Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-12-24 / 51. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1983. december 24. Ä múlt héten Prágában tartot­ták a Népi Kamara és a Nem­ietek Kamarájának 11. együttes ülését, amelyen többek között megjelent Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági el­nök és Ľubomír Štrougal szö­vetségi miniszterelnök. A legfelsőbb törvényhozó tes­tület ülése napirendjének jóvá­hagyása után az 1984. évi álla­mi költségvetési törvényjavasla­tot Leopold Lér, a CSSZSZK pénzügyminisztere terjesztette elő. Hangsúlyozta, hogy a jövő évi pénzügyi politikánk alapvető célja azonos gazdaságpolitikánk céljaival. Koncepcióink alapját ■ fejlesztés intenzifikálása, az újratermelési folyamat haté­konyságának növelése, gazda­ságunk belső és külső egyensú­lyának megszilárdítása képezi továbbra is. Csakis ily módon gyorsíthatjuk meg a gazdasági fejlődés dinamikáját, növelhet­jük a nemzeti jövedelmet 3 szá­zalékkal, megteremtve ezzel a szükséges feltételeket a lakos­ság életszínvonalának megtar­tásához. A pénzügyminiszter és a bi­zottsági előadó zárszavát köve­tően a képviselők jóváhagyták az 1984. évi állami költségvetési javaslatot. A napirend további pontja­ként Vratislav Vajnar, a CSSZ­­S£K belügyminisztere előadta a fegyverekre és lőszerekre vo­natkozó törvényjavaslatot. A törvény nemcsak a fegyvereket és a lőszereket birtokló egyé­nek és kollektívák, hanem az államigazgatási szervek köte­lességeit is tartalmazza. Esze­rint a fegyveres erők és testü­letek tagjainak kivételével min­denki köteles lesz a birtokában levő valamennyi fegyvert nyil­vántartásba vétetni. Fegyvervi­selési engedélyre nem minden­ki tarthat igényt. A törvényja­vaslatot a képviselők elfogad­ták. A betegség esetén járó táp­pénz tarifájának egységesítésé­ről szóló törvényjavaslatot Mi­loslav Botfa, a CSSZSZK munka­Az SZNT 11. üléséről «Szlovák Nemzeti Tanács múlt héten Bratislavá­­ban megtartott 11. ülé­sén többek között Jozef Le­nért, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titká­ra és Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségének tagja, a szlo­vák kormány elnöke is részt vett. Legfelsőbb népképviseleti tes­tületünk tanácskozásán — amelyet Viliam Salgoviö, az SZLKP KB Elnökségének tagja, az SZNT elnöke nyitott meg — Fedor Gulla, az SZSZK Nem­zeti Frontja Központi Bizottsá­gának aleínöke javaslatot ter­jesztett elő az SZNT új alelnö­­keinek megválasztására az el­hunyt František Hagara és a tisztségéről lemondott Benyó Máté helyett. A képviselők egy­hangúlag Ján Gregort és Kro­­csány Dezsőt választották az SZNT alelnökeivé. Az utóbbi egyúttal a nemzeti bizottságok­kal és a nemzeíségek kérdé­seivel foglalkozó bizottság el­nöke lett. Az SZSZK 1984. évi állami költségvetésének javaslatát František Mišeje pénzügymi­niszter terjesztette elő. Rámu­tatott, hogy a nehéz feltételek ellenére lényegében megvaló­sítjuk a hetedik ötéves tervidő­szak fő feladatait. A párt ve­zető és szervező munkája, va­lamint a munkakezdeményezés széles körű kibontakoztatása eredményeként az idén meg­gyorsult az erőforrások képzé­sének dinamikája. Még mindig sok a kihaszná­latlan tartalék az energia- és az anyagráfordítások értékesí­tésében, a meglevő termelőesz­közök és