Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-12-31 / 52. szám

1983. december 31. SZABAD FÖLDMŰVES ÜNNEPEL a szigetország hős népe A forradalom szigetének, a Kubai Köztársaságnak népe ünnepel. 1959- ben Újévkor vonultak be Fidel Castro harcosai Havannába és megdöntötték az Egyesült Államok emberének, Ful­­gencio Batista diktátornak elnyomó rendszerét. Castro és társai, a forra­dalmi hazafiak befejezték felszabadí­tó művüket — megdöntötték Batista önkényuralmát és szabaddá tették az utat az ország fejlődése előtt. A for­radalom vezetői titáni erőfeszítéssel láttak hozzá az újjáépítés müvéhez, Kuba hosszú elmaradottságának fel­számolásához. A gazdasági elmara­dottság velejárója volt a nagyará­nyú írástudatlanság, az ország rossz egészségügyi és szociális helyzete. Mindezt csak lépésről lépésre lehe­tett orvosolni, számba véve a lehető­ségeket. Így vált Kuba a forradalom szigetévé, Amerika első szabad terü­letévé. A forradalmi népnek nagy szerencséje volt, hogy hű és önzetlen barátokra lelt a Szovjetunióban és a többi európai szocialista országban, melyek nagy segítségükkel, anyagi és erkölcsi támogatásukkal hozzájárul­tak ahhoz, hogy Kuba elérje fejlődé­sének mai szintjét. Mindez nagy ne­hézségek árán történt, mert az nsz­­tályellenség nem akart beletörődni vereségébe, többször is ellenforradal­mi kísérleteket tett a helyzet vissza­fordítására. Az ellenforradalmárok az észak-amerikai imperializmus bőkezű támogatását élvezték, s ezért merész­ségük sem ismert határokat. Nem is­mert határokat mindaddig, amíg Playa Girőnnál az imperialisták támogatá­sával partra szállt ellenforradalmá­rok meg nem tapasztalták a forradal­mi nép ellenállását, súlyos öklét. Az invázió leverése után Washing­ton d:p’omáciai aknamunkával pró­bálkozott. Mindent megtett, hogy a forradalmi Kubát kirekessze a latin­amerikai országok közösségéből. Ku­ba ügye azonban minden akadállyal szemben diadalmaskodott. Visszafo­gadták az Amerikai Államok Szerve­zetébe és Washingtonnak el kellett ismernie .kudarcát. Az imperialisták azonban nem adják be könnyen dere­kukat. Továbbra is folytatják a pisz­kos aknamunkát a szigetország hős népe ellen, mely sohasem hajt fejet az imperializmus előtt. Az utóbbi években a Fehér Ház utasítására amerikai részről nemegyszer próbál­koztak fertőző betegségek kórokozói­nak, így a dengue mocsári láz kár­okozójának terjesztésével, továbbá növényi betegségeket hurcoltak az országba azzal a céllal, hogy kárt tegyenek az ország legfőbb terméké­nek, a cukornádnak termesztésében, s így érzékeny gazdasági vesztesége­ket okozzanak az országnak. A kubai nép ez ellen is felvette a harcot. A párt és a legfelső vezetőség utasítá­sára országszerte területi védelmi bi­zottságok alakultak, hogy idejében meghiúsítsák az esetleg bevetett el­lenséges kártevők terveit. Kuba népe társadalmi mozgósítással válaszol! az imperialisták terveire, s állja a sarat most is, amikor a grenadai esemé­nyek után teljesen lehullott a lepel az imperializmus igazi arculatáról. Az imperialisták részéről azért érték ko­holt vádak a forradalmi Kubát, mert összeesküvésük nem sikerült, az egész világ meggyőződhetett Washington elemi emberi jogokba ütköző gálád terveiről és képrautatásáről. Allamünnepén köszöntjük a hős ku­bai népet, mellyel egy síkon harco­lunk az imperializmus fondorlatai ellen, a világbéke megőrzéséért, az emberiség boldog jövőjéért és felvirá­goztatásáért. {in) Közeledik az év vége, már csak napok választanak el 1984 be­köszöntésétől. A jó gazdák módjára mi is visszapillantunk az el­telt esztendőre, mit hozott, milyen gondokat keltett és hogyan váltotta valóra az emberiség reményeit, vá­gyait. Az 1983. esztendő azután köszön­tött be. hogy Európa számos orszá­gában politikai változásokra került sor. Így az NSZK-ban megbukott a szociáldemokrata-liberális koalíció, mert felborult egysége, s a bomlasz­tó erők óceánon túli támogatást él­vezve mindent elkövettek, hogy le­hetetlen helyzetbe hozzák a balolda­li erőket, megakadályozzák a balol­dali szociáldemokraták felkerülését. Az NSZK-ban lezajlott vita is akörül forgott, hogy az Egyesült Államok ko­holt vádak alapján gaztjaságl-keres­­kedelmi embargót vezetett be a Szov­jetunióval és a szocialista országok­kal szemben. A Reagan-kormányzst célja az volt, hogy megszaporítsa az gat-Európában. Ha az utca népe meg­mozdul, ez a fennálló nyugati kor­mányok politikájának nem egyszerű helytelenítését jelentette, hanem kon­krét esetekben bizonyos meghátrálás­ra is kényszerítette őket. A nyugat­európai közhangulatot talán a leg­­ékesszólóbban tükrözi az ENSZ-köz­­gyűlés ülésszakának legutóbbi határo­zata. amellyel elsősorban a Szovjet­unió és a többi szocialista ország kez­deményezésére befagyasztotta a nuk­leáris fegyverekkel való kísérleteket, új fegyverek kipróbálását és tökéle­tesítését. továbbá nukleáris töltetek gyártását. Az ENSZ-határozat a két nagyhatalomra bízza ennek végrehaj­tását, hogy ezt kétoldalú tanácskozá­sok és intézkedések alapján könnyít­sék meg, példát mutassanak a többi Az egység útján A Portugál Kommunista Párt nem­régen Portóban tartotta X. kongresz­­szusát. A mandátumvizsgáló bizottság jelentése szerint az 1979-ben megtar­tott IX. kongresszus óta a párt taglét­száma 22 százalékkal nőtt, s eléri a- 250 ezret. A küldöttek 49,6 százaléka ipari és mezőgazdasági munkás, 22,3 százaléka alkalmazott, 15 százaléka értelmiségi, több mint 10 százaléka pedig egyéb foglalkozású volt. A ko­rábbi kongresszusokhoz képest egy­ötödével nőtt a nők aránya, s a fia­taloké viszont valamelyest csökkent. A kongresszuson a politika! bizottság beszámolóját Alvaro Cunhal, a párt központi bizottságának főtitkára ter­jesztette elő. A nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit érintve előadói be­szédében megjegyezte, hogy a nem­zetközi helyzetre egyrészt a világ dol­gozóinak és népeinek abban a harc­ban elért sikerei jellemzők, amelyet az emberiségnek a kizsákmányolás és az imperialista elnyomás alóli felsza­badításáért vívnak, másrészt éleződik a nemzetközi helyzet annak következ­tében. hogy az imperializmus agresz­­szív intervenciós politikát, antikom­­munista keresztes hadjáratot folytat. A beszámoló hangoztatta, elengedhe­tetlenül szükséges, hogy a békeharc továbbra is a legfontosabb tömegmoz­galom maradjon. Portugáliában azon keresztül is bontakozzék ki. hogy küzdenek az ellen, hogy a szocialis­ta-szociáldemokrata kormány aláren­delje magát az amerikai imperializ-, musnak. küzdjenek Portugália nem­zeti érdekeket szolgáló külpolitikájá­ért és a világ küzdőterén síkraszáll­­janak az enyhülés, a békés egymás mellett élés érdekében. Az imperia­lizmusnak az utóbbi évtizedekben el­szenvedett vereségei arról tanúskodnak, hogy a népeknek lehetőségük van ar­ra, hogy eredményesen szembeszáll­­janak až imperializmussal. A kongresszus vitájában a felszóla­lók egyöntetűen megerősítették a párt irányvonalának helyességét, s rá­mutattak arra, hogy a párt elvi poli­tikájának eredményeként az elmúlt négy év alatt az ország valamennyi körzetében növekedett a párttagok száma és a PKP befolyása. A felszóla­lók az egység megőrzésében, a poli­tikai akciók fokozásában, illetőleg a lakosság körében végzett agitációs, meggyőző tevékenységben látták a párt központi feladatát. Hangsúlyozták: a PKP ma erősebb, mint valaha, politikai erejét ezért sú­lyának megfelelően kell latba vetnie az ellenforradalmi erők offenzívájá­­nak megállítására és demokratikus, alternativ kormányzat létrehozatalá­ra. KARDDAL ÉS DOLLÁRRAL általános gazdasági és energiaválság­ból kifolyólag a szocialista közössé­get ts érintő nehézségeket, s így akadályokat gördítsen fejlődésük és kibontakozó békepolitikájuk útjába. Az NSZK-ban és más nyugat-európai országokban is elmérgesítette a köz­hangulatot Washingtonnak az az el­határozása, hogy a tömegek és egyes kormányok tiltakozása ellenére is' végrehajtja a NATO-ra rákényszerí­­tett úgynevezett kettős döntést, mely­nek alapján az idén végrehajtják a Pentagon rakétatelepítési tervét. Az elmúlt év eseményeit általános­ságban jellemezve, megállapíthatjuk, hogy hatalmas világméretű küzdelem bontakozott ki az emberiség létéért vagy nemlétéért, s ebben a világküz­delemben a szorító helyzetből kive­zető utat mindenkor a Szovjetunió elvszerű és rugalmas békejavaslatai 'mutatták. Ennek számtalan példáiét láttuk az ENSZ-közgyűlés 38. ülés­szakán, továbbá a madridi .utóérte­kezleten. melyen a szovjet küldöttség­nek, valamint a szocialista közösséget képviselő további delegációknak nagy küzdelmet kellett megvívniuk a kitű­zött cél ellenében kardoskodó atlan­­tista politikusokkal. Mint lurij Andro­­povnak, az SZKP főtitkárának nyilat­kozatai is nemegyszer leszögezték, a Szovjetunió elvszerfi békepolitikát folytat, mindenekfölött drága neki az emberiség békéje mint létének zálo­ga. s e cél érdekében minden lehe­tőséget kihasznál. Zsarolni azonban nem hagyja magát. Népének, barátai és szövetségesei népeinek biztonsága számára minden imperialista cselszö­véssel szemben megóvandó értéket jelent, s ezért határozta el, hogy a washingtoni imperialista manővere­zéssel zsákutcába vezetett genfi le­szerelési tárgyalások megfeneklése után kényszerintézkedéseket fogana­tosít egyes testvérországokkal egye­temben a szocialista közösség bizton­ságának védelmében. Az elmúlt év nemzetközi aktivitását tehát fő vonalakban így jellemezhet­jük: folytatódott Washingtonnak és NATO-szövetségeseinek zsaroló raké­­tapolitikája, ezzel szemben pedig fel­sorakoztak a szocialista közösség épí­tő jellegű, katasztrófaelhárító védel­mi javaslatai. Az. hogy egyes nyügat-európai kor­mányok bedőltek a washingtoni nyo­másnak, beadták derekukat és oda­kölcsönözték országuk területét ame­rikai rakéták telepítésére, különféle­képpen magyarázható, de a néptöme­gek nem értettek egyet kormányuk­kal, és tovább folyik a tiltakozás Nyu­államnak, az Ilyen irányú nukleáris leszerelésre. Lényeges és nagyon idő­szerű ez a határozat, már azért Is, mert kitudódtak a Pentagon újabb tervei, hogy további nukleáris rakéta­támaszpontokat kíván létesíteni Grőn­­landon, Izlandon. Japánban, Skóciá­ban. az NSZK-ban, sót Dániában és Törökországban is. Dániában, ahol igen erős a rakétaellenes tiltakozó mozgalom, a kormány már bejelen­tette, hogy nem járul hozzá a NATO rakétatelepítési költségeinek fedezé­séhez. A leáldozó év tapasztalatai arra in­tenek, hogy még nagyobb figyelmet kell szentelni világszerte a rakéta­­ellenes mozgalmaknak, különösen magában az Egyesült Államokban, mert Ronald Reagan elnök november 4-i nyilatkozatában olyan kijelentést tett. hogy Washington fittyet hány a rakétapólitikáját ellenőrző ENSZ-ta­­gok százai véleményére. Ilyen tehát az amerikai imperializmus igazi ar­ca. melyet a búcsúzó évben többször is megmutatott. A rakétakérdés mellett a nemzet­közi életben a legtöbb izgalmat a kö­­zép-emerikai és latta-amerikai orszá­gokkal szemben folytatott imperia­lista kalandorpolitika okozta. Grena­da szigetállamban az amerikai impe­rializmus pártfogását élvező erők megdöntötték a haladó politikát foly­tató Maurice Bishop miniszterelnök kormányát. A katonai zendülés során a miniszterelnök több társával együtt életét vesztette, s a washingtoni kor­mány már meg is találta az ürügyet, hogy a térség néhány Amertka-barát országával szövetkezve partraszállást hajtson végre Grenadán és durván be­avatkozzék az ország belügyeibe. a szuverenitáséból következő legele­mibb jogokat is megsértve. Grenadán a helyzet lassan rendeződik, s bár elhangzottak olyan kijelentések, hogy az intervenciós „rendfenntartó“ csa­patok rövidesen elhagyják a sziget­­országot. az imperialista befolyás kü­lönféle formákban továbbra is érvé­nyesül. Az amerikai imperializmust az idén más országokkal kapcsolatban is kel­lemetlen meglepetések érték. Chilé­ben a kegyetlen megtorlások ellenére is lázadozik a Pinochet diktátor ural­mát sinylö dolgozó nép, és sorsának jobbra fordulását eredményező válto­zásokat vár. Az ENSZ-közgyűlés ülés­szaka a napokban határozatban ítélte el az Egyesült Államok által támoga­tott latin-amerikai diktatúrákban fennálló állapotokat, mindenekelőtt a legelemibb emberi jogok sárba tiprá­sát. így a Salvadort nép felszabadító harcával szembeni beavatkozással kapcsolatban, a nicaragual nép kon­szolidációs építőpolltikája elleni csel­szövések miatt megbélyegezte a Fe­hér Ház pulitikáját. Tapasztalatból tudjuk, hogy az amerikai Imperializ­mus semmibe veszi a világszervezet erkölcsi ítéleteit, ezért kívánatos, hogy a jövőben az amerikai monopó­liumok ellen Irányuló gazdasági és egyéb érzékeny szankciókkal is ér­vényt szerezzen határozatainak. Bizonyítást nyert, hogy a Fehér Háznak a latin-amerikai országokkal szemben kidolgozott és folytatott po­litikája az imperialista militarista fér­­dekek mindenáron való érvényesíté­sét célozza, éspedig minden régióban, amelyet a Fehér Ház az USA érdek­­területének tekint. E politika kivite­lezésében Washington a durva erő­szaktól az árnyaltabb cselezésig min­den eszközt felhasznál. így cserélge­ti érdekének megfelelően az érdekeit szolgáló latin-amertkai diktátorokat is, különösen akkor, ha otthon már , nagyon forró a talaj a lábuk alatt, így történt ez Guatemala esetében is, ahol Mejia tábornok váltotta fel az előző Rios Monntt tábornokot, aki ellen a tiszti kar fellázadt. A rend­szer névlegesen változott, de a halál­brigádok uralma továbbra Is fenn­áll. A legtöbb problémát okozó nemzet­közi kérdések között a mai napig él­helyen áll a közel-keleti válság. Ez­zel kapcsolatban annyira bonyolulttá vált és elmérgesedett a libanoni hely­zet. hogy nemegyszer nemzetközi be­avatkozás szükségével fenyegetett. Az Egyesült Államok fegyverrel is tovább támogatja Izrael terjeszkedő politiká­ját. a libanoni köztársaság felosztásá­ra tett kísérleteit, s mindenekelőtt a Palesztinái felszabadító mozgalommal szembeni kegyetlenkedéseit. A bonyo­dalmakat még fokozta az Is. hogy a Palesztina! feiszabadítési szervezet­ben szakadás történt. A mozgalom magvát alkotó El Fatah tisztjeinek egy része1 fellázadt a PFSZ törvénye­sen elismert vezetője, Jasszer Arafat ellen, és nehézfegyverekkel támadt követőire. Mindez bonyolította a li­banoni helyzetet, melynek rendezésé­re meghirdetett többpárti értekezlet eredménytelenül végződött. Az év vé­ge felé az a jellemző helyzet, a kö­zel-keleti válságban, hogy Jasszer Arafatot és követőit nemzetközi segít­séggel szállították biztonságba. A végéhez ért 1983-ban különféle főrumokon bélyegezték meg az Egye­sült Államokat. Elítélték az ENSZ-ben a közel-keleti válság rendezésének akadályozása, a dél-afrikai fajüldö­zők rendszerének támogatása miatt, a namíbiai helyzet rendezésének aka­dályozásáért. továbbá az Afrikai Egy­ségszervezet fórumán azért, hogy be­avatkozott a csádl polgárháborúba, és pozíciókat igyekezett szerezni ma­gának az egykori gyarmattartó Fran­ciaországgal szemben. Ugyanakkor ezt a helyzetet arra is kihasználta, hogy egész a fegyveres incidensig el­harapódzó ellenséges kampányt szít­son a haladó arab politikát folytató Líbia ellen. — ez—< Nem engedhető meg a katonai erőviszony megbontása Washington foly­tatja közép-ameri­kai katonai jelen­létét. Nyílt katonai és gazdasági segít­séget nyújt a sal­­vadori rendszernek a felkelők ellen, s már az idén pótló­lagosan 110 millió dollárt folyósított neki. A guatemalai diktatúra az Idén hatmillió, jövőre tízmillió dollárt kap Amerikától. A moszkvai Pravda szerkesztősége cikket közölt az Európát fenyegető nukleáris veszélyről, amelyet az Egyesült Államok politikája rejt magában. Az amerikai rakéták Európába telepítése alapvetően új, a korábbiaknál sokkal veszélyesebb helyzetet terem tett, állapítja meg a Pravda. A nukleáris fegyverek szá mának megszaporodása Európában előre nem láthat' következményekkel fenyeget. A jelenlegi helyzet klala kulását már eleve eldöntötte az Egyesült Államoknak a a szándéka, hogy lehetetlenné tegye a' megegyezést a európai nukleáris fegyverzetekről folytatott tárgyalt sokon. Ezek kudarcáért a felelősség teljes mértékbe Washingtont terheli, de osztoznak benne azok a polit kai vezetők is, akik népeik érdekeit figyelmen kivi hagyva elősegítik az amerikai kormányzat militarist terveinek megvalósítását. Az Európában kialakult ke tonai erőviszonyok megbontását a szocialista országé! nem engedhetik meg, nehogy Washingtonnak az a ve szélyes illúziója támadjon, hogy ténylegesen megkezd­heti szocializmusellenes „keresztes hadjáratát“. Ezért volt szükség a Szovjetunió által az amerikai rakétatelepítésre bejelentett válaszlépésekre. Még szem­betűnővé válik az amerikai rakétatelepitést engedélye­­zők felelőssége, ha figyelembe vesszük, hogy ,.e lépés­sel Nyugat-Európa biztonságát a kiszámíthatatlan vl­­elkedésű és kalandor lépésekre hajlamas washingtoni kormányzat kezébe tették le“ — hangsúlyozza a Pravda. Nincs szó arról, hogy bárki is gyűlöletet akarna szí­­iní az Egyesült Államok ellen, de a tényekkel szá­llni kell. Az Egyesült Államok a világ egyetlen olyan rszága. amely már a^almazott atomfegyvert. Az ame­­kai hadsereg csaknem fele (43 százaléka) az ország atárain kívül állomásozik, noha ennek semmi köze az gyesült Államok államhatárainak védelméhez. Ebből a elyzetböl van kiút, írja a Pravda, emlékeztetve rá, ngy ha az Egyesült Államok és más NATO-országok •tésznek mutatkoznak visszatérni az amerikai rakéták európai telepítése előtti helyzethez, akkor a Szovjetunió is kész lesz megtenni ezt, szögezi le a Pravda szerkesz­tőségi cikke. Reményekkel /» g i z# i«» «*j > az uj esztendő küszöbén

Next

/
Thumbnails
Contents