Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-11-26 / 47. szám

1983. november 28. .SZABAD FÖLDMŰVES NEMES CEü Mezőgazdasági üzemeink túlnyomó többségében ezen az őszön a szoká­sosnál korábban elcsitult a gépza], elnéptelenedett a mező. November elején mutatóba Is alig lehetett szán­­togató erőgépeket látni, és az éjszaka sötétjét Is csupán Itt-ott törte meg a nyújtott műszakban dolgozó trakto­rok pislákoló ténye. Tagadhatatlan, az idén kimondottan kedvezett az idé- Járás a betakarítási és egyéb mezei munkát végzőknek, ámde Igazságta­lanok lennénk, ha a sikert kizárólag ennek tndnánk be. A rugalmas dolog­végzésben igen fontos szerepet ját­szott az emberi szorgalom, a korábbi­nál jobb munkaszervezés, no meg a párját ritkító, értékmentő társadalmi összefogás. Bárhogy volt Is, két-három héttel ezelőtt az üzemvezetők, a termelési ágazatok Irányítói, de — és ez érthe­tő — főleg az üzemgazdászok sok helyütt már azt számítgatták, előre­láthatóan milyen eredménnyel zárul az év, mennyire lesz örömteli a soron következő zárszámadás. A dunaszer­­dahelyi (Dunajská Streda) Járáshoz tartozó Hegyétel (Kfitnikyj Efsz-ben tett látogatásnnk alkalmával ml Is amolyan előzetes mérlegkészítésre kértük Beringer Arpád agrármérnó­­köt, a szövetkezet mondhatni újdon­sült elnökét. AZ EMBEREN МОЫК Elöljáróban annyit, hogy kicsi, de Jó nevű gazdaságban Jártunk. Köztu­dott, kicsiből is, országos hírnévnek örvendőbői is több akad ezen a vidé­ken. A hegyétől azok sorába tartozik, amelyek a csalóközi rónán kedvezőbb adottságok közepette gazdálkodókkal Is lépést tndnak tartani. Sikerük titka amelyek a csallóközi rónán kedvezőbb hozzáértésben, a rendíthetetlen többre és jobbra törekvésben keresendő. Azt vallják, az emberen múlik, mivel és hogyan használja ki a természet adta feltételeket s mennyit áldoz azok ked­vezőbbé változtatására. Mert az ezer­­hétszáz hektáros mezőgazdasági, illet­ve 1455 hektáros szántóterület gaz­dáinak ugyancsak tenniük kell azért, hogy kitarthassanak az élvonalban. Földjeik kilencven százalékán alig harminc-negyven centiméteres a mű­velhető termőréteg — néhol húsz centiméterre sem lehet leengedni az ekét, mert kavicsot fordít a vas —, tíz százalék pedig kimondottan tőzeg. Mindezt elsősorban azért tartottuk fontosnak elmondani, mert a helyi adottságokat nem ismerők gyakran legyintenek, ha a csallóközi eredmé­nyekről hallanak: könnyű nekik, ak­kor is többet csépelnek mint ml, ha történetesen elfelejtenek vetni... MENNYIT TESZNEK AZ ASZTALRA? Vendéglátónk azzal kezdi, hogy a szövetkezet, melynek élére a legutób­bi zárszámadó közgyűlésen választot­ták meg, jó Ideje a nyereséggel gaz­dálkodó, gazdaságilag megalapozott szövetkezetek egyike. Több év átlagá­ban a növénytermesztési ágazat évi bruttó termelése 20 millió, az állat­­tenyésztési ágazaté 18,5 millió korona értéket képvisel. Az összteljesítmé­nyek értéke túlhaladja a 41 millió koronát, a tiszta nyereség pedig álta­lában tíz millió korona körüli. Vitathatatlan, a gazdálkodás ered­ményességének elsősorban az ökonó­miai oldalát szoktuk vizsgálni, de me­zőgazdasági üzemről lévén szó, nem maradhatunk meg ezen a szinten. Aki élelmiszert termel, annak mindenek­előtt arról kell számot adnia, eleget tett-e a vele szemben támasztott tár­sadalmi elvárásoknak? Egyszerűen fogalmazva — miből mennyit Jutta­tott a közös asztalra, mivel Járult hozzá a központi alapok feltöltésé­hez? Akkor tehát folytassuk ezzel a sort. Megtudtuk, hogy a szövetkezet évente mintegy 5260 tonna szemest, 4830 ton­na cukorrépát, 380 tonna zöldséget, 460 tonna szőlőt, 160 tonna gyümöl­csöt és több mint 2B0 tonna napra­forgót értékesít. Az állattenyésztési ágazat 1,8 millió liter tejjel és hét­száz tonna hússal járni hozzá a fo­gyasztói igények színvonalas kielégí­téséhez. HA A KUKORICA IS SIKERÜLT VOLNA... Oj fejezetet kezdünk, az idei ered­mények felől érdeklődünk. Az elnök furcsamód a számukra legfájóbb pon­ton kezdi: — Az idén csalódtunk a kukoricá­ban. Pedig, ha még az is beválik... — Tehát a többi növény a terve­zettnek megfelelő hozamot nyújtott? — Gabonából negyven tonna ter­mett terven felül. Nagy szó, hogy adottságaink közepette búzából ezen a nyáron Is hat tonna fölötti hoza­mot könyvelhettünk el. Még cukorré­pából Is több termett, mint amennyi­vel eredetileg számoltunk. £s ami szintén fontos, takarmányért sem kell a szomszédba Járnunk. A szőlő hek­táronkénti átlagban 11,8 tonnát ter­mett, ami helyi viszonylatban csúcs­hozamnak számit Mondjam-e, meny­nyire örülünk neki? — A siker fölötti öröm mindig jo­gos. Bennünket mégis inkább az ér­dekel, mit tettek a siker érdekében? Persze, nem csupán a szőlőre gondo­lunk. — Adottságaink közepette két fon­tos belterjesltő tényezőről kell be­szélni, a rendszeres Istállótrágyázás­ról és a hiányzó természetes csapa­dék pótlásáról. Alapelv, hogy a cukor­répától nem sajnáljuk a trágyát, vi­szont a többi növény alá inkább sze­rényebben trágyázunk, csakhogy ugyanarra a táblára legalább három­­évenként Juttathassunk szerves trá­gyát. Hogy erre lehetőség nyíljék, az Idén körülbelül ötezer tonna Istálló­trágyát vásároltunk. Ugyanis a saját állományunkkal egyszerűen nem tu­dunk elég trágyát termeltetni. Öntö­zés? Egyelőre 883 hektárt tudunk rendszeresen ellátni mesterséges csa­idékkal. Ezt a lehetőséget ki Is táljuk. Az Idén 2,2 millió köb­méter vizet és 40 ezer köbméter hí­gított ; trágyalevet Juttattunk a fői­dőkre. — Mivel dicsekedhetne as állatte­nyésztési ágazatvezető, ha története­sen sikerült volna őt la bekaposolnunk a beszélgetésbe? — Azt hiszem, hogy a tejtermelés­sel kezdené. Az év elejétől számított napi fejős! átlagot a múlt évhez vi­szonyítva 1,73 literrel Javítottuk. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy sikerült Időzíteni a zöld futószalagot. Csupán egy példát említek: november hetedikén fejeztük be a friss zöldta­karmány etetését. A másodnövény­ként vetett szudánlfü és kukorica (KVS 150-es) Igencsak meghálálta a bizalmat. Az utóbbi huszonnégy ton­nás hozamátlagot nyújtott. Egy Ideig még eltart a leveles répafej, tehát a hasznosságot tartani tudjuk. Bízunk benne, hogy legalább 4250 literes át­laggal zárhatjuk az évet, ami az érté­kesítési feladat 120 ezer literrel valő túlteljesítését Jelentené. A sertés­tenyésztésben az Idén is tartani tud­tuk a 68 dekagrammos átlagos napi súlygyarapodást, a marhahlzlalásban pedig 1,17 kilogrammos napi és egye­denkénti felhlzásról beszélhetünk. Nem rajtunk múlik, hogy mikor és milyen százalékban teszünk eleget húseladási kötelezettségeinknek. — Szóval pozitív lesz az idei mér­leg? — A pillanatnyi helyzet körülbelül tizenegy millió korona tiszta haszon­nal kecsegtet. Ha valóban elérjük, akkor nagyjából öt százalékkal telje­sítjük túl a tervfeladatot HOGYAN T0VÄBB? Kérdezni sem kell, Beringer Arpád agrármérnök a fejlesztési elképzelé­sekkel folytatja. — Szeretnénk kitartani az élvonal­ban, tehát lépnünk kell. Ebben pedig elsősorban a lehetőségek Jobb kihasz­nálása lehet a segítségünkre. Az ls­­tállötrágya nem éppen olcsó, mégis áldozni fogunk rá. De gondoskodunk róla, hogy ne csak mennyiséget kapjon a föld, de minőséget Is. Már épül a központi trágyatelep, ahol a vásárolt Istállótrágyát Is tárolni, ér­lelni tudjuk. Fontos mérföldkő lesz szövetkezetünk történetében a bel­­üzeml öiielszámolásra való áttérés, melytől elsősorban az anyagi érde­keltség elmélyülését és a termelési eredmények Javulását várjuk. Egye­bek között szeretnénk még hatéko­nyabbá tenni az öntözéses gazdálko­dást. Egyelőre a meglévő Öntözőrend­szer Jobb kihasználására gondolunk, de közben újabb 450 hektár rendsze­res öntözését biztosító rendszer kiépí­tésén munkálkodunk. Ha minden terv szerint történik, akkor a következő ötéves tervidőszak elején csaknem teljesen áttérhetünk az öntözőgazdál­kodásra és még nagyobb feladatok teljesítésére vállalkozhatunk. Röviden: nem vagyunk szűkmarkúak, megadjuk a főidnek, amit kíván — és ez adott­ságaink közepette nem Is kevésl —, nem vonakodunk a korszerűsítéstől, a haladé termelési és irányítási mód­szerek meghonosításától, viszont min­dig alaposan mérlegeljük, hogy mit miért teszünk, mire költjük a koronát és milyen hasznát látják a ráfordí­tásnak. Erőnkhöz mérten így igyek­szünk megteremteni a feltételét an­nak, hogy „Jobbak“ között maradhas­sunk, és természetesen eleget tehes­sünk az egyre komolyabb társadalmi elvárásoknak. KÄDEK GABOR Tiszteletadás és megbecsülés Szlovákiában a gazdasági dolgozók 42,3, a rozsnyói (Rožňava) Já­rásban pedig a 45,S szá­zaléka né. Az 6 munká­ink nélkül el sem tud­­jnk képzelni a szocialista mezőgazdaságot. Az említett járásban az SZFSZ és a Szlovákiai Nőszövetség járási bizott­sága a nők munkájának megbecsülése jeléül, va­lamint helyzetük köny­­nyitése, munkájuk még eredményesebbé tétele érdekében az idén elő­ször, közösen ünnepélyes összejövetelt rendezett az állattenyésztésben dolgo­zó női munkaközösségek vezetői részére. A járás mezőgazdasági üzemei­ben mintegy 60 azoknak a brigádoknak a száma, melyeket nők alkotnak. A rendező szervek tet­ték ezt azért, hogy a dol­­gozö nők érezzék: ilyen irányból Is rájuk vetül a társadalom figyelme. A találkozón hasznos ta­pasztalatcserére került sor. Szóba került a gyön­gébb eredményeket felmutató brigá­dok ilyen értelmű segítése. A jó ter­melési eredményeken keresztül mél­tatták a nők derekaa helytállását. Em lítették azt is, hogy a nők annyit hangoztatott egyenjogűsága bízón; még nem mindenütt érvényesül kellő képpen, főleg ba a mezőgazdaság: üzemek irányításában való részvéte lük százalékarányát vesszük alapul Ezért a jövőben ne csak a fizika! munkából, hanem az Irányításból i! jobban vegyék ki részüket. Statiszti kai adatok bizonyítják: a járás mező gazdasági üzemeiben a különféle szakbizottságok tagjainak 23,7 száza léka nő. A közvetlen irányítással és ágazatvezetéssel megbízott nők vi szont csupán a 3 százalékát képezik ami nagyon, vagyis elenyészően kévé.! Az állattenyésztési termelés mái sok helyütt gépesített — de még nem mindenütt —, ami lényegesen meg könnyítette az állatgondozók, tejőnők munkáját Am az eddigieknél is jobt munkaszervezéssel, az újabb technike és technológia késedelem nélküli al­kalmazásával, munkaruhák, védőesz­közök biztosításával még nagyon sok tehető biztonságuk, egészségvédelmük érdekében. Ez a találkozó abból a szempontból is hasznosnak bizonyult, hogy a bri­gádvezetők közklnccsé tehették jól bevált munkamódszereiket, sokéves gazdag tapasztalataikat. Az egyik fel­szólaló Lenint idézte, aki támogatta a nők küzdelmét, egyenjogúságuk ki­vívásában. Az ifjú brigádvezető sze­rint a nagy forradalmár idejekorán felismerte: a nők akkor lesznek a férfiakkal egyenjogúak, ha a nehéz fizikai és háztartási robot alól is fel­szabadulnak. Érdekes statisztikai adatokat sorol­tak fel és szociológusok nyilatkoza­tait Idézve annak bizonyítására, hogy a munkaviszonyban levő nőknek a háztartási munkák nagyfokú gépesí­tése ellenére, egyharmadnyi résszel még mindig kevesebb a szabadidejük, A köszönőlevelet szemlélve ., mint férfitársaiké. A legtöbb időt mindmáig a főzés-sütés rabolja el tő­lük ... Sok gazdaságban már megoldották I a közétkeztetést, s ezzel nagyon so­­’ kát javítottak a nők helyzetén. A dol­- gőzök gyermekei az egésznapos Uze- I meltetésú óvodákban és az iskolák­ban meleg ételhez jutnak. Kivéve a- kéthónapos nyári szünidőt, amikor I bizony komoly megterhelést okoz a i sok egyéb elfoglaltság mellett — a- főzés. De már ennek a problémának- a megoldására is adódnak jó példák. > Mikroóvodákat létesítettek például a- pelsőci (Pleživec), a honcei és a vla­­■ chovói szövetkezetben, ahol az egész- évben gondoskodnak a gyermekek el­­, látásáról, neveléséről. Az ünnepség végén egy-egy szál i szegfüvei és köszönőlevéllel kedves­- kedtek az egybegyült nőknek, akik : közt nem egy volt a szövetkezet ala­­| pftótagja. Az apró figyelmesség, tisz­teletadás és megbecsülés láttán, könny csillant némelyik nő szemében. A jóleső érzés, a megelégedettség köny­­nye. Néhány hét múltával újabb ötlet született, s valósult meg: a legjobb 1 brigádvezetők számára ötnapos tanul­mányutat szerveztek, mégpedig a ba- 1 ráti olomouci járás legpéldásabb sző- 1 vetkezeteibe. Az itt szerzett tapaszta­latokat, hasznos ismereteket majd át­adják a gyengébb eredményeket elérő brigádoknak, hogy tagjaik hasznosít­hassák azokat. Ez az igazán újszerű, haszonnal is járó kezdeményezés újfent bizonyság arra, hogy az SZFSZ Rozsnyói járási Bizottsága nemrég megválasztott dol­gozói komolyan gondolták azt, amit hivatalbalépésükkor Ígértek ... Ötlet­gazdagságukkal is a dolgozók érde­keit szolgálják. További jó munkát, formaiságoktól mentes cselekvési programjuk megvalósitásáhozl fkorcsmáros) Őszutói mérlegelés (Folytatás az 1. oldalról) zalékán termesztik, azzal a szilárd meggyőződéssel, hogy Jő ügyet szol­gálnak. A népgazdaság ördeke is épp azt kívánja, hogy minden eddiginél jobban hasznosítsuk szellemi erőfor­rásainkat, köztük a gyakorlat próbált jól kiálló, klncsetéró, gazdag tapasz­talatokat. Afféle kihívásként hatna, ha mel­lőznénk a szóban levő szövetkezet speciális növénytermesztését. Erről, az Itteni eredményekről, problémák­ról és az elóbbrelépésről a fiatal, na­gyon fürge észjárású kertészmérnök. Fiala István tájékoztatott Többek között elmondotta, hogy a tavalyi rekorderedményt, a hektáron­kénti 18,5 tonnát az Idén nem tudták megismételni. A kétszáztizenkét hek­tárnyi termöszólejük hektárja 11,7 tonnával fizetett a reá fordított fá­radságért. Az össztermés az Idén 2500 tonnányi volt, 19—22 cukorfok­kal. Ez azért hangsúlyozandó, mert a 19 cukorfokon felüli szőlő kilójáért két korona felárat kaptak, ami nem éppen megvetendő összegként gyara­pította a közös kasszát. A tollforgatők általában kiváncsi természetű emberek, Így azután a tu­domásomra jutott az Is, hogy több év átlagában a Rizlingszilváni, a Zöld Valtallni és az André szőlőfajták ad­ták a legjobb termést. Persze, nem­csak borszőlőt, csemegeszőlőt Is ter­mesztenek: míg más években általá­ban 100, az Idén már 200 tonnával gazdagították a hazai piacot. A Pan­nónia Kincse, az Inai Olivér fajták domináltak. Más kérdés az, hogy körülbelül 35 szőlőfajtéval folytattak kísérleteket a Bratlslaval Szőlészet és Borászati Ku­tatóintézet megbízásából. Csupán egy hektárnyi területen termesztettek Gn­­xal Kara szőlőfajtát, melynek bogyói szllvanagyságúak, sötétkék színűek, a fürtök mintegy másfél kilósak. S mennyit termett a hektárnyi „csoda­­szőlő**? Huszonnégy tonnányit! Az Idén mintegy 300 ezer szőlőoltványt értékesítettek. Zárjuk a cikket a gyümölcstermesz­téssel. Almát, őszi barackot, kajszit és Ojfebértói fürtös fajtájú meggyet termesztenek. Az utóbbit 13 hektár­nyi területen, mely új telepítésű. To vébbá: folyamatban van 20 hektárnyi szilvás telepítése. Teszik a szőgyénlek ezt azért, hogy államunk ne szorulton aszaltszllváböl beshozatalra. Ha már arról beszélnek, hogy megkezdik a Jövő évben egy szabályozott légterű gyümölcstárolő építését, aszaló létesí­tése sem okoz majd különösebb gon­dot Az almaértékesltéssel az Idén prob­lémáik voltak. A termés nem volt olyan Jó mlnóségű, mint más évek­ben. A szőlészet és gyümölcsészet szak­embere bizony nehezményezte, hogy az ószlbarackfa-csemeték beszerzése körülményes. Ezt a problémát sürgő­sen meg kellene oldani, országos mé­retben. Miért Jogos ez a panasz? Mert a faiskolák a konzervgyárból szerzik be a magot. Márpedig köztudott, hogy az alany milyensége, mlnósége Jelen­tős termésbefolyásoló tényezó. Tény: a Csehszlovák-Szíriai Barát­ság szövetkezet vezetői, növényter­mesztést szakemberei és dolgozói azon fáradoznak, hogy a növényter­mesztés továbbfejlesztésével, haté­konyabbá és jövedelmezőbbé tételével kapcsolatos társadalmi elvárásoknak sieget tegyenek, így Járulva hozzá az élelmiszerellátás zavartalanná tételé­hez. N. KOVÁCS ISTVÁN A nőtalálkozó résztvevői Fotó: 0, MiškoviC Eleget tenni a társadalmi elvárásoknak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents