Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1983-12-17 / 50. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1953. öeoemfoer 15. A CSKP Központi Bizottsága 9. ülésének vitájából Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségének tagja, a szlovák kormány elnöke Az eddigi fejlődés megerősíti utunk helyességét, kifejezi másfél millió kommunista Igyekezetét, elégtételt ad az Irányító állami szerveknek, az állami vezetésnek és minden dolgozónak. Arra ösztönöz bennünket, hogy még aktívabban, még nagyobb kommunista Igényességgel teljesítsük a munka hatékonysága Javításának stratégiai irányvonalát, oldjuk meg a problémákat és küzdjük le az előrehaladásunkat gátló fogyatékosságokat. A mezőgazdaságban, a hosszú Ideig tartó aszály ellenére, amely főleg Szlovákia legtermékenyebb területeit sújtotta, a Cseh Szocialista Köztársasághoz hasonlóan a gabonafélékből az eddigi legnagyobb hozamokat értük el és túlteljesítjük az állattenyésztési termelés feladatait. Ez egyebek között megnyilvánul a lakosság élelmiszerellátásénak állandósult helyzetében is. A párt- és az állami szervek fokozott figyelmet fordítanak a termőföld védelmére. Ennek köszönhetően a szántóföld hosszabb ideig tartó csökkenését leállítottuk és további eszközöket fordítottunk a föld termővé tételére. Nem lehetünk elégedettek egyes építkezések helyzetével sem az élelmiszeriparban, sem néhány további ágazatban. Elég sok olyan vállalat van még, amelynek műszaki színvonala és gyártmányaik minősége lemarad a hazai és a külföldi piac követelményei mögött, s ezért termékeiket gazdaságilag előnytelen feltételekkel értékesítik. A fogyatékosságok egyike, hogy még mindig nagyok a veszteségek egyes mezőgazdasági termények betakarításában, kezelésében és tárolásában, ami nyilván összefügg a munka- és a technológiai fegyelemmel' de abból is következik, hogy elégtelen a gépi ellátottság és a tárolási lehetőség. Az említett, valamint a további fogyatékosságokkal rendszeresen foglalkoztunk az SZLKP KB Elnökségében, a kerületi és járási pártbizottságokban, a minisztériumokban és a nemzeti bizottságokban. Megoldásukra intézkedéseket fogadtunk el. Az 1984. évi terv előkészítése során elsősorban abból a követelményből indultunk ki, hogy meg kell teremteni a feltételeket a hetedik ötéves terv feladatainak teljesítéséhez. A CSKP XVI. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa irányelvére támaszkodva arra törekszünk, hogy a lehető legnagyobb mértékben kihasználjuk Szlovákia termelési-műszaki potenciálját, természeti és gazdasági adottságait, a munkaképes lakosság növekményét és képesítését, s így gyarapítsuk az egységes csehszlovák gazdaság erőforrásait. A mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexumban szándékukban áll hatásosabban mozgósítani a fejlődés minden tényezőjét, növelni teljesítőképességét és biztosítani a növénytermesztés és állattenyésztés közötti összhang megteremtését. Az idei aszály Szlovákiában főleg a kukorica, a cukorrépa és a tömegtakarmányok termését sújtotta. Ebben a helyzetben az egyes üzemek és egész Szlovákia számára a mezőgazdasági igazgatás és termelés legfontosabb feladatainak egyike megőrizni a tervezett állattenyésztési termelést szolgáló takarmány készletei és szükségletei közötti egyensúlyt. Ezért fel kell tárni minden számításba jövő takarmánykészletet, növelni kell felhasználása gazdaságosságát, és mindent meg kell tenni a következő esztendő jó termése érdekében. A mezőgazdaságban dolgozóknak termelésüket összhangba kell hozniuk az ötéves terv feladataival. Ennek megfelelően hozzávetőleg 80 ezerrel kell csökkenteni a sertésállományt. A szarvasmarha-állomány tekintetében a hosszú távú célkitűzéshez Igazodunk — növelni az állományt, ami egyebek között annak köszönhető, hogy a mezőgazdasági termelés lntenzifikálása során jobban hasznosítjuk a réteket és a legelőket. Ignác Janák, a CSKP KB tagja, a nyugatszlovákiai kerületi pártbizottság vezető titkára A társadalmi szükségletekkel összhangban nagy gondot fordítunk a mezőgazdaság feladatainak megvalósítására. A 7. ötéves tervidőszak elmúlt ével nem voltak könnyűek a mezőgazdaság számára. A munkaeredményekre negatívan hatottak a kedvezőtlen Időjárási feltételek. Főként ezért nem sikerült évi 2,5 millió tonna gabonát előállítani. Az Idén a kerület 2 millió 420 ezer tonnát produkált. Jó eredmény született a lencse, a szójabab és az olajnövények termesztésében. Ügy Ítéljük meg, hogy a tudomány és a mezőgazdasági termelés egybekapcsolásával, az Irányítás és a munka minőségének Javításával, a veszteségek csökkentésével a kedvezőtlen időjárási viszonyok között Is el lehet érni átlagos eredményeket. A keveréktakarmányok minőségétől és mennyiségétől függően teljesítjük az állattenyésztési feladatokat, és megtartjuk a gazdasági állatok hasznosságát. Különösen nagyra értékeljük azt, hogy nő a tejhozam, s egy tehénre számítva az Idén meghaladja a 3500 litert. Adottak a feltételek ahhoz, hogy ebben az évben valóra váltsuk az állattenyésztési feladatokat, és a jövő év első felében Is kiegyensúlyozottan teljesítsük azokat Az Idén nyáron 37 trópusi nap volt, a csapadékhiány most Is mintegy 200 mm, s ez Ismét meggyőzött bennünket arról, mekkora népgazdasági jelentősége van a termőföldről való gondoskodásnak. Ott, ahol a talaj megkapta a szükséges menyiségű szerves és ásványi anyagot, az Idei szeszélyes Időjárási viszonyok között is sokkal kedvezőbb eredményeket tudnak felmutatni. Az elmúlt években, különösen pedig az Idén megmutatkozott, hogy a termőföldről való gondoskodás mellett fontos intenzifikáclós tényező a víz. A jól előkészített és öntözött talajon 30—40 százalékkal nagyobb termést értek el. A sokéves tapasztalatok alapján helyénvaló lenne fontolóra venni az öntözőberendezések építésének meggyorsítását. Rendkívül fontos, hogy a Kohó- és a Nehézgépipari Minisztérium felelősségteljesebben és céltudatosabban oldja meg az öntözőgazdálkodás anyagi-műszaki ellátását. Ezeket a berendezéseket egyedül a Sigma gyártja, de kapacitása sem a tervezett új öntözőberendezések építéséhez, sem az elavultak felújításához nem elegendő, sőt, a pótalkatrész-szükségletet sem tudja fedezni. Az öntözés belterjes és stabilizáló szerepén kívül a termőföld jobb hasznosítását is elősegítheti, mert lehetővé teszi, hogy köztes terményeket termesszünk. Szovjet és magyar földművelőkkel együttműködve vizsgáljuk annak a lehetőségét, hogy évenként két termést takaríthassunk be. Vitathatatlan, hogy a termőterületre fordított kiadások gyorsan visszatérülnek, hatékonyak, s a hazai forrásokból elegendő élelmiszer előállítását teszik lehetővé. Nagy gondot fordítunk arra Is, hogy a gyengébben gazdálkodó mezőgazdasági üzemeket az élenjárók színvonalára emeljük. Nagy fontosságot tulajdonítunk e terepen az Irányítás új, tökéletesített rendszerének, az új megoldások keresésének és az elavult nézetek, beidegződések felszámolásának. Ebben sokat segítenek a kooperációs körzetek és a szocialista kötelezettségvállalások, amelyeket a Jövő évi feladatok megvalósítására használunk fel. A jövő évi népgazdasági terv feladatait reálisaknak és tel- Jesíthetőknek tekintjük. Sok függ attól, hogyan sikerül megoldani az anyagi-műszaki ellátás egyes problémáit a konszernek és a minisztériumok segítségével, hogyan sikerül növelni minden kommunista felelősségét a tervfeladatok teljesítéséért. Munkánkkal még határozottabban akarunk küzdeni azért, hogy minden területen nagy felelősséggel és rugalmasan ültessék ét a gyakorlatba a Központi Bizottság határozatait. Még kezdeményezőbben akarjuk kihasználni a tartalékokat, ki akarjuk bontakoztatni a dolgozók aktivitását és alkotó kezdeményezését, valamint a kezdeményező tervezés módszerét. Erre orientáljuk a figyelmet a párttaggyűlések előkészítése során Is. Vladimír Pirosík, a CSKP KB tagja, a közép-szlovákiai kerületi pártbizottság vezető titkára Kerületünkben egészében véve sikerül biztosítani a fejlődés gyorsabb ütemét, amit a hatékonyság növelése kísér. A mezőgazdaságban a kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére egészében véve sikerült pozitív eredményeket elérni. A 8. ötéves terv évi átlagával összehasonlítva az évben csaknem 13 százalékkal növekedett a mezőgazdasági termelés, elsősorban a növénytermesztés növekedésével. A 7. ötéves tervidőszak három éve alatt sikeresen teljesítjük a döntő fontosságú növényi és állati termékek felvásárlási tervét, Itt elsősorban a húsra, a tojásra, a tejre, a gabonára és a burgonyára gondoljunk. Fontos, hogy kiegyensúlyozottan teljesítsük az állattenyésztési termékek előállításának és felvásárlásának feladatait, ami kedvezően hat lakosságunk szükségleteinek kielégítésére. A tervezett gabonatermelést a szövetkezetekben és állami gazdaságokban 9,8 százalékkal növeltük. Ezzel lényegesen csökkent az első két évből származó adósságunk, és reális feltételek születnek az egész ötéves tervidőszak feladatainak teljesítéséhez. Az elért eredmények reális értékelése alapján megköveteljük a kommunistáktól, a párt-, az állami és a gazdasági szervektől, valamint a nemzeti bizottságoktól, hogy szüntelenül és blrálőan értékeljék a termelés javítására hozott Intézkedéseket, hogy tárgyszerű, konkrét, politikailag hatékony és szükség szerint káderlntőzkedéseket hozzanak a gazdasági fejlődte kedvező irányzatának erősítésére. A pártszervokben és -szervezetekben különös figyelmét fordítunk a párt egységének további megszilárdítására, az lrányítőmunka hatékonyságának növelésére, valamint a tagállomány fejlesztésére és minőségének avltására). A Jövő év elején minden párt alapszer vezet ben taggyűléseket tartunk, ahol nagy Jelentőséget tulajdonítunk majd az 1983-as év feladatai teljesítése értékelésének és az 1984-es év feladatainak. Az a oélunk, hogy már rögtön az óv elejétől megteremtsük a feladatok teljesítésének a feltételeit, valamennyi minőségi mutatóban s külön hangsúlyt helyezzünk arra, hogy a tudomány ás technika vívmányai mielőbb a gyakorlati élet részévé váljam nak. Az év elején sorra kerülő taggyűléseket arra is felhasználhatjuk, hogy megerősítsük és elmélyítsük az eddig elért pozitív eredményeket és a pártszervezetek tapasztalatait, s ezzel tovább növeljük a kerületi pártszervezet akclőképességét. lán Pirč, a CSKP KB tagfa a keletszlovákiai kerületi pártbizottság vezető titkára A kelet-szlovákiai kerületi pártbizottság, a járási pártWzQiítságok és a pártalapszervezetek a népgazdaság összes ágazatában a CSKP XVI. kongresszusa határozatainak teljesítésére összpontosítják politikai és szervező munkájukat. A mezőgazdaságban nem teljesítettük a gabonafélék termte lési tervét, azonban a növénytermesztés eredményei egészében valamivel meghaladják az 1982. évit. A becslések szerint a mezőgazdaság bruttó termelése a múlt évi valősághoz viszonyítva 207 millió korona értékkel, vagyis 3,5 százalékkal növekszik. A szemes kukorica termelési tervét 103,2 százalékra teljesítettük, s a tervezettel szemben 8000 tonnával több kukorica termett. Túlteljesítettük a tervfeladatokat a napraforgó, a bab, a borsó és a burgonya termesztésében. A kedvező gazdasági eredmények eléréséhez nagyban hozzájárult a munkakezdeményezés ős -aktivitás. Az Idei tervfeladatok teljesítésének elősegítésére több mint 375 ezer dolgozó vállalt személyes szocialista kötelezettséget. Személyi alkotó terv formájában a mérnökök, technikusok, kutatók és fejlesztők több mint 20 százaléka tett felajánlást. A kerület dolgozóinak döntő többsége helyesen értelmezi a XVI. pártkongresszus programját, s tevőleges munkával járul hozzá megvalósításához. Habár kedvezőek az eredmények, a kerületi pártbizottság józanul és blrálőan értékeli a helyzetet. Nem állíthatjuk, hogy mindent megtettünk azért, hogy valamennyi munkahelyen teljes mértékben megvalósítsák a pártnak a gazdaság intenzlfikálására Irányuló stratégiai Irányvonalát. Az 1984. évi tervfeladatok nagyon igényesek. Teljes mértékben elfogadjuk őket, mivel azokból a követelményekből Indulunk ki, amelyeket a társadalom jelenlegi fejlődése támaszt velünk szemben. A kerületi pártbizottság elnökségében az idei év folyamán figyelmesen megvizsgáljuk a legfontosabb vállalatok tervjavaslatait. Azt tapasztalhatjuk, hogy .egyes felelős gazdasági dolgozók még mindig nem szabadultak meg a régi szokásoktól, alacsonyabb tervfeladatokra törekszenek, többét akarnak kapni és kevesebbet adni, több dolgozót és magasabb béralapot igényelnek alacsonyabb munkatermelékenység mellett. Az ilyen jelenségeket élesen bíráltuk, mivel ellentétesek a párt XVI. kongresszusának határozataival, a társadalom fejlődésének Igényeivel és a dolgozók követelményeivel. Nagy feladatokat kell megoldanunk a mezőgazdasági termelés fejlesztésében, főképpen Intenzitása növelésében. Központi szerveink bíráló megjegyzéseit egyes fogyatékosságainkkal kapcsolatban Igen komolyan megszívleljük, és mindennapi munkánkkal igyekszünk a helyzetet megjavítani. A kerületben nagyon bonyolultak a talaj- és az éghajlati feltételek. Ez nagy Igényeket támaszt velünk szemben. Az agrotechnikában elkövetett minden hiba nálunk kétszerié nagyobb kárt okoz, mint a jobb feltételekkel bíró területeken. A kerületi pártbizottság elnöksége részletesen elemezte a Kelet-szlovákiat-slkságon a gabonatermesztést, melynek feladatait nem teljesítették. Káderintézkedéseken kívül olyan intézkedések javaslatát készítjük elő, amelyek hozzájárulnak a termelésben a tudomány és a technika Ismereteinek alkalmazásához. Az eddiginél még nagyobb gondot fordítunk a termőföld termékenységének növelésére. Nem lankadunk arra Irányuló törekvésünkben, hogy a Kelet-szlováklal-síkságot Intenzív mezőgazdasági termelésre használjuk fel. Bízunk abban, hogy ez a terület a problémák megoldása után megadja azt a társadalomnak, amit tőle elvár. Csallóköz lakosságának többségét a Csehszlovák Köztársaság megalakulása után a falusi szegénység és a nincstelen mezőgazdasági munkások alkották. A dolgozóknak az első világháború végéig nem volt semmilyen szervezete, melybe tömörülve egységesen küzdhettek volna jogaikért. Az NOSZF után az orosz frontról hazatérő katonák terjesztették a forradalmi eszméket. Az orosz proletariátus oldalán harcolt vöröskatonák jelentős szerepet játszottak a dolgozók szervezettségének előkészítésében. Felsőcsallóköz akkori járási központjában, Somorján (Samorín) 1918 decemberében megalakftották a szociáldemokrata pártat, de az alapítók csakhamar rádöbbentek arra, hogy ez a párt nem az ő érdekeiket képviseli, mert -megalkudott a burzsoáziával. Patócs Gábor elvtárs — aki a fronton ismerkedett meg a forradalmi eszmékkel — a húszas évek elején kapcsolatba került a bratislavai kerületi pártközponttal. 1923 január elején belépett a pártba, s megbízatást kapott a helyi pártszervezet megalakítására. Ebben az időben a kommunista párt kerületi küldöttei — Nagy Gyula, Szeidler Ernő, Major István, Steiner Gábor — gyakran látogattak Somorjára, ahol népgyüléseken ismertették a tömegekkel a párt céljait. As Bt alapltú tag: Patócs Gábor, Bokor Ferenc, Sidó István, Bogár Ferenc és Szabó Ferenc neve Így került az Itteni mnnkásmozgalom krónikájába. A taglétszám rövid időn belül hatvanra bővült, s a kommunisták az 1927. évi választásokon már 320 szavazatot kaptak és hat mandátumot szereztek a városi tanácsba. A tagok többsége földmunkás, kisiparos vagy segédmunkás volt. Sikeresen terjesztették a kommunista eszméket a néppárt ekkor még szorosabbra fogta sorait, harcot hirdetett a bnrzsoá rendszer embertelen politikájának leleplezésére. Ebben az időben tüntetéseket és sztrájkokat szerveztek, a munkanélküliek megsegítését szorgalmazták. Amikor Füle Lajos vezetésével a párt megszervezte az erdőmunkások sztrájkját, a burzsoázia sajátos taktikához folyamodott. Arra hivatkozott, hogy a környező falvak erdőmunkásai olcsóbban elvégzik a favágást, ezért tenl haladó munkásmozgalommal. Dömötör Ferenc az ifjúmunkások körében fejtett ki aktív munkát. Sztrájkot szervezett a malommnnkások körében. Dömötör Teréz kerületi aktivistaként tevékenykedett. Emlékezetes május elsejei felvonulásokat szerveztek. A somorjai helyi szervezet fontos összekötőkapocs volt az akkori járás pártszervozetei között. Részt vállaltak a környező falvak pártszervezeteinek megalakításéA történelem formálói tömegek körében. A pártszervezet aktivitását és a tömegekre gyakorolt hatását az NOSZF hatodik évfordulója tiszteletére összehívott népgyfilés bizonyltja. Az emlékezetes összejövetelt a Korona vendéglőben rendezték meg, „Egységben az erő“ jelsző jegyében. Ünnepi beszédében Szeidler Ernő kerületi párttitkúr méltatta az NOSZF történelmi jelentőségét. A somorjai birú jelentésében megállapította, hogy a kommunista eszmék gyorsan terjednek. A hatóságok később csak ritkán engedélyezték a nyilvános gyűlések megtartását. A föld- és az erdei munkások helyzete a városban és köriryékén a gazdasági válság idején egyre súlyosbodott. A nem hajlandó béremelést eszközölni. A munkások a párt vezetésével egységesek voltak, egyesítették erejüket, nem árulták el egymást. Ezért a sikeres akciójukért Patócs Gábort 14 napi elzárással sújtották. Nagy gondot fordítottak a kommunista sajtótermékek terjesztésére és az agitációs tevékenység fellendítésére. Harcot indítottak a kommunista vezetők és képviselők üldözése és bebörtönzése ellen. A községi választásokra önmaguk készítették a plakátokat. Ebben a munkában a Bartal házaspár jeleskedett. Bartalné ezenkívül a nők körében is értékes agitációs munkál végzett. Lengyel Imre, Pörge József neve szintén összeforrt az itban. Ebben elsősorban Patócs Gábor végzett érdemdús munkát, aki 1925- től 1938-ig a somorjai járási pártvezetőség elnöke volt. Deszkás János, a gombai (Hubice), Zsigó Mihály ésZsigó Mihályné, a nagymagyari (Zlaté Klasy) pártalapszervezet, s a többi község pártvezetői gyakran fordultak meg Somorján. Itt tartották a pártoktatást is. A pártszervezet az 1932. évi választásokon a szegény rétegek védnökeként indult, egyedül ismerte fel a gazdasági válság igazi okát és megmutatta a kivezető utat. A választásokon 520 szavazatot kaptak, s mandátumaik száma kilencre növekedett. Ezzel párhuzamosan megközelítőleg kétszázra bővült a taglétszám. Nyílt harcot indítottak a fasiszmus növekvő veszélye ellen, kiálltak a köztársaság megvédése mellett, s elítélték a Horthy-féle Magyarországhoz való csatlakozás gondolatát. Az 1938-as választásokon közösen indultak a szociáldemokrata párttal. Mindez már nem segített, a köztársaságot már nem lehetett megmenteni. A fasiszta megszállás éveiben a kommunista párt Illegalitásban végezte munkáját. Patócs elvíársat 1938 decemberében rendőri felügyelet alá helyezték, s 1942-ben internálták. Szabadulását az előretörő szovjet csapatoknak köszönhette. Somorja felszabadulása után újjáalakult a pártszervezet. A Februári Győzelmet követően az addig csupán mezőgazdasági jellegű kisváros elindult a fejlődés útján. A Kék-Duna szövetkezet az élenjáró mezőgazdasági üzemek közé küzdötte fel magát. A városnak több iskolája ég korszerű művelődési otthona van. Az idősebb kommunistáktól a fiaíal, tehetséges szakemberek vették át a stafétabotot. Szocialista jelenünk és a jövőbe vetett szilárd hitünk a légfőbb bizonyítéka annak, hogy a somorjai hatvanéves pártszervezet érdemdús munkája nem volt hiábavaló. SVINGER ISTVÁN
