Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1983-07-16 / 28. szám
Piacra indul? На igen, ügyetlen mit vesz meg, mert nem minden nyájasan kínált zöldség teljes értékű, nem minden üde, amit a kofa az asztalra rak. Ha történetesen sáskát vagy spenótot veszünk, ügyeljünk arra, hogy a levelek szárazok, ropogósak legyenek, levélszáruk ne legyen hosszú, mert akkor bajlódhatunk a tisztítással, s akkor többet is kell vennünk belőle. Ügyeljünk arra is, hogy a levelek közölt ne legyenek fűszálak, gyomok stb. A paszt'inák a petrezselyemhez hasonló, de vastagabb gyökerű, kissé sárgás, édeskés leveszöldség. Zöldje persze nem helyettesíti a petrezselyem zöldjét. A karfiol akkor friss, ha rózsája tömött, résmentes, szép fehér. Az ügyeskedők többnyire vastag levélbordával, sőt, szárrésszel árusítják. Ha újburgonyát veszünk, a feszesen kemény gumókat válasszuk, amelyeknek a héja hártyaszerű és világos, mert ezt még kaparással vagy dörzsöléssel könnyen tisztíthatjuk. Ä vastagabb héjú, sötétebb — és főleg állott, fonnyadt burgonyái már csak hámozni lehet, tlgy bizonyos ételhez mindig azonos fajtájú burgonyát vegyünk, mert készítés közben különbözőképpen puhulnak. A rózsaburgonya nem fő szét, ezért sülve, főzeléknek, salátának ez a legalkalmasabb. Füréhez, áttöréshez a lisztes falták valók. 'A padlizsán hosszúkás, tojás ’alakú, esetleg körtére hasonlító, többnyire fényes lila —- de tehet fehér is — héjú gyümölcs, tikkor érett, ha színe egyenletesen sötét és tapintásra már nem teljesen feszes. A túlérett bogyóban sok a mag és a gyührtölcshüs kesernyés, élvezhetetlen, И— Apostagalarabok már időszámításunk előtt is hírek továbbítására szolgáltak. Ugyanis az emberek rájöttek, hogy galambjaik között akadnak olyanok, amelyek nagyobb távolságból is képesek hazatalálni. A postagalambok céltudatos tenyésztése azonban csak a múlt században vette kezdetét, mégpedig főleg a nyugati országokban. A tenyésztői munka különösen Belgiumban volt magas színvonalon. A témakörben jártas szakemberek szerint a ma közismert és tenyésztésben tartott, versenyszerűen röptetett postagalambok elődeit a belga tenyésztők nemesítették ki. Sőt. Hiteles feljegyzések szerint nz első röpvnrscnyt is belga tenyésztők rendezték Genfben, 1826 ban. A galambokat annak idején Párizsban engedték útjukra. Később a postagalambok versenyszerű röptetése rendszeressé vált s napjainkban már nem hírközlés céljából, inkább kedvtelésből, versenyzésre tartják tenyésztőink a postagatambot. A röptetés lényege, hogy a tenyésztőktől összegyűjtött galambokat a kidolgozott röptetési terv szerint elszállítják és valahol kiengedik. Amelyik galamb leghamarább hazaér, as nyeri a versenyt. A jó postagalambra jellemző, hogy mihelyt szabadon engedik, azonnal a magasba emelkedik, néhány felderítő kört tesz, ezután nekivág az álnak. Persze a tenyésztők előre tudják, hogy a galambokat mikor fogják útnak indítani, tehát hozzávetőlegesen azt is klszámithatiák. hoev a madár mikor érkezik haza. A tenyésztő ilyenkor szinte el sem mozdul a galambháztól, az érkezés időpontjának rögzítésére szolgáló órával a kezében várja, hogy végre leszálljon a galambja. Hogy a mért időeredmény hiteles legyen, a galamb lábgyűrűjébe plombát helyeznek, amit a galamb megérkezésekor a tenyésztő levess és azonnal a hitelesítő árába helyez. Egy-egy versenyidény alkalmával a galamb több röptetésen is részt vehet s akár több ezer kilométert is összegvfijthet. A postagalamboknak ma két típusát — ha úgy tetszik fajtáját — különböztetjük meg. A verseny postagalambokat kimondottan versenyzésre szaporítják. Ezeknél kiválasztáskor a legjobb időeredmény a meghatározó, nem pedig a külem. A standard postagalambot tenyésztők figyelembe veszik ngyan a röpképességet is, de igen fontosnak tartják a kiiiemi értékeket is. Itt már nem elég, bogy a madár jő repülő, szépnek is kell lennie, tehát az a munka már lényegesen igényesebb ■ tulajdonképpen csak tapasztalt tenyésztőnek ajánlható. A postagalambokról elmondhatjuk, bogy erős szervezetű, kitartó madarak. Otthonukhoz a végtelenségig ragaszkodnak, idegen környezetben szinte lehetetlen megszöktetni, letelepíteni őket. Előfurdul, hogy a három évig zárva tartott galamb is bazatalál. ba végre kiszabadul. Letelepíteni csak a fiatal, szabadban még nem járt, tehát nem röptetett galambokat lehet Röptetés alkalmával, amikor a galamb néhány száz kilométer távolságból indul otthona felé, a madár órákon át képes egyfolytában repülni. Ilyenkor testsúlyának 1S—2D százalékát is képes felhasználni. A postagalamb-lenyésztők nagy ünnepe az évente megrendezésre kerülő, nemzetközi postagalamb olimpia. Hazánk galambászait nagy megtiszteltetés érte: az év elején a hazai szövetség rendezhette meg a 18. olimpiát, amely végül is a nemzetközi szövetség harmincöt tagországa galambászainak találkozójává vált. A kiállításon tizenkilenc ország élvonalbeli galambtenyésztői vettek részi legszebb postagalambjaikkal. Alapelv, hogy egy-egy ország húsz galambot vonultathat fel, ebből tíznek sportgalambnak, tíznek pedig standard postagalambnak kell lenni. Az igen erős nemzetközi mezőnyben postagalamb-tenyésztőink évek óla az élvonalban szerepelnek. Postagalamb-sportunk jó hírnevét ezúttal is öregbítették, hiszen a galambonként! átlagban elért 91,75 pontszám azt jelentette, hogy Csehszlovákia hetedszer nyerte meg az olimpiát. További sorrend: Lengyelország, Magyarország, Románia, NDK stb. Az egyéni versenyben a hím galambok közül egy román tenyésztő madara, a tojók kategóriájában pedig holtversenyben egy holland és egy ma - gyár galamb végzett az első helyen. Utánnk rangsorban a csehszlovák tenyésztők madarai következtek. BAI.AZS FERENC, Feled (Jesenské) Röviden a postagalambokról тяятт МШМЙМвШЯМНММШМ Oj kerttelepek létesülnek A ma már szinte minden kertben megtalálható fóltaház a rendelkezésre álló földterület ésszerűbb kihasználását szol-Bälja ' Fotó: —bor Deménden (Demandice) — huszonöt taggal — tavaly év elején alakalt meg a Szlovákiai Kertészkedők Szövetségének alapszervezete. A tagság létszáma rövid Időn belül hatvanhat főre gyarapodott. Érdeklődőkben feltehetően ezentúl sem lesz hiány, hiszen a Csepek meg a Régi szőlők dűlőben már az Idén megkezdik az új kerttelep építését, jövőre pedig a Szilimány dűlő parlagföldjei kerülnek sorra. A falu kertészkedől eddig a házikertekben szorgoskodtak; főleg önellátásra termeltek, de némi zöldséget a közös asztalra Is kínáltak. Néhányan üvegházat építettek, mások fóliás hajtatással meg dinnyetermeléssel kísérleteznek. Most olyan határozat született, hogy az árutermeléssel foglalkozók a társadalom által leginkább igényelt zöldség- és gyümölcsféléket fogják termelni. Az évzáró gyűlésen szervezetünk tagjai örömmel hallgatták, hogy végre Léván (Levice) Is megnyílt a Kertészeti Szolgáltató. Vállalat szakboltja, s ezentúl már nem kell vetőmagért. ültetőanvagért műtráfyáért meg egyéb kellékekért rsekújvárba (Nové Zámky) utazni. Tagjaink azt (s örömmel nyugtázták, hogy felvásárló központ nyílik a faluban. Később pedig — a szövetség járási bizottságának hathatós támogatásával — gyümölcsfeldolgozót szeretnénk építeni (mustkészítő, aszaló, szeszfőzde), hiszen a községben és a járásban már eddig Is sok gyümölcs megrothadt a fák alatt. A kivitelezők ugyan két évet emlegetnek, de a deméndi kertészkedők felajánlották, hogy kellő szakfelügyelet móllett, társadalmi munkával akár egy év alatt Is felépítik a létesítményt. A tanácskozáson szervezetünk tagjai értékes munkafelajánlást tettek, megígérték, hogy az alapiskolákban megszervezik az Ifjú kertbarátok körét, a propagácíós táblákon és a helyi rádióban rendszeresen beszámolnak a szervezeti élet eseményeiről, szakelőadásokat tartanak és előfizetik a szaksajtót. Reiányi János, Deménd (Demandice) Arozsnyól (Rožňava) járásban tavaly sokan panaszkodtak. hogy vagonszám rothadt meg a fákon, a földön — vagy éppen zsákokba gyűjtve — az alma, a körte és a szilva, meri a fölvásárlással megbízott szervezetek alig több mint ötven százalékát vették át a kistermelők által felkínált gyiiraiilcsmennyiségoek. Sajnos, más körzetekből is hasonló hírek érkeztek annak idején. Egyelőre nehéz lenne megmondani, hogy az Idén milyen lesz a helyzet, mennyire sikerül enyhíteni az országos gondokat. Következésképpen mindenütt arra kell törekedni, hogy helyben, a járásban dolgozzák fel a többletként jelentkező termést. A Szlovákiai Kertészkedők Szövetségének járási bizottságán tavaly komoly terveket szőttek, hogy bizonyos feldolgozó kapacitás létrehozásával lehetővé teszik főleg a hullott gyümölcs helyben! hasznosítását. Nagy Bélától, a járási bizottság elnökétől nemrég az iránt érdeklődtem, lesz-e valami a nagy elképzelésekből? Mindenekelőtt azt kellene megvilágítani, miért okoz Járásunkban nagy gondot a megtermelt gyümölcs értékesítése 1— hangsúlyozta Nagy elvtórs. — A probléma elég komoly és összetett. A felvásárló szervezőiek nem kötnek szerződést a kertészkedőkkel, mert tudják, hogy a kistermelők kivénült gyümölcsösöket gondoznak, tehát eleve nem tudják szavatolni a minőséget. A másik olda Ion: mivel hiányzik a szerződéses kapcsolaton alapuló, értékesítési biztonság, a kistermelők nem érdekeltek a gyümölcsösök felújításában, s egyszerűen nem vállalják a komoly tehertételként jelentkező telepítést, költséges tápanyagpótlást és vegyszeres növényvédelmet. így aztán minden marad a régiben. Az egykor gyümölcstermesztéséről híres körzetben túlsúlyban olyan gyümölcs terem, amely nem felel meg a fogyasztásra szánt áruval szemben támasztott, minőségi követelményeknek. ■ Hogyan akarnak kitörni ebből a bűvös körből? — Az elképzeléseinket már papírra fektettük s részben kezdetét vette a megvalósítás Is. Komolv feladat hoev egyszerre két fronton keil küzdeni a sikerért Elsősorban azt szeretnénk elérni, hogy a kertészkedők felújítsák az ültetvé nyékét és szakszerűbbé tegyék a növényápolást. Az idén első ízben vásárolunk nagyobb mennyiségben facsemetét (alma, körte, meggy, cseresznye, dió), hogy legalább a szervezett kertészkedöknek tudjunk adni ültetőanyagot. A felújítás és telepítés népszerűsítését már megkezdtük. Alakulóban lévő tanácsadó szolgálatunk szakemberei sorra veszik a falvakat, Ismeretterjesztő előadásokat tartanak a telepítés módjáról, a kiöregedett, többnyire beteg fák újakkal történő pótlásénak szükségességéről, a tápanyagpótlás és a növényvédelem szakszerűségéről stb. Persze beletelik néhány év, mire ennek a munkának látszata lesz, addig is meg kell szerveznünk a kevésbé értékes vagy hullott gyümölcs hasznosítását, helybenl feldolgozását. ■ Van valamilyen konkrét elképzelésük erre vonatkor zóan? — Ennél egy lépéssel már előbbre vagyunk. A járási párt-« bizottság és a jnb komoly tá« mogatást nyújtott a feldolgozó kapacitások létrehozásához, fgy minden bizonnyal már az Idén ősszel megkezdhetjük a hullott gyümölcs feldolgozásét. Egyelőre két körzet (HruSov, Rožňavské Bystré) gondjait tudjuk enyhíteni. Körtvélyesen présházat, aszalót és szeszfőzdét nyitunk, a másik körzetben pedig a már felsoroltakon kívül lehetővé tesszük a lekvárfőzést, s káposzta-savanyítást, és vállaljuk a kerti szerszámok javítását is. Ezeket a létesítményeket majd újabbak követik. Célunk, hogy hasznos szolgáltatást nyújtsunk az egyre népesedő kertbarátmozgalomnak. A gyümölcsökből részben a kertészkedők részére készítünk különféle termékeket, másrészt felvásároljuk- a kistermelőktől a gyümölcsöt, feldolgozzuk azt és a végterméket kínáljuk megvételre a kereskedelemnek. Bízunk benne, hogy ily módon sikerül elérnünk, hogy járásunkban kevesebb legyen a gond, a panasz meg a rothadó, szemétdombra kerülő gyümölcs. Korcsmáros -László KEVESEBB LESZ A GOND ÉS A PANASZ
