Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1983-12-24 / 51. szám
1983. december 24. SZABAD FÖLDMŰVES 11 A KOR PARANCSA: a tudományos - műszaki A CSKP KB. 8. és az SZLKP KB plénumának az irányelvei olyan időszerű teendők valóra váltását sürgették, melyek jelentős mértékben előmozdíthatják a mezőgazdasági és az élelmi szeripari termelés tudományos-műszaki fejlesztését, a tudomány vívmányainak következetes alkalmazását, a korábbinál lényegesen jobb termelési eredmények elérését. Napirendi feladat tehát az élelmiszerigények legtökéletesebb kielégítése, a főbb élelmiszerekből pedig az önellátás szintjének elérése. A LIKO termelési-gazdasági egységei a pártplénumokon kitűzött célokat saját feltételekre lebontva valósítják meg. Természetesen figyelembe véve az ésszerűség és a gazdaságosság elveit. 0 Milyen ágazatok és egységek termelését irányítják, s főleg milyenek a feladatok — kérdeztem július Forsthoffer kandidátust, a LIKO műszaki igazgatóját. — Vezérigazgatóságunk három fő ágazatban hangolja össze a teendőket. Hatáskörükbe tartozik az élesztő, a konzerv, s a keménylíőgyártő Iparág. Gondoskodunk róla, hogy ezekben az iparágakban érvényesüljenek a tudományos-műszaki fejlesztés elvei. Ez viszont nem egyszerű, mert a gyártási folyamat nagyon szerteágazó. Kiemelt feladataink közé sorolható töhbek között a biotechnológia tudományos szintű alkalmazása a gyakorlatban, a termény fagyasztásának közélelmezési célokra történő megszervezése, a halkülönlegességek készítése stb. Irányításunk alá tartozik például a Stupava! Gyümölcstermesztő Állami Gazdaság és termékeinek hasznosítása. Onnan származik a feldolgozáshoz szükséges nyersanyagok jelentékeny hányada. Ez a gazdaság biztosítja részünkre a spenót 50, a zöldborsó 70, s a gyümölcs 20—30 százalékát. Keményítőgyártó Iparágunk készíti a szörpöket, az édesítőszereket és egyéb félkész termékeket. 0 Cgy hírlik, hogy jelentős sikereik vannak a citromsav gyártásában ... — Ezen a szakaszon a termelés is két irányban bontakozik ki. Helyesnek ítéljük, hogy a citromsavgyártást részint a Szovjetunióból származó, részint pedig az idehaza kifejlesztett technológia szerint szervezzük. Hazai technológiánk szép sikere, hogy Indiában Is alkalmazni kívánják. Köztudott, hogy a citromsavat nemcsak a konzervipar, hanem a gyógyszeripar, a vegyipar és a fémfeldolgozó ipar is hasznosítja. Napjainkban például a plasztok és a műszálak gyártásánál hasznosítják a vegyiparban. 0 Mennyire jntottak a takarmányélesztő gyártásában, s ezen a szakaszon, milyen további lehetőségek kínálkoznak? — A takarmányélesztő részben az alkoholgyártás és a melasz, részben pedig a cítromsavgyártás melléktermékeiből, vagyis a citromlúgból készül. Helyes, hogy felhasználjuk erre a célra a citromlúgot, mert ezzel a folyók vizeit is mentesítjük a mérgező anyagoktól. A leopoldovi és tren- Cini üzemeink ma már nagy tételben gyártják a takarmányélesztőt. Évente mintegy tízezer tonna mennyiséget készítenek, s ez csupán a szükségletek tíz százalékát fedezi. A gyártás fellendítését a nyersanyagok hiánya akadályoza. Mintegy tíz esztendeje intenzíven foglalkozunk a lignincellulóze felhasználásával. A gyártáshoz azonban nagy beruházás és számottevő energia kellene. Figyelemreméltó sikereket érnek el a lignincellulóze felhasználásával a Szovejtunióban, ahol mintegy 45 üzem hasznosítja takarmányélesztő gyártására. Hazánkban a Papíripari Kutatóintézet kapott rá megbízatást, hogy előkészítse az állami tematikus feladat vázlatát, méghozzá olyan termelési technológia alkalmazására, hogy a lignincellulóze bázisán gyártott élesztőt a közélelmezé?ben is felhasználhassák. А РШНАТШ2Ш SZELLEMÉBEN Munkatársaink együttműködnek a papíripariakkal és közös sikerek elérésére törekednek. ® Milyen mértékben veszik igénybe a külföldi tapasztalatokat, élnek-e az együttműködés lehetőségével? — Gyümölcsöző kapcsolatunk van a szovjet tudományos intézetek munkatársaival. Ott tartunk, hogy hat témából négyet' közös erőfeszítéssel oldunk meg. Ide sorolhatók a fehérjék, az enzimek, a fermentumok és a biotechnológia "témát. Elmondható, hogy az együttműködésnek belátható időn belül szüretelhetjük a gyümölcsét. Azt is szeretnénk elérni, hogy a félüzemi kísérleteket és a nagyüzemi termelést — kedvező fekvésénél fogva — leopoldovi üzemünk valósítsa meg. Ezen egységünk rövidesen felújításra kerül, korszerű berendezéseket kap. Az illetékesek korábban számoltak vele, hogy a rendelkezésre álló nyersanyagokból évenként mintegy hatvanezer tonna takarmányfehérje készíthető. Ezek az elképzelések sajnos csak részben valósíthatók meg. mert a mezőzgazdaság úgyszólván az összes biofejlesztés maszát felhasználja az állatok takarmányozására. A szalma mint takarmányfehérje-gyártó alapanyag ma alig jöhet számításba, mert szükség van rá a mezőgazdaságban. S így a takarmányfehérje-gyártás alapanyagai egyre szűkebb lehetőségeket biztosítanak részünkre. 0 Mit tud mondani a tiszta fehérjék gyártásáról? — Például a Szovjetunióban a tiszta fehérjéket az élelmezési stratégia nélkülözhetetlen tartozékának minősítik. A mezőgazdaság ugyanis sem a növénytermesztési, sem pedig az állattenyésztési ágazatokban nem fedezi teljes mértékben a közélelmezés fehérjeigényeit. így szükségszerű a fehérjegyártás mikrobiális bázison történő forgalmazása. A tudományos intézetek munkatársai bizonyították, hogy lehetőségek vannak az emberek táplálkozásában hasznosítható tiszta fehérjék előteremtésére. Izolálható, tehát tiszta fehérjéket manapság sajnos még csak laboratóriumokban tudunk előállítani, jelenleg néhány kilő áll rendelkezésünkre, jövőre azonban a szovjet technológia alkalmazásával félüzemi kísérletben mintegy 200 tonna tiszta fehérjét nyerhetünk. Számításaink szerint 1 kiló fehérje 3 kiló hús táplálóértékével azonos. Kézenfekvő, hogy a félüzemi kísérletekben nyert tiszta fehérjék részint a konzervgyártásban, részint pedig más ágazatokban, például a hús- és a baromfifeldolgozó iparágakban hasznosíthatók. A jövő zenéje, hogy a nálunk izolált tiszta fehérjékből textilipari feldolgozásra alapanyagok készüljenek. Érthető, hogy a kutatásokat a textilipari Intézettel közösen végezzük. 0 Mire számíthatunk az enzimek felhasználása terén? — Nem véletlen, hogy a konzerviparnak enzimekre is szüksége van. Ezzel Is Indokolhatók a felhasználására irányuló törekvések. Gyakorlatilag minden termékünk enzimekkel dúsított. Ezeknek a gyártása viszont sokkal bonyolultabb, mint az antibiotikumoké. A gyártást főleg az alapanyagok hiánya gátolja. Időszerű tehát a rendelkezésre állő melléktermékek ésszerű felhasználása, s nem utolsósorban a nyersanyagok veszteségmentes feldolgozása. Arra törekszünk, hogy a leopoldovi üzemet olyan korszerű kombináttá építsük, ahol az enzimek készítése magas szinten. veszteségek nélkül megoldható. A gyártáshoz szükséges hőenergiát pedig a Jaslovské Bohunice-i atomerőmű fogja nyújtani. Tudatosítottuk, hogy a biotechnológia térhódításához is enzimek szükségesek. 0 Mit várnak a hulladékmentes technológiáktól? — Az természetes, hogy jelentős megtakarítás elérését. Jövőre például a sabinovi üzemünkben mintegy 10— 15 ezer tonna almából gyártott szárltmány veszteségmentes tárolásával számolunk. A Szovjs'nnióból kapott technológia alkalmazásával az almaszárftmányból mintegy 530 tonna gyiimö-csliszt nyerhető. Ennek 65—75 százaléka rendkívül hasznos porított kivonat. melyet a cukorkagyártásnál s a cnkrászatban eredményesen felhasználhatnak. A nyeredék 10—15 százaléka viszont cukorszerű kivonat, mely édesítő anyagként jöhet számításba, a hátramaraló mennyiséget pedig a takarmányozásban alkalmazhatják. Így a szárítmánynak minden cseppje felhasználható. Nem feledkezünk meg persze a mikroelektronikával vezéreli termelési folyamatok meghonososításáról sem. Már két üzemünkben, vagyis a leopoldoviban és a trenčíniben használunk mikroelektronikai berendezést egy-egy folyamatban. Ezek a berendezések rendkívül hasznosak, viszont költségigényesek. 0 Hogyan értékeli a kapcsolatokat? — Az utóbbi években mindent megtettünk a kooperációs viszonyok kiépítése érdekében. Arra törekedünk, tehát, hogy közelebb kerüljünk a partnerekhez, megismerjük problémáikat, és közös erőfeszítéssel oldjuk meg a termelés fellendítését. Jó kapcsolatunk van a komáromi (Komárno). az érsskújvári (Nővé Zámkyl járásban. Most pedig azon munkálkodunk, hogy jó kapcsolatot teremtsünk a lévai (Levifce) és más járásokban Is. Az együttműködés mindnyájunk részére előnyös. A diószegi (Sládkovičovo) terményfagyasztő üzemrészleg körzetében arra törekedünk, hogy a partnerek közreműködésével — hazai felhasználásra és exportra — fellendítsük a csemegekukorica termelését. Az eltelt évtizedekben a LIKO üzemegységeinek gyártó kapacitása meglehetősen megkopott. Felújításra szorul pé’dául a rimaszombati (Rimavská Sobota), a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda), a Moravský Ján-i és még jónéhány konzervgyár berendezése. Ezekre a célokra évente mintegy 1,5 milliárd korona kellene. A központi keretekből viszont csak ennek a harmadát kapják, s emiatt eléggé nehéz a kapacitások felújítása, s a mezőgazdaságban termelt többlettermékek konzervipari feldolgozása. Alkalmanként hallhattuk, hogy a LIKO termelési-gazdasági egységei a gyártmányfejlesztés tekintetében az élvonalban vannak. A kacácsonyi piacra 100 tonna olyan új terméket adtak a kereskedelemnek, amelyet az idén a SALIMÄ-n mutattak be először. Az ízlésesen csomagolt áru minden bizonnyal elnyeri' a fogyasztók tetszését. HOKSZA ISTVÁN A kassai (Košice) pékségben Kollár igazgató ismertette a kenyérsütés folyamatát. Beszélt a sütöde eredményeiről és gondjairól. Naponta rendszerint 55 ezer kiló kenyeret készítenek, szombaton azonban 85 ezer, ünnepek előtt meg 120 ezer kilót sütnek. A kemencék megszakítás nélkül üzemelnek. A város és vidéke soha nem maradhat kenyér nélkül. Mielőtt a tészta eltűnne a kemencék alagútjában. s megtenné a félórás-negyven perces utat, átesik a sütomesterek vizsgálatán. Ok veszik észre, ha a tészta nincs jól megkelve. Nagyon ügyelni kell a kemencék hőfokára is. Ez jól bizonyltja, hogy mennyire bonyolnit a kenyérsütés. — Kevesen vagyunk. Akik pedig újonnan érkeznek, hamar elmennek — panasznlja Gjjobbágy Lajos műszakvezető. .k»».... .‘ЛУ»• va‘.\\4\\4\\v4\' Vajon milyen okok miatt mennek el? Elsősorban a rossz, a nehéz munkakörülmények miatt. Ezt követi a kedvezőtlen raunkaidőbeosztás és a viszonylag gyenge kereset. A vállalat adatai bizonyítanak. A dokumentációk szerint a pékség 120—150 ezer lakos kenyérrel és péksüteménnyel való ellátására készült. A valóságban asonban 350 ezer lakosnak sütnek kenyeret és péksüteményt. A sütöde munkabiztonsági higiéniai szempontból sem megfelelő. Üzemelés közben végzik a főjavításokat is. A pékek nagy erőkifejtéssel dolgoznak. A foglalkoztatottak 60 százaléka állandó munkás, a többi pedig kisegítő. — A munka- és a termelési fegyelem szigorú. Sokan ezt nem tudják megszokni. Ahol műszakokban szalag mellett dolgoznak, ott bizony senki nem lóghat ki a sorból. Ha hiányzik valaki, akkor a többinek kell helyettesítenie. Az új sütöde építésé!, amely hivatott lesz a problémák megoldására, csak 1985-ben kezdik. A problémák ellenére a sütődében az eltelt öt évben lényegesen javították a kenyér minőségét. Amíg korábban a minőségre 81 panasz érkezett az Igazgatóságra, addig az idén csak 20 panaszlevelet kaptak. Jozef Hronec, a sütőipar kerületi igazgatója tökéletesen ismeri a problémákat. Megemlítette, hogy a kerületben 36 sütöde termel. Hozzátette viszont, hogy a pékségek 52 százaléka elavult és felújításra szorul. Bízik benne, hogy a jövő évben a kerület minden boltjába jut majd friss kifli és kitűnő minőségű ropogós kenyér. A tőketerebesi (Trebišov) áj sütöde átadása részben megoldja a problémát. A szepsi (Moldava nad Bodvou) sütöde szintén rövidesen átadásra kerül. Így javul az ellátás. Az új szaktanintézet felépítésével a kerület sütőipari szakember-utánpótlása is rendeződik. Bfznak benne, hogy a jövőben nagyob összeg jnt majd gépesítésre és fokozatosan megújulnak a sütödék, s az új technika felhasználásával könnyebbé válik a munka. (illés) Koloman Tichý, a Bratislava! Nyersanyaggyfljtő Vállalat Igazgatója, valamint František Belovié igazgatóhelyettes a hulladékgyűjtés és -értékesítés jelenlegi helyzetéről tájékoztatta a sajtó képviselőit. Nyersanyagbázisaink végesek, ezért szükséges, hogy az anyaggazdákodás korszerű- formáit részesítsük előnyben a hagyományos módszerekkel szemben. Korkövetelmény, hogy egyre ngyobb figyelmet fordítsunk a meglevő tartalékok teljes kiaknázására, és hatékonyabb módszerekkel számoljunk a másodlagos nyersanyagokfelhasználásában, amelyek népgazdasági értéke egyértelmű. Az üzemekben, vállalatokban, különböző létesítményekben, valamint a háztartásokban jelentős mennyiségű hulladék halmozódik fel. Ennek elszállítása, felhasználása nagymértékben függ az illető ipari és mezőgazdasági üzemek, a nemzeti bizottságok szervezőkészségétől. A fennállásának 35. évfordulóját ünneplő Nyersanyaggyfljtő Vállalat munkáját az elismerő szavak mellett gyakran érik bírálatok Is a közvélemény részéről. A papír, a vállalat által összegyűjtött hulladékmennyiség egynegyedét! teszi ki, s ezt nagyrészt a párkányi (Štúrovo) Dél-szlovákiai Cellulóz- és Papírgyárban dolgozzák fel. A gyűjtés gazdasági hasznosságát igazolja, hogy l tonna papír 2,51 köbméter fa megtakarítását eredményezi. A korszerű technológiai berendezések hiányában azonban a papíripar nem képes az összegyűjtött hulladékot feldolgozni, ezért ennek harminc százalékát külföldön értékesítjük ... A hulladéküveget J980-ig kizárólag az ipari üzemek, a szállodák és vendéglők szolgáltatták az üvegiparnak. Pedig a? üvegcserepek felhasználósával 1 tonna esetében 837 kg nyers anyagot takarítunk meg. s ehhez nem kell bővebb magyarázat Az üveggyártási folyamat során az alapanyaghoz több min negyven százalékban kevernek üvegszilánkot, s ez jelentőmennyiségű energia-megtakarítást is jelent. Ezért a Bratislava Nyersanyagyűjtő Vállalat 1980-ban Szlovákia fővárosában be vezette a szeparált üveggyűjtést. A kedvező eredmények az! mutatták, hogy érdemes a kezdeményezést országos viszonylatban is alkalmazni. Az első évben Bratislavában 189, a következőben már 1437 tonnát könyvelhettek el az új módszer segítségével. A tartályok használatát fokozatosan bevezetik Nyugat-Szlovákia városaiban Is. a tervezett tízezer darabot 1985-ig szeretnék elhelyezni. A háztartási üvegtörmelék gyűjtésével a nemšovái Skloobal — az egyedüli felvásárló — igényeit 95 százalékban tudják kielégíteni. A sötét üvegcserepekben nincs hiány, azonban több világos üvegtörmelékre volna szükség. A fényképészetben használatos rögzítőt és a filmgyártás melléktermékeit elsősorban a szolgáltató üzemek és laboratóriumok, valamint az egészségügyi Intézmények biztosítják. Átlagosan 1 liter rögzítőből 3 gramm ezüstöt nyernek. Eddig a hagyományos égetési eljárást alkalmazták, a közelmúltban azonban általánossá vált a vegyi úton történő hasznosítás, amelynek során nem keletkezik nagy mennyiségű melléktermék, és a levegőszennyeződés is jelentős mértékben csökken. A hulladékhasznosítás tartalékai Az elhasználódott gumiabroncsok értékesítésében ugyan már megtettük az első bizonytalan lépéseket, azonban a rendszeres hasznosítás még gyermekcipőben jár. Az abroncsokat a cementgyárakba szállítják, aho a kemencékben elégetéssel nyert hőenergiát hasznosítják. Ez a módszer azonban nem teszi lehetővé a nagyobb átmérőjű gumiabroncsok felhasználását. Pedig ipari és mezőgazdasági üzemeink gépállományában a teher szállító autók, traktorok és különböző, fokozott megterhelést génylő gépek vannak túlsúlyban. Az eddig használatos eljárás korszerűsítése — a cementgyári szakemberek szerint — nem lenne kifizetődő, mert a gumiabroncsok gyűjtése nem megoldott, a szállítmányok rendszertelenül érkeznek a cementgyárakba. A megoldáshoz a felvásárlók, szállítók és felhasználók szoros együttműködésére van szükség. Amíg az összmunka' hiányzik, nem várhatunk javulást, pedig egyre több gépkocsi van forgalomban, és tudjuk, hogy ez mit jelent. A műanyagok széles körű felhasználásával egyenes arányban nőtt a műanyag hulladék mennyisége. A közelmúltig, őszintén bevallva, nem nagyon tudtunk ezzel mit kezdeni. Szlovákiában az 1979-es év jelentett némi kedvező változást. A Bratislava! Nyersanyaggyűjtő Vállalat kezdeményezése folytán beindult a szervezett gyűjtés. Az összezúzott műanyagot azonban csak külföldön tudjuk értékesíteni, mert az újrafeldolgozáshoz szükséges berendezések nem állnak a rendelkezésünkre__ Gyors, operatív intézkedések szükségeltetnek, hogy a vegyipar közismerten legértékesebb nyersanyagából, a kőolajból minél többet takaríthassunk meg. Ezért elsődleges feladataink közé tartozik a műanyag hulladék hazai hasznosításához nélkülözhetetlen gépek és berendezések biztosítása, valamint a korszerű gyártási folyamat elsajátítása. A Bratislava! Nyersanyaggyűjtő Vállalat vezetősége tudatában van annak, hogy mekkora tartalékokkal rendelkezik egyrészt a vállalat, másrészt pedig a hulladékfelhasználás Szlovákiában. A másodlagos nyersanyagok ésszerűbb felhasználása terén azonban csak akkor tapasztalhatunk jelentős javulást, hogyha valamennyi érintett fél a maga szakaszán mindent megtesz, s együttműködésük nem csupán az elméletre korlátozódik. A jó példáért nem kell messzire mennünk. Az NDK- ban például a másodlagos nyersanyagok felhasználása a népgazdaság különböző ágazataiban átlagosan harminc százalék, míg nálunk alig éri el a tíz százalékot. Többet kellene profitálnunk a KGST-tagországokkal folytaott együttműködésből, hogy követhessük *az NDK és a többi szocialista ország példáját. Szóltunk a hulladékgyűjtés és -felhasználás néhány kérdéséről. Helytelen lenne, hogyha csak a Zberné suroviny vállalat munkájában keresnénk a jelenlegi helyzet okát, mivel a probléma megoldása bonyolult, korántsem ilyen egyértelmű. A tiszta kép megalkotásához számos tényező figyelembevétele szükséges. Az egyes kérdéseket boncolgatván, az érintett felek bizonyára találnának elég ún. szubjektív és objektív magyarázatot, ám ezek felsorolásával nem léphetünk előre. Népgazdasági érdekünk megköveteli, hogy mielőbb alkalmazzuk a tudományos-műszaki fejlesztés vívmányainak eredményeit a hulladékfelhasználásban, mert csakis így érhető el számottevőbb előrelépés ezen в téren. BARDOS GYULA < A lakosság igényeinek meofelelően
