Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1983-12-24 / 51. szám
12 „SZAMD FÖIDWOW?. ML A munka minőségének javítása és a hatékonyság A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban a sző legszorosabb értelmében törvényerejű követelmény a tudományos-műszaki haladás legújabb vívmányainak gyakorlati alkalmazása, a minőség javítása, a munkatermelékenység növelése, az önelszámolás következetes érvényesítése. E célok elérése, a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum feladatainak teljesítése érdekében e szférában is alkalmaznunk kell a tervszerű népgazdaságirányítás rendszerének tökéletesítését célzó komplex intézkedéseket. Pártunk elvi, politikai, gazdaságpolitikai irányvonalának érvényesítése következetesebb munkát, s jobb végrehajtást igényel. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy nem szabad napirendre térnünk a fogyatékosságok fölött, küzdeni kell az összes progresszív termelési módszer meghonosításáért, az új eljárások, technológiák bevezetéséért, és a legkorszerűbb tudományos-műszaki ismeretek nyújtotta lehetőségek kiaknázásáért. Az elmondottakböl kiindulva napjainkban újból és újból megfogalmazódnak azok a termeléssel kapcsolatos követelmények, amelyek teljesítésétó'l gyorsabb haladást várhatunk minden területen. Most az év befejező szakaszában, a termelés alakulásának teljesebb ismeretében kitűnő lehetőség kínálkozik arra, hogy az egyes gazdaságok vezetői és szakemberei — kiszakadva a napi operatív munkából — összeszedjék gondolataikat, mélyrehatóan elemezzék, mit miért tettek úgy, ahogyan tették, s milyen következményekkel. Ez azért is válik szükségszerűvé, mert a mérce — akár a termelés hatékonyságáról, a termék minőségéről, a ráfordítások és hozamok alakulásáról, az egész tevékenység népgazdasági hasznáról legyen is szó — magasra került. Az összetettebb és halaszthatatlan feladatok az eddigieknél nagyobb felelősséget, önállóságot, kezdeményezést követelnek az irányító posztokon dolgozóktól. Az ilyen és csak az ilyen tartalmú magatartás kaphat kellő erköcsi, politikai támogatást, társadalmi megbecsülést. A népgazdaság érdekeit szem előtt tartó, a helyi feladatokat annak szolgálatába állító tevékenység minden szinten, vezetőknek és dogozóknak e gyaránt kötelessége. A fenti alapgondolatok csendültek ki az SZLKP KB propaganda és agitációs osztálya által rendezett „A munka minőségének javítása és a hatékonyság növelése — az agrokomplexum fejlesztésének alapfeltétele“ megnevezésű országos szeminárium előadásaiból is. A mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum időszerű feladatait, pártunk tudománypolitikai irányelveit, a minőségi és a hatékonysági követelmények fokozottabb érvényesítését körvonalazó előadásokból az alábbiakban kivonatot közlünk: LADISLAV GUPÍK AGRÁRMÉRNÖK, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi Pártunk népgazdaság-fejlesztési elvei, a CSKP XVI. és az SZLKP kongresszusának határozatai a munka hatékonyságának és jó minőségének állandósítására sarkallnak minket. Élelmiszeripari ágazataink termelésének hatékonysága, a nyersanyagkészletek ésszerű felhasználása az élelmiszerekkel való önellátás kedvező színvonalában csúcsosodik ki. Szükségszerű tehát az ágazatokban az anyagi-műszaki normák megtartása, a nyersanyagszükségletek hasznosítása, s ennek érdekében a tudományos-műszaki Ismeretek következetes alkalmazása. Élelmiszeripari ágazataink például az 1982-ben szilárdított anyagi-műszaki normák hatására mintegy 58,7 millió korona értékű nyersanyagot takarítottak meg, ám helyenként az anyagi-műszaki normák megszegésével mintegy 16,8 millió korona értékű károk keletkeztek, örvendetes azonban, hogy a tőkés importból származó nyersanyagok behozatalát több mint 24 millió korona értékben csökkentettük. Nem hallgatható viszont el, hogy a veszteségek részben a raktározás, részben a technológiai folyamatok és a szállítások során keletkeztek. Eléggé nagy a veszteség a cnkoriparnál, ami a répa begyűjtésének kedvezőtlen feltételeivel, továbbá a hosszú tárolással magyarázható. Szlovákiában az utóbbi evekben emiatt körüjbelül 1 százalékkal csökkent a feldolgozásra beszállított répa cukortartalma. A világ élenjáró technológiáinak veszteségeivel szemben tehát báromezor akkora veszteségünk volt. Amennyiben a cukorrépa begyűjtésénél hazánkban is a KLEINE rendszert alkalmaznánk, úgy a veszteségeket annyira csökkenthetnénk, hogy a többletcukor bevételéből két-három éven belül kiegyenlíthetnénk az importból származó korszerű gépek beszerzési árát. Az idén a cukorrépa begyűjtésénél tíz ilyen gépsort próbáltak ki Szlovákiában, s az üzemeltetés eredményei majd megmutatják, hogy helyesek-e a számítások. Nagy jelentősége van továbbá a mezőgazdaságból származó élelmiszeripari nyersanyagok magasfokú hasznosításának, s ezzel párhuzamosan a végtermékek beltartalmi minőségének és tartósságának. Népgazdasági szempontból hasznosnak mutatkozik a veszteségmentes technológiák igénybevétele. A takarmányok és az élelmiszeripari nyersanyagok ellentmondásos helyzete kényszeríti a termelési-gazdasági egységeket a rendelkezésre álló nyersanyagok ésszerű felhasználására, a tartalékok feltárására. A húsiparban például a csontokon maradt búst manapság már leválasztó berendezésekkel távoiltják el, hogy hasznosíthassák azt közélelmezési célokra. A hozzáadott fehérjeösszetevőkkel a múlt évben nem kevesebb, mint 3 ezer 500 tonna húst takarítottak meg. A módszert a késztermékek gyártásánál a baromfifeldolgozó iparágban is sikerrel alkalmazzák. Tárgyalások folynak a Szovjetunió illetékes köreivel olyan szabadalom megvásárlására, melynek általános bevezetése lehetővé tenné hazánkban az alma veszteségmentes feldolgozását, szárított változatban darálással és osztályozással. A szárítmány egy részét a cukorkagyártásban, a cukrászdákban és az üdítők készjtésére, másik részét porítottan, tehát cukorszerű szacharid formában, harmadik részét pedig az állatok takarmányozására hasznosíthatnánk. A Szovjetunióban beszereztek egy plazmolizátort is, mely elősegíti az almalé-nyeredéknek mintegy 5 százalékos növelését. A Szovjetunióból szerzett citromsavgyártó szabadalom hazai megvalósítása a múlt évben rendkívül jó eredmények elérését segítette elő. A szabadalom felhasználásával olyan takarmányélesztő törzsek alkalmazása vált lehetségessé, hogy a melasz hasznosítása a korábbi 63-ról 68 százalékra javult. A takarmányélesztő gyártása során például a citromlúg hozzáadása lehetségessé teszi a melasz szükségletének mintegy 30 százalékos csökkentését. A citromlúg ugyanakkor a citromsavgyártás hulladéka, amely erősen szennyezné a vizeket, s így nagy károk keletkeznének. Az utóbbi években a tejipari, a malom- és sütőipari, a söripari és a borminiszterhelyettese ipari hulladékok takarmányozási célzatú hasznosítása terén is jelentős sikereket értünk el. Nagy tartalékaink vannak ugyanakkor a vér, az élesztő, a söripari hulladék, a tejsavó, a gabonacsíra közélelmezési célokra történő hasznosításában és más melléktermékek értékesítésében. Tejiparunk sajnos csak részben használja ki a rendelkezésre álló nyersanyagot. Nem gyárt például anynyi és olyan sajtféleségeket, melyeket a fogyasztók már megkedveltek, nem használja ki eléggé a tej sokrétű ízesítésének a lehetőségét, főleg a fortifikált és a savanyított termékek esetében. Időszerű még az is, hogy a malom- és sütőipar bővítse a lisztféieségek és a sütőipari termékek választékát. Az élesztőgyártő iparágnak lehetőségei vannak az enzimek gyártására. Ezek a biotechnológia széles körű elterjedése szempontjából szükségesek, hogy forradalmasíthassuk a termelést, kedvezőbb irányba terelhessük az élelmiszerek beltartalmi minőségét. Más élelmiszeripari ágazatokban a nyersanyagok hasznosítása eléggé bonyolult. Bizonyítékul szolgálhat erre a baromfifeldolgozó ipar, ahol a kiskereskedelmi árak módosításával 1982-ben a nyersanyagok hasznosításának a hatásfoka az 1980-as év valóságához képest 95,3 százalékra csökkent. Ez azzal indokolható, hogy a fogyasztó a számára előnyösebbnek ítélt, olcsóbb termékválasztékokat vásárolta, ugyanakkor a drágább termékeket nem igényelte. Hasonló volt a helyzet más ágazatokban is, például a húsiparban. Amint ismeretes,, a fogyasztók inkább az olcsóbb választék vásárlása mellett döntöttek, ezekből viszont időnként hiány mutatkozik. Az élelmiszerek standard minősége tekintetében az utóbbi években kedvező javulást értünk el. Ez abból is látható, hogy a nem megfelelő áru minősége 1,8 százalékra csökkent. A minőség javulása terén a legjobb eredményeket a baromfifeldolgozó és a borászati iparágakban érik el. A tejfeldolgozó és a húsfeldolgozó ipar viszont a sereghajtók közé tartozik. Az országos méretű termékverseny bizonyította, hogy a tartós húsipari termékek lényegesen jobbak Szlovákiában, mint Csehországban. Tény viszont, hogy Szlovákia húsipara kisebb választékkal dolgozik, ugyanakkor húsipari termékeinek túlnyomó többsége legfeljebb kielégítőnek minősíthető, a standard minőség csak 9 százalék körüli. Van tehát mit tennie húsiparunknak, ha azt akarja, hogy a fogyasztó zokszó nélkül elfogadja gyártmányait. IVAN KNOTEK, a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság titkára Ä mezőgazdasági termelés továbbfejlesztése feltételeink között csakis a belterjesítés útján valósulhat meg, ami elsősorban a tudományos-műszaki haladás vívmányai hatékony alkalmazásának függvénye. Igényes feladatokról van szó, különösen akkor, ha abból indulunk ki, hogy kerületünk Szlovákia bruttó mezőgazdasági termeléséből az 1980—1982-ee években 53,8—56,4 százalékban részesedett. Kerületünkből származik az SZSZK gabonatermésének kétharmada, több mint 70 százalékban részesedik a cukorrépa, a zöldség, a szólő, az olajnövények ,a hüvelyesek stb. termelésébeib A tudományos-műszaki fejlesztéssel kapcsolatban a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság elnökségének 1982. július 9-i ülésén foglalkoztunk. Az akkor jóváhagyott dokumentumot a kerületi pártbizottság idei szeptemberi plenáris ülésén kiegészítettük a CSKP Központi Bizottsága 9. és az SZLKP Központi Bizottsága ülésének határozataival. A tudományos-műszaki fejlesztéssel kapcsolatos programokat minimálisan 5 éves Időtartamra dolgozzuk ki, mert ezáltal ismertté válnak a hosszú távlatú trányzatok. Mind a kerületi pártbizottságon, mind a járási pártbizottságokon rendszeresen értékeljük a programok, iránvzatok teljesítését, s szükség esetén módosításokat, kiegészítéseket eszközölünk. Az utóbbi években a kerületi pártbizottság elnöksége megvitatta és jóváhagyta a gabonafélék, a kukorica, a takarmánynövények termesztésének programját, a fehérjeprogramot, ezen belül a lencse és a szója termesztésének programját, továbbá a zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermesztés, valamint a szarvasmarha- és juhtenyésztés fejlesztési koncepcióját. jelenleg van folyamatban a növénytermesztés optimalizálása, az öntözőberendezések hatékony kihasználása, a melléküzemági termelés fejlesztése című program kidolgozása. Az összes program kidolgozása során — amelybe a tudományos-kutató bázis munkatársai és bekapcsolódtak — megkülönböztetett figyelmet szentelünk a termőföld maximális kihasználásának, termelékenysége növelésének. Ismeretes, hogy a hatodik ötéves tervidőszak átlagában a kerületben évente 2.5 millió szemes terményt kell előállítani, hogy hektáronként 5 tonna finomított cukrot kell betakarítani, hogy 1990-ig száz hektár mezőgazdasági területre számítva 80 darab szarvasmarhát kell tartant, és etérni a tehenenként! évi 3600 literes fejési átlagot. A kerületből indult útjára hazánkban a száratovi mozgalom, amelyet jelenleg 16 élelmiszeripari üzemben érvényesítenek, és sikeresnek mondható az „Egy napi többlettermelést a megtakarított anyagokból“ és a „Mindennap teljesítjük a munkaközösség termelési feladatait“ címü'mozgalom. A terület gazdasági helyzetének megszilárdításában rendkívüli jelentőséget tulajdonítunk a kerületi pártkonferencia által célul tűzött feladat megvalósításának — 1985-ig fellendülést kell elérni a 32 lemaradozó mezőgazdasági üzemben, amelyek a mezőgazdasági terület 12,8 százalékán gazdálkodnak . Jelentős feladatokat kell megoldanunk az új irányítási rendszer, a tervezés, az adásvételi kapcsolatok, az önálló elszámolási rendszer érvényesítésében. Míg a 4. ötéves terv'dősznkban kerületünkben 7 millió 562 ina..szemes terményt állítottunk aaeíg а 6. ötéves tervidőszakban mar 14 millió 400 ezer tonnát, a jci-mogl ötéves tervidőszakban 12 millió 500 ezer tonnát kell termelnünk. A hatodik ötéves tervidőszak első három évében ugyan nem sikerült teljesíteni a tervezett gabonatermelést. Az idei kritikus évben kerületünkben gabonafélékből átlagosan mégis 5,2, szemes kukoricából pedig 4,69 tonnát takarítottunk be hektáronként. A pozitív fejlődés további számadatokkal Is bizonyítható: míg 1978-ban száz hektár mezőgazdasági területre számítva 58 szarvasmarhát tartottak, addig az Idén már 73 darabot. Ugyanezen Időszak viszonylatában a területegységre számított tejértékesítés 643 literről 808 literre, a húsértékesítés (a baromfi kivételével) 243 kilóról 256 kg-га, a tojásértékesítés pedig 379 darabról 455 darabra nőtt. Jelenleg egy mezőgazdasági dolgozóra számítva kerületünkben 15 ezer 780 kiló szemes terményt, 1673 kiló húst és 5267 liter tejet állítunk elő. Az elért pozitív fejlődés elsősorban a CSKP agrárpolitikája ésszerű megvalósításának, a pártszervek és -szervezetek hatékony munkájának, a munkaközösségek és egyének áldozatkész munkájának stb. eredménye. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a szubjektív tényezőnek, az embernek. A kerület mezőgazdasági-élelmiszerpiart komplexumában dolgozik a párttagok egyharmada. Jelenleg a kerület minden ötödik dolgozója közép-, minden ötvenedik dolgozója pedig főiskolai végzettséggel rendelkezik. A mezőgazdasági termelés belterjesítése még a kedvező agroökológiai feltételek közepette is elképzelhetetlen a tudományos-műszaki fejlesztés ésszerű-irányítása és eredményeinek a gyakorlatban történő alkalmazása nélkül. A szakemberek véleménye szerint például 1948-ban a gabonafélék terméshozama 40 százalékban a talaj természetes termőképességétől, 20 százalékban az időjárástól és 40 százalékban a szubjektív tényezőtől függött. Manapság ez a részarány lényegesen megváltozott. A természeti tényezők hatása mindössze 25 (a talaj természetes termőképessége 10, az időjárás 15) százalékban mutatkozik meg, a terméshozam háromnegyed részben az ember által befolyásolt tényezőktől függ. A tudományos-műszaki haladás vívmányainak érvényesítése éppen az említett döntő jelentőségű tényezőre hat, és jelentős mértékben befolyásolja nemcsak a termelés növelését és a munkatermelékenység fokozását, hanem a termelés évenkénti állandósítását is. Ezért nem véletlen, hogy a kerület pártszervei és -szervezetei a tudományos-kutató bázisban, a kerület gazdaságirányító szerveiben, a mezőgazdaságnak szolgáltatásokat nyújtó vállalatokban és magukban a mezőgazdasági üzemekben dolgozó kommunisták mozgósítását szorgalmazzak. Az utóbbi évtizedben a nyugat-szlovákíat kerület tudományos-kutató bázisában a szovjet bűzafatják felhasználásával tfz ú] hazai bűzafajtát nemesítettek ki. Hazánk mezőgazdasága ugyanakkor hat új hazai nemesítésű árpafajtát kapott. Mindez jelentős mértékben hozzájárult nemcsak a kerület, de egész Csehszlovákia gabonatermelési programjának megvalósításához. A hazai nemesítésű búza- és árpafajtéket a KGST-tagországokban is felhasználják. A trnaval Kukorioatermesztési Kutatóintézet mezőgazdaságunknak a hatadik ötéves tervidőszak éveiben négy új kukoricahibridet, a Horná Streda-i Növénynemesltő Állomás új borsó-, bab- és bükkönyfajtákat, a buíanyí kutatóintézet pedig új cukorrépafajtákat adott. Az utóbbi években még a kedvezőtlen anyagi-műszaki ellátás ellenére is hozzáfogtunk a termelési rendszerek érvényesítéséhez. A legnagyobb sikereket a kukorícatermelési rendszer érvényesítésében értük el, amelynek rendszergazdája a vágsellyel (Sala) kooperációs társulás. 1982-ben a rendszer keretében a 12 ezer hektár területen termesztett szemes kukorica hektáronkénti terméshozama 7,5 tonna volt, ami 1,82 tonnával haladta meg a kerületi átlagot. Az idén ilyen körülmények között már 17 ezer 351 hektár területről takarították be a szemes kukoricát, az átlagos hektárhozam 6,04 tonna volt, 1,35 tonnával több, mint a kerületi átlag. Kedvező eredményeket értünk el a szója- és lencsetermelési rendszer érvényesítésében is. Míg az előbbi esetében a hektáronkénti terméshozam 1,23, addig az utóbbi ebiében 1,2 tonna volt. A nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság elnökségének vezetésével az 1984. évi terv előkészítésével kapcsolatban értékeljük az egyes termelési rendszerek hatékonyságát és konkrét intézkedéseket foganatosítunk kiszélesítésük érdekében. A tudományos-kutató bázis segítségnyújtása az állattenyésztésben is megmutatkozott. Az utóbbi két évben még a szemesek és a takarmánynövények termelésében tapasztalt problémák ellenére Is teljesítjük az állati termékek előállítását. A sertéstenyésztésben most van folyamatban a hibridizációs program harmadik időszakának megvalósítása. A szarvasmarha-tenyésztésben is jelentős sikereket értünk el. Az idén a dunaszerdahelyl (Dunajská Streda) és a Bratislava-vidéke járásban a tehenek átlagos évi tejelókenysége meghaladja a négyezer litert, Ä kerület három mezőgazdasági üzemében 5000 literen felüli, a šenkvicei szövetkezetben és a somorjal (Šamorín) Fajtanemesítő Vállalatban 6000 literen felüli évi tejhasznosságot érnek el. A másik oldalon viszont aggasztó, hogy a kerület 31 mezőgazdasági üzemében az évt tejelékenység 3000 literen aluli. Jelenleg a legnagyobb figyelmet az érsekújvárt (Nővé Zámky) és a lévai (Levice) járás mezőgazdasági üzemeinek szenteljük. A gépesítés szintén elképzélhetetlen a legújabbb tudományos-műszaki vívmányok érvényesítése nélkül. Tekintettel a gépek és berendezések hiányára, a mezőgazdasági üzemek tevékenységüket a melléküzemági termelés ésszerű fejlesztésére fordítják. Mezőgazdasági üzemeink dolgozói e tekintetben szintén sokat tettek. Kerületünk mezőgazdasági üzemeiben jelenleg több mint 140 ipari terméket gyártanak, a melléküzemági és kooperációs termelés értéke az idén meghaladja az 1,3 milliárd koronát, ami a teljesítmények 6,9 százalékának felel meg. Nagy lépést tettünk előre a kooperációs és integrációs kapcsolatok fejlesztésében. A legjobbb eredményeket a vágsellyei, piešfanyl, trnavai, hlohoveci, smolenicel, topofőanyt, trenCíni és az észak-nyítrai kooperációs körzetben érték el, ahol teljes mértékben érvényesülnek a komplex ésszerűsítő brigádok és az adásvételi kapcsolatok. A kerületi pártbizottság támogatta a nyitraí járásban azon Integrált munkahely létesítését, amelynek feladata, hogy operatív módon átvigye a mezőgazdasági gyakorlatba a tudományosműszaki haladás legújabb vívmányait. Meggyőződésem, hogy a kerület kommunistáinak igyekezetével, a tudomány és a technika legújabb vívmányainak teljes mértékű érvényesítésével teljesíthetők a mezőgazdaságiélelmiszeripairi komplexum igényes feladatat,
