Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1983-12-17 / 50. szám
.SZABAD FÖLDMŰVES 1983. december 17. 12 utján Szalka (Salka) egyike volt azoknak a községeknek, ahol a mezőgazdasági termelés kollektivizálásának Idején nagyon nehezen sikerült megalakítani, majd növelni és szervezetileg megszilárdítani az egységes földművesszövetkezetet. Persze nem a társadalmi haladással szembeni ellenséges magatartás, hanem az aránylag Jól Jövedelmező állattenyésztést folytató kis- és középparaszti gazdálkodáshoz való ragaszkodás volt az Ismeretlen újtól való Idegenkedés legfőbb oka. Sokan „bábáskodtak“ a szövetkezet születése körül, és Ígéretet Is 'kaptak a szalkalak bőven. De bizony a megalakulást követő években teljesen magukra maradtak, senkitől nem kaptak segítséget. A közvélemény egyértelműen elkönyvelte, hogy az érsekújvári Járás (Nové Zámky) legrosszabb szövetkezeti gazdasága a szálkái. S ennek az általános véleménynek a módosulását azok a szerény eredmények sem segítették elő, amelyek a volt klskeszi efsz-szel, valamint a lelédivel [Lela] való egyesülést követő években az ÜJ Élet Efsz-ben születtek. Oj VEZETŐSÉG Ezerkilencszázhetvenháromban a szövetkezet élére ú] vezetőség került amely a Járási mezőgazdasági igazgatóság közreműködésével kidolgozta a szövetkezet gyors ütemű fejleztésének koncepcióját, számolva a helyi tartalékok, termelésfejlesztési lehetőségek kihasználásával és a Járási szervek által Ígért különböző ejllegű támogatással is. Jozef Bánói agrármérnök, az 0) Élet elnöke és Magyar József pártelnök csak legyint, amikor az említett fejlesztési terv teljesítése felől érdeklődöm. Majd elmondták, hogy a termelés- és gazdaságfejlesztés sokkal lassúbb lett, mint azt annak Idején feltételezték. Ugyanis a Járási szervek által Ígért segítség és anyagi támogatás ezúttal Is elmaradt. — Arra a következtetésre Jutottunk — mondotta az efszelnök —, hogy külső segítség nélkül, tehát saját magunknak kell megteremteni szövetkezetünk fejlesztésének anyagi feltételeit. ELŐTÉRBEN A JÖVEDELMEZŐSÉG Bizony nem lehetett könnyű az évről évre ráfizetéssel záró gazdálkodást jövedelmezővé tenni, a termelés korszerűsítésének anyagi feltételeit kialakítani. Az irányt a növénytermelés elsődleges fejlesztésére, Jövedelmezőségének fokozására vették. Az első években nem születtek látványos intézkedések. A korszerű termelési technológia meghonosodását az erőgépek és a különböző munkafolyamatokhoz szükséges korszerű mezőgépek hiánya nagyon lelassította. A munkához való viszony fokozatos Javításával, a munkaszervezés színvonalának emelésével, a talaj termőerejének tervszerű növelésével és az észszerű takarékoskodással sikerült elérniük azt, hogy a növénytermelési ágazat a Jövedelemképzés stabil forrásává vált, és már 1976-ban megkezdhették a géppark fokozatos, de teljes felújítását, a termelési technológia korszerűsítését szolgáié gépek és gépsorok vásárlását. Figyelemre méltó a növénytermelési eredmények, a hektárhozamok alakulása is. Ez a szövetkezet, amely a tíz évvel ezelőtti években szinte mindig a legkisebb hektárhozamokat érte el, 1979-től eléri a Járási átlagot. Jobb termelési eredményeket ér el, mint néhány olyan szövetkezet, amely kedvezőbb természeti adottságok, ideális terepviszonyok között gazdálkodik. Lassan megváltoztak a szalkalakról alkotott vélemények is. Az ugyan Igaz, hogy a termelési eredmények értékelésekor — mint azt az elnök állítja, főleg azért, mert a rosszabb feltételek miatt kisebb eredményeket elérő gazdaságokat a legjobbakhoz viszonyítva értékelik — még gyakran elmarasztalják őket, de a termelés gazdaságosságának, jövedelmezőségének értékelésekor már a járás legjobb gazdaságai között szerepelnek. E szövetkezet pénzügyi-anyagi helyzete — főleg az utóbbi öt esztendőben — teljesen mentes volt a zavaroktól. A tervezett tiszta Jövedelmet minden évben elérték. A termelés évenkénti rentabilitása meghaladta a tizenhét százalékot, a tiszta Jövedelem pedig a négymillió koronát. S bár az idei esztendő nem nagyon kedvezett a mezőgazdaságnak, a szárazság miatt több helyen Jövedelemkiesés mutatkozik, a szövetkezetben, most is bizakodóak mivel az eddigi eredmények és az előzetes felmérések arra utalnak, hogy a tervezett tizenhét százalékos Jövedelmezőséget és a négymillió korona tiszta Jövedelmet az idén Is elérik. KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGOK KÖZÖTT — Könnyen beszélnek azok, akiknek Jól Jövedelmező termelési ágazatuk, például nagy kiterjedésű szőlészetük van — mondják azokban a gazdaságokban, ahol a tervszerű Jövedelemképzéssel bajok vannak. Igazuk van!-A szóban levő szövetkezet azonban elsősorban is azért érdemel megkülönböztetett figyelmet, mert nem tartozik azok közé a szerencsés gazdaságok közé, ahol Jól jövedelmező termelési ágazatok vannak. A szőlészete mindössze tíz hektár terjedelmű, Így tehát sem ez, sem pedig a fél hektárnyi fóliaházas zöldségtermelés nem Jelent rendkívüli helyzetet, terjedelménél fogva nem gyakorolhat különösebb hatást a gazdálkodás Jövedelmezőségének alakulására. Negatív tényező, amelynek károsító hatását észszerű intézkedésekkel, Jó munkaszervezéssel és a munkában való becsületes helytállással kell semlegesíteni, Jóval több van. így például a hatszáz hektárnyi árterület, tehát a szövetkezet szántójának több mint egynegyed része, amit figyelmen kívül kell hagyni a vetésforgó kialakításánál, mível a legtöbb esztendőben csak májusban művelhető, s általában csak silókukorica termesztésére alkalmas. Ez á kedvezőtlen körülmény, valamint a viszonylag gyenge termést adó lelédl dombok, s persze az előirányzott gabonaforgalmazás nagy tervfeladataí is, szinte lehetetlenné teszik a szükséges mennyiségű és tápanyagddús tömcgtakarmány-bázis kialakítását. Ez, továbbá a korszerűtlen berendezésű öreg istállók nagyon kedvezőtlen hatással vannak az állattenyésztésre. S ennek a kiegyensúlyozottan magas rentabilitással termelő gazdaságnak a fejlődés Jelenlegi szakaszában, az okozza a legnagyobb bosszúságot és gondot, hogy az állattenyésztés termelési eredményei még mindig a Járási átlag alatt vannak. GAZDASÄGOSAN A termelés gazdaságosságára való törekvés ennek ellenére nemcsak a növénytermelésben, hanem az állattenyésztési ágazatban si érzékelhető. A háromnegyed év eredményeinek értékelése és a termelési lehetőségek felmérése arra utal, hogy ez a szövetkezet állattenyésztési termékekből -is teljesíti az évi áruforgalmazási tervét, s az állattenyésztési ágazat nem lesz már nagyon kedvezőtlen hatással a gazdálkodás Jövedelmezőségi színvonalának alakulására. A természeti feltételek, az Állattenyésztési termelés helyzetének és a fejlesztési lehetőségek Ismeretében az ember arra a következtetésre Jut, hogy ilyen színvonalú rentabilitást, mint a szövetkezet évről évre elér, csak a tagság részéről megnyilvánuló anyagi áldozatok, vagyis a személyi jövedelem alacsony szinten való befagyasztásával lehet elérni. Ez a feltételezés persze nem fedi a valóságot A kereseti lehetőségek semmivel sem rosszabbak, mint a Járás legtöbb szövetkezetében. Jól keresnek az emberek, elsősorban Is a traktorosok és az állattenyésztés dolgozói. Elégedettségüket talán az példázza legjobban, hogy nincs munkaerőhiány, s hogy főleg a fiatalok tanúsítanak figyelemre méltó vonzalmat a szövetkezethez. A termelés Jövedelmezőségének állandósulásához a munka- és a technológiai fegyelem megszilárdulása, az üzemigazgatás és a munkaszervezés színvonalának emelkedése, a növénytermelés és állattenyésztés anyagi ráfordításainak optimális értékesítése, a termelt Javak megbecsülése, mennyiségük és minőségük védelme, valamint az ésszerűség határáig terjedő takarékosság vezetett. Például a sajátos helyi viszonyok között nagyon bevált az összes gépeknek a központi telepre való összpontosítása. Kevesebb problémával Jár a mezei munkák szervezése, a munkafolyamatok rendszeres ellenőrzése, rugalmasabb lett a gépek karbantartása és szükség szerinti javítása. S mivel ezek a pozitív jelenségek azt eredményezték, hogy egy traktoregységre a Járás területén itt Jut legnagyobb területű szántó, Így a termelési költségeket a leírások kevésbé terhelik. TAKARÉKOSSÄG A Jövedelmezőség színvonalának emelkedésére kihatással volt és van az üzemanyag- és pótalkatrész-megtakarítás, valamint a gépjavítás! költségek csökkenése. Valóban takarékos emberekre vall az, hogy bár a pár évvel ezelőtti mennyiségnél évente százezer literrel kevesebb üzemanyagot kapnak, és évente ebből a kevesebből Is tízezer litert megtakarítanak. Vagy, a gépjavitást költségeket az előző évekhez viszonyítva az idei tervben százezer koronával csökkentették, s ebből is legalább még ötvenezer koronát megtakarítanak. Ez mind kedvezően hat a termelés Jövedelmezőségének alakulására, éppen úgy, mint a villanyáram-fogyasztás húsz százalékos csökkentése, avagy az állattenyésztés elhullás! veszteségeinek, a borjak ős a malacok elhullásának három százalékra való csökkentése. PÉLDAMUTATÓ SZÖVETKEZETI TAGOK Sokszor hangoztatjuk, hogy a termelés legfőbb tényezője az ember. Ez az 0) Életben is bebizonyosodott. Az, hogy az aránylag nagy területű, gyengén termő földek, így a takarmányszűkével küszködő és elavult épületekben folytatott állattenyésztési termelés ellenére a munkateljesítmény színvonala — egy állandó dolgozóra vetítve meghaladja az évi százhúszezer koronát — magasabb a Járási átlagnál, arra enged következtetni, hogy a szövetkezet vezetősége és tagsága emberül megfogja a dolog végét. Állítólag nagyon sok ebben a szövetkezetben a példamutató dolgozó. Azok közül is kiemelkedik Pikier Ferdinánd és Béla, valamint Letovics Gyula és Dajcs Gyula traktoros, Kormos Gyula és neje, valamint Pikier Anna fejő, a borjúgondozók közül Kispista Terézia, a sertésgondozók közül pedig Petrik István. Ügy hírlik, hogy az említett dolgozók lelkiismeretes munkájukkal már sok érdemet szereztek a gazdaság jövedelmének gyarapításában. A GÉPPARK FELOJíItASA 1973-ban a termelés- és a gazdaságfejlesztést két szakaszra osztották.. Az első szakaszban — a Jövedelem ütemének alakulásával párhuzamosan — a növénytermelés komplex gépesítésére, a termelési technológia korszerűsítésére vették az Irányt. A géppark felújítása lényegében már befejeződött azáltal, hogy három Skoda 180-es és hét ZETOR típusú traktort vásároltak; hogy öt darab E-512-es gabonakombájnnal, cukorrépabetakarítő gépsorral, s egy E-420-as silókombájnnal gyarapodott gépállományuk. építkezési program A növénytermesztés elsődleges fejlesztését szolgáló intézkedések a gazdálkodás, elsősorban Is a növénytermelési ágazat Jövedelmezőségének várt ütemű növekedéséhez vezettek, s így az utóbbi években megkezdhették az állattenyésztési telepek fejlesztését Is. Ezt talán legszemléltetőbben az aszfaltburkolatú telepi utak, a kétszázférőhelyes anyasertés-istálló és a korszerű ezerférőhelyes sertéshizlalda Jelzi. Hozzáláttak saját erőből egy négyszázhatvan férőhelyes tehenészeti telep építéshez is — első lépésként egy kétszázférőhelyes Istálló építésével —, amely tizenhétmillió koronás beruházással öt év alatt épül fel. Ez a szövetkezet az utóbbi években arról is nevezetes kezd lenni, hogy hosszú lejáratú hitelre nem tart igényt. Addig takaródzlk, amíg a takarója ér, vagyis a gazdaságfejlesztést, az építkezést a termelésből származó Jövedelemből oldja meg. Elvileg ugyan nem zárkóznak el a bankkölcsön elől, hiszen nagy szükségük lenne egy ötszáz férőhelyes növendékmarhatelepre Is, melynek építési költségeire még nem futná a Jövedelmük. De e tervezett építkezésre nem találnak kivitelező vállalatot, s így a bankkölcsön gazdaságfejlesztést .gyorsító előnyeit/nem élvezhetik. Az Oj Élet tagjai segítséget várnak az Illetékes Járási szervektől. S azt meg is érdemelnék, mert maguk is sokat tettek. De vannak dolgok, mint például az említett építkezés is, amit nem tudnak saját erőből megoldani. Nagyon hálás lenne az is, ha némi állami támogatást kapnának a kétszáz hektárnyi — egykori elhanyagolt egyéni szőlőterületek és szilvások rekultiválására, hiszen a társadalom érdeke is érvényesül akkor, ha az említett területe na szövetkezetnek korszerű, jövedelemgyarapító szőlészete ős gyümölcsöse lesz. Számolnak az ötszáz hektáros öntözőrendszer korszerűsítésével, e rendszer további bővítésével és korszerű silótárolók mielőbbi építésével. Mindez feltételezi, hogy a szövetkezet továbbra is minden lehetőt elkövessen a termelési eredmények és a termelés jövedelmezőségének növeléséért. Véleményem szerint az állattenyésztési ágazat Jövedelmezőségére kedvező hatással lenne a tejtermelés fejlesztése. A tejhozam növekedését pedig, az egyéb intézkedések mellett, rendkívül Jól szolgálhatná az öntözhető területek bizonyos hányadán létesítendő intenzív fűtermelés, esetleg a szakaszos legeltetési mód meghonosítása. A szálkái 0] Élet Efsz — amely sok éven keresztül a bírálat és a becsmérlők céltáblája volt — úgy tűnik, hogy a töretlen fejlődés útjára lépett. Ez elsősorban is a vezetőségnek és a tagságnak az érdeme. De a gazdaságfejlesztés göröngyös és hosszú útján elévülhetetlen érdemeket szerzett a pártszervezet Is, amely következetesen munkálkodott a CSKP termelésfejlesztési határozatainak teljesítésén. Kérdés, mennyire volt helyes az az intézkedés, amely a szövetkezetben dolgozó kommunistákat községenként! alapszervezetekbe, tehát három egymástól függetlenül működő szervezet között osztotta meg?l Véleményem szerint a párt vezető szerepe még Jobban érvényesülhetne, a párttagok szervezett kezdeményezése és általános aktivitása még szembetűnőbben kibontakozhatna, ha tagsági viszonyuk a munkahelyük, vagyis a szövetkezet egyetlen alapszervezetéhez kötődne. PATHÖ KAROLY A téli ldószak beálltával a szántóföldről a műhelyekbe terelődött a munka (Archív felvétel) Во rsóternnelés magasabb fokon A mezőgazdaság kollektivizálásának idején kevés figyelmet szenteltünk a hüvelyesek termesztésének. Ezért a lakosság igényeit étkezési hüvelyesekből nem tudtak kielégíteni, s a takarmányhüvelycsek (őszi és tavaszi bükköny,, lóbab, homokiborsó) termelése is egyre csökkent. A fehérje-összetevőket külföldi behozatalból fedaztük. A hatvanas években a hústermelés nagyarányú növelésével megnőtt a tehérje-összetevők iránti kereslet, azért párt- és állami szerveink a hazai fehérjeprogram megvalósítása, 8 ezáltal a külföldi piactól való függetlenség mellett döntöttek. típusú fajták megjelenése. A régebbi nemesfíésű Viktória 800, Aurélia, Raman, Rondo, Jurán fajták az érés idején rendszerint megdőltek, s a betakaiitási veszteség 15—40 százalékos volt. A Jelenleg legelterjedtebb Smaragd, Bohatýr és Dukát fajták a termelők minden igényét kilégftlk, s nagy termőképességfiek. A szemtermés mellett rendkívüli gondot fordítunk a szalmaiermésre is. Hektáronként átlagosan 2—2,5 tonna jó minőségű borsószalmát takarítunk be, amelyet a juhok takarmányozására vagy a szemcsézett takarmányok gyártására használunk fel. A kormányhatározat értelmében a hüvelyesek termőterületének növelése került a figyelem középpontjába. A hetvenes évek elején lépéseket tettünk a hüvelyesek termesztésének szakosításában és összpontosításában. Mi is válaszút előtt ólltunk: borsö vagy őszi repce. Az előbbi mellett döntöttünk. Kezdetben azonban csak vetőmagszaporitással foglalkoztunk. Szinte törvényszerű: minél kisebb területen termesztünk egy növénykultúrát, annál kisebb figyelmet szentelünk neki. Az utóbbi években a tervhez viszonyítva Jobb borsótermelési eredményeket értünk el. Évente a SLOVOSIVO részére 2: J tonna vetőmagot szállítunk. Az étminrnmam Ш Ш Ш-i A borsó termőterületét az 1976. évi 212 hektárról 700 hektár fölé növeltük, 1982-ben 700, 1983-ban pedig 615 hektár volt. A múlt évi csökkenés annak a következménye volt, hogy kolíöanyi gazdaságunkat 60 hektár borsóterülettel átadtuk a nyitrai Mezőgazdasági Főiskolának. Az átlagos terméshozam korában 1,99 és 3,51 tonna között ingadozott, a múlt évben 4,59 tonna borsót takarítottunk be hektáronként. Gazdaságunk mezőgazdasági földterülete jelenleg több mint 12 ezer hektár, ebből a szántó területe több mint 11 ezer 400 hektár. A termelés hét gazdaságba összpontosul. A borsói általában abban a gazdaságban termeljük, ahol nagy a gabonafélék részaránya, bogy legalább ezáltal elősegítsük a helyes vetésforgó betartását. A SEMEX részére ezenkívül veteményborsóból 50 hektár területen vetőmagszaporitást folytatunk. így a múlt évben a borsót Б65 hektáron termesztettük, ami a szántóterület 5,82 százalékát képezi. Amennyiben azt a tervezés lehetővé teszi, a borsó termőterületét a jövőben további 200 hektárral szeretnénk növelni. Az agrotechnikai Intézkedések betartása mellett a terméshozam nagysága az időjárási viszantagságok függvénye: A nyitrai járás körzetében ez kétszeresen érvényes. Rendszerint a legfontosabb fejlődési időszakban, a virágzás idején szárazság uralkodik, amelv rövid, kevés magszámú hüvelyek képződésével párosai. Elsősorban ezért olyan nagyok a terméshozam kilengései. A gyakorlat számára nagy segítséget jelentettek az új nemesiiésü, az Intermedier genokezési borsót saját, betakarítás utáni gépsorunkon készítjük elő. 1982-ben például a nem szocialista országokba 370 tonna borsót továbbítottunk. Az ilyen irányú tevékenységünket a jövőben tovább szeretnénk folytatni. Az idei termés minősége kiváló, 1400 tonna étkezési borsót készítettünk elő. Gazdaságunk és járásunk mezőgazdasági üzemeinek kedvező borsútermelési tapasztalatai is hozzájárultak ahhoz, hogy a borsótermelési rendszer keretében gazdaságunkat nevezték ki rendszergazdáknak. A borsótermelést a múlt évben még nem tndtnk egészében befolyásolni, mert a szerződések megkötésére csak a tavaszi hónapokban került sor, amikor is megtörtént a fajták és a parcellák kiválasztása. Ezért segítségünket tanácsadói szolgálat formájában gyakoroltak, főleg a vetés, a növényvédelem, а desszikálás és a betakarítás idején. Ügy érezzük, hogy a járás szövetkezeti szektorában elért 3,49 tonnás átlagos hozamból jelentős részt vállaltunk. Az 1984-es évben rendszergazdaként többet kell adnunk a borsőtermelésre szakosított mezőgazdasági üzemeknek. Az új gazdasági szerződés aláírásával gazdaságunk felelősséget vállal a jó minőségű vetőmag és a növényvédő szerek biztosításáért, valamint a műszaki ellátottságért. Bízunk abban, hogy a kölcsönös bizalom és a borsótermelés haladó módszerének érvényesítése meghozza a várt eredményt. Ján Hrivnák agrármérnök, Agrokomplex Nitra (Hospodárske noviny, 1983/46)
