Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-12-17 / 50. szám

A GALAMBOK A galambok vírusos megbete­gedése a közelmúltban csupán szórványosan fordult elő, vi­szont napjainkban egyre több tenyésztő jelzi állományának súlyos, ragályos megbetegedé­sét. Már kezdetben felmerült a fertőzés gyanúja, amit az ismé­telt laboratóriumi vizsgálatok igazoltak. Ilyen vonatkozásban tehát új keletű járvánnyal ál­lónk szemben, mégpedig annak ellenére, hogy maga a kóroko­zó régi ismerősünk. A megbetegedést a paramyxo virns okozza, tehát annak a vírusnak egy változata, amely a közismert baromfipestisért fe­lelős. Már a baromfipestis jár­vány idején említettük, hogy ez a vírus rendkívül nagy változé­konysággal jeleskedik. Fertőző­képessége csökkenhet vagy a járvány idején erősödhet. A paramyxo vírusnak több törzse ismeretes. Az egyik törzs a galambok paramyxovirózisát okozza. Ogy is mondhatnánk, hogy a betegség nem más, mint galambpeslis. A szóban forgó virns csak a galambokra nézve veszélyes, ugyanakkor a barom­fipestissel szemben éppen a ga­lamboknál tapasztalható igen komoly természetes védettség. A kórokozó komoly ellenálló képességgel rendelkezik. Pél­­dánl 50 C-fokos hőmérsékleten akár 50 percig is képes meg­őrizni fertőzőképességét. A toll­pihékre tapadva hónapokig el­él. A fertőzött állatok eltávolí­tása ntán a környezet hónapok múltán is új fertőzés forrása lehet, ha nem végzünk tökéle­tes fertőtlenítést. Ugyanis az állatok virnstartalmú váladéka beszáradás ntán is fertőz. Kö vétkezésképpen jó tndni, hogy a 3 százalékos töménységű lúgkn oldat a virnst azonnal megsem misíti. A fertőzés terjesztése szem pontjából legveszélyesebb a be­teg, fertőzött galamb levágása elpusztítás céljából. A kórt ter­mészetesen a beteg átlátok is terjesztik, mert a vírnsürftés már a fertőzést követő harma­dik-negyedik napon kezdetét veszi. Azonban egyidejűleg a vérsavóban ellenanyagok kép­ződnek a betolakodó ellen, a ezek az anyagok az állatok többségét megvédik az elhullás­tól. A lévai (Levice) járásban im­már nyolcvan alapszervezeta van a Szlovákiai Kisállatte­nyésztők Szövetségének. Az alepszervezetekben négyezer­­hétszáz állattartó tevékenyke­dik. Soraikat száztlzennégy alapiskolás diák gyarapítja, akik az ifjú klsfillattenyésztők szakköreiben tevékenykednek, tapasztalt, hozzáértő felnőttek irányításával. járásunk klsállattenyésztől nem csupán kedvtelésből tarta­nak állatokat, de egyre többen bekapcsolódnak a háztáji szer­ződéses állattartási mozgalom-VÍRUSOS MEGBETEGEDÉSE FIGYELMEZTETŐ TÜNETEK A betegségre utaló, első tü­netek a fertőződést követő har­madik-negyedik napon jelent­keznek s rendszerint vérfertő­zésre engednek következtetni. A beteg galamb lázas, étvágy­talan, szomorú és keveset mo­zog. Az emésztőszervek megbe­tegedésére később a hig, vilá­gos ürülék figyelmezteti a te­nyésztőt. A betegség előreha­ladtával romlik az állatok tájé­kozódó képessége. A fertőzi: ít állatok nem szívesen repülnek, ám ha mégis szárnyra kapnak, akkor röptiik bizonytalanná vá­lik, hiányzik belőle a harmónia. Ezek a tünetek már az ideg­­rendszer hántalmaira utalnak. A későbbiek során a fertőzés következményei fokozódnak, még szembetűnőbbé válnak. Olykor az egész izomzatra, de leginkább csak némely izom­csoportokra kiterjedő, görcsös rohamokat észlelünk. Ezek né­ha kényszermozgásban, máskor kizárólag a fej körkörös moz­gatásában nyilvánulnak mee. c'o gyakori a körbenjárás, sőt, ■ gurulós is. A kórfejlődés alakulása nem csupán a járványt okozó vírus­­törzs fertőzőképcsségétől fü •», de az állomány ellenálló ké­pességétől is. A galambok fogé­konysága általában azonos, de egyéb ártalmak, különösen bél­­férgesség következtében eleven­­gült állományban fokozott érzé­kenységgel találkozhatunk. A vírus leggyakoribb bemeneti kapuja a légző- vagy az emész­tőrendszer nyálkahártyája. Eb­ből következik, hogy ezeknek a legyengülése gyorsítja a kór­okozó elszaporodását. Az említettekből kitűnik, hogy a fertőzés, illetve a veszteség mértéke állományonként változ­hat. Esetenként csupán az álta­lános hasmenés mutatkozik, máskor viszont akár 30 száza­lékos elhullást is tapasztalha­tunk. Ha az állatokat egyszer­re érte a nagyarányú fertőzés, a megbetegedések robbanássze­rűen jelentkeznek, ellenkező esetben a lefolyás enyhébb. MEGELŐZÉS, GYÓGYÍTÁS Aki szeretné megóvni állomá­nyát a megbetegedéstől, minde­nekelőtt arra ügyeljen, hogy elejét vegye a virns behurco­lásán^k. A csere vagy jásárlás útján beszerzett galambokat ne vegyítse azonnal a falkába, ha­nem legalább 15 napig elkülö­nítve zárja be és tartsa meg­figyelés alatt Azokban a körze­tekben, melyekben fennáll a fertőzés behurcolásának veszé­lye, a járványvédelmi rendsza bályok megtartásán túlmenően, ajánlatos védőoltásban részesí­teni a galambokat. Mint már említettük, a kór­okozó rokonságban van a ba­romfipestis vírusával. Köv /Aa­­xésképpen a baromfipestis ellen használatos oltóanyag (Avipest) a galambállomány kezelésére is felhasználható. Persze a vak­­cinázástől kizárólag az állo­mány fertőződésének megelőzé­sét várhatjuk, a mór fertőzött állományt nem gyógyítja ki, legfeljebb mérsékeli a vesztesé­get. Az Avipest vakcinát azon­ban nem ivóvízben adagoljuk, mint a kaparóbaromfi esetében, hanem egyedi kezelésre hasz­náljuk, mégpedig az orrlyukba vagy a szem kötőhártyájára csepegtetve. Az ellenállóképes­ség szilárdítását szolgáló vak­­cinázást 14 nap múltán ajánla­tos megismételni. A már fer­tőzött állatokat is kezelhetjük, de a beavatkozástól nem vár­hatunk komolyabb eredményt Az esetleges hasmenést antibio­tikumos gyógykezeléssel befo­lyásolhatjuk (másodlagos bak­tériumos fertőzés). A már ideg­­rendszeri bántalmakkal küszkö­dő állatok rendszerint nem épülnek fel, bárhogy kezeljük is azokat. Az ilyen egyedeket mielőbb meg kell semmisíteni, mégpedig figyel«« arra, hogy vérükkel ne szennyezzük a kör­nyezetet. A laboratóriumi vizsgálatok eredménye alapján készülő, ga­lambok kezelésére szó t speci­fikus oltóanyag előállítása már folyamatban van, tehát jövőre remélhetőleg rendelkezésünkre fog állni. Amit viszont már ma megtehetünk: kifogástalan ta­karmányozással igyekezzünk -megszilárdítani galambjaink el-A paramyxo vírus okozta, ragályos megbetegedés elterjedése az Idén sok tenyésztőt megfosztott a lehetőségtől, hopv ga­lambjait bemutathassa a népszerűsítő kiállítások valamelyikén Fotó: —bor ba Is. Nagy Tibortól, a szövet­ség járási bizottságának titká­rától tudom, hogy állattartóink az idén már 160 hízott bikát, 98 vágósertést, 250 pecsenyebá­rányt, kétezer választott mala­cot, több mint 59 ezer pecse­­nyenyulat, 50 tonna gyapjút és 200 ezer darab nyúlgereznát értékesítettek. Említést érdemel továbbá, hogy a járási bizottság központi keltetője az Idén 31 ezer naposcsibét, 46 ezer kis­kacsát és 2560 kislibát forgal­mazva enyhítette a tenyésztők beszerzési gondjait. Nemec Ladislav, a szövetség Járási bizottságának elnöke az alapszervezotek tevékenységé­nek értékelésekor első helyen a közhasznú, társadalmi tevé­kenységben való részvételt emelte ki. Elmondta, hogy járá­sunk kisállattenyésztői az ara­tási munkacsúcs idején 8330 6ra társadalmi munkával segí­tették a mezőgazdasági üzeme­ket, azonkívül csaknem száz tonna szénát gyűjtöttek be a nagyüzemek részére a gépek számára hozzáférhetetlen terü­letekről. Az állattartók — száz­­hatvannégy hektárról — saját szükségletre 572 tonna szénát készítettek be a téli hónapokra. Császár Ernő, Garamkálna (Kálim nad Hr.) lenállóképességét, rendszere­sen adjnnk az állatoknak vita­minokat és ásványi ar. : -ckat s szigorúan tartsuk meg az ál­talános járványvédelmi előírá­sokat. S amit a fentebb elr-a­­dottak ismeretében ugyancsak hangsúlyozni kell — a rend­szeres fertőtlenítést még akkor sem tanácsos elhanyagolni, ba kedvenceinket látszólag nem fenyegeti közvetlenii' a para­myxo virus általi fertőzés veszé­lye. \ Dr. Kérési Rudolf, állatorvos A rendelkezésre álló föld­terület ésszerű kihasz­nálásához, illetve az ön­ként vállalt árutermelési köte­lezettség teljesítéséhez minősé­gi vetőmag szükségeltetik. Be­szerzése, sajnos, a kereskedel­mi hálózat bővülése és gazda­gabb kínálata ellenére Is elég körülményes és sok utánajárást igénylő feladat. Éppen ezért úgy gondoljuk, hogy a kertész­­kedők örömmel fogadják a hírt, mi szerint a Semex szakágazati vállalat végre teljes kapacitás­sal beindítja vevőszolgálatát. Központja a nemrég megnyílt bratisiavai vásárcsarnokban ka­pott helyet, ahol vazdag válasz­tékot kínáló szakbolt is nyílt. A vevőszolgálat vezetője Ďurech Miroslav. Távollétében a helyet­tesével, Božena Cérnával be­szélgettünk a kertészkedők gondjait enyhítő szolgáltatás feltételeiről. — Tulajdonképpen nem új szolgáltatásról van szó, hiszen vállalatunk már évekkel ezelőtt létrehozott egy különleges, a kistermelők megrendeléseit In­téző rézleget — említette egye­bek között Cerná elvtársnő. — Csakhogy erről nem nagyon mertünk hangosan buzélni, mert az új részleg műszaki el­látottsága és munkaerőgondjai közepette azoknak a kisterme­lőknek az Igényeit is aliv tud­tuk kielégíteni, akik vállala­tunk fajtajegyzékéből értésr.ltek a szolgáltatás bevezetéséről. ф Most, hogy elkészült az új vásárcsarnok és a vevőszol­gálat több helyiségből álló köz­pontot kapott, már lebet han­gosan beszélni erről a szolgál­tatásról? — Tulajdonképpen lehat, bár a lehetőségeink még mindig nem a legkedvezőbbek. A min­taboltnak nem is tekinthető szakbolt néhány helyiségében még folynak a szerelési mun­kálatok, tehát facsemetéket, díszcserjéket, szőlőoltványt csak Igen kis mennyiségben tudunk forgalmazni, vlrágföldet, műtrá­gyát és növényvédő szereket pedig egyelőre nincs hol elhe­lyeznünk. Ha igaz, januártól már kedvezőbb lesz a helyzet. Addigra a munkaerő-problémá­kat .is szeretnénk megoldani, hogy a vevőszolgálat már az év elejei beszerzési Idényben se­gítségére lehessen a kar Sszko­­dőknek. 0 Mit rendelhetnek a szol­gáltatást igénybe vevő kertész­kedők? Elsősorban a zöldségter­mesztőket igyekszünk kiszol­gálni, de a virágkedveláknek Vetőmag is aránylag gazdag választékot tudunk kínálni. Hangsúlyozni szeretném, hogy kizárólag vető­magot, dughagymát, fokhagy­mát és virághagymákat tudunk postán küldeni a meguendelők­­nek, tehát facsemetékre, oltvá­nyokra és díszcserjékre aeg­­rendelést nem fogadunk el. # Aki rendelni szeretne, an­nak tudnia kell, hogy tulajdon­képpen miből választhat. Van­nak-e fajtajegyzékeik? — Vállalatunk százoldalas zöldség-fajtajegyzéke min­den nagyobb vetőmagboltban megkapható vagy utánvéttel megrendelhető a vevőszolgálat­nál. Aki a rendelést választja, egyúttal kérje a legfrissebb ki­egészítő jegyzéket Is. Tudniillik a színes katalógus több évre készült s évente kiegészítésre szorul. Ezt a hazai, de főleg a külföldi partnerek fajtakínálata teszi szükségessé. A vlrágmagot keresőknek egyelőre nem tu­dunk fajtajegyzéket kínálni, de Jövőre már feltehetően virág­­jegyzékünk is lesz. # Milyen címre kell küldeni a megrendeléseket? — Legjobb, ha közvetlenül a vevőszolgálat címére érkezik a megrendelés: Mestská tržnica, Semex, zásielková služba, nám. Fr. Zupku, 83104 Bratislava. Persze azok sem követnek el hibát, akik a fajtajegyzékben szereplő címre (Semex, zásiel­ková služba, Púchovská 12, 835 08 Bratislava-Raőa) írnak. Sőtl A bratisiavai 213 308-os telefonszámon szóbeli megr :i­­delést is elfogadunk. Ф Arra nincs mód, hogy a vidékről érkező, helyben fizetni nem tudó vásárló a boltban ki­válassza a számára nélkülözhe­tetlen vetőmagot és ültetőanya­got, amit azután a vevőszolgá­rendelésre lat utánvéttel megküldene a címére? — Ennyire gyors ügyintézés­re sajnos egyelőre nem vállal­kozhatunk. Viszont a vásárlók­tól is elfogadunk írásos vagy szóbeli megrendelést s annak alapján két-három hót alatt megküldjük utánvéttel az árut. ф Még egy nagyon fontos kérdés: bármilyen értékben el­fogadnak megrendelést? — J6, hogy említi, mert ma­gam talán megfeledkeztem vol­na róla. Kizárólag a legalább ötven korona értéket képviselő megrendeléseknek teszünk ele­get. Sajnos a forgalomban levő fajtajegyzékből hiányzik az ár­jegyzék, így a megrendelőnek bizony nehéz a dolga. Amíg nem lesz új jegyzék, ad .g minden kisebb összegre szQJŐ megrendelésre azonnal válaszo­lunk s Jelezzük az érdeklődő­nek, hogy kérésének csak ak­kor áll módunkban eleget ten­ni, ha bővíti. Illetve kiegészíti a korábbi megrendelését, hogy elérje az ötven korona értéket. Az elofgadott megrendelést nem igazoljuk vissza, csak az árut küldjük, mégpedig a let ető leg­rövidebb Időn belül. Ha - kért fajta már történetesen nem áll rendelkezésre, akkor más, ha­fokhagyma? helyen tároljuk, akkor a hagy­­ma-Ievélatka egész télen szapo­rodik és károsít. Ilyenkor na­gyfiú alatt valamennyi fejlődési alakja megfigyelhető. Hűvös tárolóban ugyan nem szaporo­dik, de nem is pusztul el. Anél­kül, hogy komolyabb kárt okoz­na, szépen áttelel. Ha tavasszal Ilyen fokhagymából választónk ültetőanyagot, akkor a kártevő ismét ellepi a növényzetet. Erő­sebb fertőzés hatására a növé­nyek levelei összezsugorodnak s a növény fejlődése le'zssni. A hagyma-levélaíka elleni vegyszeres védekezésben egy­előre nincsenek tapasztalataink. Permetszerként a Bi-58 ЕС vagy a speciális atkaülő szerek ol­data jöhet számításba. - sze, ba a fokhagymát ültetés c!5tt fonálférgek ellen csávázzuk (5 százalékos Su'kc oldat 1 ak­kor az Ultetőanyagon található sonlé tulajdonságokkal rendel­kező fajta magját küldjük, ter­mészetesen azzal a kitétellel, hogy az Ilyen küldeményt a megrendelő nem köteles elfo­gadni. ф A zöldség-fajtajegyzékben néhány különlegesség, egyelő­re kevésbé Ismert zöldségféle is szerepel. Ennek ellenére, pél­dául az idén tavasszal, nem le­hetett a boltokban padlizsánma­got kapni. A vevőszolgálat tel­jes választékkal dolgozik? — Igen, teljes választékkal dolgozunk. Persze van rá pél­da, hogy Időközben változik a fajtakínálat. Itt van példái az eltenni való uborka kérdése. Pillanatnyilag több olyan Fi-es holland hibridünk van (Tarca, Paragon, Andrea, Parthenon )< amelyek a legírabb klegérpľlô jegyzékben sem sa.ropelnek, mert nem tudtuk, mit sikerül szerezni a külföldi partnerek­től. Üjdonság a Chlco és a Tan­­zlmech paradicsom Is, de erről csak azok szerezhetnek tudo­mást, akik ellátogatnak a bolt­ba vagy telefonon érdeket inek, mielőtt papírra vetik a megren­delést. Egy ldőbss sokan ke­restek kerti zsázsát, most az Is van. Mint ismeretes, a téli vagy fekete retek leve J6 ellenszere a köhögésnek, a légzőuti meg­betegedéseknek. A katalógus­ban nem szerepel, d3i azóta eb­ből a vetőmagból is berrsrez­­tünk egy komolyabb tételt. Kí­nálat tehát van, várjuk a meg­rendeléseket. S természetesen nem csupán az egyénieket, de a szervezetekét Is. Lejegvezte: Kádek Gábor atkákat is elpusztítjuk. A bagy­­ma-levélatka elleni harcban te­hát eza megoldás látszik egy­előre a legegyszerűbbnek és leghatásosabbnak. Csávázni ter­mészetesen kizárólag az ülte­tésre szánt fokhagymát szabad. Az étkezési célra tárolt fok­hagyma károsodását csak úgy tudjuk megelőzni, ha alacsony tárolási hőmérséklet biztosítá­sával igyekszünk féken tartani a termésen található kártevő­ket. A fokhagyma tárolására legmegfelelőbb a fagypont kö­rüli hőmérséklet és az alacso :y (60—70 százalékos) relatív ná­­ratartalom. Arra mindig ügyel­jünk, hogy a tárolóban hő­mérséklet soha ne emelkedjen 10 C-fok fölé. Maflák György agrármérnök Miért szárad ki a tárolt Bizonyára sok kertészkedőt losszant, hogy melegebb he­­yen tárolt f- ’t­­lagyma tavasz­­a teljesen ki­zárad, „üres“ esz. A baj okát mtatva, legtöb­­len a meleg :áros hatására gyanakszanak. Igaz ugyan, togy a károso­lás előidézése­ién a hőmér­­ékletnek köz­étett szerepe 'an, de a baj ő okozója még s egy apró kár­evő, a hagyma­­evélatka (Acé­la tulipare). A cártevfi a sző­­őn károsító at­­aíajok (szőlő­­evélatka, szőlő-Igy néz ki a hagyma­­levélatka kona. Nagysága alig éri el a 0,2 millimétert, tehát szabad szemmel nem látható. A szakirodalom szerint a tulipánon (innen ered a latin elnevezés), a vöröshagymán és a fokhagymán károsíthat. Mi eddig csak a fokhagymáról is­merjük, elsősorban a tárolás alatti, gyakori előfordulása miatt. Ugyanis a fokhagyma borltélevelei alatt tartózkodik, mégpedig elég nagy számban, jelenlétéről csak a fokhagyma megtisztítása ntán győződhe­tünk meg. Még nagyitó segít­ségével is elég nehéz felfedez­ni őket, hiszen igencsak aprók és a színük is fehér, akárcsak a hagyma felülete. Viszont a jelenlétükről árnlkodú tünete­kéi — a károsítás helyén fény­telen, matt foltok láthatók — könnyen felismerjük. A kártevő a tenyészidőben a fokhagyma leveleinek alsó ré­szén szfvogat, gyakran nagyobb telepeket alkotva. Ősszel visz­­szavonul a hagymára, ’•■’gy át­teleljen. Ha a termést melegebb

Next

/
Thumbnails
Contents