Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-12-17 / 50. szám

1983. december 17. SZABAD FÖLDMŰVES 11 KeMnyezOen, ésszerOsítčssei Közal egy évtizede költözött új ter­melőüzembe a MILEX n. v. lévai (Le­vice) üzeme. Nyáridőben naponta 300 ezer liter fölé emelkedik a felvásá­rolt tejmennyiség, melyet az Ipoly­sági fSahy) üzem segítségével dolgoz­nak fel. A napi fogyasztási termékeken ki vül (tej, vaj, túró, tejföl stb.) tartós sajtféléket Is készítenek. Ide sorolha­tó az Eidam, a Primátor, a Moravský bochník, a füstölt szalámisajt, Ipoly­ságon pedig a holland típusú ementá­lit készítik. Jelentős mennyiségű tej­port Is gyártanak exportra. A 10 hó­nap alatt 2 ezer 110 tonna teljes zsír­tartalmú és 314 tonna fölözött tejből készített tejport exportáltak. Az üzem­ből évente közel 346 millió korona értékű termék kerül forgalomba. Mindezeket az üzem két mérnöké­től, Kvetoslava Zemková üzemgaz­dásztól és Kerekréty András techno­lógustól tudtam meg, akikkel nem­csak a termelési eredményekről, ha­nem arról Is beszélgettünk, hogyan váltják valóra a CSKP KB 8. ülésének határozataiból eredő feladatokat. Mi­ben mutatkozik meg az eredménye­sebb és gazdaságosabb termelés, mi­ként érvényesül a tudományos-mű­szaki fejlesztés, milyen a dolgozók kezdeményezése. — Több munkaterületünk szép ered­ményei bizonyítják, hogy az üzem dolgozói kezdeményezően lépnek fel. Főleg a kilenc szocialista brigád 115 tagjának munkája példamutató. Meg­vitatták a CSKP KB 8. plénumának határozatát, és saját munkaterületü­kön Igyekeznek megvalósítani az egy­re Igényesebb feladatokat. Az Idán három brigád alakult. Közülük az egyik az „Ifjú Gárda* nevet vette fel. Tagjai példaadóan követik a töb­bi kollektívát. A porcióiéban Ondrej Štreba ve­zetésével 13 tagó szocialista brigád dolgozik. A „Szakszervezetek X. kong­resszusa* nevet viselő kollektíva min­den tagja nagy feladatot vállalti be kapcsolódott a „Mindennap teljesítjük a kollektíva termelési feladatait" mozgalomba. Munkájuk felelősségtel­jes. A tejnek naponta indulnia kell a fogyasztóhoz. Munkájukat nem egy­szer üzemzavar fékezi, s akkor nyúj­tott műszakban kell bepótolni a lema­radást Bár az üzem megtérít) a plusz munkaidőt, ez mégis áldozat, hiszen azt a család érzi meg. A kollektívá­ban dolgozik Szakái Agnes Is, az üzem legrégibb dolgozója, aki példa­­mutatásával munkatársat és az üzem elismerését Is kiérdemelte. Az Ipolysági részlegen Franko Anna Irányításával 19 tagú brigád a sajt készítésével foglalkozik, ök Is a leg­jobbak közé tartoznak. A brigád öt tag­ja elnyerte a büszke cím ezüst, ki­lenc pedig a bronzfokozatát. Vállalá­suk a terv 102 százalékos teljesíté­sére Irányul, s arra, hogy a műszaki­­gazdasági normák szigorú betartásé­val 30 ezer korona megtakarítást érjenek el. Az eredmények azt mutatják, hogy a Mllex lévai üzemében a tudomá nyos-műszakl fejlesztésben sikereket értek el. A munkafolyamatok éssze­rűsítése és javítása során a sajt cso­magolásához szükséges lmport-tasak­■I шеи SZELLEMISEI! bél közel 29 ezer, a szükséges kar­tondobozból pedig 12 ezer darabot takarítottak meg. A tejporciózóban 2226 kg aluminiumfóliát, 1167 kg po­lietilén és 37 kg „durofol“ anyagot sikerült megtakarítani. Jelentős a siker a tüzelő- és üzem­anyagtakarékosság terén Is. Szeptern, ber végéig 3 ezer 040 köbméter gázt, 38 ezer 170 köbméter vizet takarítot­tak meg. Közel félezer liter üzem­anyaggal kevesebbet fogyasztottak, s ha figyelembe vesszük, hogy az üzem összes szállítási feladatait a Csehszlovák Autőforgalml Vállalat gépkocsiparkja bonyolítja le, bizony ez Jelentős mennyiségnek számít. A gazdaságosabb termelés hatékony elősegftóje az ésszerűsítő és újító tevékenység. Ezen a téren szintén vannak pozitív eredmények. Ezek fő­leg Kerekréty András, Anton Sebő, Pave] Sládeöek, Stefan Chmela és mások nevéhez fűződnek. Főleg a műszaki-gazdasági normák csökken­tése és az energiamegtakaritás terü­letén keresik az ésszerűsítés lehető­ségeit, és több kezdeményezés van a s^jtfeldolgozé nehéz fizikai munkájá­nak megkönnyítésére is. Tevékenysé­gükre ösztönzően hat e minden évben meghirdetett „újítók hónapja“. Idén húsz ésszerűsítő javaslatot dolgoztak ki és nyújtottak be az özem dolgo­zói. Ebből 16-ot elfogadtak és reali­záltak. A társadalmi haszon közel 161 ezer korona. Irányító és összehangoló munkájá­val Jól segíti az újítók munkáját az üzemi bizottság. Meg kell azonb i jegyezni, hogy bár a CSKP KB 8. ülé se hangsúlyozta a ló ötletek megva­lósítása gyors lebonyolításának szük­ségét, mégis előfordul, hogy egy-egy javaslat Intézése a szükségesnél las­súbb. Az újításokkal foglalkozó bizott­ság szorgalmazza, hogy legkés' )b 2—3 hónapon belül intézzék el és ve­zessék be a termelésbe a hatékony­ságot segítő újításokat. BÜJTÖS JANOS Az özem három eredményes újítója: Kerekréty András (középen), Raksányi Tibor és Stefan Chmela (A szerző felvétele) Gépipari együttműködés A bratislavai Szovjet Műszaki Köz­pont szimpoziont rendezett a szovjet gépeket üzemeltető vállalatok és üze­mek szakembereinek részvételével. A szovjet Masinoexport, valamint a Traktoroexport külkereskedelmi vál­lalok mór régóta eredményesen együttműködnek a csehszlovák part­nerekkel. A szovjet és a csehszlovák kormányközi megegyezés értelmében Szlovákia fővárosában 1977-től műkö­dik a Szovjet Műszaki Központ, a­­mely a szovjet gépeket alkalmazó vállalatok számára biztosítja azok üzembebelyezését, javítását, az alkat­részek beszerzését. A központ kor­szerű épülete 1980-ban készült el, s így nagyobb lehetőség nyílt a szol­gáltatások bővítésére. Vlagyimir Tyi­­mofejevics Fjodorov, a bratislavai központ főmérnöke ismertette a meg­alakulástól eltelt időszak eredmé­nyeit, továbbá foglakozott a tapaszta­latok hasznosításával, valamint a kö­zeljövő legfontosabb feladataival. A Szovjet Műszaki Központ a Masi­noexport és a Traktoroexport külke­reskedelmi vállalatok által behozott, az építészetben, az útépítésben és ré­szint a mezőgazdaságban felhasznált gépek javítását vállalja és szervezi. Egyik fő feladata, hogy biztosítsa a hazai szakember-utánpótlást, amely mesterségét egyrészt a Szovjetunió­ban, másrészt pedig hazánkban sajá­títja el. Gyakran rendeznek kiállítá­sokat, szemináriumokat, amelyeken szovjet és hazai szakemberek tarta­nak előadásokat, ismertetik a leg­újabb technológiai eljárásokat. Ez jó alkalom a résztvevőknek, hogy kicse­réljék tapasztalataikat, amelyeket a gépek üzemeltetése során szereztek és közöljék az ezzel kapcsolatos ész­revételeiket. A legkorszerűbb követelményeknek megfeleld bratislavai központ udva­rán a legújabb szovjet gépek kiállí­tását, a földszinti folyosón pedig a gépjavító és -szerelő szolgálat gyárt­mányait, valamint a pótalkatrészeket tekinthették meg a szimpozion részt­vevői. A látogatók között elismerést aratott a tratkorok műszaki hibáit diagnosztizáló KI-13901 F típusú mű­szerkészlet, amely nagy segítséget nyújt az elengedhetetlen műszaki el­lenőrzések során. Az épületben a tantermek és tanács­termek mellett tágas műhelyeket ta­lálunk, ahol a gépek metszetei, a különböző segéd- és szemléltetőeszkö­zök kaptak helyet. A hatalmas műhe­lyekre azért van szükségük, mert a tanfolyamok hallgatóinak gyakorlati oktatása is ezekben a helyiségekben történik. A műszaki központnak 11 szakelőadója van, a megalakulástól több mint háromezer hazai hallgató végezte el a szovjet gépekre szakosító tanfolyamot. A szakirodalmat a jól ellátott műszaki könyvtár biztosítja. Az alkatrészraktár nyolcszáz négyzet­­méteres alapterülete nyolcszáz tonna különböző alkatrész raktározását te­szi lehetővé. A központ szorosan együttműködik a Pragoinvest és Strojexport külke­reskedelmi vállalattal, a Banská Byst­­rica-i Nehézgépipari Üzemmel, az Agrotes és Agrotechnika vállalattal. A szakemberek számára szovjet ta­­nulmányuiakat szerveznek, 1980-tól pedig közel negyven hazai tanfolya­mot indítottak. A Masinoexport és a Traktoro­export a világ hetven országával tart fenn kereskedelmi kapcsolatot. A leg­több megrendelés a szocialista orszá­gokból érkezik, viszont a kapitalista államokba is jelentős mennyiségű gé­pet szállítanak. Nagymértékben hoz­zájárultak a fejlődő országok nép­gazdaságainak fellendítéséhez, a mű­szaki alapbázis megteremtéséhez. Nagy fontosságot tanúsítanak az alkatrészellátásnak, ezt bizonyítja, hogy az exportszállítmányok negyed­részét az alkatrészek képezik. Rend­szeresen részt vesznek a legnagyobb gépipari vásárokon és kiállításokon, ahol számos együttműködési és áru­szállítási egyezményt kötnek. Figye­lemmel kísérik a piaci keresletet, s rugalmasan alkalmazkodnak a vál­tozó Igényekhez és feltételekhez. Petrov mérnök, a bratislavai köz­pont dolgozója felszólalásában ismer­tette, hogy rövidesen bevezetik a bányaipari gépek és berendezések szállítását, a szakemberek képzését, a nélkülözhetetlen műszaki bázis előké­szítését. Meggyőződését fejezte ki, bogy a legkorszerűbb szovjet gépek alkalmazása a bányászatban tovább fokozza a csehszlovák energetikai ipar sikereit. Biztosította a jelenlevő­ket, hogy a központ mindent megtesz a szállítás, Uzembehelyezés és javítás feltételeinek mielőbbi megteremtésé­hez. A Szovjet Műszaki Központ fennál­lása óta jelentős sikereket ért el. Bi­zonyosak lehetünk abban, bogy a köz­pont szolgáltatásait bővítő kezdemé­nyezések tovább növelik a csehszlo­vák-szovjet ipari együttműködés gya­korlati hasznosságát. BÄRD0S GYULA Tudományos felmérések bizonyítják, hogy a hagyományos energiaforrások nem kimerítbetetlenek. A kérdés tehát bosz­­azú idő óta foglalkoztatja az illetékeseket, és arra sarkallja őket, hogy újabb forrásokat tárjanak fel. Az energialelőbelyek tekintetében szerény lehetőségekkel rendelkező országokban, így hazánkban is a nem hagyományos energiaforrások felku­tatásán munkálkodunk, s azok aktivizálásával az energia­gondok enyhítésére törekedünk. július Cigánek mérnök, erdő- és vízgazdálkodási miniszter­helyettes a napokban tartott sajtótájékoztatón a Szlovákia geotermikus furataiból feltörő víz Illetve az abban rejló hó­energia hasznosításának a lehetőségeit s az ezzel kapcsolatos problémák körét ecsetelte. Megemlítette többek között, hogy Szlovákiában a múlt év végéig 74 körzetben találtak geotermikus energiát tartalmazó lelőhelyet, s a víz hőmérséklete meghaladja a 20 C-fokot. Ezen belül 19 körzet az egészségügyi tárca hatáskörébe tar­tozik, ugyanakkor 22 körzet furatait a megfigyelés alatt tart­ják, viszont 23 körzet furata más célzatú megfigyelések alatt áll. A furatok jelentékeny hányadának a felszínre törő vize máris hasznosítható, ugyanakkor az általános felhasználás megoldásai még váratnak magukra. Megoldatlan például a hűl ledékvlz sorsa. Ez fóleg azért lényegbevágó, mert több furat vize ásványi sókat és a környezetre káros más anyagot Is tartalmaz, tehát szabad elfolyás esetén szennyezi a felszíni és a talajvizeket. A kutatók azon munkálkodnak, hogy a hul­ladékvizet újabb furatok létesítésével nagy nyomással vissza­­préseljék a föld mély rétegeibe, hogy ott felújuljon, és a cik­likus körforgás alatt újra basznoslthatóvá váljon. A geometrikus energia kutatásénak munkálatait hazánkban a Szlovák Geológiai Intézet 1971-ben kezdte. Szlovákiában 24 körzetet jellötek ki, ahol bőven rendelkezésre áll a 40—150 C-fok hőmérsékletű termálvíz. Az Intézet munkatársainak fe lügyeletével a hőenergia feltárására 26 (aratót készítettek. Közülük négy furat nem hozta a várt eredményt, a többi azonban 24—92-fokos vizet szolgáltat, s Így 63 MW hőener­giát termel, amely 68 ezer tonna barnaszén energiatermelésé­vel egyenértékű. A lelőhelyek között legígéretesebbnek tűnik a Duna men­tének a körzete, s így a kutatók ts keresik a lehetőségeket. A felmérések és a konkrét adatok szerint az ottani furatok kapacitása JÓ és a felszínre törő víz átlagban számítva 80 C-fckos, a körzet furatai 175,8 MW hőenergiát adnak, s ez mintegy 190 ezer tonna barnaszén energiájával egyenlő. Ter­mészetesen a többi furat energiatermeléséről ts beszélhet­nénk, de nam bocsátkozunk részletekbe, hanem fóleg a konk­rétumok ismertetésére. A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban például 7 fu­rat készült el. Közülük négynek a hőenergiáját kezdettől fog­va hasznosítják. A dunaszerdahelyi furat vizét nyáron a ter­málfürdő, télen pedig az AGROFRIGOR üzemközi vállalat me­zőgazdasági célokra használja. A nagymegyeri (Galovo) furat vizét nyáron a termálfürdő, a felsópatonyíét (Horný PotjJň) szintén felhasználják. A hasznosítás mértéke azonban a nyá­­rasdi (Topofnikyj furat esetében a legfigyelemreméltóbb. Ez adta az indítékot, hogy Varga Gyula agrármérnökkel, a vásár-Nem hagvomanvos. ám hasznos úti (Trhové Mýto) szövetkezet elnökével elbeszélgessünk a nyárasdl furat hőenergiájának felhasználásáról és egyebekről. Nyárasdon az Illetékesek 1974-ben kezdték a munkálatokat és 1975-ben a furat már készen is volt, melyből másodpercen­ként 23 liter 74 C-fokos víz tör a felszínre. A furat geotermi­kus energiáját kezdettől, vagyis a fokozatosság elve alapján felhasználják. Jelenleg már 2,10 hektáros üvegházat, 1 hektár területű fóliasátrat meg a zöldségkertészet építményeit (ütik geotermikus energiával. Az alacsony hőfokra lehűlt vizet ugyanakkor 70 áras fóliasátras területen vfzfüggönyös megol­dásként hasznosítják fűtésre. Tudományosan kimunkált adatok bizonyítják, hogy a nyá­rasdl furat vize aránylag kevés ásványi eredetű lerakódást tartalmaz, s (gy a fűtöhálőzat több éves működése ala'.t nem vált szükségessé a csövek kicserélése az ásványi lerakódások illetve az eltömódések miatt. Az elnök elvtárs véleménye alap­ján tehát az elfolyó víz nem szennyező hatású. A furat a terv­dokumentációk' alapján 5,19 MW hőenergiát szolgáltat, s amennyiben a szövetkezet zöldségkertészeiében csak a téli időszakban használják a geotermikus energiát fűtési célokra, így az egész évben felszínre törő hőenergiának mintegy 40 százalékát használhatják fel. Tény persze, hogy a decemberi-februári hónapokban a geo­termikus energia nem fedezi teljes mértékben a szövetkezet zöldségkertészetének hőenergiaigényét, amennyiben az időjá­rás szélsőségesen hideg. Ilyenkor szükségszerű a hagyományos fűtőanyagok Igénybevétele, hiszen az üvegházban és a fóliák­ban csak Így biztosítható a szükséges hőfok. A Nyárasdi Helyi Nemzeti Bizottság az idén egy medencét épített, hogy nyáron Is hasznosíthassák a községben a furat meleg vizét. Üjabb medencék építésével viszont optimális mértékben felhasználhatnák ezt a vizet. Gyakran ellátogatná­nak a községbe például a járás és más körzetek üdülni, fü­rödni vágyé dolgozói. A nyárasdi új medencék megépítésével — szombaton és vasárnap — a dunaszerdahelyi és a nagy­megyeri termálfürdő mentesülhetne a nagy zsúfoltságtól. Hogy mennyire hasznos a geotermikus energia a szövetke­zetnek, ez abból is látható, hogyha nem létezne ez az ener­giaforrás, akkor mintegy 2 ezer 500 tonnának megfelelő kő­olajai kellene felhasználni az említett létesítmények fűtésére, melynek a pénzértéke 7 millió 900 ezer korona, s ez a szö­vetkezetben többletköltségként szerepelne. A hagyományos energiahordozók fűtőrendszere ugyanakkor nagyobb összeget emésztene fel, mint amennyit a szövetkezet kifizetett a fura­tért A gazdaság üvegháziban és fóliasátraiban napjainkban a saláta palántázásával vannak elfoglalva. Mészáros Ernő fő­üzemgazdász és Oravecz István zöldség- és gyümölcstermesz­­'ési ágazatvezető megerősítette, hogy összesen 300—350 ezer lej korai saláta forgalmazásával számolnak. Amennyiben ked­vez az Időjárás, akkor a salátából kíeebb mennyiséget már karácsony táján piacra adhatnak. A salátát azonban nagyobb ételben január közepe táján forgalmazhatják. Tény azonban, hogy a télen termesztett fejes saláta és egyéb zöldségfélék a geotermikus energia hasznosításával sem nyereségesek. Nem lényegtelen viszont, hogy a tél folyamán jő néhány dolgozót foglalkoztathatnak « ugyanakkor vitaminban gazdag termék­kel láthatják el a fogyasztókat. Az sem elhanyagolható, hogy a, szövetkezet évente több mint egymillió különféle palántát termel a geotermikus ener­giával, 40—45 hektáros kertészete részére. Tán mondani sem kell, hogy ennek értéke is jelentős. Helyes, lenne, ha a tudományos-műszaki Intézmények mun­katársai felgyorsítanák a rendelkezésre álló furatok hőener­giájának a kodplex hasznosítására vonatkozó intézkedéseket. Ezzel nagy szolgálatot tennének társadalmunknak az energia­­hordozók ínséges helyzetének enyhítésében. HOKSZA ISTVÁN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents