Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1983-12-03 / 48. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1983. december 3. 12 A tudományos-műszaki forradalom, valamint a világválságból eredő korlátozott gazdasági lehetőségek hozták magukkal a bolgár mezőgazdaságban is a termelés gyors ütemű belter- Jesítésének a szükségszerűségét. Ennek következményeképpen a hatékonyság, a gazdaságosság és a minőség került a figyelem homlokterébe. Pontosabban fogalmazva az egész népgazdaságra kiterjedő követelménnyé vált, hqgy a tudományos-műszaki baladás vívmányainak széles körű alkalmazása révén minél többet, jobbat és olcsóbbat termeljenek. A mezőgazdasági és az élelmiszeripari termelésben ez az alapvető élelmiszerekből való önellátottság elérését, valamint az exportfeladatok maradéktalan teljesítését és további növelését Jelenti. Tévlati elképzelésük elérni Európa legfejlettebb mezőgazdasági országainak színvonalát. Ez meglehetősen igényes, ám nem megvalósíthatatlan cél. Az újszerű követelményeknek újszerű feltételeit kellett megteremteni. Ez meg is valósult a mezőgazdaság átszervezése és az új gazdaságirányítást rendszer bevezetése révén. A nagyarányú szervezeti és közgazdasági, változásokra 1979-ben került sor. Ekkor jött létre a Nemzeti Agrár-Ipari Szövetség, amely átvette a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztérium jog- és feladatkörét, s amely — az önkéntesség elve szerint — egyesíti és Irányítja az agráripari komplexumok, a tudományos társulások, a mezőgazdasági kül- és belkereskedelmi, Illetve felvásárló vállalatok, a mezőgazdasági szolgáltatások és a mezőgépipar Jevékenységét. A szövetség keretén belül összhangba kerültek a társadalmi útján és az állami érdekek és a hatékony gazdasági szabályozók révén jól érvényesülhet az új gazdaságirányítást rendszernek azon elve, miszerint a mezőgazdaságnak önellátónak kell lennie. Tehát saját költségveiésére alapozva, állami támogatás nélkül meg kell teremteni az egyszerű és a bővített újratermeléshez szükséges alapokat. A Nemzeti Agrár-Ipart Szövetség tulajdonképpen a mezőgazdaságnak minőségileg újszerű társadalmi-állami Irányítás rendszerét képezi. KEZDEMÉNYEZŐ tervezés A mezőgazdasági ,és élelmiszeripart komplexum termelési és gazdasági szerkezete a betüzeml önelszámolási rendszer elvein alapszik. A rendszer alkalmazása — a gazdasági szabályozók jóvoltából — az ország egész mezőgazdaságára és élelmiszeriparára kiterjedt. Messzemenő változások történtek főleg a tervezés addigi gyakorlatában. A kötelező mutatók száma négyre csökkent, a múltban alkalmazott 24-el szemben. Közülük első helyen a piaci termelés, az exportfeladatok, valamint az állami alapokba való leadási kötelezettségek teljesítése szerepel. A kötelező mutatók száma nem haladhatja meg a tízet. Meghatározásuknál figyelembe veszik az egyes termelési körzetek, illetve járások természeti adottságait Is. Például a szredecl és a szófiai járások agráripari komplexumai számára mindössze három kötelező mutató érvényes, mivel más járásokhoz viszonyítva lényegesen kedvezőtlenebb adottságok között gazdálkodnak. A mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemekben lényegesen nagyobb teret kapott az önállóság és a kezdeményezés. A kellő alapok megteremtésével a kötelező mutatók teljesítéséhez a termelési egységeken belül maguk döntik el a termelési szerkezet mikéntjét, önállóan rendelkezhetnek a meglévő területtel, mert nem a vetésterület, hanem a minél nagyobb piaci termelés, a minél nagyobb bevétel, a minél alacsonyabb költségráfordítás a mérvadó. Az agrár-ipari komplexumok anyagiműszaki alapjának a fejlesztése, a dolgozók Jutalmazása Is az elért termelési és gazdasági eredményeken múlik. Ilyen feltételek mellett rangos helyre kerültek a gazdasági szerződések. Az előállított termékek értékesítése szerződéses alapon történik. A szerződéses felek közötti kölcsönös kapcsolatokban a teljes egyenjogúság elve érvényes. A feleket hasonló anyagi felelősség terheli a szerződések megszegése, Illetve be nem tartása esetén. A mezőgazdasági és egyéb szervezetek szabadon köthetnek szerződést a terven felüli termelés értékesítésére, s ezt megállapodás szerinti áron adhatják el. Az új gazdasági szabályozók életbe lépése óta teljes mértékben teret hódított a kezdeményezd tervezés. Az évi terv feladatainak meghatározása a brigádoknál kezdódík, s a gazdasági részlegeken át az agrár-ipari komplexumokon keresztül egészen a Nemzeti Agráripari Szövetségig folytatódik. BRIGADRENDSZERG MUNKASZERVEZÉS Az új gazdasági-irányítási rendszer megerősítette a brigádokra alapozott termelés jelentőségét. A mezőgazdasági szervezetek keretén belül a brigádok alkotják a termelés legjelentősebb láncszemét. Élükön rendszerint kiváló szakemberek állnak. A brigádok jelentős önállósággal rendelkezhetnek. Belüzeml önelszámoló egység gyanánt tevékenykednek önálló tervvel, önálló költségvetéssel, bankhitellel és anyagi-műszaki alappal. G^tkran közvetlen kapcsolatban állnak a Nemzeti Agrár-Ipart Szövetséggel. A mezőgazdasági és egyéb szervezetek dolgozói anyagilag közvetlenül érdekeltek a termelési és gazdasági eredményekben. Az év folyamán a havi alapbérük kilencven százalékát kapják meg. A kiegyenlítés az év végi eredmények alakulása alapján történik. Ha a tervfeladatokat nem teljesítették, akkor ez az öszszeg a kiesés, Illetve a lemaradás fokával arányosan csökken. Kedvező gazdasági mérleg esetén a béralap Is növekszik. Ennek egyik alapvető követelménye a költségek csökkentése. Ugyanis az egyes agrár-ipari komplexumok keretén belül minél nagyobb a bevétel, s minél alacsonyabb a kiadás, annál több pénz jut a termelés bővítésére, a dolgozók bérezésének fokozására, továbbá a szociális és kulturális Juttatások kiszélesítésére. Ezért a legkisebb termelési egységektől kezdve az egész üzemre kiterjedően az év folyamán figyelemmel kísérik a költségek alakulását SOKATMONDÓ SZAMOK Említést érdemel, hogy az ú] gazdasági szabályozók lehetővé teszik a kisüzemi termelés serkentését Is, főleg olyan termékek előállításában, amelyek az agrár-ipari komplexumok száméra nem kifizetődőek. Azon növénykultúrákat, amelyek termesztése sok kézi munkával jár, a mezőgazdasági szervezetek kiadhatják részes művelésre. Az utőbbl évek eredményei világosan jelzik, hogy Bulgáriában helyes utat választottak a mezőgazdasági termelés foltozott mértékű belterjesítése felé. Az átszervezés és az új gazdasági szabályozók beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. 0] alapokra helyezték a tervezést, elősegítették a brigádrendszerű munkaszervezés bevezetését, s kedvező feltételeket teremtettek az önellátottság eléréséhez és az exportfeladatok teljesítéséhez. Hadd támasszuk alá legalább néhány adattal az ország mezőgazdaságában tapasztalt kétségtelen fellendülést: Hosszú évekig csak Igen lassú ütemben fejlődött az állattenyésztés. A tejtermelés például egyedenkénti évi átlagban 2600—2700 liter között ingadozott országos viszonylatban. Alig két-három év elteltével messzemenő változás állt be. Ma országos átlagban 3500 literre növekedett a fejésl átlag. Az ötéves tervidőszak végéig el akarják érni a 4000 literes tejtermelést. A termelés hasonló növekedésével a növénytermesztés szakaszán Is találkozhatunk. Az őszi búza hozama — 1980-től 1982-ig — 3,9 tonnáról 4,6 tonnára, a szemes kukoricáé 3,8 tonnáról 5,9 tonnára, az árpáé 3,2 tonnáról 4 tonnára, a napraforgóé pedig 1,5 tonnáról 2 tonnára növekedett. Az előző évekhez viszonyítva tavaly jőval nagyobb termést takarítottak be burgonyából, cukorrépából, dohányból, almából és szőlőből Is, hogy csak a legfontosabbat említsem. Huszonhat személlyel gyarapodott az idén a studencci Nový Spíš Efsz létszáma. Eddig az új „belépők“ valamennyien gyári munkások voltak. A „hazatérésnek“ esetenként külön-külön is nyilván megvannak az okai, de kétségtelenül akad egy közös Indíték is. Az a felismerés, hogy otthon, a mezőgazdasági termelésből is tisztességesen meg lehet élni. A Nový Spíš hat falu határára terjed ki. Ezek eredetileg önálló gazdaságok voltak. Az egyesülést követően a hozzá értő vezetők arra törekedlek, nehogy háttérbe szoruljanak a korábban kevésbé jé hírű gazdasági részlegek. A munkalehetőség és a javadalmazás tekintetében sem. A javadalmazás valamennyi ágazatban arányban van a teljesítménnyel, a minőséggel. S persze a részesedés is közvetve-közvetlenüi a közös jövedelmen keresztül érvényesül. Mindehhez hozzá kell tennünk, hogy a gazdaság a beltizemi önelszámolási rendszert sikeresen alkalmazó szövelke.szántőföldi munkák végzése, a negyedikhez pedig az építészet tartozik. A melléküzemági termelésben Flexipane és rakodólapok gyártásával, valamint a kavics kitermelésével foglalkoznak. Ez az ágazat szintén négy Üzemegységből áll. SZERVEZÉSI ALAPELVEK A szövetkezet tevékenységének irányításában és szervezésében az „Ónálló elszámolási rendszer“ és a „Gazdasági rend-_ szabályzat“ érvényesül immár' nyolcadik éve. A szövetkezet gazdasági rendje — az efsz alapszabályzatából, a szervezési és munkarendjéből kiindulva határozza meg az üzemen belüli önelszámoló gazdasági egységek tevékenységét és kölcsönös kapcsolatát. Ennek keretében határozza meg a gazdálkodás módszereit és formáit, az egyes üzemegységek gazdasági szerkezetét, gazdasági önállóságának és felelősségének a fokát, biztosítja a keretek ará-KÖZGAZDASAGI PROPAGANDA KLAMARCSIK MÄRT A Az alma és a dohány fontos exportcikk. Az új gazdasági szabályozók kedvező hatásának eredményeképpen az idén mindkét növénykultúrából többet termeltek az előző évekhez képest - Fotó: archív zetek közé tartozik. Az itt szerzett tapasztalatok más mezőgazdasági Üzemek számára is hasznosak lehetnek. A szövetkezet jelenleg 2777 hektár mezőgazdasági, ezen belül 1492 hektár szántóterületen gazdálkodik. Földjének 6B.2 százaléka a burgonyatermelő, 33,8 százaléka pedig a hegyvidéki körzetbe tartozik. A szövetkezetnek 547 állandó dolgozója van. Ez a szövetkezet az utóbbi években kiegyensúlyozott gazdasági, eredményt mutat ki. Az egy hektár mezőgazdasági területre számított mezőgazdasági bruttó termelési érték 1982-ben 13 ezer 500 korona volt, ebbői 6100 korona jutott a növénytermesztésre, 7400 koorna pedig az állattenyésztésre. Az egy hektárra számított nyereség 11CJ korona, a száz korona költségre jutó nyereség pedig öt korona volt. Tavaly a szántóterület 53,3 százalékán gabonaféléket, 28,7 százalékán takarmánynövényeket, 16,4 százalékán pedig burgonyát termesztettek. Ez az arány az idén sem változott. Az állattenyésztésben száz hektár mezőgazdasági területre számítva 84 szarvasmarhát, ebből 31 tehenet, továbbá 93 sertést és 19 juhot tartanak. IRÁNYÍTÁSI RENDSZER A szövetkezet irányítási és szervezési rendszerében az ágazati alapelvet érvényesítették; a szövetkezet tevékenysége négy szakágazatra, mégpedig a növénytermesztésre, az állattenyésztésre, a műszaki szolgáltatásokra és a melléküzemági termelésre tagozódik. A növénytermesztést négy üzemegységre osztották fel, amelyek állandó jelleggel kiutalt földterülettel és termelőeszközökkel rendelkeznek. Minden üzemegységnek saját vetésforgója van, s a dolgozók összetétele is állandó jellegű. A szántóföldi munkákat a mő szaki szolgáltatásokhoz tartozó gépesítési csoport végzi. A takarékosabbb üzemanyagfogyasztás céljából három gépesítési központot létesítettek, így az egyes tábláknak a központtól való távolsága 0,75-től tiz kilométerig terjed. Az állattenyésztést szintén négy üzemegységre bontották. Az állatállományt és a felszerelést ugyancsak állandó jelleggel utalták ki, a munkacsoport is állandó. Két üzemegységben csak szarvasmarha-tenyésztéssel, a másik kettőben sertés- és juhtenyésztéssel is foglalkoznak. Mindegyik állattenyésztési üzemegységhez külön takarmányozási és az almozást végző csoport tartozik. A műszaki szolgáltatások ágazata négy üzemegységre tagolódik, az egyikhez a gépjavítás, a másikhoz a szállítás és a nehézgépesítés, a harmadikhoz a nyos és gazdaságos felhasználását, elősegíti a tartalékok és a fogyatékosságok feltárását, s lehetővé teszi az adatfeldolgozás korszerű módszereinek az érvényesítését. Az önálló elszámolási rendszer szervezeti felépítése gazdasági- és költségközpontokból áll. A növénytermesztési szakágazat gazdasági- és költségközpontokra tagozódik. Ezzel szemben a műszaki szolgáltatásokat és a melléküzemági tevékenységet gazdasági központok alkotják. A szakágazatok, s ezen belül a szervezeti egységek számára önálló végrehajtási terveket dolgoznak ki. Hozzá kell tenni, hogy a szövetkezet vezetősége a tervjavaslatok kötelező és tájékoztató jellegű mutatóit természetbeni értékekben határozza meg. A termelési és pénzügyi tervet egészen a költségközpontokra bontjá le. ÖNÄLLÖ ELSZÁMOLÁSI LAPOK Nos nézzük, mit mutatnak az önálló elszámolási lapok? A növénytermesztésben minden költségközpont számára önálló elszámolási lapokon tüntetik tel a saját és a vásárolt vetőmagvak, a műtrágyák, a növényvédő szerek terv által előirányzott fogyasztását, továbbá a termelési érték havi, negyedévi ás évi mennyiségét, s a munkadíjazás feltételeit. Az állattenyésztésben az önálló elszámolási lapokat az egyes istállók munkacsoportjai számúra dolgozzák ki. Ezeken az előirányzót takarmányfogyasztást, a termelési értéket, a száz korona termelési értékre számított takarmányfogyasztást, az- erőtakarmányok teljes és hasznosság szerinti fajlagos fogyasztását és a munkadíjak összegét tüntetik fel. A műszaki szolgáltatások területén az önálló elszámolási lapokat az üzemanyag- ás a pótalkatrész-fogyasztás, a javítások, a munkanapok, a teljesítmények és a munkadíjazás nyilvántartására használják. A belüzemi önelszámolási rendszerben megvalósított ellenőrző és elemző tevékenységet a szövetkezet gazdasági részlegete irányítja. E részleg dolgozói folyamatosan figyelemmel kísérik a tervfeladatok teljesítését. Az észrevételeiket és a felmerülő problémákat az illetékes vezetőkkel vitatják meg. Az önelszámoló szervezeti egységek dolgozói termelési értekezleteken vitatják meg az ellenőrzések és a gazdasági elemzések észrevételeit, megállapításait. A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖLCSÖNÖS KAPCSOLATAI Az önelszámoló szervezeti egységek kölcsönös kapcsolatát az efsz gazdasági rendje szabályozza. Ide tartozik elsősorban a növénytermesztés termékeinek átadása az állattenyésztés számára és fordítva (zöldtakarmányok, tartósított takarmányok, alomszalma, illetve istállótrágya), az üzemegységek közötti kölcsönös segítségnyújtás, például csúcsmunkák idején, a különböző szolgáltatások biztosítása — például gépjavítás, műszaki karbantartás, épületek javítása, szállítási munkák, takarmányelőkészítés stb. —, valamint az anyagi-műszaki ellátás. Érdemes hangsúlyoznunk, hogy a zöldtakarmányok, a szilázsolt és szárított tömegtakarmányok átadási feltételeit pontos előírások szabályozzák. A tartósított takarmányokat példán! állandó vállalaton belüli árakban számolják el. Ezeket az év végén állapítjuk meg a takarmányok komplex leboratóriumi vizsgálata alapján. A műszaki szolgáltatások teljesítményeit (gépesített szántóföldi munkák, gépek javítása és karbantartása, szállítási munkák, épületek javítása és karbantartása) szintén a vállalaton belüli árakban határozzák meg. Ezeket költségkalkulációk alapján számítják ki. A szántóföldi munkáknál például az átszámított gépi munkaóra értéke (a gépkezelők munkabére nélkül) a traktoroknál 29, az önjáró gépekkel végzett munkáknál 88, a kombájnoknál pedig 90 korona. Hasonló módszerekkel számolják el a szállítási, valamint a nehézgépekkel végzett munkákat is, ahol az átszámított munkaóra értéke 38, illetve 45 korona. A építészetben a javítási és karbantartási munkákat 32 koronás munkaórában számolják el. HATÉKONYSÁG A JUTALMAZÁSBAN IS A jutalmazás differenciáltan történik az elért eredmények, az elvégzett munka szerint. Az egyes szervezeti egységek termelési feltételeiben jelentkező különbségek állandóan szem előtt tartják a munkadíjazás konkrét formáinak kijelölésekor. Elsősorban azt veszik figyelembe, hogy az alkalmazott munk?díjazási formának milyen hatása van az egves munkahelyeken a fe’aditok teljesítésére, illetve a munka szervezési és műszaki feltételeinek alakítására ( teljesítmény- és kezelési normák, mennyiségi és minőségi mutatók, a gépek és berendezések optimális kihasználása, munkavédelmi előírások betartása stb.). Az önelszámoló szervezeti egységek anyagi érdekeltségét a tervezett feladatok teljesítésében a prémiumok és a gazdasági eredményekben való részesedés formájában érvényesítik. A szövetkezet béralapjából 17,8 százalékot különítenek el erre a célra. Ennek 90 százalékát prémiumok, 10 százalékát pedig nyereségrészesedés formájában fizetik ki. Az üzemen belüli önálló elszámolási rendszer akkor érvényesül hatékonyan, ha azt egyetemes módon vezetik be az üzem egész gazdálkodási rendszerében. Ezt bizonyítják a studenecl Nový Spií Efsz szervezési módszerei és tapasztalatai is. Mindezekhez hozzátehetjük, hogy a studeneci tapasztalatokat ma már a kelet-szlovákiai kerület számos gazdaságában alkalmazzák. A tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy az önálló elszámolási rendszer alkalmazása a legtöbb mezőgazdasági üzemben pozitívan hatott a gazdasági fejlődésre, ami nemcsak a munkafegyelem szilárdítását segítette elő, de közvetlenül hatással volt a termelékenység fokozására is. ' ILLÉS BERTALAN felült а Шмтт тшт
