Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-12-31 / 52. szám

4 SZABAD FÖLDMŰVES 1983. йесётбег 31 Kommunisták tanácskozása Ф Széles körűen hasznosítani a tudományos-műszaki ismereteket, az élenjáró mezőgazdasági üze­mek jól bevált módszereit, termelési eljárásait, gyakorlati tapasztalatait! # Bármikor szólít a kötelesség, szíve­sen teszem tiszteletemet a dunaszer­­dahelyi (Dunajská Streda) járás kü­lönböző küldetésű rendezvényein. Mi­ért? Mert itt, a Csalóköz szívében nyoma sincs a zárkózottságnak, a be­­feléfordulásnak. Nem takargatják, nyíltan feltárják a vezetők a fogyaté­kosságokat, s nem ülnek a legjobbak sem babérjaikon. Egészséges verseny­­szellem űzi-hajtja valamennyinket. A mnidig többre, jobbra, gazdaságo­sabbra törekvésnek aztán gyümölcse is terem. A népélelmezés zavartalan­sága, az elegendő és jó minőségű nyersanyag termelése iránti mély fe­lelősségérzet hatja át a járási párt- és mezőgazdasági szervek felelős ve­zetőit. Valójában ez csendült ki a járási méretű gazdasági pártaktíva eredmé­nyeket összegező, de a fogyatékossá­gokat is feltáró, a szellemi erőforrá­sok hasznosítását sürgető beszámo­lóiból. t Készletekbe bocsátkozni nincs mó­dunk, lehetőségünk, mindamellett hadd idézzünk Bartos Andornak, a jmi igazgatójának és Öllé Gyulának, a járási pártbizottság titkárának be­számolójából egynéhány fontosabb, az éves gazdálkodás eredményeit tükrö­ző, az emberi tényezők fontosságát hangsúlyozó, a fő feladatokat meg­rajzoló részletet. — A gyöngébb eredményeket hozó 1981-es és 1982-es évet követően arra kényszerültünk, hogy a takarmány­­gazdálkodás a lehető leggazdaságo­sabbá váljék. Ehhez meg kellett tenni a legmegfelelőbb szervezési intézke­déseket, szabályozni az állatlétszá­mot, különös tekintettel a sertés- és baromfiállományra. Az idén, nagyon nehéz termelési feladatokat kellett mezőgazdasági üzemeinknek teljesíte­ni: szemesekből 261 ezer, hüvelyesek­ből 3500, olajosokból 7300, cukorré­pából 224 ezer, gyümölcsből 18 ezer, zöldségből 47 ezer 800, tömegtakar­mányból pedig 742 ezer tonnát kellett termelni. Emellett fel kellett gyorsí­tani az állattenyésztési termelés üte­mét. Ezekhez a társadalmi elvárások­hoz igazodtak a mezőgazdasági üze­mek éves termelési tervei, melyeket — a szélsőséges időjárási viszonyok és egyéb nehezítő körülmények elle­nére sikerült teljesíteni — nyugtázta örömmel a jmi igazgatója. Megemlítet­te azt is, hogy a mostohább adottsá­gok ellenére az emberi helytállás, valamint szemléletváltozás a haté­konyság, a minőség és a gazdaságos­ság irányába hatott, mind a növény­termesztésben, mind az állattenyész­tésben. Lényegesen több figyelmet fordítottak a mezőgazdasági üzemek, vezetői, növénytermesztési szakembe­rei az agrotechnikai határidők és kö­vetelmények megtartására, a hosszan tartó csapadékhiány mesterséges pót­lására. Az öntözőberendezések telje­sítőképességének maximális kihaszná­lására törekedtek; több mint 55 millió köbméter öntözővizet felhasználva, ami 221 százalékos tervteljesítés. Az öntözőkapacitást legjobban ki­használó üzemek sorába a nagylégi (Lehnice), az aranykalászi (Zlaté Klasy), a vásárúti (Trhové Mýto), az lllésházi (Nový Život), az alistáli (Hroboňovo), a somorjai (Samorín) szövetkezet és a Gombai (Hubice) Ál­lami Gazdaság tartozott. Ennek jóté­kony hatása kifejezésre jutott a ga­bona és a takarmánynövények maga­sabb hozamátlagában. A csöpögted öntözési módszer alkalmazása meg a gyümölcsészetben és szőlészetben ve­zetett sikerre. A hét tonnán felüli hozamátlagot elérő búzategmesztők sorába tartozik a nagymegyeri (Calovo), a felbári (Horný Bár), a lúcsi (Lúč), a nyék­­várkonyi (Vrakúü) szövetkezet, me­lyek közül csupán a vásárúti és az alistáli öntözte a búzáját. Árpából 9 efsz és egy állami gazdaság teljesí­tette túl hozamtervét. Az, hogy, az illető járásban 6,12 tonna volt a kukorica hozamátlaga, s 7000 tonna volt a tervhez viszonyí­tott terméskiesés, a gabona-termés­­többlet ezt kiegyenlítette. A legjobb kukoricatermesztők: a nagymegyeri Agrokomplex, a lúcsi, a csilizradványi (Cíl. Radvaň) szövetkezet, mely üze­mek 8,02—7,13 tonna közötti hozam­átlagot értek el. Mindent egybevéve, a növényter­mesztési tervfeladatok a nehéz körül­mények közepette is teljesültek. Ennél jobb eredmények születtek a járás állattenyésztési termelésében, még annak ellenére is, hogy a száraz­ság igen érzékenyen sújtotta a cukor­répát és a takarmányféléket. Tejter­melést tervét a járás 7,6 millió liter­rel túlteljesíti. A legpéldásabb tejter­melők: a somorjai fajállattenyésztő vállalat (6300 liter), a nagymegyeri Agrokomplex (4930 liter) és a lúcsi szövetkezet (4925 liter évi fejési át­laggal). Pozitívan értékelte a járási gazda­sági pártaktíva a marha- és sertés­­hústermelést, valamint a borjú- és malacnevelést, nemkülönben a beru­házási építkezéseket. A pénzügyi gazdálkodás mutatóinak teljesítése arra vall, hogy a nyers- és a piaci termelés tervét (1—1,5 száza­lékkal, valamint a tiszta nyereség ter­vét is túlszárnyalják. Tehát adott a lehetőség arra, hogy az egész éven át becsületesen dolgozók megkapják szorgalmuk, fáradozásuk méltó anya­gi és erkölcsi jutalmát. A járás mezőgazdasági üzemeinek dolgozói az idén olyan anyagi, gazda­sági alapot teremtettek, mely jó elő­feltétel az 1984-es év ugyancsak igé­nyes tervfeladatainak teljesítéséhez. Persze a téli időszakot jól kell majd hasznosítani a szakmai-politikai isme­retek gyarapítására, a gépek, gépi berendezések, öntözőberendezések tö­kéletes üzemképessé tételére, az őszi vetések téli, télvégi tápanyagpótlásá­ra, gondos, szakszerű ápolására, a ta­vaszi munkavégzés alapos előkészü­leteinek a megtételére, hogy a 7. öt­éves tervidőszak 4. évének tervfel­adatait (melyek igencsak igényesek lesznek!) maradéktalanul teljesíthes­sék. Öllé Gyula elvtárs, a járási pártbi­zottság titkára tömören szólt arról, hogy a járás mezőgazdasági és élel­miszeripari üzemeinek dolgozói a ne­héz feltételek között is megmutatták, mekkora erőt képvisel szocialista ön­tudatuk, a munkához való szocialista viszonyuk, s a haladó termelési és egyéb módszerek mily nagymértékben segíthetik az igényes tervfeladatok teljesítését. Ilyen értelemben említet­te a Juhocukor nemzeti vállalatot, a Milex nagymegyeri (Calovo) üzemét, a baromfifeldolgozó vállalat duna­­szerdahelyi üzemét. Viszont azt sem hallgatta el, hogy a tojás, a baromfi­hús-felvásárlásra vonatkozó intézke­dések késve realizálódtak. Végül is úgy néz ki, hogy az év végéig a ba­romfifeldolgozó 103 százalékra telje­síti a baromfifelvásárlás éves tervét. Tojásból négymillióval vásárolnak fel többet terven felül. Eddig 75 millió tojásra és 2575 tonna baromfihúsra kötöttek kontraktációs szerződést. A SLOVLIK dunászerdahelyi üzemé­nek kommunistái és vezetősége idejé­ben hozott intézkedéseket arra, hogy az időjárás szeszélyei miatti áruki­esést (uborka, zöldbab, piros paprika, paradicsom, szilva) más áruval pótol­ják. Így megteremtődött annak felté­tele ,hogy a 63 millió korona értékű árutermelési- és a 4 milliós export­terv teljesüljön. A dunaszerdahelyi péküzem túltel­jesíti éves tervét mintegy félmillió koronával, annak ellenére, hogy a járásban több helyi pékség kezdte meg működését. A pékáru-ellátás sta­bilizálására, a minőség javítására kell törekedniük. A járás élelmiszeriparának dolgozói a termékek minőségének javítására és választékbővítésre törekszenek. Egyetlen konkrét példa: az élelmi­szeripar 1981-től összesen huszonnégy felújított árut adott piacra, melyek­nek többsége elnyerte a vásárlók tet­szését. A minőség megfelel a szabvá­nyoknak. Ehhez hozzájárul az is, hogy a szaratovi módszer érvényesül a Milex, a Slovlik és a Juhocukor üze­meiben. Mindenképpen nagy pozití­vum, hogy az élelmiszeriparban 36 szocialista brigád tevékenykedik, s a szocialista versenybe a dolgozók mintegy 70 százaléka bekapcsolódik. Öllé elvtárs elismeréssel szólt a Gellei (Holice) Gép- és Traktorállo­más munkaközössége tervtűlteljeslté­­séről, s hasonlóképp értékelte a me­zőgazdasági építővállalatot, mely mó­dosítót feladatait is teljesítette. A gazdasági pártaktívát Magyarics Vince, a járási pártbizottság vezető­titkára irányította. Zárszavában nagy­ra becsülte a termelésben élenjáró mezőgazdasági üzemek példamutatá­sát, a kommunisták és pártonkívüliek tervteljesítésre — és túlszárnyalásra — irányuló erőfeszítéseit, s köszöne­tét mondott mindazoknak, akik az el­ért eredményekhez hozzájárultak. Ezek az eredmények összhangban vannak а XVI. pártkongresszus és a járási pártkonferencia által kitűzött gazdasági és társadalomfejlesztési irányelvekkel. — * — Rövid, amellett tanulságos, előre­mutató, minden szócsépléstől mentes volt ez a gazdasági pártaktíva. Való­ban lényegre tőről A fogyatékosságo­kat sem palástoló, bátor hangvételű. Leges-legvégül még annyit: a tudo­mányos-műszaki vívmányokat, vala­mint az élenjáró mezőgazdasági üze­mek tapasztalatait kellene minden eddiginél rugalmasabban és szélesebb körűen alkalmazni, a gyakorlatban hasznosítani. A szellemi erőforrás mint tartalék, így válhat termelő­erővé. (kovács) Középütt CirákovS szakaszbizalmi, a fejőbrigád vezetője (A szerző felvétele) Emília Zižlavská 1981-ben került a hardicsal (Zemplínske Hra­­díšte) szövetkezetbe. Aztán az SZFSZ-alapszervezet vezetőjévé vá­lasztották. Mint a közös gazdaság vezetői mondották: a közösségi munka aktív szervezőinek, segítőinek egyike. Véleményét a vezetők igénylik. Az SZFSZ-alapszervezet tagjainak ügyeit kellő rugalmas­sággal intézi. Mi hát a szövetkezet vezetőinek a szervezeti életről alkotott vé­leménye? Vojtech Trabaj, az üzemi pártszervezet elnöke úgy vélekedik, hogy a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének alapszervezete, ha he­lyesen, az irányelvnek megfelelően tevékenykedik, sokat tehet a szövetkezeti demokrácia széles körű gyakorlati érvényesülése szaka­szán, a szociális-kulturális igénykielégítés is szervezett formát ölt­het. Ezenkívül jó értelemben istápolhatja a jó munkahelyi légkör kialakítását és megtartását. Innen indulhat ki sok-sok jó kezdemé­nyezés, ami a szocialista versenyt és a vállalásokat (és azok telje­sítésének a kollektív ellenőrzését) Illeti. Az efsz-tagok csaknem mindegyike tagja az SZFSZ-alapszervezet­­nek. A szervezeten belül létezik egy bizalmi csoport és öt részleg­­(szakasz) bizottság. A szervezeti élet ezeken keresztül válhat tel­jessé. Lajoš Gabriel agrármérnök a szövetkezet elnöke. Szerinte a szö­vetség alapszervezetének tevékenysége nélkül sokkal nehezebb volt a közös gazdaság vezetőinek az irányító munkája. Az üzemi párt­­szervezetre hárul ugyan a tömegpolitikai nevelő munka, az SZFSZ- alapszervezet ebben sokat segíthet, hiszen átfogja csaknem egészen az efsz-tagságot. — Ahhoz, hogy az SZFSZ-alapszervezet valóban jól tevékenykedjen — újságolta a pártelnök —, a különböző bizottságokba kommunistá­kat delegáltunk. Megbíztuk őket azzal, hogy példásan végezzék a szervező, nevelő és termelőmunkát, legyenek példamutatók, kezde­ményezők. Máris tapasztalható, hogy tökéletesebb a tagok érdek­­védelme, rendszeresebb az ellenőrzés, ami a jó munka egyik legfőbb előfeltétele. Hiszen az ellenőrzés az irányítás szerves része. Az SZFSZ-alapszervezet vezetője és a bizalmi csoport vezetője a tagság valamennyi fórumán jelen van, a munkahelyi megbeszélésektől egé­szen a vezetőségi gyűlésekig. Teljes joggal felruházva. Mutassuk be az állattenyésztési ágazat szakaszbizalmiját: Mária Cičáková fejőnő, az ezüstérmes brigád vezetője. Beszélgetésünk során többször is említi a nevelést. Kifejezetten a mai igényű, helyi közösségi nevelésre gondol. A kis közösségben jobban érvényesülhet a nevelői ráhatás, a közösségi gondolkodás és a felelősségérzet elmélyítése. — Szervező- és nevelő munkánk úgy jó, ha hatékony és sokolda­lú. Szerintem a szövetség alapszervezete akkor végez jó munkát, ha nem csupán a termelőmunkán tartja rajta a „kezét“, de törődik a dolgozók gondjával-bajával is. Azért említem ezt — hangsúlyozza Cičáková bizalmi —, mert nem mindegy, hogy a dolgozóknak jó-e a közérzetük vagy sem. Ez iganis hat a termelésre, a feladattelje­sítésre. A kölcsönös vádaskodások, civódások, nézeteltérések mérge­zik a munkalégkört, elterelik a figyelmet a fő problémák megoldá­sáról, a tervfeladatok következetes teljesítéséről. Ügy hisszük, ebben a már név szerint is említett bizalminak tö­kéletesen igaza van. (illés) J'" AN MINÄRIK mérnök ,a Tren­­čfni Járási Nemzeti Bizottság elnöke a CSKP KB 6. ülésén hozott határozatoknak a járásban va­ló teljesítéséről tájékoztatta a sajtó képviselőit. A szolgáltatások jelenlegi helyzetéről szóló sajtótájékoztatón je­len voltak továbbá a városi nemzeti bizottság, valamint a járási és helyi szolgáltató üzemek képviselői. A nyugat-szlovákiai kerület leg­északabbra fekvő, közepes nagyságú járáséban közel kétszázezren élnek. A járási székhelyen kívül még három város, Nové Mesto nad Váhom, Stará Turá és Trenčianske Teplice található a járásban, amely a kerület egyik legfontosabb ipari központja. A 26 szövetkezet és két állami gazdaság 62 ezer hektáron gazdálkodik. Az idén különösen a cukorrépa-termesz­tésben, valamint a tejtermelésben ér­tek el szép eredményeket. A hetedik ötéves tervidőszak több mint ötezer lakás átadását irányozza elő, eddig 2300-at sikerült átadniuk. Az új lakó­telepeken azonban nem megfelelő a szolgáltatási hálózat, több esetben hiányoznak az alapvető ágazatok. A járási és helyi szolgáltató üzemek mellett öt ipari szövetkezet, valamint a nemzeti bizottságok 43 kisüzeme biztosítja a lakosság számára a szol­gáltatásokat .A CSKP KB 6. ülését kö­vetően átértékelték a kitűzött felada­tokat és a fő hangsúlyt a minőségi mutatók növelésére helyezték. A járá­si nemzeti bizottság, az illetékes vál­lalatok éš üzemek vezetői tudatosít­ják, hogy számottevő javulás csakis akkor érhető el, hogyha a városi és helyi nemzeti bizotságok behatóbban foglalkoznak a lakosság igényeinek minél magasabb szintű kielégítésével. Ezért kidolgozták a járás közös mun­katervét, amelyben részletesen elem­zik a szolgáltatási hálózat eddigi rendszerét, valamint annak továbbfej­vált. javult az irányító és ellenőrző tevékenységük, elmélyült a tömegpo­litikai munkájuk. A központi közsé­gekben a polgárok különböző ügyei­nek intézése a helyszínen történik, nem kell a lakosoknak minden eset­ben a járási székhelyre utazniuk. Po­zitív eredmények a szolgáltató tevé­kenység javításában is mutatkoznak, azonban ezen a téren még számos sok mellett igényli például az eser­nyőjavítást, kés- és ollóköszöriilést, valamint a háztartási gépek otthoni javítását. A hálózat bővítésének a leg­nagyobb akadálya a szakemberhiány. Hasonlóan problémát okoz, hogy ke­vés a korszerű követelményeknek megfelelő helyiség. Az új borbély-, illetve fodrászüzletek létrehozását nehezíti, hogy a higiéniai központ A sifoiatásíÉ fejlesztésért szükségessége lesztését. Feltétlenül szükséges, hogy a városok és községek vezetői az em­lített közös munkaterv alapján kidol­gozzák, valamint rendszeresen ellen­őrizzék a helyi szükségleteknek meg­felelően elfogadott fejlesztési ütem­tervet. Napjainkban fokozottabban ér­vényes, hogy a hatékonyság növelésé­nek nélkülözhetetlen feltétele az eredményes összmunka. A nemzeti bizottság dolgozóinak egyik alapvető feladata, hogy megfontoltan járjanak el az új szolgáltatási ágazatokkal va­ló bővítés során, nehogy elkövessék azt a hibát, hogy mindenütt — az igények figyelembevétele nélkül — ugyanazokat a részlegeket próbálják bevezetni. A CSKP KB) 6. ülését követően a központi községek kerültek a figye­lem középpontjába. Az eltelt időszak értékelése igazolja az intézkedés lét­­jogosultságát. A nemzeti bizottságok munkája önállóbbá, színvonalasabbá probléma merült föl, és bizony nem sikerült a kitűzött feladatokat mara­déktalanul teljestieni. Ez nem csupán a központi községek esetében, hanem általánosan is érvényes. A magánszemélyeknek adott kis­ipari engedélyek kiadásáról szólva röviden csak annyit, hogy a lakosok segítségét azokon a területeken igénylik, amelyeken a szolgáltatási vállalatok különböző okok miatt nem tudnak kielégítő munkát végezni. A szolgáltatási üzemek vezetői elmon­dották, hogy nagy fejtörést okoz a szakember-utánpótlás. Evek óta a leg­nagyobb gondok egyike, hogy leg­alább egykét fiatalt toborozzanak például a kéményseprői vagy pedig a cipőjavítói szakmába. A szolgálta­tási hálózat alkalmazottainak a több­sége nő, és köztudott, hogy az állan­dósítás során ez milyen nehézségek­kel jár. A lakosság az alapvető szolgáltató­dolgozói csakis higiéniai szempontból teljesen megfelelő épületekben enge­délyezik azok működését. Az egész járásban, és valószínűleg egész Szlo­vákiában is, kevés kivételtől eltekint­ve, megoldatlan a temetkezési szol­gáltatások szervezése. Hivatalosan nincs lefektetve, hogy a nemzeti bi­zottságoknak vagy pedig a szolgáltató vállalatoknak tartozik-e a feladatkö­rébe az említett szolgáltatások bizto­sítása. A járás vállalatainak és üzemeinek igazgatói tanácsa közös megállapo­dással módosította az egyes szolgál­tatási üzemek részlegeinek nyitva­tartási idejét, hogy a dolgozók szá­mára lehetőség nyíljék munkaidejük lejárta után is igénybe venni a leg­alapvetőbb szolgáltatásokat. Az intéz­kedés nagy visszhangra talált, és je­lenleg a lakosság teljes mértékben ki is használja a nyitvatartási idő módo­sításával adott lehetőséget. Ä városokban és községekben a szolgáltatási központ épületében, vagy más néven a szolgáltatőházban össz­pontosulnak a legfontotsabb ágaza­tok. Furcsának tűnik minden bizony­nyal, hogy éppen az 50 ezer lakosú Trenčín nem rendelkezik az említett központtal. E problémát a közeljövő­ben minél gyorsabban meg kell ol­dani. A Trenčíni Járási Nemzeti Bizottság vezetői ezúttal is hangsúlyozták, hogy a nemzeti bizottságok apparátusában egyre több szakképzett dolgozóra van szükség. A polgári bizottságok mun­kájáról viszont megállapították, hogy azt javítani kell, hogy tevékenységük ne csak a társadalmi munka szerve­zésére korlátozódjék, hanem aktívab­ban kapcsolódjanak be a különböző területeken jelentkező nehézségek mi­előbbi leküzdésébe. Az igényes feladatok teljesítése a nemzeti bizottságok a járási és helyi szolgáltató üzemek, valamint az ipari szövetkezetek dolgozóitól fokozottabb munkát igényel, hogy szolgáltató há­lózatunk mindannyiunk számára a korszerű követelményeknek megfelelő legyen. A szolgáltatások minőségének javítása csakis közös összefogással, a politikai és szakismeretek állandó bő­vítésével, a munkaerkölcs megszilár­dításával lehetséges. / Bárdos Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents