Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1983-12-03 / 48. szám
\ SZABAD FÖLDMŰVES 1983. december 3. ■ MÉHÉSZÉT ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET В MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET И MÉHÉSZET ® MÉHÉSZET SS A komáromi (Komárno) méhészeti szervezet október 9-én a Hajósok Házában taggyűlést tartott. A terjedelmes iilésierem kicsinek bizonyult, s emiatt több méhész a szomszédos helyiségben hallgatta meg Dr. Mráčeknak, a járási állategészségügyi szolgálat munkatársának és Štipák méhésztársnak tartalmas előadását a Varroa atka felszámolásának, illetve gyérítésének a módjairól. Az érdeklődés érthető volt. A méhészeti alapszervezetnek ugyanis több mint 700 tagja van, s összesen 10 ezer 212 méhcsaládot tartanak. A méhek további sorsáról volt szó, ami népgazdasági szempontból nem elhanyagolható. A méhészek ugyanis évtizedeken keresztül megszokták az állandó harcot a méhbetagségekkel szemben. Ezidáig 11 fertőző és öt nem fertőző méhbetegséggel kellett megküzdenünk. Hála a tudományos Ismereteknek és a haladó méhészek lelkitsmeretének, a betegségeket mindig sikerült felszámolni. Az utóbbi időszakban viszont a tudatlan, lelkiismeretlen emberek, valamint a vegyszeres növényvédelem következtében a méhészetben érzékeny károk keletkeztek. Köztudott, hogy az orvosságok egész sora készül méhészet) termékekből. A méz gyógyító hatását az ember A MÉHEK megmentéséért már évezredekkel ezelőtt felismerte. A mai tudomány, főleg a biokémia megismertetett minket a mézben levő hatóanyagok egész sorával. Rendkívül értékes méhészeti termékünk például a méhméreg, a pempő, a propolisz, a virágpor és a viasz. Ezekből emberi gyógyításra alkalmas gyógyszerek készülnek. Szinte felmérhetetlen ez az érték, ámít a méhek a növények megporzásával biztosi-1 tanak mezőgazdaságunknak. Ennek az ismeretében kötelességünk, hogy mindent megtegyünk a méhek védelme érdekében. Méhelnket ugyanis veszélyes élősködő fenyegeti. Kártételét nem szándékozom részletesen Ismertetni. Az ntóbbi Időben ugyanis spkat ballhattnnk és olvashattunk a Varroa atka kártételéről. A Szabad Földműves méhészeti rovata is foglalkozott a veszedelmes kártevővel. Ezért a gyakorlatban felmerülő problémákról és a gyógykezelés gyakorlati módozatairól szeretnék Írni. Elsősorban a kaptárkérdésről. Méhészetünkben az alsó és a felső kljárónyllással kiképzett kaptártipusok honosak. Ezekre a kaptér teljes szélességét kitevő vagy pedig rövidebb- hosszabb röpnyllás kialakítása a Jellemző. Az alsó kijáróval ellátott kaptárakkal nincs különösebb problémánk, amennyiben a nyílás kitölti a kaptár egész szélességét. Nehézségek merülnek azonban fel az olyan kaptáraknái, amelyeknél a röpnyllás — a homloktéren — középen vagy felül van kiképezve. A gyógykezelés előtt ugyanis bármivel történjék a kezelés, a kaptár fenekére alátétet kell h elyeznünk (a kaptár egész szélességében], hogy a kezeléskor lehullott atkákat biztonságosan összegyüjthessük és az alátét kivétele után megsemmisíthessük. Márpedig az Ilyen kaptár fenekéhez csak úgy férhetünk hozzá, ha a kereteket (a lépeket) a költőtérből kiszedjük. Ez azonban rendkívül munkaigényes. Nyáron, ha jő az idő megoldható ez a művelet (néhány családnál) a nagy méhészetekben viszont azért ts lehetetlen, mert kltennőnk a családokat a rablás veszélyének. Egyedüli megoldásnak kínálkozna — ám nem máról holnapra, — hogy az Ilyen kaptárakat átalakítsuk alsó kljárősra. Ha viszont ragaszkodnánk a felső kijáróhoz, akkor a kaptár hátsó felén alul hasonló nyílást készíthetnénk, mint amilyenek az alsó röpnyflások, úgy, hogy a nyílás zárható legyen. Időszerű lenne, ha a kaptárkészitő vállalatok a jövőben olyan méhlakásokat készítenének, amelyek megkönnyitenék a méhek gyógykezelését. NekUnk méhészeknek hosszútávra kell berendezkednünk, mert nincs rá kilátás, hogy a Varroa atkától rövid Időn belül megszabaduljunk. Az alábbiakban annak a két anyagnak a használatáról számolok be, amelyeket a Varroa atka felszámolására a leghatásosabban hasznosíthatunk. Első a hazánkban gyártott és az állategészségügyi szolgálattól az alapszervezeteken keresztül beszerezhető Taktlc készítmény. Hatóanyaga ugyanaz, mint például a VARRESCENS füstölőcsíké. Természetesen azzal a különbséggel, hogy a Taktlc hatóanyaga folyadékként hasznosítható. Nem térek ki Itt a szerkészltmény használatára, Illetve adagolására, mivel erre pontos utasítás van, amit be kell tartani. Inkább ennek gyakorlati alkalmazását ismertetném. Stlpák méhésztárs véleménye szerint az elkészített Taktie kezelőanyagot bármilyen tipnsú permetezőgéppel a keretekre, vagyis a lépekre és a méhekre juttathatjuk. Ügyelnünk kell persze arra, hogy a permetezőgépet előzőleg alaposan megtisztítsuk a korábban használt vegyszerektől. A gépet tehát tiszta Taktlc készítménnyel kell megtölteni. A kaptárbontós után kevés Takticot rápermetezünk a keretekre, mire a méhek megnyugodnak. Ezután kiemeljük a szélső keretet, s a permetező szórófejét a kiemelt keret helyén jobbra-balra forgatjuk, s így a térséget bepermetezzük a következő keret külső oldalával együtt. Aztán a keretet odábbtoljuk és a közbülső üres részt Taktlc-kal kezeljük. A műveletet mindaddig folytatjuk, míg le nem kezeltük az összes keretet. A kiemelt első keretet utolsóként visszatesszük a költőtérbe. Leghelyesebb, ba ezt a keretet tartóbakra tesszük, s ott permetezzük meg. Egy-egy család kezelésére két-három deci Taktickészltmény szükséges. Fontos viszont, hogy a műveletek végzésekor 8 szabadban legalább 10 Celsius fok meleg legyen, s a méhek a kaptárban tartózkodjanak. Legalkalmasabb időpont a kezelésre az este. A kezelést követő egy óra múlva a ktjárónyílást kinyithatjuk. A kaptár fenekére tett alátétet kihúzzuk, s a papírlapon meggyőződhetünk a kezelés eredményességéről. Amennyiben atkával fertőzött családdal állunk szemben, a gesztenyebarna színű ólósködó a fehér papíron szabad szemmel is jól látható. Ha viszont méhhullákat Is találunk a papírlapon, akkor ne essünk kétség be, mert az nem a Taktlc kezelés miatt történt. Ezt más, vagyis külső hatás Idézhette elő, például nem volt teljesen tiszta a permetezőnk. Az esetet mindenképpen jelentenünk keli az állategészségügyieknek. Az elhullott méheket gyűjtsük össze, és vizsgáltassuk ki, hogy biztosak legyünk az elhullás okában. A Taktie szerkészítmény használatával kapcsolatosan figy vélem, hogy a kezelési mód főleg a nyári időszakra korlátozható, amikor az időjárás alkalmas a kapíárbontásra. Nem alkalmazható viszont a Taktlc szerkészitménnyel való kezelés az őszi utolsó ellenőrzésnél, mert a kaptárbontás Ilyenkor már nem tanácsos: A téli fészket ugyanis a méhek ekkorra elrendezték és a nyílásokat eltömítették. Ennek a megbontása, vagyis a takaró, a keretfedő felszedése, s keretek mozgatása már káros lehet a méhek telelésére. Egy nagyobb méhészetben még nyáron is sok gondot okozhat a méhek Taktic-kal való kezelése, mert fennállhat a rablás veszélye. Rendkívül szükséges a Taktlc pontos adagolása. Már említettem, hogy egy-egy család kezelésére 2—3 deci készítmény kell. Ennek az adagolása, egyenletes elosztása nagyon pontos munkát Igényel a méhésztől. Štipák méhésztárs bemutatott egy ötliteres kézi permetezőt. A méhészeti szervezet vezetősége ebből többet szeretne beszerezni, hogy a méhészek rendelkezésére bocsássa. Amennyiben sikerülne a permetezők beszerzése akkor is ki lennénk téve a helytelen adagolás veszélyének. A Taktie használata során ugyanis a kaptár fenekére lecsepegő anyag nedvessé változtatná a térséget (őszi kezelésnél), s ily módon a méhek teleltetése nedves kaptárban történne. Ez viszont károsan befolyásolhatná a telelést. Ez azért veszélyes, mert az atkafertőzés esetén tíznaponként ismételni kell a permetezést. Felsőbb szerveink és a méhészek véleménye egyezik. Soraim (rása közben arról értesültem, hogy az SZMSZ KB ingyen a méhészek rendelkezésére bocsát annyi VARRESCENS fügtölőcsfkot, amennyi családra folyósították az állami támogatást. Az MNK-ban gyártott VARRESCENS füstölócsík használata lényegesen előnyösebb, mert kevesebb munkát igényel. Használatakor ugyanis szükségtelen a fészek megbolygatása. Elegendő, ha a keretek felett olyan nyílást készítünk, hogy a füstölőcslkot közéjük teltessük. Ez egyszerű ott, ahol a keretek vászonnal vannak fedve. Felhajtjuk a vászontakaró egyik sarkát, s az égő füstölőcslkot a kaptárba helyezzük. Jómagam „Szlovák B“ kaptárakkal méhészkedőm. Üvegballonos etetésre rendezkedtem be. A füstölőcslkot az etető helyén teszem a kaptárba anélkül, hogy a fedőt elmozdítanám. Készítettem egy 16 mllllméteV vastag, 40 milliméter széles és 150 milliméter hosszú lécet. Ezt a lécet leszúrom két keret közé, ahová a füstölőcslkot meggyújtás után behelyezem. Ezzel a művelettel tulajdonképpen helyet készítek a füsiölőcslknak, még annak árán is, hogy esetleg roncsolom a lépet. Egy 15 centiméter hosszú drótot T alakúra formálok oly módon, hogy a felső vízszintes része legalább harminc milliméter legyen, tehát felfeküdjön a keretekre. A függőleges rész 6—7 centiméter hosszú. Erre erősítem a füstölőcslkot, parázsló cigarettával meggyújtom, majd az elkészített helyre csúsztatom figyelve persze arra, hogy az égő csík ne érjen a léphez. Gondoskodjunk róla, hogy papír vagy más égőanyag ne érintkezzen a füstólőcsíkkal. Az etető helyét rendszerint fadugőval zárom le, s ezzel tulajdonképpen be is fejeztem a füstölés műveletét. Az előfrt rendszabályokat mindkét szerkészltmény használatánál tartsuk be. Óvakodjunk viszont az elpárolgó gáz belélegzésétől akár permetezést, akár füstölést alkalmazunk. A műveletek befejeztével, mossunk kezet. Külön említem a kaptárfenék és a röpnyllás előkészítését. A keretek alá én mindig sima kátránypapfrt használok, fehér papír ráhelyezésővel. Úgy Részltem elő, hogy nyáron a kátránypaplrt kívánt méretre vágom, s egy edényben 24 éráig hideg vízben áztatom, aztán a napon megszérltom. Ily módon szagtalan anyagot nyerek, s a méhek nem Idegenkednek tőle. Eddig 3 milliméter vastag és 10 milliméter széles lécet szögeztem az alátét három oldalára, hogy egyenesen feküdjön. A léceket paplrszegecselővel erősítettem a kátránypapírra. A röpnyllás felőli szélen nem volt léc. Közben bebizonyosodott, hogy a lécek feleslegesek, s ma már csak léc nélküli alátéteket használunk. Egyik oldalukon paplrlyukasztőval két nyílást készítek, abba vékony spárgát fűzök, hogy behelyezés, Illetve füstölés után az alátéteket zavarmentesen kihúzhassam a kaptárból. A röpnyllás elzárására — gyógykezelés alkalmával — habszivacsot használok. Azt 2X2 centiméteres csíkokra vágom, vagyis 5 centiméterrel hosszabbra a röpnyílásnál. Így pillanatok alatt lezárhatom vagy kinyithatom a kaptárt. Kaptárszolga segítségével a rőpnyflást a csíkkal Jól tömfthetem. Kezelés után viszont egy mozdulattal eltávollthatom. Felhívom méhésztársaim figyelmét még egy harmadik gyógyszerre is, amely nem irtja a Varroa atkát, hanem a noszéma betegség felszámolására sikeresen hasznosítható. A múlt évben Jelent meg a hazai piacon ez a szerkészítmény NITEKABIN elnevezéssel. Nagy előnye, hogy olcsó és hatásos. Egy adag NITEKABIN ktskeresdelmi ára csupán 8 korona ás öt család kezelésére elegendő Egy-egy család kezelése így 1,60 koronába kerül. Egy adag NITEKABlN-t 15 liter cukorszörpbe keverünk, s Így egy család kezelésére 3 liter jut. Ez a készlet 1 literes adagokban háromszorra beadható a családnak 7—10 napos Időközben, viszont 1 vagy 1,5 decls adagokban Is hasznosítható naponta. Ezt a gyógyszert recept nélkül beszerezhetjük. Jő volna, ha az alapszervezetek még a tél folyamán megrendelnék a szükséges mennyiséget, hogy tavasszal a noszéma elleni védekezés Időszakában a gyógyszer kéznél legyen. RETKES LAJOS ükéi siíüia Az SZMSZ III. kongresszusán elfogadott Irányelvek arra kötelezték a szövetség központi választmányának vezetőit, hogy Szalatnyán (Slatina) szorgalmazzák egy korszerű körzeti méhészeti telep és méhanyanevelő állomás kiépítését. Ezzel arra' törekedtek, hogy kiváló tulajdonságokkal bíró méhanyákat neveljenek a méhészek részére, elősegítsék Szlovákia méhállományának további fejlődését. Köztudott, hogy a méhészeti telep építése sok problémát hozott a felszínre. A munkálatok sikeres befejezését azonban jelentősen elősegítették a méhészek társadalmi aktívái, vagyis az Ipolysági (Šahy), a Dolný Kubtn-i, a lévai (Levice), a Maié Zlievoe, a Stredné Plachtince-i és más méhészeti alapszervezetek tagjai. A társadalmi aktíváknak a szövetség sem élelmet, sem pedig eiszállásoiást nem biztosíthatott, mégis elvégezték a kőműves és az ácsmunkák túlnyomó többségét, s ezzel áldozatot hoztak egész méhészetünknek. Az ú] telepet 1981. októberében avatták fel. Dicséret illeti mindazokat, akik aktív társadalmi hozzájárulásukkal segítették a telep üzembe helyezését. A méhészeti telepnek ma már tekintélyes állománya van. A rendkívül igényes tenyésztői munka melett a mezőgazdaságnak Is nagy segítséget nyújtanak a növények megporzásánál. örvendetes, hogy a telep munkaközössége lsküzdötie a kezdeti nehézségeket, s az Idén már szén sikereket ért el. Több mint 890 m srmékenyített méhanyát neveltek fel. A szövet-A Komárom körzetében létesülő tesztelő állomás állományának egy része. Előtérben Štipalová méhészmester látható ség számolt azzal, hogy a szalatnyai méhészeti telepet fenológial állomásként is felhasználja. Ennek érdekében Komárom (Komárno) térségében egy méhanyatesztelő állomást létesítenek, hogy pontosan meghatározhassák a Szalatnyán tenyésztett Hontíanka méhanyavonal hasznosságát és minőségét. A feltételek adottak ahhoz, hogy a szalatnyai méhészeti telepről kitűnő tenyészanyag kerüljön a méhészeti gyakorlatba. —hl— к APSMONöiA kapcsán Méhészetünk történelmében nem volt rá példa, hogy a méhészeti világkongresszust annyira közel rendezték volna meg, mint az idén. A nagyszabású rendezvény Magyarországon zajlott le. A világraszóló eseményen, vagyis a kongresszuson, s a vele párhuzamos kiállításon nrntegy harminc ország méhészei és sok magyar méhész is bemutatta újdonságéit. Nagy volt az érdeklődés a szlovákiai méhészek részéről is. Sajnálatos, hogy а ČEDOK utazási iroda a belépőjegyeke! nem biztosította, így minden méhész ágy szerezte meg, ahogyan tudta. А XXIX. méhészeti világkongreszszust s a vele párhuzamos kiállítást Budapesten a sportcsarnokban szervezték meg. Minden várakozást felülmúlt az az érdeklődés, amit a kiállított tárgyak kiváltottak a látogatókban. Az első emeleti körfolyosón például a magyarországi méhészek készítményeit szemlélhettük. Mintegy húsz magyarországi intézmény és ötvennél több egyéni kiállító mutatta be készítményeit, ötletes felszereléseit. Azt is megtudtam, hogy több mint 30 ezer magyarországi méhésznek 600 ezer méhcsaládja van, s 14—15 ezer tonna kiváló minőségű mézet termelnek évente. Ennek mintegy 80 százalékát az akácosok adják. Az akácméz színárnyalata a vidék és a talajösszetétel szerint váltakozik a világos színtől a züldbehajló és az aranysárga színárnyalatig. Itt üdvözölhették egymást a mintegy ötven országból idesereglett méhészek. Egyesek ismerősként köszöntheiték egymást, sokan viszont friss barátságot köthettek. Ismeretséget szerezni és elbeszélgetni más országok szakembereivel, elmélyíteni velük a kapcsolatot, felemelő érzés. A kiálifáson bemutatott készítmények közül nehéz volt kiválasztani azt, ami a legjobban tetszett, illetve a gyakorlatban is megfelelt. Csak néhány tárgyat említek a sok közül, amelyek megnyerték a szakemberek tetszését. Ide sorolha ők például a sokkeretes, sugaras, motoros, elektromos vezérlésű pergetek, a fedelezőállványok, a fedelező szerkezetek, a ттттюятпгуттитпшп! mmini.rmßoremmi^n lamellás raézszűrők, a mézszivattyúk és sok olyan méhészeti eszköz, amely a nagyobb méhészetekben ma már nélkülözhetetlen. Megragadta figyelmünket a szögelés nélkül összeállítható kombinált keretléc, amelynek tele része műanyagból, fele része pedig fából készült. Láthattunk továbbá ötletes keretszegező gépet, elektromos hálóbeolvasztét, kaptármérleget, védőruhát, viaszolvasztót, s ami leggyakrabban szükséges a méhésznek, sok füstölőtípust. Ezt nálunk hiába keresi a méhész. Érdekességnek számítottak a variálható műanyag lépek, s a műanyagból készített kis pároztatók. A sportcsarnok mellett ismeretségek szövődtek. A méhészek kicserélték tapasztalataikat, és meggazdagodva térhettek haza. Látnivaló bőven akadt. Augusztus végén hat napon keresztül zsibongott, nyüzsgött a sportcsarnok. Nem regisztrálhattuk, hogy egy-egy asztalnál vagy éppen a kiállításon az emberek milyen nyelven beszélnek, viszont megértették egymást. Állíthatom, hogy valóban színvonalas kiállítást láthattunk. A vélemények persze megoszlanak. Akadt egy-két méhész, aki a kiállítási úgyszólván az ablakon keresztül szemlélte. Olyan megjegyzést is hallhattunk, hogy a rendezvény nem volt kellő színvonalú. Aki tehát csak a sportcsarnok melletti térségben kiállított vándorkocsiből ítélte meg a kongresszust és kiállítást, az bizony melléfogott. Tény, hogy a bemutatott vándorkocsi nem volt díszes. Ennek hatására olyan kijelentést hallhattunk az egyik előadáson, hogy még járási szinten sem kellett volna bemutatni ilyen vándorkocsit. Természetesen egy fényűző vándorkocsit megtervezni könnyebb, mint kivitelezni. A lényeg viszont az, hogy a szerény kivitelű vándorkocsi ugyanazt a célt szolgálja, mint az agyoncifrázott. A vándorkocsi tobát eszköz a méhésznek arra, hogy célszerűen elrendezze a családokat, s a lehető legjobb eredményt érje el. Egyáltalán nem biztos, hogy a mérleg nyelve a hozam tekintetében a cifra vándorkocsi javára billenne. Mi persze sokat adnnk a külsőségekre, azzal viszont keveset törődünk, hogy egy fényűző vándorkocsi kifizetődő-e egy közepes állománnyal rendelkező méhésznek? —vni — A kép szeptember utolsó napjaiban készült, amikor még dúsan virágzott a kitűnő mézelő növény a cariobsztéria. Bizonyára nem minden méhész ismeri ezt a növényt. Fontos megemlíteni, hogy akkor virágzik, amikor a határban már nagyon kevés a mézelő virág. Tegyük hozzá még, hogy az SZMSZ KB szenckirályjai (Králová prt Seneij méhészeti telepén nem saját célokra, hanem a méhészek részére termesztik, s megrendelésre nagyobb mennyiségben is szállítják szaporításra. Képünkön Keszőcze Imréné gyönyörködik a kékvtrágú dús mézelő növényben. Fotó: Krajcsovics Ferdinánd i
