Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-12-03 / 48. szám

Í983. december 1 11 tások gyakorlatban történő hasznosí­tására, a minőségi tényezők szüntelen Javítására. A Jő eredmények elérését nagymér­tékben elősegítette a szocialista ver­senymozgalom, a munkakollektfvék' versenyszellemének az ébrentartása. A szocialista brigádok a CSKP XVI kongresszusának, továbbá a CSKP Ki § 8. és az SZLKP KB szeptemberi ple náris ülésének irányelvei szellemébe! teljes erőfeszítéssel munkálkodtak. & a sikerek nem maradtak el. tlzemiink két szocialista brigádja j nyerte el a büszke cfm arany, be brigádunk az ezüst, egy brigádunk pedig a bronz fokozatát. Ugyanakkoi két Ifjúsági brigádunk is van. Ezek £ £ Vörös Szegfű kitüntetésért keltek ver senvre. Eltökélt szándékúnk, hogy e jövőben Is az elvárásoknak megfele lóén, népgazdaságunk gyarapítása ér ír dekében dolgozunk, g SIPOS M1HÄLY, igazgat« l­n Hasznosítsuk 6 a melléktermékeket! { A tél küszöbén állunk. Főleg az ^ állattenyésztésben cseng jelentőség­­teljesen ez a ténymegállapítás, és a­­~ zokban a gazdaságokban jelent gon­­* dot, abol a tervezettnél kevesebb tö­­megtakarraányt sikerül betárolni a szarvasmarhák teleltetésére. Emiatt sokasodnak a feladatok. Gondot, okoz , a hiányzó takarmány pótlása. Ezért mind több gazdaságban fordul a fi­­r gyelem az élelmiszeripari mellékter­­, mékek hasznosítása felé. Takarmányt vásárolni ugyanis rendkívül költséges. _ Nehézkes a szállítása. Emmiatt nőnek az állattartás költségei. _ A melléktermékek hasznosítása gaz­dasági érdek, mert olcsóbbá teszi a j termelést. Kisebb területen kell takar­mányt termelni, a felszabaduló terű­­‘ leien más növényknltúrák termeszthe­­. tők. Tapasztalataim szerint a gazda­sági okokból az utóbbi években űjra­­j éledt a kezdeményező kedv a mellék­­termékek hasznosítására. A mezógaz­­, daságban keletkező valamennyi ter­mék biológiai eredetű. Ezt biomasszá­­■ nak nevezzük. Ide soroljuk a szal­mát. a kukoricaszárat, a leveles répa­fejet, a nyersrépaszeletet, a melaszt, a söripari malátát stb. Az élelmisier­­[ ipari melléktermékek közül a vért, a csontot, a tejsavót és a selejt kenye­ret is ide soroljuk. A gesztetei fHostice) szövetkezet . például a söripari malátát és a bul­­ladéklisztet hasznosítja. A rimaszom­bati (Rimavská Sobota) pékségtől megvásárolják — amely a gazdaság védnöküzeme — az összes hulladék­lisztet és a selejtárnt a kocák ré­szére. Söripari malátából hetente tíz te­herkocsi szállítmányát etetik meg a tehenekkel; a régebbi technológiával készített istállókban szecskát pácol­nak vele, az óiban viszont a vályúk­ba adagolják. Az erőtakarmány-pótló tápláléknak nagy szerepe van a ter­vezettnél nagyobb tejbasiznosság el­érésében. Az év első kilenc hónapjá­ban a járás mezőgazdasági üzemei közül egy liter tej termeléséhez eb­ben a gazdaságban használtak fel a legkevesebb erötakarmányt — mind­össze 17 dekát, mert Igénybe vették a melléktermékeket. A szövetkezetnek évek óta nincs takarmánygondja. Az állatok téli ete­tésére bőven jut tömegtakarraány. Ga­bonafélékből pedig 70 tonnával adtak többet takermánvalapra. Részükre ugyanis bnszonöt kilométer távolság­ból Is kifizetődő a kedvező tápértékő kenyér- és söripari hulladék elszállí­tása. —ki— Boltjainkban savanyított káposzta nem mindig kapható. Ha ennek az okát keresnénk, könnyen megállapíthatnánk, hogy az országban kevés helyen savanyítanak és a boltvezetők sem szívesen rendelik, mert sok munka van vele. A káposztasavanyltés egyszerű művelet. Nem korszerű üzemekben, hanem hagyományosan savanyítják a káposztát. A negyed! (Neded) káposztasavanyltő üzemrészlegen például a gépko­­oslkről a nyersanyagot a földre borítják. A készletek melletti hosszú asz­alóknál 4—5 asszony eltávolítja a káposztafejek felső leveleit. A megtisz­­rított nyersanyagot pótkocsira rakják és a szeletelőhöz szállítják. A szele­iéit káposzta szállítószalagra kerül, ott sózzák, mustármaggal, babérlevél­éi és köménymaggal fűszerezik. Néha éretlen almát Is adnak hozzá, íogy Illatosítsa az anyagot. A gumlszalagről a szeletelt káposzta hatalmas hordókba kerül. Fehér­­cöpenyes asszonyok elegyengetik, majd fehér gumicsizmákkal letapossák, természetes,. hogy betartják a higiénia szabályait. Ennek megtartását a Hgiénlkusok ellenőrzik. , — Káposztából az Idén kevesebb termett, mint tavaly — mondta Pásztor idői, az üzem és a 14 tagú szocialista brigád vezetője. — Ettől eltekintve innyt káposztát savanyítunk a kereskedelem részére, hogy ne legyen ok lanaszra.,, Krajcsovics Ferdinánd I Ai üzem legnagyobb, 50 tonnás bordójában már beérett az Ízletes káposzta Bőséges a készlet « Világi János, a nagykaposi Népi Ellen­őrzési Bizottság ügyvezető elnöke (A szerző felvétele) Nagykaposon (Veiké Kapušany) a Népi Ellenőrzést Bizottság ügyvezető elnöke Világi János. Munkájáról a következőket mondotta: — Társadalmunk jelenlegi fejlődési szakaszában még szükségszerű az el­lenőrzés. Ez nemcsak a gazdasági életre, hanem a társadalmi élet min­den területére egyformán vonaikoztk. A központi szervek irányelvet és ren­delkezései azt a célt szolgálfdk, hogy az üzemek és Intézmények munkája minél jobban megfeleljen a lakosság, a szolgáltatásokat igénybe vevők ér­dekelnek, természetesen a népgazda­ság érdekeivel összhangban. A „kont­roll“ szerepét nálunk a Népi Ellen­őrzést Bizottság szervet töltik be. Ёп 1963-tól vagyok tagfa a testületnek. Először négy évig elnökként dolgoz­tam, majd további négy évig alelnők voltam. Jelenleg, mivel a megválasz­tott elnök elköltözött a városból, én látom el az elnöki teendőket. Bizott­ságunk héttagú, és munkaterv szerint folytatta tevékenységét. A lakosság panaszaival, közérdekű befeľentéselvel foglalkozunk, ellen­őrizzük az üzemek, a boltok és az In­tézmények gazdasági tevékenységét, fokozott figyelmet fordítva a szocia­lista tulajdon megőrzésére és védel­mére, a pénzügyi előírások megtartá­sára. Ellenőrizzük továbbá a rendele­tek és határozatok betartását, és ja­vaslatokat teszünk az illetékeseknek a feltárt hibák és hiányosságok meg­szüntetésére. Tudom, hogy az „ellen­őrzés“ szónak néha kellemetlen mel­lékíze van. Sokan úgy tekintenek, mint szándékos hibakeresésre, kuka­coskodásra. Szeretném hangsúlyozni, hogy a munkánk lényege a fogyaté­kosságok feltárása mellett a nevelés. Igyekszünk hatni az ellenőrzött Intéz­mények dolgozóira, rámutatni a hi­bákra, és a lelkiismeretre, a becsü­letre a szocialista öntudatra emlékez­tetünk. Szerencsére komolyabb hiá­nyossággal, szabálysértéssel ritkán találkozunk, ezért a kisebb rendelle­nességeket a helyszínen „orvosoljuk* Munkánkban nagy segítséget kap­tunk a várost nemzeti bizottságtól. Bizottságunk titkárnője Kovács Alá­­dárné, a vnb dolgozója lelkiismerete­sen vezeti a jegyzőkönyveket, és irá­nyítja a munka adminisztratív részét. Ezt Igyekszünk jő munkával és pon­tos Információkkal meghálálni. Már nyugdíjban vagyok, de úgy érzem, amíg erőm engedi, továbbra is részt kíváok venni testületünk munkájában, j persze, ha újból megválasztanak.-bj- i A célok megvalósítására törekedünk A dunaszerdahelyl (Dunajská Streda) járási pártbizottság szeptember lS-i ülésén azoknak a határozatoknak a megvalósí­tásáról tárgyalt, amelyeket a CSKP XVI. kongresszusa, majd a CSKP KB 8. és az SZLKP KB szeptemberi plénnma a tudomá­nyos-műszaki fejlesztés rugal­masabbá, eredményesebbé tétele céljából hozott. A Nyugat-szlováktai Baromfi­feldolgozó Vállalat dunaszerda­helyl üzemegységének pártszer­vezete a tervekbe foglalva bon­totta le saját viszonyaira pár­tunk Központi Bizottsága plé­­numülésének a tudományos-mű­szaki fejlesztésre vonatkozó Irányelveit. Ez is Jól bizonyltja, hogy pártszervezetünk és egész munkaközösségünk a tudomány és a technika vívmányainak kö­vetkezetes megvalósításától vár­ja termékeink minőségének to­vábbi Javulását. Az év kilenc hónapja alatt a ter­vekben meghatározott feladatokat minden vonatkozásban teljesítettük, tgy kedvező kilátások vannak rá, hogy sikeresen zárjuk az 1983. évet. Dolgo­­lóink nem csupán a célok megvalósí­tására. hanem a tudományos-műszaki haladás vívmányainak rugalmas érvé­nyesítésével megtakarításokra Is töre­kednek. A gyártmányfejlesztés, a termékfel- 5|ttás és bővítés szakaszán mindent negteszünk azért, hogy Jő minőségű Slelmlszerekkel gazdagítsuk a boltok /élesztőkét. A közeljövőben két újon ián készített terméket forgalmazunk, mégpedig az Ínycsiklandozó kacsa- és ■ finomított baromfihús-krémet. A iésőbblek során szintén kiváló minő­ségű konzerveket és konyhakész étel­­iülőnlegességeket ké:-ítünk a fogyasz­­:6k részére. Az eltelt Időszakban nehézségekbe Itközöt a tojás és a vágott baromfi orgajmazésa. A kínálat gazdagabb tolt mint a kereslet. A problémákat íz export növelésével hidaltuk át. Tojásból több mint 28 millió 500 ezer darabot, vágott baromfiból pedig megközelítően 140 tonnát szállítot­tunk külföldre. Partnereink kiválónak minősítették termékeinket, s ez annak is köszönhető, hogy üzemegységünk minőségellenőrző csoporttá példásan teljesítette feladatát, gondoskodott jó bfrnevünk öregbítéséről. Gyártmá­nyainknak 99,5 százaléka kiváló minő­ségben került forgalomba. Szállító részlegünk dolgozói az el­telt hőnapokban .gázolajból több mint ezer, benzinből pedig 293 litert taka­rítottak meg, s ezzel hozzájárultak a költségtételek kedvező alakulásához. A tudományos-műszaki fejlesztés ne­mes gondolata üzemünkben az újító­­mozgalom elmélyftésében is kifejezés­re jut. Dolgozóink az eltelt hónapok­ban kilenc .újítási javaslattal segítet­ték eló a korábbinál jobb eredmények elérését. A benyújtott újítások társa­dalmi baszna meghaladja az 50 ezer koronát. Ojítő munkaközösségeink ter­mészetesen tovább serénykednek, s tgy Jó kilátásaink vannak a tervezett úji-Élelmlszerlparl ágazataink áruter­melése huzamos Idő óta eléri a fel­tételezett mennyiségi szintet, és mi­nőség tekintetében is figyelmet kel­tőek az eredmények. A piaci ellátás tehát kielégítő. Jő néhány árufajtából nagyobb a kínálat, mint a kereslet. Elérkezett az idő, hogy gondoskodja­nak az áru minőségének a javításéról. Pártunk irányelvei kiemelt feladat­nak tekintik a gyártmányok minősé­gének a növelését, arra ösztönöznek, hogy a vállalati ás az üzemi kollek­tívák csak standard árut juttassanak a közellátásnak. A párt-, a szakszer­vezeti, az ágazati, a vállalati és az üzemi aktívaértekezletein a minőség kérdése gyakran szóba kerül. Nem véletlen tehát, hogy a napokban Bra­­tlslavában az élelmiszeripart ágaza­tok képviselőinek országos méretű ta­nácskozásán ts az árumlnőséggel ösz­­szefüggő teendők kerültek terítékre. Dinka elvtárs, az Állami Minőség­ellenőrző Felügyelőség Igazgatója a főbeszámolőban kiemelte, hogy pár­tunk Irányelveinek szellemében min­den ágazatnak gondoskodnia kell a hazai nyersanyagbábís lehető leggaz­daságosabb kihasználásáról, kiváló termékminőség eléréséről. Az aktivaértekezletnek azt a külde­tést szánták, hogy a beszámoló és a szigorításáról. Ennek köszönhetően az utóbbi időben lényegesen Javult az áruválaszték. A múlt övben például a minőségi áru termelése és forgalmazása terén a baromfifeldolgozó ipar munkakö­zösségei érték el a legjobb eredmé­nyeket. Lényeges minőségi javulás ta­pasztalható a húsiparban és az ét­olajgyártásban. A minőség Javításában Jelentős sze­repe van a tudományosan megalapo­zott gyártmányfejlesztésnek, vagyis a termékfelújltásnak minden ágazatban. Szeptember végéig az élelmiszeripart ágazatok 72 ú] standard terméket hoztak forgalomba. Legtöbbet ebből a LIKO vezérigazgatóságának vállalatai és üzemegységei adtak piacra, több konyhakésztermékkel lepték meg a fogyasztókat. Tény azonban, hogy ezen a szakaszon még nagyok a tartalé­kok. Több Iparág már azt Is szorgal­mazza, hogy luxus kivitelű készítmé­­nyeketls forgalmazzon. Tartalékok mutatkoznak viszont a munkaszakaszok kapcsolatának a tö­kéletesítésében, például a feldolgozó iparágak és a mezőgazdasági üzemek szorosabb együttműködésében. Nem elegendő azt csupán tudomásul venni. A Javulás érdekében gyorsan csele­kedni kell, mert hiszen az élelmiszer­hozzászólások vetületében lelmérjék в termelés eredményeségét, feltárják a hiányosságokat, hogy kiküszöböl­hessék az ellentmondásos eseteket és közös erőfeszítéssel a gyártmányok standard minőségének az elérésére törekedjenek. Az áruminősltés komplex rendsze­rének az elvei a munkaközösségnek túlnyomó többségénél érvényesülnek, á legnagyobb problémák viszont a vállalatok és az üzemek kollektívát íltal kibocsátott áruféleségek eltérő ninőségében mutatkoznak. Ez arra sarkallja a vállalatok és az üzemek tisztségviselőit, hogy jobban gondos­­íodjanak a tartalékok mozgósításáról ) minőség javítása érdekében. A standard árumlnóség irányelveit íz ágazatok nagy általánosságban tel­­esttik. A tejipar viszont kissé lema­­adt, tehát van mit behoznia. A minő­ig terén azok az ágazatok értek el ó eredményeket, amelyekben gondos­­lodtak a belüzeml minőségellenőrzés iparnak egyre inkább a hazai nyers­anyagbázisra keU támaszkodnia, s nem mindegy, hogy milyen alapanyagokat kapnak feldolgozásra. Ennek befolyá­solását nemcsak a szép szó, hanem az ösztönzők előrelátó felhasználása Is segítheti. Szlovákiában több vállalatnál és üzemnél alkalmazzák a minőségellen­őrzés szaratovt módszerét Ezen vál­lalatoknál azért Is Javult a forgalma­zott áruk minősége, mert a Javadal­mazásból kizárták az egyenlősdlt. A bérkeret tehát a teljesítmények és a minőség arányában segíti a Jobb eredmények elérését. Aki jobban dol­gozik, nagyobb hasznot hajt a társa­dalomnak, ezért annak többet juttat­nak a bérkeretből. A minőség javításának kérdése te­hát napjaink nagyon időszerű fel­adata. A vállalatoknál a siker érdeké­ben teret kell nyitni a dolgozó kol­lektívák kezdeményezőkészségének. (boksza)

Next

/
Thumbnails
Contents