Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1983-12-17 / 50. szám
I 1883. december 17. i TOVÁBB BOGOZÖDNAK AZ ELLENTÉTEK A KÖZÖS PIACI CStCS UTÁN Л* Enrópal Gazdasági Közösség, »agy gyakrabban használt nevén. Közbe Piac tagállaimainak athéni csúcsértekezletét hosszas gazdasági tanácskozások, miniszteri találkozók előzték tneg. Az előkészületek tehát nagy méreteket öltöttek, de beigazolódtak azok a jóslatok, hogy a közösségben olyan nagy méretűek az ellentétek, főként ez intézmény finanszírozásával kapcsolatos problémák, hogy aligha születhetnek valamennyi tagország és a közösség mint egész számára kielégítő eredmények. A Közös Plac-i csúcs színhelye a görög főváros volt, annak az országnak a székhelye, amely hivatalosan és ténylegesen is. a Közös Piac úgynevezett szegényei közé tartozik. Görögországban ugyanis a mezőgazdaság dominál mint fő gazdasági szektor, márpedig az EGK keretében a mezőgazdaság a fejlesztési kérdések peremére szorul. Ennek több oka is van. A korunkban impozáns méreteket öitő mőszaki-techno!6gíai fejlődés elsősorban az iparban minősfthe’ő térbődfténak, viszont a mezőgazdaság mint az élelmiszeripar és egyéb kapcsolt iparágak fő nyersanyagbázisa manapság stratégiai szempontból is igen nagy jelentőségű. Természetesen az ipar fejlesztése mindenkor elsőrendű fontosságú. E téren különösen hangedúak a Közös Piac úgynevezett „gazdag“ államai, mindenekelőtt Anglia és az NSZK. A prob’émákaf ez is bonyolítja, hogy az utóbbi években igen felerősödött a japán cégek és az észak-amerikai monopóliumok fenvavető knuVnrrenciája, s minderre kihatással van a Reegan-kormányzat egyre erősödő és aggasztó bidrehábrrűs noiittVája. A japán ipar mobón betört az európai martokra, sót az Egyesült Államokba is megtalálta a kisutat. A ka pitptlsta konknrrenrda erőssége ellenére ez nem is volt olyan nehéz, mert a Resgan-kormánvzaí mindenképpen meg akarja nyerni Japánt távol-keleti. ázs:a! katonai szövetségesének, ezért érdekelt abban, hogy Japán elsősorban hadlgazdaságilae legyen erős betelem. Az európai tagá’lsraok közöt* viszont tovább hatnak azok az ellentétek. amelyekről elmondhatjuk, hogy a műit árnyaiként jelentkeznek. Elsősorban Anglia és Franciaország versengésére és gazdasági ellentéteire gondolunk. Mittcrand szocialista párti kormánya, bár nem hagyhatja figyelmen kívül a dolgozók különböző csoportjainak érdekeit, de szintén szem előtt tartja az ország egykori gazdasági és egyéb tekintélyének beiyre-Tanácskoztak A múlt héten Szófiában ülésezett a Varsói Szerződés tagállamainak honvédelmi miniszteri bizottsága. A tanácskozáson Dobri Dzsurov badeeregtábornok, bolgár nsmzetvédeimi miniszter elnökölj; munkájában részt vettek a tagállamok honvédelmi miniszterei, köztük Martin Dzúr badseregtábernok, csehszlovák nemzetvédelmi miniszter, valamint Viktor Kulikov szovjet marsall, a Varsái Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka és Anatolij Gribkov hadseregtábornok, az egyesített fegyveres erők törzsének főnöke. állítását. E téren nagy versenytársak az NSZK, da míg Bonnnai a kétoldalú megbeszélések sorén szút tud érteni, megtalálják a pillanatnyi megegyezés útját, London mint partner keményebb dió. Az angol kormány továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy Franciaország mint közös piaci tagállam jobban járuljon hozzá a közösség fenntartásához. Vagyis ez azt jelenti, hogy Párizs többet fizessen a közös kasszába, a szervezet költségvetésének egyen'-' -ban tartására. A mai feszültségtsrhes világban Párizsnak különleges érdeke, bogy az eddiginél sokkal nagyobb gondot fordítson Franciaország technikai fejlesztésére. Érthető, hogy ez elképesztően nagy összeget követel, s von el a közös kasszából. Ugyanakkor az EGK tagállamai megállapították, hogy jelenlegi 24 milliárd dolláros költségvetésük kétharmadát a mezőgazdaság fejlesztése veszi igénybe, s így a szövetségbe tartozó agrárállamok, melyek éppen a „szegények“ csoportját alkotják, mindinkább tehertételt jelentenek a közösségnek. Ebből következnek az agrárállamokkal szemben alkalmazott fokozott gazdasági megszorítások is.'Gondoljunk csak az EGK országainak piacain felhalmozódott értékesftetlen görög bor mennyiségére, a francia szőlőgazdák azzal kapcsolatos nagy gondjaira, bogy bő termés esetén kénytelenek a patakokba önteni borokat stb., mert nincs rájuk vevő. Az athéni Közös piaci csúcs egyik fő feladata tehát a költségvetési hozzájárulási rendszer átrendezése. Az ellentétek annyira feforrósodtak, hogy a kormányfők nem jutottak dűlőre. Az egyes országok gazdasági érdekei sokkal erősebbeknek bizonyultak a szervezet mint közösség érdekeinél. így aztán nem meglepő, hogy az atbéni csúcs kudarccal végződött. Természetesen tekintetbe kell venni a tanácskozás légkörére nehezedd külső körűimén veket. Az Egyesült Államoknak az eurorakéták telepítésével űzött bazárdpoiitiköja nagy gazdasági terheket ró a derekukat beadó nyugat-európai kormányokra. Az athéni csúcs tanácskozásainak volt még egy sajátos vonatkozása — a tagállamok kénviseiőinek határozott álláspontra kellett helyezkedniük két új javasol! tagállam, Spanyolország és Portugália felvételével kapcsolatban. Az athéni közlemény egyelőre hallgat e kérdésről. de tekintettel arra, hogy az EGK a NATO gazdasági függvénye, nagy viták várhatók a két említett ország felvételével kapcsolatban. Egyébként ez már nem kizárólagos NATO-ügy, hanem egy újabb nagy próbát kell kiállnia a spanyol és a portugál kormányoknak. Ez azért is érdekes és fontos, mert mindkét országban a Szocialista Internacionáléhoz tartozó szocialista párti kormány van hatalmon. Spanyolországban az agilis, 43 éves Felipe Gonzalez szocialista párti főtitkár lett elképesztő választási győzelme után a kormányfő, aki nemegyszer szavát adta, bogy népszavazásra bocsátja Spanyolország NATO- hoz csatlakozásának ügyét. Tehát a választókkal akarja szentesíttetni eredeti ígéreteitől eltérő esetleges atlanti politikáját. Az athéni kndarc után a próba még várat magára. —LL— Állítsátok meg az órákat, amíg nem késő! (Az amerikai Daily World karikatúrája) SZABAD FÖLDMŰVES 3 Elsőrendű feladat: a fegyverkezési hajsza megfékezése Moszkvában nemzetközi sajtóértekezletet rendeztek, amelynek fő témája a rakétatelepítés megkezdése folytán kialakult helyzet volt. A sajtóértekezleten Georgij Kornyijenko, a külügyminiszter első helyettese, Niknlaj Ogarkor marsall, vezérkari főnök és Leonyid Zamjaíyin, az SZPK Központi Bizottsága nemzetközi tájékoztatási osztályának vezetője rövid nyilatkozatot tett, majd válaszolt a külföldi és szovjet újságírók kérdéseire. Zamjatyín hangsúlyozta, hogy az elsőcsapás-mérő amerikai rakéták nyugat-európai telepítése, amely alapvetően új helyzetet te remt, meggondolatlan lépés, és lehetetlenné tette a genfi tárgyaié sok folytatását. Kornyijenko pedig hangoztatta, hogy az így ktalakuli helyzetét, a genfi tárgyalások megszakadásáért az Egyesült Államok mellett a felelősséget azok Is viselik, akik zöld utat adtak a telepítéséhez. Ez elsősorban az NSZK, Anglia és Olaszország kormányára érvényes, de osztoznak benne a NATO azon tagjai is, amelyek ugyan nem fogadnak be saját ‘ területükön amerikai rakétákat, de a washingtoni álláspontot támogatva hozzájárultak a tárgyalások megszakadásához. Kornyijenko említette az NSZK kancelláriának azt az állítását, hogy Jurij Andropov hozzá Intézett levelében utalás történt volna: a Szovjetunió hamarosan kész folytatni a félbeszakadt genfi tárgyalásokat. Felidézte az Andropov-levél befejező részét: „A kialakult helyzetet nem szeretnénk megmásíthatatlannak tekinteni. Ha Nyugaton a biztonság ügyének megközelítésében más, realista megközelítés érvényesül, ha a NATO-országok ré: széről megnyilvánul a készség, hogy visszatérjenek az amerikai rakéták enrőpal telepítésének megkezdéséig fennálló helyzethez, akkor ez megfelelő visszhangra találna a Szovjetunió részéről.“ Ogarkov marsall, vezérkari főnök elsősorban a kényszerű szovjet válaszintézkedésekkel foglal-1 kozott. Egyértelműen leszögezte, hogy „nem lesz amerikai fölény“, a Szovjetunió nem engedi meg az európai és globális egyensúly megbontását. Cáfolta azt a nyugati állítást, hogy a kritikus európai helyzet oka az SS-20-as jelzésű rakéták megjelenése volt. Az SS-20- asok megjelenése előtt a Szovjetuniónak mintegy 600 rakétája volt az európai területen, most 473 van, miközben g nukleáris töltetek pusztító ereje csaknem felére csökkent. A kritikus helyzetet tehát az amerikai rakéták megjelenése okozza. Kornyijenko külügyminiszter-helyettes az egyik kérdésre adott válaszában kifejtette, hogy a középhatőtávolságú amerikai rakéták Európába telepítve a Szovjetunió szempontjából stratégiai fegyvereknek minősülnek, telepítésük megkezdése tehát nem maradhat következmény nélkül a stratégiai tárgyalásokra. HOVA TŰNT 135 EZER MÁRKA? Az NSZK-ban vesztegetési botrány'tört kL A tájékozott olvasó el sem hinné, hogy a rendszerető, korrekt hírben álló németek körében ts terjed nem egy ázsiai ország korrupt politikusainak „csúnya szokása“ a megvesztegethetőség. Annak idején hallhattunk már a japán miniszterelnök „Lockheed“-botrányából és Bernát herceg. Julianna holland anyakirálynS férje is „sárosnak bizonyult“ az esetben. Szóval bebizonyosodott, hogy a nyugeti politikusok csak úgy elfogadják a különféle csúszópénzeket, mint ázsiai kollégáik. A botránykrónika új hőse Otto von Lambsdorff bonni pilitikus, volt gazdasági miniszter, akiről kiderült, hogy a tárca birtokosaként 1977. decemberében és 1980 folyamán 135 ezer márka csúszópénzt fogadott el az ismert Flick-konszerntől, hogy hatáskörében a vállalatnak kedvező döntéseket hozzon. A kérdés, hová lett a 135 ezer márka? Mint bebizonyosodott, Lambsdorff pártjának, a Szabad Demokrata Pártnak a rendelkezésére bocsátotta az összeget, és ebből finanszírozták a párt választási költségeit. Mint lsmere! es Lambsdorff annak idején az NSZK gazdaséeooM Ilkájának Irány Hójaként konkrét lépéseivel aláásta a szociáldemokrata párt mint társpárt pozícióit, odahatott, hogy elveszítse hitelét az adófizető polgárok és a kisvállalkozók körében. Éppen ezért meglepetéssel hatott, hogy az egykori kormánykoalíció említett két pártja most Larr.' -ff megvesztegetést ügyében összefogott és — bár az államügyécz vádemelési indítványt emlegetett, úgy döntött, hogy „fátylat borítanak a múltra“. Lambssdorff „szerecsenmosdatása“ tehát megtörtént. Washington a légi terrorizmus útján A libanoni dráma miatt amúgy is kiéleződött közel-keleti helyzetet tovább bonyolította az amerikai repülőgépeknek a szirial állások ellen intézett nagyarányú kalóztámadása. Az amerikai légierő magatartását még egyes amerikai politikusok, főként a küszöbön álló elnökválasztással kapcsolatban aktivizálódó demokrata szenátorok is helytelenítik és elítélik. A történtekkel kapcsolatban a TASZSZ szovjet sajtóiroda közleményt adott ki, melyben kifejtette, hogy a Szovjetunió élesen elítéli az Egyesült Államok legutóbbi libanoni agresszív akcióját — a libanoni hazafias erők és a szíriai egységek ellen intézett légitámadást. A közlemény hangsúlyozza: a Szovjetunió szolidáris Libanon, Szíria és minden olyan arab ország népével, amely az Izraeli-amerikai erőszak ellen küzd. Az Amerikai Egyesült Államok kormányának tisztában kell lennie azzal, hogy a libanor.i-amerikai katonai beavatkozás az Egyesült Államok Szíria elleni agresszív akciéi súlyosan veszélyeztetik a békét a közel-keleten és nem csupán ebben a térségben. KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁR Pellengéren A „brit“ nemzetközöseég elavult nemzetközi szervezet. Anakronizmusára vall formailag az Is, bogy a britet már jóideje elhagyjuk. Ugyanis a nemzetközösség napjainkban már a legkevésbé brit, többségben vannak a királynő felségjogait elismerő felszabadult ázsiai és afrikai népek. Tehát idővel laza államszövetséggé