Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-12-17 / 50. szám

4 SZABAD FÖLDMŰVES 1983. december 17. A nagyüzemi mezőgazdasági ter­melés továbbfejlesztése, maga­sabb szintre emelése csak a dolgozók szakképzettségének növelé­sével alapozható meg. így van pz a szövetkezetekben Is, ahol az üzemi felnőttoktatás hagyományos, hiszen csaknem olyan múlttal rendelkezik, mint a szövetkezeti gazdálkodás. Más kérdés az, bogy ez az oktatási forma sem mentes a rá rakódott formasá­goktól. Megtisztnlása már kezdetét vette: csupán az kellene, hogy még­­lnkább a szükségletek kielégítésére, az akót problémák megoldására, fő­képp a tndományos-mfiszakl Ismere­tek birtokbavéte’ére, s gyakorlati al­kalmazására serkentsen. Határozottan állíthatják, bogy lé­teznek olyan szövetkezetek, ahol a felnőttoktatás rugalmasan alkalmaz­kodott a legújabb kővetelményekbez. ily módon sikerült a pártkongresszus határozatából eredő szakkápesítési és szakkádornevelésl feladataikat teljesí­teni, sőt túlszárnyalni. Ilyen példák sorával találkozhatunk főleg Nyngat- Szlnvákfa (ónéhány járásában. A Közép-szlovákiai kerület járásai­ban viszont még sok a tennivaló. Meg kell mondani: még mindig vannak olyan szövetkezetek, amelyekben Ide­genkednek a szakismerete vara pitá? és tapasztalatátadás Jelenlegi formájától. Csupán „papíron“ működtetik a szö­vetkezeti munkaiskolát. Ott viszont, ahol as előírásoknak megfelelően a kor parancsszavát megértve látlak hozzá az üzemi felnőttoktatáshoz, biztosttott a fejlődőképesség. Több gazdaságban rendelkeznek már jó Összehasonlítás! alapul szolgáló ered­ményekkel. ezért в belső problémák megoldását segítő szakelőadásokat helyezik előtérbe. A lényeg: hogy a dolgozók szükségét érezzék a tanu­lásnak. hiszen az a saját mnnká|nk végzését teszt könnyebbé, eredménye­sebbé, A szövetkezeti felnőttoktatás ennek az Igénynek a tudatosítására Is hivatott. * * a Gesztetén (Hostlce) lárva, Bndal István efsz-elnök fgy nyilatkozott a tagság szakmai továbbképzéséről: — Őrölünk annak, hogy a Szövet­kezeti Földművesek Szövetségének Illetékesei felülbírálták az eddig ki­alakult felnőttoktatási gyakorlatot, a a köznontl témák számát lényege­sen csökkentve, előtérbe helyezték a szövetkezetek helső termelési, állat­egészségügy! sth. problémáit taglalő és megoldani segítő előadásokat, Le­­vntkeztök a formalitásokat, a díszes sablonokat. Az észt, a tudást nem lebet „tölcséren“ a fejekbe juttatni. Csak azt a tudást fogadják be dolgo­zóink, amelynek basznát vehetik, mégnedig a mlndennaot termelőmnn­­kában, tehát a gyakorlatban. Azt Is megemlítette az elnök, bogy a mindenkit érintő továbbképzés — Jogi tájékoztatás, politikai, a közös vagyon védelmét hangsúlyozó előadá­sok — megtartására közös összejöve­teleken kéről sor. A szövetkezeti munkaiskola módot nyújt arra, hogy az egyes problémák megoldúsát segí­tő előadások az arra hivatott munka­Budai István efsz-elnök Fotó: Farkas Ottó t azokhoz szól, akiknek a leginkább szükségük van a kellő szakismeret megszerzésére. A felnőttoktatás kere­tében mód nyílik erre, bogy a haladó tapasztalatok gyakorlati hasznosítású­nak hogyanjáról-mlkéntjérél szót ejt­sünk. Nem az a cél, hogy reldobnnk vagy felrajzolunk a dolgozóknak egy mások által klőtlött eljárást, s utána elkönyveljük: eleget teltünk a felsőbb elvárásoknak. Ezzel nem sokra men­nénk közben nyoma se lenne a pozi­tív változásoknak. A szövetkezeti tagok életkorátlaga 42 év. Az állattenyésztésben Is főleg fiatalok dolgoznak. A vezetőség Igyek­szik számokra jó körülményeket te­remleni, az elvárt teljesítménynyúj­táshoz pedig megfelelő előfeltételeket — például elegendő és jő minőségű takarmányt stb. — biztosítani. A gon­dozók és fejők mnnkaerkölcse na­gyon jó. Az újtél — ha az tizikailag Is könnyíti a termelést és az átlag­jövedelmen Is segít — a dolgozók nem idegenkednek. gazdasági jelentősége. A színvonalas, meggyőző állategészségügyi szakelő­adás hatása lemérhető az állatgondo­zók jobb munkaviszonyán, az őllat­­elhnllás arányszámának csökkenésén, az értékesített tej minőségén stb. Megjegyezte többek között, hogy há­rom fejönőjilk szaktanfolyamon gya­rapítja szakismereteit. — Gazdaságunk a növénytermeszté­sen belől a gabona, a dohány és a szőlfl termesztésére szakosodott. Nyolcvanén dolgoznak ezen a munka­területen. Azáltal, hogy tanulnak, könnyebben megértik és rugalmasab­ban alkalmazzák az újat, a haladót, A gépüzcmelési ágazat dolgozói szak­­tanfolyamokon vesznek részt. Négy ember képzéséről gondoskodunk, akik majd a növényvédő szerekkel bánnak. Ha ú| munkagépet kapunk, kezelőik szakmai felkészítéséről az AGROZET gondoskodik, az általa szervezett tan­folyamokon. A hegesztők és villany­szerelők szakvizsgát tesznek, elsajá­títva a legújabb előírásokat és szak­ismereteket, A mnnka- és tűzvédelmi előírásokat minden munkahelyen kü­lön ismertetjük, s betartását követ­kezetesen ellenőrizzük — tájékozta­tott az elnök. A szövetkezet vezetősége ugyancsak a felnőttoktatás keretében gondosko­dik erről, hogy az illetékes dolgozók megismerkedjenek az istállótrágya szakszeri! gondozásának tndnlv-’*!­­val, a rétek és legelők Intenzív ki­használáséval, a takarmánytermasztés és betakarítás, tárolás és tartósítás legújabb módszereivel. — Az üzemi munkaiskolába 25 dol­gozónkat soroltuk be — fejezte be magyarázatát Bndal etvtárs. — A nők telente részt vesznek a bnb és a mű­velődési központ által közösen szer­vezett szabó-varró és sütö-főző tan­folyamokon. Az előadásokat szakem­­emberelnk, ágazatvezetőink tartják. Főiskolát végzett dolgozóink ne"-' к novembertől márciusig — a felnőtt­oktatás tanévében —, hanem az egész évben szűrik át magokon a feléjük áradó ismeretözönt, s teszik azt elő­adásaikkal felhasználásra alkalmassá közkinccsé. Korcsmám László Szakismereteiket gyarapítják Mezőgazdasági üzemeinkben a hatékonyabb ős ered­ményesebb munkavégzésnek a rendszeres Ismeretgyara­pítás és annak gyakorlati hasznosítása a legfőbb elő­feltétele. A tudomány és technika legújabb vívmányai, Ismeretei, a haladő termelési ‘rendszerek és módsze­rek, eljárások csakis Ilyen felkészültség közepette al­kalmazhatók a gyakorlatban, a lehető legszélesebb kör­ben. Ezt a tudásgyarapttást segíti elő az évről évre Ismétlődő téli szövetkezeti felnőttoktatás, melynek szo­ros tartozéka a tévőiskola; 1983/84-es évfolyama adás­idejének programját, valamint az egyes tananyagok té­máját már lapunk előbbi számaiban Ismertettük. A palásti [Pláäfovcej Béke szövetkezetben évek őta nagv figyelmet fordítanak a tagok szakismereteinek rendszeres gyarapítására. Varga István, a szövetkezet személyzeti- és káderosztályának vezetője többek között erről tájékoztatott, hogy az üzemi felnőttoktatás ke­retében (az utóbbi bárom évben 1 14 állatgondozó, va­lamint 32 traktoros, géplavttő szerzett szakképesítési oklevelet, ami egyben a magasabb bérkategóriába so­­rolhatőságnak ts előfeltétele. — Novembertől márciusig tart az oktatási Idő — magyarázta a személvzetls. — Az efsz-tagoknak mint­egy 80 százaléka hallgatja meg az előadásokat, ame­lyeket kiváló szakemberek tartanak, jól Ismerve a gya­korlati problémákat, amelyekre az előadás alapozódik Ezek zöme az Ipolysági fSahyj Mezőgazdasági Szak középiskola tanára. Az iskola tgazgatőja, Danis Ferenc mérnök a növénytermesztési, Csntore Imre tanár az ál lattenyésztési tudnivalókat tsmertett. Rajtuk kívül még dr. Sztranyák László állatorvos is tart előadást, legfő képp az állategészségügy témakörét felölelve. Mivel a jogpropaganda nagyon fontos a mezőgazda­sági üzemen belül Is, az ezzel kapcsolatos törvények rendeletek, jogszabályok Ismertetése Pavel JarnSlkra, e szövetkezet ellenőrző bizottsága elnökére hárul. Persze nem lélektelenek az előadásai. Az üzemen belül előfor­duló törvénysértések kihágások, rendbontások ts fel­színre kerülnek, azok káros hatása és megelőzésük hangsúlyozását Illetően, Ián Hnsák, a munka- és balesetvédelmi felelős hason­ló hangnemben tartott előadás«, az óvintézkedések, rendszabályok, közlekedést előírások stb. feltétlen meg­tartását helyezve előterébe. A szövetkezeti felnőttoktatás egyik legjobb. Járási méretben Is élenjádő előadőja Szabó László, a gépüzeme­­lésl ágazat vezetője, akt sok-sok gyakorlati tapaszta­lattal 4 rendelkezik, a szaval meggyőzőek, mélyen a tu­datba vésődnek. “ Egy vagy több tanközpontjuk működik? Csupán egy, mégpedig a felsőtúri (Veiké Túrovcej művelődési otthonban. Ezt tartjuk a legmegfelelőbbnek. Saját autóbuszunkkal Ide szállítjuk az egyes telephe­lyekről az állatgondozókat, traktorosokat, gépkezelőkeit, gépjavítókat vagy a melléküzemág! dolgozókat. Ezeket az oktatásokat úgy Időzítjük, hogy egybeessenek a tévé­iskola adásldőpontlával, hogy a dolgozók ezt Is meg­tekinthessék, s végül vita bontakozhassék kt. Bár a szállítás, valamint a dolgozók helyettesítése és az előadáson résztvevők díjazása nemcsak munka­többletet, hanem kiadási többletet Is eredményez, de a befektetett összeg kamatostól megtérül a szövetkezet­nek. Tagjai a jobb szakmai hozzáértés és jogi tájéko­zottság következtében könnyebben képesek megoldani a reájuk háruló problémákat, teljesíteni a feladatokat, s óvják, védelmezik a közös vagyont, ami mlnd­­annyluké. Az üzemi felnőttoktatás részvevőinek módjuk nyílik a közvetlen véleménynyilvánításra, tapasztalatcserére Is, amely mődfölött hasznos. Tehát az egyesek által han­goztatott „elpazarolt* Idő mint érv, nem állja meg a helyét. A többség profitál az előadásokból, a tévé által sugárzott tananyagokból. Észtágttő, tudásgynrapttő Idő­nek nevezném Inkább, ez Így helyénvalóbb. Persze, a szerzett szakismeretek arra valók, hogy azt a dolgozók a saját munkaterületükön mielőbb hasznosítsák a saját munkájuk, valamint a közös gazdálkodás eredménye­sebbé tétele végett, —böjtös— A tudomány és a technika fejlesztése A Szövetkezeti Földművesek Szövet­sége Központi, Csehországi és Szlová­kiai Bizottságának együttes ülését a múlt héten Olomoucban tartották meg. Miroslav Toman szövetségi mező­gazdasági és élelmezésügyi miniszter beszédében hangsúlyozta a pírt ag­rárpolitikájának céljait, különös te­kintette! a megváltozott belső és kül­ső feltételekre. Részletesen foglalko­zott a hetedik ötéves tervidőszak el­ső három éve várható feladatainak teljesítésével, s megemlítette az agro­­komplexum 1984. évi legfontosabb fel­adatait, amelyek a mezőgazdasági ter­melés tovább! növelésére, a szüksé­ges takarmányalap megteremtésére, az élelmiszerek gyártásában az önel­látás további fokozására, a növény­termelés gyorsabb ütemű fejlesztésé­re, a mezőgazdasági földterület ter­mőképességének szüntelen fokozásá­ra stb. Irányulnak. A CSKP Központi Bizottsága 8. ülé­se határozatainak a szövetség szer­veire és szervezeteire való lebontásá­val kapcsolatos fóbeszámolót Ervin Zidek agrármérnök, az SZFSZ Köz­ponti Bizottságának titkára terjesztet­te elő. Beszédében többek között rá­mutatott, hogy a Jövó évi Igényes fel­adatok teljesítése elképzelhetetlen a tudományos-műszaki haladás' vívmá­nyainak gyors Ütemű gyakorlati al­kalmazása nélkül. Pozitívan értékelte a szövetkezeti földművesek kezdemé­nyezésének szerepét, a szocialista verseny-, az újító- és feltalálómozga­lom eredményeit, a szocialista és a komplex ésszerűsítő brigádok nélkü­lözhetetlen szerepét, konkrét példá­kon keresztül mutatta be a tudomá­nyos-műszaki haladás vívmányainak gyakorlatban valő alkalmazását. Jelenleg hazánkban 12 ezer 682 (az SZSZK-ban 4313) szocialista brigád 163 ezer 554 (Szlovákiában 56 ezer 468) tagja fejt ki érdemdús tevékeny­séget. A tudományos-műszaki haladás legújabb vívmányainak’gyakorlati ér­vényesítésében élen Járnak a komplex ésszerűsítő brigádok. Számuk hazánk­ban elérte a 857-et (az SZSZK-ban----------------- Emlékezés Vesienv Lejos Ménesire 1888—1975 Ez évben december 17-én lenne 95 éves Veneny Lajos mérnök, a sősszigeta (Solary) növénynemesl­­tö állomás volt főnemesítője. Veneny professzor — ahogy szakkörökben és az Ismerősök ne­vezték — eredményekben gazdag műnkét és múltat hagyott maga mögött. A nemesitől pályát Ma­­gyarővárott Grábner Emilnél kezd­te 1913-ban. Az első világháború­ban 1915-ben orosz hadifogságba esett. Az omszki fogolytáborból a Tomszkt Növénytermesztési és Nö­­vénynemesítésl Intézet Igazgatója, Talanov közbenjárására hamarosan kiszabadult, és a világhírű Intézet szolgálatába lépett. Az Intézet őt bízta meg a szibériai búza rend­szerezésével. Az idő tájt kerül kapcsolatba Vavtlovval, a világhí­rű tüdőssel Is. Szibériában Ismer­te fel a Tr. durum és más 28 kromoszőmás búzafajok nagy bel­­tartalml értékét. Hasonló értékek­re bukkant az árpa egyes formál­nál Is. Rendszerező munkája mel­lett nagy hozzáértéssel gyűjtötte be a rendkívül gazdag szibériai búza- és árpaflőra különlegesen értékes gazdasági és botanikai változatait. 1920-ban JÔ szakmai hírnévvel, merész tervekkel és az általa be­gyűjtött gazdag búza- és árpa­­anyaggal tér haza a Szovjetunió­ból. Itthon főképpen a durum bú­zák és a takarmányárpa nemesí­tésének akarta szentelni munkáját. Nemesitől elgondolásaival évtize­dekkel előzte meg korát. Elhatá­rozta a durum búza meghonosítá­sát. Ehhez a munkához elő kellett állítania a fa] addig nem létező őszi változatát, mert a ml viszo­nyaink között a tavaszt formák termesztésétől nem várhatott ki­elégítő sikert. A takarmányárpából pedig magas fehérjetartalmú, nagy takarmányértékfl, a nélkülözhetet­len amlnosavakban gazdag fajtá­kat tervezett előállítani csupssz­­raagvú formában. Növénynemesítőként Szlovákia több vidékén dolgozott. Nemesi­től munkájának leglelentősebb ál­lomásai: Párkánynána (Štúrovo— Nána), Perbete (Prtbeta), Gomba (Hubice), Sősszlget (Solary) vol­tak. Nevéhez egész sor ű) növény­fajta előállítása fűződik: Perhete! 217-et), a tagok száma pedig a 16 ezer 807-et (Szlovákiában 5255-ötl. Mtg ezer állandó dolgozóra számítva az efsz-ekben a múlt évben a CSF’7'<­­ban 13,4 újítási Javaslat Jutott, ad* dig Szlovákiában csak 6,5. Az élenjá­ró járások közé a gottwaldovl, Illet­ve a trnaval tartozik. Az előbbiben a múlt évben 398, az utóbbiban pe­dig 181 újítási Javaslatot terejsztat­­tek be. fi BZFBZ HM A vitában felszólalók kidomborítot­ták, hogy az egyes járásokban, Illetve mezőgazdasági üzemekben mit tettek a tudományos-műszaki haladás vívmá­nyainak gyakorlati érvényesítése ér­dekében. Az együttes ülés végén a résztve­vők felhívást fogadtak el a világbéke megőrzéséért és az atomfegyverek nyugat-európai telepítése ellen. XXX Ugyancsak Olomoucban tartotta meg ülését az SZFSZ Szlovákiai Bizottsá­gának Elnöksége. A résztvevők töb­bek között megvitatták a szövetség szerveinek 1984 első félévi munkater­vét, a CSKP Központi Bizottsága 4. ülése határozatainak teljesítéséről szőlő Jelentést, a kulturális és ne­velő munka fejlesztésében elért ered­ményeket és az 1984. év feladatait, a honvédelmi nevelésben és a sportte­vékenységben elért eredményeket és a jövő évi feladatokat, a mezőgaz­daság szocialista átépítése 35. évfor­dulójának politikai-szervezési Intéz­kedéseit, a közgazdasági propagan­da és agitáció megvalósításáról szőlő Jelentést és a jövő évi tervet, s jó­váhagytak több szövetségi, reszort- és állami kitüntetést. fblm) I. és Perbetel 3. őszi búzák, Ma­­karonka őszi durum, Perbetel 5, Perbetel tar, Perbetet toklászos és a Nánel tar tavaszi búzák, vala­mint a Perbetel sima toklászú ár­pa. ö nemesítette ki a Duna) gö­rög- és a Solartur sárgadinnyét. Veneny Lajos növénynemesltő elképzelései most váltak Időszerű­vé. Világszerte megnövekedett, Il­letve többszörösére emelkedett a tásztafogyasztás. Mindenütt kere­sik a termeszthető durumfajtá­­kat. Kontinensünkön, csaknem minden közép- és dél-európai or­szágban programba vették a du­­rumbúzák nemesítését a tésztalpar számára, amellett Jelentős geneti­kai forrása több esszenciális aml­­nosavnak és a rozsdaellenállőság­­nak. A takarmányárpánál Is érvé­nyesült az a felismerése, hogy szükséges a sörárpátől könnyen elkülöníthető formában, magas fe­hérjetartalmú és biológiai értékű fajtákat előállítani, amely nagy­ban segíti a hüs-, tej-, tojásterme­­lési, Illetve hasznosítási ágazatok termelékenységét és rentabilitását. Neki sikerült elsőként őszi du­rum búzafajtát előállítani. Első­ként állította elő az árpa sírná toklászú és csupasz magvű válto­zatait, amelynek fehérjetartalma már akkor elérte a 18—19 száza­lékot. ö kezdte a dinnyék neme­sítését magas C-vltamin- és karO- tintartalomra. Veneny professzor közismert volt művészetszeretetéről és pár­tolásáról Is. Az első és leglelke­sebb mecénása volt az 1972-bén elhunyt nagy festőművésznek és grafikusnak, Szabó Gyulának, aki­vel a barátságuk egészen a mű­vész haláláig tartott. Nekünk, fiatalabb nemzedéknek, tanítványainak sokat adott (gene­tikai, rendszertani, botanikai, sze­lekciós) szakismereteiből, de leg­alább annyira hatással volt arra, hogy Jobban megszeressük a ter­mészetet, az Irodalmat és a l.ép­­zőművészetet Élete a munka volt, a közösségnek, a társadalomnak dolgozott a nagyobb kenyér és az egészségesebb néptáplálkozás ér­dekében. A növénynemesltő kollektíva ne­vében: Dr. BARTALOS MENYHÉRT Sősszlget (Solary) szakaszok, termelési ágazatok dolgo­zóit győzzék meg, azok ismereteit gyarapítsák. — így egy-egy probléma megoldá­sával részletesebben tudunk foglal­kozni — folytatta a szövetkezet elnö­ke. — Az új módszerek, termelési eljárások megismertetése Ilyen módon eredményesebb. Hiszen az elűadé Az eredmények eléréséhez az Is hozzájárul, ha az ág»*atvez&‘-ű, a ta­­lapzootschnikua nap mint nap figye­lemmel kíséri a termelést, segíti, el­lenőrzi az emberek munkáját. A dol­­gozúk ezt minden esetben rendes munkával viszonozzák. Felhozta a szö­vetkezet legillBtékesebbje, hogy a szaklsmeretgyarapitásnak Igen nagy a

Next

/
Thumbnails
Contents