Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-07-16 / 28. szám

Piacra indul? На igen, ügyetlen mit vesz meg, mert nem minden nyája­san kínált zöldség teljes érté­kű, nem minden üde, amit a kofa az asztalra rak. Ha történetesen sáskát vagy spenótot veszünk, ügyeljünk arra, hogy a levelek szárazok, ropogósak legyenek, levélszá­ruk ne legyen hosszú, mert ak­kor bajlódhatunk a tisztítással, s akkor többet is kell vennünk belőle. Ügyeljünk arra is, hogy a levelek közölt ne legyenek fűszálak, gyomok stb. A paszt'inák a petrezselyem­hez hasonló, de vastagabb gyö­kerű, kissé sárgás, édeskés le­veszöldség. Zöldje persze nem helyettesíti a petrezselyem zöldjét. A karfiol akkor friss, ha ró­zsája tömött, résmentes, szép fehér. Az ügyeskedők többnyire vastag levélbordával, sőt, szár­­résszel árusítják. Ha újburgonyát veszünk, a feszesen kemény gumókat vá­lasszuk, amelyeknek a héja hár­tyaszerű és világos, mert ezt még kaparással vagy dörzsölés­sel könnyen tisztíthatjuk. Ä vastagabb héjú, sötétebb — és főleg állott, fonnyadt burgo­nyái már csak hámozni lehet, tlgy bizonyos ételhez mindig azonos fajtájú burgonyát ve­gyünk, mert készítés közben különbözőképpen puhulnak. A rózsaburgonya nem fő szét, ezért sülve, főzeléknek, salá­tának ez a legalkalmasabb. Fü­réhez, áttöréshez a lisztes fal­ták valók. 'A padlizsán hosszúkás, tojás ’alakú, esetleg körtére hasonlí­tó, többnyire fényes lila —- de tehet fehér is — héjú gyümölcs, tikkor érett, ha színe egyenle­tesen sötét és tapintásra már nem teljesen feszes. A túlérett bogyóban sok a mag és a gyü­­hrtölcshüs kesernyés, élvezhetet­len, И— Apostagalarabok már idő­számításunk előtt is hí­rek továbbítására szol­gáltak. Ugyanis az emberek rá­jöttek, hogy galambjaik között akadnak olyanok, amelyek na­gyobb távolságból is képesek hazatalálni. A postagalambok céltudatos tenyésztése azonban csak a múlt században vette kezdetét, mégpedig főleg a nyugati országokban. A te­nyésztői munka különösen Bel­giumban volt magas színvona­lon. A témakörben jártas szak­emberek szerint a ma közis­mert és tenyésztésben tartott, versenyszerűen röptetett posta­galambok elődeit a belga te­nyésztők nemesítették ki. Sőt. Hiteles feljegyzések szerint nz első röpvnrscnyt is belga te­nyésztők rendezték Genfben, 1826 ban. A galambokat annak idején Párizsban engedték út­jukra. Később a postagalambok versenyszerű röptetése rendsze­ressé vált s napjainkban már nem hírközlés céljából, inkább kedvtelésből, versenyzésre tart­ják tenyésztőink a postagatam­­bot. A röptetés lényege, hogy a tenyésztőktől összegyűjtött ga­lambokat a kidolgozott röpteté­­si terv szerint elszállítják és valahol kiengedik. Amelyik ga­lamb leghamarább hazaér, as nyeri a versenyt. A jó posta­galambra jellemző, hogy mi­helyt szabadon engedik, azon­nal a magasba emelkedik, né­hány felderítő kört tesz, ezután nekivág az álnak. Persze a te­nyésztők előre tudják, hogy a galambokat mikor fogják útnak indítani, tehát hozzávetőlegesen azt is klszámithatiák. hoev a madár mikor érkezik haza. A tenyésztő ilyenkor szinte el sem mozdul a galambháztól, az érkezés időpontjának rögzítésé­re szolgáló órával a kezében várja, hogy végre leszálljon a galambja. Hogy a mért időeredmény hiteles legyen, a galamb láb­­gyűrűjébe plombát helyeznek, amit a galamb megérkezésekor a tenyésztő levess és azonnal a hitelesítő árába helyez. Egy-egy versenyidény alkal­mával a galamb több röpteté­­sen is részt vehet s akár több ezer kilométert is összegvfijt­­het. A postagalamboknak ma két típusát — ha úgy tetszik fajtá­ját — különböztetjük meg. A verseny postagalambokat ki­mondottan versenyzésre szapo­rítják. Ezeknél kiválasztáskor a legjobb időeredmény a meg­határozó, nem pedig a külem. A standard postagalambot te­nyésztők figyelembe veszik ngyan a röpképességet is, de igen fontosnak tartják a kiiie­­mi értékeket is. Itt már nem elég, bogy a madár jő repülő, szépnek is kell lennie, tehát az a munka már lényegesen igé­nyesebb ■ tulajdonképpen csak tapasztalt tenyésztőnek ajánl­ható. A postagalambokról elmond­hatjuk, bogy erős szervezetű, kitartó madarak. Otthonukhoz a végtelenségig ragaszkodnak, idegen környezetben szinte le­hetetlen megszöktetni, letelepí­teni őket. Előfurdul, hogy a három évig zárva tartott ga­lamb is bazatalál. ba végre ki­szabadul. Letelepíteni csak a fiatal, szabadban még nem járt, tehát nem röptetett ga­lambokat lehet Röptetés alkalmával, amikor a galamb néhány száz kilomé­ter távolságból indul otthona felé, a madár órákon át képes egyfolytában repülni. Ilyenkor testsúlyának 1S—2D százalékát is képes felhasználni. A postagalamb-lenyésztők nagy ünnepe az évente meg­rendezésre kerülő, nemzetközi postagalamb olimpia. Hazánk galambászait nagy megtisztelte­tés érte: az év elején a hazai szövetség rendezhette meg a 18. olimpiát, amely végül is a nemzetközi szövetség harminc­öt tagországa galambászainak találkozójává vált. A kiállításon tizenkilenc ország élvonalbeli galambtenyésztői vettek részi legszebb postagalambjaikkal. Alapelv, hogy egy-egy ország húsz galambot vonultathat fel, ebből tíznek sportgalambnak, tíznek pedig standard posta­­galambnak kell lenni. Az igen erős nemzetközi me­zőnyben postagalamb-tenyész­­tőink évek óla az élvonalban szerepelnek. Postagalamb-spor­­tunk jó hírnevét ezúttal is öregbítették, hiszen a galam­bonként! átlagban elért 91,75 pontszám azt jelentette, hogy Csehszlovákia hetedszer nyerte meg az olimpiát. További sor­rend: Lengyelország, Magyar­­ország, Románia, NDK stb. Az egyéni versenyben a hím galambok közül egy román te­nyésztő madara, a tojók kate­góriájában pedig holtverseny­ben egy holland és egy ma - gyár galamb végzett az első helyen. Utánnk rangsorban a csehszlovák tenyésztők madarai következtek. BAI.AZS FERENC, Feled (Jesenské) Röviden a postagalambokról тяятт МШМЙМвШЯМНММШМ Oj kerttelepek létesülnek A ma már szinte minden kertben megtalálható fóltaház a rendelkezésre álló földterület ésszerűbb kihasználását szol-Bälja ' Fotó: —bor Deménden (Demandice) — huszonöt taggal — tavaly év elején alakalt meg a Szlovákiai Kertészkedők Szövetségének alapszervezete. A tagság létszá­ma rövid Időn belül hatvanhat főre gyarapodott. Érdeklődők­ben feltehetően ezentúl sem lesz hiány, hiszen a Csepek meg a Régi szőlők dűlőben már az Idén megkezdik az új kert­telep építését, jövőre pedig a Szilimány dűlő parlagföldjei kerülnek sorra. A falu kertész­­kedől eddig a házikertekben szorgoskodtak; főleg önellátásra termeltek, de némi zöldséget a közös asztalra Is kínáltak. Né­­hányan üvegházat építettek, mások fóliás hajtatással meg dinnyetermeléssel kísérletez­nek. Most olyan határozat szü­letett, hogy az árutermeléssel foglalkozók a társadalom által leginkább igényelt zöldség- és gyümölcsféléket fogják termel­ni. Az évzáró gyűlésen szerveze­tünk tagjai örömmel hallgat­ták, hogy végre Léván (Levice) Is megnyílt a Kertészeti Szol­gáltató. Vállalat szakboltja, s ezentúl már nem kell vető­magért. ültetőanvagért műtrá­fyáért meg egyéb kellékekért rsekújvárba (Nové Zámky) utazni. Tagjaink azt (s öröm­mel nyugtázták, hogy felvásár­ló központ nyílik a faluban. Később pedig — a szövetség járási bizottságának hathatós támogatásával — gyümölcsfel­dolgozót szeretnénk építeni (mustkészítő, aszaló, szeszfőz­de), hiszen a községben és a járásban már eddig Is sok gyü­mölcs megrothadt a fák alatt. A kivitelezők ugyan két évet emlegetnek, de a deméndi ker­tészkedők felajánlották, hogy kellő szakfelügyelet móllett, társadalmi munkával akár egy év alatt Is felépítik a létesít­ményt. A tanácskozáson szervezetünk tagjai értékes munkafelaján­lást tettek, megígérték, hogy az alapiskolákban megszervezik az Ifjú kertbarátok körét, a propagácíós táblákon és a helyi rádióban rendszeresen beszá­molnak a szervezeti élet ese­ményeiről, szakelőadásokat tar­tanak és előfizetik a szaksaj­tót. Reiányi János, Deménd (Demandice) Arozsnyól (Rožňava) já­rásban tavaly sokan pa­naszkodtak. hogy vagon­szám rothadt meg a fákon, a földön — vagy éppen zsákokba gyűjtve — az alma, a körte és a szilva, meri a fölvásárlás­sal megbízott szervezetek alig több mint ötven százalékát vet­ték át a kistermelők által fel­kínált gyiiraiilcsmennyiségoek. Sajnos, más körzetekből is ha­sonló hírek érkeztek annak idején. Egyelőre nehéz lenne megmondani, hogy az Idén mi­lyen lesz a helyzet, mennyire sikerül enyhíteni az országos gondokat. Következésképpen mindenütt arra kell törekedni, hogy helyben, a járásban dol­gozzák fel a többletként jelent­kező termést. A Szlovákiai Ker­tészkedők Szövetségének járási bizottságán tavaly komoly ter­veket szőttek, hogy bizonyos feldolgozó kapacitás létrehozá­sával lehetővé teszik főleg a hullott gyümölcs helyben! hasz­nosítását. Nagy Bélától, a járá­si bizottság elnökétől nemrég az iránt érdeklődtem, lesz-e va­lami a nagy elképzelésekből? Mindenekelőtt azt kellene megvilágítani, miért okoz Járá­sunkban nagy gondot a meg­termelt gyümölcs értékesítése 1— hangsúlyozta Nagy elvtórs. — A probléma elég komoly és összetett. A felvásárló szerve­zőiek nem kötnek szerződést a kertészkedőkkel, mert tudják, hogy a kistermelők kivénült gyümölcsösöket gondoznak, te­hát eleve nem tudják szavatol­ni a minőséget. A másik olda Ion: mivel hiányzik a szerző­déses kapcsolaton alapuló, ér­tékesítési biztonság, a kister­melők nem érdekeltek a gyü­mölcsösök felújításában, s egy­szerűen nem vállalják a ko­moly tehertételként jelentkező telepítést, költséges tápanyag­­pótlást és vegyszeres növény­­védelmet. így aztán minden marad a régiben. Az egykor gyümölcstermesztéséről híres körzetben túlsúlyban olyan gyümölcs terem, amely nem felel meg a fogyasztásra szánt áruval szemben támasztott, mi­nőségi követelményeknek. ■ Hogyan akarnak kitörni ebből a bűvös körből? — Az elképzeléseinket már papírra fektettük s részben kezdetét vette a megvalósítás Is. Komolv feladat hoev egy­szerre két fronton keil küzde­ni a sikerért Elsősorban azt szeretnénk elérni, hogy a ker­tészkedők felújítsák az ültetvé nyékét és szakszerűbbé tegyék a növényápolást. Az idén első ízben vásárolunk nagyobb mennyiségben facsemetét (al­ma, körte, meggy, cseresznye, dió), hogy legalább a szerve­zett kertészkedöknek tudjunk adni ültetőanyagot. A felújítás és telepítés népszerűsítését már megkezdtük. Alakulóban lévő tanácsadó szolgálatunk szakemberei sorra veszik a fal­vakat, Ismeretterjesztő előadá­sokat tartanak a telepítés mód­járól, a kiöregedett, többnyire beteg fák újakkal történő pót­lásénak szükségességéről, a tápanyagpótlás és a növényvé­delem szakszerűségéről stb. Persze beletelik néhány év, mire ennek a munkának lát­szata lesz, addig is meg kell szerveznünk a kevésbé értékes vagy hullott gyümölcs haszno­sítását, helybenl feldolgozását. ■ Van valamilyen konkrét elképzelésük erre vonatkor zóan? — Ennél egy lépéssel már előbbre vagyunk. A járási párt-« bizottság és a jnb komoly tá« mogatást nyújtott a feldolgo­zó kapacitások létrehozásához, fgy minden bizonnyal már az Idén ősszel megkezdhetjük a hullott gyümölcs feldolgozásét. Egyelőre két körzet (HruSov, Rožňavské Bystré) gondjait tudjuk enyhíteni. Körtvélyesen présházat, aszalót és szeszfőz­dét nyitunk, a másik körzetben pedig a már felsoroltakon kí­vül lehetővé tesszük a lekvár­­főzést, s káposzta-savanyítást, és vállaljuk a kerti szerszámok javítását is. Ezeket a létesítmé­nyeket majd újabbak követik. Célunk, hogy hasznos szolgálta­tást nyújtsunk az egyre né­pesedő kertbarátmozgalomnak. A gyümölcsökből részben a kertészkedők részére készítünk különféle termékeket, másrészt felvásároljuk- a kistermelőktől a gyümölcsöt, feldolgozzuk azt és a végterméket kínáljuk meg­vételre a kereskedelemnek. Bí­zunk benne, hogy ily módon si­kerül elérnünk, hogy járásunk­ban kevesebb legyen a gond, a panasz meg a rothadó, sze­métdombra kerülő gyümölcs. Korcsmáros -László KEVESEBB LESZ A GOND ÉS A PANASZ

Next

/
Thumbnails
Contents