s ebben az évben komolyabb eredményekről adhat számot a közelgő taggyűlé­sen. Huüík László alapszervezeti elnöktől tudom, hogy a község szervezett állattartói 15 tonna pe­­csenyenyulat, s tagonkénti átlagban 250 darab to­jást értékesítettek. A szervezet vezetősége — a tagok igényeinek eleget téve — naposcsibéket, kiskacsákat és kislibákat vásárolt a szövetség já­rási bizottságának központi keltetőjéből. Említést érdemel, hogy a szervezet tagjai — a lévai (Levicej Útkarbantartó Vállalattal történt megegyezés értelmében rendszeresen kaszálják az útmenti árkokat, no meg az egész nyáron locsolt, bő fűtermést kínáló községi parkot. Nyáron pedig a szövetkezetben segédkeztek, és nem pusztán a természetbeni miatt: elsősorban azért, hogy leg­alább részben ellensúlyozni tudják a szövetkezet segítségét. (be) kísérleti évben a gyümölcsfá- előnye mellett szól. hogy az kát, a ribiszkét, a petrezsely- nem mérgező hatású A tenyész­nie!. a sárgarépát, az uborkát időben permetezett fa gyiimöl- és a szőkít kezelte a barna lé- cse, a szőlő és a zöldségféle vei, hogy megvédje növényeit másnap biztonsággal fogyaszt­­a lisztharmattól. Kísérlete ki- ható. Még az is nagy előny, Propolisz a növényvédelemben Gazdasági eredményeink bizonyítják, hogy a ve­gyészet közreműködésé­vel mily nagy értékekkel gaz­dagodott mezőgazdaságunk. A szakemberek viszont ma már azt tanácsolják, hogy csökkent­sük a vegyipar készítményei­nek mezőgazdasági felhaszná­lását, s a tápanyagpótlás és a növényvédelem területén része­síts Sk előnyben a biológiai anyagokat Az SZMSZ november l!t-20-án megtartott IV. kongresszusán Pavel Sloboda, a sok tapaszta­lattal rendelkező háztáji kis­kertész és méhész arról szá­molt be a résztvevőknek, ho­gyan hasznosítja kiskertjében a pro polisz-oldatot és a viasz kifőzésénél hátramaradó, barna szinti fózőlét — lisztharmat el­len. Korábban Jonathan almafáit évente ellepte a lisztharmat. Fertőzése olyan mérető volt, hugy sem a Tepsin, sem pedig a Karatliane vegyi készítmé­nyek nem segítettek. Elhatá­rozta, hogy a viasz kifőzésénél hátramaradó lével megöntözi a lisztharmattal megtámadott fá­kat. Körülbelül 1 óra múlva visszament a kertbe, s öröm mel nyugtázta, hogy híre-ham va sincs a iiszthatmatnak. Fz adta neki az ötletet ala­posabb vizsgálódásra. Megfi­gyelte. hogy a barna színű lé 1 többféle gyógyító anyagot tar­talmaz. és kitünően felhasznál­ható a háztáji kertben. Az első elégítő eredménnyel zárult. A második évben viszont a kaptá­­rak tisztogatásánál felhalmozó­dott holladekprupoliszt denatu­rált szeszben feloldotta, s így olyan anyagot nyert, mint a feketekávé. A felhasználás során 100 liter tiszta vízhez 3—4 liier barna színű főzőlét és — a liszthar­­mat elhatalmasodásának az ará­nyában — 0,2—0,3 százaléknyi propolisz-oldatot kevert. így szürkészöld színű oldat kelet­kezett. Ezzel az oldattal perme­tezte a lisztharmattal megtá­madott növényeket. Amikor a permet tökéletesen megszáradt — mintegy két óra múlva — megállapította, hogy a permet hatására teljesen eltűnt a liszt­­harmat. Köztudott, hogy a zöldségfé­lék levelének fonákját nem na­gyon éri a permet, ezért más­nap megismételte a permete­zést. hogy biztos legyen az eredmény. A propolisz permet hogy a permetezéshez nem kell kesztyű és védööllözék. Az SZTA Biológiai Intézeté­nek munkatársa megállapította. Imgy az említett permet egyéb gombnbetegségektoi is sikere­sen megóvja a növényeket. A- mennyiben közelebbről szem­léljük a hagyományosan hasz­nosított vegyi készítményeket, arra figyelhetünk fel. hogy ezek a permetezéstől számított 21 napig védik a növényt a lisztharmattól, viszont nem ke­vés mérget hagynak hátra a termékben. A már említett vegyszereket külföldről devizá­ért hozzuk be, a propolisz-oldat ugyanakkur nem mérgező, és idehaza beszerezhető, csak fel kell használni. Nagyon idősze­rű tehát a propolisz-oldat ala­pos laboratóriumi vizsgálata. Az alábbiak meggyőzően szemléltetik, hogy mennyire gazdaságos a vázolt módszer alkalmazása: korona 1 kg harmadosztályú propolisz beszerzési ára 300,-« 3 lit. denaturált szesz (á: 7,50 Kčs) 22,50 2 db szűrőpapír ára 2,50 1 lit. permet munka­­költsége 20,00 a barna színű lé ingyen rendelkezésre áll —,—< Összesen 345,00 A fenti anyagokból mintegy 3,2 liter propolisz-oldatot ka­punk, 1 liter oldatból 0,2—0,3 százalékos keverés esetén 400 — 500 liter permet készíthető, s így 100 liter permet költsége mintegy 23—25 koruna. Tellát lényegesen kevesebb, mint a vegyi készítmények keveréke. A propoliszoldattal készített permet száraz időben 14, esős időben pedig 11—12 napig védi a növényzetet a lisztharmattól. Persze indokolt esetben újra permetezhetünk. A propolisz-permet például a szőlő bogyóin rózsaszínű bevo­natot hagy. s így a szőlő nem repedezik meg, szépen beérik, s ha a termelő betartja a tech­nológia szabályait, akkor ízle­tes. jó bort nyerhet. Az elmon­dottak arra hívják fel a háztáji kertészkedéssel foglalkozó mé­hészeket, hogy esetleg ők is próbálják ki a propolisz-olda­tos permetezést, mert ezzel megtakarítást érhetnek el. HOKSZA ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents