Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1983-12-17 / 50. szám
v 1983. december 17.-SZABAD FÖLDMŰVES Wests! Ilibms 1883—1978 Száz évvel ezelőtt Modrán, a jelenlegi Stúr utca 28. számú házában született Westslk Vilmos. Apja kiskereskedő volt. Később gazdálkodással próbálta megteremteni a megélhetés lehetőségét nyolcgyerekes családjának. Westslk Vilmos Iskoláit Modrán végezte. Már ekkor segített apjának könnyebb mezőgazdasági munkák végzésében. Így szerette meg a földet, a növényeket, az állatokat. 1902-ben elvégezte az Állami Tanítóképző Intézetet, s még ugyanabban az évben a Keszthelyi Felső Gazdasági Tanintézetbe iratkozott be, amelyet 1905-ben sikeresen elvégzett. Pályafutása első évelnek fő állomása Kecskemét, Jászberény majd Oravský Podzámok. Az első világháború frontjain kétszer megsebesült, в hadirokkantként tért vissza. Ez nem gátolta munkájában és 1924-lg a ktskúnfélegyházl Tanítóképző Intézetben gazdasági mérnökként dolgozott. A frontot szerzett sebesülései következtében azonban néhány évre nyugalomba vonult. Fölépülése után 1929-ben Nyíregyházára került, ahol gazdasági tanácsosként tevékenykedett. Itt alapította meg a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara HOmoktalaJJavltő Kísérleti Gazdaságot. Az államosítás után továbbra Is őt bízták meg a gazdaság vezetésével. Itt tevékenykedett nyugdíjba vonulásáig. Munkában és eredményekben gazdag élete 1978-ban ért véget. Westslk Vilmos tudományos munkájában a homoktalajokon valő gazdálkodás lehetőségeivel foglalkozott. Már pályafutásának első éveiben felismerte, hogy a elvár futéhomokű talajok Is feljavlthatók, és nemcsak szőlő meg gyümölcs, hanem szántóföldi növények termesztésére Is akalmassá tehetők. Nyíregyházán folytatott kísérletei nyomán a homokos talajok komplex művelési rendszerét dolgozta ki. Ennek szerves része volt a megfelelő növény kiválasztása és a vetésforgóba való besorolása. Meghatározta a műtrágyázás leghatásosabb módját, s felhívta a fásítás fontosságéra a figyelmet. A talajművelési rendszerben ellenezte a futőhomok tarlőhántását és mélyszántását. Ellenben minden szántás és" vetés után azonnali hengerezést és fogasolást Javasolt. Az ő érdeme, hogy bevezették ■ csillagfürt zöldtrágyázásra szánt termesztését. Megállapította azt Is, mikor lehet a csillagfürtöt fő növényként, illetve tarlónövényként vetni. Amikor Westslk Vilmos 1929-ben hozzálátott vetésforgó kísérleteihez, az akkori háromszakaszos vetésforgóban — amelyben rozs és burgonya termesztése, valamint az egyéves ugar váltotta egymást — rozsból 0,3—0,6 tonna, burgonyából pedig 1,5—3,0 tonna termett holdanként. Westslk Vilmos II. számú vetésforgójának alkalmazásával 26 év elteltével katasztrálls holdanként a rozs hozama 2,2 tonnára, a burgonyáé pedig 11,1 tonnára növekedett. Ezzel világosan Igazolta azt a nézetét, hogy homoktalajokon nem egyszerű Intézkedésekkel, hanem komplex termelési rendszer hosszabb távú alkalmazásával lehet csak boldogulni. Kísérleti és kutató munkája sohasem volt öncélú. Egész tevékenysége során a homoki gazdálkodás előbbrevltelét és az azon gazdálkodók életszínvonalának emelését szolgálta. Gazdasága mindenki számára nyitva volt. Tudományos és kutató munkájának tapasztalatait 11 könyvben adta közre. Szakközleményeinek száma meghaladta a hatszázat. Közérdekű munkája elismeréseként számtalan kitüntetésben részesült. Ezek között az 1952-ben adományozott Kossuth-dl] arany fokozata, az 1954-ben odaítélt Vörös Zászló Érdemrend, valamint az 1973-ban adományozott Munka Érdemrend arany fokozata szerepelt. A Magyar Tudományos Akadémia 1958-ban levelező tagjává, az Agrártudományi Egyetem pedig 1985- ben tiszteletbeli doktorrá avatta. A centenárium alkalmából Nyíregyházán ' tudományos emlékgyűlést tartottak. Ezen alkalommal leplezték le Westslk Vilmos szobrát Is. A Vetőmagvállalat Kutató Központja emlékplakettet készíttetett. December 8-án pedig modral szülőházán ünnepélyes keretek között emléktáblát helyeztek el. „Nincs házam, sem földem, sem egyéb vagyonom“ Írja Westslk Vilmos önéletrajzában. S mégis milyen mérhetetlen vagyont hagyott örökségbe. A homokon gazdálkodók köszönetét, háláját, tiszteletét azért a munkáért, amelynek nyomán a homoktalajok ma is Jobban teremnek, és az azon gazdálkodók Is Jobban élhetnek. RENCZÉS VILMOS Mezőgazdasági üzemeink növénytermesztőinek minden évben nagy figyelmet kell fordítaniuk az állattenyésztés takarmányigényeinek kielégítésére. Ez még kedvező évjáratokban Is gyakran komolyabb gondot okoz. Nem is beszélve a kedvezőtlen Időjárású évjáratokról. A takarmányalap megteremtése szempontjából az Idei esztendő nem sorolható a kedvező évek közé, a növénytermesztőknek minden lehető takarmányforrást fel kellett kutatniuk, hogy minél nagyobb takarmánykészletet teremtsenek az új zöldtakarmányozás Időszakának kezdetéig. Az Ipolysági (Šahy) Vörös Lobogó Efszben Kajtor Pál agrármérnöktől, a növénytermesztést ágazatvezetőtől afelől érdeklődtem, hogyan sikerült a közösnek az állattenyésztés takarmányigényeit kielégíteni. — Takarmányból sohasem lesz elég — mondta hamlskás mosollyal, majd kijelentését Így Indokolta: — Ebben a dologban ugyanis kétféle mércével mérnek. Nem biztos, hogy a növénytermesztőké és az állattenyésztőké mindig azonos. De érthető és Indokolt az állattenyésztők elvárása, miszeri t feladatuk teljesítéséhez takarmányalapot kell teremtenünk. A növénytermesztők ezlránvú Igyekezetét nem Is lehet kétségbe vonni, ám sok eset ben munkájukat meghiúsítja a természettel valő küzdelem. Be kell vallanunk, hogy az Idei év sem kedvezett a takarmány fél éknek, ezért rendkívüli figyelmet kellett fordítanunk a takarmányforrások felkutatására és kiaknázására. Ennek köszönhetően, a mostoha körülmények ellenére 96 százalékra sikerült biztosítani az állatállomány részére szükséges takarmánymennyiséget. A minőséget illetően az előző évekhez viszonyítva kedvezőbb a helyzet, mert míg korábban szinte minden esztendőben nagyrészt csak harmadosztályú takarmányunk volt, Idén az agrolaboratórium kimutatásai Elegendő jó alapján másodosztályúnál nincs roszszabb. Részletesebben az eredményekről Páll Vilmos takarmányfelelős növénytermesztő tájékoztatott. — A szántóföldi takarmánynövények hozamai Jelentősen Ingadoztak. Mindent összevetve a tervezett 6468 tonnától mintegy ötszáz tonnával maradtunk el. Igaz, ebben a hozamkiesésben közrejátszott az is, hogy a tervezettnél ötven hektárral nagyobb területet hagytunk meg vetőmagra, hogy saját forrásból tudjuk fedezni a szükséges vetőmagmennyiséget. A 231 hektár lucernát bár négyszer kaszáltuk, nem adta a várt termést. A közös BS-6-os szárítójában 890 tonnából takarmánylisztet készítettünk, 760 tonnát szenázs formájában tartósítottunk. 3800 tonnát pedig szénaként tárolókban helyeztük el. Az össztermésből az állattenyésztők zöldtakarmányként 880 tonnát etettek fel. A terméshozamok minden bizonnyal kedvezőbben alakultak volna rendszeres öntözés esetén. Sajnos a feltételek és eszközök hiánya miatt csak Ipolyvlsk (Vyškovce nad Iplom) határában öntözhettünk 32 hektárnyi területen. A vártnál Jobb termést adott viszont a vöröshere: a tervezettnek minőségű több mint másfélszeresét takarítottuk be. A hozamok kedvező alakulását elsősorban az befolyásolta, hogy ezt a növényt a legjobb minőségű földeken termesztettük, s minden agrotechnikai feltételt biztosítottunk. • A betakarításban alkalmaztak-e valamilyen rendkívüli megoldást a veszteségek csükkentése érdekében? — Általában a megszokott. Jól bevált módszerekkel takarítottuk be és tároltuk a takarmányt állattenyésztési telepeink közelében. Egyedül a lóhere esetében, amely az előző évekhez viszonyítva gazdagabb termést adott, szerveztük meg annak éjszakai begyűjtését. Erre azért volt szükség, hogy megakadályozzuk a nappali forréság által a levelek lepergését, s Így a minőség csökkenését. Elismeréssel kell szőlnl a növénytermseztésben dolgozókról: Tóth Károly, Szabó József, Lackovszky János gépkezelőkről, Guglis István, Szabó László, Németh jános, Hemlík János, Gonga István traktorosokról és társaikról, akik hajlandók voltak vállalni a hajnali háromtól déli ll-6ráig tartó műszakot a gazdaságos takarmánybegyűjtés érdekében. # Az Ipoly menti mezógazdasági üzemek takarmánytermesztési terveinek valóra váltásába számtalan esettakarmányt ben „beleszólt“ az évente néha többször is hatalmas területeket tengerré változtató folyó. Idén, úgy tudom, nem voltak ilyen gondjaik. — Közel hétszáz hektárnyi rőtünk túlnyomó része az Ipoly árterületén található, Így minden évben számolnunk kell azzal, hogy a szeszélyes folyó „felfalj“ takarmányunk egy részét. A tavaszt áradások következtében minden évben víz alá kerülnek rételnk, melyeken így a szükséges talajmunkákat sem tudjuk elvégezni. Idén 470 hektárról kaszáltuk és gyűjtöttük be a termést, a többiről legeltetéssel hasznosítottuk a füvet. A tárolókba 1428 másodosztályú szénát gyűjtöttünk be az első kaszálásból. A második kaszálást csak 35 hektáron végeztük el, mivel a szárazság miatt nem fejlődött a fű, Így csak legeltetéssel hasznosítottuk, О Milyen forrásokból gyarapították még a takarmánykészletet? — Jó hozamokat értünk el a 377 hektárnyi területű silókukoricából. Ezt egészítették ki a nyári és őszi keverékek, 250 hektárról szilázst, öt hektárról takarmánylisztet készítettünk, de zöldtakarmányozásra is Jutott hetven hektárról. Az idén háromezer tonna takarmányrépát takarítottunk be. Ezen túlmenően 955 tona leveles répafejet is tartósítottunk. Az utóbbit kukorlcaszár-szecskával kevertük. A cukorrépakampány Ideje alatt pedig az Oroszkai (Pohronský Ruskov) Cukorgyárból rendszeresen szállítunk répaszeletet, amivel elodázzuk saját készleteink megkezdését. XXX Az elmondottakból kitűnik, hogy ai Ipolysági Vörös Lobogó Efsz-ben Is megérezték a hosszú szárazság következményeit a takarmánynövények termesztésében. A kedvezőtlen időjárás okozta kisebb termésbozamok ellenére megközelítőleg biztosítani tudták az állattenyésztés számára szükséges takarmánymennyiséget. Most a sor az állattenyésztőkön van, hogy a takarmánykészlet ésszerű felhasználásával igyekezzenek valóra váltani termelési tervükből adődó feladataikat. BÖJTÖS JÄNOS A TÁRSADALMI igényekkel összhangban # Ütemesen alkalmazzák a tudományos-műszaki haladás vívmányait # Létrehozták a Tudományos-Műszaki Társaság Járási szervezetét # Felkarolták as üjltömozgalmat • Szocialista brigáde* a haladás álén # a mezőgazdasági szakemberekből álló munkacspportok segítenek, szaktanácsot nyújtanak. A Járásban nagy súlyt helyeznek Aránylag rBvid idfl telt el a CSKP rel 11 ezer hektárnyi területen tér- “ el «“formációk begyűjtésére, rend- Köz ponti Bizottsága 8. plenáris ülé- mesztlk a kukoricát. szőrözésére és továbbítására. A Járási sétűl, amely a tudományos-műszaki A légi (Lehnice) Csehszlovák—NDK H^ogezdaságl igazgatóság ebből a fejlesztés meggyorsítását és rugalmas Barátság szövetkezet Jóvoltából a len- c x szakkönyvtárat és informőalkalmazását tűzte ki célul. A duna- cse termesztésében le következetesen cíös’dokuinentúclós központot hoz létszerdahelyi (Dunajská Streda) Járás- alkalmazták a legújabb tudományos ra A mezőgazdasági szakemberek Itt ban a párt- és állami szervek meg- Ismereteket. A gazdaságban egyete- me8Ttalälhatjäk majd a legújabb szakkülönböztetett figyelmet szentelnek mes termelési technológiát dolgoztak Iríí*a mat’ szakfolyóiratokat és bíblioaz említett párthatározatok gyors ki. Ma a nyugat-szlovákiai kerület gTM^®! információkat, megvalósításának a mezőgazdasági több járásában a lencsetermesztés „ A v®IaTMai,,,3^ mezőgazdasági üzemekben és az Iparban egyaránt gesztorai. A partnergazdaságok részé- “2eméJ,en részletes tervet dolgoztak A járási pártbizottság részletesen le- re sokoldalú szaktanácsadást nyújta- И 8 *n«°TMny°e"mfiszakl fejlesztés bontotta a 8. plénum határozatait Az nak. Az Idei eredményeik ts egyér- °redmenyeinek hatékony kihasználá-Uzemek figyelmét a külterjes terme- telműen Igazolják, hogy a tudomá- ? ,* ^ vezetők feladatkörének így lésről a belterjes termelésre, továbbá nyos-műszakl haladás vívmányainak íon., részévé valt a tudományos-műa nyersanyagok és az energiahordo- alkalmazásában élen Járnak. Szoros szalc* ismeretek meghonosítása, zók gazdaságosabb kihasználására kapcsolatot tartanak fenn a Slovosivo XA , pártbizottság kezdeményeösszpontosította. termelési-gazdasági egységeivel, vala- z^sare 8 közelmúltban megalakították A mezőgazdasági termelésben a tu- mLnt a Nitral Mezőgazdasági Főisko- !LCseIiszlov/^ Műszaki Tudományos dományos Ismeretek alkalmazása nem Iával. A közelmúltban я másodnö- ,.sas,7 Járási szervezetét. Ennek á Р111ТНАШ2Ш SZELLEMEBEN első láncszemeként egy kilenctagú Járási bizottságot hoztak létre. Ugyancsak megalakították a tudományosműszaki társaság koordinációs bizottságait a mezőgazdasági és az Ipari üzemek között. A tudományos-műszaki fejlesztésben, ennek eredményei meghonositákorlátozódik csupán a növénytermesztés és állattenyésztés biológiai, Illetve technológiai oldalára. Széles körben a gépesítést, az építészetet, a belüzemi anyagmozgatást Is érinti. Jelentősen kihat az irányító munkára, az üzemszervezésre, és a termelés szerkeze- vényként termesztett burgonyával téré. A Járás valamennyi mezőgazda- hívták fel magukra a figyelmet, sági üzemében tudatosították, hogy az A kukorica progresszív tárolási sában igen jelentős szerepet tölt be előbbrelépés érdekében a tudomány módszerének a meghonosításában a a dolgozók kezdeményezése és aktivi- és a műszaki fejlesztés legújabb Is- csilizradványi (Čiližská Radvaű) Csl- tása- E tekintetben az újítók és a felmeretelt feltétlenül meg kell ismer- llzköz szövetkezet vállalta az úttörö találók Járnak az élen. A járásban a nlük, el kell sajátítaniuk. Erre ösztö- szerepet, ök alkalmazták elsőként a feltaláló- és újítómozgalomban Is ftnöznek a Járási pártkonferencia hatá- ma már elismertnek mondható ned- gyelemre méltó eredményeket értek rozatal nyomán hozott intézkedések vés kukorica betakarítási és tárolási el. Az 1980-as évben 364 újítási Javasls. módszerét. latot nyújtottak be — ebból 163 újí-A tudományos Ismeretek alkalma- A mezőgazdasági szakemberek Já- főst meg Is valósítottak. Tavaly az zása szempontjából az Agrokémiai rásszerte tudatosították, hogy a cu- újítások száma elérte a 374-et, s eb- Vállalat fokozott mértékben aktivizá- korrépa termesztésének legnagyobb bői összesen 172 újítást valósítottak lődott. A legújabb tudományos isme- tartalékai a hektárhozamok stabilizá- meg. A megvalósított újítások összretek alapján Irányítják a vegyszere- lásában és a cukortartalom növelésé- társadalmi értéke meghaladta a húsz zést. Az agrolaboratórium dolgozói a ben rejlenek. A legújabb tudományos millió koronát. Az elkövetkezendő, talajminta elemzése szerint javasol- ismeretek és a haladó gyakorlati tá- Időszakban az újító- és feltalálóják az opumális tápanyagpötlást. Ja- pasztalatok alkalmazásával igyekez- mozgalmat konkrétan megjelölt kérlentős segítséget nyújtanak az éssze- nek rendszerbe foglalni az egyes dések megoldására akarják Irányítani, rü takarmánygazdálkodás terén is. technológiai elemeket a minél ked- Igaz, tartalékok akadnak ezen a téren A takarmányminták rendszeres vlzs- vezőbb termelési feltételek megterem- Is. Több mezőgazdasági üzem vezetője gálatával lehetővé teszik a gazdasá- tése érdekében. ezldálg nem mérte fel kellőképpen az goknak a takarmányadagok beltartal- A közeljövőben tovább bővül azon újító- és feltalálőmozgalom Jelentósőmilag kedvező összetételét. mezőgazdasági üzemek száma, ame- gét. A Járásban a takarékos energia- lyek egy-egy gazdasági növény tér- A szocialista brigádok tagjai Is útgazdálkodás céljából elmélyítették melésl rendszerének alkalmazására törő tevékenységet fejtenek ki a tukapcsolataikat az Energetikai Kutató- gesztorságot vállalnak. így például a dományos-műszakl haladás vlvmányallntézettel és az SZSZK Mezőgazda- somorjai (Samorín) Kék Duna Efsz nak meghonosításában. A Járásban dasági és Élelmezésügyi Minisztérlu- gesztora lesz majd a lucernamag tér- több mint nyolcszáz szocialista brimának tudományos-műszaki társasé- melésl rendszerének. géd tevékenykedik, a brigádtagok gával. Egyre több mezőgazdasági Az állattenyésztés szakaszán a tu- száma pedig meghaladja a 12 ezret, üzemben a nap- és a geotermálls dományos-műszakl fejlesztés gerincét Egyre bővül azon munkacsoportok energiát Is hasznosítják. a szarvasmarha- és a sertéstenyésztés száma Is, amelyeknek tagjai a haladó A növénytermesztés szakaszán mész- biológiai programjának megvalósítása szovjet munkamódszereket sajátltotszemenő elörehladás történt a terme- képezi. Ennek keretén belül növelik ták el. A szaratovl, a Baszov-féle, a lesi rendszerek meghonosításában, a szarvasmarha-tenyésztésben a tej- Zlobin-féle módszert ma a Járásban A gabonaféléket valamennyi mezógaz- húshasznosságú fajták részarányát, a több mint 5200 dolgozó alkalmazza, dasági üzem termelési rendszerben sertéstenyésztésben pedig folytatják Az elmondottakból kitűnik^ hogy a termeszti. A kukorica-termesztésben a nitral Állattenyésztési Kutatóintézet dunaszerdahelyi járásban ütemesen több éves kísérleteket folytattak a és a Mezőgazdasági Főiskola össz- váltják valóra a CSKP Központi BI- termelésl rendszerek kiépítésére. Jól munkája által kidolgozott hibrldizá- zottsága 8. plenáris ülésének határobevált az ekecs-szakállasi szövetke- clós programot. A baromfitenyésztés- zatait. Valamennyien tudatosították, zetben a Bajai Kukoricatermelési ben a termelés összpontosítását szór- hogy nagyobb arányú minőségi for- Rendszer. Alkalmazásával 130 hektár- galmazzák. A Mäsospol Közös Mezó- dnlat az újratermelési folyamatban nyi táblán tíz tonnás hektárhozamot gazdasági Vállalat baromfitelepének csak akkor érhető el, ha a tudomáértek el. A bajalakkal való együttmű- bővítésével lehetővé válik a nem gaz- nyos-mfiszaki haladás vívmányait opködés keretében az Idén Is 35 kuko- daságos tenyészeteknek a megszűnte- timális mértékben alkalmazzák. E célrlcahibridet próbáltak ki kisparcellás tése. ból a mezőgazdasági üzemek pártkísérleteikben. Az építkezések, valamint az anyagi- szervezetei a gazdasági vezetőséggel A Járásban az előzetes tervek értei- műszaki alap bővítése terén Is ki- szoros együttműködésben megkülönmében Jövőre a szemeskukorica tér- emelkedő szerepet töltenek be az ú) böztetett figyelmet szentelnek a kámesztésében 3400 hektárnyi területen tudományos-műszaki ismeretek. Hogy dermunka színvonala emelésének. Céla BKR, 2500 hektáron az IKR, 1500 ezek minél Jobban érvényesüljenek a jnk, hogy a tudományos-műszaki fejhektáron pedig a slušovicel rendszert gyakorlatban, a tervezés, Illetve a lesztés a mindennapi munka szerves alkalmazzák. Hagyományos módszer- tervdokumentáció kidolgozása során részévé váljon. SVINGER ISTVÁN
