Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-12-03 / 48. szám

1983. december 3. SZABAD FOlDMÜVBS A taipraäüäshoz szakértelem, kitartás szükséges A CSKP KB 4. plénumának határo­zata hangsúlyozta, hogy a mezőgaz­dasági üzemekben emelni kell a szar­vasmarha-tenyésztés színvonalát, s ez­zel egyidőben új alapokra kell he­lyezni a tömegtakarmányok termesz­tését. A sajógömöri (Gemer) szövetkezet­ben komoly gondok hátráltatják ezen irányelv megvalósítását. A termelés — a gyenge takarmányalap miatt — Itt a legalacsonyabb a járásban. Az idén a harmadik negyedév végéig 120 ezer literrel kevesebb tejet értékesítettek a tervezettnél. Mindezek tetejébe fel­ütötte fejét a leukózis, amely előre­láthatóan hosszú időre elodázza a szarvasmarha-tenyésztésben tapasztal­ható lemaradás felszámolását. A 3700 hektár mezőgazdasági terü­leten — ebből 2300 a szántó — gaz­dálkodó mezőgazdasági üzemben mint­egy száz szarvasmarha jut száz hek­tár területre. A gazdaságban tavaly kirívóan rossz volt a takarmányellá­tás. Novembertől május végéig 500 tonna szénát vásároltak száznegyven koronás egységáron, de ez is csak ah­hoz volt elegendő, hogy valahogy át­vészeljék az állatok a vegetációs holt­szezont. Egy-egy tehén a tél folyamán átlagosan hetven kilót is „leadott“ a súlyából. Ezzel magyarázható — a sokak számára érthetetlen helyzet —, hogy a tavaszi zöldtakarmánybőség idején miért nem növekedett a tej­­mennyiség. Csak július végén nyerték vissza az állatok az előző őszi kondí­ciójukat ... Ebben az esztendőben lényegesen Javult a téli takarmánymérleg. Szé­nából negyven százalékkal takarítot­tak be többet, mint tavaly, bár így is legalábbb 250 tonna szálas takar­mány vásárlásával számolnak. De ezen a télen a tehenek részére is biztosít­va lesz naponta mintegy másfél kiló széna állatonként, amire az előző években még gondolni sem lehetett. A szántóföldi takarmánynövények kö­zül kétszáz hektáron termesztenek silókukoricát, amelyből általában har­minc tonnás hozamátlagot érnek sl. A termelés belterjesítésére irányuló takarmánytermesztési program viszont ennél legalább ötven százalékkal na­gyobb hozam elérését sürgeti. Az éve­lő takarmánynövényeket mindössze hetven hektáron termesztik. Ez főleg lóhere. Lucernatermesztéssel eddig nem próbálkoztak, de jövőre mintegy százhúsz hektáron vetik. A legelőgondozást az ntóbbi évek során eléggé elhanyagolták. Termőké­pességük növelése — kellő tápanyag­utánpótlással, gyepfelúiftással és re­­kul ti válással — a szövetkezet egyik legfontosabb feladata lesz az elkövet­kezendő időszakban. Mivel a legelők túlságosan messze vannak az ndvar­­től, a tehenek részére az istállók kö­rül kell majd gyepterületeket létesí­teni. A nüvendéküsző-állományból 458 darabot immár harmadik éve koope­rációban a losonci (Lnčenec) járás egyik szövetkezetének gyepterületein legeltetik, ahol szépen fejlődnek ugyan az állatok, ám a téli takar­­mánylnség miatti gyenge kondfelá kö­vetkeztében alacsony a vemheseiét aránya. S ha már így belevágtunk a gondok sűrűjébe, meg kell említenünk, hogy sok szervezési nehézség adődik az ál­lomány szétszórtsága miatt. A tehe­nek ötven százalékát a sajógömöri részlegen tartják. A többit három gazdasági udvarban osztották azét, ahová nehéz jó gondozókat megnyer­ni. Előbb-utóbb — a jobb eredmények elérésének egyik feltételeként — szük­séges lesz az állatállomány összpon­tosítása. Az olvasókban is felmerülhet es­­után a kérdés: ha a problémák eny­­nyire felhalmozódtak, és ások okai ilyen nyilvánvalóak, vajon miért nem látnak hozzá a gazdaságban a hibák mielőbbi elhárításából? Erre a kérdésre a tapasztalt szak­emberként Ismert Kövér László agrármérnök, — aki alig agy eszten­deje állattenyésztési főágazatvexető a gazdaságban — fogalmazza meg a választ: — Magyarázatként két tényt emlí­tek. Az egyik régi keletű, a másik áj. Az utóbbi évtizedben legalább hét elődöm volt ezen a poszton. Ez a gyakori „gyeplóátadás“ egyáltalán nem segítette elő az ágazat folyama­tos fejlődését. Hét ember — hétféle elképzelés, hétféle munkastílus. Elme­netelük előtt a nemtörődömség, as újak érkezésekor pedig a tapasztalat­lanság, t a hiányzó helyzetismeret szétrázta az állattenyésztést. # On szerint ml vagy ki riasztotta el az elődeit? — Gondolom, az Ijesztően sok és megoldhatatlannak tűnő problémák elől menekültek! # Egy éves helyzettsmeret alapján Ítélve, mi a véleménye: megoldhatók azok az égetó kérdések? — Szerintem igen, de ehhez egy szakmailag és emberileg Is jól össze­hozott törzsgárda ssükséges, amilyen nincsen a szövetkezetben. ф A problémákat magoldó kulcs elkészült, vagy legalábbis ismeri an­nak a formáját. Vállalja a zárba Il­lesztés és az átfordítás nem kevés rátermettségét, kitartást és erőbefek­tetést igénylő műveletének az elvég­zését? — Egy esztendőt már kibírtam. Ennyi idő kellett abhoz, hogy megis­merjem és felmérjem a helyzetet, s a lehetőségeket. Ha elmennék — de ezt nem teszem meg —, itt újra maradna minden a régiben, Viszont mozt egy kővetkező gond merült fel: a ienkó­­zis, amely még az eddiginél iz mesz­esebbre vetette vissza a szarvasmar­ha-tenyésztést, és annak az árnyékát is előrevetítette, hogy hosszú éveken keresztül oaak ennek a betegségnek a gazdasági-szerv esést szövődményeit fogjuk gyógyítani — látványos ered­mények nélkül. A gazdaságban tübb éve tadtak a leukózisról. Az Idán Januárban — agy MÉM rendelet nyomán — indítottak nagyobb arányé ellenőrzést a Járás mezőgazdasági üzemeiben az állator­vosok. A szűrővizsgálatok a sajúgü­­raöri szövetkezetben matattak ki a legtöbb Ilyen betegségben szenvedő szarvasmarhát. Eddig a tehenek har­minc százalékát — szinte kivétel nél­kül a legjobb tejelőket — Izolálni kel­lett. A gömörpanyitt (Gemerská Pani­ca) gazdasági udvarban rendesték be erre a célra a karantént. úvintéskedés? Egyelőre csak ennyi, hogy bekerítették ez udvart, meg töb­bet adnak az istállók tisztaságára és fertőtlenítésére. A problémák ezután következtek. Az átcsoportosítások miatt egy-egy gondozőra kevesebb ál­lat jut, ezért csökkent a fizetésük. A jutalmazási formák érvényüket ve­szítették. A „beteg“ istállóba három­szoros munkabérért sem hajlandók menni a gondozők és a fejők. A beteg állatok gondozását, fájásét vállalő önkéntesek vissont nem tudnak hol átöltözni, munka ntán lemosakodni. Sürgősen építeni kellene egy szociális helyiséget. Ehhez azonban pénz és idő kell... A mnnkatermelékenység ás a tejtermelés — a kényszerűségek miatt — nagyon visszaesett. As állategészségügyi szervek hosz­­szú lejáratú tervet dolgoztak ki a leukózis felszámolására. Elképzelésük szerint ez valöszfnfileg 1985-ig sike­rül majd. A módszer a beteg állo­mány fokozatos kicserélődésében rej­lik. Kövér Lászlónak azonban fenntar­tásai, sőt aggályai vannak e módszer eredményeségét, gazdaságosságát ille­tően. Ellenvéleményét nem is rejti véka elé: — Én a radikális felszámolást ja­vasolnám. Est a következőkkel Indok­­lom. Az alkalmazott — elimináclős — módszer kiszámíthatatlan ideig elhá­­ződhat, mivel az egészséges állo­mányban ájabbb ás ájabb megbetege­déseket mutatnék ki a rendszeresen végzett szűrővizsgálatokkal. A beteg gócpont elégtelen elszigetelése miatt az egészséges állomány újratertőzésé­­nek a veszélye is mindig fennáll. A tejtermelés tartósan visszaesik. Nin­csen biztosítva ax újratermelés. Bármilyen mődsxert is választanak gyógymódként, egy biztos: — a türel­mi időszakban, amíg újból talpra nem állnak — nagy szükség leas a szövet­kezetben az összefogásra, a lelkiisme­retes, önfeláldozó, odafigyelő munká­ra, álíami támogatásra, de más gaz­daságok, intézmények segitőkészségé­­re is. A gazdaság vezetősége, tagsága vállalja a megpróbáltatásokkal Járó nem mindennapi erőfeszítést. Csak egy­valamitől félnek: a közvélemény elő­ítéletétől, a kívülről felületesen szem­lélődök ártó, idegesítő bírálataitól, amely a tagságot gátolná a kiüt kere­sésében, a nehéz időszak átvészelésé­ben ás lemaradások mielőbb behozá­sában. KORCSMAROS LASZLÖ A Zetor 7645 Horal erőgép az SP 2-201 függesztett kaszálőgéppet Fotó: Ján Príhode A Praha-Vlnofl Gép- ée Traktorállomás termelési-gazdasági egységet a brnói Agrozettel együttműködve a hegyvidéki és hegyaljai körzetek gyep­területei fűtermésének begyűjtésére és szállítására alkalmas gépsort fej­lesztettek ki. A Zetor Horal gépcsalád a 12—18 fokos lejtőkön Is lehetővé teszi a fűtermés kaszálását, forgatását, rendrerakását, begyűjtését és szál­lítását. Az egész gépsor „lelke“ az erőgép, a brnől Zetor gyárban fejlesz­tett Zetor 7045 H traktor, amely módosított változata a nagy teljesítmé­nyű traktorok I. uniflkált sorozatának. A módosított változat az eredeti Z 7045-től több műszaki paraméterben különbözik. A lejtős területekre szánt traktor kerekeinek nyomtávolság*) szélesebb, az abroncsok-és a sárhányók Is különböznek, a traktor kabli Jának szerkezete megfelel a biztonságos üzemeltetés követelményeinél Az ülés biztonsági övvel, a vezérlő pult pedig dőlésmérővel, optikai i akusztikai Jelzőberendezéssel van ellátva. A traktor különböző gépi eszközökkel összekapcsolva meredekebb lefts# kön Is biztonságosan üzemeltethető. A gépsor tartozéka!: a rotációs kaszá lógép, a Horal 20-as Jelű betakarítógép, a réti simító, a izénnforgató Л / rendrakó berendezés, végül pedig egy műtrégyaszóró gép. A Jövő év második felében a gyártó vállalat a Zetor 7045 H jelű trak­tort korszerűsített típusával, a Z 7245 H Jelű traktorral váltja fel. A kor­szerűsített változat további gépek alkalmazását teszi majd lehetővé. A kos­­szerű gépsorcsaládot a Ceské Budéjovlce-1 Éltető Föld kiállításon láthat, tűk. A Horal M-aa nagy teljesítményű takarménybegyfijté kasai rmot VMS Adunaszerdahelyl (Dun. Streda) Járás mezőgazdasági üzemel­nek vezetői a közelmúltban értékelték az eltelt kllenc-tlz hőnap eredményét. A felsorolt számokból aránylag hiteles következtetéseket vonhattak le az év végi gazdasági mérleg alakulásáról. De a számok hi­teles képet nyújtottak -arról Is, hogy a járás mezőgazdasági dolgozót egy küzdelmes, erőfeszttő év végéhez ér­keztek. Am az év folyamén felmerülő számtalan nehézség leküzdése, a rá­termettség, a szaktudás legjavának a latba vetése, a becsülettel végzett munka meghozta gyümölcsét. Az or­szágos ranglistán Immár évtizedek óta az első helyet kiérdemlő Járás újra Igazolta élvonalbeli mivoltát. Mégis a járás vezetőt értékelő érte­kezletükön nem zengtek dicshimnu­szokat — bár megérdemlik a dicséret szavát —, nem panaszkodtak az Idő­járás viszontagságaira 1— bár őket Is éppen olyan mértékben sújtotta, mint Szlovákia más járásait —, hanem tár­gyilagosan, olykor bírálóan elemezték az elérteket, rámutattak a termelés fehér foltjaira, az előbbdfehaladás to­vábbi lehetőségeire, tartalékaira. Le­vonva a tanulságokat Igyekeztek meg­jelölni az előttük állö feladatok tel­jesítéséhez vezető utat. A járásban az Idén Is sikeresen va­lósították meg a gabonaprogramből eredő Igényes feladatokat. Járási át­lagban szemesekből többet termeltek, mint amennyit a terv előirányzott. Igaz, szeptemberben még kissé szkep­tikusan mérlegelték a szemes kuko­rica növényzetét, amelynek hozamai végül Is felülmúlták az elvárásokat Járási méretben a társadalmi elváré soknak eleget tettek Ehhez hozzájá­rult a mezőgazdasági üzemeknek több mint a fele, amelyekben a tervet ma­radéktalanul teljesítették. De főleg az olyan mezőgazdasági üzemek, ahol az Idei mostoha körülmények között rekordtermésnek szémltő 7,52 Illetve 7,15 tonnás hektárhozammal dicseked­hettek, mint például a lúcsl (LúC) és a cslllzradványl (ClllZské Radvafi) szövetkezet. Igaz, a Járésl viszonylat­ban felmutatott 8,12 tonnás átlagho­zam sem elhanyagolandó eredmény. A várakozásokat ugyancsak felül-A kezdeményezés, múlta az olajnövények, a szőlő és a gyümölcs termése. A gazdasági mér­leget bizonyos mértékben kedvezőtle­nül befolyásolta a cukorrépa és a takarmánynövények gyengébb hoza­ma. Miknlec elvtár*, a járási mezőgaz­dasági igazgatóság termelési igazga­tóhelyettese beszámolójában elsősor­ban a következő évi termés megala­pozáséval foglalkozott. Felhívta a fi­gyelmet arra, hogy az őszt műtrágyá­zás mellett a talaj termőerejének utánpótlása szempontjából felbecsül­hetetlen értéke van az lstállőtrégyé­­zásnak. Hiszen az olyan élenjáró gaz­daságoknak a sikere — mint a lúcsl szövetkezet 7- sokban a kiadós lstál­­lőtrágyázásban rejlik. így képesek rekordtermést kicsikarni a földből öntözés nélkül is. November derekáig 12 mezőgazdasági üzemben az Istéllő­­trágyázott terület meghaladta a 25 százalékot; a járási átlag 22 százalék körüli volt. A lehetőségek viszont en­nél nagyobb terület trágyázását teszik lehetővé. Tehát ez Is egyike a kihasz­nálásra kínálkozó tartalékoknak. Az állattenyésztés szakaszán Is aa eredmények Igen blztatöan alakultak. A termelési és értékesítési Időtervet valamennyi gazdaságban teljesítették. A kiváló hasznosság biztosítéka an­nak, hogy az év vágl feladataiknak Is maradéktalanul eleget tesznek. Já­rási méretben 7 millió literrel több tejet értékesítettek. Az előjelek sze­rint elérik az egyedenkénti évi 4300 literes fejésl átlagot. Az értékesített te] összmennylségének 82,22 százaié­a tudás szavatolja ka első osztályú volt, s mindössze 0,3 százaléka harmadosztályú. Kedve­zően alakult a hízóállatok hasznos­sága Is. Marhahlzlalásban Járási mé­retben 93, a sertéshlzlalésban pedig 52 dekagrammos súlygyarapodási átla­got értek eL Igaz, az állattenyésztés szakaszén Is akad javítani való. Je­lentős tartalékok tapasztalhatók a borjú- és a malacnevelésben, vala­mint az elhullást veszteségek csök­kentésében. A jövőben több mezőgaz­dasági üzemben nagyobb figyelmet kell majd szentelni az elsődleges nyilvántartásnak, az ellenőrzésnek, az éjjeli szolgálat biztosításának, ( Az Idén a tömegtakarmányalap a dunaszerdahelyl járásban Is a múlt évhez viszonyítva valamivel szűkö­sebb. Ezért az Igazgatóhelyettes nyo­matékosan figyelmeztette a mezőgaz­dasági üzemek vezetőit a tervezett napi takarmányadagok pontos betar­tására. Csakis a meglévő készletek ésszerű és gazdaságos beosztásával vészelhetik át különösebb akadályok nélkül a telet. A gazdasági elemzés adatai le igen pozitív képet tárnak tel a termelés­ben és gazdálkodásban elért eredmé­nyekről. Minden előjel arra mutat, hogy az év végi feladatokat minden mutatóban teljesítik, illetve túltelje­sítik. Igaz, az egyes mezőgazdasági üzemek között tapasztalt kisebb-na­­gyobb eltérések arra engednek követ­keztetni, hogy nem mindegyik mező­­gazdasági üzemben fejtettek ki egyen­lő erőfeszítést a feladatok teljesítése érdekében. az előrehaladást Az előzetes felmérések szerint já­rási viszonylatban a mezőgazdasági bruttó termelést 100,7 százalékra tel­jesítik. Igaz, a növénytermesztésben a bruttő termelés várható 98 százalé­kos teljesítésével kissé lemaradnak, a tervet hat százalékkal felülmúló ál­lattenyésztés mögött. Hasonlöan ala­kul a helyzet az árutermelés tekin­tetében Is, Igaz, valamivel kisebb el­téréssel a két szakágazat között. Vi­szont úgy tűnik, hogy a növényter­mesztésből és az állattenyésztésből származó bevételt sikerűi valamivel túlteljesítenünk. A Járás mezőgazdá­szat fokozott erőfeszítést fejtettek ki az önköltségek csökkentése érdeké­ben, amit az esetek többségében sike­rült Is elérniük. Mindent összevetve járási átlagban elérik a tervezett nyereséget A jövedelmezőség foka pedig 17 százalék körült lesz. Dr. Cséfalvay Gábor, a Jml köz­gazdasági Igazgatóhelyettese rámuta­tott azokra a fontos mozgósító erejű tényezőkre, amelyekre az új gazda­ságirányítási rendszer mődot ad, s a­­melynek mindennapi gyakorlattá kell válniuk az Irányításban. A vezetek többsége még nem sajátította el a bé­rezés ösztönző lehetőségeinek a ki­használását, az érdem, az elvégzett munka szerinti jutalmazás mozgósító erejét. Erre a célra jobban ki keli használni a béralap mozgó részét Persze nem lehet egy sablonos recep­tet adni a bérezési és jutalmazást rendszerrel kapoeolatban. Ezt minden gazdaságnak külön kell kialakítania a saját feltételeibe« mérten. Bartos Aadrúe agrármérnök, a jmi igazgatója a CSKP KB 8. plenáris ülé­sének határozataiból eredő feladatok szempontjából utalt a továbbfejlődés lehetőségeire. Szükségszerű, hogy eze­ket minden egyes mezőgazdasági üzemben megismerjék, a dolgozókkal megvitassák s realizálásukra megta­lálják a legkézenfekvőbb megoldást, „Aprópénzre kell váltani a tudomá­nyos-műszaki Ismereteket* — mon­dott« az Igazgató elvtárs. Pontosab­ban fogalmazva nemcsak tervek for­májában papírra fektetni, hanem konk­rét formába kell ölteni az új isme»*, tek gyakorlati megvalósítását, Olló Gyula, a Járási pártbizottság mezőgazdasági titkára zárszavában nagy vonalakban vázolta a járás me­zőgazdászai előtt állö következő évi feladatokat. Ezekre a mezőgazdasági üzemekben mielőbb fel kell készülni, fokozott mértékben ügyelve a terv­­feladatok lebontáséra. A kiinduló alap kedvező -a mondotta —, a feladatok teljesítésének eredményessége azon múlik, hogyan sikerül majd valóra váltani a párthatározatokat, a köz­ponti Intézkedéseket, a végrehajtási tervet, -kim-* Güeari щ ш щ к Kiállításon láttuk

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents