Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-11-26 / 47. szám

.SZABAD FÖLDMŰVES 1983. november 20. 14 A sikeres nazdáikodás titka Nem véletlen, hogy a kehnyecl t Hraničná) CSSZBSZ Efsz évről évre szakadatlanul a kassai (Košice) járás legjobb mezőgazdasági üzemel között szerepel. A szövetkezet megalakulása óta eltelt több mint három évtized alatt szüntelenül erősödött, bővült, gyarapodott. Az egykori alapítók Jő gazdaszfillemét, földhöz való ragasz­kodását, állatszeretetét töretlenül megőrizték az utódok Is. Jelenleg há­rom falu: Kehnyec, MUhosf és Szína (Seňa) területét öleli fel a kehnyecl szövetkezet. A három falu szorgos fö’dmüvelől jő egyetértésben, vállvet­ve dolgoznak az egyre nagyobb hoza­mok eléréséért. Igyekezetüknek, kö­zös erőfeszítésüknek megvan a látsza­ta. még a múlt év nem túlságosan kedvező természeti adottságai között is túlszárnyalják tervfeladatalkat mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben. Nos, nézzük az eredményeket. Tfith Imre, a kehnyecl efsz elnöke 1954 »6' megszakítás nélkül tölti be ez' a felelősségteljes, nehéz tisztsé­get Mie'őtt elnökké választották, fő­könyvelőként dolgozott. Elsősorban az 6 vezetésének, örökös többetekarásá­­nak, őj Iránti fogékonyságának tulaj­donítható az. hogy a kezdetben ki­bontakozó ló eredmények nemcsak állandósultak hanem egyre maga­sabb szintre törtek. Fáradságot nem Ismerő, közösségszolgálő munkáiénak elismeréseként több alkalommal ré­szesült magas állami kitüntetésben. Az Idei Járási aratási ünnepélyen az „Építésben szerzett érdemekért" ki­tüntetésben részesült. Az általa Irá­nyított szövetkezetét 1969-ben Munka­­érdemrenddel tüntették ki. Tóth Imre több társadalmi funkciót tölt be, de közé’etl tevékenysége dacára soha egv pillanatra sem hanyagolta el az efsz ügyes-balos dolgait, mindig min­denre futott az Idejéből. Ezt a tevé­keny szellemet, a feszített munkatem­pót átvették tőle a közvetlen környe­zetében dolgozók Is. Ez az egyik tit­ka a ló eredménynek, a másik pedig az, hogy jól meg tudta választani azokat az embereket, akikkel együtt dolgozik. Kevés gazdaság büszkélked­het olyan kiváló szakembergárdával, mint я kehnveet. Hét agrármérnök és egv állatorvos Igyekszik tudása leg­javát nyültan! azért, hogy a közös gazdaságban minél jobb eredménye­ket érhessenek el. S Igyekezetüknek megvan a látszatai Mezőgazdasági területük mindössze 3560 hektár, ebből 2993 hektár a szántó, de ezt Igyekeznek minél bel­ter! esőbben kihasználni. A szántóföl­di növénvtprmeaztésben a fő hang­súlyt a közel ezerötszáz hektáron ter­mesztett gabonafélékre fektették. Bú­zából 4.9 sörárpából pedig 4.2 ton­nás átlaghozamot értek el, ami any­­nvft lelent, hogy az ez évre előirány­zott tervfeladatalkat 111 százalékra telfesítették vagyis 640 tonna gabo­nával tellesftet'ék túl értékesítési ter­vüket. Repcéből 28 tonnát takarítot­tak ■ he hektáronként, ami rekordter­mésnek számít. Kukoricát 830 hektáron termeszte­nek. Ennél a kultúránál a múlt év­ben hektáronkénti átlagban 8.6 fon­ná* meghaladó szemtermést értek el, míg a négyszáz hektár silókukoricá­juk 43 tonna termést adott. Pedig a kukoricával bevetett területnek majd­nem a fele gyenge adottságú talajo­kon helyezkedik. A legjobb síkvidéki földeket a negyven hektáron termesz tett zöldségfélék, a 175 hektárt kitevő napraforgó és a 150 hektárnyi terű: letú cukorrépa foglalla el. Pésa Tibor főmérnök és Palágyi Já­nos növénytermesztést főágazatvezető határszemlőre Invitál. Ottjártamkor még teljes Ölemben haladt az őszi be­takarítás. Egy hatalmas napraforgó­­táblában két E-516-os kombájn csé­piéi. Míg az elöl haladó kiüríti a tar­tályt, szót váltok a kombájnossal. — Dobrik István vagyok, és az utá­nam haladó kollégát Taskó Jánosnak hívják — mondja a mosolygós arcú fiatalember. —r Mindketten Magyaror­szágról lőttünk, mégpedig a szikszó! tsz-ből. Az Itteni szövetkezettel koo­perálunk. kölcsönösen segítjük egy­mást. A kehnyectek segítettek az ara­tásban és az tstállótrágya szórásában, míg a segítséget a napraforgó beta­karításával viszonozzuk, de segédke­zünk a talaj előkészítésében is. — Ml a véleménye n napraforgó­­termelésről? — érdeklődöm. — Ml odahaza 444 hektáron ter­meltünk napraforgót és 2,3 tonnás átlaghozamot értünk el. De ezt a táb­lát trtgylpm, mert szén és kiválónak mutatkozik. Így nvers állapotban, 20 százalékos nedvességtartalommal, há rom tonna felült a hektárhozam, ami annyit lelent, hogy hektáronként m°g lesz a 2.(1 tonnás átlag. Nekem e’hl­­hetl, mert nyolc éve foglalkozom a napraforgó aratásával. — Hogyan érz! itt magát? — kér­dezem. — Barátok között az ember csakis lói érezheti magát. Ám я m! barát­ságunk nemcsak a kulcsmunkákra vo­natkozik, hanem kölcsönösen sokat tanulunk egymástól, a hasznos ta­pasztalatcserét a mindennap! mun­kánkban hasznosítjuk. Ma barátsá­gunk a családok közötti barátságra Is kiterjedt. Sokáig szerettem volna elbeszélget­ni Dobrik Istvánnal, de a tartály ki­ürült és az utána Jövő kombájnosnak át kellett adni a helyet. Hatalmas kukoricatáblához vezet az utunk, ahol egy szovjet gyártmányú Herzonec-200-as kombájn szelt a ter­mést — Komoly gép — mondja vezetője, Skorla András. — A hatszoros kom­bájn egyszerre töri a kukoricát és felaprftja a szárat. Naponta 10—12 hektár teljesítményt érünk el vele. Gondolom, ha Jobban kitapasztaljuk, akkor a napi 15 hektáros teljesít­mény sem lesz különlegesség. — Milyen terméssel számolnak az Idén? — fordulok Pősa Tibor agrár­mérnökhöz. , — A korai érésű kukoricahibride­ket károsította az aszályos Időjárás, így ezekből öt tonna körüli hozam­mal számolunk, a félkorai hibridek Jobban sikerültek, ezeknél hat tonnás hozam mutatkozik, viszont a késel hibridek rekord terméssel, azaz hek­táronként nyolc tonna feletti átlaggal kecsegtetnek. i Az állattenyésztés eredményei miatt sem kell a kehnyecl szövetkezetesek­­nek szégyenkezniük. Közismert, hogy tavaly több gazdaságban a takarmány­­hiány rontotta le a termelési eredmé­nyeket. így volt ez ebben a gazda­ságban Is, ahol tavaly 355 literrel csökkent a tehenenként! évi tejésl át­lag. Simko Tamás agrármérnök, ál­lattenyésztési ágazatvezető örömmel újságolja, hogy a takarmányalap fo­lyamatos biztosításának köszönhető, hogy kilábaltak a hullámvölgyből és az Idén a tervezett tettermelést Idő­arányosan teljesítik, sőt Jelenleg 48 ezer literrel túlteljesítik. A takarmányalap megteremtésére az idén nagy hangsúlyt fektettek, hi­szen tudják, hogy a legjobban gon­dozott tehén sem tejel, ha nem kap elegendő takarmányt. Jelenleg a szö­vetkezetben 2200 szarvasmarhát tar­tanak, ebből 1300 a tehén. A sertés­­állomány 1800 darab. A téli Időszakra egy számosállatra számítva 5,8 tonna szálas takarmánnyal számoltak, de a tervvel szemben 7 tonnát biztosítot­tak. Kukorlcaszllázsből 15 ezer ton­nányit készítettek be. A rétek és le­gelők területe sem haladja meg az ötszáz hektárt. Éppen emiatt több zöldtakarmány! termesztenek minde­nütt, ahol csak lehet. A korán leara­tott területeken takarmánykeveréket vetettek. A legeltetés mellett a tehe­nek napi takarmányadagját az ószi időszakban is 35 kilő zöldtakarmány­­nyal egészítik ki, fgy a napi tejter­melési tervüket 1100 literrel túltelje­sítik. Az Idén 3 milllő 700 ezer liter tejet és 550 tonna húst adnak a köz­ellátásnak. Mér késő este van, amikor Szendrei Istvánnal, az üzemi pártszervezet el­nökével találkozom. Tőle a közös gazdaságban folyó politikai munka felől érdeklődöm. Nem panaszkodik, hogy sok a gond meg a feladat. In­kább arról beszél, hogy mindig van-, nak, akik segítenek. — Főleg a pártcsoportokat említem, öt van a gazdaságunkban, egyiket a gépesítés szakaszán Spirka Pál gépja­vító a másikat Varga Mihály raktáros Irányítja. Az állattenyésztés szaka szán Lipcsei Ferenc, míg a növény­termesztésben Triton Péter a pártcso­port vezetője. Egy pártcsoport a ve­zetőség mellett működik. Elmondhat tóm, hogy az idei feladatokkal jól boldogulnak. A pártcsoportok szere­pe döntő jelentőségű, hiszen a saját munkahelyükön jobban látják a prob­lémákat, gondokat. A párt soraiba csakis a legjobbakat vesszük fel, olyan dolgozókat, akik erkölcsileg megfelelnek a követelményeknek. Ennyiből Is látható, hogyan szabják Itt a követelményt. Példának vehető, hogy a gazdaságban, ahol 380 az ál­landó dolgozó, közülük pedig hetven párttag Igyekszik minél magasabb szintre emelni a termelést. A terme­lésben nagyon sok múlik az embere ken, — Ml éppen ezért Igyekszünk szer­vezettebbé, jobbá, hatásosabbá tenni a politikai munkát a munkahelyen — vallja Szendrei István. — Egyik cé­lunk az, hogy a pártcsoportok életét szervezettebbé, folyamatosabbá te­gyük. — Ebben a tevékenységben az ered­mények biztatóak — jegyzem tovább a pártelnök szavalt. — Több példa van rá, amikor egy-egy munkahelyen önállóan, kezdeményezően lépett fel a pártcsoport. Ezt akarjuk erősíteni. Az utöbbl időben a kehnyecl szö­vetkezetben sokat javult a munkafe­gyelem. S a pártcsoportok ebben Igen Jó érzékkel, türelemmel, önblrálattal mind nagyobb szerepet vállalnak. A pártelnök szerint azért, mert felismer­ték, hogy ott, a közvetlen munkaterü­leten lehet legeredményesebben tevé­kenykedni. A pártcsoportok önállősé ga az egyik fö eredmény, amit már elértek. Csak néhány szemléletes példát ra­gadtunk ki a Kehnyecl Efsz sokrétű tevékenységéből, de ebből Is kitűnik, hogy a J6 szervezés a szakszerű irá­nyítás, a hozzáértéssel végzett mun­ka mindig meghozza a sikert, még akkor ts, amikor az adottságok nem a legkedvezőbbek. Ezt ragyogóan bizo­nyítják a szövetkezet 16 eredményei. ILLÉS BERTALAN Nemcsak a tejüzem gondja A galánta! járás mezőgazdasági üzemel tavaly lema­radtak a tejtermelésben. Az évi tervet mindössze 98,5 százalékra teljesítették, ami azt jelenti, bogy kétmillió liter tejjé) adtak el kevesebbet a Mtlez galántal üzemé­nek. Más a helyzet ebben az évben. Űgyszólván minden mezőgazdasági üzem teljesíti a feladatát. Az év elejétől október 10-lg 104,6 százalékra teljesítették a mezőgaz­dasági üzemek a te] értékesítési Időtervét, ami azt Je­lenti. hogy 2 millió 400 ezer liter tejet adtak el terven felül. Az eredmények még jobbak lehetnének, ha nem volna nagy különbség i napi árutermelésben. Ezt viszont ér­demes összehangolni. Az év elejétől a tejértékesltés napi átlaga tehenenként a deákl (Dtakovee) szövetkezetben 11,4 liter, Soporftán 11,2 liter, Nádszegen (Trstice) 11,1 liter, az Orföldi (Slovenské Pole) Állami Gazda Ságban pedig 10,2 liter. Viszont a Vágtornőct (Trnovec nad Váham) Allamt Gazdaságban mindössze 8,5 liter. Az egyes szövetkezetek között a leggyengébb átlagot — 7,9 litert — a nagygurabl (Verký Grob) 0) Élet szövet­kezetben könyveli ék el. Igaz, a vágfarkasdi szövetkezei sem ért el kiváló eredményeket, bár ebben a szövetke zetben is jóval növelték a tejhozamot. Például október elelón el^rlék a 9.9 literes átlagot, ami dicséretre méltó eredmény ebben a szövetkezetben, 4 De nézzük csak, ml Is bántja tulajdonképpen a Milex galántal tejüzemének dolgozóit? Elsősorban az, hogy az elmúlt kilenc hónap alatt több mint 10 millió liter má­sodosztályú és 1 millió 179 ezer liter harmadosztályú tejet értékesítettek a mezőgazdasági üzemek. Az a tény Is aggasztja őket, hogy 40 ezer 166 liter savanyú tej ke rült az üzembe. Az első és a másodosztályú tej közötti pénzben kifejezett különbség húsz fillért tesz ki, de az első és a harmadosztályú közötti viszont már 60 fillér, ami egybevéve tetemes összeget jelent Első osztályú tejet ebben a járásban mindössze a deá­kl, a szencklrálytal (Kráfová prl Send), a peredi (Te­­šedíkovo) és a zstgárdl (2tharec) szövetkezetben ter­melnek. A további tizenöt szövetkezet és állami gazda­ság másod és harmadosztályú tejel Is termel, négy me zőgazdaságl üzem pedig fogyasztásra alkalmatlan tejet adott el. A legnagyobb mennyiségű harmadosztályú te­let, összesen 223 ezer litert a Pusté Sady-1 szövetkezet szállította a Mtlexnek. s ezáltal több mint 130 ezer ko­ronával csökkentette a jövedelmét. Igaz, ez nem Is olyan sok. De ha az egész galántal járásra átszámítjuk a különbséget, ez már megközelíti a 2 millió 700 ezer koronát, ami eléggé tekintélyes összeg. Minden egyes szövetkezetben adottak a lehetőségek a jő minőségű tej termelésére Érdemes ezzen elgondol kozni. KRAJCSOV1CS FERDINAND A mezőgazdasági termelés sokrétű­sége következtében a nagyüzemi mű­velés követelményeinek megfelelően a géppark ts sokféle gépből, bérén dezésből tevődik össze. Egy-egy mű­velethez gyakran különálló, ám meg­lehetősen költséges gép szükséges. Így az Idénymunka végeztével a rö vtd üzemeltetést Idő után több drága gépi eszköz az év há ralevő részében kihasználatlan marad. Mezőgazdasá gunk tehát évek óta hiányolja az olyan több célú gépi berendezést, a­­mely egyszerű módosításokkal külön­böző munkaműveletek elvégzésére volna alkalmas. Egy Ilyen gép jelen­tős anyagi megtakarítást jelentene a mezőgazdasági üzemeknek. Ezért örvendetes meglepetésként ért bennünket a Ceské Budéjovice-i „Éltető Föld“ kiállításon a gépújdon­ságok között bemutatott UNAG MT-6-090 jelű univerzális eszközhordozó, amelyet a Gottwaldovl Agropodník fejlesztett ki s beindította a sorozat­­gyártását. Az eszközhordozó elsősorban sor­közi művelésre és növényvédelmi munkákra alkalmas. A hordozó szer­kezete — távlatilag 56 féle — külön­böző adapterek felszerelésével a gépi berendezés sokrétű kihasználását te­szi lehetővé nemcsak a mezőgazda­ságban, hanem az erdészetben, a sző­lészetben és a kertészetben is. Az önjáró eszközhordozó hidroszta­tikus berendezés segítségével hátsó­kerék-meghajtású. Az első tengely a gép kabinjából vezérelhető. A beren­dezés univerzális jellegét a kerekek nyomtávolságának a beállíthatósága, valamint az adaptereknek a gép ele­jére, középső és hátsó részére való szerelhetősége adja meg. A hldroszta­­'lkus meghajtás segítségével a gép mindkét Irányba haladhat egyszerű vezérléssel. A sokféle építőelemből összeállított szerkezet lehetővé teszt az eszközhor­dozó egész évi kihasználását. Jövőre száz darabot gyártanak le az új esz­közhordozóból. A berendezés egyelőre öt adapterrel üzemeltethető. Mégpe dtg a szántóföldi növények területi és sorközi növényvédelmére, Illetve a cseppfolyós műtrágyák kijuttatására alkalmas permetezőberendezései a burgonya sorközi művelésére szánt adapterrel, továbbá a rotációs kaszá­­lőberendezéssel, egy fúróberendezés­sel — amely főleg a facsemeték ülte­téséhez alkalmazható — és egy rako­dófelülettel. Az utóbbinak nagy hasz­nát vehetik majd a zöldségtermelők a betakarítás Idején a termények el­szállításánál. Az eszközhordozó ki­használhatóságának skáláját a közel­jövőben további adapterek gyártásá­val bővítik. —kim Fotó: Vass A SZOVJETUNIÓ ÉLETÉBŐL A jövő útja a szovjet gabonatermelésbe!! A gabonatermelés növelése a Szov­jetunióban a kalászosok terméshoza­mának növelésével érhető el — hir­deti a felirat a népgazdaság eredmé­nyeit bemntaté moszkvai kiállítás ga­bona-pavilonjának bejárata fölött. A gabonatermelés a szovjet mezőgazda­ság kulcskérdése. A tervek szerint 1986—1990 között — éves átlagban — 250—255 millió tonna szemes ter­ményt kell betakarítani az országban. Vázlatok, diagrammok, térképek és más szemléltető tárgyak ismertetik a legkülönbözőbb klimatikus zónák leg­jobb gazdaságainak eredményeit. Az itt dolgozó kollektívák arra töreked tek, hogy állandóan fokozzák terme­lési eredményeiket, emeljék a föld­művelés kultúráját. A kérdés kézen fekvű: miért növeli a Szovjetunió gabonatermelését? A lakossági ellátásban a kisebb termés nem okoz fennakadást, a takarmány­gabonát pedig a legtöbb nyugati or­szág Is importálja. Az ok egyszerű: ezekben az években a megvalósulás stádiumába jutott a hús- és tejterme­lés növelésének a programja, a ke­reslet megfelelő kielégítése. Az idei mezőgazdasági év minősé gileg különbözik az elűző esztendőtől. Az első számú ösztönzők azok a sza­bályozók. amelyekkel az állam siet a gazdaságok segítségére. Jannár 1-től jelentősen felemelték egy sor termék felvásárlási árát. Ide értve e gabonái is. A kedvezőtlen adottságú gazdasá­gok pedig állami árkiegészítést is kapnak. Mind több azoknak a brigádoknak a száma, amelyek a munkaszervezés és munkahérfizetés új rendszerében dolgoznak, vagyis a végeredmény ntán kapják illetményüket. Különö sen népszerű az úgynevezett brigád válla'kozási szerződésrendszer. Az Ilyen szervezeti formában dolgozó kollektívák termelési eredményei — ezt e gyakorlat egyértelműen mutatja — 10—30 százalékkal magasabbak és hasonló nagyságrendben emelkedett náluk a munka termelékenysége is. A terméseredmények növelésében nagy segítséget nyújt az is, hogy a kolhozokat és a szovhozokat kiszol­gáló nagyszámú szervezet is érdekelt­ségi rendszerben dolgozik. Korábban ugyanis az volt a helyzet, hogy a szolgáltató vállalatokat a meghatáro­zott mnnka után fizették ki a gazda­ságok. Idén júliusban jelent meg az a kormányrendelet, amelynek lényege, hogy valamennyi szervezet — ideért­ve a gépállomásokat, az agrokémiai szervezeteket, a vízügyet, a szerviz­állomásokat — jövedelmezőségi mu­tatója, bér- és prémiumalapja a mező­­gazdasági üzemek terméseredményei­től, a ráfordított költségek minél na­gyobb méretű megtakarításától, a szolgáltatások minőségének javításá­tól függ. Például a négy éve létrehozott ag­rokémiai szervezet mintegy 400 9G0 embert foglalkoztat. Feladata a talaj­erő visszapótlása. A műtrágyatermelés a jelenlegi ötéves tervben 100 száza­lékkal növekszik (az 1980-as 18.8 mil­lió tonnával szemben 1985-ben már 36,5 millió tonnát állítanak elől. Nagy reményeket fűznek az ország­ban a vetőmag- és növénynemesités eredményeihez. 1976—1981-ben mint­egy 400 nagyhozamú gabonafajtát és hibridet, napraforgó-, szója- és évelő fűfajtát nemesítettek ki s alkalmaz­tak az ország különböző éghajlati zónáinak adottságaihoz. A jelenlegi fejlődés egyik sajátos vonása a falvakban, hogy sorra ala­kulnak a körzeti agráripari egyesülé­sek, amelyek tanácsaiban a kolhozok és szovhozok vezetőin kívül helyet foglal valamennyi kiszolgáló szerve­zet képviselője. A tanács teljes jog­körrel határoz a mezőgazdasági ter­melés valamennyi kérdésében, válliil­­ja a beruházási keretekkel való ész­szerű gazdá4'"űásért, a gazdaságok tevékenységét segítő szervezetek és szolgáltatások munkáiénak összehan­golásáért és megfelelően koordinálja a gazdaság egészében folyó mo-kát. (M. Ml) Gépipari Éjürapii Kiállításon láttuk

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents