Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-12-10 / 49. szám

1 SZSZK M E ZŐG AZD AS AG I ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUMÁNAK HETILAPJA 1983. december 10. 49. szám XXXIV. évfolyam Ara 1,- K£a Álláspontunk Angliába és az NSZK-ba megérkeztek az elsé rakétaszállítmányok, annak ellenére, bogy a Szovjetunió számos konstruktív javaslatot tett a mindkét fél érdekeit figyelembe vevő megegyezés végett. Még az utolsó pilla­natban is elhangzottak ilyen szovjet indítványok, de ezeket amerikai rész­ről a régi recept szerint agyonhallgatták, s a Reagan-kormányzat a genii tárgyalóasztalt csupán spanyolfalnak, kulisszának használta fel militarista céljai végrehajtása érdekében. Bonnban, Londonban, Rómában a kormányok súlyos felelősséget vállal­tak magukra — amikor a közvélemény többségének akaratával ellentétben — zöld utat adtak az amerikai rakétáknak. A 20. század Dzsingisz kánja szerepében tetszelgő Reagan egyértelmű célja ugyanis az volt — amint azt az Andropov-nyilatkozat is részletesen megvilágítja —, hogy megpró­bálja megbontani az Európában jelenleg fennálló katonai egyensúlyt, s erőfölényre tegyen szert. Rendkívül veszélyes politika ez, amely a második világháború óta a leg­válságosabb időszakot hozta létre, s amely egész Nyugat-Európát az Egye sült Államok nukleáris túszává teszi, hiszen — Aqdropov szavaival — ,,az amerikai rakéták európai elhelyezésével nem a földrész biztonsága szilár­dul, hanem annak valós veszélye erősödik, hogy Washington katasztrófát zúdít Európa népeire“. Ilyen körülmények között természetesen nem maradhatott tétlen a Szov­jetunió és a szocialista közösség. Már a hét szocialista ország ez év június 28-i moszkvai találkozóján leszögezte: semmilyen körülmények között sem engedik meg, hogy a NATO tömbje a Varsói Szerződés tagállamaival szem­ben katonai fölényhez jusson. Az amerikai rakéták telepítésének megindulásával a szocialista országok megfelelő válaszlépésekre kényszerültek. Az Andropov-nyilatkozat ezeket felsorolva jelenti be, hogy a Szovjetunió lehetetlennek tartja részvételét a genfi eurorakéta-tárgyalásokon; Moszkva hatályon kívül' helyezi в ko­rábban vállalt moratóriumot saját közép-hatótávolságú atomfegyvereinek a Szovejtnnió európai részén történő telepítésére; az NDK és hazánk kormá­nyával egyeztetve meggyorsítják a harcászati-hadműveieti rakéták elhelye zésének előkészítő munkálatait; $ végül a Szovjetunió megfelelő eszközé két helyei el a tengereken a viszonosság alapján, válaszolva erre a fenye­getésre. amelyet az eurorakéíák jelentenek a Szovjetunióra és szövetsé­geseire nézve. Az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei militarista lépéseire, s az új amerikai rakéták egyes nyugat-európai országokba történő telepítésére való tekintettel, a békéért folytatott harcot következetesen össze kell köt ni hazánk védelmi képességének megszilárdításával — hangsúlyozta Vasil Bifak elvtárs a CSKP KB 9. ülésén, a Központi Bizottság Elnökségének az időszerű oemzeíközi helyzet értékeléséről szóló beszámolójában. Az amerikai közép-hatótávolságú rakéták telepítésének megkezdéséről szólva, a CSKP Központi Bizottságának 9. ülésén egyhangúlag elfogadott határozat leszögezi: ez annak bizonyítéka, hogy az Egyesült Államok nem az egyenjogú megállapodás elérésére törekedett, hanem arra, hogy min­denáron elhelyezhesse rakétáit a szocialista közösség határai mentén. A Nyugat- Európába telepített új amerikai rakéták minőségileg új ve­szélyforrást Jelentenek a szocialista országokra nézve, mivel nukleáris első csapás mérésére szolgálnak. Az NSZK szövetségi gyűlése, amely szavazá­sával zöld utat adott az amerikai rakéták nyugat-európai telepítésére, ag­gasztó lépést tett, s növelte annak veszélyét, hogy újból háború induljon ki német földről — hangoztatja a CSKP Központi Bizottságának határozata. Hazánk tehát nem nézheti tétlenül, hogy határai közelében új amerikai nukleáris rakétafegyvereket helyezzenek el. Országunk biztonsága, a szo­cialista közösség védelme, valamint az egyensúly fenntartása érdekében kormányunk a Szovjetunió Minisztertanácsával együtt úgy döntött, hogy hazánk területén megkezdik az előkészítő munkálatokat harcászati-had­műveleti rakétarendszerek elhelyezésére. Pártnnk és népünk megértéssel és megfontoltan vette tudomásul ezt в hazánk és a szocialista közösség biztonsága érdekében hozott döntést. Ez azonban nem adhat okot az önelégültségre. Az imperialista propa ganda — melyből egyre inkább eltűnnek a knltúra, az illem és az objek­tivitás maradványai, s egyre inkább a gyűlölet, a hazugság, a durvaság és a félrevezetés kerül túlsúlyba — agresszivitása egyre inkább a szocialista közösség alapvető értékeinek gyengítésére irányul. Az amerikai euroraké­­ták telepítési szándékával kapcsolatos genfi szovjet—amerikai tárgyalások felfüggesztését követően például a nyugati sajtóban, rádióban, tv-ben azon­nal — szinte gombnyomásra — valóságos ,,sajnálkozási kampány“ indult el. A NATO-országok vezetői „mélységes csalódottságuknak“ adtak kifeje­zést, ugyanakkor Reagan elnök egyenesen „kiábrándultságról“ beszélt. De vajon miből óbrándult ki az amerikai elnök? Miben csalódtak a pó­rázon vezetett NATO-politikusok? Hiszen a szovjet álláspont kezdettől fog­va a napnál is világosabb volt. Moszkvában már régen megfogalmazták, amit most Jurij Andopov a genfi tárgyalások felfüggesztését követő nyilat­kozatában újra nyomatékosan leszögezett: „Az új amerikai rakéták nyugat­­európai megjelenése lehetetlenné teszi az európai nukleáris fegyverzetről tartott genfi tárgyalások folytatását. A fenyegetéssel szemben tehát kizárólag csak azzal tudunk fellépni, ami elrettent a ránk irányuló rakéták bevetésétől. A Szovjetunió, hazánk és a szocialista közösség országainak álláspontja különben a világbéke megőrzése, a vitás nemzetközi kérdések tárgyalások útján történő igazságos rendezése, a fegyverkezés megfékezése, a kölcsö­nös biztonság alapján megvalósítható leszerelés és a békés egymás mellett élé«. Miénk tehát a józan ész szava. Az emberiség sorsáért, a békéért és biz­tonságért érzett mélységes felelősségérzet szava. De vajon mi ad erűt nekünk mindehhez? Elsősorban a hazai háttér, hiszen cselekedeteinknek csakis a belső építő munka eredményei adhatnak súlyt. A külső feltételek közül pedig a szövetségest hovatartozásunk a döntő. A szocialista közösséggel együtt lépünk fel a nemzetközi küzdőté­ren. s erőt ad az, hogy magunk mellett tudhatjuk a Szovjetuniót. Déli­bábot kerget, és homokra építi terveit az, aki azt hiszi, hogy az erő nyel vén beszélhet a Szovjetunióval és az esztelen fegyverkezési verseny eről­tetésének valóban súlyos terhei meghátrálásra kényszerfthetik a történ» lem során számos rendkívüli megpróbáltatásban edzett szovjet embereket. Velük együtt vállaltuk, s a jövőben is mindaddig vállaljuk a szocialista haza és a szocialista közösség védelméhez szükséges minden új fegyver­­tatja hadrendbe állítását, amfg a másik oldalon felül nem kerekedik a jó­zanság és a valóságérzék. Meggyőződésen alapuló szilárd álláspontunkhoz — mely állandó készen létet, tettrekészséget és aktivitást követel — a marxizmus—leninizmus eszméiből merítünk erőt. A lenini eszmék alapján építjük fejlett szocialista társadalminkat, s alkotó alkalmazásával a béke sikeres építésének prog­ramját váltjuk valóra. CSIBA LÄSZLÖ Az SZLKP Központi Bizottságának ülését Jozef Lenárt elvtárs nyitotta meg TOVÁBB GYORSÍTJUK A GAZDASÁG DINAMIKUS FEJLŐDÉSÉT Tanácskozott az SZLKP Központi Bizottsága Szlovákia gazdasági és szociális fejlesztése jöv8 évi tervének javaslatával foglalkozott Bratislavá* ban múlt heti ülésén Szlovákia Kommunista Párt* jának Központi Bizottsága. Az ülést Jozef Lenárt elvtárs, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára nyitotta meg. Az SZLKP KB Elnök­ségének jelentését Szlovákia gazdasági és szociális fejlesztésének 1984. évi állami tervéről Karol Mar­tinka elvtárs, szlovák miniszterelnök-helyettes, a Szlovák Tervbízottság elnöke terjesztette elő. Szlovákia gazdasági és szociális fejlődésének 1984. évi állami terv e- Karol Martüika előadói beszédéből Ebben az évben a múlthoz képest sokkal kézzelfoghatóbban tapasztat­hattuk, hogy osztályszempontból meg­osztott világban élünk, és elsősorban az Egyesült Államok imperialista kö­reinek agresszivitása, szocializmns- és szovjetellenességa nagyon konkrét veszélyt jelent a világ békéjére, ha­zánk békés szocialista építésére. „Pártnnk és szocialista államunk előtt — állapította meg a CSKP KB 9. ülésén a CSKP KB Elnökségének a nemzetközi helyzetró! szóló beszámo­lója — sohasem merült fel olyan sür­getően a népgazdasági tervfeladatok kapcsolatának és üsszfüggésének kér­dése a nemzetközi helyzet alakulásá­val és hazánk védelmével. Ebből kö­vetkezően nemcsak következetesebben kell megvalósítanunk a munka magas fokú hatékonyságának és jó minősé­gének hosszú távú gazdasági straté­giáját, ésszerűbben hasznosítanunk termelési potenciálunkat, a magas fo­kú gazdaságosságot és jobban kiak­náznunk minden erőforrást, tökélete­sítenünk az irányítást, felkarolnunk a dolgozók széleskörűen kibontako­zódó kezdeményezését, jobban beil­lesztenünk gazdaságunkat a szocialis­ta gazdasági Integrációba és a nem­zetközi munkamegosztásba, hanem Igényesebbeknek kell lennünk az em­ber sokoldalú nevelésében Is a ’szo­cialista hazaflságra, a szocialista és a proletár internacionalizmusra. Csak a lelkiismeretes, áldozatkész munka já­rul hozzá köztársaságunk gazdasági fejlődéséhez, védelmi képeségének, súlyának növeléséhez a szocialista közösségben, a háború ellen, a világ­­békéért folyó harcban." POZITÍV IRÁNYZAT Ma, amikor már ismerjük az év el­ső tfz hónapjának eredményeit, fele­lősségteljesen megállapíthatják, hogy a kitűzött feladatok többségét sikere­sen elértük, több vonatkozásban a feltételezettnél nagyobb mértékben tártuk fal a belső tartalékokat, és to­vábbi előrelépést értünk el a gazda­sági fejlődés intenzltikálásában. Gyor­sabban fejlődött a mezőgazdaságban az állattenyésztési termelés, ami je­lentősen hozzájárult a lakosság igé­nyeinek tökéletesebb kielégítéséhez. Az ésszerűsítési programok megva­lósításán és a termelés minőségének javításán túl megőrizzük és több vo­natkozásban elmélvltiük azt a kedve­ző tendenciát, hogy eeökkentjük a termelésnek és a gazdasági forgalom­nak anyagtgényességét. Ez kifejezésre jut ebben az esztendőben a szlová­kiai gazdaság nemzeti jövedelme várt 3 százalékos növekedésében, miköz­ben jóval kisebb, 1—1,5 százalékos arányban növekszik az energia és az alapanyagok felhasználása. Az anyagi erőforrások kialakításéra kedvezőén hatnak a beruházások mi­nőségi vonatkozásai Is. Ebben az év­ben a szlovákiai gazdaság beruházá­sának volnmenjét hozzávetőleg 2 mil­liárd koronával túlszárnyaljuk, s ez­zel kielégítjük a mezőgazdaság és né­hány további Ágazat szükségleteit. Alapvetőnek azonban azt tekintjük, hogy országos viszonylatban és Szlo­vákiában ts az erőforrások hatékony megteremtése létrehozza annak elő­feltételeit, hogy megőrizzük a lakos­ság személyi fogyasztásának színvo­nalát, részben javítsuk struktúráját, emeljük a társadalmi fogyasztás szintjét és tökéletesítsük a lakáskul­túrát. Az általában kedvező fejlődés azon­ban nem jelenti azt, hogy már min­den területen kiküszöböltük a fogya­tékosságokat. A CSKP KB, valamint az SZLKP KB és a kormány bíráló szellemű értékelése teljes mértékben vonatkozik néhány ágazatra és szer­­veretre. Elsősorban arra, hogy a ter­melés lassan alkalmazkodik a külföl­di és a hazai kereslet alakulásához. A gyártmányok minősége sem felel meg sok vállalatnál A kedvezőtlen időjárási feltételek hatáséra, amelyet az üzemek nem egyforma mértékben tudtak ellensúlyozni, egyenetlen volt a mezőgazdaság növénytermesztési feladatainak teljesítése. Az ilyen gyönge pontok leküzdése annál sürgetőbb, mivel a CSKP XVI. kongresszusán a párt gazdasági és szociális politikájával kapcsolatban kitűzött célok és feladatok teljesítése megkívánja, hogy a jövő esztendőben igényesebben növeljük gazdasági fej­lődésünk dinamikáját és hatékonysá­gát. összhangban a párt gazdaságpoliti­kájának hosszú távú Irányvonaléval és a csehszlovák gazdaság szükségle­teivel, Szlovákiában az 1984. évi terv a következő irányokban orientálja a párt, az állami és gazdasági szféra Igyekezetét: Először: a feladatok megvaló­sítása eddigi kedvező tendenciáinak felhasználására és gyarapítására, hogy meggyorsuljon a dinamikus fejlődés és előteremtsük a belpiac, valamint a külgazdasági egyensúly helyzete meg­szilárdításához szükséges anyagi esz­közöket, és fotytassnk e minőségileg új beruházási feladatok megvalósí­tását. Másodszor: az egész újrater­melési folyamat fokozott intenzifiká­­lása, a tudományos-műszaki fejlődés eredményeinek hatásosabb alkalmazá­sával, a szocialista gazdasági integrá­ció, s főleg a Szovjetunióval való együttműködés bővítésével, valamint termelési-műszaki és gazdasági po­tenciálunk tartalékainak jobb feltárá­sával hogy az intenzlfikálás a további fejlődést meggyorsítsa, biztosítsa ará­nyait, kiegyensúlyozottságát és növel­je eredményeit. Harmadszor: Szlovákia gazda­ságában в követelményeknek megva­lósításával annak elérésére, hogy a gyakorlatban teljesítsük a CSKP XVI. kongresszusának és az SZLKP kong­resszusának dokumentumaiban rögzí­tett irányelveket, s a gazdasági fejlő­dés még hatásosabban elősegítse a természeti, valamint a gazdasági tel­tételek kiaknázását, ezáltal pedig az SZSZK gyorsabb gazdasági fejlődését, és részesedésének növelését az orszá­gos erőforrások létrehozáséban. (Folytatás a 2. oldalon) v 4t 4 J f

Next

/
Thumbnails
Contents