alakult át. Érthető, hogy a szervezet mint a neokolonlaltzmus egyik megtestesítője a napokban ellentétektől feszült légkörben tanácskozott az Indiai fővárosban. A delhi konferencia napirendjén szerepelt egy friss esemény Is, annak megvitatása, hogy az Egyesült Államok a kis karibi „fűszersziget“, Grenada állam ellen Felháborító agressziót követelt el. A küldöttségek szigorú erkölcsi ítéletet mondtak az amerikai kalandor politika fölött, mely napjainkban rendszeressé vált és állampolltlkai rangra emelkedett. A Grenada elleni amerikai agreszsziőt az ENSZ most ülésező 38. ülésszaka Is élesen elítélte. Grenada megszállása az amerikai kalandorpolitika ama sorozatába tartozott, amely a hírhedt Monroe-doktrina alapján még a múlt század végén elkezdődött. Monroe elnök Ismert elvét — Amerika az amerikaiaké, „nagy furkősbot“ politikájával együtt — napjainkban Ronald Reagan elnök új kiadásban próbálja alkalmazni. A konferencia más miatt is elmarasztalta Washingtont, napirendre került ugyanis a még mindig megoldhatatlan namfblal kérdés. A Dél-nyugat-Afrlka néven szerepló Namíbia a Dél-afrikai Köztársaság fajüldözőinek valóságos gyarmata lett. A pretoriai rendszer csak azért dacolhat az EŇSZ-nek a namibiai kérdés Igazságos rendezésére, vagyis a terület függetlemítésére vonatkozó határozataival, mert buzdítást kap Washingtontól és támogatást a kapitalista Nyugat multinacionális monopóliumaitól. Mint Sam Nujoma, a Délnyugatafrikai Népi Szervezet, a SWAPO el-Namfbia és a környező dél-afrikai bantusztánok nöke egyik nyilatkozatában kiemelte, eljött a fegyveres harc Ideje, mert Namíbia népe függetlenséget és önrendelkezést akar egész területén. A harcot céljaik eléréséig folytatják. A dél-afrlkal rendszer azért Is a pellengérre került, mert a felszabadult és a haladó fejlődési utat választó afrikai országok, mint Angola, Mozambik stb. halálos ellenségeinek bázisa lett. A pretoriai rendszer segíti a törvényes angolai kormány ellen fegyveres terrorhadjáratot folytató UNITA szakadár szervezet banditáit, akiknek vezetője, Jonas Sawimbi köztudottan a CIA fizetett ügynöke. • ® • Az Egyesült Államoktól és más nyugati tőkés hatalmaktól támogatott pretoriai kormány közvetve Csehszlovákia ellen Is vétett, mert az általa támogatott UNITA-bandlták hurcolták el az Alto-Catumbela-1 erőműépitkezésen Angolában dolgozó szakembereinket, s 45 honfitársunkat a mai napig Is fogva tartanak. Köztársasági elnökünk Perez de Cnellar ENSZ főtitkárhoz eljuttatott kérésében a helyzet sürgős orvoslását siettette. Közeledik a szeretet ünnepe, s Ilyenkor világszerte nagy méreteket öltenek a karácsonyi bevásárlások. A jelek szerint az Idei karácsony a Nyugaton jóval szegényesebb lesz mint más években. A nyugati országokra ráerőltetett amerikai eurorakéták árát most kell fizetniük az érintett népeknek. A Reegan-kormány esztelen fegyverkezési politikája, elképesztően felsrófolt katonai kiadásai az Egyesült Államokban Is felemésztik a nép szociális helyzetének Javítására előirányzott programokat. Szinte hihetetlen, hogy külföldi jelentések napjainkban New Yorkot az „éhezők városaként“ emlegetik, mert a lázas fegyverkezés lehetetlenné teszt a szegény rétegek segélyezését, s különféle emberbaráti és vallási szervezetek karitatív tevékenysége pedig már nem elégséges. Ez a helyzet akkor, amikor az amerikai szenátus 124 millió dollárt szavazott meg hadviselésre használt úgynevezett bináris vegyszerek, elsősorban különféle ideggázak gyártására. A szenátus' az 1983—84. pénzügyi évre 252 milliárd dolláros katonai költségvetést szavazott meg. Az amerikai valóság Igazolja a szocialista világban nemegyszer elhangzott megállapítást, hogy az amerikai háborús gazdálkodás, a hadiipari komplexum gazdasága — melyet újabban találóan reaganómiának neveznek — magát az amerikai népet is tönkreteszi és a szovjetellenes hisztériát 'A eredő féktelen fegyverkezés magénak az amerikai népnek a létét ássa alá. LÖRINCZ LÄSZLÖ i