a szakképzett munka­erő felhasználásában. A terme­lés minősége és műszaki szín­vonala nem tükrözi eléggé a tudományos-műszaki fejlesztés eredményeinek felhasználását. Emiatt nem eléggé nágy kivi­telünk hatékonysága, és nem kívánatos mértékben növeked­nek a készletek. A jövő évi népgazdálkodás már a január elsejével érvény­be lépő új nagyekereskedelml árak szerint fog történni. Az új árakban számítva a szlová­kiai állami költségvetés bevé­teleinek és kiadásainak össze­ge eléri a 81 milliárd koronát, ami 2,5 százalékos növekedés­nek felel meg. A jövő évben a belterjesltó tényezők jobb érvényesítésével a teljesítmé­nyek 2,2, a nyereség pedig 12,2 százalékkal növekszik. A beszámolóról folytatott vi­tában több képviselő szólalt fel, majd František Mišeje rö­vid zárszava után a képviselők egyhangúlag jóváhagyták az SZSZK 1984. évi költségvetésé­nek javaslatát. Az Ingatlan-nyilvántartásról szőlő törvény módosításáról szóló javaslatot Ján Pješčák igazságügyminiszter terjesztet­te elő, amelyet a képviselők egyhangúlag jóváhagyták. A szlovák kormánynak a nemzeti bizottságok munkájá­ról. a CSKP KB 6. ülésén kitű­zött feladatok teljesítéséről szóló beszámolóját Stefan La­xer belügyminiszter terjesztet­te elő. Megállapította: már megteremtettük a szervezési és jogi feltételeket ahhoz, hogy tovább mélyüljön a nem­zeti bizottságok társadalmi sze­repe, javuljon az államigazga­tás gyakorlása, és jobban elé­gítsük ki a lakosság igényeit. A CSKP KB 6. ülésének hatá­rozatai alapján több Intézke­dés született a szolgáltatások javítására. A szolgáltatások anyagi-műszaki alapjának javí­tását elősegítő fontos Intézke­dés a szolgáltatólétesítmények és a helyi gazdálkodási válla­latok javítási és korszerűsíté­si alapjának létesítése. A mi­niszter a gondok között emlí­tette meg, hogy a fiatalok nem ügyi- és szociális minisztere terjesztette elő. — A betegbiz tosítási rendszer állandó töké­letesítéséről tanúskodnak a je­lentős anyagi eszközök, amelye­ket a szocialista társadalom a dolgozók betegbiztosítására for­dít — mondotta. A fiatalok nem dolgoztak hosszabb ideig, ezért csökkentett táppénzt kaptak, a­­mi kihatott anyagi helyzetükre is. Az új törvény megszüntetve ezt a megkülönböztetést egysé­gesíti a juttatásokat, a tiszta napi bér kiszámításának módja azonban nNo változik. A mint­egy 900 ezer fiatal dolgozó — többnyire a középiskolák és szakmunkásképző iskolák vég­zősei — anyagi helyzetének ja­vulásához hozzájáruló, a dolgo­zók 12 százalékát érintő tör­vény tehát a betegbiztosítási rendszer további tökéletesítésé­re irányul. A képviselők ezt a kormány­­javaslatot is jóváhagyták. tanúsítanak kellő érdeklődést bizonyos szakmák iránt. A krr­­mány általában pozitívan érté­keli a központi községek nem­zeti bizottságainak tevékenysé­gét, de ugyanakkor rámutat azokra a fogyatékosságokra, amelyek mindenelőtt politikai és szervező tevékenységükben fordulnak elő. Stefan Lazar beszédének vé­gén kiemelte; a CSKP KB 6. ülése határozatainak megvaló­sításában sok jó eredmény született. Ugyanakkor sok kér­dést kell még megoldani, illet­ve végleges megoldást kell ta­lálni azokon a területeken, ahol csak részleges haladást értek el. A vita után a beszámolót az SZNT egyhangúlag jóváhagyó­lag tudomásul vette, megálla­pítva, hogy a CSKP KB 6, ülé­se határozatainak megvalósítá­sában elért pozitív eredmények mellett problétnák merülnek fel, főleg a komplex terület­­fejlesztésben, a nemzeti bizott­ságok és a központilag irányí­tott gazdasági szervezetek kapcsolatéban. Fontos feladat a nemzeti bizottságok gazda­sági szervező munkájának tö­kéletesítése. valamint az em­berek mindennapi életéhez va­ló kapcsolat elmélyítése. A képviselők az ülés végén jóváhagyták több bíró visszahí­vását hivatalából, illetve új bí­rák kinevezését. (-ú) TOVÁBB H INI Gustáv Husáknak. a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság elnökének meghfvására hivatalos látogatást tett hazánk­ban Gjani Zail Szingh, az Indiai Köztársaság elnöke. A prágai várban a barátság és megértés légkörében lezaj­lott megbeszéléseken Gustáv Husák, és Gjani Zail Szingh tájékoztatta egymást a két or­szág politikai és gazdasági helyzetéről és külpolitikájáról, áttekintette a csehszlovák-in­diai kapcsolatokat és eszme­cserét folytatott a jelenlegi nemzetközi helyzetről. A két államfő megelégedet­ten nyilatkozott a sokoldalú csehszlovák-indiai együttmű­ködés kedvező fejlődésével kapcsolatban, s kifejezte azt a meggyőződését, hogy az elért eredmények a kapcsolatok to­vábbi bővítésének szilárd alap­ját képezik a két nép hagyo­mányos barátságának erősíté­se érdekében. A nemzetközi kérdésekről tárgyalva kifejezték, hogy mindkét fél érdeke a béke megőrzése, a fegyverkezési ver­­verseny megfékezése, a biza­lom és a nemzetközi együtt­működés erősítése. Kifejezték azt az eltökéltségüket, hogy aktívan hozzájáruljanak e cé­lok eléréséhez. A felek nsztiák azt a nézetet, hogy a világbé­ke megőrzése az emberiség boldog jövőjének feltétele, s ezért örömmel fogadnak min­den olyan javaslatot és haté­kony intézkedést, amely a nem­zetközi feszültség enyhítésére, a fegyveres konfliktusok be­szüntetésére és az atomka­tasztrófa veszélyének elhárítá­sára irányul. A két államfő szívélyes lég­körű megbeszélésein új javas-0 Az SZLKP KB mezőgaz­dasági és élelmezésügyi bi­zottság múlt heti ülésén meg­vitatta a vad- és halgazdálko­dás eddigi eredményeit és fej­lesztésének lehetőségeit, az SZSZK Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi, valamint Erdő- és Vízgazdálkodási Minisztériuma automatizált Irányítási rend­szereinek fejlesztését, az Idő­járás rövid távú befolyásolésá­latok hangzottak el a csehszlo­vák-indiai kapcsolatok tovább­fejlesztésére és a nemzetközi együttműködésre vonatkozóan. Gjani Zail Szingh Bratislavá­­ba is ellátogatott. Az indiai államfő bratislavai tartózkodá­sa alatt a várban találkozott Jozef Lenárttal, a CSKP KB Elnökségének tagjával, az SZLKP KB első titkárával, az SZSZK Nemzeti Frontja Köz­ponti Bizottságának elnökével, Peter Colotkával, a CSKP KB Elnökségének tagjá­val, a szlovák kormány elnöké­vel és Viliam 5 a i g o v i 6- csal, az SZLKP KB Elnöksé­gének tagjával, a Szlovák Nem­zeti Tanács elnökével. Viliam Šalgovič tájékoztatta a vendéget Szlovákia múltjárál és jelenéről, a Szlovák Nem­zeti Tanácsnak, Szlovákia tör­vényhozó testületének a szere­péről. Hangsúlyozta, hogy az SZNT feltétel nélkül támogat­ja államunk külpolitikáját, amely a csehszlovák nép ele­mi érdekét juttatja kifejezés­re, azt. hogy békében éljen. Válaszában az Indiai Köztár­saság elnöke megköszönte a szívélyes fogadtatást, és hang­súlyozta, hogy a tudomány és technika jóvoltából a földraj­zilag távoli országok között is sokrétű kapcsolatok fejlődhet­nek ki; a legszilárdabb ka­pocs közöttük a barátság. En­nek kapcsán szólt India és Csehszlovákia együttműködésé­nek és baráti kapcsolatainak eredményeiről. Gjani Zail Szingh, az Indiai Köztársaság elnöke csehszlo­vákiai hivatalos látogatásának végén a televízión keresztül intézett üzenetet a csehszlovák néphez. ra hivatott berendezések ki­használásának lehetőségeit, va­lamint a tudományos-műszaki politika megvalósítását és vív­mányainak a gyakorlatban tör­ténő sokoldalú kihasználását. 0 A csehszlovák-szovjet ba­rátság hónapjának befejezése alkalmából Prágában és Bra­­tlslavában ünnepi ülést ren­deztek, amelyen Mikuláš Beűo, a CSKP Központi Bizottságá­nak titkára, illetve Karol Sa­véi, a CSSZBSZ Szlovákiai Központi Bizottságának vezető titkára mondott ünnepi beszé­det. Az SZLKP Központi Bizottsága ülésének vitájából Rudolf Vaneo, az SZLKP KB póttagja, az SZLKP KB osztályvezetője Az Idén az ismert nehézségek ellenére jobb eredményeket érünk el az egész mezőgazdaság termelésében. Teljesítjük a bruttó mezőgazdasági termelés tervét, 4,9 százalékkal túltelje­sítjük az állattenyésztésben előirányzott tervet, a növényter­mesztésben azonban nem érjük el a kitűzött célokat. Az idei kedvezőtlen időjárás szempontjából azonban pozitívan értékel­hetjük az elért eredményeket, hiszen gabonafélékből az eddigi legnagyobb termést takarítottuk be. A gabonatermelés tervét a kukoricával együtt, amire nagyon kedvezőtlenül hatott a szárazság, 98,4 százalékra teljesítettük. A szárazság azonban érezhetően csökkentette a cukorrépa, a kései burgonya, a tö­megtakarmányok és más növények hozamát Is. Az állattenyésztésben a központi takarmányalap behozatallal való feltöltése, az elmúlt évi jó tömegtakarmánytermelés, a ta­karmánygazdálkodás javuló színvonala, a téli időszak kedvező feltételei, valamint az állattenyésztési dolgozók kezdeményező hozzájárulása alapján a feladatokat nemcsak teljesítettük, ha­nem túl Is szárnyaltuk. Ezáltal az előző évhez viszonyítva, amikor szabályozni kellett az állattenyésztési termékek fo­gyasztását, lényegesen javult a piac ellátása. Az elért pozitív eredmények ellenére továbbra Is vannak szubjektív eredetű fogyatékosságok az állattenyésztésben, ame­lyek csökkentik a mezőgazdasági és az élelmiszeripari dolgo­zók munkájának hatékonyságát. Főleg az élelmiszeripari nyersanyagok minőségében és ezek feldolgozásában, valamint a takarmányhasznosításban vannak hiányosságok. Az utóbbiak a csehországi és a szlovákiai vállalatok eredményei közötti különbségekben Is megmutatkoznak. Pozitív eredményeket értünk el a mezőgazdasági földterület védelmében és termékenységének beruházási jellegű növelé­sében. A nem beruházásos talajjavításban komoly problémáink vannak, s a pénzügyi keretek elégtelensége miatt jövőre sem várható javulás ezen a téren. Ez elsősorban az alacsonyabb színvonalon és a kedvezőtlen feltételek között gazdálkodó mezőgazdasági üzemeket érinti kedvezőtlenül. A jövő évi terv alapjában véve összhangban van a 7. ötéves terv előirányzatával. A növénytermesztésben 9,2 százalékos növekedést kell elérni. A mezőgazdaság alapvető termelőeszköze a termőtalaj. Ezért a növénytermesztés jövő évi igényes feladatainak teljesítését elsősorban a termőföld védelmével, termékenységének Javitá sával és következetes kihasználásával kell biztosítani. A szövetkezetek és az állami gazdaságok dolgozói számos helyen jó példát mutatnak a termőtalaj kihasználásában, s már most is elérik az adott feltételek között maximálisnak tekint­hető eredményeket. A mezőgazdasági üzemek Jelentős rtsze azonban lemaradozik ezen a téren. Ezért arra van szükség, hogy a tudományos-kutatási alap, az Irányítási szféra és a me­zőgazdasági gyakorlat erőit és képességeit a talaj termőképes­ségének növelésére összpontosítsuk. A terméshozamokra hatö tényezők között különösen fontos szerepe van a víznek. Erről az idei aszályos évben ts meggyő­ződhettünk. A csapadékhiány és a vízkészletek rohamos csök­kenése arra figyelmeztet minket, hogy komplex módon, követ­kezetesen, s nagyobb felelősséggel viszonyuljanak e probléma megoldásához. Elsősorban arra kell törekednünk, hogy telje­sítsük és túlteljesítsük az öntözőrendszerek építésében elő­irányzott tervet. Ezért az egyes berendezések szállítóinak Is el kell gondolkozniuk e jelentős társadalmi feladat teljesítése fölött. Szivattyúk, csövek, építési kapacitások és egyéb felsze­relés nélkül nem lehet sem építeni .sem üzemeltetni az öntö­zőrendszereket a szükséges terjedelemben. A hiányos ellátás ezekből az eszközökből szükségszerűen megmutatkozik a me­zőgazdasági termelésben, s a behozatali Igények növekedésé­ben. Ezek beszerzése az előirányzott építési feladatok teljesí­téséhez nem felel meg mindig a szocialista adásvételi szerző­dések követelményeinek. Ugyanakkor az öntözőberendezések teljes kihasználását Is biztosítani kell. Ebben az irányban jelentős különbségek és nem csekély tartalékaink vannak. A tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy főleg azokban a járásokban érnek el jö eredmé­nyeket, ahol a mezőgazdasági igazgatóságok és a járási párt­­bizottságok kellő figyelmet szentelnek ennek a kérdésnek. Érezhetően hiányoznak a kisebb víztárolók is, amelyek épí­téséhez mindeddig nem álltak rendelkezésre a szükséges anyagi források és kapacitások. Ez a helyzet kedvezőtlenül hat számos mezőgazdasági üzem és település vízellátására. A vfzforrások elégtelensége nemcsak az öntözőrendszerek telje­sebb kihasználását nehezíti, hanem továbbiak építését is aka­dályozza. j A külföldi és a hazai tapasztalatok egyaránt bizonyítják, hogy á növénytermesztés intenzitásának növelésében és az állattenyésztést megelőző fejlesztésben nagy jelentősége van a termelési rendszerek bevezetésének. Ez a mezőgazdasági termelés iparosításának forradalmi elemét képezi, s bevált út a tudományos-műszaki haladás eredményeinek gyakorlati ér­vényesítéséhez, valamint a lemaradozó üzemek gazdálkodása színvonalénak emeléséhez. A jövő évben a növénytermelési rendszereket mintegy 240 ezer hektárra akarjuk kiszélesíteni, ami azonban az anyagi-műszaki ellátás biztosításától (bioló­giai alapanyagok, gépek), valamint különböző szervezési és gazdasági feltételektől Is függ. A jövő évben nem csekély feladatok várnak ránk az állat­­tenyésztésben. A legfontosabbb az állattenyésztés minőségi színvonalának és hatékonyságának javítása saját takarmány­forrásaink alapján. Ehhez mozgósítani kell minden rendelke­zésre álló forrást, beleértve a szalma és a kukoricaszár táp­­értékjavítő előkészítését. Teljesebb mértékben kell kihasználni az élelmiszeripari hulladékokat is, valamint más. nem hagyo­mányos takarmányforrásokat. Pozitívan értékelhetjük azt a tényt, hogy a keveréktakar­­mény-ellátást a sertések és a baromfi számára a tervnek meg­felelő mértékben sikerült biztosítani. Az SZSZK-ban 170 ezer tonna behozott szemes takarmánnyal egészítettük ki a köz­ponti takarmányalapot. A mezőgazdasági üzemek tudják, hogy mivel rendelkeznek, és mire számíthatnak az új termésig. Ha nem lépik túl a sertések és a baromfi tervezett állományát, ésszerűen használhatják fel a készleteket. Ez kedvezően hat az állattenyésztési termékek egyenletes termelésének és fel­vásárlásának biztosítására, s elősegíti az élelmiszerpiac stabi­lizálását. Ebben az Irányban a takarmányipar munkáját Is javítani kell, főleg a keveréktakarmányok előírt minőségének rendsze­res megtartásával, valamint a termelékenység garantálásával. A jövő évben az egész mezőgazdasági-élelmiszeripari komp­lexumban nagyobb súlyt kell helyezni a veszteségek csökken­tésére. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a veszteségek csökkentésére fordított költségek jobban megtérülnek, mint a veszteségek pótlására szolgáló termelési költségek. Különösen nagy gondot kell fordítani az energia- és az üzemanyag-ellátás kérdésére. Egyet kell érteni azzal, hogy az agrokomplexumban is ésszerűsíteni kell ezek felhasználását. A jelenlegi tervezési rendszerben azonban alkalmasabb formát kell keresni az energia, a tüzelő- és az üzemanyagok elosztá­sára. hogy a keretek hiánya ne okozzon zavarokat az agro­technikai műveletek végzésében, mert ez törvényszerűen meg­mutatkozik a terméshozamok csökkenésében. Mindannyian tudjuk, milyen nagy jelentősége van a piac egyenletes ellátásának, főleg élelmiszerekből. Ezen a terüle­ten sokat javult a helyzet, de nem olyan mértékben, hogy az kielégítse a fogyasztók növekvő igényelt. A követelmények állandóan növekednek nemcsak a mennyiséggel szemben, ha­nem a minőség, a választék és az ellátás egyenletessége szem­pontjából is. Az idén például jó eredményeket értünk és érünk el az ál­lattenyésztési termelésben. Problémát Jelentett azonban a hús, a vaj. a vágott baromfi, a tartósított zöldségfélék és más ter­mékek raktározása. Külföldön kellett raktározási kapacitáso­kat keresnünk, ami azonban pénzbe kerül. Ezért a rendelke­zésre álló raktár- és hűtőkapacitások maximális kihasználása mellett gondoskodni kell ezek kiszélesítéséről is, habár nép­gazdaságunk lehetőségei korlátozottak, de ezek a befekteté­sek gyorsan megtérülnek. A tervidőszak negyedik évére előirányzott feladatok sikeres teljesítése megköveteli a dolgozókról való fokozott gondosko­dást. A kommunisták, a vezető dolgozók munkájában arra is törekedni kell, hogy a javadalmazásban elmélyüljön az érdem­szerűség elve. Fokozni kell a propaganda és a nevelés haté­konyságát, hogy a dolgozók a terv céljait magukévá tegyék, 8 kezdeményezően vegyenek részt a teljesítésükben. Ülésezett a Szövetségi Gyűlés

Next

/
Thumbnails
Contents