Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-07-16 / 28. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1983. július 16. 8 Nyári áleimiszertárošás Az étrend összeállítása a nyári me­legben gonilot okoz, hiszen az élelmi­szerek többsége romiandő. Ha a hús nincs füstölve, besózva vagy tartósítva, könnyen romlik; amit a húsban levő fehérjék szétesése, a baktériumos fertőzés is előidézhet. A nyári szalámi-félék, a szafaládé, a virsli, a hurka szintén romlékony. Hűtőszekrényben 1—2 napig, anélkül legfeljebb órákig tárolható. Hasonló a helyzet a halételekkel is. Veszélyes a többszörösen kihűlt és felmelegí­tett húsleves, hús és ki főtt tészták fogyasztása. A kórokozók ugyanis minden alkalommal újra és újra el­szaporodhatnak. Az ételeket tehát inkább forralni kell, nem csupán me­legíteni. A tejtermékeket is higiénikusan kell tárolni és hűteni. Ha a meleg tejet állni hagyjuk, megalszik. Az aludttej savanyú kémhatású, meggá­tolja a kórokozó baktériumok elsza-. porodását, mivel azok a savanyú kö­zeget nem kedvelik. (Ezért a sava­nyú káposzta, az ecetes ételek, vala­mint a gyümölcslevek ritkán okoznak ételmérgezést.] Tejszínhabot, krémest, tejes fagylaltot ne vásároljunk akkor, ha tárolni kell, és a hűtésről nem tudunk gondoskodni. Ha a fagylalt grízes és jégdarabos, ne fogyasszuk, ez az ismételt lefagyasztás biztos jele. Az ételmérgezés igen heveny meg­betegedés; az ételbe került baktériu­mok és azok mérgei okozzák. Lap­­pangási ideje 1—3 óra, de lehet 1—7 nap is. A már említett töltelékáruk és tejtermékek terjesztik a szalmo­­nellózist. A fertőzéshez hozzájárul a mosatlan kéz és a legyek, amelyek beköpik az ételt. A mérgezés leggya­koribb tünete a fejfájás, a görcsös hasmenés és a gyengeség. Ha a mé­reg hamar kiürül a bélből, a pana­szok megszűnnek. Elsőgélyként hány­­tatás, hashajtás szükséges. A mérget célszerű aktív szénnel megkötni. Az ételmérgezést mindig jelenteni kell a körzeti orvosnak, illetve az egészségügy^ hatóságoknak. Az étel­­maradékot és a hányadékot az ok ki­derítése céljából meg kell őrizni! A kellemetlenségek elkerülése vé­gett tehát, romlékony élelmiszerein­ket nyáron lehetőség szerint hűteni kell) A háztartási hűtőszekrényben nulla Celsius-fok körüli tároláskor a szöveti folyadék halmazállapota, va­lamint fizikai, kémiai és biológiai értéke nem változik, és csaknem azo­nos értékű a friss élelmiszerével. Fagyasztáskor a nyersanyag hőmér­séklete lassan mínusz 8—10 fokig süllyed. Az élelmiszerekben a mikró­­bák szaporodása megáll, az erjedési folyamat megszűnik, a szövetek kö­zötti folyadék megfagy, és a képző­dött jégkristályok roncsolják a szöve­teket. A lassan megfagyó gyümölcs­ös főzelékféle felengedve bőséges levet ereszt, nem nyeri vissza eredeti formáját és ízét Ez a húsokra is ér­vényes. A gyorsfagyasztás vagy mélybűtés a legkorszerűbb tartási mód, mert a mínusz 40 C-ra hűtött élelmiszerben a jég kis kristályokban képződik, ezért ritka a sejtroncsolás, a vitami­nok lényegesen nem károsodnak. A megfelelő ütemű felengedés után az áru azonnali fogyasztása esetén bio­lógiailag is értékes, a friss árut meg­közelítő élvezeti értékű. Az ilyen technikával készült ételek a hűtő­gépek mélyhűtő részében tovább tá­rolhatók. Vidéken még napjainkban is gyak­ran a pincében tárolják az élelmisze­reket. Ezért a nyár elején takarítást kell végezni; amennyiben még van előző évről zöldség és burgonya, azt ki kell hordani, az aljazatot ki kell seperni és friss homokkal felhinteni. Az így tisztán tartott pincében nem maradnak meg a nedvességet kedvelő bogarak, nem másszák meg azokat az ételeket, amelyeket alkalmi hűtés céljából helyezünk ide. Már volt szó a legyek fertőzést terjesztő szerepéről. Lakásunkban, de főleg a konyhában semmi esetre se tűrjük meg őket Az ablalkokra sze­relt súnyogháló megakadályozza a behatolásukat. Etel csak addig legyen szabadon, amíg fogyasztjuk, ezután ta­karjuk le vagy zárjuk el, illetve te­gyük hűtőbe. Étkezés után az étel­­maradékot és hulladékot dobjuk zárt szemétgyűjtőbe. Ha kétségeink vannak az étel mi­nőségét illetően, inkább dobjuk ki, de ne tegyük ki magunkat és csalá­dunkat a megbetegedés veszélyének. Hőguta ellen Alapvető fizikai törvény: a mele­gebb test hőt ad le a környezetének, ha az hidegebb. Mivel az emberi szervezet normális hőmérséklete 37 Celsius-fok körüli, mindaddig, amíg a környezet hőmérséklete ennél ala­csonyabb!), a testünk hőt ad le. Szobahőmérsékleten egyetlen g-amm víz elpárologtatása 0,58 kcal (kb. 3,3 kjoule) hőenergiát von el. Az elpá­rolgó vízmennyiség több tényező ere­dője, így a test felszínének mérete és a légmozgás is hat rá, de a legfon­tosabb: mennyi a levegő relatív ned­vességtartalma. Száraz levegőben maximális, vizgőzös levegőben mini­mális a párolgás, ha pedig vízgőzzel telített a levegő, a párolgás teljesen meg Is szűnik Az ember komfortér­zetéhez mintegy 40—60 százalékos relatív nedvességtartalmú levegő szükséges. Minél magasabb a levegő hőmér­séklete, annál kevésbé szabadulhat meg a szervezetünk áramlás és su­gárzás útján hőfeleslegétöl, ezért egyre jobban előtérbe lép az elpáro­­logtatás szerepe: a napi 800—1000 ml víz helyett óránként 1000—1200 ml vizet is elpárologtathatunk, de erős fizikai munka esetén ez az érték 2—3000 ml is lehet óránként. Hűtő­hatás azonban elsősorban a bőrfelü­letről valóban elpárolgó nedvességtől várható, ezért a „patakokban folyó“ verejték hűtőhatása nem jelentős. Kb. 34 Celsius-fok környezeti hőmér­séklet felett a párolgás (verejtéke­zés) a szervezet egyetlen lehetősége arra, hogy hőfeleslegétől megszaba­duljon; ennek azonban az az előfel­tétele, hogy a levegő relatív nedves­ségtartalma ne érje el azt az értékét, amikor a párolgással leadható hő­energia annyira csökken, hogy mér elégtelen a hőháztartás egyensúlyá­nak biztosításához. Ha ugyanis a hő­leadás ehhez elégtelen, a szervezet belső hőmérséklete emelkedni kezd, majd 41 Celstus-fok körül (a vég­bélben mérve) a hőszabályozö me­chanizmus felmondja a szolgálatot: bekövetkezik a hőguta. Ez a megfe­lelő beavatkozás hiányában végzetes lehet. Bár hazánkban ritka az olyan 34 Celsius-fok feletti hőmérséklet, ami­kor a levegő relatív nedvességtartal­ma is magas, a hőgutára hajlamosító tényezők viszont elég gyakoriak. Ilyenek például a fertőző betegsé­gek, Illetve az utánuk bekövetkező lábadozás állapota, a cukorbetegség, az alkoholfogyasztás, a nem megfelelő öltözet, a kövérség stb. A kockázati tényezőt növeli egyes gyógyszerek használata. Ellenkező oldalról viszont csökken­ti a hőguta kockázatát a megfelelő mennyiségű (alkoholmentes) folya­dék; a legjobb a gyümölcslé! Erre azért kell külön Is felhívni a figyel­JÜLIUS ( < Kelte nyugta kelte nyugta 1 ő. p. 6. p. 6. p. 6. p. ' Július 18 Hétfő FRIGYES i KAMILA i ! 4 04 19 36 13 40 -^július 19 '.Kedd EMÍLIA 1 DUŠANA 1 4 06 19 35 14 51 0 02 »július 20 Szerda ILLÉS IĽJA , I 4 07 19 34 15 59 0 29 július 21 Csütörtök DANIEL i DANIEL 1 i 4 08 19 33 17 03 1 00 Július 22 Péntek MAGDOLNA MAGDALÉNA J 4 09 19 31 18 02 1 38 Július 23 Szombat LENKE i OLGA i i 410 19 30 18 53 2 23 Július 24 Vasárnap KINGA VLADIMÍR 1 4 11 19 29 19 35 3 15 A világ minden tájáról INDIA EGESZSEGÜGYI PROBLÉMAI A közel 700 milliós, kontinensnyi Indiában évente 21 millió újszülött jön a világna és 9 millióan halnak meg. A természetes szaporodás tehát 12 millió. met. mert a folyadékszükséglet növe­kedését nem mindig jelzi a szomjú­ság. Megelőzést jelent a fokozatosság elvének betartása is. A szélsőséges Időjárási viszonyokat az állandóan ott élőit sokkal jobban elviselik, mint azok, akik csak oda látogatnak. Néhány hét alatt azonban az em­beri szervezet hozzászokik, alkalmaz­kodik az új helyzethez és hőszabá­­lyoző mechanizmusa gyorsabban, job­ban reagál. A meleghez hozzászokott ember könyebben verejtékezik, verej­tékének lontartalma (sővesztesége) kisebb, vizelete viszont sűrűbb. A melegben végzett fizikai munká­hoz fokozatosan kell hozzászokni, hi­szen az izommunka során a hőterme­lés jelentősen fokozódik. Ha nincse­nek meg a hőleadés feltételei, köny­­nyen bekövetkezhet a baj: a szerve­zet hőtermelése és leadása közötti egyensúly felborul és 42—43 Celsius­­fok belső hőmérséklet mellett súlyos, görcsös állapot után keringési elég­telenség tünetei között — bekövet­kezhet a halál. Mit tegyühk az enyhébb napszúrást vagy súlyosabb hőgutát szenvedett beteggel az orvos megérkezéséig? A legfontosabb: hűtsükl Erre jeget, hideg vizet egyaránt felhasználha­­hatunk. Ha nem eszméletlen, kínál­junk folyadékot. Pihentessük csendes, hűvös helyen, ruházatától szabadít­suk meg. «*i >*« »*« **• ->*• **« »J* »*« <$♦ »$» *2« »2« *2* *»* *1* ♦♦♦ ♦♦♦ í* *2* *2« *2* »2* »2* *2* *»* *** *** »*♦ **• *** ♦»* «£♦ »2» «C* *»* *2* Közlekedési verseny A közlekedési verseny győztesei Az ipolysúgi (Šahy), Jakuskin szá­zados nevét viselő pionírcsapat veze­tősége nagy gondot fordít a pionírok közlekedési nevelésére. Ennek kö­szönve a városban sikerült teljesen felszámolni a közlekedési gyermek­baleseteket. Ebben nagy érdeme van a városi közbiztonsági szerv dolgozói­nak is, akik eljárnak a pionírok közé, s megismertetik velük a közle­kedési szabályokat. Lévára (Levice) is eljárnak a közlekedési pályára, ahol derekas munkát végez Horváth Ilona vezetőnő. A közbiztonsági szerv dolgozói kö­zül főleg Židuliak százados és Jegyer­­nyík Lajos törzsőrmester érdemel di­­cséretet|, akik több alkalommal tar­tottak hasznos előadást, diafümvetítést a kőzelekedésl balesetekről, s erről, miképpen kell kerékpározni és gya­logosan közlekedni. Nemrég az Isko­lai sportpályán ügyességi versenyt rendeztek a napközi otthon egyes évfolyamál között. Az egyéni verseny­ben Zagyi István 4.B osztályos tanuló bizonyult a legjobbnak. Csapatver­senyben a III. évfolyam napközisei végeztek az élen, akik diplomákat és tárgyi jutalmakat kaptak ügyességük, felkészültségük elismeréseként. Egyébként minden pionír és szikra megismerkedett a közlekedési jelzé­sekkel, s utána kerékpárjaikon ügyes­ségi versenyen vettek részt. Itt is be­bizonyították, hogy kerékpáron is biztonságban tudnak közlekedni. B. I. >4f> <j> »j> # % ф & b »5> »J» #&&&&&& A nagymértékű növekedésre jellemző, hogy 1921—1931 között a lakosság számának emelkedése 28 millió volt, míg 1961-1971 közötti periódusban minden várakozást felülmúlva 109 millióval nőtt India népessége — álla­pítja meg az Egészségügyi Minisztérium egyik legutóbbi értékelő tanul­mánya. India mint a világ második legnépesebb országa számos közegészségügyi problémával küzd. A legnagyobb gondot a lepra, a trachoma és a rosszul tápláltság okozza. Figyelemre méltó, hogy csupán Bombayban — az or­szág egyik nagy városában — jelenleg 200 ezer leprás beteget tartanak nyilván. Az orvosi betegellátó hálózat fejletlen, sok település teljesen nélkülözi a gyógyítási központokat. TÜLNEPESEDES JAVA-SZIGETEN? Az Indonéz kormánynak 21 mllltő embert kellene áttelepítenie Jáva szigetéről, hogy kissé enyhítsen a túlnépesedett sziget egészségügyi, szo­ciális gondjain. A szigeten jelenleg 91 millióan élnek, akiknek a megfelelő orvos! ellátásáról a kormány nehezen tud gondoskodni. A betegellátó há­lózat gyengén fejlett, kevés az orvos, ugyanakkor a trópusi betegségek egyre jobban terjednek. VAN-E HATÄRA AZ INFLUENZAVÍRUSOK GENETIKAI KOMBINÁCIÓINAK? Minden embert érdeklő és érintő tudományos kérdéssel foglalkoznak francia víruskutatök: arra keresik a választ, hogy van-e határa a sok gon­dot okozó tnflueíizavírusok genetikai kombinációinak. Ha ezt sikerül meg­fejteni, akkor lehetőség nyílik hatásos gyógymód kidolgozására. Ismeretes ugyanis, hogy az influenza vírusa állandóan változik, és az újabb típu­sokra nincsenek hatással a korábbi védőoltások. Megtörténik azonban az is, hogy régi vírusfajták újra felbukkannak. A kutatások kimutatták, hogy ezek az utóbbiak a sertések, Illetve a vadlibák és más vándormadarak útján terjednek, tehát ők a vírusgazdák. Figyelemre méltó, hogy 1979-ben és 1980-ban csaknem 45 influenzavírust sikerült kimutatni. * ímmvmm VÍZSZINTES; l Rejtvényünkben jó zsef Attila egyil verséből idézünk az idézet első sora 11., Dán sziget. 12 GUa fele. 13. Men degél. 14. Az ide zet harmadik sora 16. Ocsu. 17. Ma téria. 18. Irány. 20. Valamely állatfaj elterjedési terüle­te. 21. Hidrogén, lttrium, amerlnfi m. 22. Házhoz tartozó telek. 4. C. I. 0. 25. Vissza: több bizán­ci császár r.jve. 26. Küzdősport. 28. Gá­­oor, János. 29. Római 1100. 30. Ráma 31. A magyar hangosfilm­­gyártás úttörője. 33. Irány. 34. Cseh színész. 35. Az UNESCO keretében működő nemzetkö­zi atomkütató in­tézet. 37. Rajt. 39. Béta fele. 40. Kilo­gramm. 41. A ma­gyar nőnevelés lel­kes úttörője. 43. Malac része. 44. Be­rekben vanl 6. Hóhér. 47. Pillangós növény. 48. A jelzett órában történő. 49. Comb peremet. 50. Édesanyád. 51. Bélésben van! 55. Az orosz forradal­mi marxisták első illegális politikai lapja. 58. Dagály. 59. A. K. A. FÜGGŐLEGES: 1. A. F. D. 2. Szamo­jéd nép. 3. Szellemi lény. 4. Össze­vissza függ. 5. Olaj idegen szóval. 6. A rubidium Jele. 7. Lovasút azonos hangzói. 8. Hal peremei. 9. Maszk (ék. h.) 10. Angol hajós, Erzsébet ki­­rályő kegyence. 15. Vissza: német író. 17. Az idézet második sora. 19. Ok­mány. 22. Végtag. 23. Azonos betűk. 26. Ébred. 27. Az idézet harmadik so­rának a befejezése. 30. Német filozó­fus. 32. Motívum. 33. A bróm jele. 34. Brigád fele. 36. ölyv jelzője. 37. Egye nes vonalú részecskegyorsító. 3/. Egye­­'. 38. Ur­mértékegység. 39. ... zik, Ismerkedik valakivel. 42. Házőrző. 43. Emlékirat. 45. Vágóeszköz. 47. ... ni, kampó. 50. Égitest. 52. Művészet latinul. 53. Szerb. 54. Bő. 56. Kád szélei. 57. Majdnem azonos betűk. Beküldendő a vízszintes 1., a függő­leges 17., a vízszintes 14., valamint a függőleges 27. számú sorok megfej­tése. MEGFEJTÉS — NYERTESEK A lapunk 25. számában megjelent keresztrejtvény helyes megfejtése: margaréta, pipacs, búzavirág, árvács­ka, harangvirág, törőkszegfű, vadró­zsa. Nyertesek: Bugér Katalin, Kürt (Ohrady), Kuszi Zsuzsanna, Tardos­­kedd (Tvrdošovce), Koröák Tatjána, Felsőszemeréd (Horné Semerovce). »

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents