Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1983-12-31 / 52. szám
A taksraiäiivÉ viiaiiiiB-tartalmának nevelése újszerű eljárásokkal A háztáji állattartásban gyakran találkozunk olyan Jelenséggel, hogy lényegesen nö az állomány vitaminszükséglete, illetve jelentkeznek a vitamin-hiányra utaló tünetek. A jelenségnek több oka van. Az első, hogy nőtt az állatok termelőképessége, s a jobban megterhelt szervezetnek több vitaminra van szüksége. További ok, hogy a többnyire zárva tartott állatok már nem férnek hozzá a természetes vitamin-forrásokhoz. Arról sem szabad megfeledkezni. hogy egyre nő a takarmá- Kádek Gá oyok hektárhozama, tehát a* egységnyi raenynviségü tömegben arányosan kevesebb a vitamin. Több lehetőség is kínálkozik в probléma megoldására. A leglényegesebb, ha a hiányzó vitaminok pótlására koncentrált készítményeket (Combinál, Hydrosol, lialolaj, csíraolaj 8tb.) vásárolunk. De mi van akkor, ha éppen a legnagyobb szükség idején (télen, tavasz elején) nem kaphatók? Azonkívül elég drágák és nagyon pontosan kell eljárni az adagolásnál (a túladagolás is káros). További lehetőség, megvásárolni a kereskedelemben forgalmazott vitaminos kiegészítőket (Konvit. Neo, Spofavit) vagy a vitamintartalmú ásványi kiegészítőket (Rnboran, Roboran H, nyalósó, Kolumbin slb.). Egyszerűbb és járhatóbb út a takarmányok helyes tartósítása és tárolása. Például igen sok vitamint megőrizhetünk a zsenge növényzetből készült szénában vagy szénalisztben, ha a lekaszált növényzetet árnyékban, esőtől védve szárítjuk. Elegendő (más csoportba tartozó) vitamint tartalmaznak a kapások. Á gabonafélékben sok В csoportba tartozó vitamin található. Rajtunk múlik, mit teszünk a takarmány vitamin-tartalmának megőrzéséért, tökéletes kihasználásáért, illetve a napi adag összeállításakor mennyire vesszük figyelembe állományunk természetes igényeit. Tudósaink nemrég olyan módszereket ellenőriztek, melyek segítségével a háztájiban is előállíthatunk természetes vitaminokat. Ezekről szeretnék beszélni az alábbiakban. CSlRÄZTATOTT SZEMESEK A kezelés hatására a gabonafélék csíráiéban паву menynyiségő F-vitamin képződik, amely igen kedvezően bat a ojástermelésre és a termétenységre. Csfráztatásra bármiyen — jó csíraképességű — ;abona felhasználható. Az 5 nm-es csíra tartalmaz legtöbb 1-vitamint. Mindig a napi adag felét csíáztatjuk. Csíráztatott szemeseiét elég hetente két Ízben etetli, azt is csak a tojástermelési dényre való előkészület, iliete a fedeztetésre való felkészíts időszakában, és főleg olyanюг, amikor még nincsen friss öldtakarmány. A csíráztatott zemeseket mindig délben kilátjuk az állatoknak. Tíz tojó részére egyszerre 00 gramm árpát vagy zabot anácsos csíráztatni. Az elesést nagyobb edénybe tesszük, annyi meleg (30 C-fokos) viet öntünk rá, hogy a víz szint- B 10—20 mm-rel magasabb leyen. A magot hagyjuk 20—24 ráig duzzadni (közben a vizet gyszer kicserélhetjük), majd aiamiiyen ládában sekély réegben terítsük el és tegyük lelegre. Hat óra múlva permeezzük meg és keverjük át a tagot. A kezelést 6—8 óránént megismételjük. így 4—6 ap múlva 5 mm es csírával endelkező, E-vitaminban gazag szemeleséget nyerünk. A elét az egyik nap, másik felét következő napon adjuk az Hatoknak. Persze közben megezdjiik a következő adag csíóztatását, hogy öt nap múlva >mét csíráztatott eleséget kiélhessünk. A TEJ SAVANYÍTÁSA Mint tudjuk, a tej igencsak hajlamos arra, hogy elnyelje a környezetében előforduló mikroorganizmusokat. Ebből következik, hngy a tejet elég nehéz megóvni a nem kívánatos erjedéstől. Fzzel szemben az olyan teí. melyben a tejcukor a tejsavas erjedést segítő élesztőgombák hatására tejsavvá erjedt, lényegesen ellenállóbh a környezetben előforduló mikroorganizmusokkal szemben, mert a tejsav amolyan tartósító anyagként szerepel. A folyamat további előnye, hogy az ilyen tej antibiotikus hatású és sok В-vitamint tartalmaz. Ezért fontos, hogy állatainknak következetesen savanyított tejet (aludttejet) adjunk. Kistenyésztői feltételek között igen egyszerű aludttejet készíteni. Az üvegből vagy kőből készült edényben tartott tejet hideg helyiségbe tesszük, ahol 24—48 óra alatt megalszik. Folyamatosan etethetjük, hiszen hidegen tartva napokig eláll, jó, ha mindig marad belőle egy kevés, amit alapos keverés után a savanyításra félretett tejhez keverhetünk. ÉLESZTŐSITÉS Az eljárás lényege, hogy a kezelt takarmány cukortartalma az élesztők hatására széndioxiddá és alkohollá erjed, miközben tekintélyes mennyiségű В-vitamin képződik. A takarmány kezeléséhez sütőipari vagy takarmányélesztőre van szükség. Az élesztősités igényes takarmányelőkészítési elárás, viszont megéri a fáradozást, mert a tojásrakáshoz készülődő. illetve intenzíven termelő tyúkok meghálálják a tenyésztői gondoskodást. A sikeres élesztősités feltétele, hogy a kezelt .takarmány elegendő cukrot (keményítőt) tartalmazzon, folyékony halmazállapotúvá legyen feldolgozva, továbbá rendszeresen megkeverjük a kezelt takarmányt (levegőztetés) és állandósítsuk az élesztőgombák számára optimális 24—26 C-fokos hőmérsékletet. Az erjesztett takarmány készítésekor a takarmányadagba szánt szemesek 25 százalékát (dara) használjuk fel kovászkészítésre. Tíz tojó részére 300— 400 gramm árpa-, kukorica- vagy búzadarából, 30—40 gramm sütőipari élesztőből meg 40 C-fokos vízből készítünk keveréket. Egy, 0,25 vagy 0,5 li-> teres bögrébe kb. 1 dl 40 C- fokos vizet öntünk és feloldunk benne morzsalékosra tört 40 gramm élesztőt. Közben egy kétliteres zománcozott edénybe vagy kötálba 4 dl meleg (40 C- fokos) vizet teszünk, majd hozzáöntjük a feloldott élesztőt. Az egészet elkeverjük, majd állandó keverés közben a vízbe szórjuk a gabonadarát is. A kovászt tartalmazó edényt melegre (pl. a tűzhely közelébe) tesszük. Ha az erjesztett anyag hőmérséklete 25—30 C-fokos, akkor az élesztősités 4 óráig tart. Alacsonyabb (15—17 C- fok) hőmérséklet esetén 8—10 órás folyamatról van szó. A fői kezelt eleségnek jellegzetesen kellemes kenyérillata van. Ne feledkezzünk meg a rendszeres kevergetésről, hogy az élesztőgombák elegendő levegőhöz jussanak. A kész takarmányt azonnal etessük fel, mert később kezdetét veheti az eeetsavas erjedés (savanykás szag). Etetés ntán az etetőket alaposan ki kell takarítani, mert a hátramaradó takarmány erjedésnek indul. Legjobb, ha az élesztősített eleséget reggel kínáljuk, mégpedig a szokásos adag egyéb összetevőivel keverve. Akinek a takarmány éjszakai (óránkénti) kevergetése gondot okoz, inkább a déli etetés mellett döntsön. Este ilyen eleséget nem tanácsos juttatni az állománynak, mert ilyenkor a baromfi már keveset mozog. A kistenyésztők esetleg kísérletet tehetnének még a vizkultúrás (hidropúnia) zöldtakarmány termesztéssel, hiszen így lényegében egész télen kínálhatnának némi friss zöldet az állataiknak. A vizkultúrában termesztett zöldeleség sok A-, D- és C-vitamint tartalmaz a tulajdonképpen valamennyi apró háziállat takarmányozásában fontos szerepet játszhat. V, MALIK agrármérnök A zöldség- és gyümölcstermesztésbe szívüket-lelküket beleadó, időt, fáradságot, anyagi ráfordítást nem sajnáló kertbarátok különösebb rábeszélés nélkül, gyorsan magukévá tették a pártkongresszus határozatának idevágd, buzdító sorait, útmutatásait. Termelték, s termelik a továbbiakban is a vitamindús gyümölcs, zöldség ezer meg ezer tonnáit. Teszik ezt azzal a szilárd meggyőződéssel és a szocialista társadalmunk iránti elkötelezettséggel, hogy az általuk termelt árut nem kell külföldről — devizakoronák milliói ellenében — az országba behozni. Ez a valuta másra, még fontosabbra fordítható ... Mégis, nemegyszer mibe ütközik a kertbarátok szervezett, nagyon népes tábora? A btirökr rácia szinte áttörhetetlen betonfalába. Az ágaskodó kérdés újra meg újra feltör az emberből: Vajon miért mindig az őstermelők húzzák a rövidebí bet...? A rendet, a tervszerűséget a helyzet követeli meg. Termelői fegyelemre nagy szükség van. Vagyis: csak annyit termeljünk, amennyit — és amit! — a feldolgozóipar, a kereskedelem, a fogyasztók tábora kíván. : Ezt, úgy-ahogy a termelő Is megérti, ha... nem tapasztal turpisságot, egyoldalúságot. Mert a józan ész ez ellen ágáll A termelő-átvevői megállapodás mindkét felet egyformán kötelezi az abban foglaltak következetes megtartására. Például: alaposan „kilóg a lóláb“, ha az átvevő szerv az áru átvételét szándékosan, előre megfontoltan fékezi, visszatartja. Vagy a jobbik esetben az árut — indokolatlanul — alacsonyabb minőségi kategóriába sorolja. Sajnos, a legtöbbször épp azok a szervek néznek el a dolgok — jogos vagy kevésbé Indokolható panaszok, valós vagy vélt sérelmek — fölött, melyekre az ügyintézés, vagy az ellenőrzés tartozik. — * — Node, ne általánosítsunk! Inkább konkrét példán keresztül érzékeltesssük a nehézségeket, az ügyintézés szövevényességét, a kellő megértés hiányát. A lévai (Levice) járáshoz tartozó Nagyölved (Veiké Ludince) kertbarát-szervezete a 60-as évek elején alakult, s jelenleg 223 főnyi a taglétszáma. Nagyon rokonszenves, a dolgokat összefüggéseiben szemlélő, tárgyilagos ember Molnár Gyula, a szervezet elnöke. Amellett, hogy a község legifjabb nemzedékét tanítja, hogy azok az alaptudást elsajátítva boldogulhassanak az életben, gondjait még szaporítja a kertbarátszervezettel. immár harmadik éye. „Jól megy a szomszédoknak mondták a tőszomszéd farnadiak. S ez egyben rangsoroló megállapításnak is beillik. Tekintve, hogy jónéhány évvel ezelőtt stagnált ez a szervezet. Életet kellett bele lehelni! S ez a művelet sikerült is, persze az új vezetés érdeméből. Mert, nagyon sokat kellett tenni azért, hogy a szervezeti élet fellendüljön, mozgalmassá váljon. És a termelői kedv lángja is fennen lobogjonl Ehhez a cselekvési vágyhoz, tettrekészséghez adott nagyon jó útmutatást a cikk elején már jelzett pártkongresszusi határozatnak a zöldség-gyümölcstermesztés fellendítését szorgalmazó Iránymutatása. A határozat hallatán a tagság nemcsak fellélegzett, hanem serényen dologhoz is látott. Zöldséget, csemegeszőlőt és gyümölcsöt termesztettek. Amint az elnök mondotta, a szervező-felvilágosító munkát a termelésirányítás, majd az áruértékesítés rendszerességének a megalapozása követte. A szervezett kertbarátoknak nagyon jól jött, hogy az általuk termesztet árut — feferon, konzervuborka, vöröshagyma, zöldbab, paradicsom — az Oroszkai (Pohronský Ruskov) Cukorgyár tartósító üzeme minden bonyodalom nélkül átvette. Ment minden a maga rendjénl De miért legyen problémáktól mentes a kertészkedés, a termelés, az áruértékesítés, ha azt, minél nagyobb huzavonával, bonyolítani is lehet?l Ugyanis, már létezik a járási székhelyen a Kertészeti Szolgáltatás. Mi okozza tehát a huzavonát? Az illető járási szerv és a cukorgyár tartósítási üzeme mindeddig nem tudott valamiféle százalék-ügyben dűlőre jutni. S emiatt késnek a szerződéskötések. Más években ilyentájt már tisztában voltak az őstermelők (így a kertbarátok isi), mire vállalkozhatnak, s mihez készülődjenek majd jól fel a téli hónapokban. Azazhogy a rövid néhány hét alatt, ami hamar elszalad. S köztudott: a patópálos magatartást tanúsító kertbarátok általában kevésbé boldogulnak, a konkurrencia harcban alul maradnak. Márpedig a nagyölvedi kertbarátok épp ezt — az alulmaradást — nem akarják. Ha már valamit elkezdtek, azt eredményesen akarják folytatni, amihez a körülményeket nem szabadna nehezíteni. Ha már lön Kertészeti Szolgáltatás, akkor tegye a dolgát! Többek között a szerződéskötéseket, hogy a bizonytalanság köde minél előbb eloszoljék. Mert, épp erre a járási szervre hárul az a feladat, amit ezt megelőzően a feldolgozó üzem látott el. A Kertészeti Szolgáltatás, mint jogi szerv, álljon a sarkára, s rugalmasan intézkedjen, állapodjon meg az áruátvevővel, hogy a huzavona minél előbb megszűnjön. Köztudott, hogy az idő —^ pénz. Ezt a termelők is nagyon jól tudják. Ezért kérvényezték egy szaküzlet létesítését, hogy ne kelljen a vetőmagért, a vegyszerekért, kertészeti szerszámokért stb. Párkányba (Štúrovo) vagy Lévára, a járási székhelyre oly sokszor utazgatniuk. És mi volt a válasz? Esetleg csak Zselizt (Želiezovce) és Ipolyságot (Šahy) követően lehet róla szó ... Ehhez mindjárt az is hozzátehető: évek múltával. Nos, ez nem éppen a legvígasztalóbb ... Tehát, marad továbbra is a beszerzéssel járó rengeteg utazgatás, ami nem csupán időpocsékolás, de egyben költségszaporítás is. Több helyütt mi a gyakorlat, ami a bevásárlási, árubeszerzési gondok mérséklését illeti? Ezt a sok nehézséggel, problé-Több megértést, kevesebb huzavonát EREDMÉNYES ISM ERETGYAR APÍTÄST! mával járó gondot a kertbarátszervezet vállalja magára. Más kérdés az, milyen megoldást talál. Ha a szervezet vezetősége ügyes, akkor árubeszerzőt mozgat, teljes felelősséggel. Persze azzal is törődnie kell, hogy a beszerző feltétlenül megbízható legyen, megelőzve a visszaélést. Ezért jobb, ha beszerző stáb létesül két, esetleg három taggal. Mindezt feleslegessé tehetné, ha a Kertészeti Szolgáltatás —, mint ahogy a névben szerepel — valóban szívügyének tartaná az Ilyen és efféle szolgáltatást. Vagyis, ideiglenes szakboltok nyitását szorgalmazná, ahonnét a környék kertbarátai beszerezhetnék a legszükségesebb dolgokat. Szóljunk még arról, hogy a nagyölvedi kertbarátok az uborkán és a babon kívül valamennyi terményből teljesítették szerződéses kötelezettségeiket. Ezért csupán 13 ezer 360 korona bírságot fizettek. Am, „ha lúd, legyen kövér“, vagyis a paradicsomra kéthetes felvásárlási zárlatot rendelt el az átvevő fél éppen akkor, amikor annak az átadása a legidőszerűbb let) volna. Az ilyen egyt oldalú üzleti-átvevői „sakkhúzások“ egyáltalán nem élesztgetik, sőt lerombolják a termelői kedvet. A jövő idényben lehetőleg legyen kevesebb a packázás, hogy a termelők ne váljanak szárnyszegetté. No meg a sok-sok fáradozásnak, erőfeszítésnek és költségráfordításnak némi haszna is legyenl S legvégül még annyit: a szóban levő kertbarát-szervezet vezetősége jól tudja, hogy a tagok szakismeret-gyarapítása terén van lemaradás. Épp ezért úgy tervezi, hogy a tél folyamán három szakelőadásra kerülhetne sor. Ehhez a lehető legfelkészültebb, sok gyakorlati tapasztalattal rendelkező előadók megnyeréséről gondoskodnak. Tavaly megtekintették az Olomouci FLÓRA gyümölcs-, zöldség-, virágkiállítást, ahol szakismereteiket bővíthették a résztvevők. A jövő év nyarán vagy hazai, vagy magyarországi tanulmányút szervezésével és lebonyolításával számolnak. Ha az utóbbi jönne számításba, akkor az egri történelmi borvidékre látogatnának el, és tanulmányoznák a fóliás zöldségtermesztés vízfütéses módszerét. Eredményes szakismeret gyarapítást! N. Kovács István
