Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1983-11-26 / 47. szám
1983. november 29. S7ABAD FÖLDMŰVES 13 A termelési rendszerek jelentősége a mezőgazdaság fejlesztésében Néhány év éta egyre sűrűbben találkozhatunk a termelési rendszerek fogalmával. Persze nemcsak fogalmával, hanem konkrét eredményeivel Is. Egyre több élenjáró mezőgazdasági üzemben úttörő szerepre és az ezzel járó kockázatra le vállalkoznak, mind a hazai mind a külföldi termelési rendszerek meghonosításában. A legfelsőbb pártós állami szervek teljes mértékben támogatják a termelési rendszerek bevezetését. így az Intézkedéseknek egész sora került napvilágra széles körű alkalmazásuk érdekében. Bár külföldi és hazai tapasztalatok egyaránt Igazolják, hogy valóban progresszív eszközzé válhatnak a mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelésében, mégis élénk vitát váltottak ki a szakberkekben. Főleg azok körében, akik képtelenek változtatni hagyományos módszereiken, a megrögzött bürokrata eljárásokon, s nehezen fogadják be az újszerű, haladó termelési módszereket, hátráltatva így az előrehaladást. A CSKP Központi Bizottságának 8. plenáris ülése azonban egyértelműen véget vetett a termelési rendszerek létjogosultsága feletti kételyeknek, amikor kiemelten hangsúlyozta a tudományosműszaki fejlesztés meggyorsításának és széles körű gyakorlati alkalmazásának fontosságát. Ennek a folyamatnak a termelési rendszerek kétségtelenül Jelentős lácszemét, vezetőcsatornáját alkotják. Érdemes ezért bővebben foglalkozni a legllletékesebbek véleményével, továbbá a termelési rendszerek fejlesztésének jelenlegi helyzetével és távlataival. i * A tudományos-műszaki haladás csatornája Hazánk kommunista pártja mindig is azt az alapelvet tartotta szem előtt, miszerint eredményes mezőgazdasági termelés nélkül népgazdaságnnk folyamatos és kiegyensúlyozott fejlesztése elképzelhetetlen. Napjainkban is, amikor a lakosság élelmiszerellátása magas szintre emelkedett, sürgető feladattá vált a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekkel valő önellátottság fokozása, jelenleg az Onellátottság mértéke kilencven százalék körüli. Adottságaink viszont ennél magasabb szint elérését teszik lehetővé a termelés belterjesitésének segítségével, amelynek-lényege a megfelelő agrotechnikai intézkedések alkalmazásában rejlik. A mezőgazdasági termelés szüntelen növelésének követelménye az egész termelési folyamat gyorsabb ütemű Iparosítását teszi szükségessé, figyelembe véve az energiahordozók ésszerű kihasználását, valamint a műszaki fejlesztésnek az életkörnyezetra gyakorolt kedvezőtlen hatásának mérséklését. A hatékonyság és a munkatermelékenység növelésére iránynlő iparosítás a mezőgazdasági termelésben is megköveteli a hagyományos növénytermesztési és állattenyésztési módszerek felváltását. Szükségessé teszi a biológiai termelési folyamatok össszehangolását a termelőerők újszerű technológiai elemeivel, amelyek a tudományos-műszaki haladás vívmányait tárgyiasltják. A műszaki fejlédéssel egyidejűleg egyre Inkább előtérbe kívánkozik a növénykultúrák termesztésében és a gazdasági állatok tenyésztésében egyaránt az egyetemes termelési rendszerek fejlesztése és gyakorlati alkalmazása. A termelési rendszer bevezetése ugyanis a termelési folyamatnak minőségileg magasabb szervezési, műszaki és közgazdasági szintjét jelenti. A CSKP Központi Bizottságának 8., valamint az SZLKP KB szeptemberi plenáris ülésén hangsúlyozták, hogy a mezőgazdaságban kitűzött irányvonal a mai viszonyok között csakis a tudományos-műszaki haladás vívmányainak következetes alkalmazásával valósítható meg. Ez annyit jelent, hogy a tudományos és kutatási alap hatékonyságát kell növelni, és ezáltal a mezőgazdaságban Is elérni a nagyobb munkatermelékenységet és hatékonyságot Ehhez jelentős mértékben hozzá kell járulnia a termelési rendszerek széles körű bevezetésének is. Vagyis a termelési rendszerek alkalmazása egyike azon lehetőségeknek, amelyek a mezőgazdasági termelés gyors ütemű belterjesttését, hatékonyabbá tételét eredményezik. A hazai és a külföldi tapasztalatok egyaránt Igazolják, hogy bár a termelési rendszerekbe eszközölt ráfordítások jelentősek, mégis gyorsan és hatékonyan megtérülnek, feltéve, ha a rendszer szabályait betartják. A termelési rendszerek alkalmazásával kapcsolatban feltétlenül fel kell hívni a figyelmet a fokozatosság és differenciáltság elvének betartására. Szüntelenül ellenőrizni és tökéletesíteni kell a termelési rendszerek alkalmazásának szervezési, tervezési és közgazdasági elveit úgy, hogy kedvező feltételekét teremtsünk tömeges bevezetésükre. Fokozott figyelmet kell szentelni a megfelelően képzett szakcsoportok kialakításának is, főleg a rendszerek helyes alkalmazása ugyanis nemcsak az együttes anyagi-műszaki feltételek megteremtésén múlik, hanem szükségessé teszi jelentős szellemi tőke összegyűjtését is, amelynek segítségével lehetővé válik a tudományos-műszaki haladás legújabb vívmányainak mielőbbi gyakorlati átültetése. A termelési rendszerek alkalmazása szinte elképzelhetetlen az új gazdaságirányítási rendszer elveinek érvényesítése nélkül, főleg a tervezés vonalán. A tervezés újszerű elveit elsősorban a termelési rendszerekben érdekelt üzemeknek kell alkalmaznia, főleg a tervfeladatok direktív, adminisztratív jellegű lebontásának a mellőzését, amely komoly fékezője lebet a kezdeményezésnek. Köztudott, bogy a mezőgazdasági termelés anyagi-műszaki ellátottságán több mint kétharmad részben a népgazdaság egyéb ágazatai részesednek. Tehát a szállító vállalatokra és szervezetekre az élelmiszerellátás növelése szempontjából fokozott felelősség hárul. Ezen ágazatokban is alapvető követelmény a tudományosműszaki fejlesztése ütemének felgyorsítása, főleg az energiatakarékos, emellett nagy teljesítményű gépek és berendezések fejlesztése terén. Persze a fent említett követelmény nemcsak a vegyiparra, de a mezőgazdaság egész háttériparára, továbbá a biológiai szolgáltatásokra is teljes mértékben érvényes. Ahhoz, hogy a termelési rendszerek meghozzák az elvárt gazdasági eredményt, a minél szélesebb körben kiterjedjenek, szervezésükkel továbbra is az élenjáró mezőgazdasági üzemeket kell megbízni, amelyekben megfelelő anyagi-műszaki alappal rendelkeznek, s ahol magas szintű a munka- és a technológiai fegyelem. Ezek a mezőgazdasági üzemek a termelési rendszerek hordozójává válnak, s egyben fontos tényezői a tudományosműszaki haladás új ismereteinek, a haladó munkamódszereknek. A mezőgazdaság műszaki fejlesztésének felgyorsítására való tekintetei a termelési rendszerek alkalmazását fokozatosan végbemenő nyitott termelési folyamatnak kell tekinteni, amelynek kiterjedését a szervezési és káderfelkésziiltség, valamint az anyagi-műszaki ellátás színvonala határozza meg. A termelési rendszerek alkalmazása során az eddiginél lényegesen nagyobb figyelmet kell szentelni a talajvédelemnek, a talajerő növelésének, továbbá az egyes növénykultúrák tudományosan irányított tápanyagpótlásának. Az egyes rendszerek keretén belül az agrotechnikai intézkedések csökkentésére kell tőreifflll kednl az egyes munkaműveletek kiküszöbölése vagy összekapcsolása révén úgy, hogy végső soron a talaj termőképességének növekedését és a termelés energiaszükségletének csökkenését eredményezzék. A gyors ütemben fejlődő és hatékony mezőgazdasági termelés a rendszeres és egyetemes korszerűsítés nélkül szinte elképzelhetetlen. A jelen időszak elsőrendű feladata ezért a tudományos-műszaki ismeretek beáramlásának és a korszerű termelőeszközök bevezetésének a felgyorsításában rejlik. Ezáltal teremthetők meg a kedvező anyagi és szubjektív feltételek, a 7. ötéves tervidőszak feladatainak maradéktalan teljesítéséhez. Azonban tudatosítani kell, hogy a legtökéletesebb termelési rendszer, a_ legkorszerűbb technika, technológia,' agrokémia, biológia stb. alkalmazása esetén az elvárt eredmény csak akkor következik be, ba az ember képes lesz ezeket tökéletesen Irányítani és megfelelően kihasználni. Tehát a termelési rendszerek alkalmazásában is az embert kell tekinteni az eredmények alakulása meghatározó tényezőjének. JÄN ŠTERDAS, az SZLKP KB mezőgazdasági alosztályának vezetője A továbbfejlődés szemléletváltást követel Ma a fejlett mezőgazdasági országokban a biotechnológiai ás a technológiai rendszerek széles körben elterjedtek. Ez a folyamat nem öncélúan, hanem a tudományos-műszaki forradalom eredményeként jött létra Termelési és technológiai szempontból a termelési rendszerek újszerű jelenséget jelentenek a termelőerők fejlődésében, a mezőgazdasági termelés Iparosításának folyamatában tág teret biztosítanak a tudományos-műszaki ismeretek érvényesítésére, s kedvező feltételeket teremtenek a mezőgazdaság belterjesltéséhez és továbbfejlesztéséhez. Hazánk mezőgazdaságában stratégiai jelentőségű feladattá vált a termelés ütemének felgyorsítása. Ezen Igényes feladat valóra váltásával kapcsolatban jogosan vetődik fel a kérdés: milyen eredményeket értünk el a termelési rendszerek gyakorlati átültetésében, s mit kell tennünk majd a jövőben' azért, hogy a termelési rendszerek meghozzák a várt gazdasági hatást? Ezekre a kérdésekre Igyekeztek választ adni mindazon beszámolók és felszólalások, amelyek a közelmúltban Nltrán megtartott szlovákiai aktlvaértekezleten hangzottak eL július Medved miniszterhelyettes a «beszámolóban rámutatott arra, hogy az utöbbl húrom esztendőben több hatékony lépés történt a termelést rendszerek alkalmazása érdekében. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma a tudományos és kutató intézetekkel karöltve az 1980 —1982-es években tizenkét fó növénykultúra esetében kidolgozták a termelési rendszerek szabályait, azokat eljuttatták a mezőgazdasági üzemeknek. Ezen felül több szervezési -jellegű Intézkedést hoztak, s kidolgozták a termelési rendszerek gyakorlati érvényesítésének szervezési, tervezési és közgazdasági vonatkozású elveit. Az eltelt egy-két évben több mint 1700 mezőgazdasági szakember továbbképzésben részesült. Sajnos a fokozott erőfeszítés, a hozott Intézkedések, a népszerűsítő munka nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A termelési rendszerek széles körű alkalmazását a foghíjas anyagi-műszaki ellátottság mellett számtalan esetben az alapelvek és szabályok be nem tartása, a gazdasági szerződések megkötésének elmulasztása, a középfokú Irányító szervek részéről a feladatok tovább ra is adminisztratív jellegű, direktív lebontása, de nem utolsősorban a megfelelő szellemi tőkável, az új Ismeretek befogadására fogékony vezetőgárdával rendelkező mezőgazdasági üzemeknek a hiánya hátráltatta. A termelési rendszerek bevezetéséhez szükséges anyagi-műszaki feltételek felmérése alapján kidolgozott tájékoztató jellegű tervek szerint, az Idén szlovákiai méretben 177 ezer hektárnyi területen számoltak a termelési rendszerek alkalmazásával. E feladatot mindössze 88 ezer 800 hektáron sikerült megvalósítani, ami az eredeti elképzelésnek csupán a fele. A termelési rendszerek Iránti érdeklődés legélénkebb volt a nyugat-szlováklal kerületben, ahol ezeket az Idén 71 ezer 888 hektáron alkalmazták. A miniszterhelyettes véleménye szerint a gyenge kezdeményezés annak is tulajdonítható, hogy a járási mezőgazdasági Igazgatóságok nem mindenütt támogatták és népszerűsítették a termelési rendszerek bevezetését. A helyzetet még nehezíti az is, hogy káderpolitikái szempontból sem történtek meg a szükséges lépések. Ugyanis a termelési rendszerek eredményessége szempontjából is az emberi tényező a meghatározó. A gyakorlatban a termelési rendszerek csak akkor A termelési rendszerek a legkorszerűbb, nagy teljesítményű gépek alkalmazását igénylik. Felvételünkön a kukoricaszár bedolgozására alkalmat talajművelő gépek láthatók Fotó: — sk—• »V; * ■ hozzák meg a megkövetelt gazdasági és társadalmi hatást, ha a helyzet magaslatán álló Irányító- és szakembergárda képes megteremteni a minden szempontból kedvező feltételeket. Azon mezőgazdasági üzemek példája, ahol ezek a feltételek adottak, fényesen Igazolják a termelési rendszerek létjogosultságát, a termelés növekedésiére és hatékonyságára gyakorolt kedvező hatását. A nitral Agrokomplex üzemel például összesen 23 ezer 300 hektárnyi területen termelési rendszerekben termesztették a gabonaféléket, a kukoricát, a hüvelyeseket. A termelés nagysága a hároméves átlaghoz viszonyítva 19 ezer 653 tonnával növekedett, ami pénzben kifejezve harmincmllliö korona többletbevételt Jelentett. A termelési rendszerek progresszivitása mellett szól a vágsellyei (Sala) szövetkezet példája Is, amely Immár három éve a bábolnla IKR rendszergazdája. Tavaly a taggazdaságokkal együtt a szemes kukoricát egyetemes termelési rendszerben 10 ezer hektárnyi területen termesztették. Hektáronkénti átlagban 7,5 tonnás hozamot értek el. A termelési rendszer alkalmazásának ökonómiai hozzájárulása az előzó évekhez képest — 32 millió korona többletbevétel volt Kiváló eredmények születtek a hüvelyesek termelési rendszereinek alkalmazásával kapcsolatban Is, mindenekelőtt a rendszergazdák kezdeményezésének, az új Ismeretek, a haladó eszmék rugalmas gyakorlati alkalmazásának jóvoltából. A borsó termelési rendszerének keretében — amelynek a nevericei szövetkezet a gesztora — 4,48 tonnát takarítottak be hektáronként. A légi (Lehnice) és a bojnlökyi szövetkezetnek köszönve — amelyek a lencsetermesztés rendszergazdát — az Idén 2481 hektárnyi területről 1,4 tonnás hektárhozamot értünk el. Sokat tettek a termelési rendszerek meghonosításában a keszegfalnsl (Kameničná) szövetkezet dolgozói Is, akik magukra vállalták s szöjatermelés gesztorságát. A szűgyénl (Svodln) szövetkezet vállalkozókedvónek köszönve megtörténtek az elsó lépések a babtermesztés termelési rendszerének kiterjesztésére, fóleg a nyugat- és a kelet-szlovákiai kerület egyes gazdaságaiban. A ma még úttörő számba menő gazdaságok követésre méltó példát Jelentenek a többi mezőgazdasági üzem számára. A jövőt Illetően, a mezőgazdasági termelés továbbfejlesztése érdekében lényegesen több élenjáró mezőgazdasági üzemnek kell vállalnia majd a rendszergazda feladatát, s több gazdaságnak kell bekapcsolódnia a termelési rendszerekbe. Előzetes becslések szerint Jövőre lehetőség kínálkozik arra, hogy Szlovákiában a termelési rendszereket 358 ezer hektárnyi területen alkalmazzuk. Ezzel a lehetőséggel feltétlenül élni kell. A termelési rendszerek fejlesztésében, a tudományos-műszaki Ismeretek meghonosításéban nagyobb kezdeményezést várnak az illetékesek a Slovoslvo termelési-gazdasági egységeitől, amelyek az eddigi elképzelések szerint 10 ezer 780 hektárnyi területen kapcsolódnak majd be a termelési rendszerek bővítésébe. Az Ígéretek szerint jövőre valamivel javul az anyagi-műszaki ellátás helyzete is. Lépések történtek a külföldi, főleg magyarországi termelési rendsserek beszerzésére, bár nem e kivánalmaknak megfelelő méretben, a korlátozott fizetőképességük miatt. Ugyanis az Igénylések értéke kiteszi a 12 mllllő rubelt. Mivel a külföldi termelési rendszerek pénzbe kerülnek, mérlegelni kell gazdasági hozzájárulásukat. A jelenlegi egyoldalú kapcsolatok megszűntetése érdekében a termelési rendszereket olyan szintre kellene emelni, hogy a hazai rendszergazdák Is nyújthassanak valami újat a külföldi partnereknek. Ián Janovlo mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter záróbeszédében hangoztatta, hogy szocialista mezőgazdaságunknak sok kiváló, élenjáró mezőgazdasági üzeme van, amelyek a haladás-élén járnak. Közéjük tartoznak kétségtelenül azok Is, akik a termelési rendszerek meghonosításán fáradoznak. A legnagyobb csoportot a közepes szintű mezőgazdasági üzemek alkotják. Hazánkban viszont számon tartunk legalább 130 olyan gyenge gazdaságot, amelyek nemcsak hogy rontják mezőgazdaságunk hírnevét, hanem az összköltségvetés rovására élősködnek. A mai bonyolult feltételek mellett ezt nem engedhetjük meg magunknak, s minden eszközzel harcolnunk kell a gazdaságok közötti messzemenő aránytalanságok megszüntetéséért. E tekintetben sokat segíthetnek a gesztorgazdaságok. Főleg a gyenge gazdaságok mozgósításában, tartalékaik feltárásában. A termelési rendszerek alkalmazása újszerű, bonyolult folyamat, amelyet jelenleg az anyagi-műszaki ellátás, a szervezés, az Irányítás hiányosságai hátráltatnak. A nehézségek áthidalása újszerű hozzáállást, újszerű szemléletmódot követel mindenekelőtt a tervezésben, az anyagi-műszaki alap elosztásának szervezésében, a káderpolitikában, a szakemberek felkészültségében. A fő cél a mezőgazdasági termelés valamennyi ágazatában érvényesíteni a termelési rendszereket. Feltehetően három-öt éven belül sikerül megoldani a legfontosabb gépsorok, kiegészítését, s a megkövetelt szintre emelni az anyagi-műszakai ellátást. A szlovákiai aktlvaértekezlet kedvező alkalom volt arra Is, hogy ;a tárca az SZFSZ Központi Bizottságával karöltve magas erkölcsi elismerésben részesítse mindazokat, akik áldozatkész munkájukkal, hozzáállásukkal hozzájárultak a termelési rendszerek gyakorlati alkalmazásához és terjesztéséhez. Közülük négynek, nevezetesen: Emil Dúfala agrármérnöknek, a Vágsellyei Efsz elnökének, Juraj Ostrovsky agrármérnöknek (Vágsellyel Efsz)) Andrássy Sándor agrármérnöknek, a Légi Efsz elnökének és laromir Herceg agrármérnöknek, a Bojniőkyl Efsz elnökének, a „Mezőgazdaság éydemes dolgozója“, tizenkilencnek pedig a „Mezőgazdaság kiváló dolgozója“ kitüntetést adományozták. Ezen kívül tizenhárom munkacsoport elismerő oklevelet érdemelt ki. KLAMARCSIK MARIA
